Az orosz-ukrán háború 78. napja – FRISSÜL

Immár hetvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Tovább dúlnak a harcok az ukrán frontvonalakon, két városban viszont hamarosan újra beköszönthet az élet

Ukrajnában egyelőre nincs jele érdemi változásnak: az elmúlt 24 órában is folytatódtak a tüzérségi párbajok a megmeredvedett frontvonalak mentén, és mindkét oldalon komoly veszteségeket szenvedtek a harcoló felek. A többi frontszakaszon nem volt változás, folytatódott a tüzérségi párbaj.

Kijevbe viszont lassan visszatér az élet, a városvezetés adatai szerint az ukrán főváros háború előtti három év fél milliónyi lakójából jó két és fél millióan már visszatértek. Hamarosan Harkivba is visszatérhetnek az elmenekült lakók.

Fegyverek küldése helyett Ukrajnában búzát kell vetni Matteo Salvini szerint

Májust tartja utolsó határidőnek a béke megteremtésére Ukrajnában Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki szerint gabona-utánpótlás nélkül az Afrikában várható élelmiszerválság milliós migrációs áradatot indíthat el. Matteo Salvini a római képviselőházban tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy ha májusban elmarad a vetés, akkor ősszel nem lesz betakarítás.

Az ukrán gabona nélkül „jelentős éhezés várható az afrikai kontinensen, s ez kezdetben humanitárius, majd társadalmi, végül olasz problémát is jelent majd (…), béke nélkül ősszel éhínség lesz, és húszmillió afrikai áll majd készen indulásra” – hangoztatta a volt belügyminiszter.

Finn NATO-csatlakozás: „Oroszország kénytelen lesz megtorló lépéseket tenni”

A Kreml egyértelmű fenyegetésnek veszi Finnország NATO-csatlakozását – jelentette ki Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője csütörtökön, miután Oroszország északi szomszédjának kormánya benyújtotta az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A orosz külügyminisztérium közölte: a finn pályázat „megtorló lépésekre” kényszeríti Moszkvát.

Finnország küszöbön álló NATO-csatlakozásának kérdésében Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára is megszólalt csütörtökön. Vlagyimir Putyin szóvivőjének legmarkánsabb kijelentései a következők voltak a Reuters hírügynökség jelentése szerint:

•  A finnek csatlakozása az észak-atlanti katonai szövetséghez „határozottan” fenyegetést jelent Oroszországra nézve. Finnország csatlakozott az Európai Unió Oroszországgal szemben tanúsított barátságtalan lépéseihez, ami sajnálatos és okot ad a szisztematikus válaszra.
• Mindenki el akarja kerülni a közvetlen összecsapást Oroszország és a NATO között, a nyugati katonai szövetség terjeszkedése pedig nem teszi stabilabbá a világot vagy Európát.
• Az Ukrajnával határos orosz régiók elleni támadások azt jelentik, hogy további intézkedésekre van szükség ezekben a régiókban a biztonság megtartása érdekében.

Az EU szolidaritási folyosókat hoz létre az ukrán mezőgazdasági áruk exportja számára

Az Európai Bizottság szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a számára szükséges javakhoz a humanitárius segítségnyújtástól kezdve a takarmányokig és a műtrágyákig – közölte a brüsszeli testület csütörtökön.

Az uniós bizottság a közleményében kiemelte: Ukrajna orosz megszállása és az ukrán kikötők blokádja következtében az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk már nem jutnak el rendeltetési helyükre, és ez veszélyezteti a globális élelmezés-biztonságot.

A testület szerint ezért sürgősen alternatív logisztikai útvonalakat kell kialakítani, az összes közlekedési mód igénybevételével. Az uniós bizottság felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy bocsássanak rendelkezésre több közúti járművet, és tegyék lehetővé átlépésüket Ukrajnába. Kijelentették: a vámkezeléskor  előnyben kell részesíteni az ukrán mezőgazdasági exportszállítmányokat.

Az uniós bizottság azt kérte a nemzeti hatóságoktól, hogy a vámkezeléskor rugalmassággal járjanak el, valamint biztosítsanak elegendő személyzetet a határátkelő-helyeken az eljárások felgyorsítására.

Emlékeztettek: kihívást jelent a vasúti nyomtávok eltérő szélessége. Az uniós vasúthálózat nagy részével nem kompatibilisek az ukrán vasúti kocsik, ezért a legtöbb árut át kell rakodni teherautókra vagy az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra. Az Európai Bizottság ezért felszólította az illetékes piaci szereplőket, hogy az átrakodás felgyorsítására helyezzenek üzembe mobil gabonarakodó gépeket az érintett határterminálokon.

A bizottság közölte: felméri az EU-ban rendelkezésre álló tárolókapacitást, és egyeztetni fog a tagállamokkal, hogy több kapacitás álljon rendelkezésre az ukrán export ideiglenes tárolására.

A tájékoztatás szerint támogathatók lesznek a közlekedési összeköttetések javítását célzó projektek Ukrajnával, így a vasúti összeköttetésekre és a vasúti és közúti terminálokra irányuló beruházások is.

A testület végezetül közölte: törekszik arra, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) a szomszédos országokra történő kiterjesztését célzó politikájával összhangban megállapodást írjon alá Ukrajnával.

Putyin: globális válságot váltanak ki az Oroszország elleni szankciók

Az Oroszország elleni nyugati szankciók sújtják az őket bevezető országok gazdaságát és egyben globális válságot idéznek elő – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egy gazdasági online tanácskozáson.

„Sok tekintetben ezek a szankciók globális válságot provokálnak. Szerzőik, akiket rövidlátó, felfuvalkodott politikai ambíciók vezérelnek a ruszofóbia mellett, leginkább saját nemzeti érdekeiket, saját gazdaságukat, saját polgáraik jólétét sújtják”

– mondta Putyin.

Rámutatott, hogy egyes országokban az infláció már nagyon közel van az évi 20 százalékhoz, az euróövezet egészében pedig az árak több, mint 11 százalékkal emelkedtek.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két hónapban – az ukrajnai háború kirobbantása óta – az orosz kormány egy sor megbeszélést tartott a régiók vezetőivel, a központi bank vezetésével és az üzleti élet képviselőivel együtt az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Megjegyezte, hogy ezt a munkát a nehéz globális helyzet és a nyugati országok szankciós nyomásásának figyelembevételével kell elvégezni.

Putyin a „dominanciájukat” védő nyugati országokat okolta az Oroszország elleni szankciók globális következményeiért, köztük a számos államban esetlegesen bekövetkező éhínségért. Álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciók folytatódása az Európai Unió számára is visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország megbirkózik majd a külső kihívásokkal, köszönhetően az elmúlt évek felelős makrogazdasági politikájának és a gazdasági szuverenitás, a technológiai- és élelmiszerbiztonság megerősítésére irányuló rendszerszintű döntéseknek. Rámutatott, hogy az orosz gyártóvállalatok fokozatosan elfoglalják a hazai piacon a nem jóhiszemű partnerek távozása miatt megüresedett réseket.

Román államfő: „Putyin háborúja” okozta a válságot

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúja okozta azokat a válságokat, amelyekkel Románia és a világ sok más országa szembesül – mondta Klaus Johannis román államfő csütörtökön.

Az elnököt újságírók faggatták arról: mennyire elégedett a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormánnyal, olyan körülmények között, amikor a Ciuca-kabinet beiktatása óta az infláció 8,2 százalékról 13,8 százalékra nőtt, az államadósság mértéke meghaladta a GDP 50 százalékát, és a térségben Romániának fizeti a legmagasabb kamatot a pénzpiacokról felvett hitelekért.

Johannis szerint a bűnbakot nem belföldön kell keresni, az energiaárak drámai emelkedését, a gazdasági válságot „Putyin háborúja” idézte elő, a kormány pedig a következmények „tompítására” igyekszik megoldást találni.

Kreml: Fenyegetést jelent Oroszország számára a finn NATO-csatlakozás

A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegetést jelent Oroszország számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva. „Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket” – mondta Peszkov.

A szóvivő szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva a kiegyensúlyozás és önnön biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája milyen mértékben kerül közelebb a határáig.

Először volt halálos áldozata egy Oroszország elleni ukrán támadásnak

Először volt halálos áldozata az Oroszország ellen végrehajtott ukrán támadásoknak – közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.

A határmenti Belgorod megyében lévő Szolohi községet szerda este  ukrán oldalról tüzérségi támadás érte, amelyben egy civil lakos életét vesztette, további hét megsebesült, 17 lakóház pedig megsérült. A falu lakosait evakuálták.    

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy orosz légierő nagy pontosságú levegő-föld rakétái a nap folyamán négy harcálláspontra, 34 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, amelynek következtében több, mint 320 „nacionalista” életét vesztette és 72 katonai eszköz vált üzemképtelenné.

A harcászati légierő a tábornok szerint 120 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott és megsemmisített egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert Odessza közelében, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt a Harkiv megyei Krasznopavlivka közelében.

A rakétacsapatok és tüzérségi egységek 405 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 12 irányítási pontra és 26 tüzérségi tüzelőállásra mértek csapást és a Harkiv megyei Korotics közelében megsemmisítettek egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, három Szmercs rakéta-sorozatvetőt és két lőszerraktárt. A légvédelem 13 drónt – köztük egy Bayraktar-TB2-est a Kígyó-sziget közelében – és 14 Szmercs-rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 164 repülőgépet, 125 helikoptert, 821 drónt, 303 légvédelmi rakétarendszert, 3013 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 364 rakéta-sorozatvetőt, 1471 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2824 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy őrizetbe vett egy kurszki lakost, aki kapcsolatban állt az ukrán szakszolgálatokkal és terrortámadások elkövetésére készült. Az  FSZB szerint az orosz állampolgárságú gyanúsított népes helyeken szándékozott pokolgépet felrobbantani, hogy „destabilizálja a hatóságokat, és ezáltal befolyásolja döntésüket a különleges hadművelet befejezéséről”. A férfi otthonában két rögtönzött robbanószerkezetet, egy traumatikus fegyvert és náci irodalmat foglaltak le.

A szolgálat egy nappal korábban arról tett bejelentést, hogy Kalinyingrádban letartóztatták az ukrán Jobboldali Szektor szélsőjobboldali szervezet egyik támogatóját, aki a Győzelem Napján készült robbantásos merényletet elkövetni az orosz exklávéban.

Tizenötezer civil rekedt Szeverdonyeckben

A harcok miatt lehetetlenné vált evakuálni Szeverdonyeck lakosságát – számolt be a város polgármestere, Olekszand Sztrujk.

Az elöljáró szerint a városban jelenleg tizenötezer ember várja a kimenekítést. 

A Szeverdonyeckbe vezető út jelenleg tűz alatt van. Emiatt szünetel a humanitárius szállítmányok beszállítása, és megszűnt a kommunikáció is a várossal. De kénytelenek voltunk felfüggeszteni az evakuációt is

– idézi az UNIAN Sztrjukot. 

Közel tízezren jöttek Ukrajnából egy nap alatt

Magyarországra szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5246 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4382-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

NATO: Finnországot szívesen fogadjuk, gyors és zökkenőmentes lesz a csatlakozás

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy Finnországot „szívesen fogadják” a szövetségben, és megígérte, hogy a csatlakozási folyamat „zökkenőmentes és gyors lesz” – írja a Guardian.

Finnország NATO-tagsága mind a szövetséget, mind pedig Finnországot erősítené – mondta Stoltenberg, miután Finnország bejelentette, hogy haladéktalanul beadja a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, egy érett demokrácia, az Európai Unió tagja, ezen kívül pedig sokat hozzátesz az euro-atlanti biztonsághoz – tette hozzá a a NATO főtitkára.

Kreml: Finnország NATO-csatlakozása „határozottan” fenyegetést jelent Oroszország számára

Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára reagált Finnország NATO-csatlakozási kérelmére újságíróknak. Ennek főbb pontjai a The Guardian szerint:

• Peszkov úgy látja, hogy Finnország csatlakozása a NATO-hoz „határozottan” fenyegetést jelent Oroszországra nézve. Kijelentette, hogy Finnország csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni barátságtalan lépéseihez, ami sajnálatos és okot ad a szisztematikus válaszra.
• Elmondta, hogy mindenki el akarja kerülni a közvetlen összecsapást Oroszország és a NATO között, és hogy a NATO terjeszkedése nem fogja stabilabbá tenni a világot vagy Európát.
• Peszkov szerint az Ukrajnával határos orosz régiók elleni támadások azt jelentik, hogy további intézkedésekre van szükség ezekben a régiókban a biztonság megtartása érdekében.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtökön is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ftXdAgxpI5

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/KJx4QAvn91

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 12, 2022

Nehéztüzérséggel lőtték az oroszokot Szumi körzetét, egy civil meghalt

Dmytro Zhyvytsky, az ukrajnai Szumi terület kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg húszszor lőtte nehéztüzérséggel Novi Vyrky falut a közelmúltban. A támadás következtében egy civil meghalt.

⚡️ Governor: Russian shells Sumy Oblast 20 times, killing 1 civilian.

Sumy Oblast Governor Dmytro Zhyvytsky said Russian forces fired from heavy artillery 20 times at the village Novi Vyrky, and one person was killed as a result of the attack.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 12, 2022

Morawiecki üdvözölte Finnország NATO-csatlakozási szándékát

Üdvözölte csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a közösségi médiában, hogy Finnország a NATO-csatlakozási kérelem benyújtását tervezi.

A miniszterelnök arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő közös csütörtöki közleményükben bejelentették: támogatják, hogy Helsinki minél hamarabb benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Morawiecki úgy ítélte meg: a finn döntés „nagyon jó hírt jelent Európa és Lengyelország biztonsága számára”. Varsó Finnország minél gyorsabb csatlakozása mellett áll ki – tette hozzá a lengyel kormányfő.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára korábban azt mondta: van rá lehetőség, hogy Finnországot, valamint a NATO-csatlakozási szándékát szintén jelző Svédországot „elég gyorsan” beléptessék a szövetségbe.
Moszkva fenyegetésnek tekinti a katonai szövetség keleti irányú bővítését.

Ellenzi az orosz olajembargót egy német tartományi miniszterelnök

Ellenzi a tervezett európai uniós orosz olajembargót Michael Kretschmer, a németországi Szászország tartomány kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke, Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, a Zöldek politikusa viszont nem ért egyet vele.

Michael Kretschmer a Sächsische Zeitung című tartományi lap csütörtöki jelentése szerint az az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben tervezett újabb, olajembargót is tartalmazó hatodik EU-s szankciós csomagról szólva kiemelte: „alaposan meg kell vizsgálni, hogy kinek is árt ez valójában”.
Kifejtette: a kőolaj, a szén és a földgáz piaca globális, ezért ha az európai országok nem Oroszországtól vásárolnak, hanem másoktól, akkor az új partnerek korábbi vásárlóinál támad hiány, amelyet „nagy valószínűséggel orosz forrásból pótolnak majd”.
Ezért inkább az orosz „háborús uszítókat”, az oligarchákat, a nemzetbiztonsági szolgálatok embereit és Vlagyimir Putyin elnököt kell büntetni, és nem „tovább gyengíteni Európát” – mondta a politikus.
Hozzátette, hogy az energia minden gazdaság legsebezhetőbb pontja, a gazdaság „Achilles-sarka”, az olaj- és gázárak pedig már most is „mérgezők”.
Így a tervezett új uniós szankciók igen súlyos következményekkel járnának, az energiahiány nem csupán azt jelentené, hogy „nem lesz annyira kellemes meleg otthon”, hanem azt, hogy le kell állítani a termelést, és fel kell számolni munkahelyeket – mondta Michael Kretschmer.
A szászországi kormánykoalíció kisebbik pártja, a Zöldek részéről Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, energiaügyi, klíma-, és környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter a Sächsische Zeitungnak azt mondta, hogy „a teljes lemondás az orosz kőolajról kezelhető nemzetgazdasági következményekkel járna Szászországban és Németországban”.
Annak viszont „sokkal nagyobb következményei lennének, ha nem lépnénk, biztonságpolitikai és mindenekelőtt humanitárius szempontból” – mondta a szászországi miniszterelnök-helyettes.
Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 35 százalék volt az orosz import aránya a kőolaj-felhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz kőoalj arányát sikerült 12 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Medvegyev nyílt konfliktusra figyelmeztet Oroszország és a NATO között a finn csatlakozás miatt

Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök és miniszterelnök csütörtöki, a Telegramon közzétett vészjósló bejegyzését minden bizonnyal az válthatta ki, hogy az Oroszországgal 1300 kilométeres határszakasz mentén szomszédos és hagyományosan semleges Finnország vezetői meglebegtették: Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja miatt csütörtökön bejelenthetik az északi ország csatlakozási kérelmét a transzatlanti katonai védelmi szövetséghez.

„A nyugati országok Oroszországgal kirobbantott proxyháborújával kapcsolatban szeretnék ismét nagyon világosan megfogalmazni olyan dolgokat, amelyek már annyira nyilvánvalóak minden ésszerű ember számára” – írja a Telegramon Medvegyev, aki három pontban fejtette ki gondolatait. Ezek szerint

• A NATO és Oroszország közötti nyílt és közvetlen háború esélyét növeli, hogy a NATO-tagállamok nyugati fegyverekkel halmozzák el Ukrajnát és képzik ki használatukra a katonáit, emellett hadgyakorlatokat tartanak az orosz határ közelében.
• Egy ilyen konfliktusban mindig fennáll a veszélye annak, hogy atomháborúvá eszkalálódik.
• ez a forgatókönyv pedig mindenki számára katasztrófát jelentene.

Gyorsabban válhat függetlenné az orosz gáztól Németország

Németország a vártnál korábban, 2024 helyett már 2022–2023 telén függetlenné válhat az orosz földgáztól Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint. A Zöldek politikusa egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy országa egy sor feltétel teljesülése esetén „átvészelheti a telet” orosz földgáz nélkül.

A feltételek közé tartozik, hogy tele legyenek a földgáztározók és működjön legalább két úszó cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminál. A legfontosabb pedig a takarékoskodás és az energiahatékonyság – mondta a miniszter a Wirtschaftswoche című gazdasági magazinban közölt interjúban.

Hozzátette: a háztartásoknak és az ipari fogyasztóknak 10 százalékkal kellene csökkenteniük földgázfelhasználásukat ahhoz, hogy az ország orosz import nélkül se kerüljön veszélybe. Kiemelte, hogy „a kisebb fogyasztás az alfa és az ómega”.

A szövetségi kormány a tervek szerint négy úszó LNG-terminált állít üzembe. Ezek alkalmas helyen lehorgonyzott különleges tartályhajók, amelyek fogadják az Északi-tengeren, ugyancsak tartályhajókon érkező LNG-szállítmányokat, az anyagot ismét gázneművé alakítják és betáplálják a szárazföldi vezetékrendszerbe – írja az Index.

Biztonságpolitikai szakértő: Amerika sajtókampánnyal is akadályozta az ukrán–orosz békét

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy az amerikaiak azzal a céllal építettek fel egy nemzetközi sajtókampányt a bucsai mészárlás kapcsán, hogy meggátolják az ukrán–orosz béketárgyalások sikerét. A súlyos állítást megfogalmazó biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor elismeri, hogy állítása után bizonyára többen is összeesküvés-elméletek gyártójának fogják titulálni – összegzi a Hirado.hu.

„Én úgy láttam, hogy Zelenszkij és Putyin részéről is lett volna az első egy-két hétben megegyezési készség. Ezt Bucsa megszakította” – fogalmazott Demkó Attila, aki szerint még véletlenül sem arról van szó, hogy az ukránok harca ne lenne jogos, vagy hogy a bucsai mészárlás ne történt volna meg, de azt megelőzően talán lehetett volna egy olyan formulát találni, amit mind a két fél elfogad.

A szakértő szerint az amerikaiak és az angolok teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát, de ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy az ukrán–orosz tárgyalások zátonyra fussanak. Demkó úgy fogalmazott, hogy az első egy-két hétben lehetett volna a háború lezárására alkalmas pillanat, de mindezt keresztül húzták a Bucsában történtek, ami a feleket teljesen ellehetetlenítette a kompromisszumos megoldások alkalmazásától.

„Bucsára építettek egy hatalmas nemzetközi sajtókampányt … Van egy tárgyalássorozat, ami hirtelen megszakad egy komoly vérengzés miatt. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt komoly vérengzés, csak azt, hogy nem feltétlenül mindenkinek az volt az érdeke, hogy folytatódjon a tárgyalássorozat” – közölte Demkó Attila.

Mint mondta, az eset kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami Boszniában történt a délszláv háborúban: „Boszniában is egy adott eseményre felépítettek egy olyan sajtókampányt, ami után nem lehetett tárgyalni. „És lássuk be, hogy ott is volt egy amerikai kéz … a Markale piaci vérengzés egy vitatott történet, de van utalás arra, hogy azt nem a szerbek csinálták” – fogalmazott a szakértő, majd hozzátette, hogy Boszniában is közel volt a megállapodás a felek közt 1993 végén és 1994 elején, azonban a mészárlásokat követően döntés született a NATO bevonásáról.

Légicsapás érte az éjszaka Novhorod-Sziverszkijt, hárman meghaltak

Légicsapás érte az éjszaka az ukrajnai Csernyihiv régióban fekvő Novhorod-Sziverszkijt, hárman meghaltak és tizenketten megsebesültek. A támadásban lakóépületek is megrongálódtak.

Orosz hírügynökségek ugyanakkor arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán két lőszerraktárat támadtak az ukrajnai Csernyihiv régióban – írja a The Guardian.

At night, Russian aircraft attacked Novhorod-Siverskyi in the #Chernihiv region. Critical infrastructure was targeted in the air strikes. Administration and residential buildings were damaged too.#UkraineUnderAttaсk#RussiaUkraineWar pic.twitter.com/eQo9N4emi2

— SUSPILNE NEWS ? (@suspilne_news) May 12, 2022

Von der Leyen: Oroszország közvetlen fenyegetést jelent a világrendre

Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött aggodalomra okot adó paktum és az új típusú, jobbára önkényes nemzetközi kapcsolatokra törekvése miatt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Unióhoz hasonlóan Japán is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán.
„Nem csak Ukrajna jövője. Nem csak Európa jövője. De a szabályokon alapuló világrend jövője” – fogalmazott. Ez – emelte ki – még fontosabbá teszi az olyan hasonló gondolkodású partnerek számára, mint az EU és Japán, hogy megerősítsék kapcsolataikat – tette hozzá.
Az uniós bizottság elnöke elmondta, hogy az EU és Japán együttműködésük megerősítésében egyezett meg, egyebek mellett olyan digitális partnerség elindításában, amely a versenyképességre és a biztonságra összpontosít. Hozzátette, mindkét fél azon dolgozik, hogy diverzifikálja és megerősítse az ellátási láncokat.
„Ez azért fontos, mert vannak olyan anyagok és technológiák, amelyek nélkülözhetetlenek lettek gazdaságainkban és a mindennapi életünkben, mint például a félvezetők. Megbízható ellátási láncokra kell támaszkodnunk” – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.
Kisida Fumio japán miniszterelnök a sajtótájékoztatón kiemelte, Oroszország inváziója Ukrajnában nem csak Európát érinti, hanem megrázza a nemzetközi rend egészét, beleértve Ázsiát is. „Ezt nem szabad eltűrni” – fogalmazott.
Közölte, országa a korábbinál szorosabb együttműködésben állapodott meg az Európai Unióval és a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetőivel az Oroszországgal szemben hozható intézkedések összehangolására.
Elmondta, továbbá az EU és Japán megállapodott abban, hogy együttműködnek a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség megvalósításában, valamint az energiabiztonság szavatolásában.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a közös sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Unió és Ukrajna együttműködése alapvető jelentőségű, de rendkívül fontos az indiai-csendes-óceáni térséggel ápolt kapcsolatok erősítése is. Az EU ezért szorosabb konzultációkat, és egyre határozottabb összefogást sürget Kínával kapcsolatban – mondta. Oroszországgal összefüggésben Michel aláhúzta: az EU és Japán szoros együttműködésben válaszol Oroszország katonai fellépésre annak leghatározottabb elítélése és a büntető intézkedések bevezetése által.

Márciusban kevesebb oroszországi energiahordozót importált Németország, de másfélszeres áron

Márciusban több mint negyedével csökkent Németország energiahordozó-importja Oroszországból, de másfélszer annyit fizetett érte, mint egy évvel korábban – derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal csütörtökön publikált jelentéséből.

Márciusban Németország oroszországi olaj- és gázimportjának az értéke az előző évhez képest 56,5 százalékkal 2,4 milliárd euróra nőtt, holott az importált olaj- és gázmennyiség 27,8 százalékkal csökkent.
Az ukrajnai háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt az idén márciusban visszaesett Németország oroszországi exportja. A Destatis jelentése szerint Oroszországba 1,0 milliárd euró értékben exportáltak árukat, 58,7 százalékkal kevesebbet, mint 2021 márciusában. Februárban az Oroszországba irányuló kivitel még 16,7 százalékkal meghaladta az előző évit.
Márciusában viszont már nagymértékű visszaesés volt tapasztalható a gépek exportjában, amely 73,6 százalékkal 165,8 millió euróra csökkent éves bázison, valamint a vegyi termékek exportjában, amely 40,9 százalékkal 158,7 millió euróra esett vissza.
Az import az exporttal ellentétesen alakult. A magasabb nyersanyagárak miatt az Orosz Föderációból Németországba irányuló behozatal az idén márciusban 77,7 százalékkal 4,4 milliárd euróra nőtt 2021 márciusához képest.
Az energiahordozók mellett fontos importcikk Németország számára az orosz fémáru. Az orosz fémtermékek importértéke 117,3 százalékkal ment fel az egy évvel korábbihoz képest, 800 millió euróra, miközben az importált mennyiség 19,2 százalékkal csökkent.
Az Oroszországgal folytatott áruforgalomban Németországnak 3,4 milliárd eurós importtöbblete alakult ki márciusban a februári 1,4 milliárd eurós importtöbblet után.

Oroszország az elmúlt 24 órában 26 alkalommal lőtte Luhanszk területét

Szerhij Haidai, a luhanszki terület kormányzója arról számolt be, hogy a május 11-i orosz támadások következtében legalább 24 lakóház megrongálódott a térségben.

⚡️ Russia shells Luhansk Oblast 26 times over the past 24 hours.

Luhansk Oblast Governor Serhiy Haidai reported that at least 24 residential buildings were damaged due to the attack on May 11.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 12, 2022

Finnország hivatalosan is bejelentette, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz

Finnországnak haladéktalanul be kell nyújtania a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét – jelentette be Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön egy közös nyilatkozatban.

Finnország, amely 1300 kilométeres határszakaszon osztozik Oroszországgal, korábban kívül maradt a szövetségen. A felvétele valószínűleg bosszantani fogja Moszkvát, mert a Kreml szerint a szövetség bővítése közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve. Az oroszok többször is óva intették Finnországot és az eddig szintén semleges Svédországot a csatlakozástól, mert szerintük ez „súlyos katonai és politikai következményekkel” járna.

Arra a kérdésre, hogy Finnország provokálja-e Oroszországot a NATO-csatlakozással, Niinistö korábban azt mondta, Putyin csak magát okolhatja mindezért. „Nézz a tükörbe” – üzente a finn elnök.

Finnország csatlakozási kérelme után rövidesen Svédország is jelezheti majd, hogy belépne a szövetségbe.

Brit hírszerzés: az orosz erők képtelenek elfoglalni a kulcsfontosságú városokat

Az orosz erők Harkivból való kivonása hallgatólagos elismerése annak, hogy Oroszország képtelen elfoglalni azokat a kulcsfontosságú ukrán városokat, ahol korlátozott lakossági ellenállásra számítottak – közölte az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legújabb hírszerzési közleményében.

„Annak ellenére, hogy Oroszország a háború kezdeti szakaszában sikeresen bekerítette Harkivot, állítólag kivonta egységeit a térségből, hogy átszervezzék és feltöltsék erőiket a súlyos veszteségeket követően” – írják.

Az ukránok szerdán jelentették be, hogy felszabadították Harkivot, csütörtökön pedig arról jött a hír, hogy a Harkivtól északra lévő Pitomnyk városát is visszafoglalták.

A brit minisztérium közleményében azt is írják, hogy Moszkva prioritása a donbászi hadművelet, ami miatt a Harkiv környékén maradt egységek „sebezhetővé váltak az erősen motivált ukrán ellentámadásokkal szemben”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/uVTQA0NbhY

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/8ArBHMQinJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 12, 2022

ISW: Harkivnál védekeznek, keleten és délen támadnak az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők május 11-én sehol sem értek el jelentős előrehaladást Ukrajna területén, az ukrán erők pedig Harkivtól északkeletre újabb területeket vettek vissza. Az ukrán ellentámadás Harkiv városától északra védekezésre kényszerítette az orosz csapatokat, erősítési és utánpótlási erőfeszítéseket tett szükségessé, hogy megakadályozzák az ellenség további előrenyomulását az orosz határ felé. Az orosz erőfeszítések a déli tengely mentén, valamint Donyeck és Luhanszk megyében továbbra is megrekedtek, az ukrán védekezés továbbra is sikeres ezeken a frontokon.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az ukrán ellentámadás Harkiv városától északra védekezésbe kényszerítette az orosz csapatokat, és sikeresen enyhítette a tüzérségi nyomást Harkiv városára.
• Az orosz erők továbbra is igyekeztek bekeríteni az ukrán állásokat a Szeverodonyeck-Rubizsne-Liszticsanszk területen, de nem tudtak előretörni.
• Az orosz erők Popaszna elfoglalása után új előrenyomulást kezdeményezhetnek Bahmut felé, hogy biztosítsák az autópálya-hozzáférését Szlovjanszk felé.
• Az orosz erők megpróbálják megszilárdítani pozícióikat a nyugati Herszon megyében, hogy benyomuljanak Mikolajiv megyébe.
• Oroszbarát távirati források arról számoltak be, hogy az ukrán erők Izjumtól 40 km-re északra ellentámadást hajtanak végre, hogy elvágják az orosz egységeket ebben a kulcsfontosságú városban, bár az ISW egyelőre nem tudja megerősíteni ezeket a jelentéseket.

Oroszország Belgorod ágyúzásával vádolja Ukrajnát, először számoltak be áldozatokról

Vjacseszlav Gladkov, az orosz belgorodi terület kormányzója közölte, hogy a terület ukrán ágyúzásában egy ember meghalt és hét megsebesült – írja a The Guardian

Az ukrán hatóságok egyelőre nem reagáltak a vádakra.

Egy ember meghalt Zelenodolszk orosz ágyúzásában

Valentin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója közölte, hogy egy ember meghalt, további egy pedig megsebesült Zelenodolszk orosz ágyúzásakor csütörtökön.

Folytatódik a bombázás az Azovsztal ellen

Az ellenség nem hagyja abba az Azovsztal elleni légicsapásokat – jelentette az ukrán vezérkar.

Mariupolban a megszállók arra összpontosulnak, hogy blokkolják és megpróbálják megsemmisíteni egységeinket az Azovsztal gyár területén. Az ellenség továbbra is légicsapásokat indít – áll a közleményben.

Közel tízezer menekült érkezett Magyarországra szerdán

Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5246 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. Ez összesen 9628 embert jelent.

A beléptetettek közül a rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. május 11-én 77 ember, köztük 43 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Lavrov: Oroszország energiahordozóinak elég vásárlójuk akad

Oroszország energiahordozóinak elég vásárlójuk akad, a Nyugat pedig csak nyugodtan vásároljon ezekből drágábban és próbálja ezt elmagyarázni a lakosságnak – jelentette ki szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Maszkatban.

„Energiahordozóinknak elegendő vásárlójuk akad és velük fogunk dolgozni. A Nyugat pedig csak fizessen jóval többet, mint amit Oroszországnak fizetett és magyarázza el lakosságának, hogy miért lett szegényebb” – mondta Lavrov ománi hivatali partnerével, Badr bin Hamad bin Hamud al Buszaidi külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján.

Beszélt arról is, hogy Oroszország pontosan tudja, mitévő legyen a nyugati szankciók közepette. „Pontosan tudjuk, hogyan éljünk tovább. A fő következtetés az, hogy egyáltalán ne számítsunk arra, hogy a Nyugat képes lenne a megállapodásra.”

Lavrov szerint a Nyugat megmutatta, hogy „hegemóniája érdekében kész szembemenni saját elveivel, nyíltan lop és rabol”.

A tárcavezető ezzel kapcsolatban a magántulajdon sérthetetlenségét és az ártatlanság vélelmét említette. Hangsúlyozta: Moszkva innentől fogva csak magára és megbízható partnereire fog hagyatkozni, akik túlnyomó többségben vannak.

Szólt arról is, hogy Oroszország arra számít, az ukrajnai „különleges katonai művelete” céljainak elérésekor a Nyugat felhagy majd az Egyesült államok és szövetségesei vezette egypólusú világrend kialakításával és az ENSZ Alapokmányának megsértésével.

Mint mondta, Moszkva nem kíván európai háborút. „Mi ezt egyáltalán nem akarjuk, de szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy éppen a Nyugat sulykolja kitartóan, hogy ebben a helyzetben vereséget kell mérni Oroszországra. A következtetést vonják le maguk” – hangoztatta.

Az orosz diplomácia irányítója elmondta, hogy Maszkatban tett látogatása alkalmával részletesen tájékoztatta ománi tárgyalópartnereit az ukrajnai hadműveletről, illetve annak geopolitikai következményeiről. Hozzátette, hogy

Omán álláspontját a kérdésben Moszkva kiegyensúlyozottnak és megfontoltnak, de mindenekelőtt nemzeti érdekekből fakadónak tekinti.
Buszaidi kijelentette, hogy Omán tiszteletben tartja az OPEC+ keretében Oroszországgal megkötött megállapodásokat és folytatja a szoros együttműködést. Az OPEC+ a Szaúd-Arábia vezette Kőolajexportáló Országok Szervezetét (OPEC) és az Oroszország vezette tíz másik, nem OPEC-tag kőolajexportáló országot tömöríti.

Az ománi külügyminiszter felemlegette, hogy bár nyomásgyakorlás nem volt, a kérdésben számos követelést támasztottak hazájának. „Ami a szankciókat illeti, ezt azokra az országokra hagyom, amelyek ezeket bevezették Oroszországgal szemben” – tette hozzá. Buszaidi kifejezte azon véleményét is, miszerint az ukrajnai kérdés rendezésének kulcsa: a tárgyalás.

Zelenszkij: a szabadságért harcolunk a zsarnokság ellen háborúzva

Volodomir Zelenszkij szokásos késő esti beszédében ünnepelte, hogy Amerika kongresszusa elfogadott egy 40 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot. „Az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza új és fontos támogatási csomagot szavazott meg államunknak és a globális demokráciának”, fogalmazott.

Mint mondta, ezeket a pénzeszközöket „a lehető leggyorsabban és bürokráciamentesen fogják felhasználni Ukrajna védelmének megerősítésére”. Kiemelte azt is, hálás az amerikai kölcsönbérleti törvényért is, illetve azért, amiért Biden ezt szimbolikusan május 9-én, az oroszok győzelem napján írta alá.

„Megvédjük a szabadságot és az összes szabad nemzet élethez való jogát a zsarnokság elleni háborúban, amely nem kevésbé fenyegeti Európát, mint 80 évvel ezelőtt” – mondta az ukrán elnök a Telex szerint.

Mindkét fél használt kazettás lőszert

Egy emberi jogi jelentés szerint az orosz erők legalább hatféle kazettás lőszert (hétköznapi nevén kazettás vagy fürtös bombát) vetettek be civilek halálát okozó támadások során, valamint megrongáltak otthonokat, kórházakat és iskolákat, és úgy tűnik, hogy az ukrán erők is legalább egyszer használtak ilyen lőszert. A Human Rights Watch szerint mindkét országnak le kell állnia a használatukkal és el kell kötelezniük magukat amellett, hogy csatlakoznak a kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez.

A kazettás bomba magából sok apró, akár több száz robbanó töltetet lök ki, amelyek több futballpályányi területen elterülve mérnek csapást. A hatókörében tartózkodók többsége meghal vagy nagyon súlyos sérüléseket szenved.

Zelenszkij: a háború akkor ér véget, amikor Ukrajna visszaszerzi mindazt, amit Oroszország elvett tőle

Az ukrán elnök a vezető francia egyetemek hallgatóinak, a tudományos élet és a média képviselőinek tartott online beszédében azt mondta: „A háború csak akkor ér véget az ukrán nép számára, ha visszakapjuk, ami a miénk. Nem kell több, csak az kell, ami a miénk. Szeretnénk visszaadni a békét államunknak, földünknek.”

Zelenszkij megjegyezte, hogy a háború diplomáciai úton történő befejezésének esélye csökken „minden alkalommal, amikor az orosz csapatok szörnyű bűncselekményeket követnek el az ukránok ellen, ahogy az Bucsában és Mariupolban történt”.

Ukrajna orosz hadifoglyokat adna az Azovsztal védőiért cserébe

Kijev javaslatot tett Moszkvának a mariupoli Azovsztal üzem védői érdekében. Ukrajna arra kérte Oroszországot: orosz hadifoglyokért cserébe engedjék el az acélműben rekedt sérült ukrán katonákat – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

Még nincs megállapodás. A tárgyalások folytatódnak – fogalmazott Irina Verescsuk. Majd hozzátette: a kormány számos lehetőségen dolgozik az acélmű ostromának befejezésére, de elismerik, hogy egyelőre egyik sem tökéletes – számolt be a Sky News.

Moszkva 31 energetikai vállalatot sújtott ellenszankciókkal

Az orosz kormány 31 európai, amerikai és szingapúri energiaipari vállalatot sújtott szerdán ellenszankciókkal, köztük a Gazprom korábbi európai leányvállalatait, valamint kereskedőket és földalatti gáztárolók üzemeltetőit.

A rendelet szerint az érintett vállalatokkal több ügyletet tilos lesz lebonyolítani. Az orosz hatóságok, jogi és magánszemélyek nem köthetnek velük és az ellenőrzésük alá tartozó szervezetekkel üzleteket, nem teljesíthetik a velük kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeket, és nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat a javukra. Ez egyebek között a már megkötött külkereskedelmi szerződésekre is vonatkozik.
A tilalmakat korábban elnöki rendelet határozta meg, és amelyeket most kormányrendelet konkretizált. Egyebek között megtiltotta a szankciós listán szereplő vállalatok javára történő kifizetéseket, értékpapírügyleteket, a tulajdonukban lévő vagy általuk bérelt hajók befutását az orosz kikötőkbe.
Az orosz szankciós lista egyebek között a Gazprom Germania GmbH, a Gazprom Schweiz AG, a Gazprom Marketing & Trading USA Inc, a Vemex, a Wingas, és az EuRoPol GAZ vállalat nevét tartalmazza.
Gazprom-csoport március 31-én megszüntette részesedését a Gazprom Germania Gmbh-ban és a vállalat tulajdonában lévő összes eszközben, beleértve a Gazprom Marketing & Trading Ltd. vállalatot is. A holding már nem tulajdonosa a Gazprom Export Business Servicesnek, a Szentpéterváron bejegyzett leányvállalatnak, amely viszont a Gazprom Germania GmbH egyedüli alapítója. Az orosz holding szerint ezeknek a vállalatoknak fel kell hagyniuk a Gazprom védjegyének használatával.
A német gazdasági és éghajlatvédelmi minisztérium a Gazprom Germania GmbH-t szeptember 30-ig a Szövetségi Hálózati Ügynökség gondnoksága alá helyezte.
A Gazprom Germania egy nemzetközi vállalatcsoport, amely leányvállalata, a Gazprom Marketing & Trading révén földgázzal kereskedik a brit spotpiacokon és cseppfolyósított földgázt értékesít Délkelet-Ázsiában, egy másik leányvállalata, a Gazprom Schweiz AG révén pedig földgázzal kereskedik Közép-Ázsiában és a volt Szovjetunió területén, valamint Ausztriában, Olaszországban és Szerbiában. A földgáz kereskedelme és értékesítése Németországban elsősorban a Wingason keresztül, Csehországban és Szlovákiában pedig a Vemex Gazprom Germanián keresztül történik.
A Gazprom Germania több jelentős földgáztárolót is üzemeltet Németországban, egyebek között a Wingasszal együttműködve Jemgumban és Rehdenben, valamint több projekten dolgozott Szerbiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban. Az EuRoPol GAZ a Gazprom és a lengyel PGNiG közös vállalkozása, amely a Jamal-Európa gázvezeték lengyel szakaszának tulajdonosa.

Orosz tábornok: német és lengyel katonai célú biológiai kutatások is folytak Ukrajnában

Nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Németországnak és Lengyelországnak is voltak katonai célú biológiai projektjei Ukrajnában – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerdán kamerák előtt nyilatkozva.

Kirillov szerint Berlin 2013-ban indított el egy független nemzeti biológiai biztonsági programot, amelyben 12 ország, köztük Ukrajna is részt vesz. Német részről a projektbe a fegyveres erők müncheni mikrobiológiai intézetét, a berlini Robert Koch Intézetet, a greifswaldi Löffler Intézetet és a hamburgi Nocht Trópusi Medicina Intézetet vonták be.
Az orosz haderő által Ukrajnában lefoglalt dokumentumokból a tábornok szerint az derül ki, hogy Ukrajna-szerte csak 2016 és 2019 között három és félezer szérummintát vettek a Bundeswehr mikrobiológiai intézetének epidemiológusai. A tábornok kijelentette, hogy a német hadseregnek alárendelt intézmények bevonása bizonyítja az ukrán laboratóriumokban végzett biológiai kutatások katonai irányultságát.
Kirillov azt állította: a Lengyel Állatorvosi Intézet a Pentagonnal leszerződött amerikai Battelle Intézettel közösen vett részt a veszettség vírusának járványügyi veszélyei és terjedése felmérésére irányuló kutatásban Ukrajnában. Emellett lengyel finanszírozást kapott a lvivi orvosi egyetem, amelynek járványügyi és higiéniai intézete amerikai katonai biológiai projektekben vesz részt és 2002 óta foglalkozik kettős rendeltetésű anyagokkal és technológiákkal foglalkozó szakemberek átképzésével.
Kirillov egyebek között azt is állította, hogy az Egyesült Államok ukrajnai katonai-biológiai tevékenységének „ideológusai” az amerikai Demokrata Párt vezető körei, amelyek érvelése szerint az amerikai végrehajtó hatalom segítségével megteremtették a jogi kereteit a katonai célú biológiai kutatások szövetségi költségvetési finanszírozásának. Mint mondta, ezekbe demokrata ellenőrzésű nemkormányzati szervezeteket vontak be, köztük a Clinton és a Rockefeller család, valamint a Soros György és a Hunter Biden befektetési alapjait.
A rendszerbe, mint mondta, becsatlakoztattak olyan nagy gyógyszeripari vállalatokat, mint a Pfizer, a Moderna, a Merck és az amerikai hadsereggel kapcsolatban álló Gilead. Azt állította, hogy amerikai szakértők a nemzetközi biztonsági előírások megkerülésével teszteltek új gyógyszereket, komolyan csökkentve az érintett vállalatok kutatási költségeit.
Hozzátette, hogy szerinte a demokrata ellenőrzés alatt álló nemkormányzati és biotechnológiai szervezetek bevonása és azok bevételeinek növekedése rejtett kampányfinanszírozási eszközökhöz juttatták a párt vezetőit. A kutatásokba ukrán kormányzati szervezeteket is bevontak, az illegális tevékenység elleplezésére, valamint a terepen végrehajtott és a klinikai kísérletek lefolytatására és a szükséges bioanyagok beszerzésre.
„Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma ilyen módon egy nemzetközi ellenőrzés alá gyakorlatilag nem eső kísérleti helyszínt és transznacionális vállalatok csúcstechnológiai kapacitásait felhasználva bővítette ki jelentősen kutatási lehetőségeit nemcsak a biológiai fegyverek létrehozása területén, hanem az antibiotikum-rezisztenciáról és az szóló információk megszerzésében is, hogy konkrét régiók lakosságában megvan-e bizonyos betegségek ellenanyaga” – mondta a tábornok.
A tábornok azt állította, hogy Moszkva által a „különleges hadműveletnek” nevezett háború során az orosz hadsereg olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek arra utalnak, hogy 2020-ban szándékosan alkalmaztak egy multidrog-rezisztens tuberkulózis kórokozót a luhanszki „népköztársasághoz” tartozó Szlavjanoszerbszk körzetében élők megfertőzésére. Sztyepove faluban, mint mondta, a tbc kórokozójával megfertőzött hamis bankjegyeket osztottak szét gyerekeknek azzal a megfontolással, hogy mosatlan kézzel fogják majd meg az ételt.
Mint mondta, a bakteriológiai kutatások megerősítették az izolált baktériumok rezisztenciáját az első- és másodvonalbeli tuberkulózisellenes gyógyszerekkel szemben, vagyis azt, hogy az általuk okozott betegséget sokkal nehezebb kezelni, és a kezelés költségei sokkal magasabbak.
Kirillov a fennmaradt dokumentációra hivatkozva azt mondta, hogy 2014 óta Mariupolban volt a kolera kórokozói begyűjtésének és passzportálásának regionális központja, ahonnan a kiválasztott törzseket a kijevi Közegészségügyi Központnak küldték, amely ezeket az Egyesült Államokba továbbította. A tábornok arról is beszámolt, hogy a mariupoli biolaboratóriumokban a sietségben meg nem semmisített anyagokat foglaltak le.
A tábornok mindemellett arra figyelmeztetett, hogy az orosz védelmi tárca információi értelmében Ukrajnában a „szíriai forgatókönyv” szerinti provokációkat készítenek elő, annak érdekében, hogy az orosz fegyveres erőket tömegpusztító fegyverek bevetésével vádolják meg.
Azokra az érvekre reagálva, amelyek szerint nem folyt katonai célú biológiai kutatás Ukrajnában, Kirillov rámutatott, hogy míg az egészségügy számára az olyan betegségek kutatása jelentett volna társadalmi prioritást, mint a HIV-fertőzés, a gyermekbénulás, a kanyaró, a hepatitis, az amerikaiaknak inkább a kolera, a tularémia, a pestis és a hantavírusok tanulmányozása volt fontos.
Elmondta továbbá, hogy az orosz erők április végéig 13 darab, 30 literes tartállyal felszerelt, biológiai anyagok permetezésére alkalmas drónt találtak Ukrajnában. Kirillov szerint a lefoglalt dokumentumok előzetes elemzése arra enged következtetni, hogy Ukrajna biológiai fegyverek összetevőinek kifejlesztéséhez és új gyógyszerminták teszteléséhez lehetett „kísérleti terep”.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine