Az orosz-ukrán háború 127. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Stoltenberg: a madridi döntések biztosítják, hogy a szövetség tovább őrizze a békét

A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.

„Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel” – összegezte Jens Stoltenberg.
A főtitkár záró sajtótájékoztatóján sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

London újabb egymilliárd font katonai segélyt nyújt Ukrajnának

Újabb egymilliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány – közölte csütörtökön a londoni miniszterelnöki hivatal.

A Downing Street tájékoztatása szerint a segélycsomagot Boris Johnson brit miniszterelnök jelentette be a madridi NATO-csúcstalálkozón.
Johnson szóvivője szerint a katonai segítség értékének emelése egyben új szakaszt is nyit a nemzetközi közösség által Ukrajnának nyújtott támogatásban, a segélycsomag ugyanis ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz.
A Downing Street szerint az új csomag egyben az első lépés abban az irányban, hogy Ukrajna az orosz invázió elleni eddigi védekező szakasz után képessé váljon támadó hadműveletekre is az orosz szárazföldi erők ellen, szuverenitásának helyreállítása végett.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a csütörtökön bejelentett újabb támogatással 2,3 milliárd fontra emelkedik az átfogó orosz támadás február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke.
London eddig is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést, 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegeket és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.
Boris Johnson minapi kijevi látogatásán felajánlotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt is, hogy Nagy-Britannia 120 naponként tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat.
A program során a Downing Street megfogalmazása szerint „a brit hadsereg csatákban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanának kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek.
Johnson hivatalának szóvivője szerint ha Ukrajna elfogadja az ajánlatot, a kiképzési program végrehajtásába nemzetközi partnereket is meghívnának.
Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében már 2015-től az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést.
A Zelenszkijnek felajánlott új program keretében az ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzusokon vennének részt, Johnson megfogalmazása szerint „csaták megnyeréséhez szükséges” ismeretekre tennének szert, emellett alapszintű egészségügyi, kiberbiztonsági és robbanószerek hatástalanításhoz szükséges képzésben is részesülnének.

Megtámadták a Dnyipropetrovszki régiót

Megtámadta az orosz hadsereg a Dnyipropetrovszki régió településeit – számolt be a regionális katonai közigazgatás vezetője, Valentin Reznicsenko Telegram-csatornán.

A vezető szerint június 30-ra virradó reggel többször is lőtték Zelenodolszk települést, Kostromában pedig a falu központját érte támadás. A bombázásokban eltaláltak egy mezőgazdasági vállalkozást, leromboltak egy raktárt, amely negyven tonna gabonát tárolt, személyi sérülés azonban nem történt – emelte ki Reznicsenko.

Volodimir Zelenszkij: a helyzet továbbra is brutális

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy a szerdán kilőtt tíz rakéta közül egy hiperszonikus hajóelhárító rakéta volt, amely az ukrajnai Mikolajiv városát vette célba.

Csak a Mikolajiv városára mért orosz csapás egyszerre tíz rakétát foglalt magába, és mind polgári célpontok ellen irányult – a világon mindenki számára azt bizonyítja, hogy az Oroszországra gyakorolt nyomás nem elégséges. Az egyik ilyen rakéta, egy hiperszonikus hajó elleni Onyx rakéta egy ötemeletes épületet semmisített meg – mondta az ukrán elnök az Independent szerint.

Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán mentőalakulatok folytatták a romok szétszedését, és hozzátette, hogy eddig öt ember haláláról tudnak.

„Csapások érték Ocsakivot és Dnyiprót, orosz ágyúzás érte a Harkivi területet, Szumi területet, és Donbászt. Liszicsanszk, Avdijivka, a Bakhmut irányában lévő településeknél a helyzet továbbra is rendkívül brutális, nagyon nehéz. Mindent megteszünk, hogy hadseregünket modern tüzérségi rendszerekkel lássuk el, hogy megfelelően tudjunk reagálni a támadásokra” – mondta Zelenszkij az Index szerint.

Egy ember meghalt és hat megsebesült a harkivi támadásokban

Egy ember meghalt, hat pedig megsebesült orosz támadásokban a Harkivi területen – közölte Harkiv kormányzója.

Oleh Szinyehubov elmondta, hogy egy 11 éves kislányt kórházba szállítottak. „A harcok folytatódnak a régióban” – közölte az ukrán kormányzó a Telegram-csatornáján.

Hozzátette, hogy Harkiv irányában a megszállók védelmi harcokat folytatnak, megpróbálják visszaszorítani a katonáikat. „Az ellenség tankokból, aknavetőkből, tüzérségből és sugárhajtású tüzérségből lövi katonáink állásait, valamint békés városokat és falvakat” – közölte Harkiv kormányzója a Sky News szerint.

Nézőpont Intézet: Orbánnál csak a pápa békepártibb

A magyarok négyötöde (78 százalék) szerint Orbán Viktor a béke pártján áll és ennél csak Ferenc pápáról gondolják nagyobb arányban (83 százalék), hogy a fegyvernyugvást támogatja, míg a nyugati vezetőkről a magyarok kevesebb mint fele gondolja ugyanezt – derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit csütörtökön közölték az MTI-vel.

Azt írták, hogy a négy hónapja tartó orosz-ukrán háború hatásait nemcsak Ukrajna szenvedi meg, de a konfliktus gazdasági következményei az egész világot érintik a háborús infláció formájában. Fontos kérdés, hogy vezető politikusok és nemzetközi szereplők hogyan lépnek fel a megoldás érdekében – jegyezték meg.
A június 27-29. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés szerint a magyar választók négyötöde (78 százalék) szerint Orbán Viktor a béke pártján áll, és mindössze 8 százalék véli úgy, hogy inkább háborúpárti. Ebben a kérdésben egyetértés mutatkozik a kormánypárti és kormánykritikus szavazók körében is. Mindkét táborban többségben vannak a miniszterelnök békepártiságát feltételezők, a Fidesz-szavazók 91 százaléka, s még a baloldali szavazók 58 százaléka is egyetért ezzel.
„Nem meglepő ez a magas arány, miután Európában a magyar kormányfő egyedüli országvezetőként szorgalmazza nyíltan a békét” – írták.
A válaszadók összességében csak Ferenc pápáról gondolják nagyobb arányban (83 százalék), hogy a fegyvernyugvást támogatja, és mindössze 3 százalék vélekedik ellenkezőleg.
Árnyaltabb a fegyverszállítást és az embargókat támogató európai országok vezetőinek megítélése: Emmanuel Macron francia elnökről szintén többen gondolják (44 százalék), hogy inkább a béke pártján áll, mint akik szerint inkább a fegyveres konfliktust támogatja (19 százalék). Olaf Scholz német kancellár esetében is mérsékeltebb a békepártiságot feltételezők aránya (36 százalék) és szélesebb a háborúpártiságot sejtők köre (24 százalék).
A Nézőpont Intézet szerint a magyar ellenzéki vezetők közül Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc szerepének megítélésében azonos véleményen vannak a magyar választók. Mindössze harmaduk gondolja úgy, hogy a háború kitörését követően gyakran háborús üzenetekkel kampányoló Márki-Zay (34 százalék) és Gyurcsány (33 százalék) békepárti, s ennél nagyobb arányban, a választók 37-37 százalék gondolja róluk, hogy a háború pártján állnak – fűzték hozzá.
A magyarok döntő többsége szerint a háborút támogatók közé tartozik a szankciós politikát és a fegyverszállításokat leginkább támogató Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden (56 százalék), illetve az Oroszország legyőzésére szintén szankciós javaslatokat tevő Soros György (42 százalék). Mindössze 22 százalék gondolja úgy mindkét személy esetében, hogy a békét kívánják előmozdítani.
A háborús felek közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről a magyarok 32 százaléka gondolja úgy, hogy inkább a béke pártján áll, ugyanakkor másfélszer annyian gondolják azt, hogy inkább a fegyveres konfliktust támogatja (49 százalék).
„A választók egyértelműen Vlagyimir Putyint tartják a békét legkevésbé előmozdító (15 százalék) és a háborút legnagyobb mértékben támogató (69 százalék) vezetőnek” – hangsúlyozták a közleményben.

Folytatódnak a harcok Liszicsanszk irányításáért

Az orosz megszállók megpróbálják irányításuk alá venni Liszicsanszk területét – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebook-oldalán.

Hozzátették: Donyeck irányában az ellenség tüzérségi támogatással igyekszik elzárni a várost, és átvenni az irányítást a Liszicsanszk-Bahmut autópálya szakaszán.

Liszicsanszk településeinek területein pedig polgári infrastruktúrára lőttek, Vernekamenka és Szeverszk közelében – áll a közleményben.

Ukrajna 1,3 milliárd dollár támogatást kap az Egyesült Államoktól

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy Ukrajna 1,3 milliárd dollár támogatást kap az Egyesült Államoktól, amely egy 7,5 milliárd dolláros csomag része.

Az 1,3 milliárd dollár több mint kétszerese annak, amit az Egyesült Államok korábban jóváhagyott segítségként Ukrajnának. Az amerikaiak célja a teljes 7,5 milliárd dolláros segély szétosztása szeptember végéig.

ORFK: 11 095-en érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6106 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4989-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 332 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 27 ember, köztük 10 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szerdán – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kormányzó: akadályozzák az oroszok a humanitárius segítséget Luhanszkban

Humanitárius segélyt tároló raktárat lőttek ki az oroszok Luhanszkban – állítja a kormányzó. Szergei Haidai azt is mondta, hogy az oroszok lövik a Luhanszkból Bakhmutba vezető utat, ezzel akadályozva a humanitárius segélyszállítmányok Luhanszkba juttatását.

Megszólalt Putyin is a kremencsuki támadás ügyében

Putyin szerint nem terrortámadás történt, ezt azzal magyarázzák, hogy ők civilekre nem lőnek, és minden eszközük megvan arra, hogy azt találják el, amit akarnak – ezeket nagy pontosságú rakétákkal érik el. Kremencsuk városban hétfőn ért rakétatalálat egy bevásárlóközpontot, a támadásban húsz ember meghalt, 59-en megsebesültek.

Még mindig 20 embert keresnek a kremencsuki tragédia után

Továbbra is folynak a keresési munkálatok 20 ember után, akik a hétfői bevásárlóközpontot ért légicsapás óta nem kerültek elő. A legénység szerdán is folytatta a kutatást a környék romjai között.

Szvitlana Ribalko, az ukrán katasztrófavédelem sajtóügyeletese elmondta, hogy a meggyilkolt személyekkel együtt a nyomozók további nyolc holttest maradványait találták meg.

Számos túlélőt ápolnak sérülésekkel, mint például koponyatöréssel, vagy végtagvesztéssel.

„A rendőrség nem tudja biztosan megmondani, hány áldozat van. Nem holttesteket, hanem csak testrészeket találunk” – mondta Ribalko.

Zelenszkij: Egyértelmű, hogy az orosz gyilkosok megkapták a pontos koordinátákat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megosztotta a térfigyelő kamerák felvételeit arról a pillanatról, amikor hétfőn orosz rakéták csapódtak a kremencsuki bevásárlóközpontba. Azt állította, hogy szándékos támadás történt – számolt be a Guardian.

Egyértelmű, hogy az orosz gyilkosok megkapták a pontos koordinátákat ehhez a merénylethez. Minél több embert akartak megölni egy békés városban – mondta Zelenszkij egy videóbeszédben.

Az amerikai nemzeti hírszerzés szerint ez a három lehetséges forgatókönyv a háború folytatására

Vlagyimir Putyin nem változtatott politikai céljain, mióta csapatait Ukrajnába vezényelte, és továbbra is el akarja foglalni az ország nagy részét – állítja az amerikai titkosszolgálat legmagasabb rangú tisztviselője.

Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés vezetője elmondta: az amerikai hírszerző ügynökségek három lehetséges forgatókönyvet látnak az elkövetkezendőkre: a legvalószínűbb, hogy elmérgesedik a konfliktus, amelyben az orosz erők csak fokozatos nyereségeket érnek el, de jelentős áttörésre nem lesznek képesek.

A második forgatókönyv szerint az oroszok jelentős áttörést érnek el, a harmadik lehetőség pedig, hogy Ukrajnának sikerül stabilizálnia a frontvonalat, miközben minimális területi nyereséget ér el – így az Index.

Zelenszkij: Ukrajna védelme havi 5 milliárd dollárba kerül

Volodimir Zelenszkij elnök mintegy 5 milliárd dollárra becsülte Ukrajna orosz inváziójával szembeni védelmének havi költségeit.

Ez egy háború azért a jogért, hogy diktálhassuk a feltételeket Európában. A jövőbeni világrend a tét – mondta a madridi NATO-csúcson a küldöttek előtt tartott virtuális beszédében.

Az ukrán vezető több fegyvert, finanszírozást és szankciókat követelt.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ma megismételte, hogy Ukrajna továbbra is számíthat a szövetség támogatására és segítségére mindaddig, amíg tart a háború.

Kijev fogolycserét jelentett be, 144 ukrán katona került szabadlábra, közülük 95-en „Azovsztal védői” voltak

Kijev fogolycserét jelentett be, 144 ukrán katona került szabadlábra, közülük 95-en a mariupoli „Azovsztal védői” voltak – jelentette be az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

„Az ukrán és az orosz fél újabb fogolycserét hajtott végre, amelynek keretében visszanyerte szabadságát 144 ukrán, köztük 95 olyan katona, aki a mariupoli Azovsztal acélipari üzemnél esett fogságba” – fogalmazott a Facebookon közzétett közleményben az ukrán védelmi minisztérium. A katonai hírszerzési főigazgatóság közleménye szerint az Azovsztal védői között a Moszkva által „neonácinak” tartott, a nemzeti gárdához tartozó Azov ezred 43 tagja is kiszabadult. Kijev hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta eddig ez volt a legnagyobb szabású fogolycsere, amelyet az orosz féllel végrehajtottak.
A kiszabadult ukrán foglyok között 59 nemzeti gárdista, 30 haditengerész, 17 határőr, és egy rendőr van, a többiek a hadsereg más alakulatainak tagjai, illetve a területvédelemhez tartoznak. A legidősebb közülük 65, a legfiatalabb 19 éves.
A katonák rossz állapotban, súlyos sebesülésekkel kerültek szabadlábra. „Valamennyien orvosi és pszichológiai ellátásban részesülnek” jelezte az ukrán hírszerzési főigazgatóság.
Denisz Szmihal, ukrán kormányfő „komplikáltnak” nevezte a fogolycserét.
Június 6-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak azt mondta, hogy több mint 2500 ukrán katona került orosz fogságba az Azovsztal nevű acélüzem területéről. Akkor elmondta azt is, hogy fogolycsere útján történő kiszabadításukkal a katonai hírszerzés foglalkozik, az elsődleges feladat pedig az volt, hogy élve kerüljenek haza.
Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbezárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén. Május 20-án jelentették be, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt és orosz fogságba került, így Mariupol is teljes orosz ellenőrzés alá került.
Olekszandr Horunzsij, az ukrán katasztrófavédelem szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján közben azt közölte, hogy a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásnak nem lett volna ennyi áldozata, ha a pláza lakói a légvédelmi szirénák megszólalásakor felelősségteljesen óvóhelyre vonultak volna. „Olyan időket élünk, amikor a riadók figyelmen kívül hagyása emberéletekbe kerül” – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij szerdán kijelentette a Kijevben tárgyaló Joko Widodo indonéz elnöknek, hogy csak akkor vesz részt a G20-as országcsoport novemberre tervezett indonéziai csúcsértekezletén, ha az ukrajnai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi. Az ukrán elnök továbbá függővé tette részvételét „a csúcsértekezlet résztvevőinek összetételétől” is. Konkrétan nem nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akit meghívtak a csúcstalálkozóra, és aki ezt a meghívást el is fogadta.

Orosz külügyminiszter-helyettes: Moszkva ellensúlyozni fogja a NATO keleti szárnyának megerősítését

Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak Moszkvában.

„Ami most történik, az elkerülhetetlenül ellenintézkedésekhez fog vezetni a részünkről. Nem maradunk adósok, ahogy mondani szokták. Megvannak a képességeink és az erőforrásaink. A biztonság száz százalékban garantált lesz” – hangoztatta.
Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, „abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni”.
„Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” – nyilatkozta Rjabkov.
A miniszterhelyettes szerint az Egyesült Államok korábban „elszalasztotta a lehetőséget”, amelyet az orosz fél tavaly ajánlott fel neki „jogilag kötelező erejű megállapodások megkötésére a biztonsági garanciákra” vonatkozó javaslatok formájában, amelyek célja „az eszkalációs forgatókönyv elkerülése” volt.
A vezető orosz diplomata meglátása szerint Washingtonnak a Moszkvának való ártási kísérletekben megnyilvánuló „mániákus makacssága” nevetés tárgyává teszik az Egyesült Államokat, mert „komoly ember így nem viselkedik”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált Boris Johnson brit miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy Vlagyimir Putyin nem kezdett volna háborúba Ukrajnában, ha nő lenne és hogy az orosz vezető az „ideális példa a toxikus férfiasságra”. Peszkov úgy vélekedett, hogy az ilyen megnyilvánulásokat pszichoanalízis témájává kell tenni.
„Az öreg Freud csak álmodhatott egy ilyen vizsgálati alanyról, amíg élt” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Marija Zaharova külügyi szóvivő hangot adott azon véleményének, miszerint az uniós tagjelölti státus megadása Ukrajnának arra irányul, hogy az EU birtokba vegye ennek az országnak a területét és Oroszország feltartóztatására használja fel.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine