Az orosz-ukrán háború 87. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Az orosz külügy megtiltotta Bidennek, hogy Oroszország területére lépjen

Oroszország 963 amerikainak tiltotta meg, hogy belépjen Oroszországba: köztük Joe Biden amerikai elnöknek is, írja a Guardian. Az utazási tilalomról szóló döntés azután született, hogy Biden szombaton aláírt egy 40 milliárd dolláros segélycsomagot, amellyel Ukrajnának nyújt segítséget a háborúban.

A Reuters jelentése szerint a kitiltott amerikaiak között van Antony Blinken külügyminiszter és William Burns CIA-főnök is. Az előző hónapban az orosz külügyminisztérium megtiltotta Boris Johnson, Liz Truss, Ben Wallace és további 10 brit kormánytag belépését is az országba.

Kilőttek az oroszok egy nyugati fegyverszállítmányt

Az orosz hadsereg bejelentette, hogy megsemmisített egy „jelentős nyugati fegyverszállítmányt” Ukrajna Zsitomir régiójában, Kijevtől nyugatra, írja a Guardian.

A részletekről sokat nem tudni, az Interfax hírügynökség szerint tengerről indított Kalibr rakétákat használtak az oroszok – így a Telex.

Rubizsnye lehet a következő Mariupol

Az ukrán külügyminisztérium szerint a Luhanszki területen található Rubizsnye település is Mariupol sorsára juthat.

A minisztérium Twitteren tett közzé megrázó fotókat a korábban 60 ezer lakosú városról.

Szergej Hajdaj, a luhanszki regionális államigazgatás vezetője szerint az orosz csapatok teljesen elpusztították a Luhanszki területen található Rubizsnyét – írták a posztban.

According to the Head of the Luhansk Regional State Administration Serhii Haidai, #Russian troops destroyed Rubizhne, Luhansk region.

Before the full-scale Russian invasion, Rubizhne had more than 60K inhabitants. Now, #Rubizhne has shared the fate of #Mariupol.#ArmUkraineNow pic.twitter.com/8skivNmXMZ

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) May 21, 2022

Továbbra is heves harcok folynak Donbasz keleti régiójában

Folytatódnak a Donbasz elleni támadási kísérletek. Teljesen tönkretették Rubizsnét, Volnovakhát, csakúgy, mint Mariupolt – mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az oroszok ugyanezt próbálják megtenni Szeverodonyeckkel és sok más várossal

A keleti Szeverodonyeck városban 12 ember meghalt, és további 40 ember megsérült egy orosz lövöldözésben.

Közelít a 29 ezerhez az elesett orosz katonák száma

Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint több mint 1200 harckocsit pusztított el az ukrán haderő a háború kezdete óta.

A hadijelentés szerint február 24-e óta megsemmisült 205 orosz repülőgép, és 28 850 orosz katona esett el a harcokban.

Втрати ворога в інфографіці ? pic.twitter.com/46RWAeGewr

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 21, 2022

Az ukránok szerint 1,3 millió ukránt deportáltak Oroszországba

Oroszország május 21-ig 1,3 millió ukránt deportált, akik közül 232 ezer gyermek – jelentette be Facebook-oldalán Ljudmila Gyenyiszova, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának emberjogi biztosa.

Az elmúlt napon 17 ezer embert deportáltak Oroszországba. Nem igazak Oroszország állításai az ukránok állítólagos önkéntes áttelepítéséről. Vitathatatlan bizonyítékaink vannak a kényszerű és előre megtervezett deportálásra – írta a biztos posztjában, hozzátéve: szerinte a megszálló ország tetteivel megsérti a polgári személyek háború idején történő védelméről szóló genfi egyezmény 49. cikkét, amely tiltja személyek erőszakos kitelepítését vagy kitoloncolását a megszállt területekről – írta az Unianra hivatkozva az Index.

Kormányhivatal: majdnem 200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 198 menekülőnek segítettek, az éjszakát 80 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-t.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Novák Erdélyben: ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a háborút elkerülhessük

Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere – mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton.

A köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője – jelentette ki Novák Katalin.

Hangsúlyozta: a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni. Nem csak Bethlen Gábor és Erdély aranykora nem ereszt, mi sem eresztjük el egymást ezután sem – tette hozzá Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: azért vannak ma ott, mert Bethlen Gábor nem ereszt és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak és elvették azt, ami másé.

Négyszáz év telt el azóta, de minket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy mi is építsünk: téglából, habarcsból épületeket, hitből és igéből pedig szellemi, lelki védőbástyákat – emelte ki Novák Katalin. Hozzátette: ez a kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek, ez a templom.

Emlékeztetett arra, hogy pénteken Dél-Erdélyben tíz templomban ültek örömünnepet, örültek, hogy olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely az anyaország és az ott élő magyar közösségek, reformátusok, katolikusok, evangélikusok összefogásával, az építkezés rég nem látott korszakát hozta el.

Mint mondta, az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása, a határainkon kívül gyökeret eresztett magyar közösségeink gyarapodása olyan közös érték és érdek, amely soha mások ellen nem szól.

Novák Katalin hangsúlyozta: Bethlen arra kötelez minket, hogy hittel, hitből a hitünk megmaradásáért építsünk. Amikor egyik oldalról a török, a másikról az osztrák, a német szorongatott, s közben még belviszály is fenyegetett, hitből lehetett építkezni, ez a hit a „mégis hit”. Az erdélyiek hite is „mégis hit”, az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem „mégis magyarok”, akik szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik anyanyelvünket, továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat – jelentette ki a köztársasági elnök.

Novák Katalin kiemelte: Bethlen azért nem ereszt és mi azért nem eresztjük, mert benne szeretjük azt a magyart, akit nem a gazdagsága, nagyhatalmi fölénye, nem történelmi előjogai tettek alkalmassá arra, hogy a népét kormányozza és vezesse, hanem a felülről kapott bölcsesség és a hajthatatlanság, hogy Erdély megmaradásáért mindenkivel tárgyal, ha kell, szembeszáll, ha kell, kiegyezik, de ez mindenkor az övéi megmaradását, biztonságát és emelkedését szolgálta. Ez a bethleni politika, a szó nemes értelmében a közjó, a magyar jó szolgálata.

Cseh miniszterhelyettes: Csehország Ukrajna 4-5 legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik

Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik – jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese a CTK hírügynökség által szombaton közölt beszélgetésben.

„Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot” – mutatott rá Tomás Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. „Más forrásokból ennek a többszörösét” küldte eddig Csehország Ukrajnába – fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.

Tomás Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Tomás Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. „Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk” – szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

ORFK: több mint tízezren érkeztek pénteken Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 6671 ember lépett be pénteken Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 312 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől pénteken 465 ember, köztük 155 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az Azovsztal és Mariupol teljes „felszabadításáról” tett jelentést Sojgu Putyinnak

Az Azovsztal acélmű és Mariupol város teljes „felszabadításáról” tett jelentést Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hadseregtábornok Vlagyimir Putyin elnöknek – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek este.

Konasenkov közölte, hogy hétfőn az acélműben bekerített ukrán fegyveresek utolsó, 531 fős csoportja is megadta magát.

„Az Azov (alakulat) nácijainak úgynevezett parancsnokát a mariupoli lakosok gyűlölete és a városlakók azon vágya miatt, hogy számos atrocitása miatt leszámoljanak vele, egy speciális páncélozott járművön szállították el az üzem területéről” – közölte a tábornok.

Konasenkov szerint az üzem föld alatti létesítményei, ahol a fegyveresek rejtőzködtek, teljes egészében az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá kerültek. Összesítse szerint az Azov és az ukrán fegyveres erők 2439 katonája tette le a fegyvert az Azovsztalban május 16. óta”.

Sojgu április 21-én jelentette Putyinnak az azovi-tengeri kikötőváros „felszabadítását”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az orosz elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet. Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes föld alatti alagútrendszer húzódik.

További 9,5 milliárd dollárral támogatják Ukrajnát a G7-országok

A G7-országok pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy további 9,5 milliárd dollárral támogatják Ukrajnát. Így a G7-ek teljes kötelezettségvállalása megközelíti a 20 milliárd dollárt. „Továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni a háború alatt és utána is, és készen állunk arra, hogy szükség esetén még többet tegyünk” – áll a G7-ek közleményében, amelyet a németországi Bonn mellett tartott kétnapos találkozó végén fogalmaztak meg.

A háború súlyosan érintette az ukrán kormány adóbeszedési képességét. Havonta mintegy 5 milliárd dollárra van szükségük a kormányzati alkalmazottak fizetésére és a közművek fenntartására. A G7-es külügyminiszterek a találkozójukat lezárva azt mondták, hogy ez a 9,5 milliárd dolláros támogatás segíteni fog az ukrán kormánynak, hogy biztosítani tudják az alapvető szolgáltatásokat.

Azovsztal: ezt a gyárat foglalta el az orosz haderő

Az orosz Védelmi Minisztérium közlése szerint lezárult az Azovsztal-acélgyár ostroma, miután a még kitartó ukrán védők is megadták magukat. A hatalmas területű üzemet a háborúban lényegében megsemmisült Mariupol városának utolsó nagy bástyájaként tartották számon. A déli kikötőváros elfoglalása kulcsfontosságú volt az orosz félnek, mivel annak révén szárazföldi folyosó nyílna a 2014-ben annektált Krím-félszigetre, valamint a Donbasz (Luhanszk és Donyeck megyék) területére. A várost már a háború korábbi szakaszaiban több súlyos támadással tették a földdel egyenlővé, ám az acélgyár ostroma jóval nehezebbnek bizonyult. Az üzem területe alatt bunkerek és alagutak sokasága segítette a védőket. Ennek azonban az orosz közlés szerint most vége.

„A gyár földalatti részei, ahol eddig fegyveresek húzták meg magukat, teljesen az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá kerültek” – áll az orosz közleményben. Hozzátették: a korábbi napokban összesen 2439-en adták meg magukat a gyárban maradtak közül, a mai pedig a védők utolsó, még ellenálló csoportja volt.

Az Azovsztal-üzem az egyik legnagyobb acélgyár Európában, mintegy 10 négyzetkilométeren terül el. Rengeteg, a föld felszíne alatt vezető folyosó és különböző helységek találhatók a területén. Az ostrom kezdetekor több ezren rekedtek ott vagy döntöttek úgy, hogy nem hagyják el a gyárat.

Oroszország átvette az Azovsztal acélgyár irányítását

Az orosz erők átvették a mariupoli Azovsztal-gyár feletti irányítást, a még harcoló ukrán védők pedig megadták magukat, írja a Sky News az orosz Védelmi Minisztérium közleményére hivatkozva.

A miniszttérium szerint „a kohászati üzem teljes területét felszabadították”, miután a még harcoló ukrán katonák utolsó csoportjai is megadták magukat. Az orosz közlés szerint ez 531 ember jelent.

A mariupoli acélgyár az orosz-ukrán háború egyik legjelentősebb hadszínterévé vált. Korábban rengeteg civil is a hatalmas üzem területén rekedt, evakuálásuk pedig csak rendkívül nehézkesen, több különböző alkalommal sikerült.

Eltörölnék Oroszországban a szerződéses katonák felső életkori határát

A kormányzó Egységes Oroszország párt két tagja törvénjavaslattal állt elő, mellyel eltörölnék a hadsereggel szerződéses kapcsolatot létesítő katonák felső életkori hatáárát.

A törvényjavaslatot azzal indokolták a benyújtók, hogy egyes fegyverek és haditechnikai eszközök hatékony üzemeltetéséhez jelentős tapasztalatra van szükség. Ezt pedig csak 40-45 éves korukra érik el a katonák.

Jelenleg az orosz állampolgároknak 18-40 éves kor között, a külföldieknek 18-30 éves között kell lenniük, amikor első alkalommal szerződést kötnek a hadsereggel.

Az indoklás azt is tartalmazza, hogy a törvény elfogadásával könnyebbé válna a polgáti foglalkozásúak – mérnökök, orvosok, más szakemberek – toborzása a hadsereg számára.

Brit hírszerzői kommentárok szerint Oroszország a február 24-én megindított ukrajnai inváziójában szárazföldi erőinek – mintegy 150 ezer ember – nagyjából 80 százalékát már bevetette. Egyes becslések szerint az orosz emberveszteségek akár ennek harmadát is elérhetik.

Így álltak a frontok pénteken

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium pénteki hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine