Az orosz-ukrán háború 72. napja – FRISSÜL

Immár hetvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Orosz tévé: civilek hagyták el a mariupoli acélmű területét

Civil lakosok egy 12 és egy 13 fős csoportja hagyta el a mariupoli Azovsztal acélmű épületét – közölte péntek este a Rosszija 1 orosz állami televízió.

Az orosz haderő csütörtöktől szombatig egyoldalú fegyvernyugvást hirdetett meg a reggel 8 és délután 18 óra közötti időszakra, humanitárius folyosókat biztosítva a távozni kívánó civileknek a Moszkva szerint utolsóként ukrán kézben maradt mariupoli létesítményből. Csütörtök óta ez volt az első alkalom, hogy emberek jöttek elő Azovsztalból. Az evakuáltak között gyerekek is vannak.

Zelenszkij felszólította a német kancellárt, hogy látogasson Kijevbe

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.
Az orosz erők által körbezárt és csaknem teljesen megszállt Mariupollal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy semmiféle tárgyalás nem lehet Oroszországgal, ha hadserege megöli a kikötővárosban maradt ukrán katonákat és civileket, miközben szabadon is engedhetné őket.
„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.
Kifejtette, hogy Ukrajna a háború mielőbbi megnyerésére, területi integritásának és a megsemmisült vagyon helyreállítására törekszik, egyebek mellett az Oroszországtól elkobzott pénzeszközök segítségével.
Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek. „Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon. Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.
Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz erőkkel. Szavai szerint 41 ukrán – köztük 28 katona és 13 civil – térhetett haza. Arról nem szólt, hogy cserébe értük hány orosz foglyot engedtek el.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.

Orosz kormánypárti vezető: Oroszország örökre Herszon megyében marad

Oroszország örökre a dél-ukrajnai Herszon megyében marad, „nem lesz visszatérés a múltba” – jelentette ki Andrej Turcsak, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára, miután pénteken találkozott a megyei közigazgatás vezetőjével, Vlagyimir Szaldóval.

„Szeretném még egyszer elmondani: Oroszország örökre itt marad. Efelől nem lehetnek kétség. Nem lesz visszaút a múltba. Együtt fogunk élni, együtt fogjuk fejleszteni ezt a gazdag, történelmi öröksége és az itt élő emberek révén gazdag területet” – idézte Turcsakot az Egységes Oroszország párt sajtószolgálata.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ismételten azt mondta, hogy a „különleges hadművelet” a tervek szerint halad. A szóvivő ezt arra reagálva hangoztatta, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön hangot adott véleményének, miszerint a művelet „elhúzódott”, amire nem számított.
A szóvivő ígéretet tett rá, hogy „megfelelő időben” közzé fogják majd tenni a bucsai „provokáció” kitervelőre vonatkozó információkat. Erre a témára azért tért ki, mert Lukansenka ugyanebben interjúban azt állította, hogy Bucsába Lvivből (Lembergből) britek érkeztek, hogy információs támadást készítsenek elő.
A Kijevhez közeli Bucsában április elején, nem sokkal az orosz erők kivonulása után nagyszámú erőszakos halált halt civil holttestét találták meg. Ukrajna és a nyugati országok zöme tömeggyilkosság elkövetésével vádolta meg az orosz hadsereget, amit Moszkva elutasít.
Nem kívánta kommentálni Lukasenkának azt a kijelentését, hogy Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna „bizonyos körülmények között” harcolhat majd Lengyelországgal Ukrajna területi épségéért. Hozzátette ugyanakkor, hogy „Lengyelországból fenyegetés érheti Ukrajna területi integritását”.
Az orosz elnöki szóvivő valótlannak nevezte az állítást, miszerint Oroszország gabonát lop Ukrajnából. Peszkov nem kommentálta azt a több ukrán forrásban megjelent hírt, hogy egy orosz hadihajót – az Admiral Makarov fregattot – találat érte a Fekete-tengeren. Mint mondta, a Kremlnek erről nincs tudomása.
Nem kívánta kommentálni az izraeli miniszterelnöki hivatal közleményét sem, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bocsánatot kért Naftali Bennett izraeli kormányfőtől, amiért Szergej Lavrov külügyminiszter egy interjúban azt mondta, hogy Hitlerben is zsidó vér folyhatott, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben. Hozzátette, hogy a két ország folytatja a „bizalmi és baráti” párbeszédet.
Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája pénteken felhívta a hívőket: imádkozzanak azért, hogy ne legyen újabb világháború. Az egyházfő a történelem jelenlegi időszakát nehéznek, veszélyesnek és sorsdöntőnek nevezte Oroszország szempontjából.
Alekszandr Zajcev, az orosz külügyminisztérium tájékoztatási és sajtóosztályának helyettes vezetője megerősítette, hogy Oroszország nem fog nukleáris fegyvert bevetni Ukrajnában, mert ez nem áll összhangban a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború feladataival. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyver alkalmazásának forgatókönyveit lefektették az orosz doktrinális dokumentumokba, és Moszkva abból indul ki, hogy az atomháborúnak nem lehet győztese, ezért nem szabad kirobbantani.
A diplomata azt is mondta, hogy az orosz-ukrán tárgyalások „stagnálnak”. A Moszkva által függetlennek elismert donyecki és a luhanszki „népköztársaság” vezetői pénteken kinevezték a két entitás moszkvai nagykövetét Olga Makejeva és Rogyion Mirosnyik személyben.
A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyin elnök iráni bizalma egy hét alatt 0,9 százalékponttal nőtt, és elérte a 81,5 százalékot. A felmérést április 25-30. között végezték egy 1600 fős felnőtt mintán.
Az áprilisi spontán bizalmi index – e mérés során a válaszadók maguk nevezhették meg, hogy kiben bíznak meg – Putyin esetében 42,4 százalékos volt volt, ami 0,7 pontos csökkenést jelent a korábbi mutatóhoz képest. A lista második helyen Szergej Lavrov állt 21 százalékkal (mínusz 1,8 pont), a harmadikon pedig Szergej Sojgu védelmi miniszter 18,9 százalékkal (mínusz 2,2 pont).
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken bírósághoz fordult annak érdekében, hogy elrendelje Alekszandr Nyevzorov ellenzéki újságíró in absentia letartóztatását, az orosz fegyveres erők megrágalmazása címén. Nyevzorov ellen szerdán körözést adtak ki.

Scholz: Oroszország nem nyerheti meg a háborút

Oroszország nem nyerheti meg az Ukrajna ellen indított háborúját, amelynek tétje nemcsak Ukrajna szuverenitása és polgárainak szabadsága, hanem a nemzetközi közösség szabályokon alapuló rendjének jövője – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Hamburgban.

A volt hamburgi polgármester a tartományi rangú nagyváros egyik legtekintélyesebb egyesülete, az Übersee-Club alapításának századik évfordulója alkalmából elmondott ünnepi beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja „korunk legnagyobb katasztrófája”.
Mint mondta, Putyin „gyűlölete” a szabad Ukrajnával szemben erősebb, mint az elkötelezettsége saját országának gazdasági és társadalmi fejlődése iránt, és az Oroszország „hatalmáról és nagyságáról szóló imperialista és revansista ideológiája” fontosabb neki, mint saját népének jóléte.
Putyin a háborúval „szándékosan kilép a nemzetközi közösségből”, támadása Ukrajna ellen egyben „támadás a nemzetközi békerend és alapja, az ENSZ Alapokmánya és az egyetemes emberi jogok ellen”, és ha sikerrel jár, a „szabálynélküliség” válhat uralkodóvá a világban. Ezért sem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút – jelentette ki a német kancellár.
Németország így nemcsak pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget nyújt az agresszió ellen védekező Ukrajnának, hanem azért is mindent megtesz, hogy „ne keletkezzenek repedések a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett szilárdan kiálló globális szövetségben” – húzta alá Olaf Scholz.
Azzal összefüggésben, hogy Hamburg a világ nyitottságának, a nemzetközi kereskedelem szabadságának köszönheti évszázadok óta tartó virágzását és gazdagságát, kifejtette, hogy az 1989 óta még inkább szorossá vált nemzetközi kapcsolatok miatt „nagyon sok okos ember” tartott lehetetlennek olyan súlyos konfliktust, mint az ukrajnai háború. Racionális alapon szemlélve azt lehetett látni, hogy „a nemzetgazdaságok szoros kölcsönös függősége miatt már régóta annyira költséges a háborús konfliktus, hogy egyetlen szereplőnek sem juthat eszébe, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjék”.
Azonban Vlagyimir Putyin háborúja „szembemegy minden gazdasági racionalitással, és ellentétes a békés, és kölcsönösen előnyös együttműködéssel és az orosz nép érdekeivel”.
Az orosz elnök így „radikálisan új valóságot hozott létre Európában és az egész világon”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza kell fordítani az utóbbi évtizedek folyamatait, mert a bezárkózás és a protekcionizmus nem megoldás – mondta Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy hazája is profitál a globalizációból, hiszen a kereskedelem világszerte, így Németországban is munkahelyeket teremt. Ezt mutatja, hogy a munkavállalók negyede az exportra termelő ágazatokban dolgozik. Ezért ki kell mondani, hogy „a deglobalizáció nem működik, nem jó ötlet”, és nem vált be, ahol megpróbálkoztak vele.
A világot átszövő gazdasági hálózatok lebontása helyett „okos” globalizáció szükséges, amelyben erős szabályok és intézmények határozzák meg a folyamatokat. Deglobalizáció helyett továbbá „fenntartható globalizációra van szükségünk, amely figyelembe veszi a természeti erőforrások végességét és a jövő nemzedékeit”, és „szolidaritáson alapuló globalizációra van szükségünk, amely mindenhol és minden polgár által mérhető és megtapasztalható” eredményekre vezet – fejtette ki a német kancellár.

Bakondi: beigazolódott, hogy nem szabad fegyvert szállítani a háborúba

A magyar kormány helyesen ítélte meg, hogy nem szabad fegyvert szállítani az ukrajnai háborúba – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a napokban történt kárpátaljai rakétatámadás kapcsán az M1 aktuális csatornán péntek este.

Bakondi György azt is kiemelte: fontos, hogy a háború és az embargók, szankciók árát ne a magyar emberek fizessék meg.
A főtanácsadó közölte: Ukrajnából tömegesen érkeznek a menekültek, eddig mintegy 675 ezren jöttek Magyarországra. Ugyanakkor minden harmadik magyar részt vett valamilyen formában a menekültek támogatásában, ebben a kérdésben nemzeti összefogás jött létre.
Magyarországról eddig mintegy 3 milliárd forint értékű segélyszállítmányt juttattak el Ukrajnába, továbbá 37 milliárd eurós felajánlást tett a kormány, ebből kórházak, iskolák, otthonok épülhetnek Ukrajnában, és beteg gyerekek gyógyítását, fiatalok magyarországi egyetemi oktatását támogatják – mondta Bakondi György.
Hozzáfűzte: a déli határnál erősödött az illegális migráció, idén eddig mintegy 62 500 határsértés történt, tavaly az év hasonló időszakában 31 ezer, és idén eddig 480 embercsempészt fogtak el, míg tavaly ebben az időszakban 240-et.

Oroszország bejelentette örökös igényét a dél-ukrajnai Herszonra

Oroszország örökre a dél-ukrajnai Herszon megyében marad, „nem lesz visszatérés a múltba” – jelentette ki Andrej Turcsak, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára, miután pénteken találkozott a megyei közigazgatás Oroszország által újonnan kinevezett vezetőjével, Vlagyimir Szaldóval.

Szeretném még egyszer elmondani: Oroszország örökre itt marad. Efelől nem lehetnek kétségek. Nem lesz visszaút a múltba. Együtt fogunk élni, együtt fogjuk fejleszteni ezt a gazdag, történelmi öröksége és az itt élő emberek révén gazdag területet – idézte Turcsakot az Egységes Oroszország párt sajtószolgálata.

Az orosz állami média szerint Turcsak Denisz Pusilinnal, a Donyecki Népköztársaság vezetőjével látogatott Herszonba.

Oroszország már egy ideje tervezi, hogy Herszonban is népköztársaságot kiált ki a donyecki és luhanszki hasonló formációk mintájára. Eddig ez azonban az ukrán lakosság ellenállásán zátonyra futott – írja a Portfolio.

A következő napokban fokozott offenzíva várható a Donyec-medencében

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó azt mondta egy tévéműsorban, hogy az orosz csapatok folyamatosan ágyúzzák a Donyec-medencei régiót, és a következő napokban fokozott offenzíva várható.
Erőteljesebb offenzívára készülünk. A következő 3-4 napban az oroszok bevetnek minden erőt, hogy betörjenek Szeverodoneckbe vagy Popasznába” – fejtette ki, hozzátéve, hogy céljuk az ukrán fegyveres erők bekerítése a térségben.

Az olasz védelmi miniszter magyarázatra kényszerül a Kijevnek szánt fegyverszállítmányok miatt

Miután a kormánypártok egy része megkérdőjelezte az orosz támadás sújtotta Ukrajnának szánt újabb olasz fegyverszállítmány jogosultságát, a védelmi tárcát vezető Lorenzo Guerini pénteken bejelentette, hogy kész a parlament előtt tisztázni, milyen céllal támogatják Kijev felfegyverzését.

Lorenzo Guerini hangoztatta, hogy a védelmi tárca a római parlament korábbi felhatalmazása szerint jár el.
Emlékeztetett, hogy a felső- és alsóház március közepén majdnem egyhangúan igent mondott a kormány Ukrajnát támogató intézkedéscsomagjára, amely a menekültek segítése és Kijev pénzügyi támogatása mellett katonai védelmi eszközök szállítására is vonatkozott. Az utolsó szállítmányról a miniszter csütörtökön adott tájékoztatást a parlament védelmi bizottságában. A szállítmány részleteit tikosították, de a miniszter járműellenes és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközökről beszélt, tüzérségi lövedékekről, aknavetőkről, távközlési-kommunikációs berendezésekről, egyéni védelmi, valamint túlélést elősegítő felszerelésről.
Lorenzo Guerini kijelentette, hogy a római kormány továbbra is támogatja Ukrajna védelmi rendszerét „az orosz agresszióval szemben olyan eszközökkel, amelyek képesek hatástalanítani azokat az oroszországi tüzérségi állásokat, ahonnan a városokat és a civil lakosságot bombázzák”. Hangoztatta, hogy készen áll a parlamenti meghallgatásra, miként ezt az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánypárt szorgalmazta.
A miniszter kijelentéseit több parlamenti párt fenntartással fogadta. A szintén kormányerő Hajrá, Olaszország! (FI) alelnöke Antonio Tajani azt mondta, támogatják fegyverek szállítását azzal a feltétellel, hogy azok nem hagyják el Ukrajna határait. „Problematikussá válik a helyzet, ha orosz területet támadunk nyugati fegyverekkel” – fejtette ki Tajani.
A Liga vezetője, Matteo Salvini úgy kommentálta a védelmi miniszter szavait, hogy a háború kezdete óta eltelt két és fél hónap után „fel kell tenni a kérdést, kihez kerülnek a fegyverek. Ukrajna védelemre szorul, de azt gondolom, hogy az ukrán népnek elkeseredetten tűzszünetre és békére van szüksége.”
Matteo Salvini megjegyezte, hogy a miniszternek el kellene magyarázni, mi a különbség a védelmi és a támadó fegyverek között. „Több ezer halott után elérkezett az ideje, hogy Oroszországot és Ukrajnát tárgyalóasztalhoz kényszerítsük”- tette hozzá.
A szintén kormánypárti, baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta kifejtette: „az ukránok és az olaszok is békét akarnak, a probléma az, hogy az oroszok és (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem akarja a békét”.
Az olasz közszolgálati rádióban szerdán közölt felmérés szerint az olaszok 58 százaléka nem támogatja Ukrajna felfegyverzését. Az ellenzők többsége a FI szavazójának vallotta magát, a fegyverszállítmányok támogatói között a PD-választók vannak többségben.

Romániába érkezett Jill Biden, az amerikai elnök felesége

Megérkezett Romániába pénteken Jill Biden, Joe Biden amerikai elnök felesége, aki ukrán menekültekkel, az őket segítő önkéntesekkel, amerikai katonákkal és román kormánytagokkal találkozik vasárnapig tartó látogatása során.

A first lady repülőgépe a Fekete-tenger partján lévő Mihail Kogalniceanu támaszponton szállt le, ahol a Romániába vezényelt amerikai csapatok legnagyobb része, mintegy kétezer katona állomásozik.
Jill Biden indulását követően Twitter-üzenetben tudatta: azért látogat Romániába és Szlovákiába, hogy az (Amerikában vasárnap ünnepelt) Anyák napját ukrán anyák és gyermekek körében töltse, akik „Putyin (orosz elnök) háborúja” miatt kényszerültek elmenekülni otthonaikból. A first lady hozzátette: amerikai katonákkal is találkozik és meg akarja köszönni a szomszédos országoknak és segélymunkásoknak azt a támogatást, amelyet az ukrajnai menekülteknek nyújtanak.
A román média úgy tudja: pénteken a Mihail Kogalniceanu támaszponton szolgáló amerikai katonákkal vacsorázik, majd Bukarestbe utazik, ahol szombaton Carmen Iohanisszal, Klaus Iohannis román államfő feleségével közösen, aki szintén angoltanárként tevékenykedik, felkeres egy olyan iskolát, ahol a háború elől Ukrajnából menekült diákok tanulnak.
Jill Biden nem először látogat Romániába: 2014-ben elkísérte az akkor alelnöki tisztséget betöltő Joe Bident, aki a Krím elcsatolása után látogatott Kelet-Európába, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az orosz agressziótól tartó szövetségeseket.

Az egyik legmodernebb orosz hadihajót lőhették ki az ukránok

Ukrán tisztviselők szerint lángol az egyik legmodernebb orosz hadihajó, az Admiral Makarov, miután eltalálta egy ukrán rakéta. A brit Mirror szerint a Makarov admirálisról elnevezett orosz fregatt a fekete-tengeri Kígyó-szigetek közelében hajózott, amikor eltalálta egy Neptun rakéta.

A beszámoló szerint az Admiral Makarov Oroszország egyik legmodernebb hadihajója, így komoly csapás lenne Vlagyimir Putyin számára, különös tekintettel arra, hogy Oroszország nemrég vesztette el a Moszkva zászlóshajót.

Az Admiral Makarov körülbelül kétszáz fős legénységet szállít, valamint Kalibr rakétákkal, torpedókkal, Ka–27-es vagy Ka–31-es helikopterrel és Orlan–10 katonai drónokkal van felfegyverezve – írja az Index.

Egy ukrán tábornok szerint továbbra is fennáll a Kijev elleni támadás veszélye

Az ukrán hatóságok nem zárták ki további orosz kísérletek lehetőségét Kijev elfoglalására – mondta Olekszandr Pavljuk ukrán tábornok pénteken az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában.

Fennáll a Kijev elleni támadás lehetősége, mert a főváros elfoglalása nélkül soha nem lesz győzelem Ukrajna felett. Ha Oroszország terve továbbra is Ukrajna teljes lerombolása, ahogy mindig is volt, amíg Oroszország létezik, Ukrajna szíve – Kijev – lesz a fókuszban – idézi a tábornokot az NBC News.

Olekszandr Pavljuk hangsúlyozta, hogy az ukrán katonai stratégia eddig rugalmas volt, a hatóságok minden ilyen eshetőségre felkészülnek. „Felbecsüljük és felkészülünk az ellenség akcióinak különféle lehetséges forgatókönyveire” – tette hozzá az Index szerint.

Az orosz erők újból fokozták támadásaikat Zaporizzsja megye ellen

Az orosz hadsereg ismét fokozta légi és tüzérségi támadásait az Ukrajna keleti részében lévő Zaporizzsja megye ellen – közölte pénteken a helyi katonai adminisztráció.

A közlemény szerint az utóbbi időben az orosz erők leálltak a régió elleni támadásokkal, viszont péntek délelőtt heves légi és tüzérségi csapásokat mértek Hujlajpole és Orohiv településekre.
Közben egy Ukrajnában szolgáló fehérorosz önkéntes zászlóalj közölte, hogy az orosz csapatok által körülzárt mariupoli Azovsztal üzemben legalább öt tagja is harcol ukrán oldalon. A Kasztusz Kalinovszkij 19. századi forradalmár nevét viselő zászlóalj márciusban alakult, tagjai fehérorosz katonák és Ukrajnába emigrált fehérorosz állampolgárok, akik javarészt az Aljakszandr Lukasenka újbóli elnöki beiktatása elleni 2020-as minszki tüntetésekben vettek részt.
A zászlóalj képviselői az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztattak, hogy utoljára négy nappal ezelőtt létesítettek kapcsolatot az Azovsztalban lévő fegyvereseikkel. „Sikeresen harcolnak, és nemcsak kitartóan védekeznek, hanem időnként az ellenség felé is kitörnek, egészen a város utcáiig” – mondta el Jan Melnikov, a zászlóalj szóvivője. Hozzátette, hogy információik szerint az üzemben tartózkodó katonák morálja megfelelő, de fogy a lőszerük, az élelmük és az ivóvizük, és 80 százalékuk megsebesült. Becslések szerint mintegy kétezer katona lehet a körülbelül 11 ezer négyzetkilométeren elterülő, kiterjedt alagútrendszerrel és földalatti bunkerekkel rendelkező gyárkomplexum területén.
A fehérorosz katonák szerint Mariupolban patthelyzet alakult ki. Szerintük most lehetetlen az orosz blokádot megszüntetni, mert Ukrajna továbbra sem rendelkezik az ehhez szükséges tüzérséggel és légvédelemmel. A nehézséget az is jelenti, hogy a Donyeck megyei kikötőváros túl közel van az orosz határhoz, emellett a tengeri útvonalakat is elzárták az oroszok, így abból az irányból sem kaphatnak a város védői ukrán támogatást.
Az Azov ezred közben a telegramon közölte, hogy az orosz csapatok megsértették a tűzszünetet, és rálőttek egy autóra, amely embereket próbált kimenekíteni az Azovsztal üzemből. Egy ukrán katona életét vesztette, hatan megsebesültek.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó azt mondta egy tévéműsorban, hogy az orosz csapatok folyamatosan ágyúzzák a Donyec-medencei régiót, és a következő napokban fokozott offenzíva várható. „Erőteljesebb offenzívára készülünk. A következő 3-4 napban az oroszok bevetnek minden erőt, hogy betörjenek Szeverodoneckbe vagy Popasznába” – fejtette ki, hozzátéve, hogy céljuk az ukrán fegyveres erők bekerítése a térségben.
Szavai szerint az orosz hadsereg a luhanszki régió egész területét éjjel-nappal ágyúzza különböző típusú fegyverekből, de az ukrán védők bátran tartják pozícióikat. Rámutatott arra, hogy a civilek kimenekítése nagyon nehéz, és jelenleg csupán mintegy 50 ezer polgári személy maradt a megye ukrán ellenőrzésű területén.
Az ukrán katonai hírszerzés arról adott hírt, hogy Luhanszk megyében, az orosz megszállás alá került Szorokine városban elkezdték kiállítani a szakadár luhanszki „népköztársaság” útleveleit az oda menekült ukrajnai lakosoknak. A felderítés értesülései szerint „az otthonuktól, vagyonuktól és pénzüktől megfosztott emberek kénytelenek beleegyezni ezekbe a feltételekbe, mert csak így juthatnak pénzhez, élelemhez és orvosi ellátáshoz”. Azokat, akik megtagadják a „népköztársaságbeli állampolgárság” felvételét, minden megélhetési forrástól megfosztják és nyomásgyakorlásnak teszik ki – állította az ukrán védelmi tárca hírszerzési főigazgatósága.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij újonnan létrehozott érdemrenddel tüntetett ki ukrán katonákat. A háborús szolgálatokért járó érdemkeresztet öt katona, köztük Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vehette át elsőként.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy 11 orosz katonát ejtettek fogságba az ország keleti felében lévő Harkiv megyében. Az őrizetbe vettek orvlövészek voltak és a donyecki szakadárok úgynevezett 115-ös ezredéhez tartoztak. Ezenfelül a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében semlegesítettek egy szabotőrcsoportot.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) arra számít, hogy a második világháborús győzelem ünnepnapjain, május 8-9-én megsokasodnak az orosz támadások az ukrajnai városok ellen, ezért felhívták a lakosságot, hogy vegyék komolyan a légvédelmi szirénák jelzéseit.

A román és a litván elnök az Oroszország elleni gazdasági szankciók kiterjesztését szorgalmazza

Klaus Iohannis román és Gitanas Nauseda litván elnök pénteken Bukarestben az Oroszország elleni gazdasági szankciók kiterjesztését szorgalmazta.

Iohannis a hivatalában fogadta litván kollégáját, aki hivatalos látogatásra érkezett a román fővárosba. A megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Iohannis elmondta, hogy egyebek mellett az ukrajnai háború témáját érintették. Emlékeztetett, hogy Románia támogatja az eddig elfogadott szankciók „konszolidálását”, és javasolta, hogy folytassák erről az egyeztetéseket a szövetséges és partner-államokkal. Rámutatott: az energia kérdésében Románia és Litvánia támogatja az Európai Unió Oroszországgal szembeni energetikai függőségének megszüntetését. Ugyanakkor érintették a magas energiaárak lakosságra kifejtett hatását, és abban állapodtak meg, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az európai polgárok megvédése érdekében a magas árak kedvezőtlen hatásaitól.
Gitanas Nauseda elmondta, hogy növelni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, és hogy az orosz katonák által elkövetett háborús bűntettek nem maradhatnak büntetlenül. „Oroszországnak meg kell fizetnie ezért, ezzel magyarázhatók a gazdasági szankciók. Szigorú embargóra van szükség, de az orosz propagandát, Fehéroroszországot is szankcionálni kell az orosz-ukrán háborúban játszott szerepükért” – mondta a litván elnök.
Iohannis bejelentette, hogy 2023-ban román harci repülőgépek is visszatérnek a Balti-tenger térségébe, hogy légi járőrözési szolgálatot teljesítsenek. A litván elnök megköszönte Bukarestnek ezt a gesztust.
Iohannis meghívta Litvániát, hogy vegyen részt a francia és német támogatással, az ukrán menekültáradat miatt nehéz helyzetbe került Moldova megsegítésére szervezett újabb támogatói konferencián. A meghívást Nauseda elfogadta.

Az állam segítségét kérik a szlovén vállalkozók az üzemanyag- és energiaárak drágulása miatt

Az üzemanyag- és energiaárak drágulása miatt vérzik a gazdaság, és nincs több tartalék – figyelmeztetett pénteken a Szlovén Kézműves és Vállalkozói Kamara (OZS), sürgetve az állam beavatkozását.

Branko Meh, az OZS elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: a koronavírus-válságból még ki sem lábalt az ország, a gazdaság máris új krízisbe került. Ezúttal az energia- és nyersanyagárak drágulása, valamint az ukrajnai háború miatt – tette hozzá.
Az „abnormális” üzemanyagár-emelkedés dráguláshoz vezet a gazdaság minden szegmensében. Ezért elmondása szerint a kamara azonnali lépéseket vár az új kormánytól, amely nagy valószínűséggel június elején alakul meg.
Úgy vélte: támogatási rendszert kell kialakítani a vállalkozók számára, vagy újra kell szabályozni az üzemanyagárakat.
Meh szerint a vásárlóerő csökkenése a kereslet visszaeséséhez vezet, amelyet elbocsátások követnek.
A leköszönő kormány nem hosszabbította meg a két és fél hónappal korábban maximalizált üzemanyagár alkalmazásának időpontját, amit azzal magyarázott, hogy a piacok stabilizálódtak. Azóta már kétszer is emelkedett a benzin és a dízel ára Szlovéniában.
Jelenleg a 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára szolgáltatótól függően 1,652-1,716 euró. Május 1-jéig 1,503 euró volt a felső határ. A dízel ára 1,853-1,913 között mozog. Ennek rögzített ára szombatig 1,514 euró volt.
Peter Pisek, az OZS közlekedési részlegének vezetője elmondta: nagyon meglepte őket a 45 napos árszabályozás április 30-i eltörlése. A jelenlegi problémát pedig a „politikai vákumban” látja. A régi kormány már nem akar új rendelkezéseket hozni, az új pedig még nem alakult meg.
„Nagyon jól együttműködtünk a leköszönő kormánnyal, sokat tett a kézművesekért és a vállalkozókért a koronavírus-járvány ideje alatt” – emlékeztetett.
A készülő európai uniós olajembargóval kapcsolatban az OZS világos forgatókönyvet követel az államtól, hogy milyen alternatívái vannak az orosz olajnak.
Ha nincs más lehetőség, azt javasolják, Szlovénia csatlakozzon azon keleti beszerzésnek súlyosan kitett országok csoportjához, amelyek átmenetileg felmentést kaphatnak az embargó alól.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken délután is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta.  A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/8rif0651Go

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/RT3QZDCVnd

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 6, 2022

Oroszország: nem lesz ünnepség Mariupolban

Május 9-én tartják Oroszországban a Győzelem napját a második világháborúban aratott győzelem emlékére.

Korábban több jelentés is megjelent arról, miszerint Mariupolban elkezdték feltakarítani a romokat az utcákról, hogy aznap ott is ünnepséget tarthassanak.

A Kreml most tagadta, hogy így lenne, közlése szerint nem lesznek ünnepségek Mariupolban május 9-én.

„Eljön majd az ideje, és nagy ünneplés lesz ott”  – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak, hozzátéve, hogy aznap nem terveznek hivatalos látogatásokat sem.

Több száz civilt mentettek ki a mariupoli Azovsztal acélműből

Egy ukrán illetékes közlése szerint pénteken újabb civileket sikerült evakuálni a mariupoli Azovsztal üzem alatti bunkerekből.

Oroszország szerint mintegy 2000 ukrán katona maradt az acélmű alatti alagutakban és bunkerekben. Ukrajna szerint emellett néhány száz civil is ott rekedt.

Andrij Yermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt mondta: „Egy összetett művelet újabb szakaszát hajtottuk végre, hogy kimentsük az embereket Mariupolból. Azt mondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült kihoznunk.”

Medvegyev: bátor lépés, hogy Orbán nem támogatja az orosz energia embargóját

„Bátor lépés”, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteki Telegram-bejegyzésében.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki felkerült a Mirotvorec listájára, bátor lépést tett a hangtalan Európához képest. Elutasította, hogy támogassa az országa gazdaságára nézve pusztító energia-embargót és a vallási személyiségek (értsd: Moszkva és egész Oroszország pátriárkája és más ortodox hierarchiák) elleni őrült szankciókat” – írta a volt orosz elnök és kormányfő.
A Mirotvorec (Béketeremtő) egy ukrán nacionalista szervezet, amely „Ukrajna ellenségeit” listázza.
Medvegyev úgy vélekedett, hogy „az uniós országok legértelmesebb vezetői belefáradtak abba, hogy csendben a szakadék felé haladjanak az egész sterilizált európai csordával együtt, amelyet az amerikai pásztor a vágóhídra vezet”.
„Meglátjuk, mit fog tenni az a pásztor. És persze azt is, hogyan viselkedik majd a nyájnak az a része, amelyik kész feláldozni magát a pásztor jóllakott életéért” – írta Medvegyev.
Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarchátus egyházközi, a társadalmi és sajtókapcsolatok szinódusi osztályának vezetője, szintén a Telegramon, így kommentálta, hogy a magyar kormányfő állást foglalt Kirill pátiárka és az orosz ortodox egyházvezetés uniós szankciós listára való tétele ellen: „Vannak értelmes politikusok, akik képesek józanul és stratégiailag gondolkodni”.
A magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót, kijelentve: az felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával. Azt is elmondta, Magyarország nem támogatja, hogy orosz egyházi vezetőket szankciós listára tegyenek, „mert ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, az pedig szent és sérthetetlen”.

Oroszország: nem fogunk atomfegyvert használni Ukrajnában

Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Oroszország nem fog taktikai atomfegyvert bevetni Ukrajnában – olvasható a BBC-n.

Korábban az orosz vezetés több alkalommal is belengette, hogy bizonyos esetben, ha veszélyben éreznék az országukat, akár atomfegyverek bevetése is szóba kerülhet – bár más megszólalásokban utaltak már arra is, hogy ezt mindenképpen szeretnék elkerülni.

Egyre több keleti ortodox egyházi vezető támogatja Orbán Viktort

Keleti keresztény vezetők tiltakoznak az orosz ortodox egyházfő uniós szankcionálása ellen. Támogatják Orbán Viktort, hogy megakadályozza az Európai Bizottság tervét Kirill, Oroszország pátriárkájának EU-szankciós listára helyezésére.

II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, valamint Nathan Hovhannisian érsek, az Örmény Apostoli Egyház külkapcsolati ügyekért felelős vezetője kérte és biztatta levélben Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a magyar álláspontot következetesen képviselje.

Egyetlen egyházat vagy egyházfőt sem szabad megcélozni és befolyásolni a politikai folyamatok eredményeként – szögezte le Nathan Hovhannisian, hozzátéve, az Örmény Apostoli Szent Egyház támogatja Magyarország kezdeményezését, mivel az örmény egyház elfogadhatatlannak tartja az egyházak vagy az egyházi vezetők elleni szankciókat.

Az ortodox egyház fejére vonatkozó szankciók felborítanák az egész magyarországi ortodox közösséget, és elveszítenék az evangéliumi béke szellemét, amelyet mindenképpen meg kell őrizni Magyarországon, ön ezt elősegítheti az ilyen döntések megvétózásával az Európai Unióban – írta Porfirije szerb ortodox pátriárka Orbán Viktornak az Index cikke szerint.

Horvátország is felmentést kér az olajembargó alól

Horvátország felmentést kér a készülő európai uniós olajembargó alól a rijekai finomító részére, hogy továbbra is exportálhasson Oroszországból olyan kőolajszármazékokat, amelyek a dízel gyártásához szükségesek – írta pénteken a Vecernji List című horvát napilap brüsszeli tudósítója, nem hivatalos forrásokra hivatkozva.

A lap megkeresésére az INA horvát olajipari vállalat közölte: a vákuum gázolaj (VGO) elengedhetetlen a dízel gyártásához, az INA finomítóját pedig a termelési folyamatban a felhasználásra optimalizálták. A VGO ellátási forrásai korlátozottak. Ezért az INA továbbra is elkötelezett a vásárlása mellett, ahogyan ezidáig is az volt – írták.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismertette a testület javaslatát, miszerint az orosz kőolaj behozatalát hat hónapon belül le kellene állítani, a finomított kőolajtermékek importját pedig az év végéig kellene megszüntetni.
A Vecernji List szerint még nem született végső döntés. Mivel több ország is felmentést kért, lehet, hogy a javaslatot más formában fogadják el – fogalmaztak, hozzátéve, hogy egyelőre nem lehet tudni, Zágráb kérése termékeny talajra talál-e vagy sem.

Csaknem 25 ezer orosz katona halt meg a háborúban az ukránok szerint

Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű inváziója óta 24 900 orosz katona esett el – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A vezérkar hozzátette, az ukrán haderő eddig

• 1110 orosz harckocsit,
• 2686 páncélozott harcjárművet,
• 502 tüzérségi rendszert,
• 171 rakétarendszert,
• 83 légvédelmi rendszert,
• 199 repülőgépet,
• 155 helikoptert,
• 1926 katonai járművet és tankert,
• 11 hajót,
• 324 hadműveleti-taktikai drónt,
• 38 egység speciális felszerelést
• és 90 cirkálórakétát semmisített meg.

Kramatorszki lőszerraktár megsemmisítéséről számolt be az orosz külügyi szóvivő

Megsemmisítették az orosz légierő nagypontosságú levegő-föld rakétái az ukrán hadsereg nagy lőszerraktárát a kramatorszki Energomasszpecsztal üzem területén – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Orosz katonai elemzők szerint a Kramatorszk és Szlovjanszk birtoklásáért folytatott harcok döntő jelentőségűek a délkelet-ukrajnai Donyec-medence birtoklásáért folytatott küzdelemben.
Konasenkov szerint a precíziós légi indítású rakéták emellett megsemmisítettek egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétarendszert a Zaporizzsja megyei Novotavricsevszke falu közelében, valamint 10 erődítményt, az ukrán fegyveres erők élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásait. A harcászati légierő és drónok 24 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, a rakétacsapatok megsemmisítették egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer indítóállását és öt élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.
A tüzérség hat harcálláspontot, három lőszerraktárt, 187 erődítményt, valamint 26 ukrán tüzérségi üteget semmisített meg. Konasenkov szerint mintegy 280 „nacionalista” ukrán vesztette életét és 41 egységnyi haditechnika pusztult el.
Az orosz légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös és egy MiG-29-es harci gépet, négy Tocska-U rakétát és 13 drónt.
Az orosz katonai szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 151 repülőgépet, 112 helikoptert, 742 drónt, 290 föld-levegő rakétarendszert, 2854 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 329 rakét-sorozatvetőt, 1338 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2683 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz haderő bejelentette, hogy pénteken ismét humanitárius folyosókat nyitott a távozni szándékozó civilek számára a mariupoli Azovsztal erőműnél. Orosz jelentések szerint a létesítményben körülzárt ukrán fegyveresek csütörtökön többször is megsértették az orosz részről egyoldalúan meghirdetett fegyvernyugvást. Hivatalos bejelentés a létesítmény területéről kimenekített civilekről nem hangzott el.
Konsztantyin Ivascsenko, Mariupol orosz részről kinevezett polgármestere pénteken a Szolovjov.Live online tévécsatornának kijelentette, hogy a Mariupolba vezető összes utat aknamentesítették, kivéve azt, amely Mangus elővárossal köti össze. A tisztségviselő szerint a kikötőváros élelmiszer- és ivóvíz-ellátása megoldódott.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a csütörtök esti tájékoztatóján ismét azt állította, hogy ukrán nacionalisták katonai célra használják az egészségügyi infrastruktúra létesítményeit. A tábornok szerint Harkivban, a 8. számú Városi Klinikai Kórház területén tüzérségi lövegeket állítottak fel és lőszerraktárat alakítottak ki, elzavarva a kórházi személyzetet és az összes civilt, beleértve a súlyos betegeket is.
Mizincev azt mondta, hogy a nemzetközi normák és a humanitárius jog megsértésével katonai létesítménnyé alakították át a szlovjanszki vasúti kórházat, az egyik odesszai regionális klinikai kórházat és a liszicsanki gyermekkórházat is. A tábornok szerint ukrán radikálisok erőszakkal akadályozzák meg a civilek Oroszországba távozását, holott, mint állította, 2 133 ukrajnai településről 2 754 677 evakuálási kérelem érkezett az orosz hadsereghez. Eddig csaknem 1 millió 130 ezer menekült érkezett Oroszországba.
A Moszkva által függetlennek elismert donyecki „népköztársaság” hatóságai szerint az entitást az elmúlt napon 35 alkalommal vették tűz alá az ukrán fegyveres erők rakéta-sorozatvetővel, tüzérségi löveggel és aknavetővel, 210 lőszert kilőve. A támadások következtében négy polgári lakos életét vesztette, 44 lakóház és a polgári infrastruktúra nyolc létesítménye pedig megsérült.

Újabb orosz hadihajót lőhettek ki az ukránok

A Moszkva cirkáló nagy érvágásnak és presztízsveszteségnek számító április kilövése után újabb orosz hadihajót érhetett ukrán találat egyelőre meg nem erősített független források szerint.

A jelentések arról szólnak, hogy az orosz haditengerészet Grigorovics Admirális-osztályú fregattja, a Makarov Admirális lángol a Fekete-tengeren, a Kígyó-sziget közelében. A mentés a jelentések szerint folyamatban van, több repülő és mentőhajó is a közelben tartózkodik – legalábbis a Sky News szerint.

Orosz hadüzenetre számítanak az ukránok

Oroszország a szimbolikus május 9-ét választhatta arra, hogy hadat üzenjen Ukrajnának – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

Az ukrán hírszerző szolgálat szerint Oroszország folyamatosan tárgyal a pontos dátumról, de továbbra sem tudni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan hadat üzen Ukrajnának.

Mindenesetre a megszálló feletti teljes győzelemig harcolunk – idézi Smihalt az Unian.

Guterres: vissza kell hozni a világpiacra az ukrán, az orosz és a fehérorosz mezőgazdasági termékeket

Vissza kell hozni a világpiacra az ukrán, az orosz és a fehérorosz mezőgazdasági termékeket és műtrágyákat, tekintet nélkül az Ukrajnában zajló konfliktusra – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT), amely az Oroszország indította háborúval kapcsolatban ülésezett. Guterres úgy vélte, hogy veszélybe került a globális termelésbiztonság, és ennek a helyzetnek a komoly megoldása az ukrán mezőgazdasági termékek, valamint a az orosz és fehérorosz áruk és műtrágyák visszatérését követeli a világpiacra. Szerinte ezt a harci cselekmények ellenére meg kell valósítani.

Podoljak: a Mariupolban tervezett felvonulás a genfi egyezmény megcsúfolása

Az ukrán foglyok felvonultatása, amelyet Oroszország május 9-én Mariupolban tervez megrendezni, a genfi egyezmény megcsúfolása – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

Oroszország 2014-ben Donyeckben szervezett hasonló műsort, most pedig megismétli a háborús bűnét. Akkor az Ukrán Fegyveres Erők ötven katonáját vezették végig a város utcáin – írta a Twitteren a tanácsadó.

Az oroszok lőszerraktárakat semmisítettek meg Kramatorszk városában

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy rakétái megsemmisítettek egy nagy lőszerraktárat a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában. Azt is bejelentették, hogy légvédelmük két ukrán harci gépet, egy Szu-25-öst és egy MiG-29-est lőtt le Luhanszk régió keleti részén – írja a Sky News, kiemelvén, hogy ezeket az állításoknak a hitelességét nem tudták leellenőrizni.

Előkészítették a mariupoli felvonulás helyszínét az oroszok

Az orosz megszállók helyreállították Mariupolban a szovjet emlékműveket és Szent György-szalagokat osztanak szét – számolt be Petro Andruscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.

A tanácsadó elmondása szerin az orosz katonák előkészítették a felvonulás helyszínét és több szovjet emlékművet is helyreállítottak.

A megszállók annak ellenére készítették el az ünnepi műsor helyszínét, hogy nemrég azt nyilatkozták, nem terveznek felvonulást május 9-én Mariupolban.

Erőteljes offenzívára készülnek a luhanszki régióban

Az orosz megszállók mindent megtesznek azért, hogy betörjenek Severdonyeckbe és Popasnára – jelentette ki Szergej Gajdaj, Luhanszk régió vezetője.

A vezető beszámolója szerint a régióban az ukrán védelmi erők a következő napokban az orosz megszállók erőteljesebb offenzíváira készülnek. Eddig Popasnán a legrosszabb a helyzet, a város szinte teljesen elpusztult – írja az Unian.

Pentagon: több orosz csapat távozott Mariupolból

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szerint a Mariupolban állomásozó és az Azovsztal acélgyár körül elhelyezkedett orosz csapatok egy része elhagyta a terültet.

A Pentagon úgy tudja, a Mariupoltól északra lévő orosz taktikai csoportok kis számban maradtak az állásaikon, azonban a harcok folytatódnak – számolt be a News Hour.

Az ENSZ harmadik evakuálást tervez az Azovsztal acélerőműből

A Mariupolban rekedt civilek evakuálására irányuló mentési műveletek ma folytatódnak, mivel Oroszország továbbra is támadja az Azovsztal acélművet.

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius főnöke elmondta, hogy egy mentőkonvoj már úton van, ami holnap reggelre az Azovsztalhoz érkezik, remélhetőleg, hogy átvegye és biztonságba helyezze azokat a civileket, akik ott maradtak ebben a sivár pokolban.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) megerősítette, hogy az ENSZ-szel összehangoltan „biztonságos átkelési művelet folyik” – írja a Guardian. A két szervezet a hétvégén már együttműködött 100 civil evakuálásában az erőműből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi beszédében szintén megerősítette a tervezett evakuálást.

Az Azovsztalból több mint 150 embert, Mariupolból és annak külvárosából pedig több mint 300 embert evakuáltak a héten a humanitárius folyosón keresztül. Minden segítséget megkaptak, amit csak lehetett – orvosi ellátást, okmánymegújítási és pénzügyi segítséget, kapcsolattartást rokonokkal, barátokkal és családokkal.

Az ukrán elnök hozzátette, „Az Azovsztal gyárat az oroszok még mindig ágyúzzák, a támadása nem állt meg, de a civileket ki kell vinni, a nőket, gyerekeket. Sok gyereket, aki még mindig ott van. Képzeljék el ezt a poklot! És ott vannak a gyerekek! Több mint két hónapja folyamatos az ágyúzás, bombázás, folyamatos halál.”

Mariupol polgármestere szerint még mindig mintegy 200 civil húzza meg magát sivár körülmények között az üzem szovjet korabeli föld alatti alagútjaiban – foglalja össze az Index.

Lakónegyedeket bombáznak Harkivban

Tizenegy támadást vertek vissza a Donbaszi régióban az ukránok – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A vezérkar beszámolójában kiemeli, az orosz megszállók továbbra is lakónegyedeket támadnak meg és ágyúznak Harkiv elővárosában.

A rendelkezésre álló információink szerint a kupjanszki városi kórházat ért támadásban legalább háromszázan megsebesültek – idézi a jelentést az UNIAN.

Kormányhivatal: 269 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton 269 menekülőnek segítettek csütörtökön. Az éjszakát 67 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tájékoztatott a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Az USA hírszerzési információi segítettek Ukrajnának elsüllyeszteni az orosz cirkálót

A Pentagon erősíthette meg a Moszkva pozícióját, utána Ukrajna két rakétával csapott le rá, írja a BBC.
Az Egyesült Államok olyan hírszerzési információkat szolgáltatott Ukrajnának, amelyek segítettek elsüllyeszteni a Moszkvát, Oroszország Fekete-tengeri rakétacirkálójának zászlóshajóját – jelentette több amerikai médiumra hivatkozva a BBC.

Az USA megerősítette a Moszkva pozícióját, utána Ukrajna két rakétával csapott le rá. A Pentagon szóvivője elismerte, hogy hírszerzési információkat adtak át, hogy segítsenek Ukrajnának megvédeni magát.

John Kirby szóvivő azonban cáfolta azokat a korábbi médiaértesüléseket, amelyek szerint az USA információkat szolgáltatott volna magas rangú orosz tábornokok tartózkodási helyéről a harctéren, hogy az ukrán erők megölhessék őket.

551 menekült érkezett Budapestre

Az ukrajnai háború elől május 5-én 551 ember, köztük 156 gyerek érkezett Budapestre vonattal. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Több millió tonna ukrán gabona áll a kikötőkben

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy Ukrajna gabonaexportja súlyos károkat szenvedett, miután rakétatalálat érte a hat legnagyobb raktárat.

„Oroszország élelmezésbiztonsági válságot provokál. Több millió tonnányi gabonánk van elzárva a kikötőinkben” – mondta, sürgetve a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy eljuthasson a gabona olyan országokba, amelyeknek nagy szükségük van rá.

Orbán: Brüsszel olajembargós javaslata felér egy atombombával

Elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve: az felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával.

A kormányfő hangsúlyozta: az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság elnöke „akarva, akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet”.
A miniszterelnök kiemelte: az olajembargó felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ha elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.
Az a harc, amit én most folytatok, az a magyar rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harc – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, az orosz olaj más fajtával helyettesítéséhez évekre és több száz milliárd forintos beruházásra, a hazai energiatovábbítási rendszer átalakításához pedig több ezer milliárdos beruházásokra van szükség. Éppen ezért von der Leyen elnök asszony javaslatát visszaküldte a feladónak, átdolgozásra – fogalmazott.

Éjszaka 500 embert mentettek ki Mariupolból, a védelem a végjátékra készül

Péntekre virradóra 500 újabb civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélműből és környékéről – jelentette be Twitteren António Guterres ENSZ-főtitkár.

Közben az Azovsztalt védő Azov-ezred parancsnoka azt állította, hogy az oroszok megszegték a csütörtökön bejelentette háromnapos tűzszünetet, akadályozva ezzel a civilek kimentését.

Körülbelül kétezer ukrán katona tartózkodik még az acélmű területén, akik nem hajlandók megadni magukat, és a végső ütközetre készülnek.

Az oroszok csak kis előrelépést tudnak felmutatni a Kelet-Ukrajnában

Az orosz csapatok „némi kis előrelépést” értek el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, leginkább annak északi részén, de ez a mértékű haladás elmarad attól, amit Oroszország eddigre elérni remélt; az ukrán ellenállás továbbra is erős – mondta John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón.

A brit védelmi minisztérium szokásos napi helyzetértékelése szerint pedig:

• az oroszok már második napja folytatják a mariupoli Azovsztal acélmű elleni támadást, annak ellenére, hogy a hivatalos narratíva szerint csak elszigetelni akarják, nem elfoglalni;
• az Azovsztal és ezzel Mariupol teljes elfoglalása azért élénkülhetett meg újra, mert közeledik a május 9-i győzelem napi ünnepség, amelyre Vlagyimir Putyin valamilyen szimbolikus győzelmet akar felmutatni;
• ezek az intenzív támadások azonban nagy veszteségekkel és költségekkel járnak orosz oldalon, mert az ukrán ellenállás továbbra is aktív az Azovsztalban, a veszteségek pedig hátráltatják az orosz terveket a Donbasz déli részén.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/6jHlpk2hy5

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/7ViaoqSnAV

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 6, 2022

ORFK: több mint tizenkétezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5699 ember lépett be csütörtökön Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6508-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 476 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől csütörtökön 551 ember, köztük 156 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Folyamatosan lövik az Azovsztalt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok folyamatosan lövik a mariupoli Azovsztal acélgyárat, és még akkor sem állnak le, amikor a civileket kellene kiszállítani.

Rengeteg gyerek és nő maradt ott. Pokol, ami ott van. Két hónapja megállás nélkül lövik, bombázzák, a halál állandóan a közelben van – mondta Zelenszkij, aki szerint az ukrán hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megoldást találjanak az emberek megmentésére.

Dollármilliárdok kellenek Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy videókapcsolaton keresztül szólt a Varsóban tartott magas szintű adományozói konferencia résztvevőihez. A konferencián 6,5 milliárd dollár gyűlt össze Ukrajna javára. Zelenszkij jelezte: Ukrajnának egy modern Marshall-tervre lesz szüksége, amelyben a szabad világ és a nemzetközi intézmények erőteljesebben vesznek részt.

Mindenkitől támogatást vár, akinek a szabadság számít. Ezért indult el a United24 nevű globális kezdeményezés, amely a világ minden tájáról egyesíti majd az Ukrajnának segíteni vágyókat. A United24 fő célja az Ukrajnának szánt adományok növelése, mert az országnak havi 7 milliárd dollárra van szüksége az államháztartási hiány fedezésére. Az ország újjáépítésének költségeit már most 600 milliárd dollárra becsülik a szakértők.

Hosszabb hatótávolságú fegyverek szállításáról tárgyalt Johnson és Zelenszkij

Hosszabb hatótávolságú fegyverek szállításának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A Downing Street esti beszámolója szerint Johnson és Zelenszkij telefonos megbeszélést tartott, amelyen a brit kormányfő kifejtette: az Ukrajna által vallott demokratikus értékek fontos ellensúlyt képeznek Vlagyimir Putyin orosz elnök „bukás felé tartó autokráciájával szemben”.
Johnson szóvivőjének tájékoztatása szerint a két vezető áttekintette az ukrajnai harci fejleményeket, és azt, hogy az ukrán fegyveres erőknek milyen további támogatásra van szükségük.
Az erről tartott egyeztetés része volt a hosszabb hatótávolságú fegyverzet szállításának lehetősége, annak érdekében, hogy elejét lehessen venni az ukrajnai civil lakosság elleni tüzérségi támadásoknak – fogalmazott a londoni miniszterelnöki hivatal illetékese.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.
Johnson a héten, a kijevi parlament képviselőinek videókapcsolaton mondott beszédében bejelentette azt is, hogy London további 300 millió font értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz invázió elleni védelemhez.
A csomagban – az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés mellett – már szerepeltek az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek.
Az ukrán elnökkel tartott csütörtöki telefonos megbeszélésen Boris Johnson hangsúlyozta egy robusztus, független nemzetközi bírósági eljárás elindításának fontosságát is, annak érdekében, hogy az Ukrajnában elkövetett atrocitások felelősei az igazságszolgáltatás elé kerüljenek.
A brit miniszterelnök további brit segítséget ajánlott Zelenszkijnek a háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtéséhez.
Dominic Raab brit igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrégiben egymillió font értékű új brit finanszírozást jelentett be a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a bírói testületnek.

Gulyás: az Oroszország elleni újabb szankciók hatása nem egyformán érinti az államokat

Az Oroszország elleni újabb szankciók gazdasági hatása a matematika eszközeivel világosan kiszámítható következményekkel járó döntés, amely nem egyformán érinti az államokat – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV csütörtök esti műsorában.

Gulyás Gergely kiemelte: Magyarország és Szlovákia van a legrosszabb helyzetben, a magyarok orosz kőolajnak való kitettsége körülbelül kétharmada a teljes kőolaj-felhasználásnak, a szlovákoknál ez az arány pedig még magasabb.
Rámutatott: a kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók hatására 700 forintos benzin és 800 forintos gázolajár lenne, valamint Magyarország ellátásbiztonsága sem lenne garantálható. Ezért a kormány korábban is világossá tette, hogy nem tud támogatni “ezen a területen ebben a formában” szankciókat – mondta, hozzátéve, hogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelművé tette az Európai Bizottság elnökének írt csütörtöki levelében.
A tárcavezető hozzátette: Magyarország tartja magát azokhoz a szankciókhoz, amelyekről a versailles-i márciusi uniós csúcstalálkozón döntöttek, de ezek a kőolaj és a földgáz területét nem érintették.
Olyan szankciókat szabad elfogadni, ami annak fáj, akit büntetni akarunk és nem fáj jobban annak, aki egyébként büntetni akarja az Ukrajnával szembeni agresszió miatt Oroszországot – jegyezte meg Gulyás Gergely.
Később arról is beszélt: Bulgáriának, Szlovákiának és Csehországnak is “komoly aggályaik” vannak.
Miután teljes egységre van szükség, és enélkül szankciók nem fogadhatók el, ezért ha az Európai Bizottság fenn akarja tartani az egységet, amely a háború miatt az uniót jellemezte, akkor tárgyalni kell – jelezte a miniszter.
Gulyás Gergely hozzáfűzte: Magyarország pontosan el tudja mondani, hogy az országnak a helyzet mennyivel kerül többe, mint más tagállamoknak, miben más a helyzetünk, mennyi idő alatt és milyen költségekkel lehetséges az átállás és milyen költségek megtérítését várja el az uniótól Magyarország.

ISW: ellentámadásba mennek át az ukránok Harkiv és Izjum környékén

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint a Harkivból indult ukrán ellentámadás megzavarhatja az orosz erőket Harkivtól északkeletre, és valószínűleg arra kényszeríti azokat, hogy döntsenek, megerősítik-e pozícióikat Harkiv közelében, vagy fennáll a veszélye, hogy elveszítik a város tüzérségi hatótávolságán belüli pozícióikat. Az ukránok már be is jelentették, átállnak a Harkiv és Izjum környéki ellentámadásokra. Az ukrán erők ugyanakkor elmúlt 24 órában nem tettek megerősített előrenyomulást, de visszaverték az oroszok azon kísérleteit, hogy visszaszerezzék elvesztett pozícióikat. Az orosz erők kevés előrelépést tettek a kelet-ukrajnai folyamatos támadásokban, és az ukrán erők a folyamatban lévő ellentámadásaikat és az orosz támadások sikeres visszaverését az Izjum tengely mentén szélesebb ellentámadásba tudják építeni, hogy visszafoglalják az oroszok által megszállt területeket Harkiv megyében – elemez az amerikai agytröszt.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők eredménytelen támadóműveleteket folytattak Dél-Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyékben anélkül, hogy jelentős területi előrenyomulást értek volna el az elmúlt 24 órában.
• Ukrán tisztviselők és katonatisztek megerősítették, hogy az orosz erők magát az Azovsztal létesítményt is áttörték, és megerősítették, hogy az ukrán erők veszélybe kerültek. Az orosz erők valószínűleg a következő napokban elfoglalják a létesítményt.
• Az ukrán támadó hadműveletek Harkiv környékén valószínűleg ki akarják szorítani az orosz erőket Harkiv város tüzérségi hatótávolságából, rákényszerítik az orosz egységeket az Izjum tengelyről történő átcsoportosításra, és potenciálisan veszélyeztetik az orosz kommunikációs vonalakat.
• Az orosz erők korlátozott offenzív hadműveleteket hajtottak végre Zaporizzsja városa felé, de az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre támadást Herszon és Mikolajiv megyékben. Az ukrán erők azt állították, hogy további területeket foglalnak vissza Herszontól nyugatra, de az ISW ezt nem tudja megerősíteni.

Így álltak a frontok csütörtökön

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta.  A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine