Az orosz-ukrán háború 106. napja – FRISSÜL

Immár százhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Johnson: részleges sikert sem szabad megengedni Putyinnak

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint részleges siker elérését sem szabad megengedni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Ukrajna ellen általa indított háborúban. Johnson kijelentette azt is, hogy a háború gazdasági hatásai idővel enyhülnek majd.

A brit kormányfő csütörtökön a nyugat-angliai Blackpool városában tartott beszédet elsősorban a kormány szociális lakáspolitikai terveiről, de részletesen kitért az ukrajnai helyzetre is.
Kijelentette: a világpiaci árak meredek kiugrással reagáltak részben az Oroszország elleni szankciókra, részben a kockázati felárak emelkedésére, és emiatt külföldön többen is azzal érvelnek, hogy a világ most már túl magas árat fizet Ukrajna támogatásáért.
Elhangzanak részükről olyan érvek is, hogy Ukrajnát a Putyin által kért bármilyen feltételek elfogadására kell biztatni.
Johnson szerint ugyanakkor ez nem reális lehetőség, nem utolsósorban azért, mert erkölcsileg visszataszító lenne, ha Ukrajnát a világ magára hagyná, hiszen Ukrajna az áldozat, és maradéktalanul jogában áll megvédeni magát szabad és független országként.
Putyin ugyanakkor „kolosszális stratégiai hibát” követett el, mivel alapvető mértékben félreértette a vele szemben állók lélektanát, „és egyáltalán azt, hogy valójában mi is Ukrajna” – fogalmazott csütörtöki beszédében a brit miniszterelnök.
Johnson szerint az orosz elnöknek soha nem sikerül majd alávetnie Ukrajnát, és „annál jobb, minél hamarabb eljut ő is erre a felismerésre”.
Azt sem szabad azonban megengedni, hogy Putyin Ukrajna egy részének bekebelezésével részleges sikert érjen el, és ezután hirdessen tűzszünetet, mivel egyrészt ebben az esetben még több területet akarna, másrészt azt mondhatná, hogy agressziója kifizetődött – hangsúlyozta a brit kormányfő.
Johnson szerint ez katasztrófával érne fel Ukrajna számára és az egykori Szovjetunió összes többi olyan térségére, amely ellen Putyin szintén támadást indíthatna. Ez érvényes a volt szovjet határokon túl is, és „itt az embernek például Lengyelország jut az eszébe” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Kijelentette: azok, akik rossz békét szorgalmaznak Ukrajnában, Putyint biztatják, és mindazokat szerte a világban, akik úgy gondolják, hogy az agresszió kifizetődik.
Johnson szerint ez olyan hiba lenne, amely további konfliktusok, további instabilitás és globális bizonytalanság, ebből eredően pedig további gazdasági nyomorúság lehetőségét teremtené meg.
A brit miniszterelnök közölte: nem hiszi, hogy Ukrajnában gyors megoldást lehetne találni, de folytatni kell az ukránok támogatását mindaddig, ameddig ez szükséges.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború gazdasági következményei idővel enyhülnek majd, és az európaiak – másokkal együtt, akik szintén rá vannak utalva az orosz szénhidrogén-szállításokra – más beszerzési forrásokat találnak.
Mindemellett „ez az egész tragikus ügy” jelentősen felgyorsítja az átállást a tiszta, alacsony karbonkibocsátású energiaforrásokra, és idővel az inflációs nyomás is enyhülésnek indul – mondta csütörtöki beszédében a brit miniszterelnök.

Halálra ítélt a donyecki legfelsőbb bíróság két brit és egy marokkói zsoldost

Halálra ítélt a csak Moszkva által függetlennek elismert „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága csütörtökön két brit és egy marokkói állampolgárt azzal a váddal, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban.

Aiden Aslin, Shaun Pinner and Szaaudun Brahim a TASZSZ hírügynökség szerint a verdiktet meg fogja fellebbezni. Az elítéltek ezt az ítélet fordításának kézhez vételétől számított egy hónapon belül tehetik meg a szakadár entitás legfelsőbb bíróságának fellebbviteli tanácsán keresztül.
Az ítélőtábla elnöklő bírája szerint valamennyi elítélt bűnösnek vallotta magát valamennyi vádpontban. A szakadár „köztársaság” főügyészsége szerint Pinnert, Aslint és Brahimot csoportosan elkövetett bűncselekmények, a hatalom erőszakos átvétele vagy erőszakos megtartása, valamint zsoldostevékenység vádjával állították bíróság elé.
A két brit és a marokkói vádlott ügyének tárgyalása hétfőn kezdődött. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy London nem vette fel a kapcsolatot Moszkvával a fogságba esett brit zsoldosok ügyében. Hozzátette, hogy ha a brit fél meg kívánja fellebbezni az ellenük meghozandó ítéletet, akkor azzal gyakorlatilag elismeri a „Donyecki Népköztársaságot”.
A TASZSZ hírügynökség a brit miniszterelnök sajtótitkárára hivatkozva szerda este azt jelentette, hogy London szoros együttműködést folytat az ukrán hatóságokkal, „hangsúlyozva annak szükségességét, hogy minden hadifoglyot, különösen természetesen a brit hadifoglyokat a nemzetközi joggal összhangban kezeljenek, amely előírja, hogy politikai célokra nem használhatják fel őket, és a genfi egyezmények értelmében megilleti őket a hadviselő felek mentessége”.
„Már tettünk és továbbra is teszünk a lépéseket” – mondta a TASZSZ szerint Boris Johnson szóvivője.
Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő korábban azt mondta, hogy a Kijev segítségére érkezett nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státusz, és a legjobb, ami rájuk az elfogásuk esetén várhat, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet.

Ukrán védelmi miniszter: a nagy kaliberű lengyel löveg is készen áll a harci bevetésre

A Krab típusú, nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg is már készen áll arra, hogy az ukrán fegyveres erők bevessék az ország védelmében, akárcsak más fegyverzeteket, amelyeket Ukrajna a partnereitől kapott – jelentette be csütörtökön Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Facebookon.

A tárcavezető kifejtette, hogy a Krab lövegekkel együtt már öt különböző típusú 155 milliméter kaliberű nyugati fegyvert állít Ukrajna hadrendbe. Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium már több mint 150 ilyen fegyverrel látta el az ukrán fegyveres erőket. Szavai szerint az ilyen kaliberű, nyugati országoktól kapott lövedékek készletei már 10 százalékkal haladják meg azt a mennyiséget, amellyel ugyanilyen kaliberű, szovjet típusú lövedékekből Ukrajna a február 24-én kezdődött teljes körű orosz támadás előtt rendelkezett. Megjegyezte, hogy ezeknek a lövedékeknek a hatékonysága nagyobb, mint a szovjet modelleké, így kevesebb fogy belőlük.
Hozzátette, hogy ezzel egyidejűleg több mint ötven egyéb, nagy kaliberű ágyút, valamint ezekhez tartozó lövedékeket szállítottak az ukrán fegyveres erőknek. „Több tucat szovjet típusú rakéta-sorozatvető rendszer, több tízezer hozzá tartozó lövedék, több száz aknavető több százezer lövedékkel erősítette meg ez idő alatt a védelmünket” – hangoztatta Reznyikov, hozzátéve, hogy az ukrán fegyveres erőket már több száz harckocsival és egyéb – szovjet típusú – páncélozott járművel látta el a tárca. Állítása szerint ezekből az eszközökből az ukrán erők már csaknem ugyanannyival rendelkeznek, mint az orosz hadsereg.
A miniszter szerint az ukrán fegyveres erők már „jelentős mennyiségű fegyvert kaptak, ami elég lenne a győztes védekezéshez bármelyik európai ország hadseregével szemben, de nem elegendő az orosz erők ellen”, ezért Ukrajnának mielőbb további nehézfegyverekre van szüksége.
Ukrán megyei kormányzók reggeli jelentéséből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is aktívan ágyúzzák Ukrajna keleti és déli részét, aminek Harkiv, Luhanszk és Donyeck régiókban halálos áldozatai is lettek, a déli Herszon megye megszállt városaiba pedig már elkezdték betelepíteni családjaikat is.
A nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzói hivatala megerősítette, hogy az oroszok rakétacsapást mértek Novohrad-Volinszkij településre, ahol a lövedék becsapódásától károk keletkeztek egy többemeletes épületben. A hivatalhoz sebesülésekről nem érkezett bejelentés.
Harkiv megyében viszont ketten meghaltak és négyen megsérültek az orosz erők ágyúzásaiban.Luhanszk megyében, Szeverodoneck és Liszicsanszk városok ostroma következtében legalább négy helyi lakos vesztette életét – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hajdaj közlése szerint az orosz erők szerda este kétszer is eltalálták a Szeverodoneckben lévő Azot vegyiüzemet, ahol egy ammóniát előállító részleg is megrongálódott. Esetleges környezetszennyezésről egyelőre nincs jelentés.
Donyeck megyében a frontvonal teljes hosszán folytatódtak a harcok, orosz rakétatámadások következtében négy civil vesztette életét és 11-en sebesültek meg.
Az ukrán vezérkar közben arról számolt be, hogy Donyeck megyében a hírszerzés és a tüzérség jól összehangolt műveletének köszönhetően sikerült meghiúsítani egy orosz páncélostámadást az ukrán egységek egyik szárnya ellen. A tüzérség kilőtt két orosz harckocsit, a többi orosz páncélos visszavonult. Megsemmisítettek egy épületben elhelyezett lőállást is, ahol a jelentés szerint több mint tíz orosz katona vesztette életét.
A vezérkar csütörtöki összesítése szerint már mintegy 31 700 orosz katona halt meg Ukrajnában.
Az ukrán katonai hírszerzés hivatalos honlapján nyilvánosságra hozta azt az értesülését, amely szerint az orosz megszállás alá került Melitopolban az orosz erők sürgősen további fagyasztókat és ipari hűtőszekrényeket keresnek elesett orosz katonák tetemének tárolására, mivel a város húsfeldolgozó üzeme zsúfolásig megtelt holttestekkel. A hírszerzés hozzáfűzte, hogy azért is kellenek a hűtőberendezések, mert az orosz katonai vezetés igyekszik eltitkolni a veszteségek valódi mértékét, így „adagoltan és maximális időbeli csúszással” küldik haza Oroszországba katonáik holttesteit.

Az ukránok szerint csaknem száz katonát veszítenek naponta a háborúban

Ukrajna naponta csaknem száz katonát veszít el a háborúban – számolt be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Azok, akik Ukrajna védelméért és a győzelemért harcolnak, egy csapat. Közös célunk Oroszország legyőzése, bármilyen nehéz is legyen – hangsúlyozta Reznyikov. A miniszter hozzátette: továbbra is a teljes katonai-politikai vezetés együttműködésének megőrzését tartja a fő eredménynek.

Zelenszkij azt szeretné, ha Oroszországot kizárnák az ENSZ egyik szervezetéből

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította az ENSZ-t, hogy zárják ki Oroszországot az ENSZ alá tartozó Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetből. „Mit tehetne még Oroszország ebben a szervezetben, ha legalább 400 millió, de akár 1 milliárd ember éhezését okozza?” – mondta az ukrán elnök a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tanácskozásán, ahova videókapcsolaton keresztül csatlakozott be.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtökön is kiadta hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 09 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/U3rZXS5xfX

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/IEP8dWNWX1

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 9, 2022

Szijjártó: a válaszintézkedések során figyelembe kell venni a realitásokat

Világos álláspontot kell képviselni az ukrajnai háborút illetően, de a válaszintézkedések során fontos figyelembe venni a realitásokat, ugyanis az energiahiány súlyos gazdasági károkat okozna – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csütörtöki ülésén Párizsban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrajnai orosz agresszió következményeivel foglalkozó ülésen figyelmeztetett, hogy a közelmúlt eseményei következtében nehéz gazdasági helyzetre kell készülni.
Felszólalásában ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: el kell kerülni minden olyan intézkedést a következő hónapokban, amelyek további terheket rónának a gazdaságra és az emberekre, illetve biztosítani kell, hogy ne azoknak az országoknak kelljen megfizetniük a háború árát, amelyek nem felelősek érte.
Kiemelte, hogy a jelenlegi körülmények közepette kerülni kell bármifajta adóemelést. Emellett aláhúzta, hogy valóban nem szabad szem elől téveszteni a zöld átmenetet, azonban a jelenlegi körülmények közepette „őrült ötlet” lenne a terhek növelése, például a karbonadó bevezetése a hagyományos autót használók számára.
Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy a szankciók és egyéb válaszintézkedések elrendelése során tekintettel kell lenni a további áremelkedés megelőzésére, hogy így ellenőrzés alatt lehessen tartani az inflációt. Illetve – mint mondta – meg kell egyezni abban, hogy a korlátozások nem veszélyeztethetik az európai országok biztonságos energiaellátását.
„Miközben egyértelműen világos álláspontot kell képviselnünk a geopolitikai kérdésekben és az ukrajnai háborút illetően, figyelembe kell vennünk a realitásokat is, mégpedig azt, hogy az európai országok egy jelentős része olyan helyzetben van, ahol az energiaellátást az infrastruktúra és a földrajzi adottságok határozzák meg” – hangsúlyozta.
A miniszter rámutatott: a földrajzi adottságokat lehetetlen megváltoztatni, az infrastruktúra esetében pedig erre hosszú időre van szükség.
„Az esetleges energiahiány megölné a gazdaságainkat, és úgy gondolom, nem szabad, hogy ez legyen a célunk” – fogalmazott.

Lengyel államfő: nem kell beszélni Putyinnal, Hitlerrel sem tárgyaltak a második világháborúban

Nem kell szóba állni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hiszen Adolf Hitler náci diktátorral sem tárgyaltak a második világháborúban – fejtette ki Andrzej Duda lengyel államfő egy csütörtöki német lapinterjúban.

A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa a Bild cím lapban közölt interjúban kiemelte, hogy meglepődve szemléli a német kancellár és a francia elnök által az orosz államfővel telefonon folytatott tárgyalások folyamatát.
Mint mondta, Olaf Scholz és Emmanuel Macron megbeszélései Vlagyimir Putyinnal „nem vezetnek sehová”, és csupán „legitimálják az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett bűncselekményeiért felelős embert”.
Vlagyimir Putyin a felelős ezekért a bűncselekményekért, ő döntött Ukrajna megtámadásáról, az inváziós erők parancsnokai az ő irányítása alatt állnak – húzta alá Andrzej Duda.
Emmanuel Macron azon minapi nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint a háború utáni diplomáciai rendezés elősegítése érdekében nem szabad megalázó helyzetbe hozni Oroszországot, kiemelte: nem tud arról, hogy hasonló vélemény megfogalmazódott volna Adolf Hitlerrel kapcsolatban.
„Beszélt bárki is így Adolf Hitlerrel a második világháború alatt? Mondta bárki is, hogy meg kell kímélni Adolf Hitlert az arcvesztéstől? Hogy úgy kell eljárnunk, hogy ne legyen megalázó Adolf Hitlernek? Én nem hallottam ilyen hangokat” – fejtette ki a lengyel államfő.
A többi között arról is szólt, hogy nem szabad törődni az atomfegyverek bevetéséről szóló moszkvai fenyegetésekkel. „Ha félünk az orosz atomfegyverektől, akkor azonnal meg kellene adnunk magunkat” – fogalmazott Andrzej Duda, hozzátéve: „katasztrófához vezet, ha valaki megijed az orosz zsarolástól”.
Azt is hangsúlyozta, hogy a háborút nem lehet „az ukrán kormány feje fölött” kötött megállapodással lezárni, és nem lehet szó olyan megegyezésről, amellyel Kijev nem ért egyet.
A legjobb az lenne, ha az ukrán védelem olyan támogatást kapna, amellyel „ki tudják szorítani az oroszokat a területükről”. Arra a kérdésre, hogy ez a Krím-félszigetre is vonatkozik-e, azt mondta, hogy „helyre kell állítani a nemzetközileg elismert politikai határokat”, és helyre kell állítani az 1989 után Európában kialakított, mindenki által elismert és a nemzetközi jog elsőbbségén nyugvó rendet, amelyet Oroszország többször megsértett.

Harcok kezdődtek Szlovjanszkért a donyecki területvédelem szerint

Miközben az orosz katonai szóvivő egy külföldi zsoldosokat kiképző bázis és ukrán katonai célpontok megsemmisítéséről számolt be csütörtökön, a donyecki területvédelem bejelentette, hogy harcok folynak a megerődített Szlovjanszk városért.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a Zsitomir megyei Novohrad-Volinszkij falu közelében precíziós levegő-föld rakétacsapás semmisített meg egy ukrán katonai kiképzőközpont, ahol külföldi zsoldosokat készítettek fel. A rakéták emellett megsemmisítettek két vezetési pontot, egy Osza AKM légvédelmi rakétarendszert, egy lőszerraktárt, valamint 23 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást. A harcászati légierő 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, aminek következtében több mint kétszáz „nacionalista” életét vesztette, öt harckocsi, két Grad rakétavető, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktár pedig megsemmisült.
A beszámoló szerint az orosz légvédelem egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, valamint 13 drónt, egy Tocska-U és két Szmercs-rakétát fogott el. A rakéta- és tüzérségi erők 56 vezetési pontra, 127 ukrán tüzérségi lőállásra, 273 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 300 „nacionalista” életét vesztette, hét páncélozott jármű, két Grad rakétavető, 12 tüzérségi löveg és aknavető, 24 speciális jármű, egy üzemanyagraktár, valamint egy pontonátkelő – a Sziverszkij Donyec folyón, Protopopivka közelében – pedig megsemmisült.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 193 repülőgépet, 130 helikoptert, 1163 drónt, 336 légvédelmi rakétarendszert, 3471 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 493 rakétasorozatvetőt, 1834 tüzérségi löveget és aknavető eszközt, valamint 3512 speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki területvédelmi törzs a Telegram-csatornáján közölte, hogy a „népköztársaság” erői orosz tűztámogatással 231 települést vontak ellenőrzésük alá, és már „Szlovjanszkért folynak a harcok”. A bejelentés feltűnést keltett az orosz médiában, mert a háború előtt több mint százezres lakosú Szlovjanszkot és a szomszédos Kramatorszkot tartják orosz elemzők a Donyec-medence legjobban megerődített, ukrán kézen lévő településének. A TASZSZ hírügynökség szerint az ukrán fegyveres erők az itt kialakított, csaknem 170 négyzetkilométernyi védelmi rendszerben jelentős fegyver-, üzemanyag- és élelmiszerkészleteket halmoztak fel.
A donyecki régió 14 települését érte újabb ukrán nehéztüzérségi támadás. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija 24 televízióban hat olyan drónvezérlő központot említett, ahonnan a Donyeck ellen az elmúlt napokban intézett masszív csapások tűzvezetését korrigálták, valamint két Grad rakétavetőt és két lőszerraktárt.
A „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Sztahanov városban ukrán támadás következtében két nő életét vesztette a helyi hatóságok szerint.
Konasenkov azt is bejelentette, hogy az orosz műszaki alakulatok megkezdték a Szvjatyi Gori Nemzeti Park útjainak és erdőterületének aknamentesítését a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szvjatohirszk, Jarova, Sztudenok és Szosznove területén. (Valójában Sztudenok Harkiv megyéhez tartozik.) A tábornok szerint az elmúlt 24 órában 126 különböző típusú robbanószerkezetet, köztük 54 tankelhárító aknát fedeztek fel és semmisítettek meg.
Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek már megjelentek a feketepiacon. A diplomata szerint a különösen kelendő Javelin páncéltörők és a hordozható légvédelmi rakéták már megjelentek a szíriai Idlíb tartományban.

Ukrán hatóságok: rakétatalálat ért egy lakóházat Zsitomir közelében

Az elmúlt éjszaka folyamán rakéta csapódott be egy lakóházba Novohrad-Volinszkij településen, ami a Kijevtől mintegy 220 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomir régióban található. Erről a német n-tv hírfolyama számolt be az ukrajnai hatóságoktól származó információkra hivatkozva. Ukrán sajtójelentések szerint egyelőre nem tudni, hogy vannak-e halálos áldozatok.

Az EU 20 millió euróval támogatja az ukrán induló vállalkozásokat

Az Európai Unió 20 millió euróval (mintegy 7,6 milliárd forint) támogatja az innovációban jeleskedő ukrán induló vállalkozásokat, az új uniós program 60 ezer euróig terjedő közvetlen pénzügyi támogatást nyújt legalább 200, a mélytechnológia területén tevékenykedő ukrán kezdeményezés számára – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

A támogatással az EU az induló vállalkozások társulásainak páneurópai hálózatát kívánja létrehozni. Célja, hogy biztosítsa az ukrán technológiai vállalatok üzletmenetének folytonosságát, és előmozdítsa növekedésüket.
Közölték: a támogatási intézkedés segíthet felkészíteni az ukrán induló vállalkozásokat arra, hogy versenybe szálljanak az Európai Innovációs Tanács (EIC) által nyújtott jövőbeli finanszírozási lehetőségekért. Az EIC 17,5 millió euró erejéig finanszírozhat induló vállalkozásokat vissza nem térítendő támogatások és tőkebefektetések útján, valamint további magánbefektetéseket vonhat be a közpénzekből befektetett összeg legfeljebb háromszorosáig.
Az Európai Unió emellett nem pénzügyi támogatást is biztosít, például üzleti tanácsadási szolgáltatások és kapcsolatépítés formájában, lehetővé téve az ukrán innovátorok számára, hogy intenzívebb kapcsolatot alakítsanak ki az európai innovációs ökoszisztémával, új piacokra léphessenek be, és jobban kiaknázhassák az európai finanszírozási eszközökben rejlő előnyöket – írták.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint Ukrajna csütörtökön ratifikálta a Horizont Európa programhoz és az Euratom kutatási és képzési programokhoz társulásáról szóló megállapodást. Az európai és ukrán kutatóknak és innovátoroknak, egyetemeknek, vállalkozásoknak, köztük a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) ezt követően minden lehetőségük megvan arra, hogy egyenlő feltételek mellett működjenek együtt a közös célok elérése és kihívások kezelése érdekében – tették hozzá.

ORFK: csaknem tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5123 ember lépett be szerdán Magyarországra, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4759-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

Az ukrajnai háború elől szerdán 52 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Megerősítik az orosz állásokat Izjumnál

Az ukrán jelentés szerint április óta nincs előrelépés orosz oldalról Izjum térségében, ezért Oroszország megerősíti az erőit a területen.

A brit hírszerzés szerint míg Donbaszban továbbra is folytatódnak a harcok, addig az elmúlt két napban a keleten lévő orosz csapatok fokozták az erőfeszítéseiket, hogy előre nyomulhassanak Izjum térségében.

Oroszország valószínűleg megpróbálja újjáépíteni a keleti csoportot, miután súlyos veszteségeket szenvedett el a sikertelen Kijev elleni támadásban, de egységei valószínűleg továbbra is alkalmatlanok maradnak – idézi a közleményt az Unian ukrán hírügynökség.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 9 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/og2mqOHzJQ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/XGp8Uc97x9

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 9, 2022

Oroszország tüzérségi és légicsapásokkal támadja Szeverodonyecket

Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója azt állította, hogy az orosz erők megváltoztatták taktikájukat a Szeverodonyeckért folytatott harcban. Olekszij Aresztovics szerint az orosz katonák visszavonultak a városból, és most tüzérségi és légicsapásokkal támadják azt. A városközpont mostanra kihalt.

Visszavonultak, a mi csapataink visszavonultak, így a tüzérség üres helyet találhat el. Kemény csapásokat mérnek, különösebb siker nélkül – mondta Olekszij Aresztovics.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója korábban elmondta, a város nagy része orosz kézben van, és az ukrán erők csak a külterületeket ellenőrzik. A város Ukrajna keleti, Luhanszki régiójának stratégiailag fontos részén fekszik, és elfoglalása nagy győzelem lenne Oroszország számára – írja a Sky News.

ENSZ: hónapokba telhet az ukrán kikötők feloldása

A hajózás biztonságáért felelős ENSZ-ügynökség szerint hónapokig tarthat a tengeri aknák felszámolása a Fekete-tengeren, Ukrajna kulcsfontosságú kikötőiben – számolt be a Bloomberg a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tengerbiztonsági tanácsadójára, Peter Adamsre hivatkozva.

Még akkor is, ha a kikötők holnap meg akarnak nyitni, eltart egy ideig, amíg a hajók beléphetnek vagy elhagyhatják. Több hónapba is beletelhet a tengeri aknák teljes felszámolása a kikötői területeken – mondta Adams.

Az orosz hajók korábban blokkolták Ukrajna hozzáférését a Fekete-tengerhez, amivel gyakorlatilag leállították az alapvető élelmiszerek tengeri exportját – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Rakétatámadás érte Kramatorszkot

Az orosz megszállók légitámadásokat indítottak Bahmut irányába június 8-án – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Facebook-oldalán.

A beszámoló szerint támadás érte Verhnyokamjant, Zolotojt, Beresztovot és Szlavjanszkot is. Hozzáteszik: Donyeck irányába Kramatorsz város közelében voltak hevesebb robbantások.

Az ukrán erők visszaszorultak Szeverodonyeck külvárosába

Az ukrán erőket visszaszorították Szeverodonyeck városának külterületére, miközben a városban és a délen fekvő frontfalvakban heves harcok zajlanak – közölték regionális vezetők. Szerhij Haidai, Luhanszk kormányzója azt mondta, hogy a város nagy része már orosz kézen van, és már nem lehet kimenteni az ott rekedt civileket. Becslések szerint körülbelül 15 000 civil maradt Szeverodonyeckben és a szomszédos Liszicsanszkban, ahol a háború előtt összesen körülbelül 200 000 lakos volt. Sokan közülük idősek, és néhányan arra vártak, hogy az oroszok békét teremtsenek a térségben.

Az ukrán védelmi minisztérium becslései szerint az orosz erők tízszer több katonai felszereléssel rendelkeznek, mint az ukrán csapatok a város egyes részein.

1,6 milliárd embert érintenek a háború következményei

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy az orosz invázió világra gyakorolt következményei, az élelmiszer- és energiaellátási problémák egyre súlyosbodnak, és már 1,6 milliárd embert érintenek.

Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója a BBC Newsnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerválság – beavatkozás nélkül – évekig is eltarthat. „Az afrikai országokat különösen súlyosan érintheti a búza- és műtrágyahiány” – mondta.

Globális bankszakértők úgy vélik, az orosz gazdaság 15%-kal zsugorodik az év végére – és további 3%-kal 2023-ban – a nyugati szankciók, a vállalatok tömeges kivándorlása és az export összeomlása miatt.

A nyugati fegyverek változást hoznak Ukrajnában

A nyugati országok által szállított tüzérségi rendszerek már a terepen is jelentős változást hoznak Ukrajnában – mondta Vitalij Kim, Mikolajiv régió kormányzója.

A múlt héten az Egyesült Királyság ígéretet tett arra, hogy közepes hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnába, miután az Egyesült Államok és Németország is bejelentette hasonló támogatását.

Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta, hogy Nagy-Britannia M270-es hordozórakétákat küld, amelyek precíziós irányítású rakétákat lőhetnek ki akár 80 kilométeres távolságra. A M270-esek kezelésére az Egyesült Királyságban képzik ki az ukrán katonákat.

Zelenszkij: a háború legnehezebb csatája zajlik Szeverodonyeckért

Szeverodonyeck továbbra is a donbászi konfrontáció epicentruma. Megvédjük pozícióinkat, jelentős veszteségeket okozunk az ellenségnek. Ez egy nagyon nehéz, ádáz csata. Valószínűleg az egyik legnehezebb ebben a háborúban. Hálás vagyok mindenkinek, aki részt vesz a védelemben. Sok szempontból ott dől el a Donbász régió sorsa – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán elnök napi teendőiről beszámolva elmondta, hogy amerikai befektetőkkel, jótékonysági szervezetekkel és Olaf Scholz német kancellárral is tárgyalt, előbbiekkel ukrajnai beruházásokról, utóbbival pedig Ukrajna EU-tagjelölti státuszáról és a nemzetközi élelmiszerválságról. Köszönetét fejezte ki Andrzej Duda lengyel elnöknek, aki azért dolgozik, hogy minél több európai ország nyitott legyen az ukránok felé, és az ukrán álláspont ismertetése érdekében európai körútba kezdett. Zelenszkij megköszönte Zuzana Čaputová szlovák elnök munkáját is, aki az eredeti tervek szerint elkísérte volna Dudát erre a körútra, de koronavírus-tesztje pozitív lett, ezért otthon kellett maradnia.

Hiába támadják az oroszok Liszicsanszkot

Mint a BBC megírta, Liszicsanszk városa teljes mértékben az ukrán csapatok ellenőrzése alatt áll, pedig az oroszok egy hete támadják – közölte Szerhij Hajdaj luhanszki területi kormányzó.

A kormányzó azt állítja, Oroszország továbbra is minden erejét beleadva támadja a várost, hatalmas pusztítást okozva.

Hajdaj úgy fogalmazott, hogy az orosz csapatok nem jelentenek fenyegetést a luhanszki régióban, bár a terület 90 százalékát ideiglenesen ők ellenőrzik.

Oroszország eltökélt szándéka, hogy ellenőrzése alá vonja Szeverodonyecket és a szomszédos Liszicsanszk városát is.

Dmitro Kuleba: Oroszország útja a tárgyalóasztalhoz a harctéri vereségeken keresztül vezet

Ukrajna külügyminisztere Twitter-oldalán osztotta meg gondolatait az oroszok háborús felfogásáról.

Oroszország szerint Zelenszkij elnök követelése, hogy vonuljanak vissza a február 24-i vonal mögé „nem komoly”. Ez azt bizonyítja, hogy Oroszország továbbra is a háborúra összpontosít, nem a diplomáciára, és egyértelmű üzenetet küld a világnak: OROSZORSZÁG ÚTJA A TÁRGYALÓASZTALHOZ A HARCTÉRI VERESÉGEKEN KERESZTÜL VEZET – írta bejegyzésében.

Kaczynski: a konfliktus gazdasági értelemben már globális

Az ukrajnai háború bizonyos értelemben már európai, sőt globális jelleget öltött, hiszen világméretűek a gazdasági következményei, Lengyelország érdeke pedig az, hogy Ukrajna ne szenvedjen vereséget – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke egy szerdai vidéki gyűlésen.

Az ukrajnai háború jelenleg „az egyik legsúlyosabb téma” – hangsúlyozta a biztonsági és nemzetvédelmi ügyekért kormányfő-helyettesként felelős Kaczynski a közép-lengyelországi Sochaczew városban rendezett gyűlésen.
„Nem akarok senkit sem megijeszteni, azt állítani, hogy a háború tovább fog terjedni” – jelentette ki Kaczynski, hozzáfűzve: a pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett lengyel kormánykoalíció mindent megtesz az ilyen forgatókönyv megakadályozásáért.
Hangsúlyozta: a háború nem végződhet Ukrajna vereségével. „Ez Ukrajna, valamint Lengyelország érdeke is” – húzta alá, azt magyarázva, hogy ha Lengyelország „nem is közvetlenül Ukrajna után következik az orosz hódítások terveiben”, a három balti ország (orosz meghódítása) után „biztosan sorra kerülne”.
Ukrajna megmaradása az egész demokratikus világ érdeke is – folytatta Kaczynski. Megjegyezte: eltérő a demokrácia és a szabadság mértéke a különböző (nyugati) országokban. Úgy látta: Lengyelországban „ma több a szabadság, mint a demokratikus országok döntő többségében”, a demokratikus rendszerről általában viszont elmondható: ez a kereszténységnek köszönhetően keletkezett, és „az embernek a leginkább kedvező rendszerről van szó a világ történelmében”.
Kaczynski szerint „nagyon rossz lenne, ha a demokratikus világ veszítene”. Mint fogalmazott: az ukrajnai háború igazából „két világrend közötti indirekt összeütközés”.
Lengyelország éppen ezért élenjáró azok között, akik segítenek Ukrajnának, és továbbra is így fog cselekedni – hangsúlyozta Kaczynski.
A pártelnök megerősítette a lengyel védelmi képességek további fejlesztésének terveit is. „Nem akarjuk a háborút, elrettenteni akarunk, meg akarjuk mutatni az oroszoknak, hogy nincs itt keresnivalójuk” – érvelt. Hozzáfűzte: Lengyelország számíthat a NATO-ra, „de csakis akkor, ha maga is erőteljesen fegyverkezik”.
A lengyel kormány szerint – az ukrajnai háború miatt – állandó szövetséges bázisokat kell létesíteni a NATO keleti szárnyán, beleértve Lengyelország területét, és Varsó állandóvá szeretné tenni mintegy 10,5 ezer amerikai katona lengyelországi jelenlétét.

Lecserélte kormányát az egyik szakadár köztársaság vezetője

Rendeletben jelentette be szerdán a „Donyecki Népköztársaság” kormányának menesztését Gyenyisz Pusilin, a csak Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai régió vezetője, majd új miniszterelnököt nevezett ki.

Pusilin a kormány menesztését és Alekszandr Anancsenko miniszterelnök felmentését azzal indokolta, hogy „erősíteni kell az integrációs folyamatokat”. Új kormányfőnek Vitalij Hocenkót nevezte ki, az eddiginek pedig megköszönte tevékenységét és felajánlotta neki, hogy vegye át az állami szektor fejlesztésének irányítását.
A néptanács (törvényhozás) megszavazta Hocenko kinevezését. A kormány tagjai az új miniszterek kinevezéséig ügyvezetőként folytatják tevékenységüket.
A néptanács honlapján megjelent közleményből nem derült ki, hogy az új kormányfő, Vitalij Pavlovics Hocenko korábban mivel foglalkozott.
Az RBK című gazdasági lap közölte, hogy egy ilyen nevű ember, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium regionális iparpolitikai és projektmenedzsment főosztályának igazgatójaként tavaly júniusban részt vett Vlagyimir Putyin elnöknek a „kormányzók iskolája” – az Oroszországi Népgazdasági és Államigazgatási Akadémián (RANHiGSZ) – végzőseivel tartott találkozóján.
Gyenisz Manturov, a minisztérium vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek megerősítette, hogy a Donyeckben kormányfővé kinevezett Hocenko az ipari és kereskedelmi minisztériumban dolgozott, és a régiókkal való együttműködést felügyelte.
Pusilin a kormány menesztésének bejelentését megelőzően Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettese társaságában találkozott a szakadár köztársaság újjáépítésére Oroszországból érkezett építőkkel. Szentpétervárról Mariupol, Moszkva megyéből pedig a novoazovszki és telmanovszki járás helyreállítására érkeztek szakemberek.
A Kreml apparátusának helyettes vezetője legalább másodszor keresi fel az Oroszország által megszállt területeket. Ezúttal Herszonba, Berdjanszkba és Melitopolba is ellátogatott, ahol egyebek között az orosz állampolgárság kérelmezésének folyamatával ismerkedett.
Részben elismerte bűnösségét szerdán a donyecki legfelsőbb bíróság meghallgatásán Sean Pinner és Aiden Aslin brit, valamint Szaadun Brahim marokkói állampolgár, akiket azzal vádoltak meg, hogy zsoldosként vettek részt harci műveletekben az ukrán fegyveres alakulatok tagjaként. A három vádlott ügyének érdemi vizsgálatát hétfőn kezdte meg a testület.
Viktor Gavrilov, a „köztársasági” főügyészség béke és az emberiség biztonsága elleni bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó osztályának vezetője szerint a zsoldosokra halálbüntetés is kiszabható.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy London nem vette fel a kapcsolatot Moszkvával a fogságba esett brit zsoldosok ügyében. Hozzátette, hogy ha a brit fél meg kívánja fellebbezni az ellenük meghozandó ítéletet, akkor azzal gyakorlatilag elismeri a „Donyecki Népköztársaságot”.
A TASZSZ hírügynökség a brit miniszterelnök sajtótitkárára hivatkozva szerda este azt jelentette, hogy London szoros együttműködést folytat az ukrán hatóságokkal, „hangsúlyozva annak szükségességét, hogy minden hadifoglyot, különösen természetesen a brit hadifoglyokat a nemzetközi joggal összhangban kezeljenek, amely előírja, hogy politikai célokra nem használhatják fel őket, és a genfi egyezmények értelmében megilleti őket a hadviselő felek mentessége”.
„Már tettük és továbbra is teszünk a lépéseket” – mondta a TASZSZ szerint Johnson szóvivője.
Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő korábban azt mondta, hogy a Kijev segítségére érkezett nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státusz, és a legjobb, ami rájuk az elfogásuk esetén várhat, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine