Az orosz-ukrán háború 104. napja – FRISSÜL

Immár száznegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Az oroszok újabb nagyváros ellen indíthatnak támadás

Az orosz csapatok támadásra készülnek Szlovjanszk ellen – írta kedd esti hadműveleti beszámolójában az ukrán hadsereg.

Közlésük szerint a több mint 100 ezer lakosú város mellett lévő kistelepüléseket már kedden is lőtte az orosz tüzérség, ami szintén támadás előjele lehet. A várostól keletre lévő Szeverodonyeckért pedig továbbra is intenzív harcok folynak.

A többi frontszakaszon viszont csökkent a harcok intenzitása az ukrán hadsereg szerint. Ez azzal magyarázható, hogy az oroszok most jóformán minden erejüket Szlovjanszk és Szeverodonyeck térségébe összpontosították.

Az orosz földgázszállítások uniós szintű leállítását szorgalmazza a lengyel külügyminiszter

Az orosz földgázszállítások leállítását, ennek a hetedik uniós szankciócsomagba foglalását szorgalmazta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter kedden Varsóban, az osztrák hivatali partnerével közösen tartott sajtóértekezleten. Alexander Schallenberg szerint a tengerrel nem rendelkező országok nem válhatnak le gyorsan az orosz földgázról.

A sajtótájékoztatót megelőző kétoldalú megbeszélés fontos témája az ukrajnai helyzet volt – közölte Rau. Lengyel részről kiemelte Ukrajna területi egységének támogatását, aláhúzva, hogy ennek megőrzése összhangban áll Európa, valamint az egész transzatlanti közösség érdekeivel.
Elmondta: Varsó elvárja, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelje Kijev uniós tagjelölti kérelmét. Reményének adott hangot, hogy legközelebbi értekezletén az Európai Tanács is pozitív döntést hoz az ügyben. Hozzátette: Ukrajna európai integrációja mellett Varsó változatlanul támogatja a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását is.
Az ukrajnai háború miatt a múlt héten előzetesen elfogadott, Moszkvával szembeni hatodik uniós szankciócsomagot Rau Európának az orosz energiahordozóktól történő függetlenedését célzó fontos lépésnek nevezte. Egyúttal elégtelennek nevezte az Európai Unió eddigi intézkedéseit. „El kell kezdenünk a munkát a hetedik szankciócsomagon” – nyomatékosította.
Az új csomagnak Rau szerint tartalmaznia kell az orosz földgázszállítások és a petrolkémiai termékek importja leállítását, valamint az összes orosz és fehérorosz bank kizárását a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a hetedik szankciócsomag kapcsán rámutatott: Ausztria az orosz földgázszállításoktól függ. „Boldogok vagyunk-e emiatt? Nem. Akarjuk-e, hogy másképp legyen? Biztosan, de ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani” – jelentette ki.
Az osztrák diplomácia vezetője „rendkívül nehéznek” nevezte a tengerrel nem rendelkező országok helyzetét. Egyúttal fontosnak találta az európai egység megőrzését a Moszkvával szembeni szankciócsomagok kidolgozásakor.
Lengyelország április végétől nem fogad orosz földgázt. A Gazprom orosz gázipari vállalat április 27-től leállította lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelban fizetni értük. A lengyel kormány eredetileg az év végén tervezte a leválást az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázipari cég ezért 2019-ben nem hosszabbította meg a szerződéseket.

Lengyelország 50 tüzérségi löveget ad el Ukrajnának

Lengyelország 50 Krab lánctalpas önjáró tüzérségi löveget ad el Ukrajnának, a 250 milliárd forintnak megfelelő értékű ügyletről Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő számolt be keddi sajtóértekezletén.

A közép-lengyelországi Huta Stalowa Wola városban a Jacek Sasin kormányfőhelyettes, kincstárügyi miniszter és Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter részvételével szervezett sajtókonferencián Morawiecki az utóbbi harminc év egyik legnagyobb lengyel fegyverszállítási ügyletének nevezte a múlt héten Kijevben, a lengyel-ukrán kormányközi konzultációk során aláírt megállapodást.
A beszerzést Ukrajna részben az Európai Unió eszközeiből, részben az állami költségvetésből fedezi – közölte Morawiecki.
A Dziennik Gazeta Prawna (DGP) lengyel napilap múlt heti értesülése szerint az első 18 Krab-tarackot múlt héten továbbították Ukrajnának a lengyel hadsereg készleteiből.
Az ügylet hátramaradt részét néhány hónapon belül véglegesítik – írta a DGP.
A 40 kilométeres hatósugarú Krab önjáró tüzérségi lövegeket a Huta Stalowa Wola városban működő, a Lengyel Fegyvergyártó Csoporthoz (PGZ) tartozó üzemben állítják elő dél-koreai és német alkatrészek felhasználásával. A felszerelés ukrajnai szállításához ezért a szöuli és a berlini kormány jóváhagyására is szükség volt.

Meglátogatta a Romániában alakult NATO-harccsoportot a belga védelmi miniszter

Közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult NATO-harccsoportot az erdélyi Nagysinken kedden Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter – közölte a román védelmi tárca (MAPN).

A két miniszter a június 16-án esedékes NATO miniszteri értekezlet, illetve a madridi NATO-csúcs napirendjén szereplő témákról egyeztetett, kiemelt figyelmet fordítva a fekete-tengeri térség biztonsági kihívásaira. Dincu az Ukrajnát ért orosz agresszió nyomán Kelet-Európában újonnan létesült NATO-harccsoportok, köztük a romániai harccsoport konkrét lépéseinek, műveleteinek meghatározását sürgette – részletezte a MAPN.
A román védelmi miniszter történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Unió és a NATO Ukrajna iránt tanúsított szolidaritását, ugyanakkor Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseinek támogatását szorgalmazta. Dincu méltányolta, hogy Belgium csapatokat küldött Romániába a NATO keleti szárnya biztonságának megerősítése érdekében.
Romániában azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével alakították meg a NATO harccsoportját (Battle Group Forward Presence – BGFP), amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek az országba. A MAPN korábbi tájékoztatása szerint a romániai BGFP fő ereje a Brassó megyei Nagysinken működő összevont kiképzőközpontban a román hadsereg alakulataival közösen gyakorlatozik.
A harccsoport parancsnokságát ellátó Franciaország mintegy 500, Belgium pedig mintegy 300 katonát küldött Romániába.
A Fekete-tenger partvidékére vezényelt belga katonákat áprilisban Alexander De Croo belga miniszterelnök is felkereste, hangsúlyozva: a NATO-nak nem célja a feszültség növelése, de eltökélt abban, hogy minden tagországát, területének minden darabját megvédje.

A mariupoli városi tanács szerint az oroszok el akarják bontani a város ukrán nyelvű feliratát

Az oroszok arra készülnek, hogy lebontják a Donyeck megyei Mariupol bevezető útjánál álló, betonból készült ukrán városnevet, amelyet orosz nyelvűre akarnak kicserélni – közölte kedden az ukrán városi tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A betonból készült városnévfelirat egyedül az „i” betű írásában különbözik az orosz nyelvű változattól, az ukrán nyelvben ugyanis nem cirill hanem latin „i” betűvel írják a település nevét. Ezenfelül a betűk az ukrán nemzeti zászló színeire, azaz kék-sárgára vannak festve. A város tanács, alátámasztandó állítását, videofelvételt tett közé, amelyen nem megnevezett és nem látható férfi beszél a feliratnál állva oroszul arról, hogy „ma kezdődik a felirat elbontása”, az építménynél pedig munkások léthatók egy munkagéppel. A férfi közli a felvételen, hogy „orosz város normális orosz nevére javítják” a feliratot.
A város törvényesen megválasztott tanácsa hozzáfűzte, hogy „miközben a megszállók a felirat ukrán-mentesítésével foglalkoznak, Mariupolban az emberek éheznek, a városban még mindig nincs ivóvíz, áram és gáz, s járványveszély fenyeget”. A városban kolerajárvány veszélye fenyeget.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz hadsereg május 20-án vette át az ellenőrzést Mariupol egésze fölött.
Közben az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg változatlanul ostromolja Kelet-Ukrajnában Szeverodonecket, a déli országrészben viszont Herszon megyében ukrán harci helikopterek mértek csapást az orosz erőkre, valamint repülőgépek Mikolajiv megyei orosz lőszerraktárakra.
A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 31 360 orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 212 orosz repülőgépet, 177 helikoptert, 13 hadihajót, 1390 harckocsit, 3416 páncélozott harcjárművet, 694 tüzérségi és 96 légvédelmi rendszert, valamint 207 rakéta-sorozatvetőt.

Sojgu: a Sziverszkij Donyec bal partja nagyrészt „felszabadult”

A donyecki és luhanszki „népköztársaság” területének nagy részét a Sziverszkij Donyec folyó bal partján elfoglalták a délkelet-ukrajnai szakadár csapatok és az orosz fegyveres erők – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca vezetői telekonferenciáján.

„A Donyecki és Luhanszki Népköztársaság nagy része a Szeverszkij Donyec (ukránul: Sziverszkij Donyec) bal partján felszabadult, beleértve Krasznij Liman (Liman) és Szvjatogorszk (Szvjatohirszk) városát, valamint 15 másik települést” – mondta Sojgu a keddi telefonkonferencián.
A miniszter emellett közölte, hogy Szeverodonyeck lakónegyedeit „teljesen felszabadították”, folytatódik az ipari övezet és a legközelebbi települések elfoglalása és az offenzíva Popaszna felé.
„A Luhanszki Népköztársaság területének összesen 97 százalékát szabadítottuk fel a mai napig” – mondta Sojgu.
A miniszter bejelentette, hogy az aknamentesített és normális üzemmódban működő mariupoli kikötő már fogadott teherhajókat, a városban pedig szakaszosan helyreállítják az áram- és vízszolgáltatást, a szociális ellátás első intézményeit. Közölte, hogy Mariupol és az ugyancsak orosz kézre jutott Bergyanszk felkészült a gabonaszállító hajók indítására.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak azt mondta, hogy még nem körvonalazódik a megállapodás az Odesszából kiinduló gabonaexportról. Rámutatott, hogy ehhez Ukrajnának előbb aknamentesítenie kellene a kikötők megközelítését.
Peszkov szerint az orosz hadsereg, amely előzetesen meg kíván bizonyosodni arról, hogy az Odesszába tartó hajók nem szállítanak-e oda fegyvereket, szükség esetén kész lenne segíteni a gabona-rakományok haladását a nemzetközi vizek felé. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi ígéretére, miszerint Oroszország nem fogja az aknamentesített folyosókat partmenti városok elleni támadásra felhasználni. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyébként kedden Ankarában tárgyal az ukrán gabonaexport biztosításáról.
„Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai atomerőmű, amely az ukrajnai nukleáris termelőkapacitás felét képes előállítani, normál üzemmódban működik” – mondta az orosz védelmi miniszter a keddi orosz katonai vezetői tanácskozáson.
Sojgu szerint a „különleges hadművelet” során a csak Moszkva által függetlennek elismert luhanszki és donyecki entitás ellenőrzése alá került 33 szénbánya, két olajmező és 14 gázmező zavartalanul üzemel. Ezenkívül az ukrán kohászati ipar kapacitásának 57 százaléka összpontosul a „felszabadított” területeken.
Rámutatott, hogy a visszavonuló ukrán hadsereg igyekszik a lehető legnagyobb kárt okozni ezeknek az ágazatoknak. Mint mondta, az orosz fegyveres erők a védelmükbe veszik az ipari létesítményeket, hogy megóvják a régió gazdasága fejlődésének lehetőségeit.
Peszkov cáfolta az Izvesztyija című orosz lap közlését, amely szerint Moszkva nem kívánja megvitatni Kijevvel az orosz ellenőrzés alá került Herszon és Zaporizzsja megye státusát.
Az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő precíziós rakétái két vezetési pontot, három lőállásban lévő tüzérségi üteget, 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és két lőszerraktárt semmisítettek meg. Az orosz haderő harcászati 65 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, amelynek következtében több, mint 170 „nacionalista” életét vesztette, kilenc harckocsi, két Grad rakétavető, egy tábori tüzérségi üteg és nyolc különböző rendeltetésű jármű üzemképtelenné vált.
Az orosz légvédelem a tájékoztatás értelmében 12 ukrán drónt lőtt le. A rakéta- és tüzérségi erők 39 vezetési pontot, 47 lőállásban lévő tüzérségi alegységet, valamint 426 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást vettek tűz alá, amelynek következtében több, mint 400 „nacionalista” életét vesztette, 10 páncélozott harcjármű, három Grad rakétavető, 10 speciális katonai jármű és három Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer indítóállása megsemmisült.
A tüzérségi csapások likvidáltak egy norvég M109A3 önjáró, 155 milliméteres tüzérségi löveget, két amerikai gyártmányú M777-es, 155 milliméteres tarackot és hét tüzérségi löveget és aknavetőt, köztük a 203 milliméteres, Pion önjáró löveget.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 190 repülőgépet, 129 helikoptert, 1139 drónt, 333 légvédelmi rakétarendszert, 3443 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 478 rakéta-sorozatvetőt, 1807 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3464 darab speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki „népköztársaság” több települése kedden ismét az ukrán nehéztüzérség célpontjává vált. A helyi hatóságok szerint hétfőn a támadások következtében tíz civil vesztette életét, 18 pedig megsebesült.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden léptette elő altábornaggyá Konasenkovot.
A katonai szóvivő szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy vasárnap ukrán „nacionalisták” gyújtották fel szándékosan a szvjatohirszki barlangkolostor-együttesben az Oroszföldi Mindenszentek 2009-ben újjáépített, fából készült remetelak-templomát, amiért Kijev a felelősséget megpróbálta az orosz haderőre hárítani. Az orosz védelmi tárca légi felvételeket tett közzé, azt bizonyítandó, hogy az ortodox műemlék kolostoregyüttesben más jelentős kár nem keletkezett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán kulturális örökség tudatos pusztítására hivatkozva Oroszországnak az UNESCO-ból és az ENSZ-ből történő kizárását követelte.

Szijjártó: Magyarország addig folytatja ukrajnai humanitárius akcióját, amíg szükséges

Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik jelenleg a háború sújtotta Ukrajna megsegítése érdekében, és ez egészen addig folytatódni fog, amíg szükség van rá – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló felszólalására reagálva kiemelte, hogy a kormány már a fegyveres konfliktus kirobbanását követően világossá tette az álláspontját: „elítéljük az Ukrajnát ért orosz katonai agressziót, kiálltunk és ki is állunk Ukrajna mellett, minden létező segítséget megadunk azoknak az embereknek, akiknek a háború elől kell menekülniük”.
Emlékeztetett rá, hogy eddig mintegy 740 ezer menekült érkezett Magyarországra Ukrajna irányából közvetve vagy közvetlenül, és a hatóságok mindegyikükről gondoskodtak, a hosszabb távon is maradni szándékozókat pedig a munkavállalásban is segítik, gyermekeiket beiskolázzák. „Ez erkölcsi és jogi kötelességünk” – fogalmazott.
Aláhúzta, hogy már elérte a 2000 tonnát az Ukrajnába szállított humanitárius adományok mennyisége, és az akció folytatódni fog, amíg arra szükség van.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kormány nemrég öt elemből álló, összesen 37 millió euró értékű támogatási csomagot ajánlott fel az ukrajnai humanitárius helyzet javítása érdekében.
Ennek keretében Magyarország egyebek mellett részt vesz egy, az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen azonosított iskola újjáépítésében az ukrajnai Borogyankától mintegy tíz kilométerre, amennyiben jóváhagyják az ukrán hatóságok. Valamint a biztonsági helyzet javulásától függően hamarosan megkezdik 44, Csernyihiv megyei kórházakban ápolt kiskorú speciális ellátását a Heim Pál Gyermekkórházban, de az indulás egyelőre késik a légitámadások miatt – tudatta.
Tájékoztatása szerint emellett sebesült ukrán katonákat fognak gyógykezelni felső létszámkorlát nélkül Magyarországon, amint azt az ukrán hatóságok kérni fogják. Továbbá megkezdték a mobilotthonok kárpátaljai kiszállításának előkészületeit a belső menekültek számára, illetve szeptembertől ezer felsőoktatási ösztöndíjas helyet ajánlottak fel ukrán diákok számára, és a jelentkezési határidőt kitolták, hogy a most érettségiző tanulók is részt vehessenek a programban.
Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos kérdésére adott válaszában a miniszter leszögezte, hogy hatalmas versenyelőnyt és biztonságot jelent, ha egy ország maga tudja előállítani a felhasznált energia egy nagyobb részét.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború és az erre válaszul elfogadott szankciók új világgazdasági és geopolitikai realitást eredményeztek, amelyet egyebek mellett nyersanyaghiány és energiaellátási nehézségek jellemeznek.
„Korábban az energiaellátás kérdése olyan volt, mint a levegő: teljesen természetesnek vettük. A piac alapvetően inkább kínálati volt, a kérdés csak az volt, hogy ki tud jobb árat elérni. Mára a helyzet jelentős mértékben megváltozott, az energiabeszerzések során az ár másodlagos kérdéssé vált, az elsődleges kérdés ugyanis az, hogy van-e mit megvásárolni” – jelentette ki.
Majd rámutatott, hogy az önellátás képességének híján a hosszú távú energiavásárlási szerződések is biztonságosabb helyzetet eredményeznek.

Orosz védelmi miniszter: felszabadítottunk tizenhét települést

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy elfoglaltak két nagyobb és tizenöt kisebb települését.

A Sziverszkij Donyec folyó mentén a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelentős részét felszabadítottuk, beleértve Krasznyi Liman és Szvjatogorszk városát, valamint tizenöt másik települést – közölte az orosz védelmi miniszter.

Szvjatogorszk (ukrán nevén Szvjatohirszk) elfoglalása a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az oroszok Szeverodonyeck ostroma közben a várostól nyugatra fekvő Szlavjanszkot is megközelítették.

Szergej Sojgu arról is beszámolt, hogy Szeverodonyeckben a lakónegyedet már elfoglalták, és most az ipari negyedet és a környező kistelepüléseket próbálják meg elfoglalni. Állítása szerint az új területszerzésekkel

MÁR A LUHANSZKI NÉPKÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉNEK 97 SZÁZALÉKÁT IRÁNYÍTÁSUK ALÁ VONTÁK.

Szergej Sojgu azt is közölte, hogy az orosz állami vasúti társasággal együtt 1200 kilométernyi vasútvonalat állítottak helyre az elfoglalt területeken. Bejelentette továbbá azt is, hogy az utóbbi öt napban 126 ukrán katona adta meg magát, így a háború teljes idejét nézve 6489-re nőtt a számuk – írja az Index.

Kormányszóvivő: Magyarország segít

A kormány álláspontja változatlan: ez nem a mi háborúnk, de minden segítséget megadunk a hozzánk érkezőknek – írta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedden a Facebook-oldalán az Ukrajnában zaljó háborúval kapcsolatban.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta több mint 750 ezer ember menekült el Magyarországon keresztül Ukrajnából. A segítségnyújtás fontos része a gyermekek köznevelési intézményekben való elhelyezése. A magyar iskolákban jelenleg is több mint 1600 gyermek tanul, akiknek – szükség esetén – külön nyelvtanulási lehetőséget is biztosítunk – írta a kormányszóvivő.
Hasonlóan fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon tartózkodó szülők, felnőttek munkába tudjanak állni. Őket a kormány a foglalkoztatás, a lakhatás és az utazás költségeihez való hozzájárulással, az elhelyezkedés könnyített engedélyezésével segíti.
A munkaadók mostanáig mintegy 900 ukrán menekült felvételéhez kértek támogatást 600 millió forint értékben, több mint 500 esetben már a támogatási döntések is megszülettek. A háború kitörése óta több mint nyolcezer ukrán állampolgár kapott engedélyt a munkaerőpiaci vizsgálat alól mentesített foglalkoztatásra, de a közfoglalkoztatásban is részt vesznek közel százan – közölte Szentkirályi Alexandra.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is kiadta hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/0JmmXvHJUl

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/TWA2AXAhHz

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 7, 2022

Kreml: Ukrajnának aknamentesítenie kéne a kikötőit, hogy a gabonát el lehessen szállítani

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Ukrajnának aknamentesítenie kéne a kikötőit, hogy a gabonaszállító hajók el tudjanak haladni – írja a Guardian.

Peszkov szerint a tengeri aknák felszedésével lehetővé lehetne tenni, hogy katonai ellenőrzés mellett folyhasson a kikötőkben a hajók ki- és berakodása, amiket később az orosz csapatok kísérnék nemzetközi vizekre.

Ahogy arról korábban írtunk, a kikötők kérdése azért is nagyon fontos, mert az ukrán gabonaszállítmányok hiánya globális élelmiszerválsággal fenyeget. Csakhogy az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a megmaradt ukrán gabonakikötőket, és a Fekete-tenger több helyütt tele van aknákkal.

Ezeket az aknákat az ukránok tették le, főleg a legfontosabb kikötőjük, Odessza körül. Az oroszok szemét nagyon szúrják ez nagyon szúrja, de nem azért, mert az ukrán gabonaszállítmányok nélkül éhező egyiptomi gyerekekre gondolnak, hanem azért, mert így nem tudják a tenger felől megtámadni a várost. Az ukrán kormány csak komoly garanciák árán, mondjuk harmadik ország bevonásának feltételével aknamentesítené a tengert.

Mindeközben Moszkva Ukrajnát és a nyugatot hibáztatta az ukrán gabonaexport megszakadásáért. A Nyugat az oroszokat okolja, az Európai Tanács elnöke például úgy lehordta az oroszokat egy keddi ülésen, hogy a moszkvai ENSZ-nagykövet inkább kiment a teremből – írja a Telex.

Kolerajárvány fenyegeti Ukrajnát

2022 nyarán a mariupoli és más megszállt városok katasztrofális helyzete miatt kolerajárványok fenyegetik Ukrajnát – írja az Unian.

Számos megszállt város lakói kénytelenek egészségtelen körülmények között élni, és tiszta víz sincs, így ideális a környezet egy kolerajárvány kitörésére.

A fertőzöttek az egész országban terjeszthetik a betegséget.

Orosz csapatokat vonnak ki Zaporizzsjából

Az orosz megszállók csapatokat vonnak ki Zaporizzsja területéről – jelentette ki Olekszandt Sztaruh, a zaporizzsjai katonai adminisztráció vezetője.

Szerinte a megszállók Herszon irányába haladnak, ugyanakkor véleménye szerint nem adják fel a további előrenyomulási kísérleteket a Zaporozzsje régió keleti részén.

Az aktív harcok folytatódnak a demarkációs vonal mentén, ahol katonaságunk visszaveri az ellenséget. Összecsapások zajlanak Orihivban, Huljajpilben és Kamisevahaban – mondta Sztaruh az Unian szerint. Elmondása szerint Zaporizzsja térségében folytatódik a védelmi vonalak építése.

Reuters: Belarusz hadgyakorlatokba kezd

A belarusz védelmi minisztérium közölte, hogy fegyveres erői hadgyakorlatozásba kezdtek – írja a Reuters.

Már korábban is voltak ezzel kapcsolatos hírek a médiában. Nemrég írtuk meg, hogy a belarusz állami hírügynökség jelentése szerint Belarusz mozgósítási hadgyakorlatokat fog tartani júniusban és júliusban, abban a déli Gomel régióban, amely délen a Csernobil körüli 30 kilométeres zónánál Ukrajnával határos, keleten pedig Oroszországgal.

Belarusz a háború kezdete óta ragaszkodik ahhoz, hogy nem száll be a harcba, de a háború kitörésekor a területéről is megindultak az akkoriban éppen ott hadgyakorlatozó orosz csapatok Ukrajna területéről, és később is indulhattak onnan légitámadások.

Német államminiszter: Oroszország meg akarja semmisíteni Ukrajna kulturális identitását

Oroszország az ukrán kulturális önazonosságot is meg akarja semmisíteni az Ukrajna elleni támadással – jelentette ki a német szövetségi kormány kulturális és médiaügyekért felelős államminisztere egy keddi interjúban.

A Zöldek politikusa az ukrajnai Odesszában az ARD német országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen „valójában a kultúra, és a demokrácia kultúrája elleni háború”.
Ismertette: a támadásban eddig 375 kulturális intézmény rongálódott vagy semmisült meg, köztük múzeumok, színházak, koncerttermek, és az orosz csapatok megrongáltak vagy romba döntöttek 137 templomot is, főleg ortodoxokat. Könyvtárakat és levéltárakat is érnek támadások, vagyis „veszélyben van a települések, közösségek, az egész társadalom emlékezete is”.
Mindez „világosan mutatja, hogy a háború célja Ukrajna kulturális identitásának megtámadása és megsemmisítése” – húzta alá az államminiszter az ARD-ben élőben sugárzott interjúban.
Mint mondta, a német kormány nemzetközi összefogással, egy úgynevezett kulturális vagyonvédelmi hálózat révén igyekszik hozzájárulni az ukrajnai kulturális intézményrendszer és a műkincsek védelméhez.
A hálózat legújabb kezdeményezése azt szolgálja, hogy Odessza óvárosa kulturális világörökségi helyszín legyen – tette hozzá, kifejtve, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által vezetett világörökség-programban működő vészhelyzeti mechanizmus beindításával igyekeznek elérni az odesszai óváros felvételét a világörökségi helyszínek listájára.
Megjegyezte: a fekete-tengeri kikötővárosban „minden sarkon tapasztalható, hogy valóban vészhelyzet van”.
A világörökségi státusz a remények szerint a katonai védelem mellett egy újabb, szellemi „védőpajzs” lehet az orosz támadások ellen – mondta Claudia Roth.
A politikus hétfőn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Odesszába ukrán kollégája, Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter meghívására. Ő az első német kormánytag, aki az orosz támadás kezdete óta felkeresi a nagyjából egymillió lakosú várost, amely nemcsak kulturális, hanem kereskedelmi központ is, és stratégiai jelentősége miatt számos alkalommal került már orosz tüzérségi támadás alá.
A német szövetségi parlament (Bundestag) a napokban fogadta el az új 2022-es költségvetést, amelyet az ukrajnai háború miatt kellett kidolgozni. Ebben 20 millió eurót különítettek el az ukrán kulturális intézmények és a független médiumok támogatására.

Szerb elnök: óriási hisztéria alakult ki az orosz külügyminiszter tervezett látogatása körül

Sokaknak fejfájást okoz, hogy Szerbia nem minden csoportba akar beállni, ezért is okozott felháborodást, hogy Belgrád fogadná Szergej Lavrov orosz külügyminisztert – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a közszolgálati televízióban (RTS), hozzátéve, hogy rég nem tapasztalt akkora „hisztériát” Szerbia ellen, mint amely most alakult ki.

A szerb elnök az RTS hétfő esti híradójában kiemelte: nem lepődött meg azon, hogy az orosz külügyminiszter végül lemondta belgrádi útját, hiszen napok óta látszott, hogy bonyolult a helyzet, végül pedig Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró bejelentette, hogy nem engedi át a légterén a Szergej Lavrovot szállító gépet. Vucic azt mondta:, nem érte váratlanul, hogy elmaradt a látogatás, a kialakult légkörrel viszont nem elégedett. „El sem tudják képzelni, hány beszélgetést folytattunk, amelyben azt kérték Szerbiától, hogy tagadja meg az orosz külügyminisztertől a vendégszeretetet” – közölte a szerb államfő. Mint mondta: mivel Oroszország ellen nem tudnak semmit tenni, „Szerbián élik ki magukat” – húzta alá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy hétfőn több nyugati újságíró érkezett Szerbiába, mint bármikor korábban, csak azért, hogy beszámoljon a Vucic-Lavrov találkozóról, de voltaképpen azért, hogy orosz kapcsolatai miatt támadhassa Belgrádot.
Vucic szerint az ilyen lépéseket a Nyugat csak a Szerbiához hasonló kis országokkal szemben meri meglépni, nyilván nem fogják Törökországtól azt kérni, hogy mondja le Szergej Lavrov ankarai látogatását.
A szerb államfő emlékeztetett arra, hogy Belgrád is elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, de – mint mondta – történelmi és kulturális kapcsolatai, valamint a gazdasági érdekei miatt nem csatlakozhatott az Oroszország elleni szankciókhoz. Aleksandar Vucic ugyanakkor hangsúlyozta: Szerbia továbbra is az Európai Unió tagjává kíván válni. Hozzátette: nem számít azonban arra, hogy felgyorsulna a csatlakozási folyamat, és júniusban újabb fejezeteket nyitnának meg, éppen az Oroszországgal fenntartott kapcsolat miatt.

Kormányhivatal: 1648 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton az elmúlt héten

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton május 30. és június 6. között 1648 menekülőnek segítettek, közülük 713 ember vette igénybe az éjszakai szállás lehetőségét a hét különböző napjain – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala kedden az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Mégis lesz népszavazás Herszonban az Oroszországhoz való csatlakozásról

Népszavazást tartanak a Herszon-régióban arról, hogy csatlakozzon-e a térség az Orosz Föderációhoz – jelentette be Kirill Sztremuszov, az oroszok által elfoglalt terület katonai-polgári adminisztrációjának vezetője a RIA Novosztyi beszámolója szerint.

„Törvényhozás nélkül maradtunk, úgyhogy létrehoztunk egy polgári testületet, amely a nép által delegált képviselőket tartalmazza. Már most nekiállunk, hogy azonnali lépéseket foganatosítsunk. Ez valószínűleg egy népszavazás lesz a Herszon-régió népi önrendelkezésével kapcsolatosan” – mondta Kirill Sztremuszov az orosz portálnak, majd hozzátette: választásokat is tartanak majd a „felszabadított Herszon-régióban,” ezután pedig népszavazás lesz a terület csatlakozásáról Oroszországhoz.

Herszon várost és a megye nagy részét még az Ukrajna ellen indított katonai offenzív első hetei során foglalta el Oroszország. Azóta a térség vezetésére kinevezett orosz vezetés többször is jelezte, hogy csatlakozni fog Herszon az Orosz Föderációhoz, viszont egy ideig úgy tűnt, hogy még népszavazást sem írnak majd ki róla.

Herszont többnyire ukránok lakták a háború előtt (az orosz népesség aránya mindössze 20-30% körül volt), nem tudni, ez az orosz invázió és megszállás hatására hogyan változott pontosan – foglalja össze a Portfolio.

Oroszország újabb támadásra készül Ukrajna északi tengelyén

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kiadta napi értékelését az ukrajnai helyszíni helyzetről. E szerint a hétvégén az ukrán erők visszafoglalták Szevrodonyeck egyes részeit, bár az oroszok valószínűleg továbbra is megszállják a keleti körzeteket. Oroszország hosszú távú terve pedig valószínűleg továbbra is az, hogy elvágja Szeverodonyeck területét északról és délről egyaránt.

Oroszország májusig erősödött a déli, Popaszna tengelyen, de a térségben elért haladás az elmúlt héten megtorpant. Az Izium melletti heves lövöldözésről szóló jelentések arra utalnak, hogy Oroszország újabb támadásra készül az északi tengelyen.

Oroszországnak szinte minden bizonnyal áttörést kell elérnie ezen tengelyek legalább egyikén, hogy a taktikai előnyöket műveleti szintű sikerré alakítsa át, és megszerezze az ellenőrzést az egész Donyeck régió felett.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 7 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/wlN06HEVws

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/BiDv2cZSCv

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 7, 2022

Nagy István: szárazföldi folyosón kell kiszabadítani a gabonát Ukrajnából

Élelmezési válság fenyeget a világ számos szegényebb térségében, a katasztrófa pedig csak akkor kerülhető el, ha a szárazföldi folyosó megnyitásával sikerül kiszabadítani a gabonát Ukrajnából – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában az agrárminiszter.

Nagy István a lap keddi számában megjelent interjúban azt mondta, ehhez magas szintű nemzetközi összefogásra van szükség, a húszmillió tonna gabona fogadásához és továbbszállításához szükséges infrastruktúrát ugyanis ki kell építeni. „Ám a megvalósítás nem tűr halasztást: ha a gabona nem jut ki az országból, az súlyos társadalmi feszültségekkel és akár a háború kiszélesedésével járhat” – fogalmazott.

„Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. De mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, hiszen a globális piac alakulása a magyar gazdaság helyzetét is befolyásolja. Az ukrán gabonakészletek beragadása akkora pánikot okozott, hogy az azonnal elkezdte felfelé hajtani az árakat” – mondta Nagy István.

Leszögezte, Magyarországnak nem kell attól tartania, hogy élelmiszerhiány lesz. „Nemzeti szuverenitást jelez az, hogy a föld kinek a tulajdonában van. A biztonságot jelenti. Véget vetettünk a zsebszerződések korának, végigvittük a Földet a gazdáknak programot, s továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy az állami földek minél nagyobb hányada legyen a termelők tulajdonában” – fejtette ki.

Az élelmiszerárstopot a miniszter meglehetősen merész, de nagyon hatékony kormányzati döntésnek nevezte. „Az üzemanyagárstoppal és a rezsicsökkentéssel kiegészítve a magyar emberek olyan védelemben részesülnek, amire egész Európában nincs példa. Nincs még egy olyan ország, amelyik ilyen hatékonysággal és ilyen szinten kiállt a családok védelméért” – hangsúlyozta.

Úgy vélte, az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, működik, és további fenntartása is indokolt lehet.

Óránként változik a helyzet a súlyos harcok miatt Szeverodonyeckben

Olekszandr Sztrjuk, a város katonai közigazgatásának vezetője szerint „elegendő ukrán erő és eszköz áll rendelkezésre a város visszafoglalásához. Heves utcai harcok folynak.” Megítélése szerint az orosz erők jelentős számbeli fölényben vannak – írja a CNN.

Szeverodonyecket most a földdel teszik egyenlővé, mert egy-két nap alatt nem tudják elfoglalni a várost. Az infrastruktúra megőrzéséről nem lehet beszélni, mert már a város elleni támadás akut fázisa és a támadás előtt az infrastruktúra szinte megsemmisült. Mind a gáz-, mind a vízellátás szinte teljes rekonstrukcióra szorul – mondta a tisztviselő.

A nyugat felől érkező autópályát, amelyen az ukrán frontvonalaknak szánt utánpótlás érkezik, egyre több orosz tüzérségi támadás éri.

A VEZÉRKAR SZERINT AZ UKRÁN EGYSÉGEK MEGHIÚSÍTJÁK AZ OROSZOK AZON KÍSÉRLETEIT, HOGY ÁTVEGYÉK AZ ELLENŐRZÉST AZ AUTÓPÁLYA FELETT.

Az oroszok fokozták a tüzérségi támadásokat a Szlovjanszk városától északra fekvő területek ellen, és a Sziverszkij Donyec folyó déli oldalán lévő ukrán állásokat is lövik. Úgy tűnik, hogy az orosz erők közel vannak a folyó északi oldalán lévő Szvjatohirszk városához, egy történelmi orosz ortodox kolostor helyszínéhez – összegez az Index.

ORFK: 9600-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4668 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4932-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 147 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 413 ember, köztük 159 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: az ukrajnai Donbász áll és továbbra is erős

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóbeszédében hétfőn kijelentette, hogy az ukrán erők heves orosz katonai támadásokkal néznek szembe Donbász térségében, írja a Guardian.

Zelenszkij megerősítette korábbi kijelentését is, miszerint az ukrán csapatok nem adják fel Szeverodonyecket, ahol jelenleg a háború legnagyobb szárazföldi csatái zajlanak. Hozzátette: „az ukrán Donbász áll és továbbra is erős.”

Oroszország megkezdte a mariupoli üzemben található holttestek átadását

Az Associated Press jelentése szerint Oroszország megkezdte az Azovsztal acélgyárban, a lerombolt Mariupol városában lévő erődszerű üzemben megölt ukrán harcosok holttestének átadását.

A Guardian a múlt héten arról írt, hogy az üzemen kívül a városban a holttestek száma a becslések szerint 20 000 és 50 000 között mozog.

Az AP szerint a lebombázott üzemből elszállított halottak tucatjait a kijevi régióba szállították, ahol igyekeznek DNS-vizsgálattal beazonosítani az elesett katonákat.

Az önkéntes zászlóalj azon ukrán egységek közé tartozott, amelyek közel három hónapig védték az acélművet, mielőtt a múlt hónapban a könyörtelen orosz offenzíva felőrölte az egységet. Azt nem tudni, pontosan hány holttest maradt az üzemben.

Több civil is meghalt Donyeck megyében hétfőn

Pavlo Kyrylenko, a Donyeck megye kormányzója elmondta, hogy három településen – Chasiv Yarban, Piskyben és New Yorkban, a Donyeck megyében található amerikai városról elnevezett településen összesen négy civil halt meg és heten megsebesültek az orosz támadások során.

Ha az ukrán hadsereg elveszíti Szeverodonyecket, akkor a visszafoglalása költséges lesz

Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy ha az orosz hadsereg teljesen elfoglalja a várost, Ukrajnának ötször több felszerelésre és emberre lesz szüksége az ellentámadáshoz.

Az ukránok szerint az orosz hadihajók több mint 100 kilométerre szorultak vissza az ukrán partoktól

Az ukrán haditengerészet azt közölte, hogy több mint 100 km-re szorították vissza az orosz hadihajók flottáját a Fekete-tenger partjaitól, írja a Guardian.

Az ukrán fegyveres erők szerint az orosz hajók csoportja „taktikaváltásra kényszerült”, miután hetekig ukrán blokád alatt álltak. Az ukránok közleményükben azt írják, hogy a nagyjából 30 hajóból álló orosz Fekete-tengeri flotta több mint száz kilométerre került az ukrán partoktól. Hozzátették, ezzel a Fekete-tenger északnyugati részén megfosztották az oroszokat a teljes ellenőrzéstől.

Zelenszkij: az oroszok fölényben vannak, de ki fognak tartani az ukrán erők Szeverodonyeckben

Olekszandr Strjuk, Szeverodonyeck polgármestere szerint folytatódnak a heves harcok a városban, az ukrán csapatok „azonban nem fogják elhagyni a stratégiailag fontos keleti várost”.

„A helyzet óránként változik, de elég erő és eszköz áll a rendelkezésünkre” – mondta Strjuk, aki hozzátette, ő úgy hiszi, vissza fogják tudni venni a várost az orosz erőktől. Zelenszkij ukrán elnök egy kijevi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az oroszok számbéli fölényben vannak, de az ukránoknak „minden esélye megvan” arra, hogy visszavágjanak.

Az ukrán elnök azt is elmondta, hogy az ukrán erők kitartanak, de nagyon nehéz idők jönnek most a térségre. „Szeverodonyeck és testvérvárosa, Liszicsank mára már halott városok”, fogalmazott. Zelenszkij hozzátette, Szeverodonyeckben továbbra is 10-15 ezer civil tartózkodik.

Szvjatohirszk bevételének zárószakaszáról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

A befejezéséhez közeledik a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szvjatohirszk városnak és a környező területeknek az orosz fegyveres erők általi „felszabadítása” – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfő délután.

Konasenkov szerint ukrán nacionalista alakulatok a nap folyamán felrobbantottak egy hidat a Sziverszkij Donyec folyón, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok visszavonulását az orosz előrenyomulás elől. A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők 95. légideszantos rohamdandárjának és 81. önálló légimozgékonyságú dandárjának a főerőktől ekként elvágott maradékai a harceszközeiket és a fegyvereiket hátrahagyva szétszóródtak a part mentén. Beszámolója értelmében az orosz hadsereg mintegy nyolcvan menekülő ukrán katonát hagyott átúszni a folyón és nem nyitott tüzet rájuk.
A szóvivő elmondta: Oroszország felszólította az ukrán katonákat és a területvédelmi alakulatok tagjait, hogy ne védjék tovább „a nacionalisták vezette kijevi rezsimet”, adják meg magukat, ami nem gyávaság, hanem az egyetlen helyes dolog. A tábornok szerint az orosz fél méltó bánásmódot és a családjukhoz való visszatérést garantál mindenkinek, aki önként leteszi a fegyvert.
Szvajtohirszk mintegy félúton található Donyec-medence birtoklása szempontjából kulcsfontosságúnak nevezett Szlovjanszk és a Harkiv megyei, orosz ellenőrzés alá került Izjum között.
Andrej Marocsko, az luhanszki „népi milícia” egyik tisztje a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a szakadár katonák megsemmisítettek egy pontonátkelőt a Sziverszkij Donyec folyón, amelyen ukrán erők kíséreltek meg átkelni. Közölte, hogy a milícia jelenleg Szeverodonyeck „felszabadításáért” harcol és Liszicsanszkot lövi. Rogyion Mirosnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete az RT-nek kijelentette, hogy Szereverodonyecket gyakorlatilag már teljesen elfoglalták a luhanszkiak és az oroszok és a harcok Liszicsanszk külterületén folynak.
Ezzel gyakorlatilag egybehangzóan a Rosszija 1 televízió helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy Szeverodonyeckben visszavertek egy külföldi zsoldosok bevonásával vasárnap megkísérelt ukrán ellentámadást és az orosz-luhanszki erők a város ipari negyedében nyomulnak tovább, miközben tűz alá vonták a Liszicsanszkba vezető utánpótlási vonalakat.
A RIA Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy a luhanszki milícia tüzérsége elsáncolta magát a Liszicsanszktól mintegy 40 kilométerre délre fekvő, „felszabadított” Popaszna város külterületén és lövi az ukrán állásokat. Harcok folynak az ugyancsak a luhanszkiak kezére került Kamishevaha és Toskivka körzetében is.
Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy újabb önkéntesek csoportja indult el Groznijból Ukrajnába. Mint mondta, a modern fegyverekkel és felszereléssel ellátott alakulat magját az orosz különleges erők gudermeszi egyetemén kiképzett szakemberek alkotják.
Az orosz nemzeti gárda arról tett bejelentést, hogy egy kommandója Harhiv megyében likvidálta a Kraken nacionalista alakulat hat tagját, egyet pedig foglyul ejtett. Korábbi orosz tájékoztatás szerint a csoportosulás, amelynek soraiban szabadon bocsátott bűnözők szolgálnak, az orosz hadifoglyok megkínzása és az oroszbarátnak nyilvánított civilekkel szembeni kegyetlenkedése által vált hírhedté.
Donyecket a nap folyamán több tucatnyi ukrán belövés érte, a helyi hatóságok szerint részben 155 milliméteres amerikai M-777-es tarackokból és francia Ceasar önjáró lövegekből.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai megyei katonai-polgári közigazgatási főtanácsának tagja Jaltában orosz újságíróknak elmondta, hogy régiójában eddig több mint 70 ezren folyamodtak orosz álla

Putyint bíróság elé kell állítani a cseh államfő szerint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni támadás miatt hadbíróság elé kell állítani. Ugyanakkor orosz bíróság elé is való, mert elszigeteltségbe taszította országát, és visszavetette fejlődését – állította Milos Zeman cseh államfő a Szabad Európa Rádió ukrán adásának adott interjújában. A beszélgetés szövegét a cseh elnöki iroda hétfőn hozta nyilvánosságra.

Milos Zeman a korábbi években többször is találkozott orosz partnerével és pozitívan viszonyult Oroszországhoz.
Az Ukrajna elleni orosz támadás után azonban megváltoztatta véleményét. Arra a kérdésre válaszolva, leülne-e ma tárgyalni Putyinnal, akit Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezett, Zeman leszögezte: „Ma úgy gondolom, hogy Putyin valóban hadibíróság elé való. S ezzel párhuzamosan orosz bíróság elé is mindazért, amit képes volt Oroszországgal tenni.”
Zeman már korábban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni támadással béke elleni bűncselekményt követett el, ami szerinte szinonímája a háborús bűnnek.
A cseh államfő úgy véli: Putyin úgy döntött az Ukrajna elleni támadásról, hogy tudatában volt annak, döntése politikai és gazdasági szankciókat von maga után Oroszország ellen.
„Gyakorlatilag elszigeteltségbe küldte Oroszországot és az oroszokat. Visszavetette országa fejlődését. Ez nagyon szomorú” – fejtette ki a cseh államfő. Elismerte, hogy bár a múltban nem volt híve a gazdasági büntetőintézkedéseknek, ezek olyan eszközök, amelyek Európa rendelkezésére állnak, s valóban negatív hatással vannak az orosz gazdaságra. Zeman azonban úgy véli, hogy Oroszországnak egyebek között a földgáz és a kőolaj eladásának köszönhetően továbbra is megfelelő tartalékai vannak a háború folytatására.
A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása után Zeman egyike volt azon európai uniós politikusoknak, akik bírálták az oroszellenes szankciók bevezetését. A háború miatt kirótt szankciókat Zeman már nem bírálja. A cseh elnök úgy véli, hogy Európának folytatnia kellene a nyitást az ukrán gazdaság előtt, mert ez mindkét fél számára előnyös.
Milos Zeman úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus elhúzódására kell számítani, amelyet később valószínűleg diplomáciai tárgyalások válthatnak fel. „Ezek feltétele a harcok leállítása, s a két elnök közvetlen tárgyalása. Ettől ebben a pillanatban azonban még elég távol vagyunk” – jegyezte meg.
Korábban Zeman a Krím-félsziget orosz bekebelezését kész ténynek minősítette, de megjegyezte, hogy ezzel nem kívánja jóváhagyni. Kérdésre válaszolva most azt mondta: akkori kijelentése nem volt „túl diplomatikus”. Megismételte, hogy a Krím orosz elfoglalása nemzetközi jogot sért. Ennek ellenére személyesen úgy véli, hogy Oroszország nem mond le a Krímről. Ezért továbbra is kérdés, hogy mit tesz mindezzel Kijev, az Európai Unió és a NATO – mutatott rá az interjúban Milos Zeman.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine