Az orosz-ukrán háború 80. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Ellentámadást indítottak az ukránok Izjumnál

Az akciót azután kezdték meg, hogy az oroszok visszavonultak a kb. 110 kilométerre északra fekvő Harkivból.

Törökország tengeri evakuációs útvonalat kínál az Azovsztal védőinek

Törökország felajánlotta, hogy a tengeren keresztül evakuálási küldetést hajt végre a mariupoli Azovsztal-acélműben rekedt sérült ukrán harcosok számára. Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője, Ibrahim Kalin a Reutersnek elmondta, hogy Erdoğan és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két héttel ezelőtt tárgyalt a tervről, és az továbbra is „terítéken van”.

A terv azzal járna, hogy a harcosokat a szárazföldön keresztül Bergyanszkba viszik, ahol egy török hajó a Fekete-tenger túlsó partján lévő Isztambulba vinné őket.

Valójában a hajónk készen áll arra, hogy Törökországba hozza a sérült katonákat és civileket – tette hozzá az Index szerint.

Sok millió tonna búza fog hiányozni a világpiacról

Hatodára csökkent a háború következtében az ukrán búzaexport – írta az Unian.ua. Ukrajna tavaly 50 millió tonna búzát exportált – harmadát az EU-ba – idén februárban rekordtermést vártak, és esélyt láttak arra, hogy 70 millió tonna búzát exportáljanak.

A háború azonban közbeszólt, az orosz támadás következtében Ukrajna elesett tengeri összeköttetéseinek egy részéről, máshol az orosz flotta egyszerűen blokád alá vette a kikötőt, mint Odesszában, Ukrajna legnagyobb kikötője esetében.

A tengeri szállítási kapacitás havi 6 millió tonna búza exportját tette lehetővé. Kikötők híján most vonattal, majd a Dunán vízi szállítással jut el az ukrán búza a világpiacra, ezen az úvonalon azonban a kapacitás csupán havi egymillió tonna búza exportjára elegendő.

Az ukrán búzaexport kiesése a kínálat szűküléséhez, így az élelmiszerek drágulásához vezet – így a Telex.

Pusztító csapást mértek az oroszok az ukrán hadseregre

Megakadályozták az ukrán csapatok azon kísérletét, hogy egy pontonhíd segítségével átkeljenek a Szeverszkij-Donyec folyón, jelentette be Oroszország védelmi minisztériuma.

„A ponton-hidat a tüzérség teljesen megsemmisítette és elsüllyesztette. Az ellenséges [ukrán] páncélozott járműveket, amelyeknek a csata során sikerült átkelniük a pontonokon, az orosz tüzérség és a gyalogsági harcjárművek tüze legénységgel együtt megsemmisítette. Az Ukrán Fegyveres Erők páncélozott járműveinek egy részét az orosz katonák lefoglalták” – áll a minisztérium közleményében.

Szombaton korábban az ukrán erők is arról számoltak be, hogy egy egész orosz zászlóaljat semlegesítettek, amikor megpróbáltak átkelni a Szeverszkij-Donyec folyón – írja az Origo.

A G7 országok keményen beszóltak Moszkvának

A G7-országok soha nem fogják elismerni az Oroszország által ukrajnai háborúja révén, erővel megváltoztatni akart határokat – jelentette ki az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport a háromnapos németországi találkozóját lezáró, szombati nyilatkozatában.

A külügyminiszterek, akik az észak-németországi Wangelsben tanácskoztak, leszögezték, hogy folytatják Ukrajna megsegítését fegyverekkel és más hadi eszközökkel „mindaddig, amíg szükséges”.

„Továbbra is elkötelezetten támogatjuk Ukrajna – és annak részeként a Krím – szuverenitását és területi egységét” – hangsúlyozták.

A miniszterek megismételték Moszkvának szóló követelésüket, miszerint „vessen véget a háborúnak, amelyet Ukrajna nem provokált ki, valamint annak a szörnyű szenvedésnek és emberéletben eső kárnak, amelyet előidéz”. Ismét felszólították Fehéroroszországot, hogy „ne könnyítse meg Oroszországnak az ukrajnai intervenciót, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit”.

Lavrov: a Nyugat által indított totális háborúnak nem tudni, mikor lesz vége

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat „totális hibrid háborút” hirdetett Oroszország ellen, aminek a végét szinte lehetetlen megjósolni. Hangsúlyozta, mindenki érezni fogja ennek a háborúnak a következményeit. A Reuters beszámolója alapján a külügyér – utalva az EU-s szankciókra – kiemelte: a Nyugat erőfeszítései Oroszország elszigetelésére kudarcra vannak ítélve.

Borzalmasak a körülmények az Azovsztal üzemében

Egy ukrán honvédő, aki a mariupoli Azovsztal-üzemben rekedt, leírta, milyen szörnyű körülmények között vannak ott a sebesültek. Az ukrán televízióban az üzem belsejéből bejelentkezve az ismeretlen férfi elmondta, hogy még 600 sebesült van a kiterjedt komplexumban – írja a CNN.

A körülmények egyszerűen borzalmasak. Ma a kórházban voltam, ami nem más, mint egy hatalmas tornaterem, iskola és több tucat emeletes ágy. A harcosok egyszerűen végtagok, karok, lábak nélkül fekszenek. Nagy számban halnak meg, mert nem tudunk orvosi ellátást biztosítani. Egyszerűen nincsenek gyógyszerek. Akiknek súlyos sebeik vannak, szinte lehetetlen megmenteni – mondta az ukrán harcos, aki a kórházi kórteremben uralkodó szagot undorítónak nevezte. Szemtanúja volt annak, hogy a műtőben a medikusok érzéstelenítés nélkül operáltak. A férfi nem biztos benne, hogy minden civilt evakuáltak már a hatalmas komplexumból.

Szombaton még nem volt hír arról, hogyan haladnak a tárgyalások a súlyosan sebesültek evakuálásáról az Azovsztálból. Pénteken este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy „jelenleg nagyon nehéz tárgyalások folynak az evakuálási misszió következő szakaszáról” – foglalja össze az Index.

Boris Johnson: nincs sok értelme Putyinnal tárgyalni

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jelenleg nem lenne sok értelme a tárgyalásnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Johnson a Daily Mail című konzervatív brit tömeglapnak adott, az újság szombati kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az, hogy Nagy-Britannia fegyvereket szállít Ukrajnának, nem azt jelenti, hogy akár közvetett módon Oroszországgal állna harcban.
A brit fegyverszállításokra utalva úgy fogalmazott, hogy „ha a szomszédot fegyveres rabló támadja meg, az ember adhat a szomszédjának fegyvert, hogy azzal megvédhesse magát. Ez nem azt jelenti, hogy személyesen vesszük fel a harcot a betörővel”.
A brit kormányfő szerint teljesen másról van szó: erkölcsi, emberiességi cselekedet Ukrajna támogatása az „abszolút barbár, kiprovokálatlan, felesleges” orosz támadás visszaverésében.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.
Johnson a kijevi parlament képviselőinek videókapcsolaton mondott minapi beszédében bejelentette azt is, hogy London további 300 millió font értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz invázió elleni védelemhez.
Az új csomagban az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok, több ezer éjjellátó berendezés és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek szerepelnek.
A Daily Mailnek adott szombati interjúban Boris Johnson úgy fogalmazott, hogy Putyin „katasztrofálisan elszámolta magát” az Ukrajna ellen indított invázióval. Hozzátette: ha az orosz elnök úgy gondolta, hogy ezzel elérheti a NATO kisebb mértékű jelenlétét Oroszország környezetében, ez az elképzelése valószínűleg száz százalékig tévesnek bizonyul.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett arra is, hogy más nyugati vezetőkkel ellentétben nem készül közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyinnal.
Legutóbb, pénteken Olaf Scholz német kancellár tartott több mint egyórás telefonos megbeszélést az orosz államfővel.
Boris Johnson azonban a szombati lapinterjúban kijelentette: jelenleg egyáltalán nem látja, hogy mi értelme lenne a beszélgetésnek Putyinnal. Az orosz elnök megsértette a nemzetközi jogot, az orosz fegyveres erők módszeresen követnek el háborús bűncselekményeket – tette hozzá.
A brit kormányfő szerint az orosz elnök egyre mélyebben belegabalyodik a maga kreálta katasztrófába. Johnson szerint Putyinnak most arra kellene törekednie, hogy az orosz lakosság részéről tapasztalható „meglepő mértékű támogatottságát” kihasználva megpróbáljon kiutat találni a helyzetből.

Putyin: Finnország nincs veszélyben

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Finnországot nem fenyegeti Oroszország biztonsági fenyegetése – az orosz állami tulajdonú RIA híradása szerint. A RIA a Kremlre is hivatkozik. Mint ismert, Putyin figyelmeztette a finn elnököt, hogy hiba volt a NATO-csatlakozás.

Sauli Niinistö finn elnök maga közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel országa NATO-csatlakozási tervét. A közlemény szerint Niinistö az orosz elnökkel folytatott beszélgetésekor elmondta, hogy Moszkva 2021 végén megfogalmazott követelése, melynek célja az egyes országok NATO-csatlakozásának megakadályozása, valamint a február 24-én megindított ukrajnai invázió alapjaiban változtatta meg Finnország biztonsági környezetét.

Akár 50 millió ember is éhezhet a következő hónapokban az élelmiszerhiány miatt

Annalena Baerbock német külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy több tíz millió ember éhezhet az ukrajnai háború miatt. Ukrajna jelentős mértékben hozzájárul a világ élelmiszerkészleteihez, jelentős mennyiségű étolajat, kukoricát és búzát exportál. De ezek a készletek jelenleg csapdába estek a háború miatt – írja a Sky News.

A G7-ek németországi csúcstalálkozója után a német külügyminiszter elmondta, hogy a következő néhány hónapban 50 millió ember fog éhezni, különösen az afrikai és a közel-keleti országokban.

A G7-ek külügyminisztereinek csoportnyilatkozata szerint „Oroszország háborúja a közelmúlt történelmének egyik legsúlyosabb élelmiszer- és energiaválságát idézte elő, amely jelenleg a világ legsebezhetőbbjeit fenyegeti”. Hozzátették, eltökélt szándékuk, hogy megőrizzék a globális élelmezésbiztonságot.

Melanie Joy, Kanada külügyminisztere közölte, kész hajókat küldeni az európai kikötőkbe, hogy elszállítsák a gabonát, ha Ukrajna készletei felszabadulnak – idézi az Index.

Az emberek elkezdtek visszatérni az otthonaikba Harkivban

Az oroszok visszaszorításával a harkivi emberek elkezdtek visszatérni az otthonaikba – írja a BBC a kelet-ukrajnai város kormányzójának közlése alapján.

Oleh Szinyehubov ugyanakkor leszögezte, hogy a városban továbbra is veszélyes a helyzet, így az az embereknek érdemes mérlegelni a biztonságukat, mielőtt visszatérnének.

Hozzátette, hogy az orosz csapatok erősen elaknázták a térséget. Szinyehubov azt is elmondta, hogy az orosz csapatok nem támadták meg a várost, hanem a térség más közösségeit vették célba.

Arra kérek mindenkit, hogy megfelelően reagáljon a riasztásokra, és ne tartózkodjon feleslegesen az utcán – fogalmazott a kormányzó.

Már Lengyelországot is „nácitlanítanák” az oroszok

Az, hogy a lengyel vezetés Oroszországot „rákos daganatnak” nevezi, valamint az Ukrajnának nyújtott segítségük arra késztetik az Oroszországi Föderációt, hogy „őket is nácitlanítsák” − mondta Oleg Morozov, az orosz parlament ellenőrző bizottságának elnöke.

Az Oroszországról és az Ukrajnának fizetendő kárpótlásról szóló kijelentéseivel Lengyelország arra ösztönöz minket, hogy Ukrajna után az első helyre állítsuk a nácitlanítandók között − idézi Morozovot a Ria Novoszti orosz állami hírügynökség.

Kormányhivatal: 272 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 272 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 118 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – közölték.

ORFK: több mint tizenkétezren érkeztek pénteken Ukrajnából

Magyarországra pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5928 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6546-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 502 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Az ukrajnai háború elől pénteken 280 ember, köztük 66 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, és támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – közölte a BRFK.

ISW: Ukrajna minden bizonnyal megnyerte a harkivi csatát

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint úgy tűnik, Ukrajna „valószínűleg megnyerte a harkivi csatát”. A tekintélyes katonai elemzőközpont azt írja, az ukrán erők megakadályozták Oroszországot abban, hogy bekerítse Ukrajna második legnagyobb, békeidőben 1,4 millió lakosú városát. A kutatóintézet szerint az oroszok most felhagytak a Harkiv bekerítésére irányuló kísérletekkel. Az ukránok az elmúlt években jelentősen megerősítették a város védelmét, valóságos erődítmény lett belőle, a város elfoglalása az orosz erők egyik legfontosabb stratégiai célja volt az invázió kezdete óta. De több mint két hónap elteltével nem csak, hogy nem sikerült bevenniük – de az amerikai székhelyű agytröszt szerint – mostanra letettek erről a céljukról. Az ukrán csapatok vélhetően visszaszorították őket a várostól mintegy 50 km-re lévő ukrán-orosz határig. Az orosz csapatok ugyanakkor az elmúlt 24 órában továbbra is igyekeztek előrenyomulni Izjum környékén, de alig haladtak előre. A fő orosz erőfeszítés továbbra is a Szeverodonyeck és Liszicsanszk északról és délről történő bekerítésére tett kísérlet. A Popasznából észak felé támadó orosz csapatok nem értek el jelentős előrelépést az elmúlt 24 órában. Mariupol ukrán védői az esélytelenség ellenére folytatják a harcot, bár úgy tűnik, az orosz támadók behatoltak az Azovsztal létesítménybe.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Ukrajna valószínűleg megnyerte a harkivi csatát. Az orosz erők kivonultak a Harkiv várostól északra fekvő településekről. Az ukrán erők valószínűleg megpróbálják megzavarni az orosz földi kommunikációt Izjum felé.
• Az ukrán erők valószínűleg megzavarták a Sziverszkij-Donyec folyón való átkelésre irányuló orosz kísérletet, aláásva az orosz erőfeszítéseket, hogy tömeges csapatokat vonjanak be Donbász északi részén, és teljessé tegyék Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítését.
• Az orosz erők valószínűleg biztosították az autópályát az Azovsztal Acélgyár nyugati bejárata közelében, de a harc továbbra is a létesítményért folytatódik.
• A Zaporizzsja megyében lévő orosz erők valószínűleg megpróbálják elérni a tüzérségi lőteret Zaporizzsja városán kívül.
• A hírek szerint az ukrán erők megpróbálják visszaszerezni az irányítást a román partok melletti Kígyó-sziget felett, vagy legalábbis megakadályoznák, hogy Oroszország stratégiai pozíciókat építse ki a sziget birtoklásán keresztül.

Oroszország válasza Finnország és Svédország NATO-csatlakozására attól függ, hogy a szövetség mit telepít az északi országokba

Oroszország közölte, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozására adott válasza attól függ majd, hogy az észak-atlanti szövetség milyen infrastruktúrát telepít a két országba – jelentette a RIA. Az orosz állami hírügynökség az ország külügyminiszter-helyettesét, Szergej Rjabkovot idézte jelentésében.

Az Interfax orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Rjabkov szerint Oroszországnak nincsenek „ellenséges szándékai” a két országgal szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban részben arra hivatkozott, hogy az ukrajnai hadműveletet a NATO keleti előrenyomulásának meghiúsítása érdekében indította – írja a Sky News-ra hivatkozva a Telex.

Szombattól orosz áram nélkül maradnak a finnek

Az orosz Inter RAO leányvállalata, a RAO Nordic-Oy május 14-én nulla órától felfüggeszti az áramszolgáltatást Finnországba – közölte a Fingrid, a finn villamosenergia-hálózat üzemeltetője.

A finn jelentés szerint az ország villamosenergia-piaca nincs veszélyben, a kieső orosz áramot svéd import és a hazai termelés növelése fogja kompenzálni.

„A RAO Nordic tájékoztatása szerint a villamosenergia-kereskedelem átmenetileg felfüggesztésre kerül a piacon értékesített villamos energia fizetési elfogadásának nehézségei miatt” – áll a Fingrid közleményében. A jelentés hangsúlyozza, hogy a finn villamosenergia-piac nincs veszélyben, a kieső orosz áramot svéd szállítás és a finn termelés növelése fogja kompenzálni.

Az orosz Kommerszant által közöltek szerint az Inter RAO adatai alapján 2021-ben az orosz villamosenergia-export 21,77 milliárd kWh-t tett ki, a legtöbbet az elmúlt tíz évben.

Ebből a Finnországba irányuló export 8,2 milliárd kWh volt, ami a teljes orosz áramkivitel 37 százaléka.

Csütörtökön a finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben jelentette be, hogy Finnországnak haladéktalanul be kell adnia felvételi kérelmét a NATO-hoz. Moszkva erre úgy reagált, hogy meg fogja hozni a szükséges ellenlépéseket.

Brit védelmi minisztérium: Oroszország politikai tervei kudarcot vallottak Ukrajnában

A brit védelmi minisztérium szerint az, hogy Oroszországnak eddig csak egyetlen ukrajnai városban – Herszonban – sikerült oroszbarát vezetést felállítania, rávilágít arra, hogy az eredeti terve, miszerint „Ukrajna régióinak többségét hosszú távon oroszbarát fennhatóság alá helyezi”, kudarcot vallott.

Az oroszok által bevezetett katonai-polgári adminisztráció nemrég bejelentette Herszonban, hogy népszavazáson dönthetnek arról a helyiek, kérik-e a régió Oroszországhoz csatolását. A brit védelmi minisztérium szerint ha egy ilyen népszavazásra sor kerül, Oroszország „szinte biztosan úgy fogja manipulálni az eredményeket, hogy az egyértelmű többség az Ukrajnából való kilépést támogassa”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/tAa8K8A12w

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/Ya1mzfvjY4

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 14, 2022

Donyecki településeket bombáztak az oroszok

Több települést bombáztak tegnap az oroszok a donyecki régióban, Avdijkában egy embert meghalt, tizenketten megsebesültek, emellett további három települést bombáztak az oroszok – írta a régió kormányzója.

⚡️Russian forces kill 1, injure 12 civilians in Donetsk Oblast.

Donetsk Oblast Governor Pavlo Kyrylenko said on May 13 that one person was killed in Avdiivka and 12 were injured due to shelling in settlements across the region, including Illinka, Bakhmutske, and Zalizne.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 14, 2022

73 tankot veszíthetett Oroszország a folyami csatában

Az ukrán hadsereg állítása szerint legalább 73 orosz harckocsit és más felszerelést semmisített meg a Donbász régióban egy folyó körül vívott harc során – írta a Sky News.

Az ukrán erők által közzétett felvételeken több kiégett katonai jármű és egy híd részben víz alá került részei látszanak a Bilohorivkában a Sziverszkij Donyec folyóért vívott harc után.

I was going to do a thread today on the implications of Ukraine’s offensive around Kharkiv. Instead, I have pushed that to tomorrow in order to discuss the Russian river crossing operation over the Severskyi Donets this week in #Ukraine. 1/ https://t.co/NPSQdN98WG

— Mick Ryan, AM (@WarintheFuture) May 13, 2022

Az oroszok 27 ezer katonát és kétszáz repülőt vesztettek eddig az ukránok szerint

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország eddig csaknem 27 ezer katonát és kétszáz repülőgépet veszített a február 24-e óta tartó háborúban.

Lezuhant a kétszázadik orosz repülőgép is. Oroszország évtizedek óta nem veszített ennyi repülőgépet egyetlen háborúban sem – mondta éjszakai beszédében Zelenszkij.

Az ukrán elnök azt is hozzátette, hogy az oroszok eddig több mint háromezer tankot, harckocsit, páncélozott járművet, helikoptert és drónt veszítettek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy Ukrajna hat települést foglalt vissza pénteken az orosz erőktől, ezzel az invázió februári kezdete óta már 1015-re emelkedett a visszafoglalt települések száma.

Folytatjuk Ukrajna megszállt területeinek helyreállítását – közölte éjszakai beszédében Zelenszkij, hozzátéve, hogy ezeken a településeken visszaállítják az áramot, a vízellátást, a hírközlést és a közlekedést is.

280 embert fogadtak pénteken Budapesten

Összesen 280 ukrajnai menekültet fogadtak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve pénteken – közölte a rendőrség.

A 280 érkező közül 66 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.

Az ukrán katonai hírszerzés főnöke szerint az év végére Ukrajna győzelmével véget ér a háború

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a nyár végére döntő fordulat várható a háború menetében, és a harcok az idei év végére Ukrajna győzelmével befejeződnek.

Kirilo Budanov vezérőrnagy a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este sugárzott interjúban úgy fogalmazott: a fordulópont augusztus második felében lesz, és az aktív harci cselekmények zöme az idén véget ér.
Budanov tábornok szerint a háború azzal az eredménnyel zárul, hogy Ukrajna visszaszerzi az ellenőrzést határai felett, és az összes elvesztett területen helyreáll az ukrán fennhatóság, beleértve a Krímet és a Donyeck-medencét.
Hozzátette: ez nem lesz könnyű, de „abszolút bizonyos”, hogy a háború Ukrajna győzelmével végződik.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet ebben ennyire biztos, az ukrán katonai hírszerzés vezetője úgy válaszolt, hogy „ez a munkám, ezt nekem tudnom kell, hiszen ki tudhatná mindezt, ha nem én”.
Hozzátette: a háború kimenetelének következtében Oroszországban vezetőváltás lesz, „ez a folyamat már el is kezdődött, ebben az irányban halad és már nem lehet leállítani”.
„Megerősíthetjük (azokat az értesüléseket), hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nagyon rossz állapotban van lélektanilag és fizikailag, nagyon beteg, egyszerre több betegséggel, köztük rákkal küszködik” – állította Kirilo Budanov vezérőrnagy a pénteki Sky News-interjúban.
Részletes adatok említése nélkül kijelentette azt is, hogy Oroszországnak hatalmas veszteségei vannak „emberekben és fegyverzetben mérve egyaránt”.
Hozzátette: nem tartja meglepőnek a háború kezdete óta elszenvedett orosz balsikereket, hiszen Ukrajna „mindent tud az ellenségről”, minden tervét ismeri, szinte már e tervek megszületésének pillanatában.
Budanov úgy fogalmazott: jóllehet Európa komoly fenyegetésnek tartja Oroszországot és fél az orosz agressziótól, „mi azonban nyolc éve harcolunk Oroszországgal és elmondhatjuk, hogy Oroszország széles körben emlegetett ereje csak mítosz”.
Oroszország ennyire nem erős, az orosz hadsereg „csupán felfegyverzett emberekből álló horda” – tette hozzá.

Biden: az Egyesült Államok és az ASEAN közötti kapcsolatok új korszakát indítjuk el

Az Egyesült Államok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti kapcsolatok új korszakának elindítását jelentette be pénteki beszédében Joe Biden amerikai elnök a csoport 45 éves történetének első olyan találkozóján, amelyet az amerikai szövetségi fővárosban Washington DC-ben rendeznek.

A kétnapos csúcstalálkozó második napján Biden azt mondta: „A világunk történelmének nagy dolgait a következő 50 évben az ASEAN-országokról fogják megírni, valamint a mi (az Egyesült Államok) és az önök közötti kapcsolatról az elkövetkező években és évtizedekben.” Az elnök hozzátette, „Új korszakot indítunk. Egy új korszakot az Egyesült Államok és az ASEAN közötti kapcsolatokban.”
Azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok a Nemzetbiztonsági Tanács egyik vezetőjét, Yohannes Abrahamot jelöli ASEAN-nagykövetnek, és arról is beszélt, hogy országa továbbra is erősíteni fogja a partnerségét a régióval.
Biden csütörtök este egy közös vacsorán, a Fehér Házban üdvözölte a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének vezetőit, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok több mint 150 millió dollárt szán új projektekre, amelyek keretében Délkelet-Ázsia infrastruktúráját erősítenék meg.
Külpolitikai szakértők szerint Biden azt akarja elérni, hogy a délkelet-ázsiai vezetők legyenek határozottabbak és „szókimondóbbak” Oroszország Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatban. Azonban – az elemzők szerint – a tíz országból álló szövetség számos tagja számára a háború kényes kérdés, ugyanis többen is szorosan kötődnek Moszkvához.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt mondta: Ukrajna napirendre kerül a vezetők megbeszélésein, de nem biztos, hogy az orosz invázió szerepelni fog a csúcstalálkozó záró közleményében.
Néhány ASEAN-tag – például Vietnam, Mianmar és Laosz – évek óta Oroszországtól vásárolják a katonai felszerelésüket. Szingapúr kivételével – amely a 10 tagú csoport egyetlen tagjaként közvetlen szankciókat vezetett be Moszkva ellen – a szövetség országai eddig kerülték Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa bírálatát. A Fülöp-szigetek például egyértelművé tette, hogy nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen, Thaiföld pedig megőrizte semleges álláspontját a háborúval kapcsolatban.
„Reméljük, hogy az ukrajnai háború a lehető leghamarabb véget ér, és megteremtjük az esélyét a konfliktus békés megoldásának” – mondta újságíróknak pénteken Retno Marsudi indonéz külügyminiszter. „Tudjuk, hogy ha a háború folytatódik, mindannyian szenvedni fogunk” – tette hozzá az ázsiai ország tárcavezetője, miután találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Joko Widodo indonéz elnök, aki jelenleg a világ iparilag legfejlettebb 20 államát tömörítő G20 csoport soros elnökségét tölti be, ellenállt Biden felszólításának és Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Putyin orosz elnököt is meghívta a csoport idei, novemberi csúcstalálkozójára. Psaki pénteken megismételte, hogy az amerikai elnök fenntartja álláspontját, miszerint Putyin nélkül kellene megtartani a G20 csúcsot. Putyin azonban már meg is erősítette, hogy részt vesz a tanácskozáson novemberben, Bali szigetén.
Az Egyesült Államokba látogató délkelet-ázsiai vezetők pénteken Kamala Harris amerikai alelnökkel is találkoztak. Harris azt mondta: a Biden-adminisztráció „felismeri a blokk létfontosságú stratégiai jelentőségét”, és biztosította a vezetőket, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Délkelet-Ázsiával kapcsolatban.
A csúcstalálkozót közvetlenül az amerikai elnök jövő heti dél-koreai és japán útja előtt tartják. Elnökként Biden először látogat majd Ázsiába, ahol megbeszéléseket folytat a két ország vezetőivel, és a Quad-országok (Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán) nevű indiai-csendes-óceáni stratégiai szövetség vezetőivel is tárgyal majd.

Bakondi: újabb migrációs hullámot indíthat el az élelmiszerhiány Afrikából

Újabb migrációs hullámot indíthat el az Ukrajnában zajló háború által kiváltott élelmiszerhiány Afrikából – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán péntek este.

Bakondi György kifejtette: Afrika északi része behozatalra szorul búzából, amelynek jelentős része eddig Ukrajnából és Oroszországból érkezett, a háború miatt azonban idén elmaradhat a szállítás; az éhínség pedig milliókat indíthat útnak Európa felé, újabb lökést adva ezzel az illegális migrációnak, és ezen keresztül a terrorizmusnak is.
Az Iszlám Állam már felhívást adott ki híveinek keresztények elleni újabb terrorcselekmények elkövetésére – tette hozzá.
A magyar-szerb határon idén eddig 68 ezer határsértőt észleltek, ez több, mint a duplája a múlt év azonos időszakában tapasztaltnak. Jönnek az afgán, indiai, pakisztáni ismeretlen identitású fiatal férfiak a szervezett bűnözés, az embercsempészbandák segítségével. S ez az illegális migráció még hosszú ideig tarthat, sőt, rosszabbodhat is; ezt a migrációt nem kezelni, hanem megállítani kell – szögezte le Bakondi György.
Eközben az ukrán határon már 700 ezren menekültek a harcok elől Magyarországra, többnyire nők, gyerekek, idősek, akik együttműködnek a hatóságokkal és hálásak a segítségért. Jól látható az illegális migránsok és a valódi menekültek közti különbség – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Magyar Nemzet – Jelentős az LNG ökológiai lábnyoma

A cseppfolyósított földgáz jelentős ökológiai lábnyomáról, drága és veszélyes szállításáról, beszerzésének problémáiról közölt cikket a szombati Magyar Nemzet.

A napilap elemzésében emlékeztetnek arra, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán az Európai Unió tagállamai már gőzerővel dolgoznak az orosz gázimporttól való függőségük csökkentése érdekében. Ennek kapcsán pedig egyre többször kerül szóba az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz.
A BP Statistical Review of World Energy szerint 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amely légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában. Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége eléri a 35 milliárd dollárt. Azonban a japán és dél-koreai hajógyártó vállalatok kapacitásai már évekkel előre le vannak kötve, így a 160 új tanker csatasorba állítása nem csak anyagi kérdés lehet – áll a cikkben.
Megjegyzik azt is, hogy Európában kevés a fogadóterminál; ahhoz, hogy az Egyesült Államokból, Katarból vagy netán Ausztráliából szállított LNG eljusson az európai fogyasztókhoz, nemcsak tankerekre, hanem LNG-terminálokra is szükség van. Európában jelenleg 37 ilyen terminál működik (nem számolva a Németország által tervezett három újat), amelyek néhány éve még jórészt kihasználatlanok voltak. Ez azonban megváltozott az elmúlt években; a német gazdasági minisztérium szerint az európai LNG-terminálok kihasználtsága jelenleg eléri a 70 százalékot.
Az európai gázhálózatot az orosz földgáz szállítására optimalizálták, ezért a vezetékek többsége keletről nyugatra és északról délre halad, nem pedig fordítva. Ezek tehát többnyire egyirányú utcák, a fő áramlási iránnyal szembeni gázszállítás – az úgynevezett fordított áramlás – pedig csak korlátozottan lehetséges. Az LNG-t fogadó német nyugati határátkelőhelyeknek a fogadókapacitásuk duplájával kellene működniük ahhoz, hogy ez az ellentétes áramlás fenntartható legyen – állítják a német kutatási minisztérium szakértői.
Az Európába importált LNG szinte mindig több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a vezetékes gáz, ez extrém esetben akár hétszer több is lehet – áll a karlsruhei Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research ISI 2019-es tanulmányában, amelyet a német környezetvédelmi ügynökség megbízásából készítettek. A gáz cseppfolyósítása viszonylag energiaigényes folyamat. A hűtőrendszertől függően a földgáz energiájának 8-25 százaléka is elveszhet a hűtési folyamat során. Ezáltal az eljárás kevésbé hatékony, mint a vezetékes gáz közvetlen felhasználása – és nem kifejezetten klímabarát. Ugyanis a cseppfolyósításhoz szükséges áramot általában a földgáz egy részének elégetésével állítják elő, és ezért az éghajlatra káros üvegházhatású gázok szabadulnak fel – írta a napilap.

Így álltak a frontok pénteken

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium pénteki hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine