Az orosz-ukrán háború 98. napja – FRISSÜL

Immár kilencvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Az üzemanyag adójának csökkentése három hónapig érvényes Németországban

Németországban az üzemanyag árára rakodó úgynevezett energiaadó csökkentését vezették be három hónapos időtartamra. Ennek hatására szerdán jelentősen csökkent az üzemanyagok ára Németországban.

Az intézkedés hatására – amelyet az Ukrajna elleni orosz támadás révén felgyorsult drágulás ellensúlyozására vezettek be – szerdán jelentősen csökkent az üzemanyagok ára Németországban.

A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC adatai szerint a Super-E10 típusú benzinért literenként országszerte átlagosan 1,881 eurót kellett fizetni szerdán a kutaknál. Ez 27 centes csökkenés az egy nappal korábbi 2,151 euróhoz képest. A dízel ára átlagosan 1,941 euró volt, 10,3 centtel csökkent a keddi 2,044 euróhoz viszonyítva.

Az árak így „a vártnál hamarabb” csökkentek – áll az ADAC közleményében, amelyben az egyesület vezetője, Gerhard Hillebrand hangsúlyozta: elvárják a kereskedőktől, hogy az adócsökkentést teljes egészében érvényesítsék a fogyasztói árakban.

Superbenzin ist 30 Prozent billiger, Diesel 14 Cent – der ADAC Südbaden meldet deutliche Entlastungen für Autofahrer. Allerdings werde der Tankrabatt der Regierung bisher nicht voll weitergegeben. (BZ-Plus) https://t.co/Q3OLM9BsGK

— Badische Zeitung (@badischezeitung) June 1, 2022

Ukrán polgármester: Továbbra sem jutnak élelemhez és ivóvízhez a mariupoli lakosok

Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott „Donyecki népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – így a polgármester –, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester.

„Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.

„Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem” – hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost.

A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős, lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát

A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős, lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva szerdán.

A műsorvezető a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentését firtató kérdésre felelve, miszerint Orbán Viktor miniszterelnököt jobban érdekli az orosz olaj, mint az ukrán vér, Hidvéghi Balázs azzal felelt, hogy ez leegyszerűsítése a dolgoknak.

„Megértem az ukrán elnök igyekezetét, hogy minél több szereplőt, minél több országot és szervezetet próbál belevonni a konfliktusba, de a valóság talaján kell maradnunk, nekünk az elsődleges felelősségünk a magyarokért van”

 – mondta az EP-képviselő.

„A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős és nem más országokért, és ez igaz más európai kormányokra is, amelyek a saját népüket képviselik. Ha segíteni akarunk Ukrajnának, és csökkenteni akarjuk függőségünket az orosz energiától, akkor fenn kell tartanunk gazdasági erőnket és meg kell tudnunk védeni saját állampolgárainkat is”

– hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.

Az oroszok megszilárdították helyzetüket Szeverodonyeck központjában

Az orosz erők megszilárdították helyzetüket a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck központjában – közölte szerda reggel Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei területi kormányzó.

Hajdaj a Telegram alkalmazáson azt írta, hogy a támadók a stratégiai fontosságú város mintegy 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. Hozzátette, hogy az ukrán csapatok egy része előnyösebb, előkészített állásokba vonult vissza.

Szeverodonyeck az ukrán hatóságok számára Luhanszk megye közigazgatási központja lett azóta, hogy a Moszkva által támogatott oroszbarát szakadárok 2014-ben elfoglalták Luhanszk városát.

A kormányzó szerint az orosz erők támadásokat hajtanak végre az északi, déli és keleti körzetekben is.

Kedd este a Hajdaj még azt írta, hogy az orosz erők a város nagy részét ellenőrzik. Kiemelte, hogy a támadók folytatják az infrastruktúra és az ipari létesítmények lerombolását.

Ferenc pápa szerint a búzát nem szabad fegyverként használni

A világ szegényebb országainak ellátását veszélyeztető gabonaválság miatt fejezte ki aggodalmát Ferenc pápa, aki a szerdai általános audiencián hangoztatta, hogy a búza nem válhat háborús fegyverré.

A katolikus egyházfő kijelentette, „nagy aggodalmat” kelt az ukrajnai búzaexportot sújtó blokád, amelytől több millió ember függ, mindenekelőtt a szegényebb országokban.

Ferenc pápa felhívást intézett annak érdekében, hogy „minden erőfeszítés megtörténjen a kérdés megoldására, az egyetemes emberi jognak számító táplálkozás biztosítására”.

„Azt kérem, hogy a búza, amely alapvető élelmiszernek számít, ne legyen háborús fegyver” – nyomatékosította a katolikus egyházfő.

A pápa a római Szent Péter téren tartott általános meghallgatáson mondott beszéde végén szólt az ukrajnai kikötőkben álló gabona-szállítmányokról, melyek nem tudnak elindulni.

A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa szombaton megtartja a korábban szokásos találkozóját hátrányos helyzetű gyermekekkel, ami a pandémia két évében elmaradt. A pápához érkező 160 gyermek között négy ukrajnai menekült gyerek is lesz, akik az utóbbi hónapokban jutottak el Rómába.

Scholz: Putyin felelős a válságért és a drágulásért

Vlagyimir Putyin orosz elnök és az Ukrajna ellen indított háborúja felelős a Németországban és a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és drágulásért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár hangsúlyozta, hogy „Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más”.

A háború sok ország számára „nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak”, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell – mondta Olaf Scholz, aláhúzva, hogy „a globális dél feltörekvő demokráciáit” meg kell tartani szövetségesnek.

„Der Kanzler und seine Partei stolpern durch den Ukraine Krieg ohne Plan und Ziel”. Die Schadensaufnahme bei einem Totalschaden am Auto liest sich optimistischer u freundlicher, als die Bestandsaufnahme der Politik von #scholz und seinen Genossen.
https://t.co/k0uNGzbZyo

— Dennis Radtke (@RadtkeMdEP) May 27, 2022

A válság hazai kezeléséről szólva kiemelte, hogy a lakossági terheket csökkentő intézkedések hatásosak, a havi 9 eurós közlekedési bérletért például valóságos roham indult. A csaknem ötven éve legmagasabb, 7,9 százalékos inflációra utalva hozzátette: a kormány egyeztetést kezdeményez a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy mi mindent lehet még tenni közösen az árak alakulása révén kialakult „rendkívüli helyzetben”.

Eddig mintegy 3 millió ukrán állampolgár kért védelmet az unióban

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta rekordszámú, csaknem 3 millió ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamelyik tagországában – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerdán.

A máltai központú uniós ügynökség jelentésében közölte: a február 24-én kezdődött ukrajnai orosz invázió kezdetét követően a megtámadott ország állampolgárai az elmúlt évek adataihoz képest márciusban nyújtották be a legtöbb, körülbelül 83 ezer menedékkérelmet. A nemzetközi védelem biztosítására benyújtott kérelmek száma meghaladta a 2015-2016-os menekültválság kiugró adatait is.

Megjegyezték: az Európai Unió tagországaiban februárban regisztrált összes, mintegy 22 ezer menekültstátusz iránti kérelem legtöbbjét szintén ukrajnai állampolgárok nyújtották be. Számuk február 24. után körülbelül harmincszorosára ugrott a háború kezdete előtti adatokhoz képest.

Több mint 900 célpontra mért csapást az orosz tüzérség a moszkvai katonai szóvivő szerint

Több mint kilencszáz ukrán katonai célpontra mértek csapást az elmúlt nap folyamán az orosz tüzérségi erők – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint csapások ukrán 128 vezetési pontot, 169 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget, valamint 623 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást értek. Az ukrán veszteségek között sorolt fel mintegy kétszáz embert, 24 haditechnikai eszközt, köztük egy amerikai M777-es taracküteget, egy 203 milliméteres 2SZ7-es Pion ágyút, egy Grad rakétasorozatvetővető rendszert és két lőszerraktárt.

Olaszország növelte az orosz olaj importját a háború kezdete óta

Az ukrajnai háború kitörése óta nőtt Olaszország olajimportja Oroszországból, a bankok ugyanis nem finanszírozzák az egyik legnagyobb olasz olajfinomító beszerzéseit, mert az orosz tulajdonban van.

Az orosz olajat szállító tankerek folyamatosan érkeznek az orosz Lukoil birtokában lévő szicíliai ISAB Srl olajfinomítóba. Olaszország napi 400 ezer hordó olajat importált májusban Oroszországból, négyszer annyit mint az ukrajnai háború kitörése előtt. Ebből napi 220 ezer hordót az ISAB finomító használ fel.

Míg az ukrajnai háború előtt az ISAB által feldolgozott nyersolaj 15 százaléka volt orosz, addig mostanra ez az arány 100 százalékra nőtt. A finomító azért volt kénytelen emelni az orosz olaj arányát, mert a bankok ódzkodnak finanszírozni az orosz tulajdonos ellenőrzése alatt álló vállalat olajvásárlásait nem orosz forrásokból.

Komoly támadásba lendült az orosz haderő Donbászban

Komoly támadásba lendült az orosz haderő a luhanszki és donyecki régiókat magába foglaló Donbászban. Luhanszkot már szinte teljesen a Moszkva által támogatott szakadárok felügyelik, és Szeverodonyeck harmadát is ők ellenőrzik. Ebben a városban kedden találat ért egy salétromsavas tartályt, az embereket ezért felszólították, hogy ne menjenek az utcákra – számolt be az M1 Híradója.

Svájc megvétózta, hogy Dánia páncélozott járműveket szállítson Ukrajnának

Megvétózta a svájci kormány Dánia arra vonatkozó kérelmét, hogy svájci gyártmányú páncélozott járműveket szállíthasson az ukrán fegyveres erők támogatására – jelentette szerdán az SRF svájci televízió.

A svájci kormány gazdasági államtitkársága (SECO) nem járult hozzá ahhoz, hogy Dánia Svájctól vásárolt, Piranha III típusú páncélozott harcjárműveket juttasson el Ukrajnába.

Ha egy ország exportálni akar svájci gyártmányú fegyvereket vagy katonai felszereléseket, azt csak a svájci kormány engedélyével teheti meg, és a hatályos svájci törvények tiltják fegyverek exportját konfliktusövezetekbe.

Svájc áprilisban már megvétózott más hasonló ügyleteket is: nem járult hozzá azoknak a svájci gyártmányú lőszereknek a szállításához, amelyeket a Németország által Ukrajnába szállított légvédelmi gépágyúkhoz használnak. Ugyancsak visszautasította a lengyel kormány kérését is arra vonatkozóan, hogy küldjenek fegyvereket Ukrajna megsegítésére az Oroszországgal szemben vívott háborúban.

Svájc ugyan maga is elfogadta az Európai Unió által az utóbbi hónapokban Oroszország ellen bevezetett szankciókat, a hagyományosan semleges országban belső vita zajlik arról, hogyan viszonyuljanak az ukrajnai konfliktushoz.

Biden: Washington nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának

Joe Biden amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok az eddigieknél korszerűbb, nagyobb hatótávolságú és pontosabb rakétákat szállít Ukrajnának, tovább segítve a kelet-európai ország védekezését az Oroszország indította háborúban.

Az elnök a The New York Times című újságban megjelent írásában leszögezte, olyan rendszerekről van szó, amelyek „lehetővé teszik, hogy pontosabban csapjanak le a kulcsfontosságú célpontokra az ukrajnai harcmezőkön”.

Fehér házi illetékesek hozzátették: Washington előzőleg garanciát kapott Kijevtől arra, hogy e korszerű rakétákkal sem támad célpontokat Oroszország területén.

ORFK: Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5496 ember lépett be kedden Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3895-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.

A beléptetettek közül a rendőrség 237 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.

Az ukrajnai háború elől kedden 188 ember, köztük 133 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Egyre hevesebbek a harcok Kelet-Ukrajnában

Egyre hevesebbek a harcok Kelet-Ukrajnában. Az orosz haderő elsődleges célja a Luhanszk megyei Szeverodonyeck elfoglalása. A térség kormányzója szerint az oroszok a város felét már ellenőrzésük alá vonták, az ukrán védők azonban még tartják magukat – hangzott el az M1 Híradójában.

Megkapja Ukrajna a várt amerikai rakétarendszert

Az Egyesült Államok M142-es nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerrel (HIMARS) látja el Ukrajnát – közölte kedden a Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztségviselője

„Ezeket a rendszereket az ukránok az ukrán területen történő orosz előrenyomulás visszaverésére fogják használni, de nem fogják őket orosz területen lévő célpontok ellen használni” – mondta a tisztviselő újságíróknak.

Heves harcok Szeverodonyeckben, a város 70 százaléka orosz kézen

Heves harcok dúlnak Szeverodonyeckben, a város túlnyomó részét elfoglalták az oroszok – jelentette be Szerhij Haidai kormányzó.

A város folyamatos ágyúzás alatt van, így a kormányzó arra szólította fel a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken. Haidai azt is mondta, az állandósult orosz támadás lehetetlenné teszi a humanitárius segélyek szállítását, és a lakosságot sem tudják evakuálni.

⚡️Luhansk Oblast Governor: Russian forces control 70% of Sievierodonetsk.

Governor Serhiy Haidai told Sky News that Russian troops are now in control of around 70% of Sievierodonetsk, and heavy fighting is ongoing in the city.

The governor added that the town is not encircled.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 31, 2022

Kovács Zoltán a BBC-nek: a józan ész győzött embargóügyben

A józan ész győzelmét jelenti az orosz olajembargó ügyében hozott európai uniós döntés – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC brit közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában.

A BBC politikai és közéleti műsorokra szakosodott négyes csatornájának keddi késő esti hírmagazinjában elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: Magyarország nem az Oroszország elleni további szankciók akadályozója, de ezeknek a józan észre kell alapulniuk, és arra a felismerésre, hogy az energiát érintő szankciók esetében vannak korlátai annak, hogy mit lehet megtenni. Hozzátette: ez nem csupán Magyarországra, de több más EU-tagországra is vonatkozik.
Az államtitkár szerint az Európai Unió szárazföldi országai – Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország is – nagyon jelentős mértékben függnek az orosz szállításoktól, és egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy azonnali hatályú szankciókat léptethessenek érvénybe.
Úgy fogalmazott: az aranyszabály az, hogy nem szabad olyan szankciókat bevezetni, amelyek „nagyobb fájdalmat okoznak Európának, mint Oroszországnak”.
Kovács Zoltán idézte Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, amely szerint az olajembargó azonnali bevezetése atombombáéhoz mérhető hatást gyakorolna a magyar gazdaságra, nem beszélve Magyarország lakosságáról.
Az államtitkár hangsúlyozta: senki nem kérheti olyan szankciók érvénybe léptetését, amelyek romba döntenék Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar háztartásokat. Ez észszerűtlen és lehetetlen is lenne – tette hozzá.
Arra a riporteri felvetésre, hogy senki nem beszélt az orosz olajszállítások egyik napról a másikra történő leállításáról, és mindig is arról volt szó, hogy lesz idő alternatív beszerzési források felkutatására, Kovács Zoltán azt mondta: Magyarország világossá tette, hogy ezt nemhogy az idei év végéig, de a következő négy-öt évben sem lehet megoldani. „Ez egyszerű, kemény fizikai-gazdasági realitás” – fogalmazott az államtitkár.
Kijelentette: ne kérjenek a tagországoktól olyasmit, amit nem lehet azonnal vagy rövid távon végrehajtani, különösen úgy, hogy nincs garancia olyan intézkedésekre, amelyek enyhíthetnék Magyarország szinte egyoldalú függését.
Az államtitkár szerint Magyarország különböző irányokból jelentős nyomást, sőt zsarolást is érzékelt, utalások hangzottak el például ukrán részről arra, hogy „valami történhet a csővezetékekkel”. Zsarolással sem lehet azonban Magyarországot rászorítani nemzeti érdekei diktálta álláspontjának módosítására, ugyanúgy, ahogy nyugat-európai politikusok sem kötnének kompromisszumot saját nemzeti érdekeik rovására – mondta a kedd esti BBC-interjúban Kovács Zoltán.

Kovács Zoltán: nincs kézzelfogható biztonságos alternatívája az orosz olajszállítmányoknak

Nincs biztonságos fizikai alternatívája az orosz olajszállítmányoknak, nemcsak az idei év végéig, de a belátható jövőben sem – jelentette ki kedden Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN hírtelevíziónak adott interjújában.

Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Magyarországot, hanem általában a tengerparttal nem rendelkező országokat érinti Európában. Az államtitkár többek között Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát és Bulgáriát sorolta fel azon országok között, amelyek földrajzi elhelyezkedésüknél fogva, valamint történelmi okokból jelentős mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra.
Kovács Zoltán kiemelte, hogy mindez nem választás, vagy az utóbbi egynéhány év politikájának kérdése, hanem az utóbbi harminc év hagyatéka, amellyel próbálnak megbirkózni. Az államtitkár mindemellett rávilágított, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben nagyon sokat tettek az egyoldalú függőség oldására, de még mindig nagyon messze vannak attól, hogy ki tudjanak alakítani biztonságos alternatív forrásokat, csővezetékeket Európa, illetve a világ más térségeiből az energiaigények fedezésére.
A műsorvezető bejátszotta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egyik nyilatkozatát, amelyben az úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor kíméletlenül önös érdekeit tartja szem előtt. A műsorvezető azon kérdésére, hogy Magyarország miért zárkózik el az orosz olajfüggőség csökkentésétől, Kovács Zoltán úgy válaszolt: Európában éppen Németország az, amely több ezer embert foglalkoztatva Magyarországon pontosan ismeri a magyar vezetés indítékait. Hozzátette, hogy Németország nem követelhet többet Magyaroroszágtól, mint amit az orosz szankciókkal nyerni lehet.
Kovács Zoltán az olajembargóval kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengerparttal nem rendelkező országok eddig nem kaptak biztosítékot, vagy garanciát az Európai Bizottságtól és a többi uniós tagállamtól arra, hogy energiaellátásuk – ideértve Magyarországot is – biztosított, illetve zavartalan legyen. Az államtitkár Orbán Viktor miniszterelnököt idézve kijelentette, hogy az olajembargó azonnali bevezetése atombomba hatásával érne fel a magyar gazdaságra, illetve a háztartásokra. Mint mondta, egyetlen felelős politikus sem támogathat ilyen lépést.
Kovács Zoltán aláhúzta, hogy a józan ész diadala volt a brüsszeli uniós csúcstalálkozón született kompromisszumos megállapodás.
Az államtitkár felidézte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán Horvátországban folytatott sikeres tárgyalásokat a hosszú távú energiabiztonsági együttműködésről, egyebek között a Magyarországot Horvátországgal, illetve Közép-Európával összekötő Adria kőolajvezeték kapacitásának bővítéséről.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar kormány az utóbbi tizenkét évben a legtöbbet tette az energiafüggőség oldására. Kiemelte, hogy 95 százalékról 84 százalékra mérsékelték a függést az orosz kőolajtól.
Az uniós csúcson született kompromisszumos megoldásról szólva kijelentette, hogy Magyarországnak ez sokba fog kerülni, de készen áll erre. Mint mondta, az egyezség értelmében a szankciók nem érintik az olajvezetékeken keresztül érkező orosz kőolajat, mindemellett erőfeszítések folynak a tengerparttal nem rendelkező országok energiabiztonságának szavatolására.
Kovács Zoltán az Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök túl közeli barátságára vonatkozó bírálatokra felelve azzal válaszolt, hogy „ezt a narratívát ránk erőltették”. Hozzátette, hogy Magyarországéval össze sem lehet hasonlítani a nyugat-európai államok ukrajnai konfliktust megelőzően Oroszországgal ápolt gazdasági és politikai kapcsolatait. „Ezért nem kell ujjal mutogatni Magyarországra, amikor viták folynak a szankciók, illetve az újabb büntető-intézkedések bevezetése körül” – szögezte le az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarország már az ukrajnai háború előtt világossá tette energetikával kapcsolatos álláspontját.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine