Az orosz-ukrán háború 74. napja – FRISSÜL

Immár hetvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Robbanások hallatszottak Odesszában

Robbanásokat hallottak a helyi lakosok vasárnap este Odesszában – számolt be az Ukrajinszka Pravda. A helyiek elmondása szerint valószínűleg rakétacsapásokat, valamint azok becsapódását hallották.

Később a Dumszkaja hírportál beszámolt róla, hogy legalább öt robbanás dörgött Odesszában, és néhány polgári infrastruktúra is megsérült. A jelentés szerint több rakéta a parton lévő objektumokba csapódott.

Scholz: a történelem Ukrajna támogatására kötelezi Németországot

Vlagyimir Putyin orosz elnök le akarja igázni Ukrajnát, de a németek a történelmi kötelességüknek eleget téve szolidaritást vállalnak a megtámadott országgal, hogy a szabadság ismét legyőzze a diktatúrát és az erőszakot, ahogyan a szövetségesek katonai győzelme 77 éve véget vetett a nemzetiszocialista diktatúrának Németországban – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap a győzelem napjának évfordulója alkalmából elmondott televíziós beszédében.

A kancellár az országos közszolgálati televíziókban és több kereskedelmi csatornán is sugárzott beszédében kiemelte, hogy a németek „mind a mai napig hálásak” azért, hogy a szövetségesek felszabadították Németországot.
Azonban „nem emlékezhetünk meg a második világháború végéről Európában anélkül, hogy ne néznénk szembe a ténnyel: ismét háború van Európában, és Oroszország robbantotta ki ezt a háborút” – tette hozzá Olaf Scholz.
Mint mondta, oroszok és ukránok együtt harcoltak és hatalmas áldozatot hozták azért, hogy legyőzzék a „gyilkos német nemzetiszocializmust”. Németország akkor mindkét nép ellen bűnöket követett el, és évtizedek óta dolgozik kiengesztelésükért, a megbékélésért. Most viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök „le akarja igázni Ukrajnát, és el akarja pusztítani kultúráját és identitását”, és mivel a németek 1933 és 1945 közötti „katasztrofális történelmének” az a tanulsága, hogy soha többé nem szabad megengedni a háborút, a népirtást és a zsarnokságot, Németország támogatja Ukrajnát „az agresszor elleni harcban” – fejtette ki a kancellár.
Németország ezzel „a jogot és a szabadságot védi”, és ha nem így tenne, az azt jelentené, hogy „megadjuk magunkat a puszta erőszaknak és felbátorítjuk az agresszort” – tette hozzá.
Ugyanakkor nemcsak az Ukrajna iránti „legteljesebb szolidaritást” előíró történelmi kötelességnek kell megfelelni, hanem gondoskodni kell a haza és a szövetségesek védelméről is – emelte ki.
Mindebből „négy világos elv” következik a politika számára – mondta Olaf Scholz.
Ismertette: először is nincs egyoldalú német fellépés, minden intézkedést „a lehető legszorosabban egyeztetünk szövetségeseinkkel, Európában és az Atlanti-óceán túloldalán”.
A második elv szerint „ügyelünk saját védelmi képességünk fenntartására”, ezért az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg támogatása mellett a német hadsereget (Bundeswehr) is megerősítik.
A harmadik alapelv szerint „nem teszünk olyan lépést, amely nekünk és partnereinknek nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak”.
A negyedik elv azt írja elő, hogy „nem hozunk olyan döntést, amely hadviselő féllé tenné a NATO-t” – fejtette ki Olaf Scholz.
A német kancellár hozzátette: Németország álláspontja és a tevékenységét szervező alapelvek így világosak, de nem lehet megmondani, hogy mikor és hogyan ér véget az ukrajnai háború. Az viszont biztos, hogy orosz „békediktátum” nem lesz, mert az ukránok nem fogadnák el, „és mi sem” – mondta Scholz.

Nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Megsemmisítettek az orosz légierő precíziós rakétái egy amerikai és más nyugati országokból származó fegyver-és hadianyag-szállítmányt, valamint ukrán tartalékos egységeket a Szoledar falu melletti Szol vasútállomáson, a Donyec-medencében – közölte vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konsenkov szerint ezenkívül 19 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, Csugujev környékén egy pontonátkelőt, valamint hat rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt semmisítettek meg föld-levegő rakéták a Donyec-medencében és Harkiv megyében. A harcászati légierő 54 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást számolt fel, a csapások eredményeként mintegy 380 „nacionalista” életét vesztette és 38 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné. A rakétacsapatok megsemmisítettek egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy Szmercs rakétasorozatvetőt és egy légi célfelderítő radarállomást, a tüzérségi egységek pedig hat harcálláspontot, 28 tüzérségi alegységet tüzelőállásban, 179 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és két lőszerraktárt.
A tábornok szerint az orosz légvédelem lelőtt egy Bayraktar-TB2 drónt a Kígyó-szigetnél, két pilóta nélküli légi járművet a Donyec-medencében és egy Szu-25-ös repülőgépet a Harkiv megyei Pohonivka falu közelében.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 157 repülőgépet, 116 helikoptert, 768 drónt, 298 föld-levegő rakétarendszert, 2933 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 336 rakéta-sorozatvetőt, 1411 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2758 speciális katonai járművet veszítettek.

Amerikai diplomaták tértek vissza Kijevbe

Az Egyesült Államok ukrajnai külképviselete bejelentette vasárnap Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és más amerikai diplomaták visszatérését az ukrán fővárosba, Kijevbe – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.

A külképviselet meghívta az ukrán média képviselőit, hogy filmezzék le az amerikai diplomaták érkezését az Egyesült Államok kijevi nagykövetségére. Sajtóközleményükben külön kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az amerikai diplomaták április 26-án tértek vissza Ukrajnába, de egyelőre a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe. A napokban még azt jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, és még ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.
Közben a dél-ukrajnai Odessza városában több robbanást is hallottak vasárnap az ott élők. A Dumszkaja helyi hírportál beszámolója szerint legalább öt robbanás történt, és polgári létesítményekben keletkeztek károk. A hírportál értesülései szerint legalább egy orosz rakétát sikerült az ukrán légvédelemnek a levegőben megsemmisítenie, viszont több rakéta a tengerparton lévő objektumokba csapódott be.
Később az odesszai városi tanács pontosította a hírt, eszerint egy orosz rakétát megsemmisített a légvédelem, és két rakéta csapódott be a város lakott területén, egy partmenti üdülőövezetben. A helyszínen tűz ütött ki, de senki sem sérült meg.
Eközben a keleti országrészben lévő Harkiv megye vezetése arról számolt be, hogy a régióban az orosz tüzérség több települést is lőtt, aminek következtében vasárnap öten vesztették életüket és öten megsebesültek.
Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, hogy orosz rakéta csapódott be egy zsidó temetőbe, az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő Hluhiv településen. Több sír megrongálódott, de a politikus arra nem tért ki, hogy történt-e személyi sérülés.

Uniós Tanács: az EU egységes az Oroszországgal szemben tervezett újabb szankciócsomag ügyében

A tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsa egységes az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciócsomag elfogadásának szükségességét illetően – közölte közös közleményben az uniós tanács és az Európai Bizottság vasárnap.

A közlemény szerint az uniós bizottság felülvizsgált javaslatai alapján az elmúlt napokban intenzív megbeszélések zajlottak a szankciós csomag részleteiről, és az intézkedések többsége tekintetében igen jelentős előrelépés történt.
Közölték, hogy az uniós tanács még dolgozik azon, hogy „a szolidaritás jegyében véglegesítse azon tagállamok olajellátási feltételeihez szükséges garanciákat”, amelyek jelenleg nagyon sajátos helyzetben vannak az oroszországi vezetékes szállítás miatt. A tárgyalások a hét elején folytatódnak, hogy a lehető leggyorsabban teljes körű megállapodás szülessen az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagról – tették hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismertette az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomag részleteit. Elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.
A csomag mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket vonna az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot kizárná a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt.
Az Európai Unió Tanácsa április nyolcadikán fogadta el az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra. A szankciós csomagban az EU egyebek mellett behozatali tilalmat rendelt el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltotta az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Megtiltott minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül. Exporttilalom lépett érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagok és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, valamint csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, és behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya és egyes luxustermékek. Az EU továbbá általános tilalmat rendelt el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint az orosz és fehérorosz állami szerveknek nyújtott valamennyi pénzügyi támogatásra.

Teljes harckészültségben vannak a moldovai orosz csapatok

Az ukrán hadsereg vasárnap délelőtt hadműveleti tájékoztatójában azt írták, hogy a hivatalosan Moldovához tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban teljes harckészültségben vannak a helyi csapatok, valamint az ott állomásozó orosz egységek.

A térségében először két héttel ezelőtt hajtottak végre először csapásokat, azóta terrorveszély van érvényben. Legutóbb péntek éjjel robbantottak ezen a területen, akkor négy alkalommal is.

Az Európai Unió főképviselője a minap azt mondta: aggódnak amiatt, hogy Oroszország ezekre az akciókra hivatkozva Moldovát is megtámadhatja.

Azov-ezred tisztje:a kormány nem tudta megvédeni Mariupolt, 25 ezer civil halt meg

Az Azov-ezred egyik tisztje, Ilja Szamojlenko azzal vádolja a hatóságokat, hogy szabotálták a Mariupol védelmére irányuló előkészületeket.

Szamojlenko egy vasárnapi online sajtótájékoztatón szólalt fel, amely során elmondta: Mariupol elfoglalása 2,5 hónapja tart, és ez egy olyan ostrom, amely „soha nem látott a történelemben” – számolt be az Unian ukrán hírportál. A tiszt szerint körülbelül 25 ezer civilt ölt meg az orosz hadsereg Mariupolban.

Ezután hangsúlyozta, hogy a katonaság feladata és erkölcsi kötelessége az ország védelme, de „a kormánynak nem sikerült megszerveznie Mariupol védelmét”.

Megnövekedett az orosz haderő a Herszoni területen

Légvédelmi rakétarendszereket telepít a Herszoni terület közelébe az orosz haderő – számolt be az ukrán média.

A Planet Labs május 6-i műholdfelvételei szerint az orosz katonák egy Filatyivka nevű falu közelében helyeztek el nagy mennyiségű rakétarendszert. Egy katonai szakértő úgy véli, azért ezt a helyszínt választották, mert a területen üzemanyag- és kenőanyagraktár is található.

A felvételeken körülbelül kétszáz páncélozott harcjármű és parancsnoki jármű is látható. De vannak nagyobb felszerelések is, amelyek lehetnek légvédelmi és mobil rakétarendszerek is – írta az Unian.

Kárpátalja kormányzója: egyelőre nem indokolt a kijárási tilalom

Több ukrajnai területen is kijárási tilalmat vezetnek be május 9-ét megelőzően, azonban Kárpátalja nem tartozik közéjük – jelentette ki Viktor Mikita, a terület kormányzója.

Mikita úgy gondolja, egyelőre nem indokoltak a szigorítások a régió területén, ugyanakkor kiemelte, hogy bármikor súlyosabbra fordulhat a helyzet. Ezért felszólította a lakosokat, hogy figyeljenek a légiriadókra, és a helyzetnek megfelelően járjanak el – számolt be a Kárpátalja.ma.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium vasárnap is kiadta friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 8 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/6GY9BAaExE

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/J8ti2iRkj1

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 8, 2022

Ukrán korvett megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy pontosságú légi indítású rakéták semmisítették meg Odessza közelében a cservonohlinszkei ukrán katonai repülőtér kommunikációs csomópontját Arciznál, valamint az ukrán haditengerészet egy, a 1241-es projekthez tartozó korvettjét – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnap délelőtti hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint ugyancsak elpusztult egy gépesített dandár parancsnoki állása a Harkiv megyében lévő Pjatihatki közelében. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség egységei az éjszaka egyebek mellett megsemmisítettek két Sz-300-as légvédelmi rendszert. Az orosz légierő repülőgépei 130 ukrán katonai célpontra, köztük élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra mértek csapást, amelyek következtében mintegy 420 „nacionalista” életét vesztette és 55 egységnyi haditechnika vált üzemképtelenné.
A hadijelentés szerint az orosz légvédelem az éjszaka folyamán két ukrán Szu-24-es bombázót és egy ukrán Mi-24-es helikoptert semmisített meg az orosz ellenőrzés alá került Kígyó-sziget felett. Konasenkov péntek este azt mondta, hogy a szigetnél lelőttek egy Szu-24-est, egy Szu-27-es vadászgépet, valamint három, deszantosokat szállító Mi-8-as helikoptert és két Bayraktar TB2 drónt, emellett pedig elsüllyesztették a Sztanyiszlav deszant-rohamnaszádot.
A szóvivő péntek este azt is mondta, hogy Iszkander harcászati rakéták nagy nyugati fegyver- és hadfelszerelés-készleteket, valamint az ukrán 58. gépesített dandárhoz tartozó katonákat semmisítettek meg a Harkiv megyei Krasznohrad és Karlivka vasútállomásnál.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a konfliktus kezdete óta összesen 156 repülőgépet, 116 helikoptert, 765 drónt, 297 föld-levegő rakétarendszert, 2927 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 335 rakéta-sorozatvetőt, 1393 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2746 speciális katonai járművet veszítettek.
Az Izvesztyija című lap Telegram-csatornáján vasárnap azt közölte, hogy a mariupoli Iljics fémműnél április 11-ről 12-re virradó éjjel megkísérelt sikertelen ukrán kitörési kísérlet során Volodimir Baranyuk ezredes, a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka nem életét vesztette, ahogy korábbi jelentésekben szerepelt, hanem fogságba esett. Baranyuk a vele készített interjúban hibáztatta az ukrán vezetést, amiért be nem tartott ígéreteket tett a felmentésre.
A kitörési kísérletben mintegy 50 ukrán katona esett el, 42 pedig megadta magát.

Putyin több posztszovjet országot üdvözölt a világháborúban aratott győzelem alkalmából

Üdvözletet intézett a második világháborúban aratott győzelem 77. évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Azerbajdzsán, Örményország, Moldova, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, a georgiai szakadár Abházia és Dél-Oszétia, valamint az ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaság” vezetéséhez és népéhez, továbbá Georgia és Ukrajna népéhez.

A Kreml honlapján vasárnap közzétett üzenetében Putyin rámutatott, hogy ez a nap a nácizmust „mérhetetlen áldozatok és megpróbáltatások árán” legyőző katonák és hátországi dolgozók iránti háláé és tiszteleté. Az orosz vezető közös kötelességnek nevezte a nácizmus újjáéledésének megakadályozását.
Hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni és tovább kell adni az utódoknak a közös szellemi értékeket, a háborús évek eseményeinek igazságát és a testvéri barátság hagyományait. Putyin azt kívánta az új generációknak, hogy legyenek méltóak apáik és nagyapáik emlékéhez, a veteránoknak pedig köszönetét fejezte ki, jó egészséget és hosszú életet kívánva nekik.
A donyecki és a luhanszki vezetőknek küldött üdvözlő táviratában Putyin úgy fogalmazott, hogy „ma katonáink, csakúgy, mint őseik” vállvetve harcolnak azért, hogy felszabadítsák szülőföldjüket „a náci szennytől”. Mint mondta, biztos benne, „hogy 1945-höz hasonlóan a győzelem a miénk lesz”.
Putyin az ukrán veteránokhoz és polgárokhoz intézett üzenetében azt hangsúlyozta, hogy „elfogadhatatlan a második világháborúban legyőzöttek ideológiai örököseinek revansa”. Hangsúlyozta, hogy nem merülhet feledésbe azok emlékezete, akik a „közös győzelem” érdekében hoztak felbecsülhetetlen áldozatokat. Megjegyezte, hogy a nácizmus ma „ismét felüti a fejét, és megpróbálja erőltetni barbár, embertelen rendjét”.
Az orosz államfő szívből gratulált az ukrán háborús veteránoknak és polgároknak a győzelem napja alkalmából, amit „közös nagy ünnepnek” nevezett. Lelki erőt, jó egészséget és hosszú életet kívánt a veteránoknak, az ukránoknak pedig „békés és igazságos jövőt”.
A Kreml korábban közölte, hogy idén nem lesz külföldi vendége a moszkvai Vörös téren hétfőn megtartandó katonai díszszemlének.
A Kommerszant online kiadásának vasárnapi beszámolója szerint Kirill orosz pátriárka „ostobaságnak” nevezte a militarizmus vádját, melyet bírálói ellene megfogalmaztak.
„Csak egy dologra van szükségünk: a valódi szabadságra, függetlenségre azoktól a világhatalmi központoktól, amelyek ma sajnos ellenségessé válnak Oroszországgal szemben. Konszolidálnunk kell minden erőnket – a szellemieket és az anyagiakat egyaránt -, hogy senki ne merészelje fenyegetni hazánk szent határait” – mondta a pátriárka azt követően, hogy liturgiát mutatott be a Moszkvához közeli Kubinkában, az orosz fegyveres erők templomában.

Kijevbe utazott a horvát kormányfő

Kijevbe utazott vasárnap kora reggel Andrej Plenkovic horvát kormányfő – közölte a zágrábi kormány. Útjára elkísérte Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.

A horvát kormányfő találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Denisz Smihal ukrán kormányfővel és az ukrán törvényhozás (Verhovna Rada) elnökével, Ruszlan Stefancsukkal.
Horvátország tudja, milyen katonai agresszió alatt állni, ezért továbbra is politikai, diplomáciai, pénzügyi, humanitárius, technikai és minden egyéb lehetséges támogatást megad Ukrajnának, valamint segítséget nyújt az ukrán menekültek ellátásában – közöle a miniszterelnöki hivatal.
Hozzátették: a megbeszéléseken az ukrán államvezetés tájékoztatja a horvát miniszterelnököt az orosz támadások által okozott pusztítások következményeiről, valamint megvitatják a további segítségnyújtás lehetőségeit és Ukrajna európai perspektíváját.
Plenkovic egy nappal az Európa-nap előtt utazott Ukrajnába, hogy kifejezze „szolidaritását és támogatás az ukrán hatóságok és a baráti ukrán nép felé, akik a brutális orosz agresszió áldozatai” – olvasható a közleményben.
A horvát miniszterelnök az orosz-ukrán háborút megelőzően, 2021 decemberében tett utoljára hivatalos látogatást Ukrajnában, 2021 augusztusában pedig az Európai Unió vezetőivel együtt részt vett a Krími-platform első, alakuló csúcstalálkozóján Kijevben.
Plenkovicot és Grlic-Radmant Anica Djamic nagykövet fogadta, aki ebből az alkalomból visszatért Kijevbe, ahol ott marad és tovább vezeti Horvátország ukrajnai nagykövetségét – hangsúlyozták.

A francia elnök megemlékezett a győzelem napján

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megkoszorúzta vasárnap az Ismeretlen Katona sírját a párizsi Diadalív alatt a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján. A megemlékezésnek az ukrajnai háború sajátos hangulatot kölcsönzött.

„Ma a második világháború európai lezárására emlékezünk és a szövetségesek győzelmére a náci Németország felett. Nem feledkezünk meg a volt Szovjetunióból érkezett katonákról sem, beleértve az ukránokat és az oroszokat is, akik hozzájárultak ehhez a győzelemhez” – írta a Twitteren Jean-Yves Le Drian külügyminiszter.
Ez volt az újraválasztott francia elnök első hivatalos programja előző napi beiktatása után. Emmanuel Macron délután részt vesz a G7-országcsoport vezetőinek az ukrajnai helyzetről rendezendő videókonferenciáján, hétfőn pedig Strasbourgban, az Európai Parlamentben tart beszédet, mielőtt Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz német kancellár fogadja.
A hivatalos állami megemlékezés kezdetén az államfő megkoszorúzta a második világháborúban a hivatalos kollaboráns kormánnyal szemben a szabad Franciaországot vezető Charles de Gaulle tábornoknak a párizsi Champs Elysées-n álló szobrát, ahonnan a Köztársasági Gárda kíséretében gépkocsival hajtott a lezárt sugárúton a Diadalívhez.
Ez az első év 2019 óta, hogy állampolgárok is részt vehettek az állami megemlékezésen, a koronavírus-járvány miatt ugyanis két évig az ünnepség nem volt nyilvános, és az elnök egyedül koszorúzott.
A kormány tagjai a helyszínen újságíróknak kiemelték, hogy az ukrajnai háború és a hétfői moszkvai ünnepség különös kontextust kölcsönöz a párizsi megemlékezésnek. Roselyne Bachelot kulturális miniszter szerint „nagyon fontos jelentése van ennek a pillanatnak”, hiszen mostanig „azt hihettük, hogy a háború eltűnt Európából”.

Németországban drágult leginkább a gázolaj az EU-ban, csaknem 800 forintba kerül literje

Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már majdnem 800 forintot (2,075 eurót) kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy vasárnap ismertetett kimutatás szerint.

A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának kérésére a szövetségi statisztikai hivatalban (Destatis) összeállított statisztika szerint február 21. – három nappal a háború kitörése előtt – és április 25. között 38 centtel (144 forint) emelkedett a dízel literenkénti ára a németországi töltőállomásoknál. A 95-ös szuperbenzin (Super 95) 23 centtel drágult ugyanebben az időszakban, átlagára szerdán 2,002 euró volt.
A dízel esetében Németország Svédországgal és Lettországgal áll együtt az első helyen, ezekben az EU-s tagállamokban is 38 cent volt a növekedés az Európai Bizottság adataira támaszkodó kimutatás alapján. Franciaországban ezzel szemben a gázolaj literjének ára csak 17 centtel, Olaszországban pedig mindössze öt centtel emelkedett.
A benzinnél Ausztria az első, ahol egy centtel nagyobb, 24 centes áremelkedést regisztráltak. Magyarországon viszont 6 centtel, Olaszországban pedig 8 centtel olcsóbb lett a benzin a vizsgált időszakban, Oroszország Ukrajna elleni háborújának első két hónapjában – emelte ki a Berliner Morgenpost című lap a hírportálján közölt összeállításban.
Dietmar Bartsch, a Baloldal frakciójának társelnöke a lapnak elmondta, hogy a szövetségi kormánynak fel kell lépnie az olajipari vállalatokkal szemben, mert „szégyentelenül kihasználják a helyzetet, hogy megtömjék részvényeseik zsebét”.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány június 1-től három hónapra az EU-s szabályok által biztosított mozgásteret kihasználva a lehető legalacsonyabbra csökkenti az üzemanyagok árára rakodó adóterhet, kiemelte, hogy ez nem elég, az átmeneti csökkentés helyett „fel kell függeszteni az energiaadót mindaddig, amíg az árak elfogadhatatlanul magas szinten vannak”.
Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén miden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,075 eurót, a benzinért 2,002 eurót kell fizetni literenként.

Amerikai elemzők szerint az ukránok jelentős haladást érhetnek el a következő napokban

A Harkiv megyei fegyveres erők nemsokára előre nyomulhatnak az orosz határhoz – állítja az Egyesült Államok béli Háború Tanulmányozó Intézet.

Az amerikaiak szerint az ukrán ellentámadás jelentős előrehaladást ér el Harkivtól északkeletre. A Mason Clark, Karolina Hird és Kateryna Stepanenko elemzők által írt jelentés többek között azt állapította meg, hogy valószínűleg már a következő napokban előrenyomulnak az orosz határhoz – írta a Guardian.

Megsemmisítő csapást mért az orosz légierő egy ukrán hadihajóra

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy erői megsemmisítettek egy ukrán korvett hadihajót Odessza közelében.

A hajót egy éjszakai rakétacsapás semmisítette meg – állítják. A minisztérium azt is közölte, hogy légvédelme két ukrán Szu–24-es bombázót és egy helikoptert lőtt le a Fekete-tengeri Kígyó-sziget felett.

Már 25 és fél ezernél az elesett orosz katonák száma

Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni inváziójában eddig 25 500 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-oldalán.

A vezérkar beszámolója szerint

• 1130 tankot,
• 2741 páncélozott harcjárművet,
• 509 tüzérségi rendszert,
• 179 rakétavetőt,
• 86 légvédelmi berendezést,
• 199 repülőgépet,
• 156 helikoptert
• és 1961 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek az ukrán védők.

Ezenkívül 12 orosz hajót, 360 hadműveleti és taktikai drónt, 39 egység speciális felszerelést és 92 cirkálórakétát számoltak fel.

Egész Ukrajna légiriadóra ébredt vasárnap reggel

Szinte az egész ország területén légiriadót rendeltek el vasárnapra virradóra Ukrajnában, számoltak be a Kijevben és más városokban dolgozó külföldi tudósítók.

„Egyre több a légiriadó. Alig két óra leforgása alatt három riasztás volt, ami kiterjedt az összes ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Oroszország így »köszönti« május 9-ét” – írta Denisz Trubeckoj, a német n-tv hírtelevízió tudósítója a Twitteren.

Hétfőn, május 9-én lesz a Szovjetunió náci Németország felett aratott győzelmének 77. évfordulója, amelynek alkalmából nagyszabású katonai parádét rendeznek Moszkvában.

Kormányhivatal: mintegy 350 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton 343 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak szombaton. Az éjszakát 108-an töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala vasárnap az MTI-vel.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írta a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – tudatták.

Azbej Tristan: Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását

Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását – mondta az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Azbej Tristan azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy az EU az ukrajnai háborúval összefüggésben orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szankciós listára helyezését tervezi.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, több szankciót támogatott, ám nem törekszik arra, hogy valamelyik oldalra álljon. A béketeremtést támogatja és károsnak tartja a kontraproduktív, józan ésszel ellentétes szankciókat.
Az orosz ortodox egyháznak világszerte 160 millió híve és 40 ezer papja van. Az Európai Bizottság „eszement” elképzelése azonban még azt is tiltaná, hogy az ortodox egyházfő az unió területére lépjen, azaz elszigetelné az ott élő híveket vallási vezetőjüktől. Ez az ötlet káros, nem vezet megbékéléshez – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: több egyházi vezető, például a szír ortodox pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház külkapcsolati ügyekért felelős vezetője, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje kormányzó főpapjának tanácsadója fordult levélben Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a kereszténység és a józan ész „megmaradt hangjához” az Európai Unióban. Azt írták, az Európai Bizottság elképzelése veszélyes precedens teremthet más egyházak „sakkban tartására”, „politikai szankcionálására” is. Magyarország számára azonban a vallásszabadság szent és sérthetetlen, ezért nem támogatja egyházi vezetők szankcionálását – jelentette ki a Miniszterelnökség államtitkára.
Azbej Tristan elmondta azt is, hogy mindeközben Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója tart, a Hungary Helps programban eddig 2 milliárd forint értékben nyújtottak segítséget Ukrajna területén.

ORFK: több mint tizennégyezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 6079 ember lépett be szombaton Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 8179-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 618 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől szombaton 390 ember, köztük 162 gyerek érkezett Budapestre vonattal – tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte vasárnap a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Légicsapás egy luhanszki iskolában, hatvan ember a romok alatt

Légicsapás ért egy iskolát a Luhanszki régióban található Bilohorivkában – számolt be Szergej Hajdaj, a régió katonai közigazgatásának vezetője.

A támadás miatt a jelenlegi információk szerint hatvan ember rekedt a romok alatt. A közigazgatás vezetője szerint valószínűleg mind meghaltak.

A tüzet csaknem négy órán át oltották, és sajnos két ember holttestét is megtalálták. Harminc embert menekítettek ki a romok közül, közülük heten megsérültek. Valószínűleg mind a hatvan ember, aki az épület romjai alatt maradt, meghalt – írta Hajdaj.

Több mint 14 ezren érkeztek Magyarországra szombaton

Magyarország területére május 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 6079 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8179 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 618 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Hozzáteszik: az ukrajnai háború elől május 7-én 390 ember, köztük 162 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

ISW: teljesen kiszorulnak az oroszok Harkiv környékéről

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az ukrán ellentámadás Harkivtól északkeletre jelentős előrehaladást ér el, és valószínűleg a következő napokban vagy hetekben előrenyomulnak az ukránok egészen az orosz határig. Az orosz erők korlátozott kivonást hajthatnak végre a sikeres ukrán támadások miatt, és állítólag három hidat romboltak le, hogy lassítsák az ukrán előrenyomulást. Ennek az ukrán offenzívának az a célja, hogy kiszorítsa az orosz erőket Harkiv város tüzérségi lőtávolságából, és az oroszországi Belgorod megye határához érjen el. Máshol viszont megvetették lábukat az oroszok, minden jel szerint a közeljövőben bejelentik egy Herszoni Népköztársaság létrehozását vagy esetleg Herszon megye erőszakos annektálását Herszon, és fokozzák a megszállási intézkedéseket Mariupolban.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők több hidat megsemmisítettek, hogy lassítsák az ukrán erőket, és valószínűleg korlátozott visszavonulást hajtanak végre Harkiv városától északkeletre a sikeres ukrán ellentámadásra tekintettel.
• Az ukrán erők jelentős előrelépést tesznek Harkiv környékén, és valószínűleg a következő napokban előrenyomulnak az orosz határhoz.
• Az ukrán erők továbbra is visszaverik az orosz előrenyomulást Barvinvoke felé, és az orosz erők valószínűleg felhagytak azzal az erőfeszítéssel, hogy közvetlenül délkeletre, Szlovjanszk felé haladjanak. Az ISW jelenleg nem tudja megerősíteni azt az állítást, hogy ukrán ellentámadás indult Izjum ellen.
• Az orosz erők azt állították, hogy május 7-én elfoglalták Popasznát, de Kelet-Ukrajnában nagyrészt megakadtak.
• Az ukrán kormány megerősítette, hogy május 7-én evakuálták a mariupoli Azovsztal acélműben rekedt utolsó civileket, bár a megmaradt ukrán védők valószínűleg nem adják fel magukat. Az ISW valószínűleg nem tud semmilyen változást bejelenteni a terep ellenőrzésében a rossz mariupoli információs környezet miatt, amíg az orosz erők el nem foglalják a gyár egészét.
• Minden jel szerint az orosz erők a következő hetekben bejelentik egy Herszoni Népköztársaság létrehozását, vagy Herszon megye rőszakos annektálását, és megkísérlik véglegesen elvenni ezt a területet Ukrajnától.
• Az orosz erők az elmúlt napokban folytatták Odessza támadását cirkálórakétákkal, és hamis zászlós támadásokat hajtottak végre Transznisztriában.

Bútorgyárat és repteret ért rakétatalálat Odesszában, lakóházak is megsérültek

Szombaton hat, repülőgépekről kilőtt orosz cirkálórakéta csapódott be Odesszában, ahol kedd reggelig kijárási tilalom van érvényben – írja a Guardian vasárnap reggel.

A korábbi hírek négy rakétacsapásról szóltak, a közösségi médiában közzétett videókon sűrű fekete füst szállt fel a fekete-tengeri kikötőváros fölé, miközben szirénáznak a szirénák. A támadások miatti füstről Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő is közzétett egy képet Twitterén:

#Odesa skies are black all morning. Missile and rocket attacks are basically ongoing. #Ukraine anti air strike systems have a lot of work today pic.twitter.com/Ghm8moT0Dc

— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) May 7, 2022

Az odesszai városi tanács szerint a rakéták közül négy egy bútorgyártó céget talált el, a lökéshullámok és a törmelék ugyanakkor súlyosan megrongálta a környékbeli magas lakóházakat is. A másik két rakéta az odesszai repülőteret találta el, ahol a kifutópályát már egy korábbi orosz támadás során megsemmisítették.

Lebombáztak egy múzeumot az oroszok Harkivban

A Hryhorii Skovoroda Múzeumot érték találatok Harkivban.

In #Ukraine, Skovorodynivka Memorial #Museum (40 km from #Kharkiv), dedicated to the philosopher Hryhoriy Skovoroda. Said to have been destroyed on 7 May. pic.twitter.com/EDXrRKwKXx

— Lazare Eloundou (@elounasso) May 7, 2022

WHO: már kétszáz csapást mértek egészségügyi létesítményekre a háborúban

Eddig mintegy kétszáz csapást mértek egészségügyi létesítményekre az ukrajnai háborúban – közölte Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti igazgatója szombaton Kijevben.

Az értesüléseket továbbítják az illetékeseknek, hogy tisztázzák, háborús bűncselekményekről van-e szó – tette hozzá Ryan.

A vészhelyzeti igazgató sajtótájékoztatóján aláhúzta: a háborús felek kötelesek kerülni az egészségügyi létesítmények elleni támadásokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta: az orosz erők közel négyszáz egészségügyi létesítményt pusztítottak el vagy rongáltak meg Ukrajnában a háború február 24-i kezdete óta.

Oroszország eddig következetesen tagadta a háborús bűncselekményekre vonatkozó vádakat, és jelezte: nem támad civil célpontokat.

Orosz cirkálórakétát semmisítettek meg Mikolajiv felett

Szombaton az ukrán légiparancsnokság légvédelmi rakétaerők hadosztályának sikerült megsemmisítenie Mikolajiv felett egy orosz cirkálórakétát – számolt be az ukrán légiparancsnokság.

Hozzátették: a rakétát egy orosz stratégiai bombázóból lőtték ki.

Az Oroszország, a Fekete-tenger és az ideiglenesen megszállt Krím felől érkező rakétacsapások veszélye továbbra is magas – írták a közösségi oldalon.

Zelenszkij szerint jó lenne, ha Biden Kijevbe látogatna

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy fontos lenne, hogy az amerikai kormányzat vezetője, Joe Biden ellátogasson Kijevbe.

Szerintem ez nagyon fontos – mondta Zelenszkij a Fox Newsnak. Szerinte Bident az ukrán társadalom „a legnagyobb demokratikus civilizáció elnökének” tekinti.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn ismét kijelentette, hogy az amerikai kormányzat jelenleg nem dolgozik az amerikai elnök ukrajnai látogatásának tervein. Korábban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter és Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke járt Kijevben.

A végső küzdelem zajlik Mariupolban

Az ukrajnai Mariupolban az ostromlott acélgyárban az ellátmány fogytán, az amputációkat egy rozoga klinikán végzik, a holttestek pedig egyre csak gyűlnek, a harcosok csapdába szorultak, míg az orosz erők egyre szorosabbra zárják az orstromot a város utolsó erődítménye felett.

Az ukrán egységek egy része utolsó erejét próbálja megőrizni a szovjet korszakból származó bunkerek és alagutak labirintusában meghúzódva, a kiterjedt acélmű alatt, ahol megszámlálhatatlanul sok sebesült és halott harcos van.

A kaotikus végső védekezés és a sebesültek ellátására tett kétségbeesett erőfeszítések részleteit Jevhenyia Titarenko katonai orvos állította össze aprólékosan, akinek férje és kollégái továbbra is a gyárban rekedtek.

„Rengeteg katona van súlyos állapotban a kórházban. Megsérültek, és nincs gyógyszerük. Az élelmiszer és a víz fogytán van” – mondta Titarenko, aki továbbra is kapcsolatban áll az Azovsztal üzemben tartózkodó emberekkel.

Az orosz erők hetek óta szárazföldön, levegőben és tengeren ostromolják az acélművet, miközben megpróbálják áttörni a védelmét, ami heves tűzharcokhoz vezetett a létesítményben.

„A parancsnokok búcsút vettek szeretteiktől, az ellátmányok fogynak és az oroszok közelednek, miközben a harcosok kivonásának lehetősége egyre valószínűtlenebbnek tűnik” – mondta Titarenko.

„A parancsnokok már elbúcsúztak a feleségeiktől. Egyikük üzent a feleségének: »Ne sírj. Mindenképpen hazaérünk – élve vagy holtan«.”

Titarenko egy kaotikus és összetett műveletet írt le az Azovsztal belsejében, ahol a harcosok az oroszokkal harcoltak, miközben a civileket is terelték az elesettek holttestével együtt az üzem különböző részeire.

Hűtés nélkül a halottak testét műanyag zsákokba csomagolták, és rothadnak, de a védekezők továbbra is elkötelezettek abban, hogy megakadályozzák, hogy az orosz erők kezébe kerüljenek. Titarenko szerint szinte mindenhová holttesteket visznek magukkal. „Megérdemlik, hogy evakuálják őket – az élőket, a sebesülteket és a halottakat” – olvasható az Index cikkében.

Zelenszkij több mint 300 Azovsztal acélműi civil sikeres evakuálását jelentette be

Több mint 300 civilt mentettek ki az ostromlott Azovsztal acélműből szombat estik, ezzel lezárult a több mint egy hete megkezdett evakuálások első szakasza – közölte Volodimir Zelenszkij a szombati esti beszédében a CNN szerint.

Az ukrán elnök emiatt köszönetet mondott a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának és az ENSZ csapatainak, és közölte, hogy az orosz hadsereg közel 200 kulturális örökségi helyszínt semmisített meg vagy rongált meg.

A hírek szerint szombatra minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak az Azovsztal acélműből, ahol régóta kritikus a helyzet és egyre csak romlik. A hatóságok most a sebesültek, az orvosok és a katonák evakuálásának második szakaszára készülnek.

Így álltak a frontok szombaton

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szombati hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine