Az orosz-ukrán háború 105. napja – FRISSÜL

Immár százötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Elesett katonák holttesteit cserélte ki egymás közt az ukrán és az orosz fél

Az ukrajnai háborúban meghalt katonák holttesteit cserélte ki egymás közt az ukrán és az orosz fél – hozta nyilvánoságra az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium szerdán.

A tárca hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleménye szerint a felek ötven-ötven holttestet adta át egymásnak a Zaporizzsja megyei frontvonalon. „Az ötven ukrán elesett közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzem védelme közben vesztették életüket. A műveletben ukrán részről a reintegrációs tárca, a hírszerzési, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán fegyveres erők vezérkara és más ukrajnai rendfenntartó szervek vettek részt” – tájékoztatott a minisztérium. A tárca arra nem tért ki, hogy mikor hajtották végre a cserét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a mostanit megelőzően ilyen cserét a két oldal június 2-án hajtott végre, akkor 160-160 holttestet adtak át egymásnak. Hanna Holovko, az Azov ukrán ezred sajtótitkára akkor azt mondta, hogy mind a 160 ukrán holttest az Azovsztal romjai alól került elő, és a holttestek közül legalább 52 az Azov ezredhez tartozó katonáknak a maradványai. Eddig a Mariupol védelmében elesett 210 ukrán katona holttestét kapta vissza az ukrán oldal, a többségük az Azovsztal elleni orosz támadásokban vesztette életét. A stratégiai fontosságú, azovi-tengerparti Mariupolt március 1-je óta tartotta ostrom alatt az orosz hadsereg, és május 20-án vette át az ellenőrzést a teljes város fölött.
Az ukrán vezérkar eközben szerda délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a Donyeck megyei Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására összpontosítanak, a stratégiai jentőségű városra légicsapást mértek, a környező településeken lévő polgári infrastruktúra ellen pedig tüzérségi támadásokat hajtottak végre. „Az ukrán katonák sikeres ellenállást tanúsítanak az ellenséggel szemben, megakadályozva, hogy javítsa taktikai helyzetét Szlovjanszk irányában” – jelentette ki a vezérkar.
Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített az általa 2014-ben megszállt Krím félszigeten, Herszon megye közigazgatási határától nyolc kilométerre. „Továbbra is fennáll az ellenséges rakétacsapások veszélye a Krími Autonóm Köztársaság területéről Ukrajna más régióiban lévő katonai és polgári célpontok ellen” – emelte ki a szóvivő. Közölte továbbá, hogy az orosz erők blokkolják a polgári hajózást a Fekete-tenger északnyugati részén.

Jelentős Donyec-medencei ukrán veszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

A Donyec-medencei ukrán hadseregcsoportosulás jelentős veszteségeket szenvedett el emberben, fegyverben és katonai felszerelésben – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szvjatohirszk „felszabadítása” során csak a harcok utolsó három napja alatt több, mint háromszáz ukrán „nacionalista” esett el, valamint hat harckocsi, 15 különböző típusú páncélozott harcjármű, 36 tüzérségi löveg és aknavető, négy Grad rakétavető és több, mint húsz gépjármű semmisült meg.
A tábornok azt mondta, hogy nagypontosságú légirakéták Harkiv közelében az elmúlt nap folyamán csapást mértek egy üzemre, amelyben harckocsikat és páncélozott járműveket állítottak helyre. A rakéták emellett két vezetési pontot, 13 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, egy Uragan rakéta-sorozatvetőt, valamint négy fegyver- és lőszer- és egy üzemanyagraktárt semmisítettek meg
A harcászati gépek 63 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást semmisítettek meg, valamint az ukrán 14. gépesített dandár parancsnokságát. A beszámoló szerint a csapások következtében több, mint 160 ukrán „nacionalista” életét vesztette, nyolc harckocsi, két Grad rakétavető, egy tüzérségi üteg, egy elektronikus hadviselési állomás és 13 jármű megsemmisült.
Konasenkov szerint az orosz légvédelem lelőtte az ukrán légierő két MiG-29-es repülőgépét a Mikolajiv megyei Snehirivka falu közelében, valamint egy Mi-8-as helikoptert Bila Krinica közelében, és megsemmisített 11 drónt, három Tocska-U rakétát és öt Szmercs rakétát.
A rakéta- és tüzérség erők 68 vezetési pontra, 172 tüzérségi állásra – köztük két Szmercs- és egy Uragan-ütegre -, valamint 261 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapát. A szóvivő szerint a csapások eredményeként több, mint 320 „nacionalista” életét vesztette Zaporizzsja megyében, négy lőszerraktár, kilenc páncélozott jármű, három Grad rakétavető, 15 tüzérségi löveg és aknavető, 14 speciális jármű, valamint egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszer semmisült meg meg.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 192 repülőgépet, 130 helikoptert, 1150 drónt, 335 légvédelmi rakétarendszert, 3459 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 489 rakéta-sorozatvetőt, 1822 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3488 különleges katonai járművet veszítettek.
A helyi hatóságok szerint szerdán is folytatódtak a szakadárok kezén levő városok elleni ukrán nehéztüzérségi támadások. Egyebek között ismét csapások érték Donyeck központját.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai-polgári közigazgatási főtanács tagja közölte, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régióban döntés született az Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazás megrendezéséről. Úgy vélekedett, hogy az előkészítés több hónapig is eltart majd, de minél előbb megtartják, annál előbb rendeződik a helyzet a köztársaságban.
Szerdán egyébként helyreállt a vasúti teherszállítás Zaporizzsja megye és a Krím között. Oleg Krjucskov, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt régió vezetőjének sajtóügyi tanácsadója közölte, hogy egy 11 vagonból álló, gabonával megrakott szerelvény Meliotopolból a félszigetre érkezett.
A moszkvai önkormányzat közölte, hogy eldőlt az arról kiírt online szavazás, hogy hogyan nevezzék át azt a területet, ahol az Egyesült Államok nagykövetsége található: a voksok 44,69 százalékával „a Donyecki Népköztársaság tere” végzett az élen. Az az elképzelés, hogy a teret „a Donbassz védőiről” nevezzék el, 31,54 százalékot kapott és a véleménynyilvánítók 8,33 vélekedett úgy, hogy az amerikai diplomáciai misszió címének magában kellene foglalnia a donyecki „népi milícia” Szparta zászlóalja elesett parancsnokának, Vlagyimir Zsogának a nevét.
A fővárosi előjáróság közölte, hogy teret fognak elnevezni a „Luhanszki Népköztársaságról” is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője moszkvai lakosként támogatását fejezte ki a szavazás eredményével kapcsolatban.
Az orosz ortodox egyház zsinata egyébként kedden visszaállította a katonai és haditengerészeti papság protopresbiteri (főpapi) tisztségét, amelyet 1918-ban szüntettek meg. A posztra Oleg Ovcsarovot, a fegyveres erőkkel és rendvédelmi szervekkel történő együttműködés zsinati osztályának elnökét nevezték ki.
A zsinat egyúttal a moszkvai patriarkátus alá tartozó, de a háború kitörése után az önállósulás jeleit mutató ukrán ortodox egyház dzsankoji, szimferopoli és feodoszijai egyházmegyéjét az újonnan megalapított krími metropóliájába vonta össze és Kirill pátriárka közvetlen alárendeltségébe helyezte.

Az Ukrajnával kapcsolatos álláspont újragondolását sürgetik szlovén értelmiségiek

Több szlovén értelmiségi, köztük két volt szlovén elnök is szorgalmazza, hogy az új szlovén kormány „foglaljon el észszerű álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban”, olyat, amely Ukrajnát és Oroszországot „komoly béketárgyalásokra” készteti.

Tizennyolc értelmiségi és politikus, köztük két volt elnök, Milan Kucan és Danilo Türk szerdai felhívásában azt írta: nem kétséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „kitörölhetetlen háborús bűnt” követett el az Ukrajna elleni támadás elrendelésével. Az orosz erők elfoglalták és ellenőrzésük alá vonták Ukrajna területének egyötödét, és az eddigi szankciók sem gyengítették Putyin eltökéltségét az agresszió folytatására – fogalmaztak a levélben.
Az aláírók elismerték, hogy a fegyverek biztosításával a Nyugat hozzájárul Ukrajna ellenállásának erősítéséhez, de úgy vélték, nincs reális kilátás arra, hogy az ukránok teljes mértékben ki tudják űzni területükről az agresszorokat.
„Minél kifinomultabb fegyvereket kap Ukrajna, Oroszország annál inkább aktivizálja magát, és ez elnyújtja a háborút, hosszadalmas lövészárok-háborúba torkollik, ez pedig öldökléssel és pusztítással jár, miközben Európát és a világ nagy részét túszul ejti az energia- és gabonaár emelkedése” – írták.
Úgy vélték: a Nyugatnak és Szlovéniának alternatív megközelítést kell találnia az ukrajnai háborúval kapcsolatban, olyat, amely az orosz és az ukrán vezetést komoly béketárgyalásokra készteti. A szlovén kormánynak a brüsszeli parlament támogatásával olyan kérdéseket kell felvetnie, amelyek konkrét és megvalósítható, mindkét harcoló fél számára elfogadható európai béketárgyalási ajánlatok megfogalmazásához vezetnek.
„Az ellenségeskedés beszüntetése, a megszálló erők kivonása, valamint a 2014-es és 2015-ös minszki megállapodás végrehajtása Kelet-Ukrajnában nem valósítható meg nemzetközi biztonsági garanciák nélkül Moszkva és Kijev számára” – fogalmaztak, hozzátéve: Oroszország szempontjából ez azt jelenti, hogy vége a NATO és az Egyesült Államok katonai jelenléte orosz terület felé történő kiterjesztésének.
A levélírók szerint „új biztonsági architektúrát” kell kiépíteni Európában, mert a jelenlegi egyre inkább kihívás elé állítja az észak-atlanti szövetség keleti irányú terjeszkedését.
Ilyen álláspontot képviselve az új szlovén kormány érvényesíteni tudja a béke politikájának alkotmányos elvét, valamint a béke és az erőszakmentesség kultúrája melletti elkötelezettségét – olvasható végezetül a felhívásban.

Kijevi vezérkar: az ukrán erők sikeresen állnak ellen az oroszok rohamainak Szeverodonyeckben

Az ukrán fegyveres erők sikeresen tartják vissza az orosz hadsereg támadását a Luhanszk megyei Szeverodonyeck városában, ahol továbbra is heves harcok dúlnak – állította szerdai helyzetjelentésében a kijevi vezérkar.

A vezérkari jelentés szerint az orosz csapatok déli irányból igyekeztek Szeverodonyeck felé nyomulni, az ukrán erők azonban mindkét kísérletet visszaverték Toskivka, illetve Usztinyivka településeknél.
A műholdas képek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai vállalat hétfőn készült felvételeket tett közzé a Twitteren a Donyec-medencéről, ezeket Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kommentálta. „Így néznek ki ma a donyecki és luhanszki területek szántói. A Maxar Technologies az egész világ számára közzétett fotói mutatják a harcok intenzitását, azt, hogy bombakráterek borítják a földeket. Nehéz harcok folynak ott, az oroszoknak rengeteg felszerelésük és tüzérségük van” – írta Jermak. A tisztségviselő leszögezte, hogy Ukrajna célja valamennyi területének a felszabadítása.
„A kijevi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukrán fegyveres erők több fegyverrel rendelkezzenek, a Lengyelországgal kötött védelmi szerződés aláírása pedig megerősíti az ukrán hadsereg képességeit” – emelte ki Jermak.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Maxar videó- és fényképfelvételei közül kiemelt néhányat. Ezek között láthatók tüzérségi robbanások a Sziverszkij Donec folyó mentén és a folyó partján fekvő Bohorodicsne településen, negyven méter átmérőjű bombatölcsérek egy másik faluban, rakéta-sorozatvetők és a városra célzó vontatott tüzérségi nehézfegyverek a Szeverodonyeck melletti mezőkön, valamint két, összehasonlító fotó arról, hogyan nézett ki Rubizsne március 29-én és most.
Hanna Zamazejeva, a dél-ukrajnai Mikolajiv megyei tanácsának elnöke a Telegramon arról adott hírt, hogy az elmúlt egy nap alatt öt települést lőttek az orosz erők, szerdán a megyeszékhelyt, Mikolajivet is. Az első információk alapján 13 civil sérült meg a támadásokban.
Zaporizzsja megye kormányhivatala szintén arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják a régió elleni tüzérségi támadásokat, az ágyúzások következtében Orihiv településen egy lakos megsérült, és súlyos károk keletkeztek a polgári létesítményekben.
Az ukrán erők déli parancsnoksága közölte, hogy négy csapást mértek orosz katonai célpontokra, haditechnikát és lőszerraktárt semmisítettek meg. A déli parancsnokság szerint az oroszok „válogatás nélkül” lőtték Mikolajiv peremvidékét tiltott, kazettás lövedékekkel. „Azok, akik úgy tesznek, mintha aggódnának a globális élelmiszerválság miatt, valójában mezőgazdasági területeket és infrastruktúrát támadnak” – tette hozzá a parancsnokság.
Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportál alapján arról számolt be, hogy Szergej Obuhov, az orosz parlament kommunista párti képviselője kezdeményezte a kormánynál, hogy ukrán tisztségviselők oroszországi vagyonából „kompenzálják a Donyec-medencében elszenvedett károkat”. A politikus külön kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségének az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten lévő lakásának elkobzását. Az egyik luxuslakóparkban lévő lakást Olena Zelenszka még 2013-ban vásárolta, akkori értéken – az ukrán elnök vagyonnyilatkozata szerint – több, mint 160 ezer dollárt ért. 2019-ben, Zelenszkij államfővé választása után, az elnök stábja közölte: a Zelenszkij-család a lakást „csak a Krím Ukrajnához történő visszacsatolása után fogja használni”.

Ukrán parlamenti elnök: Kijev reméli, hogy uniós tagjelölti státuszt kap

Kijev reménykedik, hogy a következő, júniusi EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői elfogadják Ukrajna uniós tagjelölti státuszát, a pozitív válasz nagyon fontos lenne számunkra – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán törvényhozás elnöke szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.

Az ukrán törvényhozás elnöke szerint a tagjelölti státusz elfogadása új lendületet adna Ukrajnának, annak megtagadása pedig Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvezne.
„Nagyon fontos, hogy az ukrán nép azt az üzenetet kapja Európától, hogy amit teszünk, nem hiábavaló. Ha az uniós csúcson negatív döntést hoznak, akkor Putyin azt úgy értelmezi, hogy büntetlenül folytathatja, amit elkezdett” – hangsúlyozta.
Sztefancsuk megköszönte a véleménye szerint „legerkölcsösebb európai politikai intézmény”, az uniós parlament határozott kiállását Ukrajna mellett, de arra kérte az EU-t, hogy újabb szankciókkal továbbra is gyakoroljon nyomást Oroszországra.
„Lehet, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a háború elviselhetetlenné váljék Putyin számára. Tudom, hogy ez megterheli az Önök országainak költségvetését, de higgyék el, a vereség ára sokkal magasabb lesz” – hangsúlyozta az ukrán parlament elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna harca „a szabadságért, a demokráciáért az EU harca is egyben. „Az ukrán nép az egész világot inspirálja”- fogalmazott.
Metsola elnök hozzátette, hogy a parlament továbbra is aktívan támogatni fogja Ukrajna erőfeszítéseit az EU-tagjelölti státusz megszerzésére. „Tudjuk, milyen fontos, hogy egyértelmű jelzést küldjünk arról, hogy Ukrajna az európai család része” – jelentette ki.
Az Európai Bizottság ebben a hónapban nyújtja be értékelő jelentését Ukrajna uniós tagjelölti kérelméről, majd az uniós tagállamok vezetőinek kell június 23-24-i csúcstalálkozójukon egyhangúlag dönteniük az ügyben.

Ankara szerint megvalósítható a gabonaexportot elősegítő tengeri folyosó Ukrajnából

Elfogadhatónak nevezte szerdán Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az ENSZ-nek azt az elképzelését, amely szerint egy tengeri folyosón újraindítanák az ukrán gabonaexportot a Fekete-tengeren.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Ankarában tartott megbeszélése után a török miniszter arról beszélt, hogy az ENSZ terve “ésszerű és megvalósítható”, de erről még további tárgyalásokat kell tartani Moszkvával és Kijevvel, hogy garantálni lehessen a hajók biztonságát.

Cavusoglu jelezte: legitimnek tartja Oroszországnak azt a követelését, hogy oldják fel az orosz mezőgazdasági exportra kivetett szankciókat annak érdekében, hogy újraindulhasson az ukrán gabonaexport. “Ha megnyitjuk a nemzetközi piacot az ukrán export előtt, akkor úgy véljük, legitim lenne feloldani az orosz exportot akadályozó intézkedéseket is” – mondta a török külügyminiszter. Cavusoglu kifejezetten az orosz gabona- és műtrágyaexportra utalt, amelyet ugyan nem érintenek közvetlenül a Moszkvával szembeni nyugati szankciók, viszont a banki tranzakciók felfüggesztése gyakorlatilag ellehetetleníti azokat.

Az Ukrajna ellen február végén indított orosz támadás következtében leálltak Ukrajnának a Fekete-tengerről indított gabonaszállítmányai, ami globális élelmiszerválság veszélyét vetíti előre. Az ENSZ szorgalmazza, hogy Oroszország, Ukrajna és Törökország jusson megállapodásra az exportot lehetővé tevő tengeri folyosó biztosításáról. Törökország felajánlotta, hogy egy ilyen megállapodás keretében török hadihajók kísérhetnék – a jelenleg orosz blokád alatt álló – ukrán kikötőkből induló teherhajókat.

A háború előtt havonta a világ búzaexportjának 12, a kukorica 15 és a napraforgóolaj kivitelének 50 százaléka Ukrajnából indult. Jelenleg mintegy 20-25 tonna gabona áll blokád alatt, ez őszre akár 70-75 tonnára is emelkedhet – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn.

Szerhij Ivascsenko, az ukrán gabonakereskedők egyesületének (UGA) vezetője egy szerdai online konferencián azt mondta, hogy Törökországnak nincs elég hatalma ahhoz, hogy a Fekete-tengeren garantáljon egy tengeri folyosóról szóló esetleges megállapodást. Felhívta a figyelmet arra, hogy akár két-három hónapot is igénybe vehet az, hogy eltávolítsák a tengeri aknákat.

Kijev és Moszkva kölcsönösen vádolja egymást a Fekete-tenger partja közelében elhelyezett aknákért. Szergej Lavrov a szerdai ankarai sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy Oroszország már megtette a maga részét a térség aknamentesítése érdekében, most Ukrajnán a sor, hogy eltávolítsa a tengeri aknákat a kikötőiből. Az orosz tárcavezető leszögezte: Moszkva “kész garantálni az ukrán kikötőket elhagyó ukrán hajók biztonságos elhaladását”. Hozzátette, hogy a megoldás elméletileg lehetséges is Törökország segédkező ajánlatának köszönhetően.

Az orosz külügyminiszter igyekezett csillapítani az élelmiszerválság fenyegetésével kapcsolatos globális aggályokat, azzal érvelve, hogy az “valójában csekély probléma”.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is kiadta hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 08 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/f5GsEUUvpp

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/PsapwKnqNk

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 8, 2022

Von der Leyen: az élelmiszer az orosz terrorfegyver-arzenál részévé vált

Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.

A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. Ha csak 1 százalékkal emelkednek az energiaárak, akkor is legalább 10 millió ember lesz kitéve a mélyszegélység kockázatának. „Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más” – nyomatékosította Von der Leyen.
A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, „nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni”. Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is: „ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét.Von der Leyen arra is rámutatott, hogy az EU keveset fektet a védelembe. „Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett” – hívta fel a figyelmet.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: alternatív logisztikai megoldásokat és szállítási útvonalakat kell kidolgozni, hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljusson a piacokra. Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá. „Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából” – hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.
Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU 9 milliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta: Magyarország odaadással segíti a naponta tízezrével érkező ukrán menekülteket, és történelmének legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, amikor segít Ukrajnának.
„Elítéljük az orosz agressziót, és a háborús bűncselekmények kivizsgálását követeljük” – húzta alá.
Felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi szankciós csomagot támogatott, és minden megállapodást betart, azonban adottságai miatt végzetes számára a csővezetéken érkező kőolajra kivetett embargó”.
„Ezért nyíltan merte vállalni álláspontját, de végig kereste a közös megoldást. Így a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás marad; ahogy a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat” – hangsúlyozta.
Mint mondta, Magyarország nem támogathat olyan szankciókat, amelyek nagyobb kárt okoznak számára , mint amekkora kárt az orosz agresszornak.
„Mi, magyarok, a békét akarjuk megnyerni. Békét akarunk, ezért nem támogatjuk egyházi vezetők szankcionálását” – tette hozzá Gál Kinga felszólalása végén, utalva arra, hogy a hatodik szankciós csomag eredetileg tartalmazott volna Kirill orosz pátriárka elleni büntetőintézkedéseket is.

Ukrán vezérkar: mintegy 31 500 katonát vesztettek eddig az oroszok

Mintegy 31 500 katonát vesztettek eddig az oroszok az ukrajnai háború kitörése óta – állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közösségi oldalán, melyről az Unian számolt be.

Az ellenség Szlavjanszk irányában szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Az adatok pontosítása még folyamatban van – áll a vezérkar közleményében.

Втрати ворога в інфографіці ? pic.twitter.com/KAOJUQCp4A

— Defence of Ukraine (@DefenceU) June 8, 2022

Brutális pusztítást végzett az orosz légierő 24 óra leforgása alatt

Az orosz légierő egy nap alatt megsemmisítette az ukrán fegyveres erők két parancsnoki állását, emellett négy fegyver- és lőszerraktárt, valamint egy-egy rakéta-sorozatvevőt és üzemanyagraktárt is megsemmisített, jelentette be az Orosz Föderáció védelmi minisztériumának hivatalos képviselője, Igor Konasenkov vezérőrnagy, adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Öt halott, tizenkét sebesült Harkiv bombázása során

Öten meghaltak, tizenketten megsebesültek az elmúlt napban Harkiv bombázása során – jelentette be a régió kormányzója.

Oleg Szinyehubov elmondása szerint lakóházakat és egy szupermarketet ért tüzérségi találat.

Oroszországhoz csatolhatják Herszont

Herszon hamarosan teljes egészében Oroszországhoz kerül, Hasonlóan a Krímhez – mondta Szergej Kirilenko, a moszkvai elnöki adminisztráció első helyettes vezetője.

A déli kikötőváros elsőként esett el a háborúban, egy Kreml-tisztviselő szerint a terv az, hogy a régiót a lehető leghamarabb Oroszországhoz csatolják – jelenti a BBC.

Oroszország szerint megrázó veszteségeket szenvednek az ukránok a Donbászban

Ukrajna „jelentős veszteségeket” szenved el emberállományban, fegyverekben és katonai felszerelésben a Donbászban, írja a Guardian az orosz védelmi minisztérium friss közleményére hivatkozva.

Mint általában, az abban foglalt állításokat egyetlen független forrásból sem ellenőrizték az oroszok, jegyzi meg a lap. Állításuk szerint két MiG–29-es repülőgépet és egy Mi–8-as helikoptert lőttek le Mikolajiv térségében az elmúlt órákban, valamint 11 pilóta nélküli drónt is leradíroztak az égről nemrégiben.

A támadók azt is állítják, hogy a levegőből indított nagy pontosságú rakétáik a Harkovi területen eltaláltak egy üzemet, amelynek műhelyeiben az ukrán fegyveres erők harckocsijainak és más páncélozott járműveinek javítását és helyreállítását végezték. A tegnap esti harcok 480 áldozatot követeltek, közölte a minisztériumra hivatkozva az Index.

Újabb offenzívát indítottak az oroszok Szeverodonyeck elfoglalásáért

Szerhij Haidai, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője arról írt, hogy egyetlen ukrán sem hajlandó feladni Szeverodonyeck városát, amelyet most újult erővel támadnak az oroszok.

Haidai beszámolója szerint most Luhanszk regionális központjában folynak a leghevesebb harcok. A védők a város minden centiméteréért küzdenek, tette hozzá a katonai attasé – írja a Guardian.

Haidai információja szerint a támadók június 10-ig szeretnék bevenni a várost, de a frontról érkező hírek alapján nem lesz könnyű dolguk, ha tartani akarják a határidőt.

Részletes lista jelent meg az Ukrajnának küldött amerikai fegyverekről

Február 24. óta az Egyesült Államok 4 milliárd dollár értékű fegyvereket küldött Ukrajnának – írta a BBC. A lap szerint a haditechnika java része a Donbaszba került, itt zajlanak most a leghevesebb harcok.

A fegyverlista:

• 6500 Javelin tankelhárító, páncéltörő rakéta
• 20 000 könnyű páncéltörő fegyver
• 1400 Stinger föld-levegő rakéta
• 108 db M777-es ágyú 220 000 lövedékkel
• 4 HIMARS többszörös rakétakilövő rendszer
• 121 Phoenix Ghost és 700 Switchblade támadó drón
• 200 páncélozott gyalogsági páncélozott hordozó
• több száz Humvee jármű
• 20 szovjet gyártmányú MIG-17-es helikopter
• 7200 lőfegyver 50 méteres lövedékekkel
• 3 AN/TPQ-36 típusú radar.

Orosz rakétacsapás érte Harkivot

Rakétacsapás érte az éjszaka folyamán Harkivot, a rakéták egy bevásárlóközpontot találtak el. Civil áldozatokról egyelőre nincs információ.

Overnight, #Russian occupiers struck a shopping mall in #Kharkiv with „high-precision” rockets. pic.twitter.com/ltFXJhJfCI

— NEXTA (@nexta_tv) June 8, 2022

„Lehetetlen küldetésnek” nevezte Szeverodonyeck megtartását a luhanszki kormányzó

Ukrajna visszautasítja azokat az orosz állításokat, amelyek szerint orosz csapatok nagyrészt ellenőrzésük alatt tartják a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városát – számolt be a német n-tv hírportálja szerda reggel.

„Még nem ők ellenőrzik a várost” – jelentette ki Szerhij Gajdaj, a Luhanszki terület kormányzója a Telegramon megjelent videóban. A kormányzó ugyanakkor elismerte, hogy „nagyon nehéz megtartani Szeverodonyecket”, és „lehetetlen küldetésről” beszélt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban azt mondta, hogy az orosz erők teljes ellenőrzésük alatt tartják a város lakónegyedeit. Az orosz hadsereg azonban még mindig próbálja elfoglalni az ipari területet és a környező településeket.

Ukrajna ellentámadásba lendül Herszonban

Az ukrán védők ellentámadásba lendültek Herszonban, közölte a brit védelmi minisztérium szerda reggel.

Oroszország továbbra is támadásokat kísérel meg Szeverodonyeck ellen, de az ukrán haderő egyelőre tartja magát, tette hozzá a hivatal. A támadók továbbra is három irányból kísérelnek meg támadásokat a szeverodonyecki zóna ellen, de mostanáig nem sikerült megtörniük a védők ellenállását.

Ukrajna délnyugati, Herszon régiójára utalva a brit hírszerzés azt mondta, hogy az ukrán erők az utóbbi időben ellentámadások révén némi sikert értek el, többek között sikerült megvetniük a lábukat az Ingulets folyó keleti partján. Mivel a megszállt övezet frontvonala több mint 500 km hosszan húzódik, mind Oroszországnak, mind Ukrajnának hasonló kihívásokkal kell szembenéznie a védelmi vonal fenntartása terén.

A megszállt Herszon régióban Oroszország erőszakkal tartja kézben a közigazgatást, emlékeztet a Guardian.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 8 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/LUHrktqXFy

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/yfsIevTHoQ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 8, 2022

Elemzők szerint az oroszok megkezdték a csapatkivonást a zaporizzsjai állásokból

Az orosz erők megkezdték csapataik kivonását a Zaporizzsja megyei állásokból – írja az Unian ukrán hírportál a Study of War (ISW) amerikai kutatóintézet jelentése alapján.

Az elemzés szerint az oroszok két okból dönthettek így: az egyik opció, hogy a sérült egységeket a hátsó területekre szállítják, míg a másik, hogy megerősítenék a védelmet a Herszon régió északnyugati részén.

Az intézet ugyanakkor egyelőre még nem tudta megnevezni, hogy ezek az erők tulajdonképpen merre vannak. Az elemzés azt is megemlíti, hogy az orosz csapatoknak nem sikerült visszatérniük az Ingulets folyó nyugati partján lévő, ukrán ellenőrzés alatt lévő előretolt állásokba sem.

#Russian forces continued offensive operations in several locations in eastern #Ukraine but did not secure any confirmed gains in ground assaults on June 7.

Read the full report from @criticalthreats and @TheStudyofWar: https://t.co/2wPi13ozsB pic.twitter.com/rQVZI6mnV4

— ISW (@TheStudyofWar) June 8, 2022

Ukrajna saját fejlesztéssel korszerűsítheti a légvédelmi rendszerét

Az ukrán fegyveres erők azt tervezik, hogy az egész ország légvédelmi rendszerét korszerűsítik a nyugat-ukrajnai Vinnicja megyében kifejlesztett új módszerek alkalmazásával – mondta el keddi sajtótájékoztatóján Szerhij Borzov, a megye kormányzója.

„A korszerű technológiákat alkalmazó vinnicjai feltalálóknak köszönhetően sikerült jelentősen növelni régiónk légvédelmi rendszerének hatékonyságát” – fogalmazott Borzov, kiemelve, hogy az ukrán hadsereg fontolgatja a vinnicjai fejlesztések országos alkalmazását. A kormányzó ugyanakkor nem részletezte, hogyan tették hatékonyabbá a helyi szakemberek a megye légvédelmét.

Közben az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz erők továbbra is rakéta- és légicsapásokat mérnek ukrajnai katonai és polgári infrastrukturális létesítményekre. A katonai vezetés szerint ugyanakkor az ukrán légvédelem hatékonyságának köszönhetően az orosz légierő támadásainak intenzitása csökkent. A légierőt most elsősorban a földi csapatok műveleteinek támogatására, illetve Ukrajna belső régióiban lévő infrastrukturális létesítmények elleni rakétacsapások végrehajtására vetik be – tette hozzá a vezérkar.

Ihor Terehov, a keleti országrészben lévő Harkiv polgármestere egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az orosz csapatok ismét tűz alá vették a megyeszékhelyt. Szavai szerint Harkiv egyik lakónegyedét ágyúzták, amelynek következtében egy ember életét vesztette és hárman megsérültek.

Orosz tábornok: orosz területet lőttek az ukránok amerikai tarackkal

Ukrajna a Harkiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackokkal lőtt határmenti orosz területeket – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szerdára virradó éjjel megtartott tájékoztatóján

A tábornok szerint a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és tároló létesítményeket.
Beszámolója értelmében a Harkiv megyei Hubarijivkában a területvédelem szerint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeztek el egy gabonatároló mellett. Ugyanezt tették a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Novoekonomicsnében és Novodonyeckében, valamint a Szumi megyei Novovaszilivkában is.
Mizincev szerint az ukrán fél így provokál ki választüzet az orosz fegyveres erők részéről, hogy hivatkozási alapot teremtsenek Moszkvának a polgári infrastruktúra válogatás nélküli pusztításával való megvádolásához. A vezérezredes azzal vádolta meg az ukrán „nacionalista alakulatokat”, hogy az orosz fennhatóság alá került Mariupolból való kivonulás közben szándékosan felgyújtottak egy gabonatárolót, több, mint 50 ezer tonnányi terményt elpusztítva.
A washingtoni orosz nagykövetség kedden kiadott közleményében felelőtlenséggel vádolta meg az Egyesült Államokat, amiért az eszkaláció veszélye ellenére nagyhatótávolságú tüzérségi rendszereket ad át Kijevnek, amelyeket orosz terület ellen irányuló támadásra használhat fel, ami „kiszámíthatatlan következményekkel” jár. A misszió emellett aggodalmának adott hangot annak veszélye miatt, hogy a fejlett precíziós fegyverek nemcsak Ukrajnában, de az ország határain túl is „nemzeti radikálisok, terroristák és bandák birtokába kerülnek”.
A követség kötelezettségszegéssel vádolta meg az amerikai hatóságokat, amiért négy olyan orosz gyártmányú Mi-17-es helikoptert szállítottak Kijevnek, amelyeket korábban az afgán kormány számára vásároltak. A diplomáciai misszió felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel Washington megkerülte a végfelhasználói tanúsítvány vonatkozó rendelkezését, amelynek értelmében ehhez Oroszország írásbeli hozzájárulására lett volna szükséges.
A közlemény szerint emellett Washington a Stinger hordozható légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállításával megszegte az ENSZ Közgyűlésének 2007. évi 62/40. számú határozatát és a hagyományos fegyverek és kettős felhasználású termékek és technológiák exportja ellenőrzéséről 2003-ban megkötött wassenaari megállapodást. Utóbbi rendelkezései minimálisra szándékoznak csökkenteni annak kockázatát, hogy a fegyverosztály nem állami szereplők kezébe kerüljön.

ORFK: tízezernél többen érkeztek kedden Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5535 ember lépett be kedden Magyarországra, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4932-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Az ukrajnai háború elől kedden 174 ember, köztük 81 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az ukrán elnök szerint a fronthelyzet jelentősen nem változott

Az ukrajnai fronthelyzet nem változott jelentősen az elmúlt 24 órában. Folytatódik Donbász hősies védelme. A legforróbb helyek ugyanazok: Szeverodonyeck, Liszicsanszk és Popaszna. A megszállók nem hitték el, hogy hadseregünk ellenállása ilyen erős lesz, és most újabb erőforrásokat próbálnak a Donbász és Herszon felé irányítani – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz katonák közti lehallgatott beszélgetésekből az derül ki, hogy kilátástalannak látják a helyzetüket.

Zelenszkij: fel kell készülni a télre

Kormánytisztviselőkkel és a legnagyobb állami tulajdonú energiavállalatok (Naftogaz, Ukrenergo, Energoatom) képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a fűtési szezonra való felkészülésről egyeztessenek.

„Az orosz agresszió miatt kialakult jelenlegi helyzetben ez lesz a függetlenség éveinek legnehezebb tele” – mondta a találkozóról az ukrán elnök, aki éjszakai videóüzenetében bejelentette: Ukrajna jelenleg nem ad el külföldre földgázt és szenet, minden hazai termelést a belső szükségletek ellátására irányítanak át, ugyanakkor igyekeznek növelni a villamosenergia-export, ami devizabevételt jelent az országnak, a vásárló európai országoknak pedig elszakadást az orosz energiaipartól.

Zelenszkij a kormány konkrét feladatai között említette a hőerőművek és kazánházak javítási-újjáépítési programját, különösen azokon a területeken, amelyeket orosz légicsapások értek. Mindezt úgy, hogy köben ne változzanak a gáz- és áramdíjak.

800 civil bujkál egy vegyi üzemben Szeverodonyeckben

800 civil menekült a harcok elől egy vegyi üzembe Ukrajna stratégiai fontosságú keleti városában, Szeverodonyeckben Dmitro Firtah ügyvédje szerint, akinek a cége a létesítmény tulajdonosa.

Mintegy 800 civil talált menedéket a Dmitro Firtah Csoport tulajdonában lévő Azov vegyi üzem bunkerében – jegyezte meg Lanny J. Davis amerikai ügyvéd.

Az orosz csapatok az elmúlt hetekben a kulcsfontosságú város elfoglalására törekedtek, hogy meghódítsák Kelet-Ukrajnát – írja az Index.

Egy ember meghalt és három megsebesült a Harkivot ért támadásban

Egy ember meghalt, három pedig megsebesült az északkeleti Harkiv városára mért orosz csapásban – közölte Ihor Terehov helyi polgármester.

Oroszország nem tágít Harkivtól, és folyamatosan félelemben tartja az embereket – mondta Terehov a Sky News tájékoztatása szerint.

Harkivot a háború első két hónapjában intenzív ágyúzás érte, miközben a város peremén harcok dúltak. A támadások folytatódnak a városban.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine