Az orosz-ukrán háború 97. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

A csecsen vezető szerint „megtisztították” Szeverodonyecket

Ramzan Kadirov csecsen vezető Telegram-oldalán azt közölte, hogy befejezték „Szeverodonyeck teljes megtisztítását”.

Elmondása szerint az ukrán fegyveresek „sietve hagyták el” a települést, és rögtönzött bombákat hagytak maguk után, amelyeket a tűzszerészeik azonnal hatástalanítottak.

A helyiek megkönnyebbülten és örömmel fogadják az orosz katonákat, és azzal viccelődnek, hogy a németeket már kiűztük, tehát most már minden rendben lesz – fogalmazott bejegyzésében a csecsen vezető.

Kovács Zoltán: nincs kézzelfogható biztonságos alternatívája az orosz olajszállítmányoknak

Nincs biztonságos fizikai alternatívája az orosz olajszállítmányoknak, nemcsak az idei év végéig, de a belátható jövőben sem – jelentette ki kedden Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak Magyarországot, hanem általában a tengerparttal nem rendelkező országokat érinti Európában. Az államtitkár többek között Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát és Bulgáriát sorolta fel azon országok között, amelyek földrajzi elhelyezkedésüknél fogva, valamint történelmi okokból jelentős mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra.
Kovács Zoltán kiemelte, hogy mindez nem választás, vagy az utóbbi egynéhány év politikájának kérdése, hanem az utóbbi harminc év hagyatéka, amellyel próbálnak megbirkózni. Az államtitkár mindemellett rávilágított, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben nagyon sokat tettek az egyoldalú függőség oldására, de még mindig nagyon messze vannak attól, hogy ki tudjanak alakítani biztonságos alternatív forrásokat, csővezetékeket Európa, illetve a világ más térségeiből az energiaigények fedezésére.

Ukrán kormányzó: az orosz erők eltaláltak egy salétromsavas tartályt Szeverodonyeckben

Az orosz erők légicsapást mértek kedden a Donyec-medencében lévő Luhanszk megyei Szeverodonyeck városra, és eltaláltak egy salétromsavas tartályt egy vegyi üzem területén – közölte Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon.

A tisztségviselő felhívta a térség lakosait, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket, és készítsenek szódaoldattal átitatott védőmaszkokat. Emellett azt tanácsolta Szeverodonyeck lakóinak, hogy kövessék figyelemmel a szél irányát. Emlékeztetett arra, hogy a salétromsav belélegezve, lenyelve, valamint a bőrrel és a nyálkahártyákkal érintkezve veszélyes. A sav gőze irritálja a légutakat, enyhe mérgezés esetén hörghurut, az alsó légutak enyhe gyulladása, szédülés, álmosság jelei mutatkoznak, míg súlyos mérgezés esetén tüdőödéma is felléphet.
A késő délutáni órákban Hajdaj arról adott hírt Facebook-bejegyzésében, hogy az orosz csapatok Szeverodonyeck nagyobb részét ellenőrzésük alá vonták, de kiemelte, hogy a várost nem sikerült bekeríteniük. Hétfő éjjel a Telegram üzenetküldő csatornán a kormányzó már beszámolt arról, hogy a 2014 óta megyeszékhelyként működő városba még beljebb nyomultak az orosz csapatok és már a belvárosi utcákon folynak a harcok.
„A regionális központban a pusztítás szintje a rubizsneihez és a popasznaihoz közelít. A város létfontosságú infrastruktúrája közel száz százalékban megsemmisült, a lakásállomány 90 százaléka károsodott, 60 százaléka már nem helyreállítható. Az ágyúzások miatt lehetetlen humanitárius segélyszállítmányokat eljuttatni a városba, illetve embereket evakuálni onnan” – írta legújabb bejegyzésében a kormányzó.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben kijelentette, hogy Ukrajna nem fog sietni területei visszafoglalásával, ha ez több tízezer áldozatot követel, hanem megvárja a szükséges fegyvereket. Ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Kijevben Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen tartott. Megjegyezte, hogy a mára már a 2014 óta tartó harcok miatt lakatlanná vált települések Kijev számára „nem jelentenek prioritást”. Hangsúlyozta, hogy Kelet-Ukrajnában a „megfelelő fegyverek hiánya miatt nehéz az ukrán hadseregnek”, miközben Oroszország és a velük együttműködő szakadárok a térségben összpontosították a legtöbb fegyverzetet és a legnagyobb személyi állományt. Az ukrán elnök egyúttal biztosított afelől, hogy Ukrajna visszaszerzi az egész területet, amely történelmileg és minden nemzetközi jogszabály szerint hozzá tartozik.
Harkiv megyében eközben több, mint tíz órán keresztül lőtték az orosz erők Zolocsin települést, egy idős nő életét vesztette, egy másik nő pedig megsebesült – közölte Viktor Kovalenko, a kistérség vezetője.
Az ukrán katonai hírszerzés kedden a Telegramon videofelvételt tett közé arról, hogyan szállítottak helikopterekkel fegyvereket és lőszereket a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonáknak. „Az égetően szükséges fegyverek és lőszerek Mariupol védőihez eljuttatása érdekében az ukrán fegyveres erők helikopter-pilótái és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának különleges erői egyedülállóan összetett hadműveletet hajtottak végre” – kommentálta a videót a hírszerzés.

A francia külügyminiszter támogatja a lengyel törekvést a NATO keleti szárnya erősítésére

Támogatóan nyilatkozott Catherine Colonna új francia külügyminiszter kedden Varsóban arról a lengyel törekvésről, amely a NATO keleti szárnya erősítését célozza az ukrajnai háború okán.

A Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Colonna, utalva „a drámai orosz agresszióra” Ukrajnában, nélkülözhetetlennek nevezte Franciaország és Lengyelország együttműködését az Európai Unión (EU) és a NATO-n belül.
Kulcsfontosságúnak minősítette Lengyelország szerepét a NATO pozícióinak erősítésében a szövetség keleti szárnyán. „Franciaország a lengyelek mellett áll ki ezekben a törekvésekben” – hangsúlyozta.
A varsói kormány egyebek mellett a 10,5 ezer fős amerikai katonai jelenlét állandóvá tételét szorgalmazza a NATO keleti szárnya megerősítésének keretében.
Előző napi ukrajnai látogatásáról beszámolva Colonna aláhúzta az Európai Unió „kollektív elszántságát” Ukrajna gazdasági, pénzügyi és katonai támogatásában.
Rau a sajtóértekezleten kiemelte annak politikai fontosságát, hogy Colonna Kijev után Varsóba látogatott. „Nincs ma a világon fontosabb ügy a kiprovokálatlan és megalapozatlan orosz agresszió elleni ukrán védelmi harcnál ” – fogalmazott a lengyel diplomácia vezetője.
Az ukrajnai háborút vízválasztó pillanatnak nevezte Európa történelmében. „E tapasztalat következtében már semmi sem lesz olyan, mint a háború előtt volt, sem intézményi, sem politikai szempontból” – vélekedett Rau.
A lengyel külügyminiszter felszólította Franciaországot, hogy támogassa Ukrajna uniós tagjelölti státuszát. Azzal érvelt emellett, hogy az ukrán integrációs folyamatban szerepelt vállalva Párizs kihasználja „nagy stratégiai esélyét arra, hogy visszaállítsa aktív közép- és kelet-európai jelenlétét”.
A francia forradalom jelszavaira utalva a lengyel külügyminiszter hangsúlyozta: aki ma nem akar a politika peremére sodródni, annak „teljes politikai erejével ki kell állnia a szabadságért, az egyenlőségért és a nemzetek közötti testvériségért küzdő Ukrajna mellett”.
Rau méltatta Franciaország szerepvállalását az ukrajnai fegyver-szállításokban, és reményét fejezte ki, hogy nőni fog az Ukrajnának szállított francia katonai felszerelések mennyisége.

Az ukrán külügyminisztérium hálás az EU-nak az új szankciókért, de csalódott Budapest álláspontja miatt

Az ukrán külügyminisztérium üdvözölte az EU-vezetők politikai döntését az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról, de csalódottságát fejezte ki Magyarország álláspontja, az olajembargó ügyében tett kompromisszum miatt – közölte a tárca kedden hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében.

„A külügyminisztérium csalódottan veszi tudomásul, hogy Magyarország olajembargóval szembeni ellenállása miatt a szankciós csomag elfogadása túl sokáig tartott, és kivételt tett a vezetékes szállítások esetében, de köszöni a partnerek, különösen az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetőinek erőfeszítéseit, amelyeknek köszönhetően ez a fontos döntés végül megszületett” – idézett a Jevropejszka Pravda című hírportál a közleményből.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy „az olajembargó felgyorsítja a visszaszámlálást az orosz gazdaság és a katonai gépezet összeomlásáig”.
„Az ukrán külügyminisztérium felszólítja az EU-t, hogy haladéktalanul kezdje meg az Oroszországi Föderáció elleni hetedik szankciócsomag előkészítését, amely más orosz exporttermékek tilalmát és egyéb korlátozó intézkedéseket is tartalmaz. Az ukrán fél már benyújtotta az erre vonatkozó javaslatait” – olvasható az ukrán külügyminisztérium közleményében.

A Gazprom leállítja a gázszállítást az Orsted és a Shell számára

A Gazprom június 1-jén felfüggeszti a gázszállításokat Dánia vezető energetikai vállalatának, az Orstednek és a Shell Energy Europe Limitednek az áprilisi szállításért járó fizetés elmaradása és a rubelben történő fizetés megtagadása miatt – közölte közleményében az orosz gázipari vállalat.

A cég közleménye szerint a Gazprom Export a május 31-i munkanap végéig a nem kapta meg az Orstedtől az áprilisi gázszállításokért járó fizetséget, ezért értesítette a dán vállalatot, hogy június 1-jétől és a teljesítésig felfüggeszti a gázszállítást, a vonatkozó orosz elnöki rendeletnek megfelelően.
Az Orsted sajtóközleményben erősítette meg, hogy megkapta a Gazprom export-értesítését, megjegyezve, hogy Oroszországból nem vezet gázvezeték Dániába, így Oroszország nem lesz képes közvetlenül megszakítani a Dániába irányuló szállítást. A cég közölte, hogy a Dániának szükséges gázt inkább az európai gázpiacról fogja beszerezni.
Hasonló ok miatt a Gazprom a Shell Energy Europe Limited számára is leállítja a gáz exportját a Németországba irányuló szállítási szerződés alapján, amelynek értelmében a szállítandó földgáz maximális éves mennyisége 1,2 milliárd köbméter lenne.
A két nyugati vállalat előre értesítette a Gazprom Exportot, hogy nem kíván az orosz elnöki rendeletnek és az orosz gázipari vállalat által biztosított rendszernek megfelelően rubelben fizetni a földgázért. Az orosz vámszolgálat szerint Oroszország tavaly mintegy 1,97 milliárd köbméter földgázt exportált Dániába.
A Gazprom kedden megerősítette, hogy leállította a gázszállítást a GasTerra holland gázkereskedőnek is, a rubelben történő fizetés elmaradása miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – Oroszország rubelben fogadja el a földgáz árát. Az elnök már akkor utalt rá, hogy a rubelért forgalmazott orosz exportcikkek listája bővülni fog.

Charles Michel: fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára

Finanszírozási lehetőségek megteremtésével és új szállítók révén fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára, diverzifikálni kell az energiaellátást, és több figyelmet kell fordítani az energia-hatékonyságra – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a soron kívüli, kétnapos, brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően kedden.

Charles Michel a sajtótájékoztatóján kiemelte: az energiahatékonyság érdekében a tagállamoknak fel kell újítaniuk vonatkozó infrastruktúrájukat, és forgatókönyvet kell készíteniük az energiaellátás esetleges jövőbeli zavarainak esetére, ugyanis – mint mondta -, az ukrajnai háború ezen a területen is megmutatta az unió sebezhetőségét.
Hangsúlyozta továbbá: a szomszédságban zajló háború kiemelte az európai védelem megerősítésének fontosságát is. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy a védelmi együttműködés erősítésére, a védelmi kiadások fokozására, a források jobb felhasználására, technológiai fejlesztésre, és a gyártási kapacitás összehangolására van szükség az Európai Unió és a NATO tagállamai között.
Elmondta, az ukrajnai háború élelmezés-biztonságra gyakorolt negatív hatása miatt az EU támogatni fogja az élelmiszer-gyártás kapacitásának növelését Afrikában az ellátási zavarok elkerülésére, e zavarok ugyanis feszültségek kialakulásához vezethetnek az afrikai kontinensen.
Közölte: prioritás a gabona szállításához szükséges ukrajnai tengeri útvonalak biztosítása. Az EU ezért támogatja az ENSZ szolidaritási folyosókra vonatkozó tervét, hogy segítse az Ukrajnában rekedt, mintegy 22 millió tonna gabona exportját.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Unió 300 milliárd euróval támogatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó, közös európai fellépésre vonatkozó uniós stratégia megvalósulását.
Kiemelte: a tervvel lehetséges az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függetlenedés elérése, ami különösen fontos olyan helyzetben, amikor Oroszország immáron 5 uniós tagállam irányában állította le a gázszállítást. A stratégia diverzifikálni fogja a gázellátást, biztosítja az energiahálózatok jobb összekapcsoltságát, valamint gyorsítja a megújuló energiahordozók elterjedését – mondta. Az uniós bizottság elnöke arra is kitért, hogy a tagországok fel vannak készülve a lehetséges földgázhiányra, a nemzeti gáztárolók jelenleg 41 százalékos töltöttségi szinten vannak, ami 5 százalékkal több a múlt év azonos időszakában feljegyezett értékhez képest.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó után azt mondta, nem zárható ki, hogy a következő hetekben az EU újabb szankciók bevezetésének tervével áll elő, melyek között az orosz földgáz embargója is szerepelhet, ha az ukrajnai helyzet tovább romlik. Véleménye szerint a földgáztilalommal fenyegetés elrettentő hatással lehet Moszkvára.
Közölte: Franciaország kitettsége az orosz földgáznak csekély, és gyorsan meg tudja szervezni az ellátás biztosítását más forrásokból. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az orosz földgáz behozatalának tilalma számos országnak komoly problémát okozhat.
Macron végezetül reményét fejezte ki, hogy a következő napokban, vagy hetekben sikerül megállapodásra jutni Oroszországgal az Ukrajnában rekedt élelmiszerek exportjáról. Ezzel kapcsolatban közölte: azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, szavazzanak meg ENSZ-határozatot az odesszai kikötő orosz blokádjának feloldásáról, hogy lehetővé tegyék az ukrán gabonafélék szállítását.
Mark Rutte holland kormányfő a távozásakor azt nyilatkozta, hogy az EU egyezségre fog jutni egy Oroszország elleni hetedik szankciós csomagról is, az elfogadásához szükséges időt azonban nehéz megjósolni. Hozzátette, nem akar találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a következő csomag tartalmazni-e embargót az orosz fosszilis tüzelőanyagokra.
A kedd hajnalban elfogadott, hatodik uniós szankciócsomagról folytatott elhúzódó tárgyalásokra utalva a holland kormányfő úgy fogalmazott: „le kell vonni a következtetéseket. A jövőben jobb lesz, ha előbb a technikai kérdésekről tárgyalunk, és csak azután döntünk a szankciós csomag méretéről és összetételéről”.
A tagországok állam-, illetve kormányfői a kétnapos tanácskozásuk első munkanapján megállapodtak az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely bizonyos kivételek mellett behozatali tilalmat rendel el az EU-ba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre. A politikai megegyezés értelmében, a csővezetéken szállított nyersolajra ideiglenes kivétel vonatkozik, míg az ellátás hirtelen megszakadása esetén sürgősségi intézkedések bevezetését biztosítja. A szankciós csomag továbbá a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárja a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkezik, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket von a megszorító intézkedések hatálya alá.
Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta: „Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Hangoztatta: „Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó kőolaj használatát Magyarországon”.

Az ukrán védelmi tanács vezetője elhúzódó háborúra számít

Oroszország ukrajnai háborúja nem fog hamar véget érni, az ukrán államnak pedig minden erőfeszítését össze kell szednie a győzelem érdekében – figyelmeztetett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az Ukrinform hírügynökségnek adott, kedden megjelent interjújában.

Danyilovot azzal kapcsolatban kérdezte meg a hírügynökség, hogy a február 24-én indított háború a századik napjához közeledik és az újságírók arról faggatták, szerinte milyen következtetéseket lehet levonni.
„Először is, még túl korai következtetéseket levonni. Másodszor, szerintem veszélyes dolgokat mondtak azok, akik azt állították, hogy a háború hamarosan véget ér, hogy már győztünk és áprilisban ünnepelni fogunk. Sajnos, a háború folytatódik, és még sok tennivalónk van a győzelemig. Nagyon nehéz dolgunk van a fronton, harcok dúlnak Luhanszk, Donyeck megyékben és országunk más régióiban is. Nem lehetünk elégedettek, amíg az utolsó orosz csizma is tapossa országunkat. Senki nem vonta vissza az Oroszországi Föderáció államunk elpusztítására irányuló utasítását. Ezzel együtt kell élnünk, és minden döntésünket ennek megértésével kell meghoznunk” – szögezte le a védelmi tanács vezetője.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy az ukrán fegyveres erők tagjai megsemmisítették a Wagner orosz zsoldoshadsereg nagy létszámú alakulatát a Donyec-medencében. Erről azonban több részletet nem hoztak nyilvánosságra. Kommentárjában a biztonsági szolgálat emlékeztette az orosz katonákat: „a megszálló hadsereg elhagyásának egyik módja, hogy felhívják az SZBU forródrótját, megadják magukat és akkor életben maradnak”.
A kijevi városi katonai adminisztráció közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy megerősítik az ukrán főváros védelmét arra az esetre, ha az orosz csapatok újfent megpróbálnának benyomulni. A közlemény szerint Kijev első védelmi vonala a várostól nagy távolságra épül. „Ha lesz második támadás, nem kerülhetjük el a károkat, de ezek a lehető legkisebbre csökkentendők. Kijev első védelmi vonalát a várostól nagy távolságra építjük ki azért, hogy ellehetetlenítsük az ellenséges tüzérségi egységek bevetését” – hangsúlyozta a kijevi katonai adminisztráció.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők harci cselekményei elsősorban a Donyec-medencére összpontosulnak: rohamműveleteket hajtanak végre Szeverodoneck és Bahmut irányában, továbbá offenzívát készítenek elő Liman városnál.
A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 30,5 ezer orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 208 orosz repülőgépet, 174 helikoptert, 13 hadihajót, 1358 harckocsit, 3302 páncélozott harcjárművet, 649 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 208 rakéta-sorozatvetőt.

Üzemanyaghiány sújthatja Európát nyáron a Nemzetközi Energiaügynökség szerint

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt minden korábbinál mélyebb és hosszabb energiaválság alakulhat ki, amelynek következő, nyári szakaszában üzemanyaghiány sújthatja Európát – mondta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője egy keddi interjúban.

Fatih Birol a Der Spiegel című német hírmagazinnak adott interjúban rámutatott, hogy Oroszország az Ukrajna elleni támadásig a globális energiarendszer meghatározó szereplője, az első számú kőolaj- és földgázexportőr, és az egyik legnagyobb szénexportőr volt.
Ezért míg a hetvenes és a nyolcvanas évek energiaválságai egyedül a kőolajról szóltak, az Ukrajna elleni orosz támadás következtében „egyszerre van olajválság, gázválság és villamosenergia-válság”, így ez a krízis sokkal súlyosabb, mint az eddigiek, és valószínűleg hosszabb ideig is tart majd – fejtette ki a párizsi székhelyű kormányközi szervezet ügyvezető igazgatója a Der Spiegel hírportálján közölt interjúban.
Kiemelte, hogy a nyár az utazás, autózás legfőbb szezonja Európában és az Egyesült Államokban, így emelkedik az üzemanyag iránti kereslet, ami a válságos környezetben ellátási zavarokhoz vezethet. Mint mondta, benzinből, dízelből és kerozinból is hiány keletkezhet, méghozzá főleg Európában.
Európában ugyanis nem csupán a nyersolajimporttól, hanem a feldolgozott olajtermékek behozatalától is függ az ellátás – tette hozzá Fatih Birol, rámutatva, hogy több exportőr, köztük Kína kiviteli korlátozásokat vezetett be a hazai fogyasztók védelmére.
Ugyanakkor lehetnek „megkönnyebbülést hozó meglepetések” a piacon. Javíthat a helyzeten, ha tovább gyengül a kínai gazdaság, mert így csökkenne az olaj iránti kereslet. A kínálat bővülését eredményezheti, ha sikerülne megállapodni a legnagyobb kitermelők közé tartozó Iránnal az ország nukleáris programjáról. Ugyancsak a kínálati oldalról hozhat enyhülést, ha néhány közel-keleti termelő, például Szaúd-Arábia, növelné a kitermelését. Azonban „mindegyik eset meglepetés lenne, nem szabad számítani rájuk” – húzta alá az IEA vezetője.
Inkább a fogyasztás csökkentését szolgáló javaslatokat lenne érdemes megfogadni, amelyeket a szervezet már márciusban bemutatott – mondta Fatih Birol. Felidézte, hogy a tíz pontból álló csomag a fejlett gazdaságoknak szól, és a többi között azt tartalmazza, hogy vezessék be az autómentes vasárnapok intézményét a nagyvárosokban, csökkentsék a jegyek, bérletek árát a közösségi közlekedésben és szigorúbban korlátozzák a sebességet az autópályákon.
A 31 államot, köztük Magyarországot összefogó szervezet vezetője a többi között arról is szólt, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakult energiaválság lehetőségeket, reményt is jelenthet. Mint mondta, a válság „fordulópont lehet sok ország számára, hogy alapvetően átalakítsa energiapolitikáját”.
Ha a kormányok a megújuló energiaforrások kiaknázását és minden más, „tiszta technológia” használatát ösztönző beruházási politikát folytatnak, akkor nem csak az éghajlatvédelem ügyét mozdítják előre, hanem enyhítik országuk függését a fosszilis energiahordozók importjától – fejtette ki az IEA vezetője, aláhúzva, hogy „a megújuló energia energiabiztonságot jelent”.

Eurojust: felelősségre kell vonni az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények elkövetőit

Mindent meg kell tenni az Oroszország által Ukrajnában indított háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtése és a felelősök bíróság elé állítása érdekében – jelentette ki Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust elnöke Hágában kedden.

Ladislav Hamran, a szintén hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészi hivatalával közösen tartott sajtótájékoztatón emlékeztett: Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot, hogy felderítse az Ukrajnában február 24. óta tartó háborúban állítólagosan elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. A Nemzetközi Büntetőbíróság április végén csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az Eurojust elnöke közölte: Észtország, Lettország és Szlovákia főügyészei kedden Hágában megállapodást írtak alá arról, hogy országaik csatlakoznak a közös nyomozócsoporthoz. A megállapodás lehetővé teszi a szoros együttműködést, valamint az információk és a bizonyítékok hatékony és gyors megosztását – mondta Hamran. Közölte továbbá, hogy az Eurojust operatív, elemzési, jogi és pénzügyi támogatással továbbra is támogatja a közös nyomozócsoport partnereit, emellett segíti a résztvevő országok nemzeti hatóságai közötti koordinációt és együttműködést is.
Karim Khan, az ICC főügyésze reményét fejezte ki, hogy a három uniós tagország csatlakozását követően más országok is részt kívánnak venni a közös nyomozócsoport munkájában. Kiemelte: hivatalának célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság részes államaiban.
Közölte azt is, hogy a közös nyomozócsoport azon dolgozik, hogy önálló irodát nyisson Kijevben az állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.
Iryna Venediktova ukrán főügyész a sajtótájékoztatón kijelentette: elengedhetetlen az Európai Unió támogatása és együttműködése, ugyanis – mint mondta – a közös nyomozócsoportnak „minden egyes nap” újabb eseteket kell kivizsgálnia. Tájékoztatása szerint naponta mintegy két-, háromszáz újabb feltételezett nemzetközi bűneset, valamint ez idáig több, mint 600 gyanúsított, köztük magas rangú orosz politikusok és katonatisztek kerültek a nyomozócsoport látókörébe. Elmondta, hogy a közös nyomozócsoport ez idáig mintegy 15 ezer ügyben kezdett vizsgálatot és nyolcvan embert tartanak fogva feltételezett háborús bűnök feltételezett elkövetése miatt.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is kiadta hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/94E5eEDqiw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/AKJQbaQZug

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 31, 2022

Az orosz csapatok megkezdték az előrenyomulást Szeverodonyeck városában

Az orosz állami televízió olyan felvételeket sugárzott, amelyeken állítólag szeparatista katonák láthatóak Szeverodonyeck városában, a legnagyobb, még Ukrajna által tartott donbaszi városban, írta a Guardian.

Szemtanúk szerint az orosz tankok és csapatok megkezdték az előrenyomulást a város központja felé, miközben a tüzérségi sortüzek tönkretették a kritikus infrastruktúrát, és az épületek 90 százalékát megrongálták.

A Guardian nem tudta ellenőrizni a felvételek dátumát vagy helyszínét.

Az orosz média szerint Herszon hamarosan Oroszország része lesz

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Herszoni régió hatóságai a közeljövőben kezdeményezni fogják a régió Oroszországhoz való csatlakozásának kérdését. Kirill Sztremouszov, a Herszoni régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője a lapnak megerősítette az értesülést.

Nyugatról várják a segítséget Szeverodonyeckbe

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy az oroszok kezére kerülhet-e Szeverodonyeck.

A kormányzó úgy fogalmazott, hogy addig folytatják a harcot, amíg nem kapnak elég nehézfegyvert nyugatról ahhoz, hogy akár messziről is meg tudják állítani az orosz hadsereget.

Szükségünk van nagy hatótávolságú tüzérségre. Az oroszok folyamatosan lőnek ránk távolról. Hatalmas lövedéktartalékuk van, és órákon át csak tüzelnek az állásainkra – idézi Szerhij Hajdajt a BBC.

Hozzátette, akkor küldik a csapatokat harcba, ha megérkezik a nagy hatótávolságú tüzérség. Csak akkor lesznek képesek megállítani az orosz erőket.

A volt orosz elnök szerint a gyűlölet motiválja az unió legújabb szankcióját

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Telegramon reagált az Európai Unió orosz olajra vonatkozó szankcióira – írja a Guardian.

A politikus ebben kifejtette: az olaj- és gázszankciók valójában az adófizetőket célozzák, az orosz kormányt pedig megszorításokra kötelezik. Szerinte a szankciók valójában az átlagpolgárok ellen irányulnak, és a „gyűlölet motiválja őket”.

Az Azovsztalban aláaknázottan hátrahagyott holttestekről számolt be az orosz katonai szóvivő

A mariupoli Azovsztal acélműben az ukrán erők kapitulálása után az orosz hadsereg egy 152 ukrán katona holttestét rejtő izotermikus furgont talált, amelyben a tűzszerészek négy aknát fedeztek fel – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a robbanóanyag elegendő lett volna ahhoz, hogy a járműben maradt összes holttestet megsemmisítse. Konasenkov az Azovsztalban őrizetbe vett hadifoglyok vallomására hivatkozva azt állította, hogy a halottakat Kijevből kapott parancsra aknázták alá az üzemképtelen hűtőrendszerű furgonban.
Emlékeztetett rá, hogy az Azov alakulat tagjai a megadást megelőzően nyilvánosan a halottak elszállítását és átadását kérte a hozzátartozóknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, amire nem érkezett válasz. A szóvivő szerint a „provokáció” célja az volt, hogy Oroszországot vádolhassák meg a holttestek szándékos megsemmisítésével, valamint kísérlet az ukrán vezetés reputációjának megmentésére. Ígéretet tett rá, hogy a holttesteket ki fogják adni Ukrajna képviselőinek.
Konasenkov elmondta, hogy az elmúlt nap folyamán nagypontosságú levegő-föld rakéták négy vezetési pontra és 13 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulására, a harcászati légierő gépei és drónjai pedig három vezetési pontra, 69 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, egy radarállomásra és két lőszerraktárra mértek csapást. A légicsapások következtében mintegy 290 „nacionalista” vesztette életét és 23 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.
A beszámoló értelmében az orosz légvédelem egy Szu-25-ös repülőgépet és hat drónt lőtt le. A rakéta- és tüzérségi erők 38 vezetési pontot, 417 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 46 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget, 36 haditechnikai eszközt – köztük egy Uragan és egy Grad rakétasorozatvetőt -, két lőszerraktárt és egy üzemanyagraktárt semmisített meg.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a különleges katonai művelet kezdete óta 184 repülőgépet, 128 helikoptert, 1070 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3342 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 454 rakétasorozatvetőt, 1738 tüzérségi löveget és aknavetőt eszközt, valamint 3311 speciális katonai járművet semmisítettek meg.
Az orosz védelmi tárca hétfő este ismét arról tett bejelentést, hogy az ukrán fegyveres erők és külföldi zsoldosok oktatási és egészségügyi létesítményeket használnak fel katonai célokra. A minisztérium emellett azt közölte, hogy Kraken elnevezésű ukrán nacionalista egység fegyveresei büntetőakciókat hajtottak végre Harkiv megye lakosai ellen, akiket az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) oroszbarát érzelmekkel gyanúsított meg.
Ezeknek az embereknek az otthonába az osztagok a tájékoztatás szerint éjjelente törnek be, ott fizikailag bántalmazzák őket, egyeseket ismeretlen helyre hurcolnak. A minisztérium szerint Harkiv megyében már több tucatnyian tűntek el az ilyen büntető razziák után.

Szijjártó: Magyarország és Horvátország kész a hosszú távú energiabiztonsági együttműködésre

A magyar és a horvát kormány kész a hosszú távú energiabiztonsági együttműködésre, Horvátország így készen áll az Adria kőolajvezeték kapacitásának bővítésére, hogy vészhelyzet esetén is biztosított legyen Magyarország ellátása – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Zágrábban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Davor Filipovic horvát energiaügyi miniszterrel való tárgyalása után leszögezte: Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült kiharcolnia, hogy az Oroszországgal szembeni európai uniós kőolajembargó alól mentességet kapjon a csővezetékes szállítás, így Magyarország ellátása továbbra is biztosított legyen, de a teljes biztonsághoz arra van szükség, hogy hazánk ne csak egy irányból vásárolhasson kőolajat.
Rámutatott, hogy jelenleg az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték biztosítja Magyarország ellátását, de fel kell arra is készülni, hogy a tranzit ezen az útvonalon adott esetben ellehetetlenülhet. „Ne felejtsük el, ez a vezeték egy olyan ország területén halad át, amely jelenleg háborúban áll, és hallhattunk különböző fenyegetőzéseket az ukránok részéről arra vonatkozólag, hogy majd a tranzitszállításokat leállítják” – mondta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy délről, Horvátország felől rendelkezésre áll alternatív szállítási útvonal, az Adria kőolajvezeték, amelyet azonban bővíteni kell Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonságának garantálásához. Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy Horvátország készen áll erre egy hosszú távú energiabiztonsági együttműködés keretében, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a kellő mennyiség Magyarország ellátásához.
„Jó hírt tudok mondani, mivel megállapodtunk Horvátország energiaügyi miniszterével arról, hogy Horvátország is, Magyarországhoz hasonlóan, készen áll egy hosszú távú energiabiztonsági együttműködésre” – jelentette be a miniszter. Hozzátette: a horvátok készen állnak arra, hogy útvonalat biztosítsanak a kőolajszállítmányoknak Magyarország irányába, amennyiben ilyen szállításokra szükség lesz. A horvátok készen állnak arra is, hogy kibővítsék a Magyarországra irányuló Adria vezeték kapacitását, valamint készen állnak arra, hogy megfelelő mennyiségű szállítási kapacitásokat biztosítsanak hosszú távon Magyarország irányába.
Elmondta, hogy kedd délután már a felek érintett vállalatai tárgyalnak a konkrét technikai részletekről, ugyanis nekik kell tisztázniuk a kapacitáslekötés konkrét idejét és mennyiségét, illetve a vonatkozó tarifákat.
„A legfontosabb tehát az, hogy mind a horvát, mind a magyar kormány készen áll és elkötelezett arra, hogy egy hosszú távú energiabiztonsági együttműködés keretében Horvátországon keresztül szükség esetén, vészhelyzetben, rendelkezésünkre álljon a Magyarország kőolajellátásához szükséges mennyiséget szállítani képes kapacitás” – összegezte Szijjártó Péter.
A miniszter hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátása ma biztonságban van, kőolajellátásunk is biztonságban van, azonban fel kell készülnünk arra, hogy adott esetben vészhelyzet jöhet létre”.
Sikerült megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, az energiaellátás biztonságát és a jelenlegi üzemanyagárakat is – fogalmazott.

A Gazprom megerősítette a hollandiai gázszállítások leállítását

A Gazprom leállította a gázszállítást a holland GasTerra vállalatnak, amely nem hajlandó az energiahordozóért rubelben fizetni – közölte az orosz gázipari vállalat sajtószolgálata.

A Gazprom az általa kiadott tájékoztatás szerint május 30-án estig nem kapta meg a gázszállításokért a rubelben számított fizetési eljárás szerint járó fizetséget a GasTerrától. Az orosz vállalat már hétfőn bejelentette, hogy leállítja a hollandiai gázszállításokat.
A Gazpromot a GasTerra előre értesítette arról, hogy megtagadja az új rendszer szerinti fizetést. A holland cég ezt azzal indokolta, hogy attól tart, ezzel megsérti az Oroszország elleni szankciókat. A vállalat szerint „túl sok pénzügyi és működési kockázat kapcsolódik az előírt fizetési lehetőséghez”.
Korábban Finnország, Bulgária és Lengyelország mondta le az orosz gáz vásárlását, Dánia pedig közölte, hogy nem fog az új rendszer szerint fizetni.

Brit hírszerzés: még bőven állnak kihívások Oroszország előtt, ha el akarja élni céljait

A brit hírszerzés keddi napi jelentése szerint az, hogy az oroszok bevették Liman városát, támogatja fő műveleti céljukat, Szeverodonyeck városának körülzárását, illetve a luhanszki ukrán erők elzárását egy katlanban.

Szeverodonyeck heves bombázása folytatódik, miközben a város külterületein valószínűleg utcai harc folyik.

A szektorban az orosz déli haderőcsoport alakulatai vezethetik a legsikeresebb tengelyt, amelyet a középső haderőcsoport csapatai támogatnak északról.

A HALADÁS LASSÚ, DE A MEGSZERZETT TERÜLETEKET MEGTARTJÁK.

A katlanba vezető utak valószínűleg ukrán ellenőrzés alatt maradtak. Oroszország nagyobb helyi sikereket ért el, mint korábban, mivel a csapatokat és a tüzelést egy viszonylag kis körzetre összpontosította. Ez arra kényszeríti Oroszországot, hogy vállaljon kockázatot máshol az elfoglalt területeken.

Oroszország politikai célja valószínűleg Donyeck és Luhanszk megye teljes területének elfoglalása.

ENNEK ÉRDEKÉBEN OROSZORSZÁGNAK TOVÁBBI KIHÍVÁST JELENTŐ MŰVELETI CÉLOKAT KELL ELÉRNIE SZEVERODONYECK MELLETT, beleértve a kulcsfontosságú Kramatorszk városát és az M04-es Dnyipro–Donyeck főutat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 31 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/IQeojTdiEP

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/EL8MZDZ4WH

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 31, 2022

Szeverodonyeck egyharmada orosz kézen

Az orosz erők azt állítják, hogy átvették az irányítást Kelet-Ukrajna kulcsfontosságú városának, Szeverodonyecknek körülbelül az egyharmada felett, de az ostrom a hírek szerint tovább tart, mint azt remélték.

Hétfőn orosz tankok és katonák megkezdték az előrenyomulást a Donbász legnagyobb városába, amelyet még mindig Ukrajna birtokol, és a harcokat kivitték az utcára.

Már most kijelenthetjük, hogy a város egyharmada már az ellenőrzésünk alatt áll – mondta Leonyid Pasecnik, az oroszok által támogatott Luhanszki Népköztársaság vezetője kedd reggel a TASS orosz állami médiaügynökségnek.

Pasechnik szerint még mindig dúlnak a harcok városszerte, de az orosz erők nem haladtak olyan gyorsan, mint remélték. „Mindenekelőtt a város infrastruktúráját szeretnénk megőrizni” – tette hozzá. Ukrán tisztviselők szerint azonban a város kritikus infrastruktúráját megsemmisítették az orosz lövedékek, így Szeverodonyeck nagy része romokká vált, és az épületek 90 százaléka megsérült.

Two dead and three wounded civilians in Lysychansk, Russians are storming in the areas of Sievierodonetsk and Toshkivka, destroyed kindergarten in Hirske pic.twitter.com/eUTv05vVwc

— Serhiy Haidai (@TXlrgA0vCNNaf1G) May 31, 2022

Orosz képviselő: Moszkva új importőröket fog találni az olajának

Oroszország is reagált az Európai Unió legutóbbi szankciójára, amely részben megtiltotta az olajimportot Moszkvából, és közölte, hogy más importőröket fognak találni.

Mihail Uljanov, a bécsi nemzetközi szervezetek orosz képviselője egyetért Ursula von der Leyen azon korábbi kijelentésével, miszerint Oroszország más importőröket fog találni, miután az Európai Unió tagállamai megállapodtak az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról.

Az orosz képviselő figyelemre méltónak tartja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének azon kijelentését, hogy az olajembargó az év végére 90 százalékkal csökkenteni fogja az orosz olaj importját az Európai Unióba.

Jól mondta tegnap, Oroszország más importőröket fog találni. Figyelemre méltó, hogy most ellentmond saját tegnapi kijelentésének. A nagyon gyors szemléletváltás azt jelzi, hogy az EU nincs jó formában – írta Twitter-bejegyzésében Mihail Uljanov.

Az ukrán határ közelében tart hadgyakorlatot Belarusz a következő hónapokban

Katonai mozgósítási gyakorlatokat tart Belarusz júniusban és júliusban is az ukrán határ közelében – írja a Sky News a BelTA belarusz állami hírügynökség alapján.

A gyakorlatokat az ország déli részén lévő Gomel régióban tartják, amely bizonyos helyeken határos a csernobili atomkatasztrófa helyszíne körüli tilalmi zónával.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4954 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4450-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 243 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 82 ember, köztük 28 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

ISW: egyre romlik az orosz morál

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint tovább rontja az orosz képességeket és harci morált, hogy egyre több az áldozat az alacsonyabb rangú tisztek között. Tovább növekszik az orosz katonai körökben a belföldi nézeteltérés, amely azt állítja, hogy a Kreml nem tesz eleget a háború megnyeréséért.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők folytatták Szeverodonyeck egyes területeinek fokozatos elfoglalását, de még nem vették körül teljesen a várost.
• Az orosz erők az Izjum melletti átcsoportosításra összpontosítottak, hogy megújítsák a Szlovjanszk és Barvinkove felé irányuló offenzívákat, és csak kisebb, sikertelen támadásokat hajtottak végre. Fokozatosan haladnak előre Szlovjanszk felé, és magát a várost is meg akarják támadni a következő hetekben, de nem valószínű, hogy döntő eredményeket érnek el.
• A harkivi orosz erők továbbra is arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák, hogy egy ukrán ellentámadás elérje a Harkiv és Belgorod közötti ukrán-orosz határt, az ukrán erők pedig az elmúlt napokban nem hajtottak végre jelentős műveleteket a térségben.
• A Herszon megye északi részén végrehajtott korlátozott ukrán ellentámadás az elmúlt 48 órában nem szerzett újabb területeket, de megzavarta az orosz hadműveleteket. Az orosz erők több sikertelen támadást indítottak az Inhulets folyó keleti partján fekvő ukrán hídfő ellen.
• Az orosz alacsonyabb rangú tisztek növekvő áldozatai tovább rontják az orosz morált, valamint a parancsnoki és irányítási képességeket.

22 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában

Amiatt, hogy Oroszország elzárta a fekete-tengeri kikötőinket és elfoglalta az Azovi-tenger partjának ránk eső részét, nem tudunk exportálni 22 millió tonna gabonát, amely már a raktárakban van – panaszkodott videóüzenetében az ukrán elnök. Zelenszkij szerint ezzel a helyzettel Oroszország globális szinten destabilizálja az élelmiszerellátást, ami egyre emelkedő világpiaci árakhoz vezet, miközben éhínség fenyeget Afrikában, Ázsiában és néhány európai országban is, ez pedig újabb migránsválsággá fajulhat.

Az ukrán elnök cinikusnak tartja azt az orosz érvelést, hogy a különböző szankciók nem teszik lehetővé számukra az élelmiszerexport növelését. „Az orosz élelmiszereket nem akadályozták szankciók, az orosz megszállók pedig már legalább félmillió tonna ukrán gabonát loptak el, és most keresik a módját, hogy illegálisan eladják. Ebből közvetlen anyagi hasznuk származna, miközben a legális piacon továbbra is hiányt tartanának fenn – mondta Zelenszkij.

Egyre nagyobb az orosz nyomás a Donbászban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében arról számolt be, hogy a donbászi helyzet továbbra is rendkívül nehéz.

Az orosz hadsereg igyekszik maximalizálni harci erejét, hogy egyre nagyobb nyomást gyakoroljon a védőkre. Szeverodonyeck, Liszicsanszk, Bahmut, Avdiivka, Kurakhove és Szlovjanszk a megszállók fő célpontjai.

„Hálás vagyok a védőinknek, akik a megszállók technikai és olykor létszámfölénye ellenére hősiesen tartják a védelmet” – mondta az ukrán elnök.

Az orosz csapatok ismét ágyúzták Harkovot, a Szumi régió területét, valamint a herszoni régiót.

Charles Michel: megállapodás született az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról

Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.

Charles Michel tájékoztatása szerint az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára. Az orosz olaj kivitelének tilalma „hatalmas finanszírozási forrást vág el” Moszkva hadigépezetétől – húzta alá.
A tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más kemény intézkedéseket is tartalmaz”, köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.
Charles Michel üzenetében – Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva – azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt – emelte ki.
„Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat” – fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.
Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. „Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez” – tette hozzá.
A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel „figyelemre méltó eredménynek” nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta: „az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól”. Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy a hatodik uniós szankciócsomag kiterjed az Oroszországból az EU-ba szállított kőolajtermékekre, átmeneti kivétellel a csővezetéken szállított nyersolajra. Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.
Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.
Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.
Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. A kapacitásnöveléshez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint „némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta: „Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Hangoztatta: „Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon”.
Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül „nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen”.

Orbán: megvédtük a rezsicsökkentést

Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfő éjjel Brüsszelben, az európai uniós csúcstalálkozó első napját követően.

„Van elég bajunk enélkül is. Egekben vannak az energiaárak, magas az infláció, és a szankciók miatt egész Európa egy világgazdasági válság szélén táncol. Ilyen körülmények között kibírhatatlan lett volna számunkra, ha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot. Ez felért volna egy atombombával. De ezt sikerült elkerülni” – hangoztatta a kormányfő.
Kijelentette: „Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat. A családok ma este nyugodtan aludhatnak, a leghajmeresztőbb ötletet sikerült kivédeni” – tette hozzá Orbán Viktor.

Megérkezett Kijevbe az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete

Megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete, így 2019 óta először van misszióvezetője Washingtonnak a kelet-európai országban – jelentette hétfőn az amerikai sajtó.

Brink hétfőn a Twitteren közzétett üzenetben jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. A diplomáciai feladatokat ellátó politikus hozzátette: „megtiszteltetés” számára, hogy csatlakozhat a csapathoz, amely Ukrajnában teljesít feladatot. Megjegyezte, hogy felkereste az ukrán külügyminisztériumot, hogy átadja megbízólevelét. „Elsődleges prioritásunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát” – írta.
Az Egyesült Államok utolsó ukrajnai nagykövete Marie Jovanovics volt, akit Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben menesztett pozíciójából. Jovanovics később kulcsszereplővé vált Trump első alkotmányos felelősségrevonási eljárása (impeachement) során. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét Kristina Kvien ügyvivő vezette.
Brinket – akit Biden áprilisban jelölt a posztra – az amerikai törvényhozás egyhangú szavazással erősítette meg pozíciójában. Az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája 2019-ben, még Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban. Ezt megelőzően – 2015 és 2018 között – a külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt. 2014 és 2015 között pedig Taskentben volt diplomata.
Az Egyesült Államok februárban függesztette fel kijevi nagykövetségének működését, miután Oroszország átfogó támadása elkezdődött. A feladataik ellátását kezdetben Kijevből az ország nyugati részén található Lvivbe (Lemberg) helyezték át, majd Lengyelországba költöztették a nagykövetséget. A hónap elején több amerikai diplomata érkezett Kijevbe, ami már annak a jele volt, hogy az Egyesült Államok arra készül, újraindítja az ukrán fővárosban található nagykövetsége működését.
Washington két hete újra is indította – egyelőre korlátozott szinten – nagykövetsége működését Kijevben. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere – miután május 18-án felvonták az amerikai zászlót a nagykövetségen – „jelentős lépésnek” nevezte az újranyitást.
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a múlt héten úgy fogalmazott: „viszonylag alacsony szinten tárgyalják”, hogy az Egyesült Államok ismét telepítene katonákat Ukrajnába a kijevi nagykövetségének védelme érdekében. „Az amerikai erők bármilyen újbóli visszatelepítése Ukrajnába elnöki döntést igényelne” – tette hozzá a tábornok.
A Wall Street Journal című amerikai napilap beszámolója szerint az Egyesült Államok tisztviselői próbálják úgy megoldani az újranyitott kijevi nagykövetség védelmének biztosítását, hogy Oroszország ne érezze azt, hogy fokozzák az amerikai katonai jelenlétet.

Előrenyomulásról és intenzív ukrán tüzérségi csapásokról számoltak be a donyecki szakadárok

Miközben két falu „felszabadításáról” számoltak be hétfőn a délkelet-ukrajnai szakadár erők, Danyiil Bezszonov, a „Donyecki Népköztársaság” tájékoztatási miniszter-helyettese kijelentette, hogy 2014 óta példátlan intenzitású tüzérségi támadás érte Donyecket.

A donyecki területvédelmi parancsnokság arról számolt be, hogy bevették a Szlovjanszk felé vezető úton fekvő Dibrova és Sztarij Karavan falut. A két település a múlt hét végén elfoglalt Krasznij Liman várostól délre és délnyugatra található. A luhanszki „népi milícia” parancsnoksága a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy egységei megerősítették állásaikat Szeverodonyeck külvárosában és megkezdték a település ostromát.
A donyecki hatóságok közölték, hogy az ukrán fegyveres erők hétfőn nehézfegyverekkel – Bezszonov szerint egyebek között amerikai 155 milliméteres M-777-es tarackokkal -lőtték Donyecket. Csapások érték a városközpontot és négy közoktatási intézményt. Legkevesebb három ember, köztük egy gyermek életét vesztette, huszonegyen pedig megsérültek, köztük tizenévesek.
Nehézfegyverekből kapott találatot több, Donyecktől északra fekvő település is, köztük Jaszinuvata, Horlivka – itt egy óvodát lőttek – és Pantelejmonivka. A szakadár „Luhanszki Népköztársaság” főügyészsége közölte, hogy Sztahanovban (Kadiivkában) két állapotos nő életét vesztette, miután az ukránok Uragan rakéta-sorozatvetőből tűz alá vették a várost. A támadásban 24 ember, köztük nyolc gyermek megsebesült.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfői Telegram-bejegyzésében „észszerűnek” nevezte Joe Biden amerikai elnöknek azt a döntését, hogy nem bocsát Ukrajna rendelkezésére olyan, félezer kilométeres hatótávolságú, M31 GMLRS típusú, irányított lőszerű rakéta-sorozatvető rendszereket, amelyek képesek lennének Oroszország területére csapást mérni. Rámutatott, hogy ellenkező esetben az orosz fegyveres erőknek az orosz városok megtámadásakor be kellene váltaniuk fenyegetésüket, miszerint azokra a központokra fognak lecsapni, ahol a vonatkozó „bűnös döntéseket” meghozták. Rámutatott, hogy ezek némelyike „egyáltalán nem Kijevben van”.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine