Az orosz-ukrán háború 108. napja – FRISSÜL

Immár száznyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Ukrán tisztviselők szerint a hadseregük kifogyóban van tüzérségi lőszerből

Vitalij Kim, a déli frontvonalon fekvő Mikolajiv-régió kormányzója szerint a harcok „tüzérségi háborúvá” váltak. Hozzátette, az orosz hadsereg sokkal erősebb ezen a téren, míg az ukrán csapatok fogytán vannak tüzérségi lőszerből.

Sürgette a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a nagy hatótávolságú fegyverek és lőszerek szállítását. „Európa és Amerika segítsége nagyon-nagyon fontos” – mondta.

Ursula von der Leyen Kijevben: jövő hét végéig eldől, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a jövő hét végéig véglegesítik az álláspontjukat arról, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt.

Von der Leyen erről Kijevben beszélt egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Von der Leyen, aki a háború kezdete óta másodszor látogatott Kijevbe, emlékeztette Zelenszkijt, hogy a közigazgatási reformok terén és más területeken elért haladás ellenére még sok a tennivaló: „Ön sokat tett a jogállamiság megerősítéséért, de még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelemre” – mondta Zelenszkijnek.

Ukrajna februárban, négy nappal Oroszország inváziója után adta be az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. Általában évekig tart, amíg tárgyalásokat folytatnak az uniós tagságról, és a jelölteknek be kell bizonyítaniuk, hogy több kritériumnak is megfelelnek. Zelenszkij azt javasolta, az EU egy különleges eljárás keretében biztosítsa Ukrajna mihamarabbi tagságát.

Zelenszkij: Ukrajna mindenképpen győzni fog

A Reuters értesülése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy országa „mindenképpen győzni fog abban a háborúban, amelyet Oroszország indított”.

Zelenszkij hozzátette, Ukrajna az orosz blokád miatt nem tud elegendő élelmiszert exportálni, emiatt a világnak „egy hosszan tartó, súlyos élelmiszerválsággal és éhínséggel” kell szembenéznie.

Kijev hárompontos tervet javasol a gabonaexport újraindításához

Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a gabonaexport újraindításának feltételeiről írt a közösségi oldalán.

Ukrajna mindig is megbízható mezőgazdaságitermék-szállítója volt az afrikai piacoknak. Határozottan elkötelezettek vagyunk a gabonaexport újraindítása mellett – kezdi bejegyzését Nyikolenko, aki szerint „Afrika az élelmiszerárak ugrásszerű emelkedésével és egy lehetséges éhínséggel néz szembe, mert Oroszország megszállta Ukrajnát”.

Szerinte az orosz hadsereg lerombolja a kritikus mezőgazdasági infrastruktúrát, blokkolja Ukrajna tengeri kikötőit és gabonatermináljait, és rakétatámadásokat indít Ukrajna déli mezőgazdasági régiói ellen. Oroszország gabonát is lop az erőszakkal elfoglalt ukrán területekről – tette hozzá.

A külügyi szóvivő rámutatott: az orosz katonai vezetés városokat és falvakat pusztít el, romhalmazzá és felperzselt földdé változtatva azokat. A civilek halálos áldozatainak száma már több ezerre rúg. Ukrajna területének 20 százalékát jelenleg Oroszország illegálisan megszállva tartja.

Ezért Ukrajna hárompontos tervet javasolt, amely lehetővé teszi tengeri kikötőinek feloldását, hogy újraindulhasson a gabonaexport:

• Oroszországnak ki kell vonnia haditengerészeti erőit a Fekete-tengerről és az Azovi-tengerről,
• katonai felszerelést kell biztosítani Ukrajna déli partvonalának védelmére arra az esetre, ha Oroszország úgy dönt, hogy kihasználja az aknamentesítést,
• és nemzetközi haditengerészeti missziót kell indítani az exportútvonalak járőrözésére.

A háború befejezése lehetővé tenné a tengeri kikötőkben rekedt 22 millió tonna gabona felszabadítását és az élelmiszerválság elkerülését Afrikában – idézi az Index.

Zelenszkijjel találkozik Ursula von der Leyen

Szombaton Kijevbe látogat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

A politikus Twitter-üzenetében azt közölte, hogy Ukrajna újjáépítéséről és az ország Európai Uniós csatlakozásának lehetőségéről tárgyalnak.

Az ukránok szerint eddig 32 ezer orosz katona halt meg a háborúban

Az ukrán hadsereg állítása szerint több mint 32 ezer orosz katona vesztette életét az invázió kezdete óta − írta meg a The Independent.

Bár a halálos áldozatok tényleges száma vitatott, nyugati katonai elemzők egyetértenek abban, hogy Moszkva jelentős veszteségeket szenvedett el.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint a háború első két hónapjában 15 ezer orosz katona halt meg.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of June 11, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/TX0iWyZUj3

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 11, 2022

Putyin kezd kifogyni a modern rakétákból

A brit katonai hírszerzés információi szerint Oroszország kezd kifogyni a modern rakétákból, Vlagyimir Putyin erői egyre elavultabb fegyverekkel harcolnak a kelet-ukrajnai térségben.

A brit védelmi minisztérium közlése szerint az orosz csapatok valószínűleg több tucat, 1960-as évekbeli Kh–22 típusú rakétát használtak a támadásokkor. Ezek sokkal pontatlanabbak, mint az új verzióik, így nagyobb valószínűséggel lehetnek civil áldozatai a támadásoknak.

Oroszország valószínűleg azért folyamodik ezekhez a kevésbé hatékony fegyverrendszerekhez, mert kifogyott a precízebb, modern rakétákból, miközben az ukrán légvédelem még mindig visszatartja gépeit – idézi a hírszerzést az Independent.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/7sAMSXqHpa

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/0H4JnqeYFy

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 11, 2022

Az RT France francia nyelvű orosz finanszírozású hírcsatorna pert indít az uniós szankciók miatt

Az EU bíróságához fordult pénteken az RT France francia nyelvű, orosz állami finanszírozású hírcsatorna, miután adásait felfüggesztették a Moszkva elleni uniós szankciók értelmében – írta az AFP francia hírügynökség.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács március elején, az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra válaszul ideiglenesen felfüggesztette a Szputnyik és a RT orosz állami tulajdonú médiavállalatok műsorszórási tevékenységét az Európai Unióban. A testület szerint e hírcsatornák az orosz hatóságok állandó ellenőrzése alatt állnak, és fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszió előmozdításában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában.

Az RT France csatorna, amelynek tulajdonosa egy Moszkva által finanszírozott médiatársaság, az ANO-TV Novosti, az uniós bírósághoz intézett keresetében arra hivatkozott, hogy a műsorszórás felfüggesztése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és ellentétes az uniós joggal.

A kereset bemutatásakor az RT France jogi képviselője, Emmanuel Piwnica azt hangsúlyozta, hogy a Tanács „nincs arra felhatalmazva, hogy elhallgattasson egy európai médiumot”. Szerinte a 116 újságírót foglalkoztató RT France „nem Moszkva propagandaeszköze” és „szabadon határozza meg hírszerkesztési irányvonalát”.

A Tanács jogi képviselője azonban azon a véleményen van, hogy az RT France „az orosz offenzívát az ukrán provokációkra adott önvédelmi akciónak” állította be. Azzal érvelt továbbá, hogy a műsorszórás ideiglenes felfüggesztése „a közrend védelmét” szolgálja.

A franciaországi újságírók országos szövetsége cenzúrának minősítette a Szputnyik és az RT elleni uniós szankciókat.

Május végén a holland újságírók szövetsége is – több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt – pert indított az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel véleményük szerint a döntés sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát.

Biden szerint az ukrán elnök hallani sem akart Putyin terveiről

Joe Biden amerikai elnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „hallani sem akart róla”, amikor az amerikai hírszerzés információkat gyűjtött arról, hogy Oroszország invázióra készül.

Biden egy Los Angeles-i demokrata adománygyűjtő rendezvényen beszélt arról, hogy „sokan azt gondolták, hogy túloz”, amikor azt mondta, hogy a jelentésekből kiderült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök át fogja lépni a határt.

„Nem volt kétség” – mondta Biden. „És Zelenszkij hallani sem akart róla.”

A háború február 24-i kezdete előtti hetekben egyes kommentárok szerint Zelenszkij nyilvánosan nem-tetszését fejezte ki, amikor Biden kormánytisztviselői többször is figyelmeztették, hogy az orosz invázió nagy valószínűséggel bekövetkezik – írja a Sky News alapján a Portfolio.

Századvég: a magyar közvélemény békét és kompromisszumot sürget az orosz-ukrán konfliktusban

A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz-ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek – közölte a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása alapján szombaton az MTI-vel.

A felmérésben, amelyet júniusban ezer felnőtt megkérdezésével készítettek, az áll, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt, míg Joe Biden amerikai elnök esetében 62-ről 64 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt megfogalmazók tábora nem változott, májusban és júniusban egyaránt 72-72 százalék volt. Az elemzésben kiemelték: Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálta Magyarországot, ami szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében Magyarországon. A Századvég többek között felemlíti: Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azzal vádolta Magyarországot, hogy területi igényei vannak Ukrajnával szemben, Zelenszkij pedig kifogásolta, hogy a magyar kormány mentességért küzdött Brüsszel olajembargós javaslata kapcsán.

A Századvég – júniusban először – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta. Megállapításuk szerint a magyarok majdnem fele (49 százaléka) kedvezőtlenül viszonyul von der Leyen személyéhez, míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető. A Századvég szerint a bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése egyebek mellett arra vezethető vissza, hogy az orosz-ukrán háború okozta szorongatott helyzet ellenére is bejelentette, hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.

Az elemzés szerint a magyar lakosság erős békepártiságát mutatja, hogy a megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy gondolja, a háborúban érintett országoknak azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülniük és kompromisszumot kellene kötniük, ezzel szemben mindössze 15 százalékuk látja úgy, hogy nincs helye kompromisszumos megoldásnak, illetve csak akkor lehet béke, ha Oroszország veszít és minden ukrán területről kivonul. A felmérés alapján a válaszadók majdnem háromnegyede (74 százaléka) az orosz-ukrán háború elhúzódására számít, és 22 százalékuk tartja valószínűnek a konfliktus közeljövőben történő lezárását. Érdekességnek nevezték, hogy májusban még 8 százalékponttal alacsonyabb (66 százalék) volt a háború hosszabb időre történő elhúzódására számítók aránya. „Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a magyarok szerint az orosz-ukrán konfliktusban érintett politikusok elsősorban nem a béke előmozdítására törekednek” – írták.

Ennek megfelelően Vlagyimir Putyin esetében a megkérdezettek 72 százaléka, Volodimir Zelenszkij tekintetében 57 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek a politikai vezetők összességében inkább a háború oldalán állnak a béke megteremtése helyett – fűzték hozzá, megjegyezve: Joe Bidenről a válaszadók 61 százaléka véli úgy, hogy összességében az orosz-ukrán háború folytatásában érdekelt. Kiemelték, hogy a magyarok 83 százaléka szerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább a béke megteremtésének oldalán áll.

Vlagyimir Putyin személyes Vietnamja lesz az ukrajnai háború?

Vlagyimir Putyin orosz elnök „személyes Vietnamja” lesz az ukrajnai háború egy volt amerikai admirális szerint – írja az UNIAN ukrán hírportál.

James Stavridis a Time magazinban megjelent véleménycikkében azt írta: korából fakadóan jól emlékszik az amerikai hadsereg sikertelen vietnami hadjáratra, így az, ami Ukrajnában zajlik, szerinte egyre inkább arra hasonlít.

A NATO egykori európai parancsnoka szerint az amerikaiak akkor egy villámháborúra számítottak, ami később sokkal komolyabb konfliktussá változott, végül pedig vereséggel végződött.

Stavridis ugyanakkor úgy látja, Oroszország jelenleg rosszabb helyzetben van, mint az Egyesült Államok akkor volt.

„Vietnamban a helyi lakosság gyakran fogadta az amerikaiakat, Ukrajnában viszont utálják Oroszországot. Ukrajnát is több tucat ország támogatja fegyverekkel, míg a kommunista Vietkongot főleg a Szovjetunió segítette. Ráadásul a Szovjetunió nem volt túl gazdag, Ukrajna partnerei viszont a világ leggazdagabb országai, tehát számukra Kijev támogatása nem jelent nagy anyagi terhet. Mindez előfeltétele annak, hogy Putyin számára ez a háború is szégyenletes vereséggel végződjön – csak gyorsabb ütemben, mint az Egyesült Államoké Vietnamban” – fogalmazott a volt amerikai admirális az Index cikke szerint.

ORFK: 11 546-an érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6055 ember lépett be pénteken Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5491-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1419 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.

Vonattal 77 ember, köztük 31 gyermek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre pénteken.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kemény harcok folynak Szeverodonyeckben

Ukrán katonák minden házért és utcáért megharcolnak Kelet-Ukrajna egyik kulcsfontosságú városában, Szeverodonyeckben, közölte egy regionális kormányzó.

Szerhij Haidai luhanszki kormányzó azt mondta, hogy az ukrán erők megtartották ellenőrzésük alatt a Szeverodonyeck város szélén lévő ipari területet, és néhány más szakaszt is ellenőrzésük alatt tartanak.

Az elmúlt hetekben az orosz offenzíva fókuszában Szeverodonyeck, a donbászi ipari régióban található Luhanszk tartomány közigazgatási központja állt

Zelenszkij: Oroszország minden várost szét akar verni a Donbászban

Telegramon tett közzé videóüzenetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyben kiemelte: Oroszország valamennyi várost szét akarja verni a Donbászban.

Ádáz harcok folytatódnak a Donbászban. Naponta ismétlem ezeket a neveket: Szeverodonyeck, Liszicsanszk, Bahmut, Szlavjanszk és a többi város. Elismétlem a katonasággal való találkozókon, valamint a diplomatákkal, a partnerállamok képviselőivel folytatott beszélgetéseken is. Oroszország minden várost le akar győzni Donbászban, az összeset. És ez nem túlzás – idézi az ukrán elnököt az UNIAN, aki azt is leszögezte: az ukrán hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, visszaverje a támadásokat.

Az ukrán kormány már elkezdett dolgozni a helyreállításon

A Telex összefoglalója szerint pénteken éjszaka is megtartott szokásos beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal is leszögezte, hogy a Donyec-medencében továbbra is heves harcok folynak, és újfent hangsúlyozta, hogy az oroszok célja az, hogy minden várost elpusztítsanak a régióban. Mint mondta, az ukrán erők mindent megtesznek, hogy visszaverjék az agressziót, de ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez fegyverekre van szükségük a szövetségeseiktől.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy már dolgoznak az ország újraindításán, a károk visszafordításán és Ukrajna átalakításán, és hálásak azért, hogy ez a szövetségeseiket is érdekli, és részt is akarnak venni ebben az ukrán győzelem után. Azt viszont kiemelte, hogy a háborúnak még nincs vége, még csak most dől el, hogy mikor jöhet majd el ennek az ideje. Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy hálás a brit kormánynak, a Világbanknak és a kanadai kormánynak is a pénzbeli támogatásért – a Világbanktól egymilliárd, a britektől 500 millió dollárnyi készpénzt kapott az ország az elmúlt napokban, amit a közszolgák kifizetésére terveznek fordítani, Kanada pedig egymilliárd kanadai dollárt küldött az ukrán IMF-számlára.

Emellett az is kiderült, hogy az ukrán kormány már elkezdte megvalósítani azokat a dolgokat, amikről a héten sikerült megállapodni. Törvénytervezetet nyújtottak be a gépjárművek vámkezelésének transzparenssé tételére, és bemutatták azon programok részleteit is, melyekkel az új munkahelyek teremtése és a vállalkozások támogatása lesz a cél. Az orosz nyomás, az orosz légicsapások ellenére mindent meg fogunk tenni, hogy talpra állítsuk az ukrán gazdaságot – mondta Zelenszkij.

A megadásról tárgyalnának az ukránok Szeverodonyeckben

A távozás feltételeiről próbálnak meg tárgyalni a szereverdonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt ukrán erők, de értésükre adták, hogy feltétel nélkül kell letenniük a fegyvert – közölte Rogyion Mirosnyik, a csak Oroszország által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete péntek délutáni Telegram-bejegyzésében.

Mirosnyik szerint az ukrán katonák gondolkodási időt kértek. Az állította, hogy a visszavonulási útvonalaikat elvágták.

A diplomata bejegyzése szerint a vegyi üzemben polgári lakosok is vannak, de számuk egyelőre nem ismert. Néhányuknak közülük sikerült kapcsolatba lépni a hozzátartozóikkal, akiknek elmondták, hogy óvóhelyen tartózkodnak.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtökön azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erők erőszakkal tartanak vissza több száz szeverodonyecki lakost az Azot föld alatti létesítményeiben, és mérgező vegyi anyagok felrobbantására készülnek.

A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásra hivatkozva pénteken azt írta, hogy az orosz fegyveres erők megnyitották a vízi utat Ocsakov kikötőváros felé, miután Mikolajiv megyében „felszabadították” a Dnyeper-Bug-torkolatot a Fekete-tengertől elválasztó, stratégiai fontosságú Kinburn-félszigetet. A hírügynökség informátora szerint Kijev eltitkolta nyugati partnerei elől, hogy már nem tudja tartani a földnyelvet és ezzel a torkolatvidéket sem.

Vlagyimir Szaldo, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának vezetője korábban elmondta, hogy a hajózás a tartomány kikötőiben akkor fog teljes mértékben helyreállni, amikor Mikolajiv megye és főleg a Dnyeper-Bug-torkolat kijáratát ellenőrző Ocsakov „felszabadul”.

A donyecki hatóságok közölték, hogy az ukrán erők pénteken kazettás töltetű lövedékkel támadták a „köztársaság” vezetőjének hivatalát, és francia CAESAR 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegekkel lőttek lakónegyedeket a szakadár régió székvárosában. A két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területét a nap folyamán több tucat nehéztüzérségi lövedék érte, a támadásoknak voltak halálos civil áldozatai.

Artyom Olhin, a „Donyecki Népköztársaság” tájékoztatási miniszterhelyettese a Rosszija 1 csatornán közölte, hogy a megerősített Szlovjanszk körül agglomerációban 60-70 ezer ukrán katona állomásozik. Korábban a donyecki területvédelem bejelentette, hogy megkezdődött az előrenyomulás a békeidőben 100 ezres ipari város felé.

2014 áprilisában, amikor Kijev hadműveletet indított a februári „államcsínnyel” hatalomra jutott ukrán vezetéssel szembeni Donyec-medencei ellenállás elfojtására, Szlovjanszkban kezdődtek el az első összecsapások a települést akkor ellenőrző szakadár csapatok és az ukrán kormányerők között. A város 2014 július elején került az ukrán kormány ellenőrzése alá.

Szlovjanszkot és a szomszédos Kramatorszkot tartják orosz elemzők a Donyec-medence legjobban megerősített védelmű, ukrán kézen lévő településének. Az ukrán fegyveres erők az itt kialakított, csaknem 170 négyzetkilométernyi védelmi rendszerben jelentős fegyver-, üzemanyag- és élelmiszerkészleteket halmoztak fel.

A TASZSZ szerint péntek este az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisául szolgáló Szevasztopolban működésbe lépett a légvédelem és a város déli része fölött megsemmisített egy célpontot. Az ügyben hivatalos közleményt egyelőre nem adtak ki.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, hogy Oleh Tkacsenko hadnagyban, az ukrán fegyveres erők A-2802 katonai egységének századparancsnokában azonosította azt az embert, aki Mariupolban több mint 25 civil meggyilkolására adott parancsot.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet pénteken felmérést tett közzé, amely szerint az oroszok 78,3 százaléka elégedett Vlagyimir Putyin orosz államfő munkájával, és 80,8 százalékuk megbízik az elnökben. Az ugyancsak állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) arra a megállapításra jutott, hogy 78 százalék bízik az államfőben, és 81 százalék tartja úgy, hogy jól teljesít a posztján.

Zelenszkij: az európai közvélemény Ukrajnát Európa részének tekinti

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felszólította az európai politikusokat, ne kételkedjenek abban, hogy jó döntést hoznak, ha Ukrajnának megadják az EU-tagjelölti státust, mert a közvélemény Ukrajna oldalán áll.

Erről az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán államfő Koppenhágában beszélt a Demokrácia-csúcsnak nevezett konferencia résztvevői előtt, videokapcsolaton keresztül.
„Ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európaiak 71 százaléka Ukrajnát az európai család részének tekinti, miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. Kifogásolta még, hogy ha az európai alapértékek szerint minden nemzet egyformán fontos és tisztelet érdemel, „miért mondják mégis az ukrán népnek olyan régóta, hogy maradjon az Oroszország és az Európai Unió közötti „szürke” zónában. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy „ha Oroszország cinikusan megsérti a nemzetközi jog minden létfontosságú dokumentumát, miért haboznak még mindig blokkolni egy ilyen állammal a kapcsolatokat”.
Zelenszkij szavai szerint 2014 óta mostanáig Oroszország körülbelül négyszáz nemzetközi megállapodást sértett meg. Ezek közül kiemelte az 1994-es budapesti memorandumot, amelynek Oroszország egyik aláírója volt. A megállapodás értelmében az aláíró országok szavatolják Ukrajna területi épségét, utóbbi pedig cserébe lemondott összes nukleáris fegyveréről. „Mindannyiunknak emlékeznünk kell a budapesti memorandumra, amelynek Oroszország általi megsértése maximális cinizmust ad ehhez a képhez. Ezzel a jogsértéssel Oroszország megnyirbálta a világ nukleáris leszereléséért folytatott küzdelmét. Mit érnek most a nukleáris leszerelésről szóló szavak, ha Ukrajnát, ahonnan a harmadik legnagyobb atomarzenált elvették, egy olyan állam támadja meg, amely az agressziótól való tartózkodás kötelezettségét aláíró államok között volt, és amely továbbra is atomhatalom marad?” – kérdezte Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint Európa jövője most azon múlik, hogy a demokratikus világ hajlandó-e az emberi jogokról, a demokráciáról, a szabadságról és a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szavakról a közvetlen és egyértelmű cselekvésekre térni. Azt javasolta, hogy Ukrajna tagjelölt státusa mellett változtassák meg az európai kontinens biztonsági berendezkedését, és dolgozzanak ki mechanizmusokat megelőző büntetésre, ha egy „agresszor a fegyvertelen lakosság megtámadásával és megölésével fenyegetőzik”. Ezenkívül fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi intézményeken keresztül minden orosz háborús bűnöst vonjanak felelősségre.
Közben az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében azorosz erők a Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására készülnek, a harcok tovább folynak Szeverodoneckért, amely felett az oroszok igyekeznek teljes ellenőrzést kialakítani.
Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy a várost megszállva tartó orosz és szakadár erők kórházakat zárattak be, hogy eltitkolják a terjedő kolerajárványt. A városvezető szavai szerint „bizonyítékok vannak” kolerás megbetegedésekre a városban. Hozzátette: a „megszállók ez ellen úgy küzdenek, hogy gyakorlatilag karanténba zárták az egész várost”.
Az UNIAN hírügynökség emlékezetetett arra, hogy Mariupolban már régóta nincs sem áram, sem ivóvíz, a stratégiai fontosságú várost az orosz erők gyakorlatilag teljesen lerombolták.
Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Luhanszk megye orosz-szakadár megszállás alá került részében lévő Sztarobilszk településről 650 tonna gabonát szállítottak Oroszországba. A jelentés szerint Leonyid Paszicsnik luhanszki szakadár vezető személyesen tekintette meg, hogyan töltik vasúti kocsikba a gabonát.

Luhanszki diplomata: a távozás feltételeiről próbálnak tárgyalni a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán erők

A távozás feltételeiről próbálnak meg tárgyalni a szereverdonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt ukrán erők, de értésükre adták, hogy feltétel nélkül kell letenniük a fegyvert – közölte Rogyion Mirosnyik, a csak Oroszország által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete péntek délutáni Telegram-bejegyzésében.

Mirosnyik szerint az ukrán katonák gondolkodási időt kértek. Az állította, hogy a visszavonulási útvonalaikat elvágták.
A diplomata bejegyzése szerint a vegyi üzemben polgári lakosok is vannak, de számuk egyelőre nem ismert. Néhányuknak közülük sikerült kapcsolatba lépni a hozzátartozóikkal, akiknek elmondták, hogy óvóhelyen tartózkodnak.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtökön azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erők erőszakkal tartanak vissza több száz szeverodonyecki lakost az Azot föld alatti létesítményeiben, és mérgező vegyi anyagok felrobbantására készülnek.
A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásra hivatkozva pénteken azt írta, hogy az orosz fegyveres erők megnyitották a vízi utat Ocsakov kikötőváros felé, miután Mikolajiv megyében „felszabadították” a Dnyeper-Bug-torkolatot a Fekete-tengertől elválasztó, stratégiai fontosságú Kinburn-félszigetet. A hírügynökség informátora szerint Kijev eltitkolta nyugati partnerei elől, hogy már nem tudja tartani a földnyelvet és ezzel a torkolatvidéket sem.
Vlagyimir Szaldo, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának vezetője korábban elmondta, hogy a hajózás a tartomány kikötőiben akkor fog teljes mértékben helyreállni, amikor Mikolajiv megye és főleg a Dnyeper-Bug-torkolat kijáratát ellenőrző Ocsakov „felszabadul”.
A donyecki hatóságok közölték, hogy az ukrán erők pénteken kazettás töltetű lövedékkel támadták a „köztársaság” vezetőjének hivatalát, és francia CAESAR 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegekkel lőttek lakónegyedeket a szakadár régió székvárosában. A két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területét a nap folyamán több tucat nehéztüzérségi lövedék érte, a támadásoknak voltak halálos civil áldozatai.
Artyom Olhin, a „Donyecki Népköztársaság” tájékoztatási miniszterhelyettese a Rosszija 1 csatornán közölte, hogy a megerősített Szlovjanszk körül agglomerációban 60-70 ezer ukrán katona állomásozik. Korábban a donyecki területvédelem bejelentette, hogy megkezdődött az előrenyomulás a békeidőben 100 ezres ipari város felé.
2014 áprilisában, amikor Kijev hadműveletet indított a februári „államcsínnyel” hatalomra jutott ukrán vezetéssel szembeni Donyec-medencei ellenállás elfojtására, Szlovjanszkban kezdődtek el az első összecsapások a települést akkor ellenőrző szakadár csapatok és az ukrán kormányerők között. A város 2014 július elején került az ukrán kormány ellenőrzése alá.
Szlovjanszkot és a szomszédos Kramatorszkot tartják orosz elemzők a Donyec-medence legjobban megerősített védelmű, ukrán kézen lévő településének. Az ukrán fegyveres erők az itt kialakított, csaknem 170 négyzetkilométernyi védelmi rendszerben jelentős fegyver-, üzemanyag- és élelmiszerkészleteket halmoztak fel.
A TASZSZ szerint péntek este az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisául szolgáló Szevasztopolban működésbe lépett a légvédelem és a város déli része fölött megsemmisített egy célpontot. Az ügyben hivatalos közleményt egyelőre nem adtak ki.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, hogy Oleh Tkacsenko hadnagyban, az ukrán fegyveres erők A-2802 katonai egységének századparancsnokában azonosította azt az embert, aki Mariupolban több mint 25 civil meggyilkolására adott parancsot.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet pénteken felmérést tett közzé, amely szerint az oroszok 78,3 százaléka elégedett Vlagyimir Putyin orosz államfő munkájával, és 80,8 százalékuk megbízik az elnökben. Az ugyancsak állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) arra a megállapításra jutott, hogy 78 százalék bízik az államfőben, és 81 százalék tartja úgy, hogy jól teljesít a posztján.

Franciaország kész segíteni a gabonaexportot elősegítő tengeri folyosó létrehozásában

Franciaország Ukrajna győzelmét szeretné az Oroszországgal folytatott konfliktusban, és kész segíteni a dél-ukrajnai Odessza kikötői blokádjának feloldásában annak érdekében, hogy az ukrajnai gabonaszállítmányok az ENSZ közreműködésével eljuthassanak azokba az országokba, amelyeknek szükségük van rájuk, s elkerülhető legyen egy globális élelmiszerválság – jelentette be pénteken a francia elnök hivatala.

„A felek rendelkezésére állunk egy olyan művelet megvalósításában, amely lehetővé tenné az odesszai kikötő biztonságos megközelítését, azaz a hajók átjutását annak ellenére, hogy a tengert aláaknázták” – mondta az AFP hírügynökségnek Emmanuel Macron államfő egyik tanácsadója, aki azt is jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 28-án beleegyezését adta egy ilyen művelethez a francia elnöknek.
A bejelentésre akkor került sor, amikor a francia köztársasági elnök fogadta Macky Sall szenegáli elnököt, az Afrikai Unió soros elnökét, aki csütörtökön az odesszai kikötő aknamentesítését szorgalmazta. A szenegáli elnök jelezte azt is, hogy biztosítékot kapott Putyintól arra, hogy ez esetben az oroszok nem fognak támadni a Fekete-tenger felől, amitől pedig az ukránok tartanak.
Az Ukrajna ellen február végén indított orosz háború következtében leálltak Ukrajnának a Fekete-tengerről indított gabonaszállítmányai, ami globális élelmiszerválság veszélyét vetíti előre. Az ENSZ szorgalmazza, hogy Oroszország, Ukrajna és Törökország jusson megállapodásra az exportot lehetővé tevő tengeri folyosó biztosításáról. Törökország már korábban felajánlotta, hogy egy ilyen megállapodás keretében török hadihajók kísérhetnék – a jelenleg orosz blokád alatt álló – ukrán kikötőkből induló teherhajókat.
A háború előtt havonta a világ búzaexportjának 12, a kukorica 15 és a napraforgóolaj kivitelének 50 százaléka Ukrajnából indult. Jelenleg mintegy 20-25 millió tonna gabona áll blokád alatt, ez őszre akár 70-75 millió tonnára is emelkedhet – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn.
Franciaország a kérdésről az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát szorgalmazza, s a francia elnökség szerint ezt sem az oroszok, sem a törökök nem ellenzik.
A francia elnöki hivatal azt is bejelentette, hogy Emmanuel Macron kedden Romániába, szerdán pedig Moldovába látogat, mielőtt Ukrajnába is elutazik, de ez utóbbi látogatás időpontja még nem ismeretes az Elysée-palota szerint.
„Ahogy az elnök már többször is elmondta, mi Ukrajna győzelmét szeretnénk. Azt szeretnénk, ha Ukrajna területi integritása helyreállna” – mondta az elnöki hivatal egyik tisztségviselője, miután Emmanuel Macron azon megjegyzése, miszerint „nem szabad az oroszokat megalázni”, értetlenséget váltott ki Ukrajnában.
„Azt szeretnék, ha ez a konfliktus, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a lehető leggyorsabban véget érne, és olyan tárgyalás kezdődne, amely nemcsak Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának a helyreállítását tenné lehetővé, hanem olyan nagyon fontos más tényezőkkel is számolna, mint az igazságszolgáltatás vagy a háborús kártérítések megfizetése” – hangsúlyozta az Elysée-palota.
Emmanuel Macront gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében, s azt is feltételezik, hogy Párizs elsősorban tűzszünetet szeretne elérni az orosz-ukrán konfliktusban, amelyhez elfogadhatónak tartaná az Oroszországnak tett területi engedményeket is. „A külföldi területek katonai meghódítása semmilyen feltétel mellett nem fogadható el” – szögezte le ezúttal az elnöki hivatal tisztségviselője.

A német kancellár azt kérte Szerbiától, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni szankciókhoz

Szerbiának európai uniós tagjelölt országként csatlakoznia kell az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár pénteken Belgrádban.

Hozzátette: fontos, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásukat Ukrajnával, és fontos, hogy minél több ország csatlakozzék a szankciókhoz, mert – a felfegyverzés mellett – leginkább ez segíthet Kijevnek abban, hogy megóvja önállóságát és területi egységét. Reményét fejezte ki, hogy a szankciókhoz az uniós tagjelölt országok is csatlakoznak.
Szerbia az ENSZ Közgyűlésében elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de nem csatlakozott a nemzetközi szankciókhoz, amit az ország vezetése a Szerbia és Oroszország közötti kulturális, vallási és történelmi kapcsolatokkal, illetve a gazdasági függőséggel magyaráz, hiszen Szerbia 100 százalékig az orosz földgáztól függ.
Olaf Scholz kérésére reagálva Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök feltette a kérdést, hogy mi a különbség aközött, ha valaki Szerbiát támadja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül, vagy ha valaki Ukrajnát támadja meg az ENSZ BT jóváhagyása nélkül. Aleksandar Vucic ezzel arra utalt, amikor 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus idején a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértése nélkül indított légicsapás-sorozatot az akkori Jugoszlávia ellen, hogy megállítsa az etnikai tisztogatást Koszovóban. „Mi, szerbek, emlékszünk a szankciókra. Ne feledjék azonban azt sem, hogy nekünk az orosz féllel is évszázadokra visszamenőleg más kapcsolatunk van. De tisztességesek voltunk, és elítéltük az Ukrajna elleni támadást. Én tökéletesen megértettem a német kancellár kéréseit. Ő azt kérte, hogy ezt (a szankciók bevezetését) mihamarabb tegyük meg. A jövőbeni döntéseinkről tájékoztatni fogjuk a kancellárt is” – húzta alá a szerb elnök.
Szerbia 2014 óta uniós tagjelölt ország, de közben nem szakította meg kapcsolatait Oroszországgal és Kínával.
A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic arra hívta fel a figyelmet, hogy nyugat-balkáni látogatásával a német kancellár az egész térség számára új reményt hozott, mert szeretne mindenkit meghallgatni, és szeretné, ha az EU bővítése mindegyik ország számára perspektívát jelentene.
Olaf Scholz szerint az európai uniós csatlakozásnak dinamikusabbnak kell lennie, az állampolgároknak tudniuk kell, hogy kifizetődő a csatlakozási folyamat során elvégzett munka. „Az Európai Unió a jövő világában csakis egységes egészként lehet sikeres” – húzta alá.
A német kancellár kitért arra is, hogy jól halad a szerbiai igazságügyi rendszer reformja, de más lépésekre is szükség van, a Pristinával folytatott párbeszédet újra kell éleszteni. Ezzel összefüggésben a szerb elnök meglepetésének adott hangot, hogy bárki is azt várja, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás függetlenségét. „Ma hallok erről először. Eddig csak a kapcsolat normalizálásáról beszéltek. (.) Amennyire Önök szeretik Ukrajna egységét, mi ugyanúgy szeretjük Szerbia egységét” – emelte ki a szerb államfő.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Brit védelmi miniszter: Ukrajna képes kiszorítani Oroszországot a Donyec-medencéből

Ukrajna képes kiszorítani Oroszországot a Donyec-medencéből – fejezte ki meggyőződését Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken Kijevben azon a megbeszélésen, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folyatatott.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a brit miniszter úgy vélekedett, hogy Oroszország „az összeomlás szélén áll, legalábbis katonai erejét tekintve”.
Zelenszkij hangsúlyozta: Kijev nagyra értékeli, hogy Nagy-Britannia vezető szerepet tölt be Ukrajna támogatásában fegyverekkel, pénzügyi eszközökkel és szankciókkal. „Nagyra értékeljük az igazán valódi, közös munkát, amikor a szavakat állandóan tettek követik. Általában véve hálás vagyok Nagy-Britanniának, a kormánynak, a miniszterelnöknek. Gyakran beszélek Boris Johnsonnal, és tudom, hogy miniszteri szinten is igen szoros kapcsolat van” – fogalmazott az ukrán elnök.
Wallace még hétfőn bejelentette, hogy Nagy-Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz háborúval szembeni védelem erősítésére. Közölte, hogy London M270 típusú rakéta-sorozatvetőket ad át az ukrán fegyveres erőknek, ugyanazokkal a szigorú feltételekkel, amelyekkel az Egyesült Államok is kilátásba helyezte hasonló képességű, M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétarendszerek szállítását. A brit védelmi tárca ismertetése szerint az M270 rakéta-sorozatvetők percenként tizenkét rakéta kilövésére alkalmasak. E precíziós vezérlésű rakéták hatótávolsága 80 kilométer, amely messze meghaladja az ukrán fegyveres erők által jelenleg birtokolt rakétaeszközök kapacitásait.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine