Az orosz-ukrán háború 89. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn is közzétette hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/aOrGiFc4NO

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/NaNHwZPQov

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 23, 2022

Életfogytiglanra ítélte az ukrán bíróság a háborús bűnnel vádolt orosz katonát

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy kijevi bíróság azt az orosz katonát, aki beismerte, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúban agyonlőtt egy civil lakost az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – jelentette az ukrán sajtó.

A háborús bűnként tárgyalt gyilkosság perében a bíróság elfogadta az orosz katona, Vagyim Sisimarin elleni bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követte el – idézte az ítéletet az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság egyben elutasította a védelem azon érveit, hogy a katona parancsot követett. Álláspontja szerint ugyanis olyan katona utasította Sisimarint a tette elkövetésére, aki nem volt a felettese, és már maga a civil lelövésére vonatkozó parancs is bűncselekménynek számít.
A bíróság ezenfelül nem tartotta őszintének a vádlott megbánást mutató vallomását.
Sisimarint mindezek alapján bűnösnek találták a háborús törvények és szokások megsértésében. Ez a bűncselekmény nemzetközi, ezért különösen súlyosnak minősül – jegyezte meg a hírportál.
Vagyim Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 4-én az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) közzétette Sisimarin videóra vett vallomását, amelyben az orosz katona beismerte, hogy megölt egy fegyvertelen civilt. A vádlott február 28-án a Szumi megyei Csupahivka községben látott egy férfit kerékpárt tolva sétálni az út szélén, és közben telefonon beszélni. Több célzott lövést adott le a 62 éves áldozat fejére egy Kalasnyikov gépkarabélyból. A férfi a helyszínen életét vesztette, mindössze néhány tíz méterre az otthonától – idézett korábban az UNIAN hírügynökség a vádiratból. A híradások szerint Sisimarinnal egy autóban még két orosz katona tartózkodott, és ők adtak utasítást a férfi lelövésére, mert attól tartottak, hogy értesíti helyzetükről az ukrán fegyveres erőket. A hírportál korábban azt írta, hogy Ukrajna a másik két orosz katonát fogolycsere keretében ukrán katonákra cserélte ki.

Kreml: Varsó Moszkvával szembeni álláspontja „az őrülettel határos”

Lengyelország Oroszországgal szembeni álláspontja „fékeveszett” és „az őrülettel határos”, ezért aligha lehet megjósolni, hogy mi lesz a helyzet az orosz gáz Jamal-Európa gázvezetéken keresztül történő tranzitjával – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában.

A szóvivő arra reagált, hogy Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel-orosz kormányközi szerződést. Ezt arra hivatkozva tette, hogy Oroszország április 27-én megszakította a lengyelországi gázszállításokat, miután Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni a gázért.
„Hogy mi fog történni ezután, azt megjósolni aligha vállalkozik bárki is, mert egyszerűen lehetetlen. Most láthatjuk, hogy a lengyel hatóságok milyen fékeveszett, az őrülettel határos álláspontot képviselnek. Ezért itt aligha lehet bármit is előrejelezni” – mondta Peszkov újságíróknak.
A szóvivő szerint most aligha lehet bármilyen szerződéses viszonyról beszélni, mert Lengyelország „már rég nem volt hajlandó fizetni a gázért”, miközben közvetve továbbra is kapja az energiahordozót, „a másik oldalról drágábban vásárolva, az ismert megkerülő rendszer keretében”.
„Ami az ügy tranzitoldalát illeti, úgy gondolom, hogy a Gazprom természetesen kész részletesebb magyarázatot adni, ha szükséges. De ez egy olyan téma, amely mindenképpen figyelmet érdemel – azzal együtt, hogy vannak alternatív útvonalak a gázszállításra, amelyek egyébként jelenleg nagyon megterheltek” – mondta a Kreml szóvivője.

Brit katonai hírszerzés: az afganisztáni háborúhoz mérhető veszteségei lehetnek az orosz hadseregnek

A brit katonai hírszerzés hétfői helyzetértékelése szerint az ukrajnai háború első három hónapjában meghalt orosz katonák száma valószínűleg hasonló a Szovjetunió által az afganisztáni háború kilenc éve alatt elszenvedett veszteségekéhez.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési beszámoló szerint a jelentős mértékű veszteségek fő okai között van a rosszul megválasztott hadszíntéri taktika, a korlátozott légi fedezet, a rugalmasság hiánya, valamint az, hogy az orosz vezénylési láncolat hajlamos az elkövetett hibák megismétlésére.
A brit katonai hírszerzés szerint a Donyec-medencében zajló orosz offenzíva még tovább növeli az orosz fegyveres erők veszteségeit.
A londoni hírszerzési tájékoztatás kitér arra is, hogy az orosz lakosság a múltban „érzékenyen” reagált az Oroszország által kezdeményezett háborúkban elszenvedett veszteségekre.
Az Ukrajnában elszenvedett veszteségek növekedésével e veszteségek egyre érzékelhetőbbekké válnak, és ez erősítheti Oroszországban a háborúval szembeni lakossági elégedetlenséget, valamint a hajlandóságot is arra, hogy az emberek hangot adjanak ennek az elégedetlenségnek – fogalmaz a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett új helyzetértékelése.
London nem először utal arra, hogy az orosz hadsereget komoly veszteségek érhették az ukrajnai háborúban.
A brit katonai hírszerzés egyik legutóbbi beszámolója azt valószínűsítette, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háború februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.
Egy másik brit hírszerzési beszámoló szerint Oroszország ebben a helyzetben jelentős létszámú „segéderőket” is bevet, és e kontingensekben valószínűleg több ezer csecsen is harcol.
A londoni védelmi tárca szerint a hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek.
A brit katonai hírszerzés szerint az ennyire „vegyes összetételű” alakulatok alkalmazása is azt jelzi, hogy Oroszországnak „jelentős erőforrás-problémái” vannak Ukrajnában.

Kijevben kiállításokkal mutatják be a háborút és tanulságait

Mindössze néhány perc sétára Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főhadiszállásától az ukrán hadtörténeti múzeum utcai kiállítást rendezett a zsákmányolt orosz haditechnikai eszközökből és tárgyakból – számolt be róla hétfőn a The Guardian brit napilap.

Az utcatárlaton megtekinthető orosz útlevelek, katonai iratok, személyi igazolványok, dögcédulák, hitelkártyák mellett a múzeum épületében szintén olyan tárgyak kaptak helyet, amelyek a Kijev környéki városok és falvak orosz megszállásáról tanúskodnak.
Olekszandr Semeljak, a múzeum vezető kutatója elmondta, hogy sok ukrán katona korábbról ismeri a múzeumot, így tudták, hová vihetik ezeket a tárgyakat, és a kiállítás folyamatosan bővül is az új tárgyakkal.
Kijev másik részén, a második világháborús múzeumban Keresztre feszített Ukrajna címmel nyílt kiállítás, amely szintén az ukrán főváros környékének orosz megszállását mutatja be a hátrahagyott tárgyakon keresztül.
Az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereg a háború első napjaiban nyomult Kijev felé észak, nyugat és kelet felől. Több mint egy hónapig tartották megszállva a főváros körüli területeket, majd április elején visszavonultak.
A múzeum munkatársai már pár nappal a felszabadulás után gyűjtőutakra indultak a környéken az ukrán hadsereg katonáinak kíséretében.
Egyes darabok akár műalkotásnak is tűnhetnek: több mint száz pár orosz katonai csizma van egy vörös csillag szárai által határolt alakzatban elhelyezve, egy elszenesedett templomi kupola lóg a levegőben, és egy terem középpontjába egy repeszek által kilyuggatott ikont helyeztek.
A tárlaton az orosz katonák személyes tárgyai is helyet kaptak. Egy térkép, amelyet a háború első napjaiban orosz diverzánsoktól foglaltak le, a Dnyeper (ukránul: Dnyipro) bal partját ábrázolja, ahol a rendőrőrsök és más stratégiai pontok be vannak jelölve.
A múzeum alsó szintjén egy óvóhely mását építették fel, ahol egy kisváros, Hosztomel lakói bujkáltak több mint egy hónapig a megszállás alatt. A takaróktól kezdve a szalámin át az egyik áldozatnak készült rögtönzött emléktábláig, mindent úgy rekonstruáltak, amilyen eredetileg volt.
A múzeum fontosnak tartja, hogy ezeket a tárgyakat megőrizzék az utókor számára, emellett lehetővé akarják tenni, hogy minden ukrán – azok is, akiket elkerült a háború, vagy akik elmenekültek – visszatérve a saját szemével láthassa a tragédiát.
A múzeum emeletén olyan videofelvételeket vetítenek, amelyeken orosz politikusok, televíziós műsorvezetők és egyszerű állampolgárok becsmérlik az ukránokat, ezzel is aláhúzva, hogy az ilyen retorika hogyan alapozhatta meg az elmúlt hónapok történéseit.
„Ez a projekt megmutatja, mi történik, ha vannak, akik a nem okulnak a történelem tanulságaiból” – idézte a brit lap a múzeum egyik munkatársát.

Az ukránok szerint 11 orosz támadást vertek vissza vasárnap Szeverodonyeckben

Szerhij Hajdaj, Ukrajna luhanszki kormányzója friss információkat közölt a szeverodonyecki helyzetről. Eszerint az oroszok megrongáltak a város központi piacának öt toronyházát és bevásárlónegyedét, egy idős férfi megsebesült.

Hajdaj állítása szerint Szeverodonyeck védői vasárnap 11 ellenséges támadást vertek vissza, emellett hat harckocsit, tíz páncélozott harcjárművet és hat gépjárművet semmisítettek meg. A légvédelmi egységek lelőttek egy UAV Orlan-10 típusú repülőgépet és egy ellenséges Szu-25 típusú gépet is.

A kormányzó azt is megosztotta, hogy hétfő délután a Szeverodonyecktől nem messze lévő Pokrovszkból ingyenes buszokat indítanak, hogy a helyieket Lvivbe menekítsék.

A brit védelmi minisztérium vasárnapi jelentése szerint az oroszok Szeverodonyeck városára összepontosítanak. Már szombaton is érkeztek hírek, hogy a város körül heves harcok dúlnak – összegez a Guardian alapján a Telex.

Zelenszkij: naponta közel 100 ukrán halhat meg a keleti fronton

Naponta nagyjából 50-100 ukrán hal meg a háború keleti frontján – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a katonai veszteségekre is utalhatott kijelentésével.

A legsúlyosabb harcok a luhanszki Szeverodonyeck és Liszicsanszk testvérvárosok körül zajlanak, amelyek a Donbasz legfontosabb területei. Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója egy helyi televíziós interjúban arról beszélt, hogy Oroszország a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazza a térségben.

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok főleg Szeverodonyeck városára koncentrálják az erőiket. Az ukránok vasárnap arról számoltak be, hogy Szeverodonyecket négy irányból támadták, de az orosz erők nem tudtak betörni a városba.

Orosz légicsapások sújtották Mikolajiv és Donbasz régiókat is, az oroszok parancsnoki központokat, csapatokat és lőszerraktárakat céloztak – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a rakéták három parancsnoki pontot és négy lőszerraktárt találtak el a Donbaszban.

Zelenszkij teljes körű szankciókat követelt Davosban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol „maximális szankciókat ” követelt Oroszországgal szemben, amelyek elrettentik Oroszországot és minden más országot, amely inváziót akar indítani szomszédja ellen − írta meg a Guardianra hivatkozva az Index.

Úgy gondolom, jelenleg nincsenek ilyen szankciók − hangsúlyozta Zelenszkij.

A következő intézkedéseket követelte a nyugati országoktól:

• Teljes körű olajembargó.
• Kivétel nélkül az összes orosz bank kizárása a globális rendszerekből.
• Teljes kivonulás az orosz IT-szektorból.
• Az Oroszországgal való kereskedelem teljes felfüggesztése.

A Donyec-medencébe tartó ukrán erősítésre mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy pontosságú, nagy hatótávolságú, tengeri indítású rakéták a Zsitomir megyei Malin vasútállomásának közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 10. hegyi rohamdandárjának fegyverzetét és haditechnikáját, amely Ivano-Frankivszkból tartott a Donyec-medence felé – jelentette ki a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az elmúlt nap folyamán nagy pontosságú levegő-föld rakéták négy vezetési pontot találtak el, köztük az ukrán északi operatív-taktikai csoport kommunikációs központját a donyecki régióban lévő Bahmut közelében, továbbá 48 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és hat lőszerraktárt. A harcászati légierő 39 hadianyag- és lőszerraktárra mért csapást, aminek következtében több mint 230 „nacionalista” vesztette életét és 33 ukrán haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.
Az orosz tájékoztatás értelmében a rakéta- és tüzérségi erők 73 vezetési pontot, 578 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 37 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, 13 harckocsit és gyalogsági harcjárművet, öt rakétasorozatvetőt és három lőszerraktárt semmisítettek meg. A légvédelem az éjszaka folyamán lelőtt három Szu-25-öst harci gépet, két Tocska-U és nyolc Szmercs-rakétát, valamint 13 drónt, köztük egy Bayraktar TB2-típusút.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 177 repülőgépet, 125 helikoptert, 990 drónt, 319 légvédelmi rakétarendszert, 3226 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 421 rakétasorozatvetőt, 1643 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3606 speciális katonai járművet veszítettek.

Varsó felmondta az orosz gáztranzitról szóló kormányközi szerződést

Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő Jamal gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel-orosz kormányközi szerződést – közölte hétfőn a Twitter közösségi honlapján Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja „megerősítette a lengyel kormány elszántságát, hogy Lengyelország teljesen függetlenedjen az orosz földgáztól” – áll a bejegyzésben. „Mindig is tudtuk, hogy a Gazprom (orosz gázvállalat) nem hiteles partner” – tette hozzá Moskwa.
A miniszter később a PAP hírügynökséggel közölte: az orosz gázszállításokról és a gáztranzitról 1993-ban kötött kormányközi szerződés felbontásáról a lengyel kormány május 13-án fogadott el határozatot. A döntést hétfőn, diplomáciai jegyzék formájában ismertetik Oroszországgal is.
A határozat elfogadása „természetes lépés” volt azt követően, hogy Oroszország áprilisban megszakította a lengyelországi gázszállításokat – fejtette ki Moskwa. A Gazprom április 27-től azért állította le lengyelországi szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelben fizetni a gázért.
„Oroszország, megszakítva a szállításokat, tényszerűen megsértette a szerződésben foglaltakat, ennek nyomán a lengyel kormány azt a következtetést vonta le, hogy (…) a megállapodás hatálytalanná vált” – mondta el a miniszter.
Megerősítette: a varsói kormány már előzőleg is készült arra, hogy az év végéig függetlenné válik az orosz gázbeszerzésekről, a PGNiG lengyel állami gázszállító 2019-ben nem hosszabbította meg az ezekről szóló szerződést.
A miniszter felidézte, hogy a Jamal gázvezeték lengyelországi szakaszának működtetője 2010 óta a Gaz-System lengyel társaság, amely az idén elfogadott lengyel törvény értelmében a gázvezeték kizárólagos felhasználójává vált.
Anna Moskwa aláhúzta: a gázvezeték az európai joggal összhangban, fennakadások nélkül működik, ennek köszönhetően akadálymentes az ellenirányú gázszállítás Németországból Lengyelországba.

Német alkancellár: Magyarország nélkül is lehet olajembargó

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban.

A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt.
Rámutatott hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti. Hozzátette: ha a brüsszeli testület elnöke azt mondja, hogy „megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez egy olyan út, amelyet mindig támogatnék”.
Aláhúzta, hogy nem hallott ilyen javaslatot a bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül „úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni” az EU-ban, vagyis „néhány ország kvázi különjogokat” – könnyítést, haladékot – kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.
Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) részéről Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén ugyancsak a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet.
Katarina Barley egyebek mellett azzal indokolta javaslatát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával „az orránál fogva akarja vezetni az EU-t”, és ezt nem kellene eltűrni.
Robert Habeck a hétfői interjúban a többi között arról is szólt, hogy már eddig is igen hatékonyak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók. Az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy „az ország csődben van”, és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amelyen 1980-ban állt – mondta a német alkancellár.

Kormányhivatal: 111 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 111 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 46 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

ORFK: több mint tízezren érkeztek vasárnap Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5163 ember lépett be vasárnap Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5076-on nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől vasárnap 280 ember, köztük 98 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok annyi katonát veszítettek, mint Afganisztánban

Hasonló mennyiségű veszteséget szenvedett el Oroszország a február 24-e óta tartó ukrajnai háborúban, mint a Szovjetunió a kilenc éven keresztül tartó afganisztáni háborúban – írja a Guardian.

A brit hírszerzés jelentése azt állítja, hogy az oroszok veszteségeinek okai az „alacsony szintű technika, a korlátozott légi támogatás, valamint a rugalmasság hiánya”. A jelentés szerint ezek mind közrejátszanak abban, hogy orosz részről nagy a veszteségek száma.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/mpZMMMUOI9

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/wTIofOVxC0

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 23, 2022

Az oroszok a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák

Úgy tűnik, hogy Oroszország az elmúlt napokban lassú előrehaladást ért el a Donbászban. Fokozta erőfeszítéseit, hogy elfoglalja Szeverodonyecket, az ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszk tartomány − amely Donyeck megyével együtt a Donbász részét képezi − egyik legjelentősebb városát − írta meg a Telegraph.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz erők sikertelen támadást intéztek a Szeverodonyeck mellett fekvő Olekszandrivka falu ellen.

Szeverodonyeck heves ágyútűz alá került, és Szerhij Haidai, Luhanszk kormányzója szerint az oroszok egyszerűen szándékosan próbálják elpusztítani a várost… a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák.

Halottja is van az orosz légicsapásnak

Egy ember meghalt, négy megsebesült a Zsitomir megyei Malin elleni orosz légicsapásban. Olekszandr Szitailo, Malyn polgármestere arról számolt be, hogy az áldozat egy vasúti alkalmazott, a sebesültek egyike civil, a másik három szintén vasúti dolgozó. A támadás megrongálta a helyi vasúti infrastruktúrát, mintegy 150 lakóépületet, több üzletet és kávézót, valamint ipari gyárakat.

Az oroszok valóban újraindíthatják a támadást a déli területeken

Az Origo.hu is kiemeli: a Háborúkutató Intézet elemzése szerint az orosz erők valószínűleg arra készülnek, hogy újraindítsák a támadást Ukrajna déli területei ellen. Az amerikai agytröszt szerint az orosz csapatok valószínűleg ukrán ellentámadásra és elhúzódó műveletekre készülnek Dél-Ukrajnában. Ukrajna hadseregére hivatkozva a térségben lévő orosz csapatok másodlagos védelmi vonalakat építenek ki, erősítik a légvédelmi rendszereket, felderítést végeznek és ágyúzzák az ukrán állásokat, jelezve, hogy készülnek a későbbi offenzívákra.

Ukrán Legfőbb Ügyészség: az orosz erők túszokat használnak emberi pajzsként

Az Ukrán Legfőbb Ügyészség információi szerint március 3. és 31. között 350 civit tartottak őrizetben Csernyihiv megyében egy 197 négyzetméteres jahidnéi iskola alagsorában, ahol az orosz csapatok főhadiszállást állítottak fel. A túszok között idős emberek, valamint 77 gyerek és öt csecsemő is volt. Hely, higiénia, friss levegő, élelmiszer és víz hiánya miatt 10 idős ember halt meg.

ISW: újraindulhat az orosz offenzíva Dél-Ukrajnában

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők május 22-én csak minimális erősödést értek el Kelet-Ukrajnában. Az új jelentések megerősítették, hogy az orosz csapatok korábban május 19-én foglalták vissza Rubizsnét Harkov megye északi részén. Most valószínűleg további erősítést hajtanak végre, hogy megtartsák pozícióikat a Sziverszkij Donyec nyugati partján (nem a folyón való átkelést választják, hogy a folyót használják védelmi vonalként). Ezzel az elemzők szerint az a céljuk, hogy megakadályozzák az ukrán további előrenyomulását észak vagy kelet felé, amely veszélyeztetheti az orosz kommunikációs vonalakat az Izjum tengely felé. Ukrán források emellett megerősítették a korábbi, oroszok által Popaszna körül tett előrenyomulásokat, és az orosz erők valószínűleg új előrenyomulási vonal megnyitására törekednek Popasznától északra, hogy befejezzék Szeverodonyeck bekerítését, miközben egyidejűleg nyugat felé haladnak Bahmut felé. Ezzel együtt kétséges, hogy képesek lehetnek-e megtörni a környéken lévő ukrán ellenállást egyszerre két vonalon is.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térképek:

• Ukrán források megerősítették, hogy az orosz erők május 20-aóta biztosították a helyi előrenyomulást Popasznától északra és nyugatra. Az orosz erők valószínűleg tovább akarnak nyomulni Bahmut felé és északra, hogy támogassák Szeverodonyeck bekerítését, de továbbra sem valószínű, hogy gyors előretörést érnek el.
• Az orosz erők valószínűleg megkísérlik pozíciókat tartani a Sziverszkij Donec folyótól nyugatra az ukrán támadásokkal szemben (a folyón túlra való visszavonulás helyett), hogy megakadályozzák, hogy további ukrán előretörések fenyegessék az Izjum felé tartó orosz kommunikációs vonalakat.
• Az orosz megszálló erők folytatták a szűrési és deportálási eljárásokat Mariupolban és környékén.
• Az orosz erők valószínűleg arra készülnek, hogy újraindítsák az offenzívát a déli tengelyen.

Több mint 8 millió ember hagyta el az otthonát Ukrajnában

Az ENSZ új adatai szerint az ukrajnai háború több mint 8 millió embert kényszerített otthona elhagyására. Több mint 6 millióan külföldre menekültek.

Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a konfliktusok, erőszak, jogsértések és üldöztetések elől menekülni kényszerülő emberek száma a világban először lépte át a 100 milliós számot. „Ez egy olyan rekord, amelyet soha nem lett volna szabad felállítani” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Hozzátette:
Az ukrajnai háború elől menekülő emberek nemzetközi fogadtatása túlnyomórészt pozitív volt.
Az együttérzés él, és hasonló mozgósításra van szükségünk a világ összes válságára. A humanitárius segély ugyanakkor csak enyhíti, de nem gyógyítja a problémákat. Az egyetlen válasz a béke és a stabilitás lenne, hogy az ártatlan embereknek ne kelljen választani az otthoni akut veszély vagy a bizonytalan menekülés és a száműzetés között.”

Zelenszkij új szomszédsági politikát hirdetett, javítaná Ukrajna viszonyát az összes környező országgal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este is elmondta már megszokott tévébeszédét, amelyet részben annak szentelt, hogy megköszönje Lengyelországnak a támogatást. A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Kijevbe látogatott és Zelenszkijjel tárgyalt, a találkozó nagyon baráti légkörben zajlott: a két politikus ölelkezett, majd Duda arról beszélt, csak Ukrajnának van joga döntenie a saját jövőjéről.

Beszédében Zelenszkij kiemelte, nagyon boldog, hogy végre teljesen konfliktusmentes a két ország kapcsolata, és most már örökké meg szeretné őrizni a lengyelek és az ukránok közötti testvériséget. Elmondta azt a nap folyamán már bejelentett tervét is, hogy hálából az ukrán menekülteknek Lengyelországban jutó jó bánásmódért olyan törvényt akar elfogadtatni, amely a lengyel állampolgároknak különleges jogi státuszt biztosítana Ukrajnában.

Ráadásul Zelenszkij beszédéből az derül ki, hogy nem csak a lengyelekkel, de az összes szomszédos országgal kész kompromisszumkész hangot megütni. „Azt is szeretném, ha mindez része lenne az új szomszédsági politikánknak. Meg kell oldanunk a vitákat, le kell választanunk a múltat a jelenlegi kapcsolatainkról Ukrajna összes olyan szomszédjával, akik tisztelnek minket, és nem megszállói államunknak” – közölte. Duda és ő arról is beszéltek, tovább kéne erősíteni a szankciókat Oroszország ellen, és mindent meg kell tenni, hogy Ukrajnát mielőtt felvegyék az Európai Unióba.

Lengyelországgal kapcsolatban még azt is megemlítette, nem csak az emberek jogai, de az árucsere tekintetében is változás várható. A vasárnapi tárgyaláson a vámhatárról is tárgyalt ugyanis a két politikus, abban maradtak, hogy közös vámkezelést vezetnek be, felgyorsítva ezzel az áruk áramlásának folyamatát. Zelenszkij szerint ez már az első lépcső lehet, ami az ukrán-EU-s vámuniót készíti elő.

Az ukrán elnök beszámolt róla, hogy hétfőn csatlakozik a davosi Világgazdasági Fórumon folytatott megbeszélésekhez, majd a hét folyamán több nyilvános felszólalása is lesz nemzetközi porondon, többek között a Stanford Egyetem közösségéhez beszél majd.

Zelenszkij elmondta, hogy szintén jövő héten újabb találkozóra kerül sor a partnerországok képviselőivel, várakozással tekintenek az itt várható, a védelmük szempontjából hasznos, új döntések elé. Közölte még azt is, hogy aláírt egy rendeletet a hadsereg egyes tagjainak kitüntetéséről, 194 katona kapott állami kitüntetést vasárnap, közülük 44-et posztumusz – összegez a Telex.

Krivij Rih körzetben csapódtak be orosz rakéták

Három települést bombáztak az orosz erők az ipari központként ismert, közép-ukrajnai Krivij Rih körzetben – közölte vasárnap Mikola Lukascsuk, a dnyipropetrovszki területi tanács vezetője. Lukascsuk arról tájékoztatott, tíz lövedék csapódott be a Marjanszke nevű faluban, és további kettő érte Apostolove községet. Infrastrukturális létesítmények viszont nem sérültek, és halálos áldozatokról sem tudnak – tette hozzá.

Újabb légitámadásról számoltak be az ukránok Kijevtől nyugatra

Az orosz erők vasárnap a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir régió infrastrukturális létesítményei ellen hajtottak végre légitámadást – közölte a ukrán légi parancsnokság Facebookon.

A tájékoztatás szerint a régiót délkeleti irányból támadták haditengerészeti támasztpontokról felküldött robotrepülőgépekkel. A parancsnokság azt állítja, légvédelmi egységeik négy robotrepülőgépet semmisítettek meg: hármat repülőgépek, egyet pedig a légierő rakétaelhárító egysége.

Ettől függetlenül nem sikerült mindent kivédeni, a CNN Vitalij Bunecsko regionális kormányzó beszámolójára hivatkozva azt írja, legalább egy ember meghalt, amikor rakéta csapódott be Malin városában.

Oroszország kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával

Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vasárnap közölte: Oroszország kész folytatni a Kijev kezdeményezésére leállított tárgyalásokat Ukrajnával – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.

Mi a magunk részéről készen állunk a párbeszéd folytatására. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a további béketárgyalások labdája Ukrajna térfelén van. A tárgyalások leállítása teljes mértékben ukrán kezdeményezés volt – mondta egy fehérorosz televíziós csatornának adott interjúban, hozzátéve, hogy „Oroszország soha nem zárkózott el a tárgyalásoktól, még a legfelsőbb szinten sem”, amit elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször megismételt.

Az államfőknek azért kellene találkozniuk, hogy végleges megállapodásokat kössenek, és dokumentumokat írjanak alá, de nem azért, hogy fényképeket készítsenek – magyarázta.

Járványtól tartanak Mariupolban, mert nincs tiszta ivóvíz

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere azt mondta, hogy a város egy járvány küszöbén áll, mert nem jutnak hozzá tiszta ivóvízhez.

A csatornák nem működnek, miközben az egész városban rendszertelenül ásnak tömegsírokat. A nyári esőzésekkel az összes méreganyag a folyókba, a tengerbe és azokba a kutakba kerül majd, ahonnan az emberek a vizet szerzik – mondta a polgármester.

A várost irányító donbászi szakadárok ugyanakkor azt állítják, hogy vasárnapra az egyik nagyobb, Mariupolba tartó vízvezetéket már helyreállították.

Lengyel elnök: júniusban az EU-nak „ki kell nyitnia az ajtaját” Ukrajna előtt

Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap Kijevben kijelentette, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia kapuit Ukrajna előtt, és tagjelölti státust kell neki adnia a júniusi EU-csúcson.

Erről a lengyel államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. „Ukrajnának most szüksége van a mi jelzésünkre, amely megnyitja az európai kapukat az ukrán állam és társadalom előtt, amely az európai közösségek része akar lenni” – hangoztatta Duda a Jevropejszka Pravda hírportál szerint. Kiemelte, hogy nagy jelentőséggel bírna, ha Ukrajna uniós tagjelölti státusáról a júniusi csúcson hoznának döntést.
„Arra kérek mindenkit, akinél eddig kétségek merültek fel, hogy gondolkodjon el. Az Európai Unióba törekvő országoknak egyértelmű jelzést kell kapniuk, hogy az EU kapui nyitva vannak” – hangsúlyozta a lengyel elnök. Duda azt is szorgalmazta, hogy fokozzák az Oroszországgal szembeni szankciós nyomásgyakorlást.
„Hogyan tud a világ békés úton segíteni a háború befejezésében? Csakis szankciókkal, határozott nyomással, csakis Oroszország elszigetelésével. A hatodik szankciócsomag kérdése az Európai Unión belül egy nagyon fontos kérdés. Ezúton fordulok azokhoz, akiknek még kétségeik vannak: felejtsék el a szokásos üzletkötéseket” – fogalmazott Duda.
A sajtótájékoztatón megkérdezték Zelenszkijtől, mi a véleménye arról a lakossági elektronikus petícióról, amelyben azt kezdeményezték, hogy a sorköteles korú férfiaknak engedélyezzék az ország elhagyását a hadiállapot ideje alatt is. A petíció több mint 25 ezer támogató aláírást kapott, így a törvény szerint az elnöknek válaszolnia kell rá.
„Nem tudom, kinek kellett volna ezt a petíciót címezni. Talán nekem, vagy talán a fiukat elvesztő szülőkhöz kellene szólni, azokhoz, akik életük árán védték ezt vagy azt a területet, ezt vagy azt a várost és többnyire nem azt a települést, ahol születtek. Ma naponta ötven-száz ember halhat meg főként a keleti országrészben, miközben megvédik államunkat és függetlenségünket, amiről annyit beszél a világon mindenki” – fejtegette Zelenszkij.
Közben az ukrán vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a Donyec-medencében az orosz erők a nap folyamán főként Donyeck és Bahmut városok térségében folytatták támadóműveleteiket, elsősorban azzal a céllal, hogy az ukrán csapatokat visszaszorítsák egészen a donyecki és luhanszki régiók közigazgatási határain túlra, ugyanakkor a Donyec-medencei Avgyijivka, Kurahove, továbbá délen, a Mikolaij megyében lévő Novopavliszk, valamint Zaporizzsja irányában a harci cselekmények intenzitásának csökkenése volt megfigyelhető.

Ukrajna különleges jogokat készül adni a lengyel állampolgároknak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a parlament ülésén bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén – számoltak be ukrán híradások.

Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez.
„Figyelemmel arra a törvényre, amelyet Lengyelországban fogadtak el az Ukrajnából ideiglenesen áttelepült személyekről, és amely valójában egyenlővé tette Ukrajna állampolgárait Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot. Ennek megfelelően Ukrajnában az államfő kezdeményezésére, mondhatni hasonló törvényt fogadnak el” – fejtette ki a szóvivő.
Nyikiforov hozzátette, hogy a törvényjavaslat konkrét rendelkezéseiről még korai beszélni, mert még kidolgozás alatt áll, és azt sem tudta megmondani, hogy mikor kerül a parlament elé.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy március 16-án Lengyelországban életbe lépett az a jogszabály, amely rendelkezik az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az országba érkező ukrajnai állampolgárok támogatásáról. A hírügynökség ismertetése szerint a törvény szabályozza az ukránok lengyelországi tartózkodásának jogszerűségét és a számukra nyújtott átfogó támogatást.
Közben vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő, aki a liga.net hírportál beszámolója szerint egyebek között azt hangsúlyozta, hogy csakis Ukrajna határozhatja meg saját jövőjét. „Ma a szabad világ arca Ukrajna arca” – hangoztatta Duda. „Olyan hangok terjedtek el, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek, de csakis Ukrajnának van joga meghatároznia a jövőjét” – szögezte le a lengyel államfő. A liga.net kiemelte, hogy Duda az első külföldi államfő, aki az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta felszólalt a kijevi parlamentben.
A Jevropejszka Pravda tudósításában kiemelte még, hogy Duda hangot adott az ukrán katonák helytállása iránt érzett „csodálatának”, külön kiemelve Mariupol védőit. Kijelentette továbbá, hogy a Nyugat „most vizsgázik abból, mit jelentenek számára a deklarált értékek”. Leszögezte, hogy minden lehetséges módon előmozdítja Ukrajna uniós csatlakozását, és „nem hagyja abba az erőfeszítéseket mindaddig, amíg Ukrajna e szó teljes értelmében az Európai Unió tagja nem lesz”.
Duda felszólalását követte Zelenszkijé, aki bejelentette még, hogy egyezség született Lengyelországgal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely egyszerűsíti a két ország közötti határátlépést. Megjegyezte, hogy mára az ukrán városok a lengyelek testvérvárosaivá váltak, és testvérekké az ukrán és a lengyel nép, valamint a két ország”.
Zelenszkij megköszönte Dudának a Szlovákia vezetőjével tett közös kezdeményezését, hogy meggyőzze a még tétovázó európai kollégáit Ukrajna EU-tagjelölti státusának megadásával kapcsolatban. Az ukrán elnök azt is megjegyezte: Oroszország a háború kirobbantásával akaratlanul is arra késztette Ukrajnát és Lengyelországot, hogy tegyék félre a közös múltjukról szóló vitáikat.
Az ukrán parlament az ülésen meghosszabbította a hadiállapotot az ország egész területén augusztus 23-ig. Az indítványt 320 képviselő fogadta el a 450 fős törvényhozásban. A képviselők – 315 támogatószavazattal – ugyancsak jóváhagyták az általános mozgósítás augusztus 23-ig történő meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletet.

216 település elfoglalásáról számoltak be a szakadárok

A háború kezdete óta 216 települést „szabadított fel” és vont ellenőrzése alá a donyecki és luhanszki „népi milícia” az orosz fegyveres erők tűztámogatásával a szakadár „Donyecki Népköztársaság” területén – közölte vasárnap az entitás területvédelmi parancsnoksága.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán nagypontosságú levegő-föld rakéták három ukrán harcálláspontot, 13 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint négy lőszerraktárt, a harcászati légierő pedig szintén három harcálláspontot, 26 olyan élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, és egy lőszerraktárt számolt fel. A tábornok szerint a harci gépek csapásai következtében több mint 210 „nacionalista” vesztette életét és 38 haditechnikai eszköz vált harcképtelenné.
Mint mondta, a rakéta- és tüzérségi erők 583 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 41 harcálláspontot, valamint 76 lőállásban lévő tüzérségi és aknavető-alegységet lőttek, egyebek között három Grad rakétasorozatverő-üteget, és egy Bukovel elektronikaiharc-állomást is. Az orosz légvédelmi erők 11 drónt és két ukrán Szmercs-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 174 repülőgépet, 125 helikoptert, 977 drónt, 317 légvédelmi rakétarendszert, 3198 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 408 rakéta-sorozatvetőt, 1622 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3077 darab katonai járművet semmisítettek meg.
A TASZSZ hírügynökség szerint vasárnap egy robbanásban megsebesült az orosz hadsereg által elfoglalt Zaporizzsja megyei Enerhodar új városvezetője, Andrej Sevcsikm és két testőre megsérült. A távirányítású pokolgépet egy lakóház elektromos biztosítékszekrényében helyezték el, és akkor hozták működésbe, amikor a tisztségviselő belépett az épületbe.
Dmitro Orlov, a város megválasztott polgármestere Telegram-bejegyzésben tudatta, hogy a sebesülteket különböző súlyosságú sérülésekkel kórházban ápolják. A Mash orosz online hírszolgáltató úgy értesült, hogy a robbanószerkezetet Sevcsik anyjának házában rejtették el, és a detonáció akkor történt, amikor az elöljáró látogatóba érkezett hozzá.
Enerhodarban működik a zaporizzsjai nukleáris atomerőmű, Európa legnagyobb ilyen rendeltetésű létesítménye. A Meduza Rigában szerkesztett orosz ellenzéki hírportál szerint a városban az orosz hadsereg több, Ukrajnát támogató megmozdulást oszlatott fel.
Az ugyancsak orosz ellenőrzés alá került ukrajnai Herszon megye katonai és polgári közigazgatása vasárnap arról számolt be, hogy őrizetbe vételi kísérlet során likvidálták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ügynökét. A tájékoztatás értelmében az illető adatokat gyűjtött az orosz fegyveres erők állásai elleni későbbi rakétatámadáshoz. A helyi hatóságok szerint a térségben egy szabotőrcsoport tevékenykedik, és a többi részvevő felkutatása folytatódik.
A donyecki területvédelmi törzs közölte, hogy az elmúlt nap folyamán újabb 313 embert, köztük 55 gyereket evakuáltak Mariupolból a bezimennojei segélyközpontba. Március 5. óta a létesítménybe 35 247 embert szállítottak át az Azovi-tenger partján fekvő, a harcok során súlyos károkat elszenvedett városból. Az elmúlt nap folyamán a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” területéről több, polgári objektumok ellen nehézfegyverekkel végrehajtott ukrán támadásról érkezett jelentés.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine