Az orosz-ukrán háború 128. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Mihajlo Podoljak videón mutatta be az odesszai támadást

Twitteren tett közzé egy videofelvételt a július 1-jei odesszai támadásról Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

X-22-es rakétákkal lőttek lakóépületeket és szabadidőközpontokat. 18 felnőtt és két gyerek halt meg a támadásban. Az emberek védelméhez rakétaelhárító rendszerekre van szükség – fogalmazott posztjában a tanácsadó.

Odesa region. X-22 missiles. Residential building, two recreation centers. 18 people and 2 children died. RF does not "work on mistakes", it is not a mistake for them. It’s a terror tactic: deliberate shelling and mass casualties. To protect people we need anti-missile systems. pic.twitter.com/CTpDxflW0R

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) July 1, 2022

Brüsszel további egymilliárd eurós pénzügyi EU-támogatást javasol Ukrajna számára

Az Európai Bizottság pénteken javaslatot tett egy új, egymilliárd eurós makroszintű európai uniós pénzügyi támogatásra (MFA) Ukrajna számára – tájékoztatott a brüsszeli testület sajtóközleményben pénteken.

A javasolt összeg a mintegy 9 milliárd eurós rendkívüli MFA-csomag első része lenne, és kiegészíti az év első felében folyósított 1,2 milliárd eurós MFA-gyorssegélyt. Összesen tehát 2,2 milliárd euróra emelné az Ukrajnának a háború kezdete óta nyújtott teljes makroszintű uniós pénzügyi támogatás összegét.
A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, az EU az ukrán hatóságokkal egyetértési és kölcsönmegállapodást ír alá, ezután a bizottság Ukrajna rendelkezésre bocsátja az egymilliárd eurót.
Az MFA-források kedvező feltételekkel, hosszú lejáratú hitelek formájában állnak majd Ukrajna rendelkezésére. A támogatás célja, hogy megerősítse Ukrajna makrogazdasági stabilitását és általános ellenálló képességét az Oroszország indította háborúval és az ebből fakadó gazdasági kihívásokkal összefüggésben. Az EU költségvetése, a szolidaritás jegyében, fedezi a hitel kamatköltségeit. A korábbi makroszintű pénzügyi támogatási kölcsönökhöz hasonlóan a bizottság a nemzetközi tőkepiacokon vesz fel hitelt, és a bevételt ugyanilyen feltételekkel utalja át Ukrajnának. Az Ukrajnának nyújtott hitel értékének 70 százalékát az EU költségvetéséből elkülönített összegek fedezik – olvasható a sajtóközleményben.

Ukrajna segítése és az energiabiztonság lesz az EU soros cseh elnökségének középpontjában

Az Oroszország indította háború ellen küzdő Ukrajna segítése lesz az Európai Unió pénteken kezdődött soros cseh elnökségének legfőbb feladata, valamint a hozzáférhető energia bebiztosítása Európa számára – állapította meg egybehangzóan Petr Fiala cseh kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken a Prágától keletre fekvő Litomyslben tartott közös sajtótájékoztatóján.

Csehország július elsejével Franciaországtól vette át az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét. Ebből az alkalomból találkoztak és tárgyaltak Litomyslben a cseh kormány és az Európai Bizottság képviselői.
„Nem könnyű feladat, nem könnyű kihívás van előttünk, de meg kell birkóznunk velük. Közös érdekünk, hogy erősebben jöjjünk ki ebből” – mondta Petr Fiala újságíróknak.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború mellett az energiaellátás kérdését tartja meghatározónak a következő fél évben. „Az energia olyan terület, ahol az EU-nak közösen és egyeztetve kellene eljárnia. Csak ebben az esetben van esélyünk a válságot megoldani” – szögezte le a cseh kormányfő.
Ursula von der Leyen szintén Ukrajna és az energiaellátás témáját nevezte meg a legfontosabb feladatoknak. „Bízom abban, hogy a cseh elnökség egy sor kérdésben előrelép” – jegyezte meg az Európai Bizottság elnöke.
Petr Fiala köszönetet mondott Franciaországnak az Európai Unió Tanácsának előző féléves vezetéséért. Méltatta, hogy Párizs sikeresen megbirkózott az Ukrajnában váratlanul kialakult helyzettel, s a nehézségek ellenére sikerült megtartania az EU-tagállamok egységét.
„Az ukrajnai háború befejezése és Ukrajna újjáépítése kulcs azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek ma Európát gyötrik” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.

Leáll az Északi Áramlat gázvezeték

Az orosz Gazprom gázszállító cég úgy döntött, július 11. és 21. között javítási munkálatok miatt teljesen leállítja Európa gázellátását az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül – számolt be a Gazprom leányvállalata, a Nord Stream AG, a gázvezeték üzemeltetője.

2022. július 11-től július 21-ig a Nord Stream AG ideiglenesen leállítja az Északi Áramlat gázvezeték mindkét vonalát a tervezett megelőző munkálatok elvégzése érdekében, beleértve a mechanikai alkatrészek és az automatizálási rendszerek tesztelését, hogy biztosítsa a gázvezeték hatékony, biztonságos és megbízható működését – idézi a közleményt az Unian ukrán hírügynökség.

Nőtt az Odessza megyei rakétacsapás halálos áldozatainak a száma

Húszra nőtt az Ukrajna déli részén lévő kikötőváros, Odessza környékét ért orosz légicsapások halálos áldozatainak száma – közölte pénteken az ukrán katasztrófavédelem.

A megye Bilhorod-Dnyisztrovszkij járására az éjjel mértek csapást az orosz erők, az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Tu-22 stratégiai repülőgépekkel három H-22-es típusú rakétát lőttek ki. Az egyik rakéta eltalált egy kilencemeletes lakóházat Szerhijivka településen, aminek következtében a legfrissebb információk szerint 16-an vesztették életüket. A másik két rakéta üdülőövezetben csapódott be, ahol négy ember halálát okozta. A halálos áldozatok között legalább két gyermek van.
A támadásokban 38-an sebesültek meg, köztük hat gyerek, mindannyiukat kórházba szállították. A kataszrófavédelmi szolgálat munkatársainak nyolc ember sikerült kimenteniük, köztük három gyereket.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő portálon azt írta, hogy Szerhijivkában a kilencszintes épület külső falai és minden szintjének mennyezete beomlott. Az üdülőközpontban egy kétemeletes lakóépület mindkét szintje és teteje súlyosan károsodott.
Az ukrán légierő parancsnoksága közben arról számolt be, hogy a délelőtti órákban az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz Forposzt típusú drónt – azaz pilóta nélküli repülőgépet -, amely újabb megsemmisítendő célpontot próbált találni a déli Mikolajiv megyében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy a Forposzt csaknem a legdrágább pilóta nélküli légijármű, amely az Oroszországban hadrendben van. Árát hétmillió dollárra becsülik.
A United24 adománygyűjtő platform az ukrán fegyveres erők vezérkarával és a digitális fejlesztési minisztériummal közösen bejelentette a „drónhadsereg” elnevezésű projekt elindítását. Ez a program magában foglalja a drónok rendszeres beszerzését, javítását és működési cseréjét, valamint vezetőképzést – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A projekt első feladata 200 felderítő drón beszerzése az ukrán fegyveres erők számára, valamint több ezer egyszerűbb drón összeállítása. Az emberek a világ minden tájáról adományozhatnak pénzeszközöket, vagy odaadhatják saját drónjukat az ukrán hadseregnek a United24 internetes oldalán keresztül. Saját drónt külföldről a projektpartnereknek lehet küldeni egy lengyelországi és egy amerikai központba, ahonnan Ukrajnába szállítják. Az ukránok pedig a csomagküldő postaszolgálaton keresztül küldhetik el a hadseregnek.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása szerint az ukrán törvényhozás eközben jóváhagyta Dmitro Lubinec új emberi jogi ombudsman kinevezését. A határozatot 250 képviselő hagyta jóvá a 450 fős parlamentben.
Mindeközben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette a kulturális örökségek listájára az ukrán borscs levest, amely a nemzetközi szervezet pénteken hozott döntése értelmében olyan örökség, amely sürgős védelemre szorul. „A borscsért vívott háborúban a győzelem a miénk!” – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter a Facebookon. Az ukrán borscs főzési kultúrája a szaktárca, valamint Marina Szobotyuk szakértő és Jevhen Klopotenko sztárszakács kezdeményezésére került fel az UNESCO listájára – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda.

Az EU elengedte az ukrán állampolgároknak szánt létfontosságú áruk behozatala után fizetendő vámot és áfát

Az Európai Bizottság lehetővé tette a tagállamok számára, hogy ideiglenesen eltekintsenek az Unión kívüli országokból behozott, az orosz-ukrán háború által sújtott ukrán állampolgároknak szánt élelmiszerek, takarók, sátrak, elektromos generátorok és más létfontosságú felszerelések után fizetendő vámoktól és áfától – közölte az uniós bizottság pénteken.

A vám- és áfamentesség a kórházak, a kormányzati szervezetek, a regionális kormányok, a települési önkormányzatok, valamint a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által importált valamennyi árura vonatkozik.
A közlemény szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, becslések szerint, több, mint 14 millió ember, azaz Ukrajna lakosságának 30 százaléka kényszerült lakóhelye elhagyására, közülük több, mint 6,2 millió ukrán állampolgár érkezett az Európai Unióba. Ez nagy nyomást jelent a tagállamoknak, hiszen humanitárius segítséget kell nyújtaniuk a háború elől menekülő emberek tömegei számára, ugyanakkor az országon belül máshol menedéket kereső, éhezés és betegség fenyegette ukránokat is támogatniuk kell – írták.
A tagállamok által kért, vám- és áfamentességre vonatkozó intézkedés február 24-től visszamenőleges hatállyal alkalmazható, és december 31-ig marad érvényben.

Von der Leyen: kemény munkát igényel a haladás az ukrán EU-tagsághoz vezető úton

Ukrajnának „egyértelmű európai perspektívája van”, de az EU-tagsághoz vezető út időbe telik, az előrehaladás kemény munkát igényel – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kijevi parlamenthez intézett beszédében pénteken.

Ursula von der Leyen videóhíváson keresztül elmondott beszédében hangsúlyozta: Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává vált, amely „alig öt hónappal ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt”.
„Hosszú út áll előttünk, de Európa az önök oldalán lesz minden lépésnél, ameddig csak kell, a háború e sötét napjaitól egészen addig a pillanatig, amikor az ország átlép az Európai Unióba vezető kapun” – fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor: az előrehaladás „kemény munkát igényel”, a lehető leghamarabb számos döntő reformra van szükség. Von der Leyen a legsürgősebb szükséges intézkedések között elsőként a korrupcióellenes fellépést említette, amellyel kapcsolatban kiemelte: a lehető leghamarabb ki kell nevezni a korrupcióellenes ügyészség új vezetőjét és az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal új igazgatóját. Meg kell fontolni az Alkotmánybíróság reformjára vonatkozó terveket, és új szabályokra van szükség a bírák kiválasztási eljárásaihoz, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban. Fontosnak nevezte továbbá a médiatörvény elfogadását, amely – mint mondta – összehangolja Ukrajna jogszabályait a jelenlegi uniós normákkal. Valamint olyan új szabályok bevezetését sürgette, amelyek csökkentik az oligarchák gazdaságra gyakorolt túlzott mértékű befolyását.
Az európai intézmények éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy támogassák Ukrajnát. Azonban az ország elszántságára és erőfeszítésére is szükség van a munka elvégzéséhez – tette hozzá a brüsszeli testület elnöke.

Tizennyolc halott, köztük két gyermek az odesszai támadás után

Péntek hajnalban orosz rakétacsapás érte az odesszai kikötőváros egyik lakóházát és üdülőhelyét. A legújabb értesülések szerint tizennyolcra emelkedett a halálos áldozatok száma.

Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy 18 ember halt meg, köztük két gyermek – számolt be az Independent.

Az odesszai regionális kormány szóvivője, Szerhij Bratchuk Telegram-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy több mint harminc ember sérült meg a támadásban.

Újabb települést foglaltak el a megszállók

A de facto Luhanszki Népköztársaság belügyminiszterének egyik segítője, Vitalij Kiszelev a Telegram-csatornáján közölte, hogy a szövetséges egységek ellenőrzésük alá vonták Szpornoje, Zolotarjivka és Bila Hora településeket, miközben „aktívan fejlődik a Szeverszk elleni offenzíva, ahová az ukrán fegyveres erők egységei vonulnak ki Liszicsanszkból”.

Korábban Kisziljov azt mondta, hogy Oroszország és a szakadár népköztársaságok már Liszicsanszk felét ellenőrzik, és a település felszabadítása már csak napok kérdése.

Ursula von der Leyen: Ukrajnának most már világos európai perspektívája van

Ukrajnának most már „nagyon világos európai perspektívája” van, miután az Európai Unió úgy döntött, hogy az országnak tagjelöltstátuszt ad a blokkhoz való csatlakozáshoz – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán parlamentben tartott beszédében.

Ukrajna most már tagjelölt ország az Európai Unióhoz való csatlakozásra, ami alig öt hónappal ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt. A mai nap tehát mindenekelőtt egy pillanat, hogy megünnepeljük ezt a történelmi mérföldkövet, az eltökéltség és az elszántság győzelmét, és az egész mozgalom győzelmét, amely nyolc évvel ezelőtt a Majdanon kezdődött – mondta von der Leyen pénteken a parlamenti beszédében a Reuters beszámolója szerint.

ORFK: 12 445-en érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6560 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5895-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 309 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 268 ember, köztük 125 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre csütörtökön – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Legalább tíz halottja van egy Odessza elleni rakétacsapásnak

Szergej Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás szóvivője azt mondta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, hogy legalább 10 ember meghalt, miután egy rakéta eltalált egy sokemeletes lakóházat. Korábbi üzenete szerint két támadás történt – az egyik egy kilencemeletes lakóház, a másik pedig egy rekreációs központ ellen.

A lakóépületvől több holttestet már kihoztak, és többeket kimentettek a romok közül. Az épülethez tartozó üzlethelyiség lángokban állt. A rekreációs központban nem volt tűz – mondta –, de több áldozat volt.

Bernie Ecclestone: Zelenszkijnek meg kellett volna adnia magát

Bernie Ecclestone, a Forma-1 korábbi főnöke a TalkTV-nek nyilatkozva azt mondta: Volodimir Zelenszkij megállíthatta volna a háborút, ha megadja magát Oroszországnak. Ecclestone szerint meg lehetett volna találni erre egy nagyon méltó módot, mert ennek valószínűleg úgyis meg kell történnie.

Megismételte az ukrán elnökkel szembeni kritikáját, azt állítva, hogy Volodimir Zelenszkij „nyilvánosságra vágyott”. „Egy kis nyilvánosságot keres, mert még soha senki nem hallott róla. Most a sajtónak, az Egyesült Államoknak és mindenki másnak beszél, ráadásul úgy, hogy azt világszerte sugározzák” – fogalmazott a 91 éves Bernie Ecclestone.

A Kígyó-sziget megváltoztatja a Fekete-tenger helyzetét

A Kígyó-sziget egy stratégiai pont, aminek ukrán kézre kerülése jelentősen megváltoztatja a Fekete-tenger helyzetét – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. „Ez még nem garantálja a biztonságot, még nem garantálja, hogy az ellenség nem tér vissza. De már jelentősen korlátozza a megszállók cselekedeteit. Lépésről lépésre kiűzzük őket a tengerünkről, a földünkről és az égboltunkról – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán hadsereg bejelentése szerint kiszorították az orosz erőket a Kígyó-szigetről – az orosz védelmi minisztérium korábbi jelentése szerint ugyanakkor az orosz erők maguk vonták ki onnan a helyőrséget annak érdekében, hogy ne vádolják őket tovább a gabonaexport akadályozásával.

Putyin: a Nyugat csapdába ejtette magát

„A Nyugat saját magát ejtette csapdába, mert nem volt képes előre látni azokat a tendenciákat, amelyek globális dominanciája gyengüléséhez vezetnek” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) központjában.

A hírszerzés létrehozásának százéves évfordulója alkalmából tartott beszédében az orosz elnök a nemzetközi folyamatok stratégiai előrejelzését jelölte meg a szolgálat egyik kiemelt feladatának.

A Nyugat csapdába ejtette magát – állapította meg Putyin, aki szerint mindez azért következhetett be, mert nem tudta kielemezni a világban zajló folyamatokat és saját befolyásának gyengülését.

Az ilyen elemzésnek reálisnak, objektívnek, hiteles információkon és megbízható források lehető legszélesebb körén kell alapulnia – fogalmazott, hozzátéve: „nem szabad a kívánatost tényszerűnek beállítani”. Meglátása szerint a Nyugat éppen ebbe a csapdába esett bele, mert cselekedeteiben abból indul ki, hogy nincs semmiféle alternatívája a liberális globalizációnak – összegzett az Index.

Moszkva háborúval fenyeget a szankciókért

Az Oroszország ellen irányuló szankciókat agressziónak és háborús indoknak tekinthetjük – mondta Dmitrij Medvegyev, orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Reuters szerint.

Bizonyos körülmények között az ilyen ellenséges lépéseket nemzetközi agressziós cselekménynek, sőt casus bellinek (háborús ürügynek) is lehet tekinteni – fogalmazott a volt orosz elnök. Majd hozzátette, Oroszországnak joga van ahhoz, hogy megvédje magát.

Stoltenberg: a madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét

A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Madridban, a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.

„Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte Jens Stoltenberg.
Záró sajtótájékoztatóján a főtitkár ismét sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
Mint mondta, a szövetségesek foglalkoztak azzal is, hogy miként enyhítsék az élelmiszerválságot, hogyan juttassák ki a gabonát Ukrajna területéről földi és vízi úton.
A csúcsértekezlet csütörtöki ülésnapjáról elmondta: áttekintették a terrorizmus elleni harcban elért eredményeket, és megerősítették elkötelezettségüket e küzdelem folytatásához.
„Iraki missziónk segít elkerülni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését” – hangsúlyozta. Elmondta, hogy döntöttek Mauritánia támogatásáról is határbiztonságának fokozása, valamint az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelme érdekében. Emellett határoztak Tunézia és Jordánia segítéséről is.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg elmondta: Finnország és Svédország jövő kedden írja alá a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét Brüsszelben.
A házigazda Spanyolország miniszterelnöke a szövetség egységének és összetartásának üzenetét nevezte a legfontosabbnak a madridi csúcstalálkozó eredményei közül . „Megmutattuk az európai és a transzatlanti kötelék erejét, valamint minden meghozott döntésünk a béke és életformánk megőrzésére irányul” – jelentette ki Pedro Sánchez.
A kormányfő bejelentette: a dél-európai ország fokozatosan fogja növelni védelmi kiadásait, és 2029-re teljesíti a NATO azon célkitűzését, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékét fordítsák erre a célra.
Joe Biden amerikai elnök értékelésében történelminek nevezte a madridi csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben.
Bejelentette egy mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását Kijev számára, hangsúlyozva, hogy készek annyi ideig támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges.
„A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével” – fogalmazott a Egyesült Államok elnöke, és Oroszországot tette felelőssé a világban kialakuló élelmiszerválságért.
Pozitívan értékelte a NATO új, tíz évre szóló stratégiai koncepcióját elfogadó csúcstalálkozót Franciaország elnöke is, kiemelve, hogy két, eddig semleges ország NATO-tagságáról döntöttek, amely „a lehetséges legvilágosabb stratégiai üzenet Oroszországgal szemben”.
Emmanuel Macron hangsúlyozta: amint a helyzet indokolja és lehetővé teszi a visszatérést a párbeszédhez, kész ismét egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel Franciaország felelőssége, hogy együttműködjön a sürgős humanitárius kérdésekben.
A francia államfő további katonai támogatást is bejelentett Ukrajna számára: hamarosan újabb hat Caesar önjáró löveget küldenek, ezzel 18-ra emelve számukat.
Olaf Scholz német kancellár arról beszélt a tanácskozás befejezését követően, hogy Moszkva fenyegetést jelent a nemzetközi rendre, de a NATO megfelelően reagált a megváltozott politikai helyzetre.
Mint mondta, az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséhez Németország 15 ezer katonával és 60 légi járművel járul hozzá, emellett létrehoznak Rostockban egy parancsnokságot a Balti-tenger védelmére.
Kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin állítását, miszerint a NATO birodalmi politikát folytatna. A NATO egy védelmi szövetség nem jelent fenyegetést senki számára – jelentette ki, hozzátéve, hogy épp az orosz elnök az, aki birodalmi politikát folytat szomszédaival szemben.
Boris Johnson brit miniszterelnök Madridban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a nyugati országoknak együtt kell dolgozniuk annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és a demokráciák győzzenek az értékekről szóló globális vitában.
Ha ezt nem sikerül elérni, az orosz elnök abban a helyzetben lesz, hogy további agressziós cselekményeket kövessen a volt Szovjetunió egykori tagjai ellen – mutatott rá.Mint mondta, nem minden ország tekinti az orosz inváziót Vlagyimir Putyin felelősségének, ezért le kell bontani azokat a „mítoszokat”, melyek a nyugati szankciókat teszik felelősség az élelmiszerválságért, vagy a NATO-t okolják az ukrán konfliktusért.
A brit kormányfő szólt a védelemre fordított kiadások növelésének fontosságáról és bejelentette: országa az évtized végére a GDP 2,5 százalékára növeli az erre fordítandó összeget.

Kijev: visszavették a Kígyó-szigetet az ukrán erők az oroszoktól

Az orosz hadsereg sietve evakuálta a teljes helyőrségét a fekete-tengeri Kígyó-szigetről, miután az ukrán erők katonai csapásokat mértek rá – közölte csütörtökön az ukrán déli műveleti parancsnokság.

„Az éjszaka folyamán a hadművelet sikeres következő szakasza, rakéta- és tüzérségi egységeink tűzcsapásainak eredményeként a Kígyó-szigeten az ellenség két motorcsónakkal sietve evakuálta helyőrségének még ott maradt tagjait, és valószínűleg kiürítették a szigetet. Most a területet tűz borítja, robbanások hallatszanak” – írta a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében a déli parancsnokság, hozzátéve, hogy a művelet végső eredményeiről később tesznek jelentést.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az orosz védelmi minisztérium a maga részéről kijelentette, hogy „június 30-án az Oroszországi Föderáció fegyveres erői jóindulatú lépésként elvégezték a Kígyó-szigeten a rájuk bízott feladatokat, és visszavonták az ott állomásozó helyőrséget”. Az orosz fél ezzel a „gesztussal” azt kívánja megmutatni, hogy az Oroszországi Föderáció nem avatkozik be az ENSZ azon törekvésébe, hogy humanitárius folyosót hozzon létre a mezőgazdasági termékek Ukrajna területéről történő tengeri exportjára – fűzte hozzá a tárca.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője viszont hazugságnak nevezte az orosz védelmi minisztérium kijelentését a helyőrség önkéntes kivonulásáról. „Nincs több orosz a Kígyó-szigeten. Az ukrán hadsereg kiváló műveletet hajtott végre, kiverte őket onnan. Oroszországban a csapatok állítólagos kivonásáról beszélnek, és ezt jóakaratú gesztusnak állítják be, akárcsak azt, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabonaexport számára a humanitárius folyosók létrehozását. Mindez viszont teljes hazugság. Először is, az ukrán fegyveres erők kiverték az oroszokat a Kígyó-szigetről. Másodszor, az oroszok ágyúzzák a gabonaraktárainkat” – fejtette ki a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, példaként említve, hogy reggel a dnyipropetrovszki régió egyik ilyen raktárát ágyúzták.
Jermak kijelentette, hogy Oroszország továbbra is élelmiszerválságot idéz elő, és hazudik erről. „Még mindig blokád alatt tartják a kikötőinket, és elpusztítják a gabonánkat. Globális holodomor (nagy éhínség) előidézésére van szükségük” – állította az elnöki iroda vezetője.
Az Ukrajnához tartozó, Romániához közeli Kígyó-szigetet még a háború első napjaiban szállták meg az orosz erők.
Az ukrán 60. gyalogsági dandár a Facebookon arról számolt be, hogy visszafoglalták a déli Herszon megyében Potyomkine falut, amely a megyeszékhelytől északra, Nyikopol város közelében fekszik.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét lőtték a stratégiai fontosságú várost, aminek következtében hat lakos megsebesült. Szavai szerint tiltott, kazettás lőszereket vetettek be a város ellen.
A kijevi külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Ukrajna megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, továbbá kereskedelmi embargót és gazdasági szankciókat vezet be szíriai jogi és magánszemélyekkel szemben, amiért az ország elismerte a donyecki és a luhanszki szakadár területek önkényesen kikiáltott függetlenségét. A tárca sajtószolgálata határozottan elítélte döntését, amelyet Ukrajnával szembeni barátságtalan lépésnek minősített.

Az EJEB arra kéri Oroszországot, hogy ne végezzen ki két halálra ítélt brit katonát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön arra kérte Moszkvát, hogy ne végezzen ki két brit katonát, akiket az ukrajnai oroszbarát szakadár hatóságok halálra ítéltek, mert Mariupolban az ukrán hadsereggel harcoltak az Oroszország indította háborúban.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi bírósága június közepén ugyanezzel a kéréssel fordult az orosz vezetéshez egy marokkói katonával kapcsolatban.
Az orosz hatóságok szerint a három férfi – a marokkói Szaaudun Brahim, valamint a brit Shaun Pinner és Aidan Aslin – április közepén adta meg magát, és esett fogságba Mariupol térségében mintegy ezer ukrán katonával együtt. Az önmagát Donyecki Népköztársaságnak nevező szakadár terület legfelsőbb bírósága június 9-én halálra ítélte őket.
London a hadviselő felekre vonatkozó genfi konvenció megdöbbentő mértékű megsértésének tartja a két brit ellen hozott halálos ítéletet. Aslin és Pinner a brit külügy szerint nem zsoldos, hanem „személyes okokból” él Ukrajnában, ahová még az Oroszország indította háború előtt költöztek, és ott csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz, tehát hadifogolyként kelleni kezelni őket.
„Az EJEB felszólította Moszkvát, hogy ne hajtsa vége a halálbüntetést, és biztosítsa, hogy a foglyok fogvatartási körülményei megfelelőek legyenek” – áll a strasbourgi testület közleményében. A bíróság emellett felkérte a Kremlt: két héten belül adjon tájékoztatást arról, hogy az orosz hatóságok milyen lépéseket és intézkedéseket tettek az emberi jogokról szóló európai egyezmény tiszteletben tartása érdekében. A testület továbbá kitart amellett, hogy Oroszországot továbbra is kötik az EJEB határozatai, annak ellenére, hogy az országot március közepén kizárták az Európa Tanácsból.
Az orosz parlament alsóháza június elején több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek alapján Oroszország nem alkalmazza tovább az EJEB március 15-e után hozott határozatait.

Joe Biden újabb 800 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának

Mintegy 800 millió dollár értékű, légvédelmi eszközöket és támadófegyvereket is tartalmazó amerikai katonai segély várható elfogadását jelentette be Ukrajna számára az Egyesült Államok elnöke a madridi NATO-csúcstalálkozó végén tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

„A háború akár holnap véget érhet, ha Oroszország felhagy irracionális viselkedésével” – fogalmazott Joe Biden.
Az amerikai elnök történelminek nevezte a madridi NATO-csúcstalálkozót, amely véleménye szerint megerősítette a szövetséget a jövő kihívásaival szemben.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine