Az orosz-ukrán háború 130. napja – FRISSÜL

Immár százharmincadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Luhanszkot teljesen elfoglalta az orosz hadsereg

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közölte Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy a Luhanszki Népköztársaság teljes területét irányítása alá vonta az orosz hadsereg – írja a TASZSZ.

A védelmi minisztérium közleménye szerint Sojgu azt mondta: az utóbbi egy napban teljesen elfoglalták Liszicsanszk városát és több környező, kisebb települést is.

Az utóbbi 24 órában összesen 182 négyzetkilométernyi területet szabadított fel a hadsereg – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében, melyet az Index idéz.

Oroszország teljesen bekerítette Luhanszkot

Oroszország bekerítette az utolsó megmaradt erődítményt Luhanszkban.

Az orosz csapatok bekerítették az utolsó nagyobb erődítményt a keleti Luhanszki területen a régió ellenőrzéséért folytatott ádáz küzdelem közepette – állítja az orosz védelmi minisztérium az Independent szerint.

Oroszország arra összpontosít, hogy kiszorítsa az ukrán erőket a donbaszi Luhanszk és Donyeck tartományokból, ahol a Moszkva által támogatott szakadárok harcolnak Kijev ellen Oroszország első, 2014-es ukrajnai katonai beavatkozása óta.

Az ukrán csapatok megtámadták az orosz Kurszki és Belgorodi régiót

Vasárnap este Tochka-U rakétákkal és egy Reis drónnal lőtték a Kurszki és Belgorodi régiót az ukrán csapatok – számolt be az orosz védelmi minisztérium.

Ma éjjel, helyi idő szerint 3 óra és 3 óra 30 perc között Kijev szándékos csapást mért Tochka-U ballisztikus rakétákkal, kazettás lőszerekkel és egy Tu-143 Reis drónnal Belgorod és Kurszk lakott területeire – közölte a minisztérium.

Hozzátették: az aágyúzásban négy ember vesztette életét (három ukrán és egy orosz állampolgár). Továbbá 11 lakóház 40 magánépület megsérült – írta a Ria Novosztyi orosz média.

Zeman támogatja a cseh fegyverszállítások folytatását Ukrajnának

Milos Zeman cseh államfő egyetért azzal, hogy Csehországnak továbbra is fegyverszállításokkal kell segítenie Ukrajnát, és azzal is, hogy a csehek bekapcsolódjanak az ukrán katonák kiképzésébe.

„Ha nem lenne az Ukrajna elleni orosz agresszió, akkor nem értenék ezzel egyet, most azonban más a helyzet” – jelentette ki Milos Zeman vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában az ukrán katonák cseh kiképzésével kapcsolatban.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a héten közölte, hogy ebben a témában intenzív tárgyalások folynak a felek között. Szerinte jelenleg mérlegelés tárgya, hogy konkrétan milyen kiképzésről legyen szó.
Milos Zeman megerősítette, hogy támogatja az Oroszország elleni összes büntetőintézkedést, holott korábban ellenezte azokat. A cseh elnök szerint nemcsak az ő személyes véleménye, hanem az egész Nyugaté megváltozott ebben a kérdésben. Emlékeztetett: a NATO egy 2010-es dokumentumában stratégiai partnernek nevezte Oroszországot. „Most mindenkinek megváltozott a véleménye. Tehát igen, most egyetértenék mind a további fegyverszállításokkal, mind az ukrán katonák kiképzésével” – tette hozzá.
A gazdasági szankciókról a cseh államfő úgy vélte, hogy Oroszországot legnagyobb mértékben a nemzetközi bankrendszerből (SWIFT) való kizárás érinti. Az orosz politikusok nyugati utazásait érintő korlátozások viszont Milos Zeman szerint „komikusak”, mert nincs semmiféle hatásuk a gazdaságra, s csak a lakosság hangulatára lehetnek hatással.
Milos Zeman úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódására kell számítani, s mindkét oldalon számolni kell az áldozatok számának növekedésével. Mérlegelését szomorúnak, de racionálisnak nevezte.

Ukrán képviselő: mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát

Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború miatt – jelentette ki Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, a törvényhozás közigazgatási bizottságának alelnöke vasárnap, akinek szavait kulturális minisztériumhoz tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ idézte Facebook-oldalán.

„Az orosz megszállók több mint 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre. A legtöbb kár a lakásállományban Donyeck, Harkov, Kijiv és Csernyihiv megyékben keletkezett” – mutatott rá a politikus. Hozzátette, hogy eddig mintegy 220 ezren nyújtottak be kártérítési kérelmet lerombolt lakásuk miatt az államhoz.
Közben Vadim Ljah, a Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Szlovjanszk polgármestere a Facebookon jelentette, hogy az orosz erők heves támadásokat intéznek a város ellen rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán hatóságok eddig hat halálos áldozatról és 15 sérültről tudnak. A városban 15 helyen ütött ki tűz.
Olekszandr Honcsarenko, a szintén Donyeck megyei Kramatorszk polgármestere a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Szmercs típusú rakéta-sorozatvetővel lövik a várost már második napja. Szavai szerint békés civil lakókra és a polgári infrastruktúrára mérnek csapásokat. „Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nincs, de a károk súlyosak” – írta a polgármester. Kérte a lakosokat, hogy vegyék komolyan a légvédelmi riasztásokat, és ne hagyják el az óvóhelyeket. A megyei kormányzói hivatal későbbi közlése szerint az oroszok három rakétát lőttek ki vasárnap Kramatorszkra, megsemmisítettek egy szállodát, és megrongáltak lakott területen egy utat. A Dom helyi ukrán tévécsatorna szerint a támadások következtében kigyulladt a város piaca is.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy reggel helyi idő szerint négy óra tájban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre a megyeszékhely, Harkiv városa ellen, ahol létfontosságú infrastrukturális objektumot találtak el. Arra nem tért ki, konkrétan milyen létesítményről van szó. Közölte, hogy találat ért egy magánházat is Harkivban, és egy 54 éves nőt sérülésekkel kórháza szállítottak. „Az elmúlt egy nap alatt az oroszok ágyúzták a régióban a megyeszékhely és környékén kívül a csuhijivi, a bohoduhivi és az izjumi járást is” – számolt be a kormányzó.
Ivan Fedorov, az orosz erők által megszállt, Zaporizzsja megyei Melitopol polgármestere a Telegramon közzétett videofelvételén azt mondta, hogy vasárnapra virradó éjjel az ukrán erők több mint harminc csapást mértek a városban lévő négy orosz támaszpont egyikére, amely ennek következtében megsemmisült. Szavai szerint ezen felül kisiklattak egy orosz lőszerszállító páncélvonatot is. Fedorov szavai szerint az oroszok civil célpontok elleni támadással igyekeznek megvádolni az ukrán hadsereget, de ez nem igaz.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az orosz The Insider című független hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy oknyomozó újságírók meggyőződése szerint az oroszországi Belgorod városban egy Pancir légvédelmi rakéta egy darabja zuhant az egyik többszintes lakóházra. Ezt az újságíróknak megerősítette Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő, valamint a független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport. Ukrajnának nincsenek Pancir típusú rakétái – mutattak rá.
A házat eltaláló rakétáról készült fotó megjelent egy belgorodi Telegram-csatornán. Ennek alapján az oknyomozó újságírók úgy vélik, hogy Oroszország Ukrajna támadása közben saját légelhárító rendszerével lőhette le saját rakétáját, amelynek töredékei a lakott területre hullottak. Az Ukrajinszka Pravda szerint pontos információ egyelőre még nincs a történtekről. Vjacseszlav Gladkov, az Oroszországi Föderáció belgorodi régiójának kormányzója korábban azt mondta, hogy a városban több „hangos robajt” hallottak. Eddig az orosz hatóságok négy halálesetről számoltak be. Gladkov ugyanakkor nem részletezte, mi történt pontosan. Szerinte „a légvédelmi rendszer működött a városban”, de a kormányzó nem árulta el, hogy konkrétan mi okozta a tüzeket Belgorodban – fűzte hozzá az ukrán hírportál.

Ferenc pápa szerint a világnak békére van szüksége

A világnak békére van szüksége, az ukrajnai válság megoldása a politikai vezetők bölcsességét teszi próbára – jelentette ki Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.

A katolikus egyházfő hangoztatta, továbbra is imádkozik, hogy béke legyen Ukrajnában és a világ egészében.
Arra kérte a politikai élet és a nemzetközi szervezetek vezetőit, lépjenek fel azokkal az irányzatokkal szemben, melyek a konfliktust és a szembenállást erősítik.
„A világnak békére van szüksége, de nem olyan békére, amely fegyverkezési egyensúlyon alapszik, a kölcsönös félelemre épül: ez így nem jó, így visszalépünk hetven évet a történelemben” – mondta Ferenc pápa.
Kifejtette: „az ukrajnai válságnak kihívásnak kellett volna lennie, és ha van hozzá akarat, még az lehet a bölcs államférfiak számára, akik párbeszéddel jobb jövőt tudnak építeni az új generációknak”.
„Isten segítségével ez mindig lehetséges, de a politikai, gazdasági és katona stratégiákról át kell térni egy globális béketervre. Az egymással háborúzó hatalmak között megosztott világ helyett az egymást tisztelő népek és civilizációk összetartó világára van szükség” – mondta Ferenc pápa.
Az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából, szokás szerint vasárnap délben elhangzott pápai beszédet csaknem tizenötezren követték a Vatikán közlése szerint. A téren álló hívők és turisták esernyőkkel és kalapokkal igyekeztek védekezni a hőséggel szemben, sokan a tér oszlopcsarnokában kerestek menedéket.
Vasárnap délelőtt Ferenc pápa az olasz fővárosban élő kongói közösségnek mutatott be misét a Szent Péter-bazilikában. Korábbi tervek szerint a pápa most indult volna az afrikai országba, utazását azonban térdfájdalma miatt lemondta.

Vita van Liszicsanszkról

A Moszkva-barát szakadárok azt állítják, hogy ellenőrzésük alá vonták Liszicsanszkot, Ukrajna utolsó bástyáját a keleti Luhanszk tartományban. Az orosz média felvételeket mutatott az utcán masírozó, zászlókat lengető és éljenző luhanszki milicistákról. Az Ukrán Nemzeti Gárda szóvivője azonban azt mondta az ukrán televíziónak, hogy a város még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.

Ukrán katonák több mint harminc csapást mértek egy katonai bázisra

Az ukrán hadsereg július 3-ra virradó éjszaka megtámadta az orosz hadsereg Melitopolban található katonai bázisát; az ukrán katonák több mint harmincszor mértek csapást a központra – nyilatkozta a város polgármestere, Ivan Fedorov.

Ma este az ukrán fegyveres erők lerombolták a négy orosz katonai bázis egyikét. Több mint harminc csapást mértek rá – mondta a város elöljárója, hozzátéve: arra számít, nagyszámú polgár hagyja majd el Melitopolt a harcok miatt.

A Ria Novosztyi orosz hírportál úgy tudja, a bázis egy repülőtér területén helyezkedett el.

Lakóház és iskola is megrongálódott Harkiv reggeli támadásában

Július 3-án reggel lakóházat és infrastrukturális létesítményt ért orosz támadás Harkivban – számolt be a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság.

A várost hajnali 4 órakor érte csapás. A támadásban egy lakóház és egy iskolaépület is megrongálódott. A bombázásokban egy 54 éves ember sérült meg, őt kórházba szállították – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Manfred Weber: igazságosan kell elosztani az EU-ba érkező gázt

Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba (EU) érkező földgázt a tagországok között, az orosz gázszállítások korlátozása miatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban Manfred Weber szerint.

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke a Der Tagesspiegel című német lap vasárnapi számában közölt interjúban kiemelte, hogy az EU nem részese Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának, de „háborús célpont”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyűlöli az életmódunkat”, és „visszataszítónak tarja a szabadságot, demokráciát és a jogállamiságot”.
Ezért „nehéz télre kell számítanunk”, mert az orosz államfő eddigi tevékenysége alapján abból kell kiindulni, hogy tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba, erre pedig már most fel kell készülni – tette hozzá Manfred Weber.
Mint mondta, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak még júliusban rendkívüli ülést kell tartania, amelyen előkészítik az EU „vészhelyzeti ellátását” őszre és télre.
Feltétlenül dönteni kell a „kötelező érvényű energiaszolidaritásról” – húzta alá a német politikus, kifejtve: el kell kerülni a koronavírus-világjárvány első szakaszában kialakult „zűrzavart”, amikor mindenki lezárta a határokat és „Európa kudarcot vallott”.
A járvány elejét jellemző hektikus válságkezelés helyett előrelátóan kell dolgozni, fel kell készülni, „kötelező érvényű mechanizmusokat” kell kidolgozni a tározókban lévő földgáz „szolidáris” felhasználásáról, hogy „ne mindenki csak magával törődjön” – mondta Manfred Weber.
„Ezeknek a mechanizmusoknak működniük kell ősszel, amikor igazán komolyra fordulnak a dolgok” – jelentette ki az EU jobbközép pártjait összefogó EPP vezetője.
A politikus szerint a rendkívüli uniós csúcson „a gáz méltányos elosztását célzó kötelező intézkedésekről” kell dönteni. A közösség területén működő gáztározókat közösen kell üzemeltetni, mert elfogadhatatlan lenne, hogy a „szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak. A beszerzést is közösen kell intézni, hiszen csökkennének a fogyasztói árak, ha az EU tagjai együtt vásárolnának földgázt – mondta Manfred Weber.
Arra a felvetésre, hogy az EU-s szerződések alapján mindez nem tűnik könnyen megvalósíthatónak, rámutatott, hogy az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés valóban csak korlátozott hatásköröket biztosít az energiaágazatban, de ez így volt a koronavírus-világjárvány esetében is, és az EU mégis közösen szerezte be a vakcinákat.
Hozzátette, hogy át kell alakítani az EU-t, mert nincs felkészülve a jelenkor „viharaira”, megpróbáltatásaira. A többi között kifejtette, hogy a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló közös hitelfelvételhez hasonló „úttörő” megoldásokat kell alkalmazni a védelmi ipar összehangolt működésére, mert a NATO-n belül fel kell építeni egy „európai védelmi pillért”.
Ha a Kalinyingrádból indított rakéták Varsót, Berlint és Koppenhágát is elérhetik, akkor nem elég például Berlin körül rakétavédelmi rendszert telepíteni tagállami, nemzeti szinten – húzta alá.
Arról is szólt, hogy a kül- és biztonságpolitikában szakítani kell a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatallal. „Elegem van abból, hogy Orbán Viktortól függünk külpolitikai kérdésekben vagy az uniós olajembargó ügyében” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 6724 ember lépett be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5408-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 313 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 117-en – köztük 71 gyerek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szombaton – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A csecsen vezér tényleg bejelentette Liszicsanszk elfoglalását

Ramzan Kadirov csecsen vezér bejelentette, hogy a stratégiai fontosságú Liszicsanszk teljesen orosz fennhatóság alá került. A várost korűbban körbezárták, majd öt irányból támadást indítottak ellene. A műveletben részt vettek a csecsenek és a luhánszki népköztársaság katonái is az orosz erők mellett. Az Izvesztija értesülései szerint a visszavonuló ukrán csapatok felrobbantották a polgármesteri hivatalt Liszicsanszkban.

Spórolásra kéri a németeket az energiahivatal elnöke arra az esetre, ha Oroszország elzárná a gázt

A német energiaügyi ügynökség vezetője arra kérte a németeket, hogy takarékoskodjanak az energiával és készüljenek fel a télre, mert attól tart, hogy Oroszország leállíthatja a földgázszállításokat.

Klaus Müller, a Német Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke arra kérte a ház- és lakástulajdonosokat, hogy a nyáron ellenőriztessék és állítsák be gázkazánjaikat és radiátoraikat, hogy maximalizálják hatékonyságukat.

„A karbantartás 10-15 százalékkal csökkentheti a gázfogyasztást” – mondta Müller, aki szerint az ingatlantulajdonosoknak érdemes átgondolni, hogy vajon szükség van-e minden szobában a melegre, vagy itt-ott le lehet-e kicsit venni a hőmérsékletet. Szerinte a következő 12 hetet, amíg beköszönt a hideg idő, ki lehet használni a felkészülésre – így a Sky News.

Az oroszok bejelentették a százezres nagyváros, Liszicsanszk elfoglalását, a csecsenek ünnepelnek

Az orosz hadsereg irányítás alá vonta Liszicsanszk városát – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség tudósítója.

Az oroszok már szombaton kora délután azt állították, hogy bekerítették a várost. Ezt később az ukránok tagadták, és azt mondták, hogy ők ellenőrzik a 100 ezres települést.

Az orosz állami hírügynökség most azt állítja, hogy az ukránok visszavonultak, és felrobbantottak maguk mögött több épületet, köztük a városházát is. Mindeközben Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője közzétett egy videót, amelyen csecsen és kozák katonák ünnepelnek a városban.

The Chechen Special Forces under the command of Zamid Chalaev, together with the sixth Cossack regiment, entered Lisichansk from the Popasnensky direction and took control of the city. pic.twitter.com/kQqZRNosGr

— Akhmat-pilled (@unrepentanteast) July 2, 2022

Ebben a videóban a háttérben látható szétlőtt épület valóban hasonlít a helyi városházához, de nem igazolható, hogy biztosan az látható a videóban, más forrásból még nem erősítették meg a videó helyszínét.

Mindeközben az orosz Izvesztyija tudósítója – állítása szerint – szintén a helyszínről jelentkezett be egy másik videóban, és az mondta, hogy a helyiek közül is voltak, akik üdvözölték az orosz katonákat.

center of #Lisichansk, people’s are starting to come out and celebrate in joyful mood after they are liberated from #Ukrainian militants #RussianArmy #Russia #Ukraine pic.twitter.com/Hka5Wl7MQS

— cooper (@coope125) July 2, 2022

Liszicsanszk ostromát azt követően kezdték meg az oroszok, hogy a múlt hétvégén többheti harc után elfoglalták Szeverodonyeck városát – írja az Index.

Orosz akna ölt és sebesített meg civileket Odessza közelében

Egy orosz akna megölt egy civilt, és megsebesített egy másikat Odessza közelében – jelentette a Kyiv Independent.

A hírportál Natalija Humenyukot, az ukrán hadsereg déli részének szóvivőjét idézte.

Az akna a jelentések szerint a Fekete-tengerben robbant fel Karolino-Buhaz üdülőváros közelében, 60 kilométerre délnyugatra Odesszától – írja a Sky News.

Egy hete bombázzák Harkivot

Folytatódtak rakétatámadások Harkiv városa ellen. Az orosz erők már több mint egy hete folyamatosan bombázzák az északkelet-ukrajnai nagyvárost. A szombati légitámadás miatt kidőlt egy magasfeszültségű vezeték és megrongálódtak a vasúti sínek.

A kijevi vezetés szerint Moszkva már a frontvonaltól távolabbi területeken is fokozta a légicsapásokat.

Az orosz vezetés azonban továbbra is kitart amellett, hogy kizárólag katonai célpontokat semmisítenek a harcok során.

Lukasenka: Ukrajna rakétákat lőtt ki Belaruszra

Mint korábban megírtuk, Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök nemrég egy héttel meghosszabbította az országban végrehajtott hadgyakorlatot, mivel belarusz támadásra készülnek az ukránok. Most az AFP hírügynökség közölte Twitter-posztban, hogy

Lukasenka megvádolta Ukrajnát, hogy rakétákat lőtt ki Fehéroroszországra.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine