Az orosz-ukrán háború 99. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar TB2-es drónt

A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar B12-es típusú, pilóta nélküli repülőgépet, azaz drónt, jóllehet, Litvániában összegyűjtötték a pénzt, hogy megvásárolják a drónt Ukrajnának – jelentette be Arydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter és a Baykar csütörtökön a Twitteren.

Litvániában közösségi finanszírozással összegyűjtötték a pénzt arra, hogy a balti ország új drónt vásárolhasson Ukrajnának az Oroszország elleni háború közepette. A pilóta nélküli repülőgépek kifejlesztésére specializálódott török Baykar cég azonban úgy döntött, hogy térítésmentesen adja át Kijevnek a drónt, cserében viszont azt kérte, az összegyűlt pénzt ajánlják fel humanitárius segélyként Ukrajnának.
A litván honvédelmi miniszter Twitter-bejegyzésében sokszoros köszönetet mondott a török cégnek a „hihetetlen” ajánlatért, s közölte, hogy az – egyébként három nap alatt összegyűjtött, 6 millió eurónyi (mai árfolyamon 2,3 milliárd forint) – összegyűjtött pénzből a drónhoz megfelelő lőszereket vásárolnak, a maradékot pedig Ukrajna támogatására ajánlják fel.

Luxemburgi kormányfő: országunk nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

Luxemburg nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető leghamarabb teljesíteni tudja a csatlakozás minden előfeltételét – jelentette ki Xavier Bettel luxemburgi kormányfő csütörtökön az ország parlamentjében, az ukrán elnökhöz, Volodomir Zelenszkijhez intézett beszédében.

A luxemburgi parlament csütörtökön videóösszeköttetésen keresztül folytatott eszmecserét az ukrán elnökkel. A L’essentiel című napilap tudósítása szerint Bettel beszédében kiemelte: Ukrajna jövője Európában van, ezért fontos, hogy júniusban az EU pozitív visszajelzést küldjön az országnak csatlakozási kérelmükkel kapcsolatban. Hozzátette, hogy az uniónak nem szabad figyelmen kívül hagynia Moldova és Georgia csatlakozási kérelmét sem.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a válságból egyedül a párbeszéd jelent kiutat. Bettel azon a véleményen van továbbá, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók nem felelősek az energia és – élelmiszerválságért, azokért egyedül Moszkva okolható.
„Az az orosz narratíva kezd teret nyerni, amely szerint a válság kialakulása az EU hibája. Ennek következtében egyes országok egyre semlegesebbé válnak az ukrajnai háborúval kapcsolatban” – hívta fel a figyelmet.
Xavier Bettel emlékeztetett országa Ukrajnának nyújtott támogatására, kiemelve a luxemburgi lakosság nagylelkűségét. „Hazánk az egyik legbőkezűbb az ukrán segélyek tekintetében, és erre nagyon büszkék vagyunk. Már 5600 ukrán talált menedéket Luxemburgban, a konfliktus kezdete óta országunk 4 millió euró pénzügyi támogatást juttatott Ukrajnának” – hangoztatta.
A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy Luxemburg továbbra is a lehető leghatékonyabb katonai segítséget fog nyújtani Ukrajna számára. Kiemelte továbbá, kormánya mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a hatodik uniós szankciócsomagot a lehető leghatékonyabb módon alkalmazzák.

Kreml: jelentősen rontana a helyzeten, ha az ukránok nyugati fegyverrel támadnának oroszországi célpontok ellen

Abszolút nem kívánatos forgatókönyv, hogy az ukrán hadsereg külföldi fegyverekkel mérjen csapást orosz területen lévő célpontokra, ez jelentősen rontana a helyzeten – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

„Ukrajnát továbbra is fegyverekkel tömik tele, a legmodernebbekkel. Továbbra sem akarok beszélni azokról az abszolút nemkívánatos és nagyon kellemetlen forgatókönyvekről, amikor ezeket a fegyvereket hipotetikusan megpróbálhatják felhasználni a területünkön lévő célpontok ellen. Ez jelentősen kedvezőtlen irányba változtatná meg a helyzetet” – kommentálta a Kreml az Ukrajnába irányuló újabb amerikai fegyverszállításokat.
Peszkov szerint a fegyverszállítások nem változtatják meg „a különleges hadművelet” paramétereit és célját, csak még több szenvedést fognak okozni Ukrajnának, amely – mint mondta – „egyszerűen eszköz az oda fegyvereket szállító országok kezében”.
Marija Zakharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live című online műsorban azt hangoztatta: „semmit sem érnek” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra vonatkozó ígéretei, hogy Kijev nem fog Oroszországra csapást mérni amerikai nagy hatótávolságú rakétatüzérségi rendszerekkel. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2021 végén írásbeli biztonsági garanciákat követelt az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, mert – mint mondta – Moszkvában már senki sem igazodik el Zelenszkij és a nyugati vezetők nyilatkozatain.
Peszkov ezzel kapcsolatban szerdán arra mutatott rá, hogy az ukrán hatóságok sem a Donyec-medencében zajló konfliktus befejezésére, sem a korábban a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások betartására tett ígéreteiket nem teljesítették. Csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a Kreml és a Fehér Ház között gyakorlatilag minden kommunikáció megszűnt.
A Kreml szóvivője egy, az I. Péter cár születésének 350. évfordulójával kapcsolatban a csütörtöki sajtótájékoztatóján feltett kérdésre azt válaszolta, hogy Vlagyimir Putyin elnök nagyra értékeli az egykori uralkodót, és senki sem szándékozik bezárni az általa „Európára megnyitott ablakot”.

A Kraken és az Azov harkivi vezetési pontjainak megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz fegyveres erők nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel megsemmisítették az ukrán Kraken és Azov ukrán „náci” alakulat vezetési pontjait Harkiv közelében – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

„Nagypontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők 21 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulását találták el, köztük a Kraken és az Azov ukrán náci alakulat vezetési pontjait Harkiv közelében” – mondta.
Korábbi orosz tájékoztatás szerint a Kraken, amelynek soraiban szabadon bocsátott bűnözők szolgálnak, az orosz hadifoglyok megkínzása és az oroszbarátnak nyilvánított civilekkel szembeni kegyetlenkedése által vált hírhedté. Az Azov a mariupoli Azovsztal acélműben kapitulált alakulatnak a náci jelképeket immár mellőző, újraszervezett változata.
Konasenkov elmondta, hogy orosz vadászgépek lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet Mikolajiv térségében, légvédelem pedig hét drónt semmisített meg. A rakéta- és a tüzérségi csapatok szerinte 131 vezetési pontot, valamint, 146 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget, valamint 579 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást találtak el. Orosz drónok és harcászati gépek megsemmisítetek 15 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két lőszer- és üzemanyagraktárt, három Grad rakétavetőt és egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszert.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése értelmében az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 185 repülőgépet, 129 helikoptert, 1077 drónt, 326 égvédelmi rakétarendszert, 3363 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 457 rakétasorozatvetőt, 1744 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3329 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán oldalra érkezett külföldi zsoldosok közül a háború kezdete óta több százat nagyhatótávolságú precíziós irányított fegyverek már röviddel a megérkezésük után megsemmisítettek, amikor átképzésen és taktikai eligazításon vettek részt. Állítása szerint azonban a többségük harci övezetben vesztette életét a gyenge kiképzettségük és a valódi harci tapasztalat hiánya miatt.
A vezérőrnagy szerint Ukrajnában a külföldi zsoldosok száma csaknem a felére, 6600-ról 3500-ra csökkent és május eleje óta szinte teljesen elapadt a beáramlásuk. A foglyul ejtettek arra panaszkodnak közülük, hogy az ukrán parancsnokok, saját veszteségeiket csökkentendő, elsősorban külföldieket áldoznak fel. A súlyos veszteségek miatt a zsoldosok el akarják hagyni Ukrajnát, ám ezt az ukrán hatóságok Konasenkov állítása szerint akadályozzák.
Emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében a zsoldosok nem számítanak harcoló félnek, így legjobb esetben büntetőjogi felelősségre vonásra számíthatnak. Arra figyelmeztetett, hogy ezt akkor sem kerülhetik el, ha védelmüket azzal próbálják meg garantálni, hogy felveszik őket az ukrán fegyveres erők listájára, vagy ukrán útlevelet adnak ki nekik.
Az orosz nemzeti gárda észak-kaukázusi parancsnoksága csütörtökön közölte, hogy egyik szakaszparancsnoka, Adam Biszultanov őrmester a Donyec-medencében, egy brit-amerikai zsoldoscsapattal folytatott összecsapásban vesztette életét. A tájékoztatás szerint külföldi a fegyveresek között volt Ben Grant, egy brit parlamenti képviselő fia is.
A donyecki „népköztársaság” egészségügyi minisztériuma arról adott ki tájékoztatást, hogy újratemettek 52 ukrán katonát, akinek holttestére egy tömegsírban találtak Mariupol parkövezetében. A halottak többségét azonosították. A donyecki polgári védelem arról tett bejelentést, hogy a kikötőváros iskoláiban és szociális intézményeiben helyreállt az áramszolgáltatás.

Zelenszkij: Oroszország Ukrajna területének mintegy húsz százalékát szállta meg

Oroszország Ukrajna területének most mintegy húsz százalékát tartja megszállva, 2603 települést kell az ukrán erőknek visszavenniük – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a luxemburgi parlament előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több, mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több, mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést.
„A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve” – mutatott rá Zelenszkij.
Kiemelte, hogy mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel. „Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több, mint 5 millióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak” – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak.
Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. „Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt” – emelte ki.
„Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban” – mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több, mint 30 ezer katonát veszített. „Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban” – jegyezte meg.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is.
Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. Kérte ehhez Luxemburg támogatását.
„Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást?” – fogalmazott az ukrán elnök.
Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, „ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól”. Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg.
A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt – közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.

A heves harcok miatt lehetetlen kimenekíteni a civileket Szeverodonyeckből

A háború egyik legforróbb pontja most Szeverodonyeck, ahonnan ellentmondásos hírek érkeznek. A Luhanszk-régió ukrán katonai vezetője, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok elfoglalták a várost.

Hajdaj ugyanakkor azt is közölte, hogy ellentámadásba lendülő ukrán csapatok néhány utcából kiszorították az oroszokat, és néhány hadifoglyot is ejtettek.

A város még ukrán kézen lévő része a szeverodonyecki ipari terület, ahol még sok civil is próbálja átvészelni a támadásokat. Hajdaj azt mondta, a gyár alatti, szovjet időkben létesített bunkerekben nagyjából 800-an vannak, köztük gyerekek is.

A heves harcok és a folyamatos ágyúzás miatt most lehetetlen az evakuálásuk, de többen eleve visszautasították a lehetőségét, hogy elhagyják a gyárat. Hajdaj mindenesetre felszólította a civileket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

A háború előtt 120 ezres városban még nagyjából 15 ezer ember tartózkodik.

Az Azot gyárat már több találat is érte, kedden egy salétromsavas tartályt is kilőttek az oroszok, de Hajdaj szerint nem fenyegeti a vegyi anyag az emberek életét. Úgy véli, katonailag nem jelentős az Azot, nem hinné, hogy olyan hetekig tartó harcok bontakoznának ki itt, mint a mariupoli Azovsztal acélgyárban – írja a CNN-re hivatkozva a Telex.

Kirilenko: Oroszország kulcsfontosságú donyecki városok elfoglalására törekszik

Az orosz erők Ukrajna keleti részén dél felé próbálnak előrenyomulni a kulcsfontosságú, ukrán ellenőrzés alatt álló Kramatorszk és Szlovjanszk városok felé – közölte csütörtökön Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója.

A limani és az iziumi frontok azok a fő csapásirányok, amelyeken az ellenség megpróbál előrenyomulni, hogy elfoglalja Szlovjanszk és Kramatorszk területét, amelyek kulcsfontosságú céljaik a régió északi részén – mondta Kirilenko egy tájékoztatón az Independent híradása szerint.

KRAMATORSZK 2014 ÓTA A DONYECKI RÉGIÓ DE FACTO FŐVÁROSA, MIUTÁN DONYECK VÁROSÁT ELFOGLALTÁK AZ OROSZORSZÁG ÁLTAL TÁMOGATOTT SZAKADÁROK. Kirilenko azt is elmondta, hogy a régió ukrán ellenőrzés alatt álló részén 340 ezer lakos maradt a háború előtti 1,67 millióból – idézi az Index.

Reggel óta ágyúzzák Mikolajivka falut az oroszok

Az orosz erők ma reggel óta ágyúzzák Mikolajivka falut, amely a kelet-donbászi régióban lévő Szlovjanszk városa közelében található. Szerhij Lescsenko, az ukrán kormány tanácsadója és önkéntese szerint a tüzérségi lövedékek éjt nappallá téve okoznak pusztulást a településen.

Ukrajna területének 20 százaléka orosz kézen van

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a luxemburgi parlamentben hangsúlyozza, hogy Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát foglalta el, 2603 települést kell felszabadítani – írja az Unian.

Az ukrán államfő megjegyezte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig összesen 14 ezer ember vesztette életét Ukrajnában a fronton, és több mint másfél millió ember vált belső menekültté.

Február 14-től azonban majdnem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több mint 5 millióan, elsősorban nők és gyermekek külföldre menekültek – mondta Zelenszkij.

Folyamatosan törnek előre az oroszok

A brit hírszerzés is megerősítette a luhanszki kormányzó korábban közölt információját, hogy Szeverodonyeck nagy része, körülbelül 70 százaléka, már orosz irányítás alatt áll. Azt írták, hogy ugyan a város fő utcája még ukrán kézen van, az orosz hadsereg stabilan halad előre és szerez új területeket a tüzérség bevetésével.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 2 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/Cgie1d3GJa

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/oC4NSGhSQT

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 2, 2022

Donyecket támadják, három ember meghalt

Az ukrán fegyveres erők szerint Donyeck régióban három ember meghalt, további 11-en pedig megsebesültek az ellenséges támadásban.

Mint írják, a mentők naponta 2381 embert evakuáltak a területekről mindkét megyében.

Az elmúlt 24 órában a megszállók 89 épületet, köztük 76 panelházat és magánépületeket, kórházakat és raktárakat támadtak meg.

Steiner Attila: a benzinárstoppal 12 ezer forintot takarítanak meg a magyarok tankolásonként

A benzinárstopnak köszönhetően egy átlagos 50 literes tankolással 12 ezer forintot takarítanak meg a magyar autósok – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán csütörtökön közzétett videóban.

Steiner Attila kiemelte: egész Európában rekordmagasak az üzemanyagárak, több országban már 800-900 forintot is kell fizetni az üzemanyagért, a benzinárstopnak köszönhetően azonban Magyarországon a legolcsóbb a benzin és a dízel egész Európában.
Az államtitkár a Facebookon közzétett videóban emlékeztetett, hogy a magyarok már több mint fél éve 480 forintos rögzített áron vásárolhatják az üzemanyagot. Enélkül most a 95-ös benzin 738 forintba, a dízel pedig 726 forintba kerülne a hazai benzinkutakon – mutatott rá.
Steiner Attila hangsúlyozta: a benzinárstop csak egy a sok intézkedés közül, amellyel a magyar kormány védi a magyar lakosságot a háború negatív gazdasági hatásaitól.
Az is óriási eredmény, hogy Brüsszelben sikerült elérni, hogy az olajembargó nem vonatkozik Magyarországra. Így az üzemanyagellátás a jövőben is biztosított a magyaroknak, méghozzá Európában a legalacsonyabb áron – fogalmazott a TIM államtitkára.

Orosz külügyminiszter: vannak olyan politikusok, akik készek bekapcsolódni ebbe az őrületbe

Az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok növelik annak kockázatát, hogy más országok is belesodródhatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, Szaúd-Arábiában tett látogatása során. Úgy vélte, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajna újabb és újabb fegyvereket kér.

„Ez közvetlen provokáció, amely kifejezetten arra irányul, hogy a Nyugatot belesodorják a katonai cselekményekbe” – emelte ki Lavrov.

Az orosz külügyminiszter szerint nem minden józan gondolkodású nyugati politikus van tudatában a kockázatoknak, „különösen az EU északi részén”. Kijelentette, hogy „vannak olyan politikusok, akik készek bekapcsolódni ebbe az őrületbe, csak hogy elősegítsék saját törekvéseiket”.

Mindemellett vannak felelősségteljes országok is, amelyek megértették, hogy ezek a forgatókönyvek elfogadhatatlanok – tette hozzá Lavrov, de nem említett példákat.

Szeverodonyeck kétharmada már orosz kézen van

Luhanszk regionális kormányzója szerint az orosz erők jelenleg a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város, Szeverodonyeck több mint kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt. „Sajnos ma az orosz csapatok a város nagy részét irányítják” – mondta Szerhij Gaidai, hozzátéve, hogy számos civil egy vegyiüzem alatt keres menedéket az orosz lövedékek elől.

Egy nyugati tisztviselő szerint nem valószínű, hogy Szeverodonyeck megszállása lesz az oroszok donbászi inváziójának zárása.

Amerikai, brit és lengyel fegyverek tartanak Ukrajna felé

Lengyelország további 60 darab KRAB önjáró tarackot ad el Ukrajnának. A Dziennik című lengyel lap arról számolt be, hogy ezeket a fegyvereket a következő hónapokban szállítják majd. Májusban Lengyelország már küldött 18 db KRAB önjáró tarackot Ukrajnába.

A Reuters úgy tudja, az Egyesült négy nagy hatótávolságú MQ-1C Grey Eagle drón eladását tervezi Ukrajnának, amelyek akár nyolc Hellfire rakétával is felfegyverkezhetők. Noha az eladást a Kongresszus továbbra is blokkolhatja, ez azért jelentős, mert Ukrajnának egy fejlett, újrafelhasználható amerikai rendszert biztosítana, amely mélyen behatolhat Oroszország belsejébe.

Az Egyesült Királyság sorozatvető rakétarendszereket vagy M270-es tüzérségi eszközöket küld Ukrajnába – mondta Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere június 1-jén. Az M270-es hordozórakéták akár 80 kilométeres távolságban is eltalálhatják a célokat, ami „jelentős lökést ad az ukrán erők képességeinek, ” – áll a brit külügyminisztérium közleményében. A döntés „szorosan összehangolt” azzal, hogy az Egyesült Államok HIMARS-t bocsátott Ukrajnának, az M270-es hordozórakéták egyik változatát. Az Egyesült Királyság ukrán csapatokat is kiképez a rakétarendszerek használatára.

ORFK: több mint tízezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5375 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5320-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 266 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől szerdán 247 ember, köztük 93 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A NATO-főtitkár nem tart orosz megtorlástól

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: Oroszország valószínűleg nem fogja megtorolni, hogy az Egyesült Államok fejlett fegyvereket biztosított Ukrajnának. Szerinte az a támogatás, amit a NATO-tagországok és maga a NATO nyújtanak Ukrajnának csupán az önvédelem jogának fenntartásához elegendőek, amely jogot ENSZ-szerződés garantál.

Amerikai hackertámadás

Amerikai katonai hackerek támadó hadműveleteket hajtottak végre Ukrajna támogatására – mondta az amerikai kiberparancsnokság vezetője a Sky Newsnak. Egy exkluzív interjúban Paul Nakasone tábornok azt is elmagyarázta, hogy az „elővadászat” műveletek lehetővé teszik az Egyesült Államok számára, hogy felkutassák a külföldi hackereket, és azonosítsák eszközeiket, mielőtt Amerika ellen használták volna őket.

Újabb 700 millió dollárért küld fegyvereket az amerikai kormány

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette: újabb 700 millió dollárért küld fegyvereket Ukrajnának az Egyesült Államok – írja a CNN.

Az amerikai katonai segítség megerősíti Ukrajna pozícióját szuverenitásának és területi integritásának megvédésében, győzelmet biztosít a csatatéren, és végső soron megerősíti Ukrajna pozícióját a tárgyalóasztalnál – olvasható a külügyminiszter közleményében.

12 millió ember hagyta el az otthonát

Ukrajnában június 1-jén ünneplik a gyereknapot. Ebből az alkalomból Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében arra emlékeztetett, hogy az orosz invázió 98 napja alatt 243 gyerek meghalt, 446 pedig megsebesült a megszállók támadásai következtében. 139 gyereket eltűntként tartanak nyilván. Az áldozatok, a sérültek és az eltűntek száma is tovább emelkedhet, hiszen a jelenleg is megszállt területekről nincsenek adatok.

Mintegy 12 millió ukrán volt kénytelen elhagyni az otthonát a háború miatt. TÖBB MINT 5 MILLIÓAN MENTEK KÜLFÖLDRE, TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÜK GYERMEKES NŐ. Volodimir Zelenszkij szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy ők hazatérhessenek Ukrajnába.

Az ukrán elnök Oroszország egyk legszörnyűbb háborús bűnének nevezte, hogy a megszállt területekről kitoloncolják a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. EDDIG ÖSSZESEN TÖBB MINT 200 EZER UKRÁN GYEREKET DEPORTÁLTAK.

Ezek árvaházakban nevelkedő gyerekek, de vannak köztük olyanok is, akik elszakadtak a családjuktól vagy épp a szüleikkel együtt vitték el őket. Zelenszkij szerint a deportáltakat kifejezetten távoli orosz régiókban telepítik le, hogy ne tudjanak könnyen hazatérni és mielőbb felejtsék el Ukrajnát – összegez az Origo.hu.

Kijevi hírszerzés: megerősített állásokat hoznak létre az orosz erők Ukrajna északi határánál

Az orosz erők megerősített katonai állásokat építenek ki az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő államhatártól alig három kilométerre – közölte Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

„Hírszerzésünk szerint az orosz csapatok állásokat építenek ki Podivotye és Nyekiszlica települések térségében, ez az oroszországi Brjanszk régióban, Ukrajna államhatárától körülbelül 3 kilométerre található” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a szóvivőt, aki elmondta azt is: két orosz Szu-35-ös repülőgép légicsapást mért a Szumi megyében lévő Bilopillja falura.
Motuzjanik szavai szerint az orosz csapatok védelmi állásokat építenek ki a második és a harmadik vonalon Ukrajna déli részében, Herszon és Zaporizzsja megyékben is, a keleti országrészben lévő Harkiv megyében pedig növelik egységeik tűzerejét.
Közben Andrij Kovaljov, az ukrán fegyveres erők 112-ik kijevi területvédelmi dandárjának sajtótisztje egy tévéműsorban arra figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll az orosz hadsereg Kijev elleni rakétatámadásainak veszélye.
„A háborúnak még nincs vége. Még nem könnyebbülhetnek meg a főváros lakói. Kijevet elsősorban ballisztikus és cirkáló rakétákkal történő támadások fenyegetik” – hangoztatta Kovaljov. Szerinte fennáll az a veszély is, hogy az orosz erők megpróbálnak „második frontot” nyitni Kijev irányában. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagy létszámú ukrán erők és eszközök vesznek részt Kijev védelmében.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes múlt szombaton leszögezte: tárcája egyelőre nem látja jelét annak, hogy Oroszország újabb támadásra készülne az ukrán főváros ellen.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában azt jósolta, hogy a háború legalább ez év teléig folytatódik, mert egyik fél sem vonulhat vissza.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó eközben egy szerda esti tévéműsorban arról számolt be, hogy az orosz erők elfoglalták Szeverodoneck város területének 80 százalékát, de az ukrán védők számos ellentámadást hajtottak végre, és hat orosz fegyverest elfogtak.
Hennagyij Lahuta, a Herszon megyei ukrán katonai adminisztráció vezetője pedig arról adott hírt, hogy az ukrán erők több mint húsz települést foglaltak vissza, és nyomulnak tovább dél felé a régióban.

Fitch: az orosz kőolajtermelés negyede eltűnhet a világpiacról az EU-embargó miatt

Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani – áll a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott helyzetértékelésében. A nemzetközi hitelminősítő szerint a térségen belül a Mol-t érintheti a leginkább az uniós intézkedés, és a magyar cégnek beruházásokra lehet szüksége az átálláshoz.

Az e héten tartott EU-csúcsértekezleten megállapodás született az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely megtiltja az orosz nyersolaj és a kőolajtermékek uniós importját, bár a politikai megegyezés értelmében a csővezetéken szállított orosz nyersolajra ideiglenes kivétel érvényes.
Az intézkedés várható piaci hatásairól összeállított szerdai tanulmányában a Fitch Ratings kiemeli, hogy a szankciónak jelentős hatása lesz a globális nyersolaj-kereskedelem áramlási irányára, mivel az Európai Unió teljes importjának hozzávetőleg 30 százalékát kell más térségekből, köztük a Közel-Keletről, Afrikából vagy az Egyesült Államokból beszerezni.
A hitelminősítő adatai szerint a szankció – amely egyelőre a tengeri szállítású orosz nyersolajra és olajtermékekre terjed ki – naponta mintegy négymillió hordó importot érint; ez az EU-piacra irányuló teljes orosz import kétharmada.
A Fitch tanulmánya szerint Szaúd-Arábiának napi kétmillió hordó, az Egyesült Arab Emírségeknek napi egymillió hordó tartósan kiaknázható kitermelési kapacitástöbblete van.
Mindemellett Oroszország az európai exportból kieső mennyiség egy részét át tudja irányítani más piacokra, köztük Indiába és Kínába, amelyek máris növelik az orosz nyersolaj importját.
A közel-keleti termelési kapacitástöbblet kiaknázása és az orosz export átirányítása középtávon várhatóan enyhíti a globális nyersolajellátásra nehezedő nyomást – áll a Fitch szerdai elemzésében.
A hitelminősítő londoni iparági szakértői szerint ugyanakkor infrastrukturális korlátok, az orosz olajjal szembeni esetleges vásárlói tartózkodás, valamint logisztikai bonyodalmak – például az orosz nyersolajat szállító hajókra köthető biztosítások potenciális korlátozása – miatt nem feltétlenül lesz lehetséges az Oroszországban kitermelt nyersolaj és az orosz olajtermékek teljes mennyiségének átirányítása az EU-ból más piacokra.
A Fitch Ratings közölte: becslése szerint mindezek figyelembevételével napi 2-3 millió hordó orosz nyersolajexport – a teljes az orosz olajtermelés hozzávetőleg negyede – tűnhet el a világpiacról 2022 végéig.
A cég közölte: az általa minősítéssel ellátott olaj- és földgáztermelők osztályzatait ciklusonként állapítja meg, és várakozása szerint az olajárak középtávon csökkenésnek indulnak, ezért az általa 2022-re várt magas olajárszint nem eredményez portfóliószintű pozitív minősítési lépéseket.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor az orosz olaj importjára kirótt EU-tilalom a térségen belül a Mol-t érintheti a legnagyobb mértékben, mivel a magyar olaj- és gázipari cég Magyarországon és Szlovákiában is üzemeltet finomítókat.
A Fitch Ratings adatai szerint a Mol által beszerzett olajnak jelenleg hozzávetőleg 70 százaléka érkezik Oroszországból vezetékeken, bár erre a szállítási módra az uniós tilalom átmenetileg nem vonatkozik.
Beruházásokra lehet szükség az olajimport-infrastruktúra kiszélesítéséhez és a finomítók átalakításához annak érdekében, hogy e létesítmények könnyebb nyersolajtípusok feldolgozására is alkalmasak legyenek, bár e pótlólagos beruházások költségeit a magyar kormány vagy az Európai Unió részben vagy teljes mértékben finanszírozhatja – áll a Fitch szerdai elemzésében.
A hitelminősítő megjegyzi: a Mol nyereségességének jelenleg jót tesz az a tény, hogy az orosz uráli olajtípust más referenciatípusokhoz képest jelentős árengedményekkel forgalmazzák.

Hidvéghi Balázs a BBC-nek: a magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős, lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát

A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős, lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a BBC brit közszolgálati televízió hírműsorának nyilatkozva szerdán.

A műsorvezető a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentését firtató kérdésre felelve, miszerint Orbán Viktor miniszterelnököt jobban érdekli az orosz olaj, mint az ukrán vér, Hidvéghi Balázs azzal felelt, hogy ez leegyszerűsítése a dolgoknak.
„Megértem az ukrán elnök igyekezetét, hogy minél több szereplőt, minél több országot és szervezetet próbál belevonni a konfliktusba, de a valóság talaján kell maradnunk, nekünk az elsődleges felelősségünk a magyarokért van” – mondta az EP-képviselő.
„A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős és nem más országokért, és ez igaz más európai kormányokra is, amelyek a saját népüket képviselik. Ha segíteni akarunk Ukrajnának, és csökkenteni akarjuk függőségünket az orosz energiától, akkor fenn kell tartanunk gazdasági erőnket és meg kell tudnunk védeni saját állampolgárainkat is. Nem követhetünk el gazdasági öngyilkosságot és nem tehetjük vállalkozások és emberek millióit munkanélkülivé rosszul átgondolt és elhamarkodottan kitalált szankciók miatt” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.
A Fidesz politikusa kiemelte a BBC-nek adott interjúban, hogy Magyarország része az Európai Uniónak, illetve a NATO-nak is és mindig is támogatta a józan szankciókat és döntéseket, de ez a mostani nem úgy néz ki. Európa nem követhet el gazdasági öngyilkosságot, illetve nem tehet hangzatos, de felelőtlen nyilatkozatokat. Már látjuk, mennyi kárt okozott mindez az európai embereknek, családoknak és vállalkozásoknak. Felidézte, hogy Rishi Sunak brit pénzügyminiszter nemrég jelentette be különadó kivetését, hogy ebből segítsék a szegényeket a szárnyaló energiaárak miatt.
Ilyen döntéseknél mindig figyelembe kell venni a gazdasági realitásokat, illetve az energetikai ágazat realitásait. Mint mondta, az Európai Bizottság eredetileg felelőtlen módon, előzetes konzultációk, illetve a részletek és realitások figyelembe vétele nélkül javasolt teljes olajembargót.
Az Oroszország ellen elrendelt szankciók eddigi hatásairól szólva Hidvéghi Balázs elmondta, hogy ezek a rubel erősödésén túl az energiaárak megugrását eredményezték, ami még több bevételt jelent Oroszországnak. Hozzátette, hogy mindez nagyon komoly kérdéseket vet fel a büntetőintézkedések eredményességét illetően.
Hidvéghi Balázs közölte, hogy Magyarország népességarányosan a legtöbb ukrán menekültnek, több mint 720 ezer ezer embernek nyújtott segítséget. Rávilágított, hogy jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak a Magyaroroszág területén lévő ukrán menekülteknek, illetve Ukrajnának is, amelynek gyógyszerszállítmányokon felül segítenek a kórházak, iskolák és a közösségek újjáépítésében is. Ugyanakkor Magyaroroszág nem szeretne katonai célponttá válni – tette hozzá.
A műsorvezető azon kérdésére válaszolva, hogy Orbán Viktort tekintik Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb szövetségesének az Európai Unióban, Hidvéghi Balázs leszögezte, hogy ez álhír. „Orbán Viktor magyar hazafi és elsődlegesen a magyar nép és Magyarország érdekei iránt elkötelezett, és ez vezérli az ő és a magyar kormány tetteit és döntéseit” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs. Mint mondta, nem szabad összetéveszteni a realitásokat és a józan döntéshozatalt Vlagyimir Putyin, vagy bárki másnak a támogatásával. Mindezzel összefüggésben hozzátette, hogy Magyarország már sokat tett energia függősége oldására.

Kovács Zoltán: nem veszíthetjük szem elől az ország energiabiztonságát

Az olajszállítási alternatívák hiánya miatt az olajembargó nem politikai ízlés vagy politikai szándékok kérdése, hiszen nem veszíthetjük szem elől az ország energiabiztonságát – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

Az államtitkár, a BBC rádiójának kedden adott interjújára utalva hangsúlyozta, hogy az orosz olajembargó ügyében hozott döntést „a józan ész és az európai összetartás” győzelmeként fogják fel.
Kovács Zoltán elmondta, hogy Magyarország álláspontjának nincs köze a Budapest és Moszkva közti „pragmatikus, üzleti kapcsolatokhoz”, amelyeket az elmúlt években, évtizedben kiépítettek. Mint mondta, az embargó „nem politikai ízlés vagy szándékok kérdése”, Magyarországnak ugyanis hozzávetőlegesen négy vagy öt évre volna szüksége, hogy megfelelő technológiai alternatívát építsen ki ahhoz, hogy teljes mértékben függetlenné váljon az orosz energia-szállítástól. „Ez technológiai probléma, amivel meg kell küzdenünk: időbe telik és rengeteg beruházásra van szükség ahhoz, hogy olyan megfelelő távvezeték-infrastruktúrát építsünk ki, amely biztosítani tudja a kellő energiaszállítási teljesítményt” – tette hozzá.
Az államtitkár ismét kiemelte, hogy azon szárazföldi országok, amelyeknek nincs tengerkapcsolatuk, jóval korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek az energiaimport terén; felhívta a figyelmet arra, hogy e földrajzi adottságok miatt Magyarországhoz hasonlóan több európai ország is kiszolgáltatott az orosz kőolajszállításnak, köztük Szlovákia, Csehország, de még Ausztria is.
A műsorvezető többször is rákérdezett a magyar kormány álláspontjára az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban, mire Kovács Zoltán elmondta: a magyar vélemény „igen világos: szeretnénk mind az agresszort, Oroszországot, mind Ukrajnát az azonnali fegyverletétel és béke felé terelni”.
„Mondanom sem kell, szomszédos ország vagyunk (…), így a háború fokozódása nem csak Magyarország érdekeivel ellentétes, de az európai érdekekkel is” – fogalmazott. Hozzátette, nem tiszte nyilatkozni az amerikai és az orosz katonai tervekről, de azt bizton állíthatja, hogy Magyarország „határozottan kiáll a közös NATO-álláspont mellett” és „amilyen hamar csak lehet, véget kell vetni” a háborúnak.
Miután a műsorvezető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök „erős kapcsolatára” és annak befolyására kérdezett rá, az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök diplomáciai tekintetben nem „erősebb” egyik nyugat-európai vezetőnél sem. Kovács Zoltán szerint „nem csak Magyarország méreténél, hanem a (nemzetközi) biztonsági és katonai ügyekből kivett részénél fogva” sem várható el Orbán Viktortól, hogy nagyobb nyomást helyezzen Putyinra, mint bármely másik nyugat-európai ország vezetője.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine