Az orosz-ukrán háború 112. napja – FRISSÜL

Immár száztizenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Kreml: Ukrajnának „nagy problémái” vannak

Ukrajnának „nagy problémái” vannak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov akkor nyilatkozott így, amikor arra kérték, hogy értékelje Dmitrij Medvegyevnek, a biztonsági tanács helyettes vezetőjének szerdai, arra utaló Telegram-bejegyzését, hogy Ukrajna két év múlva már megszűnhet önálló állam lenni.
„Nem kommentálnám ezt az üzenetet. De tudjuk, hogy Ukrajnának nagy problémái vannak. Ezt mindenki nagyon jól tudja, és igen, ezt ki lehet jelenteni, a lényeg az, hogy a nacionalista alegységek ellenállása folytatódik, az ukrán vezetés pedig nem hajlandó tárgyalni ezekről a nacionalista egységekről és józanul értékelni a helyzetet” – fejtette ki álláspontját Peszkov.
„Ez nem sok jóval kecsegtet” – tette hozzá.
Medvegyev volt állam- és kormányfő szerdai Telegram-bejegyzésében egy hírre reagált, amely szerint Ukrajna két év múlva törlesztendő kölcsönbérlet keretében akar cseppfolyósított földgázt (LNG-t) beszerezni az Egyesült Államokból, különben „egyszerűen megfagy” a télen.
„Csak van itt egy kérdés. Ki mondta, hogy két év múlva Ukrajna egyáltalán létezni fog a világtérképen?” – fogalmazott Medvegyev.
Úgy vélekedett, hogy „az amerikaiakat ez már nem érdekli”, mert annyit fektettek már be az „Ellenoroszország-projektbe”, hogy minden más már „semmit sem jelent a számukra”.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Oroszország ott tesz pontot az ukrajnai „különleges hadművelet” végére, ahol ő akarja, nem pedig ott, ahol egyes washingtoni és más ideológusok és stratégák szeretnék. Leszögezte, hogy Moszkva kész kitartani az invázió kinyilvánított céljainak megvalósítása mellett, bármilyen döntést is hoz a Nyugat.
Rjabkov kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államoknak és a Nyugat egészének megvan a józan esze ahhoz, hogy az ukrajnai helyzetet ne fokozzák közvetlen összecsapássá, mert a nukleáris fegyverek bevetése esetén nincs visszaút. Hozzátette, hogy a nyugati vádakkal szemben Oroszország elutasítja a korlátozott nukleáris háború ideológiáját.
Az orosz-ukrán béketárgyalások áprilisi megszakadásáért a helyettes tárcavezető Kijevet és nyugati „bábmestereit” okolta.

Meghiúsult a civilek evakuálása a szeverodonyecki vegyiüzemből

Meghiúsult a civilek evakuálása szerdán az orosz és a luhanszki szakadár erők által körülzárt szeverodonyecki Azot vegyiüzem területéről, amiért a luhanszki „népi milícia” az ukrán fegyveres erőket tette felelőssé.

A milícia szerint az ukrán hadsereg ágyúzta a reggel megnyitott humanitárius folyosót, amelyen keresztül a civileket konvojban szállították volna el Szvatovébe. A tájékoztatás szerint az Azot (Nitrogén) üzem földalatti helyiségeiben rekedt emberek az ukrán oldalról érkező tűz miatt öt napja még vízért sem tudták elhagyni a létesítményt.
A népi milícia szerint a gyár területét reggel óta csak egy idős férfi hagyta el, de csak véletlenül, mert nem volt tudomása a meghirdetett humanitárius folyosóról. Az illető azt mondta, hogy a létesítményben 70-75 helyi illetőségű civil tartózkodik, és az ukrán katonák nem szóltak nekik, hogy elmehetnének.
Vitalij Kiszeljov, a csak Moszkva által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” belügyminiszter-helyettese szerda reggel a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az Azot földalatti bunkerjeiben és műszaki folyosóin 1000-1200 civilt, köztük 127 gyereket tarthatnak fogva az ukrán egységek.
Az üzemben lévő fegyveresek száma Kiszeljov szerint mintegy 2500 lehet, akik közül 500-600 külföldi. Számukra az orosz védelmi minisztérium felajánlotta a „mariupoli típusú megadás” lehetőségét.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Kalibr cirkálórakéták a Lviv megyei Zolocsivnál megsemmisítettek egy, a NATO által Ukrajnába szállított fegyverek, egyebek között amerikai M777-es tarackok lőszerét tároló raktárt. Emellett precíziós légi indítású rakéták a Dnyipropetrovszk megyei Orlovcsina vasútállomása környékén megsemmisítettek amerikai és európai országokból érkezett, a Donyec-medencei hadszíntérre szánt nagy mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést.
A beszámoló értelmében a harcászati légierő csapásai több, mint 300 „nacionalista” halálát okozták, valamint tíz tankot és más páncélozott járművet semmisítettek meg, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hat drónt, és 12 Uragan-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 203 repülőgépet, 131 helikoptert, 1211 drónt, 339 légvédelmi rakétarendszert, 3558 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 524 rakéta-sorozatvetőt, 1958 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3623 speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki „népi milícia” közölte, hogy luhanszki és orosz támogatással immár 238 települést „szabadított fel” a szakadár régióban. A nagyrészt szintén orosz ellenőrzés alá került Zaporizzsja megye hatóságai bejelentették, hogy elkezdték az önkéntesek összeírását az ukrán fegyveres alakulatok elleni védekezéshez. A tájékoztatás szerint már több, mint kétszázan jelentkeztek. A herszoni kereskedelmi kikötőben szerdai hivatalos tájékoztatás szerint újraindult a munka, az infrastruktúra helyreállítása és a felkészülés a rakományok indítására.

Kijev konkrét időpontokat remél a NATO-tól a tüzérségi fegyverek szállításáról

Ukrajna reméli, hogy a NATO védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli tanácskozásán konkrét időpontok hangzanak el arra vonatkozóan, mikor szállítják a beígért tüzérségi fegyvereket – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren.

A tisztségviselő közölte: vannak az országban olyan hadszínterek, ahol tüzérségi eszközök tekintetében tízszeres túlerőben vannak az oroszok. „A frontvonal hossza több, mint ezer kilométer. Naponta kapok üzenetet a védőinktől, hogy tartják magukat, helytállunk, de mikor jönnek már a fegyverek?” – írta Podoljak, hozzáfűzve, hogy ezt a kérdést most Brüsszelnek kívánja továbbítani, és várja a döntést.
Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a régióban tovább folynak a harcok azokért a városokért, amelyeket az orosz hadsereg még nem foglalt el, az ukrán katonák pedig egyre nehezebben képesek ellátni a védelmet. „Folytatódnak a harcok Szeverodoneckben, Toskivkában és Vrubivka térségében, Liszicsanszkban sokan megsebesültek. Az elmúlt két napban hat liszicsanszki, valamint két zolotei lakos került kórházba. Hadseregünk védi Szeverodonecket, és nem engedi az orosz erőket benyomulni Liszicsanszkba” – írta Hajdaj, hozzátéve, hogy az orosz erők lakóházakat, gyártelepeket lőnek a térségben.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentése szerint az orosz erők heves ágyútűz alá vettek több települést a Donyeck megyei Bahmut térségében, Usztinyivkánál pedig légicsapást hajtottak végre. Szeverodoneckben és Toskivkában a kijevi vezérkar szerint sikeresen verik vissza az oroszok rohamait, de a harcok folytatódnak.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az oroszok által elfoglalt Donyeck megyei város lakossága „aktívan ellenáll az orosz megszállóknak”. Példaként említette, hogy a napokban felgyújtották az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának egyik parkolóját, és leégett két traktor és három teherautó pótkocsija. Ezenfelül az orosz katasztrófavédelem egyik munkatársát ismeretlen elkövető késsel halálosan megsebesítette. „A város nem fogadta el a megszállást. A passzív ellenállás fokozatosan aktív ellenállásba fordul. További részleteket nyilvánvaló okokból nem közölhetek” – írta a Telegramon.
Az Ukrajinszka Pravda egy orosz veteránszervezetre hivatkozva közölte, hogy életét vesztette Ukrajnában az orosz nemzeti gárda propagandarészlegének vezetője, Szergej Posztnov ezredes.

Kínai elnök: Kína kész hozzájárulni az ukrajnai válság rendezéséhez

Kína kész a továbbiakban is hozzájárulni az ukrajnai helyzet megfelelő rendezéséhez – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán, amikor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Ukrajnát illetően elmondta: Kína a kezdetektől fogva önállóan alkotott véleményt a kérdésben, figyelembe véve annak történelmi hátterét, és mérlegelve érdemeit. Leszögezte: Kína mindig is a világbéke és globális gazdasági rend stabilitásának előmozdítására törekedett. A kínai elnök szerint minden félnek felelős módon kell lépéseket tennie az ukrajnai válság megfelelő megoldásáért.
Peking tartózkodik Oroszország Ukrajna elleni támadásának elítélésétől, és több alkalommal tiltakozott a szankciók alkalmazása ellen.
A kínai elnök úgy értékelte, hogy a zűrzavarral és változásokkal teli globális környezetben a kínai-orosz kapcsolatok megőrizték fejlődési lendületüket. A két ország közötti kereskedelem stabil ütemben halad előre – tette hozzá, megemlítve a teherforgalom előtt a múlt pénteken megnyitott, az oroszországi Blagovescsenszket a kínai Hejho-val összekötő közúti híd átadását.
Hszi kijelentette: Kína kész előmozdítani az Oroszországgal folytatott pragmatikus együttműködést. A kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is számíthat az orosz fél támogatására egyebek mellett olyan kulcsfontosságú érdekeket és kérdéseket illetően, mint a szuverenitás és a biztonság, és kész viszonozni a támogatást e területeken. Kína emellett továbbá mélyítené a stratégiai együttműködést, valamint erősítené a kommunikáció összehangolását a többi közt olyan nemzetközi fórumokon, mint az ENSZ, a BRICS-országok és a Sanghaji Együttműködési Szervezet.
A közlemény szerint Putyin szintén úgy értékelte, hogy a kínai-orosz pragmatikus együttműködés idén stabilan fejlődött. Oroszország támogatásáról biztosította Hszi-t a kínai fél által javasolt globális biztonsági kezdeményezést illetően. Putyin emellett tiltakozását fejezte ki minden olyan erő ellen, amely Hszincsiang, Hongkong vagy Tajvan kérdését „ürügyként felhasználva Kína belügyeibe avatkozik”. Hozzátette: Oroszország kész erősíteni a multilaterális együttműködéseket Kínával, hogy hozzájárulhasson egy „igazságosabb és méltányosabb nemzetközi rend” kialakításához.

Konkrét lépések hiányában Törökország kitart álláspontja mellett a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében

Törökország kitart álláspontja mellett és továbbra is ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását mindaddig, amíg a két skandináv állam konkrét lépéseket nem tesz a terrorizmus ellen – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke pártjának csütörtöki parlamenti pártértekezletén, amelyről a Daily Sabah török kormánypárti napilap számolt be.

A parlamenti többséggel rendelkező Igazság és Fejlődés Párt (AKP) csütörtöki parlamenti ülésén Erdogan leszögezte, hogy Ankara nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását, amíg „a terrorszervezetek szabadon mozognak az észak-európai országban”.
„Senki sem várhat engedményeket a részünkről ebben az ügyben: hadd húzzam alá, hogy Törökországnak nincs ideje elvárásokkal és ambivalens megjegyzésekkel foglalkozni” – mondta a török elnök.
Mevlüt Cavusoglu, Törökország külügyminisztere az ülésen elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország hivatalos levélben közölte igényeit Svédországgal és Finnországgal, a levélre azonban még nem érkezett válasz. Hozzátette: Ankara nagyra értékeli, hogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára komolyan vette Törökország biztonsági aggodalmait és lépéseket tett az ügy érdekében.
A NATO-főtitkár szerda délután Twitter-oldalán számolt be róla, hogy „építő jellegű” volt aznapi értekezése Erdogannal. Mint írta, a török elnökkel Ankara „a terrorizmus ellen szóló, legitim biztonsági aggályairól” volt szó. Stoltenberg szerint „haladást ért el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának előkészítése”.

Zelenszkij: Oroszország nem kíván megállni Ukrajna határainál

Oroszország Ukrajna elleni támadása csak az első lépés, amelyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat további országok leigázásához – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a cseh parlament két házához intézet videoüzenetében.

„Oroszország nem fog megállni Ukrajna határán, hanem tovább akar menni és le kívánja igázni a többi európai nemzetet is” – jelentette ki az ukrán államfő, akinek mintegy tízperces beszédét képernyőkön nézték végig a cseh képviselők, szenátorok, valamint a kormány tagjai.
„Ukrajnában Európa jövőjéért folyik a harc” – hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij, aki köszönetet mondott Csehországnak, hogy fegyvereket szállít országának és befogadott több százezer ukrán menekültet.
„Veletek vagyunk, legyetek velünk!” – idézte fel többször is az ukrán elnök az 1968-as csehszlovák reformmozgalom egyik nagy hatású jelszavát, amellyel akkoriban Csehszlovákia lakossága üzent a szovjet vezetéssel tárgyaló vezetőinek.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának mihamarabb meg kell kapnia az EU-tagjelölti státuszt, hogy az oroszok megértsék: az európai értékek ellen harcolnak. Az ukrán államfő hangsúlyozta: számít Csehország segítségére, amely az idei második félévben betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
A cseh elnökség egyik fontos kihívása – mutatott rá Zelenszkij – hogy megállapodás szülessen az Oroszország elleni 7. szankciós csomagról, és napirendre kerüljön Ukrajna újjáépítése. Csehország ebbe azzal is bekapcsolódhatna, hogy például védnökséget vállalna valamelyik ukrajnai régió újjáépítése felett – jegyezte meg.

Macron: a béke megteremtéséhez tárgyalni kell Oroszországgal

A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a romániai Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat.

A francia elnök a Fekete-tenger partvidékén található légi-támaszponton az újságírók arról kérdezték: mit értett azon, hogy „nem szabad Oroszországot megalázni”?
Macron kifejtette: az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná megsemmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország „félelmetes erő”, és ugyanott marad, ahol eddig volt, így ahhoz, hogy Ukrajna győzzön és a harcokat leállítsák, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal és az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez – hangoztatta a francia elnök.
Macron rámutatott: a francia uniós elnökség alatt Európának sikerült megőriznie egységét, gyorsan cselekedett, mindent megtett a háború megakadályozása érdekében, hat egymást követő szankciós csomagot fogadott el. Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, segíti védekezni, harcolni, pénzügyi, gazdasági, humanitárius segítséget biztosít, befogadja az ukrán menekülteket, de a békét is építeni szeretné, ami azt jelenti, hogy egy adott pillanatban a harcoknak véget kell vetni és tárgyalásokra lesz szükség.
A francia elnök kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy kelet-európai útja során Kijevet is felkeresi-e, de úgy értékelte: az Európai Uniónak világos politikai üzenetet kell adnia a „hősiesen ellenálló” ukrán népnek, politikai és logisztikai szempontból is új szintre kell helyeznie az együttműködést.
A francia katonák romániai jelenlétét egy „biztonságában fenyegetett baráti ország számára nyújtott segítségnek” nevezte, hozzátéve: Románia mindig számíthat Franciaország támogatására, ahogyan történt ez az utóbbi két évszázadban. Franciaország a román haditengerészet fejlesztéséhez is hozzájárul és tovább fogja növelni katonai jelenlétét Romániában – mutatott rá a fekete-tengeri támaszponton a francia elnök.
A román államfő megköszönte Franciaországnak, hogy katonákat küldött Romániába, illetve hogy felvállalta az országban létrehozott NATO-harccsoport irányítását. Iohannis szerint a francia elnökkel folytatott szerdai egyeztetések fő témája a madridi NATO-csúcs előkészítése volt, amelyen fontos döntések várhatók a szövetség elrettentő és védelmi képessége megerősítése érdekében a keleti szárnyon, elsősorban a Fekete-tenger térségében.
Románia schengeni csatlakozása is terítékre került, ennek kapcsán Iohannis azt mondta: az egyeztetésen reményét fejezte ki, hogy Franciaország segíteni fog kimozdítani az ügyet a holtpontról.

Stoltenberg: a szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést

A NATO-szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést, a többi között nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket is – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozása előtti sajtótájékoztatón.

A főtitkár elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti az euroatlanti biztonságra, nem csak nagymértékű pusztítást végez, de az invázió globális következményekkel is jár, „amint azt a Moszkva által szándékosan előidézett élelmiszer- és energiaválság is bizonyítja”.
Stoltenberg reményét fejezte ki továbbá, hogy a június végén Madridban megrendezendő NATO-csúcson a szövetségesek átfogó segélycsomagról állapodnak meg Ukrajna számára, és „hosszabb távú segítségnyújtást biztosítanak Kijevnek a szovjet korszakból származó felszerelésekről a modern NATO-fegyverzetre történő átálláshoz.”
„A szövetségesek rendíthetetlenül kiállnak európai partnereink szuverenitása, területi integritása, továbbá az egyes nemzetek azon joga mellett, hogy külső beavatkozástól mentesen választhassák meg jövőjüket” – hangsúlyozta a norvég politikus.
Stoltenberg szerint Finnország és Svédország döntése a NATO-tagság kérelmezése mellett „történelmi jelentőségű”. „Aktívan dolgozunk a csatlakozási folyamat következő lépésein, de figyelembe vesszük valamennyi szövetségesünk biztonsági aggályait is” – tette hozzá.
Elmondta továbbá, hogy a szövetségeseknek döntéseket kell hozniuk a NATO hosszabb távú helyzetéről, annak érdekében, „hogy a szövetséges terület minden centiméterét meg tudják védeni.” Ahogy fogalmazott, ehhez meg kell erősíteni a keleti harccsoportokat több légi, tengeri és kibervédelemmel, előrehelyezett felszereléssel és fegyverkészletekkel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősebb védelem több közös befektetést igényel.
Bejelentette továbbá, hogy a madridi csúcsra meghívta Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, aki ha személyesen nem tud részt venni a találkozón, akkor videoösszeköttetésen keresztül csatlakozik az eseményhez.

Macron: a béke megteremtéséhez tárgyalni kell Oroszországgal

A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a romániai Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat.

Macron kifejtette: az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná megsemmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország „félelmetes erő”, és ugyanott marad, ahol eddig volt, így ahhoz, hogy Ukrajna győzzön és a tüzet beszüntessék, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal és az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez – hangoztatta a francia elnök.

Varsó üdvözli Biden tervét az ukrán gabonaexportot elősegítő silók létesítésére

Üdvözölte a lengyel közszolgálati televíziónak adott szerdai interjúban Henryk Kowalczyk lengyel agrárminiszter Joe Biden amerikai elnök előző nap bejelentett tervét az ukrán gabonaexportot elősegítő határmenti silók létesítésére.

„Ez nagyon jó bejelentés” – reagált Kowalczyk arra, hogy Biden kedden kilátásba helyezte: Ukrajna határainál, Lengyelországban is, átmenetileg amerikai gabonasilókat létesítenek, ami lehetővé teszi a gabonafélék szárazföldi kivitelének bővítését. Az amerikai elnök szerint ez az egyik módszer arra, hogy féken tartsák az élelmiszerárak emelkedését, amely Ukrajna orosz megtámadásával és az ukrán kikötők blokádjával is összefügg.
Kowalczyk szerint a silók létesítése három-négy hónapon belül lehetséges.
Megerősítette, hogy Ukrajnából havonta mintegy 5 millió tonna gabonát kellene exportálni, Lengyelország pedig jelenleg maximum 1,5 tonna gabona szállítását tudja lebonyolítani. A szűk keresztmetszetet a többi között az eltérő vasúti nyomtávszélesség, illetve a határon történő átrakodókapacitás jelenti. Ukrajnában a szovjet időkből származó széles nyomtávú vasúthálózat működik.
Amennyiben viszont „nem szállítunk gabonát Észak-Afrikának, a közel-keleti országoknak, jön az éhínség és Nyugat-Európát elárasztja a migránsáradat” – figyelmeztetett Kowalczyk, hozzáfűzve: Vlagyimir Putyin orosz elnök „az éhséggel játszadozik”.
A lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) szerdán közzétett jelentése szerint a lengyel határátkelőkön keresztül vezet az ukrán élelmiszerexport egyik fő útvonala.
Az ukrán gabonaexport egésze májusban több mint ötszörösére nőtt márciushoz képest, mindazonáltal továbbra is jelentősen alulmarad a háború előtti állapotokhoz képest – emeli ki a PIE.
Az utóbbi három hónapban jegyzett növekedést az ukrán élelmiszerszállítási útvonalak változása tette lehetővé – szögezik le. Felidézik: a háború előtt a gabona és az olajosmagvak exportjának több mint 90 százalékát tengeri úton bonyolították le, márciusban viszont a mezőgazdasági termékek 76 százalékát vasúton szállították, a kivitel mintegy 50 százaléka pedig a hrubieszówi lengyel-ukrán határátkelőn haladt át.
A dunai kikötőkön át történő szállításnak köszönhetően májusban közel 800 ezer tonna mezőgazdasági terméket, elsősorban kukoricát és napraforgómagot sikerült kivinni Ukrajnából. Vasúton pedig márciusban mintegy 250 ezer tonna élelmiszert, májusban már ennek háromszorosát – több mint 700 ezer tonnát – szállították a PIE adatai szerint.
Míg Lengyelországon keresztül márciustól májusig a gabonafélék, az olajosmagvak és az olajok 30 százalékát szállították Ukrajnából, Románián keresztül a mezőgazdasági termékek 11 százalékát, Szlovákián, Magyarországon és Moldován keresztül pedig összesen 22 százalékot vittek ki.
A jelentésben felidézik: az Európai Unió növelni szeretné az Ukrajnából exportált gabona mennyiségét. Az uniós infrastruktúra révén tervek szerint mintegy 20 millió tonna gabonát vinnének ki a következő három hónapban.
A PIE szerint az uniós szállítási infrastruktúra lehetőségei korlátozottak, ezért augusztusban, az aratás után növekedhetnek az ukrajnai agrárexporttal összefüggő problémák.

Honvédelmi miniszter: a kormány számára a magyar emberek biztonsága a legfontosabb

A kormány számára Magyarország, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, ezt garantálják azok a magyar és amerikai katonák is, akik a NATO keretében közös járőrözést hajtanak végre – mondta a honvédelmi miniszter szerdán Hajdúhadházon, amikor a Vay Ádám kiképzőbázison találkozott a gyakorlatra érkezett katonákal.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf angolul és magyarul is elmondott köszöntőjében azt mondta, Magyarország elkötelezett a NATO mellett, a magyar katonák rendszeresen együtt gyakorlatoznak más NATO-katonákkal.
A most kezdődött magyar-amerikai közös gyakorlatot különleges alkalomnak nevezte, miután „az orosz-ukrán konfliktus fizikai közelségében” gyakorlatoznak, járőröznek a katonák.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán.
Hozzátette, a térségben a katonáknak kettős feladatuk van: a humanitárius tevékenység mellett biztosítaniuk kell Magyarország határainak védelmét, de a NATO tagjaként ebben a feladatban is számíthat szövetségeseire az ország.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf utalt rá, hogy minden évben vannak olyan hazai és nemzetközi gyakorlatok, közös kiképzések, felkészítések és feladatok, amelyre NATO-tagországok katonái érkeznek hazánkba.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a Magyar Honvédség a mostani háborús helyzetben is fentartsa a NATO szerepvállalásának szintjét.
A magyar-amerikai kapcsolatok egyik kiemelkedő eleme mindig is a katonai együttműködés volt – mondta, megjegyezve, hogy a jövőben is e jó kapcsolat folytatására törekednek. „Tesszük ezt most úgy, hogy közösen látunk el járőrfeladatokat azért, hogy még felkészültebben és sikeresebben tudjunk a jövőben együttműködni” – mondta a miniszter Hajdúhadházon.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség (MH) parancsnoka jelezte: a magyar és az amerikai katonák június 13-15. között tervezetten közös járőrtevékenységeket hajtanak végre Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Hozzátette: a magyar és az amerikai katonák rendszeresen vesznek részt közös gyakorlatokon, de együtt szolgálnak Irakban és Afganisztánban, „attól függően hova szólít bennünket a szövetség”.
Az altábornagy fontosnak nevezte azt a tudást, tapasztalatot, amit egymástól tanulnak a különböző nemzetek katonái.

Humanitárius folyosót nyitott az orosz hadsereg a szeverodonyecki vegyiüzemnél

Humanitárius folyosót nyitott az orosz hadsereg, hogy a körülzárt szeverodonyecki Azot vegyiüzemet elhagyhassák a civilek – közölte szerdán a Rosszija 24 hírtelevízió.

Vitalij Kiszeljov, a Moszkva által függetlennek elismert Luhanszki Népköztársaság belügyminiszter-helyettese a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek szerda reggel azt mondta, hogy az Azot földalatti bunkereiben és műszaki folyosóin 1000-1200 civilt, köztük 127 gyereket tarthatnak fogva az ukrán egységek. Közölte, hogy a létesítményben nincs sem víz, sem élelem, sem gyógyszer.
Kiszeljov kedden a Pervij Kanal tévécsatornának azt mondta, hogy a vegyi üzemben mintegy 2500 fegyveres lehet, akik közül 500-600 külföldi.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedden lehetetlennek nevezte és elutasította Kijevnek azt a követelését, hogy a civileket az ukrán kézen lévő, több oldalról szorongatott Liszicsanszk felé evakuálják. Emlékeztetett arra, hogy a két város közötti utolsó hidat – mint mondta – Kijev parancsára hétfőn felrobbantották.
Ehelyett azt ajánlotta fel, hogy az orosz erők szerdán 8 és 20 óra között az általuk ellenőrzött Szvatove felé nyitnak számukra humanitárius folyosót.
Mizincev az ukrán erőknek és a külföldi fegyvereseknek a mariupoli mintára történő megadás lehetőségét ajánlotta fel. Azt tanácsolta, hogy reggel nyolckor hagyjanak fel a harci tevékenységgel, engedjék ki az általuk fogva tartott civileket és tegyék le a fegyvert, amelynek fejében megkímélik az életüket és a hadifoglyokról való bánásmódról rendelkező genfi egyezmény normáinak megfelelően fognak eljárni velük szemben, ahogy az a mariupoli kapituláció esetén is történt. Közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius műveletben történő részvételi készségét a fehér zászló felemelésével jelezheti.
Szerda reggel a csak Moszkva által függetlennek elismert Donyecki Népköztársaság több településéről, egyebek között a székvárosból érkezett jelentés ukrán tüzérségi csapásokról. A helyi hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán a támadások következtében két ember életét vesztette, nyolcan pedig megsebesültek.

ORFK: 10 595-en érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 6277 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4318-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 268 ember, köztük 59 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre kedden – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Szeverodonyeck nyolcvan százaléka orosz ellenőrzés alatt

Szeverodonyeck nyolcvan százaléka már orosz ellenőrzés alatt van – mondta Szergej Haidai luhanszki kormányzó.

Az AP-nek azt mondta, hogy a civilek tömeges evakuálása most „egyszerűen nem lehetséges”. Szeverodonyeckben körülbelül 12 ezer ember maradt, szemben a háború előtti százezer fős lakossággal.

Tiltott fegyvert használhattak az oroszok Harkivban

Kazettás lőszert használhattak az oroszok Harkivban, a BBC több bizonyítékot talált, hogy az oroszok bevethették a tiltott fegyvert.

A portál azt írja, több fegyverszakértőnek megmutatták a becsapódásról készült képeket, és mindannyian egyetértettek abban, hogy azok kazettás lőszernyomok.

Ezek a lövedékek gyakran nem robbannak fel, hanem gyakorlatilag taposóaknákká válnak, amik évekig fenyegetést jelentenek a civileknek. Több mint 120 ország írt alá egy egyezményt, amely betiltja a kazettás lőszerek használatát, Oroszország és Ukrajna azonban nem csatlakozott hozzá – írta a portál.

⚡️BBC journalists who visited Kharkiv found new evidence of use of cluster munitions which are especially dangerous for civilians.

?https://t.co/BfrUJK8B9B

Human rights organization Amnesty International claims that they were used by Russian troops.

? https://t.co/SPWuUCsABz

— NEXTA (@nexta_tv) June 14, 2022

Pentagon: Putyin egész Ukrajnát akarja

Vlagyimir Putyin valószínűleg még mindig Ukrajna nagy részét, ha nem egész Ukrajnát el akarja foglalni, de kénytelen volt leszűkíteni háborús céljait – mondta az amerikai védelmi miniszterhelyettes.

„Még mindig úgy gondolom, hogy tervei vannak Ukrajna jelentős részére, ha nem is az egész országra. Ennek ellenére nem hiszem, hogy ezeket a célokat el tudja érni” – mondta idézi a The Guardian Colin Kahlt.

Fegyverletételre szólították fel az ukránokat Szeverodonyeckben

Fegyverletételre szólították fel az oroszok a Szeverodonyeckben harcoló ukránokat – írta a Reuters. Az ukránok, akik a helyi vegyi üzem , az Azot bunkereiben rejtőznek, szerda, azaz ma reggelig kaptak haladékot.

Oroszország közölte, hogy szerdán humanitárius folyosót hoz létre a csapdába esett civileknek Szeverodonyeckben.

Ukrajna továbbra is nehézfegyvereket vár a Nyugattól, a téma várhatóan kiemelt szerepet kap a NATO védelmi minisztereinek mai, brüsszeli ülésén is.

Zelenszkij: fájdalmasak a veszteségeink Szeverodonyecknél és Harkiv környékén

Fájdalmas veszteségek érik az ukrán erőket Szeverodonyecknél és Harkiv megye településein – erről beszélt kedd éjjeli beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerinte „létfontosságú” a Donyec-medencei ukrán erők kitartása, mivel a keleti régióért folytatott harc meghatározza a háború további kimenetelét is.

Továbbra is próbálják evakuálni a civileket Szeverodonyeckből, ezt viszont nehezíti, hogy az orosz erők az összes közúti hidat lerombolták, ami összekötötte a várost az ukrán ellenőrzés alatt álló területekkel.

Zelenszkij arra kérte a harcoló katonákat, hogy „tartsanak ki”, és „küzdjenek tovább, küzdjenek keményen”.

Az ukrán elnök emellett arra sürgette a nyugati országokat, hogy azonnal szereljék fel Ukrajnát modern rakétaelhárító fegyverekkel. Szerinte „semmi sem igazolhatja”, hogy ezek leszállításával késlekednek az érintett országok – összegez a Telex.

Ukrajna a Nyugatot kritizálta a fegyverek miatt

Ukrajna a Nyugattól kért fegyverek mindössze 10 százalékát kapta meg az orosz offenzíva elhárítására – közölte az ukrán védelmiminiszter-helyettes.

Abból, amire mondtuk, hogy szükségünk van, körülbelül 10 százalékot kaptunk – mondta Anna Maljar televíziós nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a Nyugatnak fel kellene gyorsítania a szállítások ütemezését.

Bármennyire is igyekszik Ukrajna, bármennyire is profi a hadseregünk, a nyugati partnerek segítsége nélkül nem leszünk képesek megnyerni ezt a háborút – nyilatkozta.

Macron még mindig győzködi Putyint

Párizs a kelet-ukrajnai harcok ellenére is igyekszik nyitva tartani a kommunikációs csatornát Moszkvával, jelezte a francia külügyminisztérium szóvivője az Al Arabiya című lapnak adott interjúban.
Emmanuel Macron elnök igyekszik fenntartani a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy meggyőzze őt az ellenségeskedések beszüntetésének és a csapatok kivonásának fontosságáról, mondta Anne-Claire Legendre, hozzátéve, hogy a diplomáciai megoldás megtalálásához párbeszédre van szükség, írja a TASZSZ orosz hírügynökség.

Az orosz–ukrán konfliktus Európát és az egész világot érinti, mondta Legendre. Az Ukrajna körüli események veszélyeztetik a globális erőegyensúlyt és aláássák a nemzetközi élelmezésbiztonságot, hangsúlyozta a francia diplomata.

Stoltenberg: a NATO-nak még nagyobb készenlétre van szüksége

Szövetségünk tagjai egyetértenek abban, hogy még nagyobb készenlétre, és fegyveres képességeink megerősítésére van szükség a keleti határokon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd esti hágai sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg informális egyeztetést tartott a holland fővárosban Dánia, Lengyelország, Lettország, Románia, Portugália, Hollandia és Belgium vezetőivel a hónap végén Madridban tartandó szélesebb körű NATO-csúcstalálkozó előtt. A főtitkár hangsúlyozta: a szövetségeseknek továbbra is, mind rövid és hosszú távon erőteljesen támogatniuk kell Ukrajnát.
Leszögezte, hogy többet kell befektetni a védelembe, a NATO közös finanszírozásba, hozzátéve, hogy a csúcstalálkozón új stratégiai koncepciót is elfogadnak a szövetséges országok vezetői. Mint mondta, ez a dokumentum „értékelést ad a megváltozott biztonsági környezetről, és megerősíti a szövetség alapvető értékeiket illetve feladataikat. „Ez lesz a NATO jövőjének tervezete” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a nagy hatótávolságú fegyverek biztosításával kapcsolatos keddi felhívására reagálva Stoltenberg úgy vélekedett, hogy Kijevet több nehézfegyverzettel kellene ellátni.
A főtitkár elmondta továbbá, hogy a hágai találkozón a résztvevők megvitatták Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét. Véleménye szerint a csatlakozás biztonságosabbá fogja tenni a két észak-európai országot, és tagságukkal a NATO is erősebbé válik.

Zelenszkij: Ukrajna nem lő oroszországi lakónegyedeket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „az ukránok nem terroristák, hogy oroszországi lakónegyedekre nyissanak tüzet”. Erről az elnök kedden, dán újságíróknak online tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

Zelenszkijnek azt a kérdést tették fel, hogy Ukrajna ágyúzza-e majd Oroszország területét, ha ebbe a Nyugat beleegyezik. „Nem. Nekünk nem érdekünk a civilek ágyúzása. Nem vagyunk terroristák, hogy polgári negyedeket bombázzunk. Normális, egészséges emberek vagyunk. Fegyverekre az államunk felszabadításához van szükségünk” – szögezte le az elnök.
Kifejtette: vannak Ukrajnában olyan helyek, ahol az ukrán erők az orosz csapatoktól több, mint száz kilométerre helyezkedek el. Ezért Zelenszkij szerint Ukrajnának olyan fegyverekre van szüksége, amelyek ilyen távolságból képesek elérni az országba behatolt ellenséges erőket.
Az államfő kijelentette, hogy bármikor kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közvetítőkkel vagy nélkülük – a háború befejezéséről és az orosz csapatok ukrán területekről történő kivonásáról. Úgy vélekedett, hogy „ma már csak Putyin elnök dönti el, hogy az orosz hadsereg leáll-e vagy sem”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrán társadalom támogatása az Oroszországgal folytatott párbeszédhez napról-napra csökken, mert „nincs bizalom”.
„Én mégis úgy gondolom, hogy bármilyen nehéz is legyen, minden lehetőséget ki kell használni a háború befejezésére” – tette hozzá.
Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az orosz hadsereg győz Ukrajnában, akkor bizonyosan „tovább megy”. „Biztos vagyok abban, hogy ha Ukrajna nem lesz elég erős, akkor tovább mennek. Kijev nem a cél a vágyott maratonjukon, ez csak egy erős rajt a számukra” – fogalmazott az elnök.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Ukrajna olyan légvédelmi rendszerrel rendelkezik, amelyet ellenséges repülőgépek és helikopterek eltalálására terveztek, így nem mindig hatékony az orosz rakétákkal szemben. Szavai szerint Oroszország az Ukrajna elleni háborújában olyan csúcstechnológiának számító rakétákat használ, amelyeket lopakodásra, azaz rendkívül alacsony magasságban repülésre terveztek. Emiatt nehezen észlelhetők, és bizonyos helyzetekben az ilyen rakéták egyszerűen eltűnnek a radarról, így nem minden légvédelmi rendszer képes elpusztítani őket – magyarázta.
Közben az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében végrehajtott keddi orosz rakétatámadás civil sebesültjeinek száma négyről hatra emelkedett. A rakétát az ukrán légvédelem lelőtte, és az egy téglagyárra zuhant.
Az ukrán vezérkar kora esti helyzetjelentésében arról írt, hogy az orosz csapatok rohamműveleteket índítottak a Harkiv megyei Rubizsne közelében, valamint Luhanszk megyében Szeverodonyeck és Zolote településeknél, a Donyeck megyei Beresztove közelében viszont az ukrán fegyveres erők visszaverték az oroszok támadását.
Olekszandr Szpivakovszkij, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon állami egyetemének rektora a Facebookon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz katonák elrabolták a felsőoktatási intézmény rektorhelyettesét, Makszim Vinniket. A Moszt című helyi hírportál úgy értesült, hogy egy, az oroszokkal együttműködő személyt, Tetyjana Tomilinát akarják kinevezni rektornak.

Ursula von der Leyen: Izrael segít majd megszabadulni az orosz energiafüggőségtől

Az Izraelben tárgyaló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Izrael segít majd megszabadulni az orosz energiafüggőségtől – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja kedden.

„A Kreml arra használta függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy megzsaroljon minket” – állította von der Leyen, amikor átvette a Ben-Gurion Egyetem díszdoktori címét Beer Sheván, kedden.
„Oroszország a háború kezdete óta szándékosan leállította gázszállítását Lengyelországnak, Bulgáriának és Finnországnak, valamint a holland és dán vállalatoknak, megtorlásul Ukrajnának nyújtott támogatásunkért” – jelentette ki.
Von der Leyen elmondta, hogy izraeli látogatásán azt vizsgálja, miként lehetne fokozni az Izraellel folytatott energiaügyi együttműködést az orosz függés csökkentése érdekében.
Az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogy kétféleképpen tervezi a kooperációt Izraellel. Egyrészt az EuroAsia Interconnector, a világ leghosszabb és legmélyebb víz alatti elektromos tápkábelének lefektetésével, amely Cipruson és Görögországon keresztül köti majd össze Izraelt az EU elektromos hálózatával, másrészt az EastMed gázvezetékkel, a világ leghosszabb, szintén Izraeltől Ciprusig és Görögországig tartó gázvezetékével. Eddig egyik vezeték építése sem kezdődött meg, noha az EuroAsia Interconnector már rendelkezik uniós támogatással.
Az izraeli földgáz Európába jutása azonban számos kihívást rejt, és hosszú távú infrastrukturális beruházásokra lenne szükség hozzá. Mivel nincs csővezeték, amely összekötné a tengeri gázmezőket Európával, az egyik lehetőség egyelőre az lenne, hogy a földgázt Egyiptomba szállítsák, ahol cseppfolyósítanák, hogy hajóval exportálhassák Európába. Másik lehetséges forgatókönyv a Törökországba tartó vezeték megépítése lehetne, s a harmadik opció az EastMed-projekt. A szakértők azonban aggodalmukat fejezték ki ennek az utóbbi vezetéknek a magas költségei és életképességének kérdőjelei miatt.
„Izrael és Európa természetes partnerek a demokratikus értékeik és a közös múltjuk miatt” – emelte ki Ursula von der Leyen a Ben-Gurion Egyetemen mondott beszédében a The Times of Israel című hírportál tudósítása szerint.
„Európa és Izrael barátok és szövetségesek, mert Európa története a zsidó nép története” – tette hozzá. „A legerősebb kötelék, amelyen osztozunk, a demokráciába és a demokratikus értékekbe vetett hitünk” – hangsúlyozta, s méltatta Izrael első miniszterelnöke, David Ben-Gurion örökségét és jövőképét. Elmesélte, hogy fiatal lányként Golda Meir, Izrael 1969 és 1974 közötti miniszterelnöke is hatással volt rá.
Von der Leyen az ukrajnai orosz inváziót a demokrácia elleni támadásként ábrázolta, és dicsérte Izrael humanitárius segítségét Ukrajnának.
Ezen a héten szintén Jeruzsálemben tartózkodik Mario Draghi olasz miniszterelnök, s ő is energiaügyekről tárgyalt Naftali Bennett miniszterelnökkel. „Európának gyorsan szüksége van energiára, Izraelnek pedig van földgáza a tengeri földgáz-lelőhelyein” – mondta Bennett. „Ez jó hír Izrael, Olaszország és Európa számára” – tette hozzá.
Izrael decemberben bejelentette, hogy nem folytat új gázkutatást 2022-ben a megújuló energia fejlesztése jegyében, Karine Elharrar energiaügyi miniszter azonban azóta elállt e politikától.
Jeruzsálem idén irányt váltott és növelt gázkitermelését, és segíthet kielégíteni az uniós keresletet, ha képes lesz gázt szállítani a tenger alatti földgázmezőiről, ahol közel 1000 milliárd köbméterre becsülik a tartalékokat.

Megérkezett Romániába Emmanuel Macron, aki a romániai NATO-harccsoport gerincét képező francia csapatokat látogatja meg

Romániába érkezett kedd este Emmanuel Macron francia elnök, hogy meglátogassa az ukrajnai háború miatt létrehozott romániai NATO-harccsoport gerincét képező francia csapatokat.

A Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu légi támaszponton Nicolae Ciuca román miniszterelnök fogadta a francia elnököt, majd közösen keresték fel az ott állomásozó, a román, amerikai és más nemzetiségű NATO-katonákkal közösen szolgálatot teljesítő francia katonákat.
Macron szerda délelőtt találkozik – a kedden még Hágában, a madridi NATO-csúcsról egyeztető – Klaus Iohannis román államfővel, akivel – a román elnöki hivatal közleménye szerint – egyebek mellett a két ország stratégiai partnerségéről, az Ukrajna elleni törvénytelen orosz agresszió következtében kialakult biztonsági helyzetről tárgyal.
Romániába indulásakor Macron azt mondta: bátorítani érkezik azokat a katonákat, akik a NATO közös határát védik, megakadályozandó a háború kiterjedését.
A francia elnök szerda délben a szomszédos Moldovában folytatja kelet-európai útját és a sajtó azt valószínűsíti, hogy csütörtökön kerülhet sor régóta lebegtetett ukrajnai látogatására is. Franciaország június végéig látja el az Európai Unió soros elnökségét, és a bukaresti média szerint Macron minden bizonnyal még ebben a minőségben akarja a két, uniós tagfelvételt kérő országot integrációs törekvéseik támogatásáról biztosítani.
A Bild am Sonntag című német lap értesülései szerint Olaf Scholz német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel és Mario Draghi olasz kormányfővel együtt látogathat el Kijevbe. A három vezető a világ legfejlettebb ipari országait összefogó G7 csoport június 26-án kezdődő németországi csúcstalálkozóje előtt felkeresheti Kijevet, ahol egyikük sem járt az orosz támadás kezdete óta.
A román média tág teret szentelt annak az Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő Twitteren közzétett bejelentésnek is, miszerint a „három testőrt” – a francia elnököt, a német kancellárt, és az olasz miniszterelnököt – „d’Artagnanként” Iohannis is elkíséri Kijevbe. Ezt Bukarest nem erősítette meg, mondván, hogy a kijevi látogatásokat mostanában nem harangozzák be, hanem utólag számolnak be róluk.
Romániába márciusban érkezett ötszáz francia katona az ukrajnai háború miatt most először mozgósított NATO Reagáló Erőinek részeként. Ezeknek a csapatoknak az átminősítése révén hozták létre a NATO állandó romániai harccsoportját. Franciaország egy MAMBA légvédelmi rakétarendszert és egy száztagú légvédelmi különítményt is küldött a román légelhárítás midia-foki kiképző és gyakorlatozó támaszpontjára.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine