Az orosz-ukrán háború 118. napja – FRISSÜL

Immár száztizennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A Kígyó-sziget újabb sikertelen ukrán visszafoglalási kísérletéről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Újabb kudarccal végződött kísérletet tett a fekete-tengeri Kígyó-sziget visszafoglalására az ukrán hadsereg – jelentette ki kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok által ismertetett hadijelentés szerint hajnali 5 óra körül indított támadás hadműveleti terve az volt, hogy az ukránok légi és tüzérségi előkészítés után partra szállnak és elfoglalják a szigetet. Közölte, hogy a légitámadásban több mint 15 ukrán csapásmérő és felderítő drón vett részt, amelyeket két Bayraktar TB-2 drón irányított, emellett az amerikai légierő Global Hawk RQ-4 stratégiai felderítő drónját is észlelték nagy magasságban az orosz eszközök a sziget melletti légtérben.
Konasenkov azt mondta, hogy a drónok védelmét Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek biztosították Tuzla és Ocsakov mellől, a sziget elleni rakéta- és tüzérségi csapásokat Tocska-U ballisztikus rakétákkal, Uragan rakétasorozatvető rendszerek és amerikai 155 milliméteres M-777-es ágyúkkal Odesszától nyugatra lévő és a Kubanszkij-szigeten lévő lőállásokból hajtották végre.
A beszámoló szerint az orosz Pancir és a Tor légvédelmi rakétarendszerek minden csapást elhárítottak a Kígyó-szigeten; 13 drón, négy Tocska-U- és 21 Uragan-rakéta megsemmisült. A sikertelen előkészítés miatt, mint azt Konasenkov állította, az ukránok nem kísérelték meg a partraszállást. A Kígyó-sziget visszafoglalására Moszkva szerint legutóbb május 8-án történt ukrán próbálkozás.
Az orosz szóvivő elmondta, hogy az ukránok reggel 8 óra után hajóelhárító rakétákkal és egy Bayraktar TB-2 drónnal ismét támadták a Fekete-tenger északnyugati részén található orosz BK-1 és a Krím-1 gázkitermelő platformot. Az utóbbin tűz ütött ki, és a régióban „ökológiai katasztrófa fenyeget”.
Válaszul orosz Onyiksz manőverező robotrepülőgépek az Odessza közelében lévő Skolnij katonai repülőtéren Bayraktar-TB2 drónokat tároló hangárokat, a Kubaszkij-szigeten két tüzérségi szakasz M-777-es ágyúit, Ocsakov és Tuzla körzetében harci gépek pedig két Sz-300-as légvédelmi rakétaindítót semmisítettek meg.
A tengeri gázfúró platformokat ért ukrán csapások idején keddi hivatalos tájékoztatás szerint 109-en tartózkodtak a három létesítményen. Közülük hárman megsérültek, heten pedig eltűntek, az egyik platformon nem sikerült megfékezni a lángokat.
Konasenkov szerint emellett nagypontosságú levegő-föld rakéták máshol négy lőszerraktárra, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszerre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra mértek csapást, köztük a Jobboldali Szektor szervezetére. Az ütegelhárítás Donyeck környékén, ahonnan továbbra is tucatszámra érkeznek jelentések polgári célpontokat NATO-szabványú fegyverekből ért találatokról, két szakasznyi Uragan és ugyanennyi 152 milliméteres Gjacint önjáró löveget kezelő tüzérség megsemmisítéséről számolt be.
Az orosz harcászati légierő 57 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomására sújtott le, a rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 216 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 28 vezetési posztra és 64, lőállásban lévő tüzérségi alegységre. A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 570 „nacionalista” életét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 29 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, 19 drónt, öt Tocska-U és 30 Uragan rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 209 repülőgépet, 132 helikoptert, 1292 drónt, 348 légvédelmi rakétarendszert, 3709 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 580 rakétasorozatvetőt, 2065 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3760 különleges katonai járművet veszítettek. Konasenkov szerint az amerikai M-777-es ágyúkból csak az elmúlt nap folyamán 15 semmisült meg a druskivkai vasútállomás közelében, anélkül, hogy egy lövést is leadhattak volna belőlük.
Danyiil Bezszonov, a donyecki kormány tájékoztatási minisztere azt mondta kedden, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége a háború kezdete óta elérte 30 ezer halottat, 10 ezer hadifoglyot és 90 ezer sebesültet. A nyugati elemzők által „Kreml fő propagandistájaként” emlegetett Vlagyimir Szolovjov műsorvezető a Rosszija 1 televízió és a Vesztyi FM rádióban meg nem nevezett, jól értesült forrásra utalva azt állította, hogy front egész szakaszán az elesett ukrán katonák száma meghaladta a 60 ezret.
A „Donyecki Népköztársaság” – a nagyobbik délkelet ukrajnai szakadár entitás összesítése szerint – a konfliktus 125 nappal ezelőtt elkezdődött kiéleződése óta 188 civil – köztük kilenc gyerek – vesztette életét, 2334-en pedig – köztük 144 gyerek – megsebesültek. A legújabb eszkalálódás kezdetét Donyeckben, nem az orosz invázió megindulásától, február 24-től, hanem az ukrán tüzérségi támadások felerősödésétől, február 17-től számítják.
A kedden kiadott hivatalos statisztika értelmében az ukrán hadsereg 4757 alkalommal összesen 40 959 különböző kaliberű lőszert lőtt ki a „köztársaság” területére, köztük 29 Tocska-U rakétát, de bevetettek Grad, Uragan és Szmercs rakétasorozatvetőket is. A csapások következtében 4758 lakóépület és 1038 infrastrukturális létesítmény sérült meg, köztük 63 egészségügyi és 196 oktatási intézmény, 30 „kritikus infrastrukturális létesítmény”, valamint a villamosenergia-, víz- és gázellátás 384 objektuma.

Zelenszkij: az ukrajnai frontvonal már 2,5 ezer kilométeresre szélesedett ki

Az ukrajnai frontvonal mostanra 2,5 ezer kilométer szélesre nyúlt, de az ukrán fegyveres erők mindenhol tartják a „stratégiai kezdeményezést” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden hivatalos Telegram-csatornáján.

„Az abszolút gonosszal van dolgunk. Így nincs más választásunk, mint továbbmenni. Fel kell szabadítanunk minden területünket, és kiverni a betolakodókat. Noha most már több mint 2,5 ezer kilométer a frontunk szélessége, érezhető, hogy a stratégiai kezdeményezés még a miénk” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfőt. Zelenszkij fényképeket csatolt az üzenetéhez a frontról és Ukrajna lerombolt városairól.
Közben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az oroszok ismét csapást mértek a megyeszékhelyre, Harkiv városára. Hivatala legfrissebb értesülései szerint négyen haltak meg, köztük egy gyermek, és tízen megsérültek. A helybeliek beszámolói szerint minden bizonnyal rakétatámadás volt, mert a légvédelmi szirénák nem szólaltak meg a városban. A rakéta, amelyet az orosz erők hétfőn lőttek ki Harkivra, eltalálta a metrót, aminek következtében egy alkalmazott megsérült, három vonat pedig megrongálódott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a tárca információ alapján legfeljebb hét fehérorosz zászlóalj tartózkodik most Fehéroroszországban, az ukrajnai határnál, a breszti és a homeli területen. „Ez körülbelül 3,5-4 ezer főt jelent. Vannak ott azonban orosz csapatok is. A számukat nem mondom meg, de több településen szállásolták el őket” – tette hozzá a szóvivő.
Motuzjanik szavai szerint Fehéroroszország teljes hadserege 60 ezer fős, de Aljakszandr Lukasena elnök további húszezerrel szeretné növelni, ezért most aktívan toboroznak fehéroroszokat a hadseregbe. „Ezen túlmenően, tekintettel arra, hogy a fehérorosz fél jelenleg Oroszországot látja el az összes logisztikával, nagyon valószínű, hogy az oroszok gyorsan képesek lesznek további tartalékokat átvinni Fehéroroszország területére, és esetleg offenzívát előkészíteni – fejtette ki, hozzátéve, hogy Kijevben ennek előjelét egyelőre nem látják. Ukrajnának felkészültnek kell lennie egy esteleges második offenzívára Fehéroroszország felől, ezért arra kényszerült, hogy továbbra is csapatokat tartson a térségben.
Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője közben arról számolt be, hogy orosz ügynököket lepleztek le az ukrán kormány hivatalában és az iparkamarában. Őrizetbe vették Kijevben a kabinet titkárságának egy osztályvezetőjét, valamint a kereskedelmi és iparkamara egyik igazgatóságának vezetőjét. A gyanú szerint a hivatalnokok különféle bizalmas információkat adtak át az oroszoknak az ország védelmi képességeiről az államhatár felszereltségéről, továbbá ukrán rendfenntartók személyes adatait.
Az igazságügyi minisztérium sajtószolgálata közben bemutatta, milyen körülmények között tartják a fogságba esett orosz katonákat. A tárca kiemelte, hogy mindenhol betartják a nemzetközi normákat és elvárja, hogy az oroszok is betartsák ugyanezeket a szabályokat a náluk raboskodó ukrán hadifoglyokkal szemben.
A közlemény szerint az ukrán állami büntetésvégrehajtási szolgálat intézményeiben 51, hadifoglyok fogva tartására szolgáló helyet hoztak létre Ukrajna szinte minden régiójában, és egy tábort az ország nyugati részében. „A hadifogolytábort őrzik, és ott megfelelő életkörülményeket teremtettek a fogvatartottak számára, megszervezték orvosi ellátásukat is. Fontos, hogy a hadifoglyok dolgozzanak, és ne azzal töltsék idejüket, hogy a plafont bámulják. Famegmunkálással foglalkoznak, és az ukrán társadalom javát szolgálják” – fejtette ki Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter.
Az SZBU nyilvánosságra hozta egy elfogott orosz pilóta, a Wagner csoport elnevezésű orosz magánhadsereg egyik tagjának videóra rögzített vallomását, amelyben egyebek mellett elárulta, hogy rajta kívül más zsoldosok is repülnek 10 millió dollár feletti értékű orosz vadászgépeken, nemcsak az orosz hadsereg hivatásos pilótái. Elmondta azt is, hogy a zsoldosok havi 200 ezer rubelt (1,4 millió forint) kapnak, és további „bónuszokat” a bevetések számáért és „hatékonyságáért”. A fogságba esett zsoldos egyébként három napot harcolt Ukrajnában, mert a gépét az ukrán erők lelőtték. Addig napi egy-két bevetést hajtott végre.
Ruszlan Sztefancsuk házelnök közben a parlament elé terjesztette az emberi jogi biztos posztjára a jelöltet, miután a törvényhozás május végén menesztette a korábbi ombudsmant, Ljudmila Denyiszovát. Az új jelölt Dmitro Lubinec párton kívüli parlamenti képviselő.

Felmérés: az ukrajnai menekültek többsége elégedett az EU által számukra biztosított védelmi intézkedésekkel

Az ukrajnai menekültek többsége elégedett az Európai Unió által az Oroszország indította háborút követően számukra biztosított befogadási és védelmi intézkedésekkel – derült ki az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös, kedden közzétett felméréséből.

Az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 5,7 millió ukrán állampolgár menekült az Európai Unió területére. Az uniós menekültügyi ügynökség elemzése szerint közülük mintegy 3,4 millióan regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.
A felmérés szerint -, amely ötig terjedő skálán értékelte a válaszadók elégedettségét -, az Ukrajnából érkezett menekültek összességében (3,2) elégedettségüket fejezték a jogi szolgáltatásokhoz és az orvosi ellátáshoz való hozzáféréssel, a gyermekeknek járó oktatással (3,4), valamint az életkörülményeikkel (3,6) kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy az uniós jogi védelemmel, valamint az unión belüli utazási lehetőségekkel kapcsolatos információkat elsősorban a közösségi médián, majd a hagyományos hírportálokon és a civil szervezeteken, végül pedig a kormányzati webhelyeken keresztül szerezték.
A legtöbb válaszadó (84 százalék) elérte kitűzött, unión belüli úti célját. Legtöbbjük olyan magánlakásban keresett szállást, amelyet helyi család birtokolt (29 százalék), valamint 20 százalékuk családtagoktól, vagy barátoktól kért szállást. Befogadóállomáson az Ukrajnából menekültek 13 százaléka keresett menedéket. A döntést, hogy egy menekült melyik uniós országba utazott, elsősorban a családtagok, vagy barátok helyi jelenléte (50 százalék), illetve a rendelkezésre álló munkalehetőségek (49 százalék) határozták meg.
Az válaszadók többsége magasan képzett, mintegy háromnegyedük alap- vagy mesterdiplomával rendelkezik. Legtöbben kiskorú gyermekkel érkeztek az Európai Unióba. 77 százalékuk rendelkezett állandó munkahellyel az orosz-ukrán konfliktus kezdetekor. Az ukrajnai menekültek körében beszélt nyelvek között az ukránon kívül a leggyakoribb az orosz és az angol, ezt a német, a lengyel és a francia nyelv ismerete követi – derült ki a felmérésből.

Moszkva ellenlépéseket ígért az EU-nak, ha nem oldódik meg a kalinyingrádi tranzit ügye

Bekérette kedden az orosz külügyminisztérium Markus Ederer moszkvai uniós nagykövetet, és követelte a kalinyingrádi vasúti tranzit azonnali újraindítását, valamint kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben válaszintézkedéseket fog hozni.

A litván vasút korábban arról értesítette a kalinyingrádi vasúttársaságot, hogy június 18-tól megszünteti az uniós szankciók által érintett áruk tranzitját. Anton Alihanov, a kalinyingrádi régió kormányzója kijelentette, hogy a Litvánián keresztül történő tranzitkorlátozások miatt a kalinyingrádi régió kompállománya meg tud birkózni megnövekedett rakománymennyiséggel. Kalinyingrád megyébe a kőolajtermékek szállítása Litvánián keresztül nem állt le, ezek tranzitját a korlátozások augusztus 10-ig nem érintik.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy Litvánia ezzel a döntésével agresszívan lépett fel, túllépve a barátságtalan magatartás határait. Hozzátette: Vilniusnak meg kell értenie, az, hogy Moszkva a kalinyingrádi tranzitra vonatkozó lépéseit ellenségesnek minősítette, azt jelenti, hogy „ez már nem a tárgyalások ideje”.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, aki kedden Kalinyingrádba utazott, hogy ott a régió kormányzójával megvitassa a kialakult helyzetet, kijelentette, hogy Moszkva hamarosan válaszolni fog a blokádra, és Litvánia lakói meg fogják érezni az ellenlépések hatását.
„Ez a legújabb példája annak, hogy Litvánia a nyugati országok ösztönzésére, a nemzetközi jog normáinak és elveinek megsértésével, blokád alá vette a területéről a kalinyingrádi régióba tartó áruk nagy csoportját. Ez a példa azt mutatja, hogy a Nyugatnak nem csak a szóbeli, hanem az írott nyilatkozataiban sem lehet megbízni” – idézte a TASZSZ Patrusevet.
„Oroszország az ilyen ellenséges akciókra biztosan válaszolni fog. A vonatkozó tárcaközi intézkedések kidolgozás alatt állnak, hamarosan elfogadják őket. Ezek következményei komoly negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára” – tette hozzá a tisztségviselő.
Az EU moszkvai nagykövete szintén a TASZSZ-nak nyilatkozva közölte, hogy az Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszélésén kifejtette az unió elvi álláspontját Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban. A misszióvezető emellett azt hangoztatta, a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit korlátozásának kérdését diplomáciai úton kell megoldani.
Az orosz külügyminisztérium hétfői állásfoglalásban rámutatott, hogy Litvánia intézkedéseivel nemzetközi jogi kötelezettségeket sért, különösképpen az Oroszországi Föderáció és az EU 2002-ben elfogadott közös nyilatkozatát a Kalinyingrád megye és Oroszország többi része közötti tranzitforgalomról.
A kalinyingrádi orosz exklávé gazdaságfejlesztési minisztériuma kedden közzétette a litván tranzittilalom alá eső áruknak a listáját, amelyen egyebek között a 750 eurónál nagyobb értékű háztartási gépek, valamint az ezer eurónál drágább hangszerek is szerepelnek. A felsorolásba bekerültek továbbá „a mentőautók kivételével a szárazföldi, légi vagy tengeri személyszállításra szolgáló, 50 ezer eurót meghaladó értékű járművek”, ülőszékes felvonók, kötélpályák húzószerkezetei, az ötezer eurónál drágább motorkerékpárok, valamint ezek tartozékai és pótalkatrészei.
A 66 oldalas litván feketelista különböző luxuscikkekre, műtárgyak és régiségekre, biliárd- és golffelszerelésre is kiterjed, továbbá a telivér lovakra, a kaviárra, a szarvasgombára, valamint a szivarokra és a parfümökre. De szerepelnek rajta ipari berendezések, szerszámgépek és gyártóüzemek gépei, valamint építőanyagok – általánosságban mindazok a szankciókkal sújtott áruk, amelyeket az uniós országok nem szállíthatnak Oroszországba.

Szlovénia jugoszláv gyártmányú BVP M80A gyalogsági harcjárműveket küldött Ukrajnának

Szlovénia 35 jugoszláv gyártmányú BVP M80A gyalogsági harcjárművet küldött Ukrajnának, és ezek Lengyelországon keresztül már valószínűleg megérkeztek Nyugat-Ukrajnába – közölte a 24ur.com című szlovén hírportál kedden.

Cserébe Szlovénia támogatást kap az Egyesült Államoktól saját hadseregének felszerelésére. A portál úgy tudja: az amerikai hozzájárulás nagyobb összegű lesz, mint az Ukrajnának küldött felszerelés értéke.
A BVP M80 lánctalpasokat az 1980-as évektől az 1990-es évekig gyártották Jugoszláviában. A járműveket sokáig a délnyugat-szlovéniai Pivka városának külterületén tartották és több hétbe telt, mire előkészítették őket a használatra. A harckocsik háromfős legénység számára készültek. Felszerelték őket egy 20 milliméteres gépágyúval, egy géppuskával és egy Maljutka páncéltörő rakétavetővel.
Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter a múlt héten a NATO-tagországok védelmi miniszteri értekezletén elmondta: Szlovénia továbbra is segíteni akar Ukrajnának.
Megjegyezte, hogy az ország már eddig is számos humanitárius és katonai adományt küldött a kelet-európai országnak.
Ugyanakkor hozzátette: kimerítették a katonai „arzenáljukat”, amelyből a továbbiakban kínálni tudnának. A jövőben Ljubljana Ukrajna aknamentesítését tudja segíteni, és kiképzést kínálhat az ukrán erőknek Szlovéniában – mondta.

Európa Tanács: Magyarország méltányos és hatékony menekültügyi rendszert hozott létre

Elismerését fejezte ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa Magyarországnak az Ukrajnából menekülők számára nyitott határpolitikája, valamint méltányos és hatékony menekültügyi rendszere miatt, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, amiért véleménye szerint a magyar szabályozás az unión kívüli országokból érkezőket és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieket kizárja az ideiglenes védelmi rendszerből.

Dunja Mijatovic Pintér Sándor belügyminiszternek címzett, kedden közzétett levelében amellett, hogy „mélységes elismerését” fejezte ki a magyar hatóságok és a magyar emberek által az Ukrajnából menekültek befogadása során tanúsított szolidaritásért és nagylelkűségért, azt írta: ismeretei szerint az Ukrajnából menekülők túlnyomó többsége „csupán” átutazott Magyarországon, és június 1-ig „mindössze” mintegy 23 ezer ideiglenes védelem iránti kérelmet nyújtottak be az országban.
Szavai szerint ez „meglehetősen csekély” hányadát teszi ki annak a csaknem 700 ezer ukrajnainak, akik érkezését ugyanebben az időszakban a magyar hatságok jelentették, továbbá – mint írta – aggodalomra ad okot, hogy a menekülők esetleg nem kapnak kellő tájékoztatást a számukra járó védelmi lehetőségekről.
Közölte továbbá, hogy számos panasz érkezett a roma jogvédő szervezetektől a határ menti településeken és Budapesten, az átmeneti szállásokon és a humanitárius segítségnyújtás során tapasztalt, romákat ért diszkriminatív viselkedés miatt.
„Szeretném megismételni, hogy a segítségnyújtást és a jogokhoz való hatékony hozzáférést mindenki számára megkülönböztetéstől mentesen kell biztosítani. Ösztönözni szeretném önöket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a romák sajátos helyzetét, sebezhetőségüket és nehézségeiket megfelelően vegyék figyelembe” – fogalmazott.
Az emberi jogi biztos arra kérte a magyar hatóságokat, hogy ismerjék el, értékeljék és minden lehetséges módon támogassák a menekülteket segítő, számukra tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtó civil szervezeteket annak érdekében, hogy minden rászoruló megfelelő ellátást és segítségek megkaphasson.
Mijatovic „mélységesen aggasztónak” nevezte egyes unión kívüli országok állampolgárainak és az érvényes személyazonossági okmányok nélkülieknek a helyzetét, akiket – mint írta – a magyar szabályozás kizár az ideiglenes védelmi rendszerből, és akiknek a 2015 szeptemberében bejelentett „tömeges migrációs válsághelyzet” miatt nincs lehetőségük nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani Magyarországon. Véleménye szerint a számukra biztosított humanitárius tartózkodási engedély nem szolgál előnyökkel, és nincs jogbiztonságuk. A jelenlegi jogszabályi keretek ugyanis arra köteleznék az ilyen embereket, hogy Kijevbe utazzanak, és időpontot kérjenek az ottani magyar nagykövetségen, hogy bejelentsék magyarországi menedékkérési szándékukat, ha nem utasítják ki őket Szerbiába – írta az emberi jogi biztos.
„Ez a helyzet véleményem szerint a Magyarországon jelenleg érvényben lévő menekültügyi jogszabályi keret elégtelenségét és fenntarthatatlanságát mutatja” – fogalmazott.
Mijatovic sajnálatosnak és problematikusnak nevezte a magyar kormánytisztviselők retorikáját is, amely – véleménye szerint – az ukránokat „igazi menekültként” tartja számon, amíg az atrocitások és háborúk elől máshonnan menekülőket gazdasági bevándorlóként. A retorika ellentmond annak az alapelvnek, hogy az emberi jogok azért léteznek, hogy mindenkit azonos módon védjenek, nemzeti vagy etnikai származástól, bőrszíntől vagy meggyőződéstől függetlenül – írta levelében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Bakhmut felé nyomulnak az oroszok

Az orosz csapatok a donyecki Bakhmut felé nyomulnak, ezzel egyidőben heves harcok dúlnak a környéki településeken, Mikolaivkában, Versinkában és Semihirában is – jelentette az ukrán vezérkar.

Találat érte az Azot vegyi üzemet Szeverodonyeckben

Találat érte az Azot üzemet Szereverodonyeckben – jelentette Szegej Haidai kormányzó. Az ipari övezetben folytatódnak a heves harcok, jelenleg 568 ember, köztük 38 gyermek rejtőzik az üzemben.

Zelenszkij elárulta, hány kilométeren húzódik a front Ukrajnában

Az ukrán front szélessége már a 2,5 kilométert is meghaladja – közölte táviratában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amit az Unian ukrán hírportál vett észre.

Az abszolút gonosszal van dolgunk. S nincs más választásunk, mint továbblépni és felszabadítani a területeinket. Minden régióból ki kell űzni a betolakodókat, és bár a frontunk szélessége már több mint 2,5 ezer kilométer, úgy érezzük, a stratégiai kezdeményezés továbbra is a miénk – fogalmazott az ukrán elnök az Index szerint.

Oroszország csapást mérhetett egy repülőtérre

Oroszország azt állítja, hogy válaszul a fekete-tengeri gázfúrótornyok elleni ukrán támadásra, csapást mért egy Odessza melletti repülőtérre.

Az orosz védelmi minisztérium kedden közölte, hogy rakétái célba találtak a kikötőváros közelében. Az Independent nem tudta ellenőrizni a jelentést hitelességét – írja az Index.

Morawiecki: a mai geopolitikai helyzetben a regionális együttműködés a pozitív forgatókönyv

A közép- és kelet-európai országok együttműködését nevezte „pozitív forgatókönyvnek” a jelenlegi geopolitikai helyzetre Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki a lengyel nagykövetek kedden kezdődött négynapos tanácskozásán szólalt fel Varsóban.

A miniszterelnök úgy vélte: az évek alatt kialakult világrend jelenleg „kártyavárként omlik össze”, új, eddig nem látott méretű fenyegetések keletkeznek. A koronavírus (Covid-19) világjárványa „csak előjátéka volt a hatalmas, az egész világrendet elérő földrengésszerű változásoknak”, új körülmények keletkeztek egyfelől a demográfiai és technológiai átalakulások, a gazdasági válság, másfelől a világjárvány, majd az ukrajnai háború okozta feszültségek nyomán – fejtette ki Morawiecki.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy látta: Ukrajna és a szövetségesei „jogosultak arra, hogy erkölcsi értelemben győztesnek érezzék magukat”. Az erkölcsi győzelem viszont manapság „határozottan túl kevés, különösen akkor, ha olyan ellenféllel állunk szemben, aki semmiféle erkölcsi elvet sem tart szem előtt” – tette hozzá.
Oroszországot Morawiecki „sebzett medvének” nevezte. Aláhúzta: az Oroszországi Föderáció hatalmas tartalékokkal rendelkezik, és ezeknek eddig csak egy részét mozgósította. Elhamarkodottnak mondta, hogy áprilisban, illetve május elején sokan azt gondolták: Moszkva elveszítette az ukrajnai háborút.
A Kreml mai politikája „az orosz birodalom újjáépítését” célozza, ennek alapja pedig „két kegyetlen hagyomány”, mégpedig a cári Oroszország és a Szovjetunió hagyománya – jelentette ki Morawiecki, aki szerint Moszkva cselekvésében „a gyarmatosítás nagyon taszító arca”, a szomszédos országok meghódítását célzó törekvés észlelhető.
Mindezek fényében az ukrajnai konfliktus a civilizációk információs háborúval is járó összeütközésének minősíthető a lengyel kormányfő szerint.
A konfliktus következményei közül a Morawiecki az inflációs nyomást, az energiahordozók árainak emelkedését emelte ki, és felelőssé tette Vlagyimir Putyin orosz elnököt a globálisan fenyegető éhínségért, amelyet összefüggésbe hozott a fekete-tengeri kikötők orosz blokádjával, a gabonaégetéssel és a termőföldek aláaknázásával.
Az egész világ nagyobb biztonsága érdekében „reményt kell adni Ukrajnának” – hangsúlyozta Morawiecki, hozzátéve: Lengyelország ezért Kijev „fő nagykövete” az európai uniós színtéren.
Reményét fejezte ki, hogy Ukrajna megvédi szuverenitását, a „születő új Ukrajna”, valamint a térségbeli országok pedig képesek lesznek „egy biztonságos regionális geostratégiai teret kialakítani, melyre a közös érdekek nagyon magas fokú együttes hatása” lesz jellemző. Morawiecki ebben a vonatkozásban a Három Tenger Kezdeményezés, illetve az ehhez földrajzi értelemben hasonló, a második világháború előtti lengyel koncepció, a Tengerköz koncepciójára utalt, a potenciális partnerek közé sorolva a „remélhetőleg egyszer majd szabad” Fehéroroszországot és Ukrajnát is.
Ezen a koncepción „érdemes dolgozni, ezt látom és hiszem a pozitív forgatókönyvnek” – fogalmazott a lengyel miniszterelnök.
A nagyköveti találkozón tiszteletbeli vendégként részt vesz Edgars Rinkevics lett külügyminiszter. A megnyitón Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a „mindenfajta imperializmussal szembeni ellenállást”, a nemzetközi jog betartását és a demokratikus kapcsolatok ápolását nevezte a lengyel külpolitika három pillérének. Kijelentette: a jelenlegi biztonsági válság világosan megmutatta, hogy az Egyesült Államok nélkül Európa nem tudja megvédeni magát.

Magyarország támogatja Ukrajna uniós tagjelöltségét

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt; a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

Orbán Viktor a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. A magyar miniszterelnök tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására valamint még több ukrán diák fogadására is.
Volodimir Zelenszkij az ukrán nép nevében köszönetet mondott a magyar segítségért.

ORFK: csaknem tízezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5523 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4339-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 143 ember, köztük 54 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Gyűlik az orosz nehézfegyverzet Luhanszkban

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében található Szeverodonyecket támadó orosz erők elegendő tartalékkal rendelkeznek ahhoz, hogy nagyszabású offenzívát indítsanak – mondta Szerhij Hajdaj helyi kormányzó.

A CNN szerint Hajdaj hétfő esti beszédében kijelentette, hogy az orosz csapatok már több tucat nehézfegyverzetet hoztak be a térségbe, és telepítették a csatatérre. Szeverodonyeck ipari területén folynak a harcok, de „a város nagy része [az orosz hadsereg] ellenőrzése alatt áll. Az ukrán katonaság már csak az ipari övezetet és az Azot-gyár területét ellenőrzi.”

Hajdaj elmondta azt is, hogy a szomszédos Liszicsanszk és Bahmut között is harcok dúlnak. A környék összes városát ágyúzzák, Liszicsanszkot szinte egész hétfőn lőtték – tette hozzá.

Zelenszkij szerint újabb támadásra készül az orosz hadsereg egy másfél milliós város ellen

Az orosz hadsereg erőt gyűjt ahhoz, hogy ismét támadást hajtson végre Harkiv városa és a Harkivi terület ellen – közölte hétfő este Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök egy nemzetközi fórumon szólalt fel, és azt mondta: „Az orosz hadsereg próbál erőt gyűjteni ahhoz, hogy megtámadhassa Harkivot. Ismét. Ezt a területet már korábban felszabadítottuk, de ők megint el akarják foglalni, mi tudunk erről. Jelenleg is másfél millió lakos van a városban”.

Zelenszkij azt is közölte, hogy az oroszok vélhetően Szlovjanszk városát is el akarják foglalni vagy meg akarják semmisíteni, és hogy az oroszok állandóan bombázzák a félmilliós Mikolajivot, Az ukrán elnök ezután nagyobb fegyveres és anyagi támogatást kért a nemzetközi közösségtől ahhoz, hogy megállíthassák az oroszokat – összegez az Index.

Az Európai Unió 9 milliárd eurós kölcsönt adhat Ukrajnának

Az Európai Unió 9 milliárd eurós kölcsönt adhat Ukrajnának – írja a Bloomberg.

A hírügynökség szerint a politikusok jövő héten hoznak döntést erről. A kölcsön futamideje 25 év lenne, de a visszafizetés csak 10 év eltelte után kezdődne meg. Államcsőd esetén pedig az unió elengedné a tartozást, és az uniós tagállamok költségvetéséből egyenlítenék ki az összeget.

A javaslatot ezen a héten véglegesítik a szakemberek, a jövő hét csütörtökön és pénteken rendezett uniós csúcson pedig dönthetnek róla a tagállamok állam- és kormányfői. A döntés elfogadásához mind a 27 állam támogatására szükség lesz.

Az ukrán csapatok csak az Azot üzemet irányítják Szeverodonyeckben

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója azt mondta, hogy a heves harcok most Szeverodonyeck ipari övezetében összpontosulnak.Az ukrán csapatok csak az Azot vegyiüzem területét tudhatják az ellenőrzésük alatt. Hozzátette, Luhanszk megyében az egész frontvonalon „rendkívül nehéz” helyzet alakult ki. Hajdaj szerint Oroszország „nagyszabású offenzívát indított a térségben”.

A Kígyó-sziget 75 védője maradt orosz fogságban

A Fekete-tengeren fekvő Kígyó-szigetet az invázió kezdetén Oroszország megszállta. Védői közül néhányat, köztük azt a katonát, akitől a híressé vált „Orosz hadihajó, húzz a f*szba!” mondat származik, a fogolycsere során szabadon engedték. 75-en jelenleg is orosz fogságban vannak. Ukrajna jelenleg nem tárgyal fogolycseréről, csupán nyilvántartja az oroszoknál lévő ukrán foglyokat.

Peszkov: Oroszország soha többé nem fog bízni a Nyugatban

Oroszország soha többé nem fog bízni a Nyugatban, az ukrajnai helyzet miatti válság hosszú lesz. Ezt Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára nyilatkozta az NBC televíziós csatornának hétfőn sugárzott interjújában. A beszélgetés több mint egy órán át tartott, de mindössze néhány, több perces részlet került adásba. A tévécsatorna nem részletezte, hogy megjelenik-e az interjú teljes verziója.

Peszkov egyebek mellett elmondta, hogy Oroszország nem tudja garantálni, hogy az Ukrajnában fogságba esett két egykori amerikai katonát nem ítélik halálra.

Friss térképen az orosz invázió

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn friss hírszerzési adatokat közölt az ukrajnai háborúról, emellett közzétette térképét az orosz-ukrán háború június 20-i állapotáról.

A BRIT VÉDELMI MINISZTÉRIUM ÚJRA MEGOSZTOTTA FRISS TÉRKÉPÉT, AMIN JÓL LÁTHATÓ, HOL CSOPORTOSÍTJÁK AZ OROSZ ERŐKET. A HÍRSZERZÉSI INFORMÁCIÓK ALAPJÁN AZT IS JELÖLTÉK, MILYEN TOVÁBBI CSAPATMOZGÁSOK VÁRHATÓAK AZ OROSZ, ILLETVE AZ UKRÁN HADSEREG RÉSZÉRŐL.

Ide csoportosítja minden erejét Oroszország

Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint Oroszország szinte minden erejét összegyűjtötte, hogy megrohamozza a harcok sújtotta keleti Szeverodonyeck városához közeli településeket – írja a brit Guardian.

„Döntő” harcok zajlanak Szeverodonyeck térségében, az orosz vezetés célja, hogy a hét végére elérje a luhanszki régió határait – idézte Maljart az Ukrán Hírügynökség.

Maljar az újságíróknak elmondta: „Az orosz hadsereg gyakorlatilag minden erejét és eszközét latba vetette, hogy megrohamozza a környező településeket. Igyekeznek áttörni csapataink védelmét, és megpróbálják bekeríteni csapataink azon csoportosulását, amely Liszicsanszk és Szeverodonyeck védelmét végzi.”

AZ UKRÁN CSAPATOK „MINDENT MEGTESZNEK”, HOGY MEGTARTSÁK TERÜLETÉT, HOGY MEGAKADÁLYOZZÁK A BEKERÍTÉST – HANGSÚLYOZTA A MINISZTERHELYETTES.

De meg kell értenünk, hogy az ellenségnek fegyverzeti előnye van, ezért a helyzet most rendkívül nehéz, és éjszaka és a mai napon maximális intenzitással folynak ezek a döntő jelentőségű harcok – tette hozzá Maljar a Portfolio szerint.

Karbantartás miatt egy hétre leállítja a Gazprom a Török Áramlat nevű gázvezetéket

A Telegram-csatornáján jelentette be az orosz állami Gazprom, hogy június 21. és 28. között karbantartás miatt leáll a gázszállítás a Török Áramlat elnevezésű vezetéken.

Ez a vezeték 31,5 milliárd köbméter földgázt szállít évente, ennek a fele Törökországba megy, a másik fele pedig a balkáni és közép-európai régióba, így Magyarországra is – írja a G7.

A Török Áramlat karbantartásával a Magyarországra érkező földgáz egyharmada ki fog esni.

Michel: további lépéseket kell tenni a kontinens biztonságának és stabilitásának megerősítésére

Azt követően, hogy a háború visszatért Európába, az Európai Unió geopolitikai befolyásának megfelelő példátlan döntéseket hozott, most azonban további lépéseket kell tenni a kontinens biztonságának és stabilitásának megerősítése érdekében – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn, a tagállami vezetőknek küldött, az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Michel a kétnaposra tervezett, csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcs meghívólevelében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború következményei messze túlmutatnak Európán.
Szavai szerint Oroszország fegyverként használja az élelmiszerkészleteket, gabonát lop, kikötőket zár le és ukrán mezőgazdasági területeket változtat csatatérré. Ez számos országot érint, különösen Afrikában, ami az éhínség, valamint a politikai és társadalmi instabilitás kockázatát hordozza magában.
A tagállami vezetők megvitatják majd, miként segítsék Ukrajnát gabonaexportja előmozdításában. Ezzel párhuzamosan az EU továbbra is erős humanitárius, katonai, gazdasági és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának – szögezte le.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács elnöke kijelentette: ideje elismerni, hogy Ukrajna, Moldova és Georgia jövője az Európai Unión belül van. „Arra fogom kérni önöket, hogy adjanak tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának. Továbbá új lendületet kell adnunk a bővítési folyamatnak, ami azt jelenti, hogy elő kell mozdítanunk a nyugat-balkáni partnereink uniós integrációját” – fogalmazott.
A tanácskozás részleteit ismertetve Charles Michel közölte, a tagállami vezetők stratégiai megbeszélést fognak folytatni arról, hogy miként erősíthetők meg az Európai Unió kapcsolatai a közös érdeklődésre számot tartó kérdések kezelése érdekében. Áttekintik továbbá, miként lehet előmozdítani a politikai párbeszédet és fokozni az európai kontinens biztonságát, stabilitását és jólétét.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint a tagállami vezetők emellett megbeszélést folytatnak majd az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat zárójelentésében felvázolt javaslatokról. Mélyreható vitát tartanak az euróövezet országainak vezetőivel, amelynek keretében meghatározzák, hogyan kívánnak előre lépni a bankunió és a tőkepiaci unió terén, valamint Horvátország konvergenciajelentése alapján meg fogják vitatni az euró jövő év elején tervezett horvátországi bevezetését.

Zelenszkij: Afrika Oroszország túszává vált

A globális élelmiszerhiány addig tart, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni háborút – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az Afrikai Unió közgyűlésének elnöksége előtt, videokapcsolaton elmondott beszédében, hangsúlyozva, hogy ily módon Afrika Oroszország „túszává vált”.

„Miért és mikor merült fel ez a probléma? Hangsúlyozom: idén február 23-án még nem volt ilyen probléma. Voltak már szokatlan inflációs folyamatok a világ különböző részein, de semmi még csak hasonló sem volt a most fenyegető élelmiszerhiányhoz. A válság pontosan február 24-én kezdődött, amikor az orosz tengeri flotta blokád alá vette az ukrán kikötőket a Fekete- és az Azovi-tengeren” – idézte a liga.net ukrán hírportál Zelenszkijt.
Az elnök beszámolt arról, hogy tárgyalások folynak az ukrajnai kikötők blokádjának feloldásáról, de ezek egyelőre nem jártak sikerrel. „Azért, mert még nem találtak megfelelő eszközt annak biztosítására, hogy Oroszország ne támadja meg a kikötőket újra” – tette hozzá.
Az elnök kiemelte, hogy világszerte 400 millió ember függ az ukrajnai agrártermékektől. „Ukrajna volt az egyik fő európai műtrágyagyártó is, de mára a vállalkozások egy részét az oroszok tönkretették” – jegyezte meg.
„Hallottak-e erről az orosz partnereiktől, akikkel Önök fenntartják a párbeszédet? Egyáltalán beszéltek Önöknek erről? Biztos vagyok abban, hogy teljesen más dolgokat mondanak” – fogalmazott Zelenszkij. Meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszországnak valójában szüksége van erre a válságra, és ezért szándékosan súlyosbítják a helyzetet. Kifejtette: Oroszország Afrikát próbálja felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljon az őt szankciókkal sújtó országokra. „Hangsúlyozom: a szankciós politika csak arra irányul, hogy Oroszország felhagyjon azzal a kísérletével, hogy Ukrajnát rabszolgasorba taszítsa” – hangoztatta Zelenszkij.
Az ukrán vezérkar hétfő délutáni helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az ukrán hadsereg visszaverte az orosz erők támadását a Luhanszk megyei Szeverodonecknél, valamint a Donyeck megyében lévő Szlovjanszk irányában.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy a régió közigazgatási központjaként működő Szeverodoneckben a harcok már a város ipari övezetében folynak, az ukrán katonák pedig beszorultak az Azot vegyiüzem területére.

Kovács Zoltán: az európai egység nevében nem büntethetnek egy tagállamot sem

A magyar kormány Közép-Európában elsőként támogatta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának elindítását, ezzel egy időben azonban nemzeti érdekeiből sem enged, főleg, ami az energiapolitikát illeti – hangoztatta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a SkyTg24 olasz hírcsatornán hétfő este sugárzott interjúban.

Kovács Zoltán megjegyezte, az uniós csatlakozáshoz Kijevnek ugyanazokat a feltételek kell teljesítenie mint a többi országnak.
Hozzátette, a tagállamok részéről inkább politikai jelzésnek számít Ukrajna csatlakozási támogatása mint „megszokott útnak”.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a SkyTg24 hírcsatorna esti világpolitikai műsorában internetes kapcsolaton keresztül válaszolt Cristiana Mancini újságíró kérdéseire.
Kovács Zoltán azt mondta, Magyarország nem vétózta meg az Európai Unió döntéseit: az unió működése értelmében „ha nincsen megállapodás, nincsen döntés sem” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiáll a nemzeti érdekek védelme mellett, ami azt jelenti, hogy bizonyos határvonalakat nem lép át. Példaként említette az energiapolitikát, valamint a vallásszabadság tiszteletben tartását az ortodox egyház tagjaival szemben.
A szankciókról hangoztatta, hogy Magyarország mindig világos álláspontot képviselt: a szankciók „csak akkor működnek, ha a kiválasztott célpontnak okoznak fájdalmat, most viszont Európa szenved nagyon, és meglátjuk, miként alakul a helyzet nyáron, majd ősszel és télen”.
Kovács Zoltán azt mondta, Magyarországot az Európai Unió „többször zsarolta” már az ukrajnai háború előtt is.
„Nem lehet ezt így folytatni, nem lehet folytatni egy tagállam büntetését” – jegyezte meg. Úgy vélekedett, Európa egységének az unió határain kívüli kérdésekben kell érvényesülnie, miközben „tiszteletben kell tartani a tagállamok, és a tagállamok választóinak döntéseit”.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine