Az orosz-ukrán háború 91. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Rakétarendszereket kér az ukrán külügyminiszter

Ukrajnának minél több rakétarendszerre van szüksége, méghozzá minél előbb – ezt mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon.

Washingtonnak mielőbb teljesítenie kell az ígéretét és el kell látnia minket rakétarendszerekkel, amint csak lehet – mondta Dmitro Kuleba.

A külügyminiszter úgy érvelt: ha Ukrajna nem kap ezekből a fegyverekből, akkor nem tudják visszafoglalni Herszont és környékét, ahol szerinte sokan a „felszabadításra” várnak, és ahonnan az oroszok Ukrajna középső részét, valamint Odesszát is fenyegethetik. Ezen kívül a Donbaszban is tovább romlik a helyzet, ahol már így is rommá lőttek, megsemmisítettek több falut az oroszok.

Dmitro Kuleba mindeközben azt is elismerte, hogy a fegyverzet szempontjából sokkal jobb most Ukrajna helyzete, mint egy hónappal ezelőtt volt, és ebben nagy szerepe van az Egyesült Államoknak, amely fontos szervező szerepet vitt ebben.

Megszűnik Oroszországban a katonai szolgálat felső korhatára

Az orosz parlament megszüntette a katonai szolgálat felső korhatárát – számolt be a Sky News.

Az Állami Duma alsóháza három olvasatban, egyetlen ülésen hagyta jóvá a törvényjavaslatot, nem sokkal utána pedig a Szövetségi Tanács is elfogadta. A törvényről már csak az orosz elnök, Vlagyimir Putyin aláírása hiányzik az életbelépéshez.

Ma különösen meg kell erősítenünk a fegyveres erőket és segítenünk kell a védelmi minisztériumot – mondta Vjacseszlav Volodin, az Állami Duma elnöke.

A jelenlegi szabályozás szerint az orosz sereghez szerződésesként csak 18–40 év közötti oroszok és 18–30 év közötti külföldi állampolgárok csatlakozhatnak, de a korhatár maximumának letörlésével bármilyen idős emberek jelentkezhetnek ilyen pozíciókra.

Az EU azt reméli sikerül döntést hozni az orosz olajjal szembeni szankciókról

Az Európai Unió továbbra is reménykedik abban, hogy az Európai Tanács következő ülése előtt sikerül megállapodni az orosz olajjal szembeni szankciókról – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Továbbra is bízom abban, hogy megtudjuk oldani a témát az Európai Tanács előtt – nyilatkozta Michel az újságíróknak a svéd miniszterelnökkel tartott stockholmi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: döntéseket hoznak az orosz hadigépezet megtörése érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a Kremlre a háború befejezésére ösztönözve – írta a Sky News.

Szijjártó: ezután is segíteni fogunk

Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának – írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: „köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!”, akkor „a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!”
Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta Magyarország álláspontját, azt, hogy nem hajlandó támogatni az Oroszországgal szembeni olajembargót.

Zelenszkij bírálta, hogy Magyarország elutasítja az olajembargót

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarországnak azt az álláspontját, amely szerint nem hajlandó támogatni az Oroszországgal szembeni olajembargót annak ellenére, hogy az energiahordozókból származó bevételből finanszírozzák a „Kreml hadigépezetét” – számolt be a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

Zelenszkij erről a davosi világgazdasági fórumon, az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt egyik rendezvényen beszélt videokapcsoláson keresztül.
„Elérkeztünk a hatodik szankciós csomaghoz, amely magában foglalja az olajembargót” – mutatott rá az ukrán elnök, kiemelve, hogy amíg nem vezetik be az importtilalmat, Oroszország akár 200 milliárd dollárt is kereshet a kőolajexportján, amiből „bármilyen fegyvert megvásárolhat”.
Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra is: a magyar kormány azzal érvel álláspontja mellett, hogy jelentős forrásokra van szüksége ahhoz, hogy lemondhasson az orosz kőolaj behozataláról.
„Mondogatják nekik, hogy ott, Ukrajnában emberek, gyerekek halnak meg, megölik őket. Úgy, mint a 18 éves gyilkos Texasban, csakúgy hozzánk is 18 éves katonák jöttek Oroszországból, és gyerekeket kínoztak. Beszéltek nekik erről, ők viszont azt mondják: mindent értenek, de honnan szerezhetnének pénzt” – fejtegette.
Zelenszkij arról a véleményéről is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kitalált valóságban él, és nem veszi észre, hogy az ukránok a végsőkig harcolni fognak a földjükért és a szabadságukért. Szavai szerint Putyin környezetének kellene segítenie abban, hogy az orosz elnök „kijöjjön a virtuális valóságból”. Utána valószínűleg meg lehet majd próbálkozni a háború diplomáciai úton történő lezárásával – tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a lehetőség napról napra bizonytalanabbá válik, mivel „a megszállás felszámolásával egyre több olyan szörnyűségre derül fény, amelyet orosz katonák követtek el”.
„Ez a háború mindenképpen véget ér, biztos vagyok abban, hogy lesz békefolyamat, lesznek tárgyalások, és biztosan lesz béke is. A kérdés az, hogy Ukrajna pontosan kivel fog tárgyalni. Kérdés, hogy Ukrajna melyik orosz elnökkel fog tárgyalni. És ez Oroszország jelenlegi államfőjétől is függ” – jelentette ki Zelenszkij.

Négy település elfoglalásáról számolt be a luhanszki szakadár milícia

Négy települést „szabadított” fel a luhanszki „népi milícia” az elmúlt nap folyamán – közölte szerdán Ivan Filiponyenko, a Moszkva-barát szakadár fegyveres alakulat szóvivője.

Filiponyenko szerint Szvitlodarszk, Luhanszke, Mironovszkij és Toskivka település cserélt gazdát a térségben az Ukrajna elleni háború hadműveleteiben. Szvitlodarszkban található Európa egyik legnagyobb hőerőműve. Rogyion Mirosnyik, a luhanszki „népköztársaság” moszkvai nagykövete Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a Hirszkben védekező ukrán erőket bekerítették.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve elmondta, hogy nagy pontosságú, nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású rakéták Zaporizzsja városban megsemmisítették a Motor Szics vállalat kapacitásait, amelyek repülőgépmotorokat és drónokat gyártottak az ukrán légierő számára. A rakétacsapások következtében a tábornok szerint a Donyec-medencébe tartó ukrán tartalékos egységek is megsemmisültek a Dnyipropetrovszk megyében lévő pokrovszki vasútállomásnál.
A szóvivő szerint nagy pontosságú föld-levegő rakéták csapódtak be három vezetési ponton, köztük a 14. gépesített dandár parancsnokságán, valamint egy Vrubivkához és egy Bahmuthoz közeli kommunikációs központban, a 72. gépesített gyalogos dandár logisztikai központjában Szoledar térségében, két üzemanyagraktárban, két légvédelmi radarállomáson, egy hadfelszerelés-raktárban, valamint 16 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásnál. A harcászati légierő gépei két lőszerraktárra, a szoledari területvédelmi parancsnokságra, valamint 46 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint háromszáz „nacionalista” életét vesztette és 46 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.
Konasenkov beszámolója szerint a légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert és 11 drónt, köztük egy Bayktar TB-2 típusút. A katonai forrásra hivatkozó RIA Novosztyi hírügynökség szerint Ukrajna felett az orosz erők mintegy 90 török gyártmányú csapásmérő drónt semmisítettek meg a háború kezdete óta.
A rakétacsapatok és tüzérség egységei a vezérőrnagy szerint az elmúlt nap folyamán 51 vezetési pontot, 385 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamit 53 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős és alegységet semmisítettek meg.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 178 repülőgépet, 126 helikoptert, 1006 drónt, 322 légvédelmi rakétarendszert, 3258 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 430 rakétasorozatvetőt, 1671 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3155 különleges katonai járművet vesztettek.
Konasenkov azt is bejelentette, hogy az aknamentesített mariupoli kikötő újrakezdte a normális működését.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy az élelmiszerválság megoldása érdekében Oroszország kész humanitárius folyosókat nyitni az ukrán kikötőkből, hogy Kijev tengeri úton exportálhasson gabonát. Hozzátette, hogy ehhez az ukrán vezetésnek kell biztosítania a kikötők aknamentesítését. A diplomata szerint a probléma átfogó megközelítést igényel, beleértve az orosz exportra és pénzügyi tranzakciókra kivetett szankciók feloldását is.
Rudenko szerint Moszkva nyitott a párbeszédre bárkivel, aki érdekelt az élelmezési válság békés megoldásában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, Moszkva nem akadályozza meg, hogy Kijev Lengyelországon keresztül exportáljon gabonát.
Vlagyimir Rogov, a mintegy kétharmadrészt orosz fennhatóság alá került Zaporizzsja megye katonai és polgári közigazgatási főtanácsának tagja kijelentette, hogy a régió, miután teljesen „felszabadul” az ukrán „nacionalisták” ellenőrzése alól, az Oroszországhoz való teljes jogú csatlakozásra fog törekedni. A tisztségviselő szerint a helyi lakosság teljesen orosz mentalitású.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán rendeletben könnyítette meg az orosz állampolgárság megadását az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megye lakosainak.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is közzétette hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/5IjDUc7yXO

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/jgqwCWcHDP

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 25, 2022

Orosz rakétavetők támadnak ukrán állásokat a donyecki Lymanban

Az orosz bombázásban sok ember meghalt, vagy megsebesült – mondta a város polgármestere. A városban nincs áram-, víz- és gázszolgáltatás sem.

RUS BM-21 Grad MLRS’s firing on #APU positions near #Lyman.#Ukraine#ukrainianwar#UkraineInvasion pic.twitter.com/BKAzBPLvKK

— Uri Kikaski (@UKikaski) May 25, 2022

Az egész luhanszki régió gáz nélkül maradt

Az orosz erők szétlőtték a régió utolsó gázelosztó központját is, így az egész régióban nincs gázszolgáltatás – jelentette be Szerhij Haidai kormányzó. A támadás során megsebesült az elosztó egyik alkalmazottja. A régióban nincs központi víz- és áramszolgáltatás sem – tette hozzá a kormányzó.

Morawiecki: Lengyelország erős eleme lehet a válságok után megújuló szállítási láncoknak

A davosi Világgazdasági Fórum fő témája a megszaggatott szállítási láncok helyreállítása a jelenlegi válságok után, e megújuló láncoknak Lengyelország erős eleme lehet – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy szerdai sajtókonferenciáján.

Morawiecki hétfőn és kedden vett részt a svájci Davosban rendezett fórumon. Erről azon a sajtóértekezleten is beszámolt, amelyet szerdán egy, a Varsó melletti Pruszkówban működő, a rendészeti és állami intézményeknek elektronikus felszerelést szállító cég székhelyében tartott.
A koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború tönkretette a szállítási láncokat, s a davosi fórum fő témája ezek megújítása volt – közölte Morawiecki. Aláhúzta: Lengyelország a továbbiakban „nem csupán a részműveleteket végző alvállalkozó” szerepét akarja betölteni, ezért saját megoldásokat kell, hogy ajánljon e téren.
E vonatkozásban kiemelte a csúcstechnológiát gyártó cégek szerepét, és közéjük sorolta az általa szerdán meglátogatott céget is. Ígéretet tett arra, hogy az állam továbbá is támogatja a járvány, valamint a háború következményeivel szembesülő vállalkozókat.
Kiemelte a biztonság, ezen belül a kiberbiztonság szerepét is a gazdaság működésében. A NATO tagállamai tudatosítják a kiberbiztonsági fenyegetéseket, ezért manapság „óriási beruházásokat végeznek” e téren – állapította meg, és beszámolt a Davosban e témában több nagycég képviselőivel folytatott megbeszélésekről is.
Az ukrajnai háború kapcsán feltett újságírói kérdésre elmondta: azokat a Nyugaton felmerülő véleményeket, miszerint Ukrajna egy részét át kellene adni Oroszországnak, Davosban „inkább bírálták és túlbuzgónak minősítették”, tárgyalópartnerei „nagy tiszteletet tanúsítottak” Ukrajna szabadságharca, szuverenitása és területi egysége iránt.
Egy másik kérdés arra a keddi információra vonatkozott, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács (ET) elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata. Az újságíró afelől tudakozódott, hogy Morawiecki beszélt-e erről Orbánnal, és „felhívta-e valamire” ez ügyben.
„Azt a felhívást intézem, hogy a magyarok minél gyorsabban mondjanak le az orosz kőolajról” – válaszolt Morawiecki, anélkül, hogy reagált volna arra, beszélt-e a magyar kormányfővel az EB új szankciós csomagjáról. Hozzátette: a teljes helyzetképhez hozzátartozik, hogy néhány ország számára problematikus a nagyon gyors leválás az orosz kőolajról. Olyan országokról van szó, amelyeknek nincs tengerük, nincs hozzáférésük az átrakodó bázisokhoz – mondta el, sorolva Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát és Ausztriát.
Ezek az országok hosszabb átmeneti időszakot szorgalmaznak a szankciók alkalmazásában – erősítette meg Morawiecki, hozzátéve: „igaz viszont, hogy a magyarok ebben mintegy élen járnak, ők kérik a leghosszabb átmeneti időszakokat és az olyan megoldásokat, amelyek segítenek nekik a kőolajszállítási infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek kiegészítésében”.
A lengyel kormányfő szerint a kőolajra is vonatkozó hatodik szankciós csomag jóváhagyása a legközelebbi vagy az ezt követő ET-ülésen lehetséges. „Tekintettel kell lenni bizonyos aggodalmakra, de az említett államok részéről is nagyobb bátorságra van szükség e téren” – fogalmazott Morawiecki.

Index: Orbán Viktor megnyerte az első olajembargós ütközetet

Orbán Viktor tegnap egy kiszivárgott levél szerint kizárta, hogy a jövő heti csúcstalálkozón megvitassák az EU által Oroszországgal szemben javasolt olajembargót. Ma Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: kizárta, hogy az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján uniós szintű megállapodás szülessen az orosz olajimport betiltásáról.

A davosi Világgazdasági Fórum alkalmával a Politicónak adott interjújában Ursula von der Leyen elmondta, hogy nem akar „hamis várakozásokat” kelteni a jövő heti megállapodással kapcsolatban: „Szerintem ez nem egy megfelelő téma arra, hogy az Európai Tanácson belül oldjuk meg. Mert nagyon technikai jellegű, amit megvitatunk. Olyan, tengerparttal nem rendelkező országokról beszélünk, amelyeknek alternatív ellátásra van szükségük csővezetéken keresztül. Így a csővezetékekbe történő beruházásról kell beszélni, hogy növeljük az ellátást, és beszélünk finomítókról, amelyeket korszerűsíteni kell, valamint beruházásokról és megújuló energiáról.”

Ursula von der Leyen az észrevételeit azután tette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a május 30. és 31. közötti csúcstalálkozón nem fog tárgyalni az orosz szankciókról – írja az Index.

Páncélozott járműveket küld Litvánia Ukrajnának

Arvydas Anusauskas, a litván védelmi miniszter a Twitteren közölte, hogy húsz darab M113-as páncélozott járművet, 10 darab katonai teherautót és 10 darab aknamentesítéshez használható terepjárót küld Litvánia Ukrajnának.

Litvánia a háború kezdete óta határozottan támogatja Ukrajnát, és az EU országai közül elsőként állította le az orosz gázimportot.

Bombázták az oroszok a donyecki Kramatorszkot

Több rakétatalálat érte a donyecki Kramatorszkot az éjszaka folyamán, a rakéták lakóházakat találtak el, áldozatokról egyelőre nincs bejelentés – mondta Olekszandr Honcsarenko, a város polgármestere.

Szijjártó: a tranzitútvonalak lezárásával való fenyegetés az EU egységét veszélyezteti

A kőolaj és földgáz szállítására szolgáló tranzitútvonalak lezárásával való fenyegetés az Európai Unió egységét veszélyezteti és súlyosan rombolja az tagállamok közötti szolidaritást – szögezte le szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sinisa Mali szerb pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján aláhúzta: a „néhány európai uniós megnyilvánulásban” is előkerült fenyegetést a kormány „súlyos támadásként értékeli szuverenitásunkkal, energiaellátásunk biztonságával és nemzetbiztonsági érdekeinkkel szemben”.
Kiemelte, Magyarország és Szerbia megegyezett, ahogyan eddig is zavartalan volt az ellátás mindkét irányban, a mostani kritikus időszakban is, és minden körülmények között garantálni fogják egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat.
Szijjártó Péter ezután az orosz kőolaj embargójára vonatkozó európai uniós javaslatra is kitért, s figyelmeztetett, hogy a kormány ezt mindaddig nem fogja megszavazni, amíg az Magyarország energiaellátását veszélyeztetné.
„Első a megoldás, és csak utána beszélhetünk szankciókról” – fogalmazott. Majd úgy vélekedett, nem reális, hogy az Európai Bizottság már a héten előáll egy elfogadható javaslattal erre vonatkozóan, így a kormány kezdeményezte, hogy a jövő heti EU-csúcson ne is kerüljön napirendre a kérdés.
A miniszter rámutatott, hogy az ukrajnai háború még inkább megnöveli Magyarország és Szerbia együttműködésének jelentőségét. Szavai szerint a két ország erre tekintettel még inkább figyelemmel lesz egymásra és továbbra is garantálni fogja egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat.
Elmondta, eddig zavartalanul zajlott a szállítás a déli szállítási útvonalon keresztül, Szerbia felől napi 10 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra, és fordított irányban is szerződés szerint folyik a tranzit: december óta 458 millió köbméter szállítására került sor.
Közölte: megállapodásuk értelmében Szerbia lehetőséget kap a magyar földgáztárolók használatára, hogy a téli ellátás ott is biztosított legyen. Emellett döntés született arról is, hogy megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-hálózatok összekötésének kapacitását, ami 6-8 évet vehet igénybe.
Újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: az Európai Tanács egy korábbi döntése alapján az orosz energiahordozóktól való függetlenedés során minden esetben figyelembe kell venni a tagállamok különböző energiaellátási szerkezetét, ami az Európai Bizottság új szankciós csomagjának előkészítése során nem történt meg.
A brüsszeli embargójavaslat elfogadása egyes országoknak súlyos károkat és ellátási problémákat okozna, és így az egység sérülését vonná maga után – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország számára például fizikailag képtelenség lenne beszerezni a szükséges kőolajmennyiséget alternatív forrásból.
A háborús veszélyhelyzet bevezetéséről szólva kiemelte, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus minden egyes perce biztonsági kockázatot jelent hazánk számára, ahogy az a „világ szinte valamennyi alapvető folyamatára is kihatással van”, ezért fontos a minél gyorsabb döntéshozatal.

Mariupolban 22 ezer halálos áldozata van a háborúnak helyi tisztségviselők szerint

„Mariupol most a szellemek városa” – nyilatkozta kedden a romokban heverő ukrán kikötőváros polgármesterének tanácsadója. Petro Andriuscsenko, aki maga is elmenekült egy ukrán fennhatóság alatt álló területre, a CNN-nek azt mondta, hogy legalább 22 ezer mariupoli lakos halt meg a három hónapja tartó háborúban.

Az amerikai hírcsatorna arra figyelmeztet, hogy ezt az adatot jelenleg lehetetlen független forrásból megerősíteni, mivel a szabad sajtó most nem tud bejutni a városba, a még bent tartózkodók pedig túlságosan félnek ahhoz, hogy nyíltan beszéljenek. Andriuscsenko azt mondta, hogy a város egykori vezetése továbbra is szoros kapcsolatban áll a még Mariupolban rekedtekkel, innen van információja a halottak számáról.

A polgármester tanácsadója arról is beszélt, hogy a kapcsolatai egy humanitárius katasztrófa sújtotta város képét festik le, ahol nagyon kevés kapcsolat van a külvilággal:

• teljesen sötét van a városban, csak az orosz csapatok és az orosz járőrök fényei világítanak;
• a mobilhálózatot még csak most kezdték el helyreállítani;
• a lakosok nem tudnak szabadon mozogni, a városon belüli bármilyen mozgáshoz speciális belépőkártyákra van szükség, és megakadályozzák azt, hogy elmenekülhessenek a városból.

Mariupol több hónapos intenzív küzdelmek után hivatalosan pénteken került orosz kézre, amikor az ukrán harcosok utolsó csoportja is megadta magát abban az acélgyárban, ahol hetekig kitartottak – így a Telex.

Négy rakétát lőttek ki az oroszok Zaporizzsjára, egy ember meghalt

Több robbanásról számoltak be reggel a városban, a négy rakéta közül egyet megsemmisített az ukrán légierő. A becsapódó rakéták egy ember halálát okozták, hárman megsebesültek – jelentette a területi katonai vezetés.

Helyi idő szerint hajnali 5 óra után négy rakétát lőttek ki az oroszok az ukránok beszámolója szerint a déli városra. Ez volt az első, déli várost célzó rakétatámadás, az ukrán légvédelem egyet elfogott a négy kilőtt rakétából, de a támadásban megsérült egy bevásárlóközpont és legalább 62 lakóház, állítja az ukrán vezetés.

Ukrán tisztviselők szerint Oroszország három zászlóaljnyi taktikai csoportot gyűjtött össze Vasziljovkánál, Zaporizzsjától mintegy 50 km-re délre, de még nem világos, hogy terveznek-e támadást indítani a város ellen.

Több ezer orosz katonát vetettek be Luhanszkban, teljes körű az orosz offenzíva

Orosz csapatok nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában, és kulcsfontosságú városokat, különösen Szeverodonyeck ipari várost támadják – jelentette az AFP.

Szergej Haidai, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeckre légicsapások, rakéták, tüzérségi és aknavetőgránátok zúdulnak folyamatosan.

Haidai szerint AZ OROSZ CSAPATOK TELJES KÖRŰ OFFENZÍVÁT INDÍTOTTAK. „Egyszerűen eltörlik Szeverodonyecket a föld színéről” – mondta a kormányzó.

Haidai a Telegramon közölt videójában arról is beszélt, hogy AZ OROSZOK TÖBB EZER KATONÁT KÜLDTEK A LUHANSZKI TERÜLET ELFOGLALÁSÁRA, Szeverodonyeck bombázása pedig olyan intenzív, hogy több ezer civil el sem tudta hagyni a várost – összegez az Origo.

ISW: kisebb bekereítésekre törekednek az oroszok a keleti fronton

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők valószínűleg felhagytak azzal az erőfeszítéssel, hogy egyetlen nagy bekerítéssel blokkolják az ulrán seregeket Kelet-Ukrajnában, és ehelyett kisebb bekerítéseket próbálnak biztosítani, lehetővé téve számukra, hogy fokozatos területi előnyöket szerezzenek. Az orosz erők valószínűleg több egyidejű bekerítést próbálnak elérni az ukrán erők kisebb egységeivel szemben Donyeck és Luhanszk megyékben: a tágabb Szeverodonyeck térségben (beleértve Rubizsnyt és Licsicsanszkot), Bahmut-Licsicsanszkban, Zolote környékén (Popasznától északkeletre) és az ukrán erődítmények körül Avdiivkában.
Az orosz erőknek ezenkívül valószínűleg elhúzódó városi harcokkal kell szembenézniük, ha sikeresen bekerítik Szevrodonyecket (valamint más nagyvárosokban, például Bahmutban), melyekkel az háború során folyaamtosan küszködtek. Az orosz erők katonáik, tüzérségük és repülőgépeik jelentős részét arra vetik be, hogy legyőzzék az ukrán védőket Luhanszk megyében, és valószínűleg kivonják a szükséges erőforrásokat az Izjum tengelyből, Harkiv városa, Donyeck városa és Zaporizzsja környékének védelmi állásaiból. A Kreml magas rangú tisztviselői egyre nyíltabban beismerik, hogy az orosz offenzíva Ukrajnában a vártnál lassabban halad, és magyarázatokat keresnek a lassú ütem igazolására.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők valószínűleg felhagytak azzal az erőfeszítéssel, hogy bekerítsék a nagy ukrán alakulatokat Kelet-Ukrajnában, ehelyett kisebb bekerítéseket próbálnak biztosítani, és Szeverodonyeckre összpontosítanak.
• Az orosz megközelítés ezen változása fokozatos előretörést tesz lehetővé – de annak az árán, hogy feladnak több tervezett előrenyomulási vonalat, és feladják az ukrán erők Kreml által tervezett mély bekerítését Kelet-Ukrajnában.
• Az ukrán erők valószínűleg ellenőrzött kivonulást hajtanak végre Popasznától délnyugatra, Bahmut közelében, hogy megvédjék az utánpótlási vonalaikat az orosz offenzívákkal szemben Bahmut délkeleti részén.
• A mariupoli orosz megszálló hatóságok bejelentették, hogy háborús bűnügyi pert indítanak az ukrán katonák ellen Mariupolban annak érdekében, hogy megerősítsék a város feletti bírósági ellenőrzést.
• Az orosz erők megpróbálják visszafoglalni Ternovát az északi Harkov megyében, és stabilizálni próbálják a védelmi pozíciókat az orosz határ közelében az ukrán ellentámadással szemben.
• Az orosz erők tartalékokat képeznek és S-400-as rakétarendszereket telepítenek a Krím északnyugati részén, hogy megerősítsék a déli tengelyt.
• A Donyecki Népköztársaság több katonája nyíltan videofelhívást tett közzé Denis Pusilin, a szakadár köztársaság vezetője felé, amelyben kijelentette, hogy megfelelő támogatás nélkül kényszerítették őket harci műveletekre, ami az orosz és a megbízott erők növekvő demoralizálódását jelzi.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5312 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 272 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
Az ukrajnai háború elől kedden 289 ember, köztük 96 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kissinger: Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak

Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez – szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.

A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását.
Kissinger hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, s nem szabad, hogy „a pillanat hevében elragadtassák magukat”. A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.
„A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie” – mondta a 98 éves politikus Davosban. „A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna” – tette hozzá.
A The Washington Post szerint a Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.
Kissinger, aki az államok gyakorlati céljait erkölcsi és elvi megfontolások előtérébe helyező reálpolitikai megközelítés híve, arra szólítitta fel az európai vezetőket, hogy ne veszítsék szem elől Oroszország helyét Európában, amivel azt kockáztatnák, hogy Moszkva tartós szövetséget köt Kínával.
„Remélem az ukránok a hősiességükhöz fogható bölcsességről tesznek majd tanúbizonyságot” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyebek között a béketárgyalások feltételéül szabta az orosz hadművelet február 24-i megindulása előtti határok helyreállítását.

Moszkva válaszlépéseket tervez az orosz médiát korlátozó országokkal szemben

Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.

Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha „tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.
A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten „tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek. A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.
Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.
Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert „túlhaladott szakasznak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak saját rendszere lesz, amely a saját nemzetgazdasági érdekeit tartja majd szem előtt, valamint azt, hogy maximális teret biztosítson a diákok képességeinek kibontakoztatására. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában a bolognai oktatási rendszer elhagyásának célszerűségéről beszélt, egyebek között azzal érvelve, hogy az orosz diákok és oktatók „gyakorlatilag kiszorulnak a nyugati tudományos és oktatási szférából”.
Oroszország 2003. szeptember 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz.

A volt NATO-főtitkár vezetésével tanácsadócsoport alakult Ukrajna biztonságának szavatolására

Nemzetközi tanácsadócsoport, alakult amelynek feladata javaslatokat kidolgozni Ukrajna biztonságának szavatolására a jövőben, és amelynek vezetői Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

A csoport megalakulását Jermak jelentette be kedden, a davosi Világgazdasági Fórumon. Jermak hozzáfűzte, hogy a csoportba a biztonsági szféra, a politika és a diplomácia vezető személyiségei, valamint a téma kutató szakértői kapnak meghívást. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az Ukrajna és a biztonságáért garanciát vállaló országok között jogilag kötelező érvényű megállapodásnak kell létrejönnie, amelyet a garanciát vállaló államok törvényei szerint ratifikálnak. Szükségesnek nevezte, hogy a biztonsági garanciák közül az első helyen Ukrajna saját ellenállóképességeinek bővítése szerepeljen. Jermak szavai szerint ez alapján a garanciát vállaló országoknak „korlátozás és politikailag motivált akadályok nélkül kell ellátniuk Ukrajna fegyveres erőit korszerű hagyományos fegyverekkel és katonai felszerelésekkel”.
Kiemelte, hogy Ukrajnának évente nyújtott pénzügyi segítségre is szüksége van mind az ország újjáépítéséhez, mind pedig a védelmi szektorának fejlesztéséhez.
Jermak hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni szankciócsomagoknak legalább az orosz csapatok Ukrajnából történő teljes kivonásáig érvényben kell maradniuk. Ezen felül szerinte lehetővé kell tenni, hogy megelőző szankciók is bevezethetők legyenek egy újabb agresszió valós veszélye esetén. Kifejtette, hogy a garanciáknak ki kell terjedniük Ukrajna politikai és diplomáciai támogatására is, amely „mindenekelőtt az ország mielőbbi európai uniós csatlakozását jelenti”.
Kanada húszezer, NATO-szabvány szerinti tüzérségi lövedéket vásárolt Ukrajnának, hogy segítse az országot az orosz invázió elleni védekezésben – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter a CBC kanadai tévécsatorna szerint, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál idézett. A közlés szerint a lőszereket 98 millió kanadai dollárért (27,2 milliárd forint) vásárolták, és hamarosan Ukrajnába szállítják.
Közben Szerhij Hosko, a Donyeck megyei Szvitlodarszk város katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz csapatok benyomultak a településre és kitűzték az orosz zászlót a városházára – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A település az ukrán és a szakadár ellenőrzésű területet elválasztó ütközővonal mentén, nagyjából félúton fekszik Donyeck és Luhanszk városok között, mintegy 11 ezren lakják. Hosko szavai szerint orosz katonák járják a város utcáit, és ellenőrzik az ottlakók iratait.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz erők támadásaiban kedden öt civil vesztette életét a régióban.
Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője egy tévéműsorban kijelentette: az orosz hadsereg intézkedései általánosságban azt jelzik, hogy Oroszország hosszú távú katonai műveletre készül Ukrajnában.
Irina Venegyiktova ukrán főügyész a Facebookon arról tájékoztatott, hogy az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát és a Wagner elnevezésű orosz zsoldoshadseregnek pedig három tagját, akik részt vettek ukrán civilek megkínzásában, valamint a Kijev megyei Motizsin falu vezetőjének és családtagjainak meggyilkolásában. A főügyész hozzátette, hogy ezek a személyek legalább 14 bűncselekmény elkövetésében vettek részt, és mindössze három ember élte túl a kínzásokat.

A mariupoli kikötő aknamentesítéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Befejezték az orosz erők által elfoglalt mariupoli kikötő területének aknamentesítését az orosz Fekete-tengeri Flotta tűzszerészei és utászalakulatai – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

„Az aknamentesítés során 134 építményt vizsgáltak át. Több mint 12 ezer robbanásveszélyes tárgyat és ukrán fegyveresek által hátrahagyott fegyvert azonosítottak és hatástalanítottak” – közölte a tárca.
A védelmi minisztérium szerint a kikötő és a közeli partszakaszok szárazföldi a vízi aknamentesítése mellett a műszakiak megtisztították a megközelítési csatornákat és a belső vízterületeket az elsüllyedt hajóktól és más hajózási akadályoktól. Több mint 1,5 millió négyzetméter vízfelületet, 18 kikötőhelyet és 32 hajót ellenőriztek, valamint elszállítottak egy ukrán határőrhajót, amelyet az Azov nacionalista alakulat fegyveresei süllyesztettek el, és kiemeltek két úszódarut is.
Az ugyancsak orosz fennhatóság alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov viszont azt közölte, hogy a herszoni kereskedelmi kikötő megbénult, mert a Fekete-tengerre nyíló egyetlen kijáratot a Dnyeper-Bug torkolatánál, a Mikolajiv ukrán megyében lévő Ocsakov kikötőnél ukrán részről elaknásították.
A „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi törzse közölte, hogy Szvitlodarszk a szakadár milícia „operatív ellenőrzése” alá került és folyamatban van a város „megtisztítása az ellenséges elemektől”. Gyenyisz Pusilin, a „népköztársaság” vezetője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy aktív fázisában tart Krasznij Liman „felszabadítása”, és hogy az entitás északi részének 28 településéről már kiverték az ukrán csapatokat.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a donyec-medencei „köztársaságok” már véglegesen eldöntötték a sorsukat, és nem térnek vissza Ukrajnába.
„Ez elfogadhatatlan lenne mindenki számára, aki emlékszik a minszki megállapodások sorsára és a civilek meggyilkolására az Luhanszki Népköztársaságban és a Donyecki Népköztársaságban” – fogalmazott Medvegyev.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország nem hajszol határidőket az ukrajnai „különleges hadművelet” során. Azt hangoztatta, hogy a nácizmust „száz százalékig ki kell gyomlálni, különben néhány év múlva ismét felüti a fejét, még torzabb formában”
Patrusev szerint „Ukrajna sorsát a területén élő emberek fogják meghatározni”.
Alekszej Szelivanov, az orosz belügyminisztérium Zaporizzsja megyei főcsoportfőnökségének helyettes vezetője arról számolt be a Pervij Kanal televíziónak, hogy ötfős diverzánscsoport fogtak el az orosz kézre került Enerhodarban. A városnak az orosz hatóságokkal együttműködő új elöljárója, Andrej Sevcsik ellen vasárnap merényletet hajtottak végre. Sevcsik és két testőre megsebesült. Keddi közlés szerint a tisztségviselő állapota nem életveszélyes.
Enerhodarban működik a zaporizzsjai nukleáris atomerőmű, Európa legnagyobb ilyen rendeltetésű létesítménye. Szelivanov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg sikertelen kísérleteket tett rá, hogy lengyel gyártmányú „kamikaze-drónokkal” támadja az orosz hadsereg által megszállt erőművet. A belügyi illetékes kizártnak nevezte, hogy a nukleáris létesítményen belül „provokáció” történjen.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség kedden azt jelentette, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) leállította a cukorbetegség, a HIV és az AIDS elleni létfontosságú gyógyszerek szállítását a donyecki és luhanszki „népköztársaság” számára.

Zelenszkij fegyvereket kér

„Nagyon nehéz a helyzet a Donyec-medencében” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjeli beszédében. „Valójában az orosz hadsereg minden maradék erejét ott veti be. Liman, Popaszna, Szeverodonyeck, Szlovjanszk – a megszállók mindent el akarnak pusztítani.”

Az elnök szerint éppen ezért fontos, hogy a nemzetközi közösség modern nehézfegyverekkel lássa el az ukrán hadsereget, hiszen csak így tudják hatékonyan feltartóztatni és visszaverni az oroszokat. Zelenszkij szerint aki fegyvereket juttat Ukrajnának, az a nemzetközi stabilitásba fektet be. Arról is beszélt, hogy Ukrajnának valós biztonsági garanciákat kell kapnia, és hogy ezek kidolgozását már megkezdte egy nemzetközi tanácsadócsoport Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének irányításával.

Zelenszkij azt mondta, a csoport dolga, hogy olyan biztonsági garanciákat dolgozzon ki, amik nem csupán néhány hónapig vagy néhány évig működnek, hanem ukránok generációi számára biztosítsák a békét. Az elnök megköszönte minden ukránnak az elmúlt három hónapban hozott áldozatokat, azt mondtak, ezek miatt élt túl az ország.

Ukrajna-szerte fontos vasúti csomópontokra lőnek az oroszok

Hiába szűkítették offenzívájukat Ukrajna keleti megyéire az oroszok, az utóbbi napokban az ország távolabbi részein is orosz rakétacsapás ért több fontos vasúti csomópontot – derül ki a Le Monde összefoglaló cikkéből. Hétfőn este például a Dnyipropetrovszki területen, Pavlohrad közelében csapódott be négy rakéta „komoly károkat okozva a vasúti sínekben és felsővezetékekben”.

Pavlohrad kulcsfontosságú vasúti csomópont a kelet-ukrajnai Donyec-medence megközelítéséhez.

Az orosz hadsereg szintén csapásokat mért Ukrajna nyugati részén, Lviv környékén azokra a vasúti sínekre, amiken Lengyelország felől fegyverek érkezhetnének Ukrajnába. Ezen kívül az ország több pontján szétlőttek vasútállomásokat, fontos vasúti hidakat és vontatási transzformátorállomásokat is.

Az ukrajnai vasúttársaság, az UZ már 118 alkalmazottját vesztette el ezekben a támadásokban.

Ennek ellenére a cég vezetői szerint jelenleg még így is a vasút a legbiztonságosabb közlekedési eszköz Ukrajnában, amit kihasználtsága is bizonyít, a háborúban a vasúthálózat valóban az ország gerincévé vált – összegez a Telex.

A donyecki szakadárok vezetője azt állítja, 28 települést foglaltak el

Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által támogatott a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője egy élő Youtube-videóban bejelentette, hogy katonáik hamarosan teljesen elfoglalják a Donyeck megye északi részén fekvő, kb. 20 ezer lakosú Limant.

„Kransznij Liman felszabadításának aktív szakasza zajlik” – mondta a település orosz nevét használva.

Pusilin szerint a szeparatisták már összesen 28 települést foglaltak el a megye északi részén, de kijelentéseit nemhogy az ukrán, de még az orosz állami szervek sem erősítették meg – így a The Guardian.

Három kisvárost foglaltak el az oroszok Donyeck megyében

Az orosz csapatok elfoglaltak három kisebb várost Donyeck megyében – jelentette be Pavlo Kirilenko, a megye ukrán ellenőrzés alatt álló részének kormányzója. Orosz ellenőrzés alá került a Szeverodonyecktől kb. 80 kilométerre lévő Szvitlodarszk is, ahol már 2016-ban is véres csata zajlott az oroszok által támogatott szakadárok és az ukrán hadsereg között.

Szvitlodarszkot az utóbbi napokban heves ágyútűz alatt tartották az oroszok – írja a The Guardian.

Ukrajna állítása szerint lelőhettek egy orosz tábornokot

Valószínűleg megöltek egy orosz tábornokot – közölte az ukrán hadsereg. Szerintük Kanamat Botasev vezérőrnagy halhatott meg abban az orosz vadászgépben, amit csapataik lelőttek. A 63 éves férfi lenne a legmagasabb rangú vadászpilóta, aki az ukrajnai háborúban halt meg.

A BBC Russia arról számolt be, hogy Botasev korábban nyugdíjba vonult, és egy évtizede nem vezetett repülőt. Nem világos, hogy miért ült vissza egy Szu-25-ös orosz repülőgép pilótafülkéjébe, ami Oroszország egyik legkifinomultabb vadászrepülőgépe.

Az ukrán bejelentést orosz oldalról nem erősítették meg.

Civilek haltak meg Luhanszkban és Donyeckben

Ukrajna állítása szerint legalább 14 civil halt meg Luhanszk és Donyeck keleti régióiban az orosz erők által végrehajtott támadások során. További 15 ember megsérült.

A két várost támadások özöne érte az ukrajnai orosz invázió három hónappal ezelőtti kezdete óta. Korábban egy regionális kormányzó bejelentette, hogy az orosz erők három donyecki várost, köztük Szvitlodarszkot is ellenőrzésük alá vették.

Zelenszkij: túléltünk három hónapot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében emlékeztetett, hogy három hónapja kezdődött el a háború, amiben ukránok tízezrei rendkívüli bátorságukkal és önfeláldozásukkal napról napra megküzdenek a megszállókkal. Ugyanakkor arra a több tízezer ukrán áldozatra is emlékezett, akik katonaként vagy civilként életüket vesztették a konfliktusban. Az ukrán elnök szerint Oroszország részéről nem megfelelő magyarázat, hogy szándékosan lassítják az offenzívát, és hazugságokkal leplezik, hogy teljes erőből harcolnának.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: minél tovább tart a háború, annál nagyobb ára lesz a szabadság védelmének nemcsak Ukrajnának, hanem az egész szabad világnak is. Zelenszkij szerint ezért a nehézfegyverek Ukrajnának szállítása jelenleg a legjobb befektetés a világ stabilitásának megőrzésében és számos olyan súlyos válság megelőzésében, amelyeket Oroszország még csak tervez vagy már kiváltott.

Továbbra is azon dolgozunk, hogy Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kapjon a háború után. Létrejött egy nemzetközi tanácsadó csoport biztonsági és védelemi szakértőkből, valamint diplomatákból, akiknek az a feladatuk, hogy kidolgozzanak egy olyan garanciális formát, ami nem csak hónapokig vagy évekig, de ukránok generációján át is működik – mondta Volodimir Zelenszkij.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine