Az orosz-ukrán háború 68. napja – FRISSÜL

Immár hatvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Újabb támadás érte a kikötővárost, vallási intézményeket is lőttek az oroszok

A helyi kormányzó szerint Odessza kikötővárosát rakétacsapás érte – számolt be a Sky News. Makszim Marcsenko elmondta, hogy több halálos áldozata és számos sérültje van a támadásnak. Egyelőre annyit tudni, hogy több orosz rakéta csapódott be a Fekete-tenger partján található nagyvárosban. A helyi katonai igazgatás vezetője szerint több halott és sérült is van (ezek pontos számát azonban nem tudni), és egy „vallási célra használt épületet” is találat ért.

Egy ukrán állami műsorszolgáltató külön közölte, hogy a csapás megrongált egy vallási épületet is. Odesszában jelenleg egész napos kijárási tilalom van érvényben, csak a katonák hagyhatják el otthonaikat.

Ukrajna visszaszerzett több Harkiv környéki területet

Az ukrán erők számos települést visszafoglaltak Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa északi és keleti részén – számolt be a Sky News.

Az ukrán hadsereg közölte: a kiemelkedő veszteségek ellenére visszafoglalták a várostól északra fekvő Ruska Lozova települést. Emellett ellenőrzés alá vonták a Harkivtól keletre fekvő Verhina Rohanka falut.

Ukrajna az elmúlt két hétben számos falut foglalt vissza a térségben, megnehezítve az orosz erők dolgát, hogy támadásokat indítsanak a város ellen.

Zelenszkij: az ukránok nem hajlandók Ukrajna egy részét sem Oroszországnak adni

Az ukránok nem hajlandók feladni Ukrajna területének egy részét sem Oroszország javára, különösen több ezer katona és civil ukrán halála után – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ERT görög közszolgálati televíziónak adott interjújában.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna esetében Oroszország erőszakkal változtatja meg a határokat. „Készek vagyunk területi integritásunk helyreállítására. Ellenkező esetben, ha feladnánk területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg” – hangsúlyozta Zelenszkij. Oroszország szerinte így bizonyosan nem hagyna fel újabb területek megszerzésével, hiszen a Krím félsziget 2014-es önkényes bekebelezése után sem állt meg. „Adjunk nekik egy kis pihenőt, mielőtt 2-3 év múlva új agresszióba kezdenek? Erre mi nem vagyunk hajlandók” – szögezte le.
Az elnök cáfolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, miszerint a kétoldalú tárgyalásokon az Oroszország elleni szankciók feloldásáról tárgyaltak volna. „Nem ismerem ezt az információt, amelyről az Oroszországi Föderáció külügyminisztere beszélt. Bizonyos, hogy az ukrán és orosz delegáció képviselői által tárgyalt egyezségekben, amelyek amúgy még nem jöttek létre, a szankciók feloldásának kérdése nem vetődött fel, és nem is vethető fel” – jelentette ki Zelenszkij. Emlékeztetett arra, hogy Oroszországgal szemben először az Ukrajnához tartozó Krím jogellenes annektálása, majd a Donyec-medence egy részének elfoglalása, végül pedig a február 24-én megindított teljes körű háború miatt vetettek ki szankciókat.
„Pontosan a gyilkosságokért, a megszállásért és a jogellenes invázióért szabtak ki erőteljes szankciókat mindaddig, amíg a háború véget nem ér, amíg vissza nem kapjuk a területeinket. Eddig, sajnos, Oroszország ugyanott tart: a mi földünkön gyakorol nyomást ránk” – fejtette ki az államfő, hozzátéve: meglepi, hogyan vetődhet fel egyáltalán a szankciók feloldásának kérdése.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja a Twitteren azt írta, hogy két hónappal a háború kezdete után már több tízezer a halálos áldozatok száma a dél-donyecki Mariupolban. „Senki sem okozott akkora fájdalmat a Donyec-medence lakóinak, mint az Orosz Föderáció 2014 óta, és különösen most” – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 27, 2020-ban 8, 2021-ben pedig 15 civil halt meg a Donyec-medencében zajló harcokban.
A mariupoli városi tanács közleményében helybeliek elmondására hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok humanitárius élelmiszersegélyeket hozó teherautókon visszafelé az általuk megölt civil lakosok holttesteit viszik ki a városból. A városvezetés állítása szerint fotó készült ilyen teherautóról. „Az oroszok továbbra is megpróbálják elrejteni a Mariupolban és egész Ukrajnában a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűneiket, de ez nem sikerül nekik” – fűzte hozzá a tanács.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt közölte, hogy a megyében a rendfenntartók már 1202 olyan helyi lakos holttestét tárták fel, akiket az orosz csapatok öltek meg a terület megszállása alatt. Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint hozzátette, hogy szinte minden nap találnak újabb és újabb holttesteket.
Irina Vengyiktova főügyész pedig arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az ukrán hatóságok megállapították a személyazonosságát a Kijev megyei Bucsában a civilek brutális meggyilkolásáért felelős egyik gyanúsítottnak. Az ügyészségi vizsgálat szerint Szergej Kolocej, az orosz nemzeti gárda egységparancsnoka gyanúsítható négy fegyvertelen férfi megölésével a városban.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők porig rombolták a régió egyik legjobb oktatási intézményét, a liszicsanszki gimnáziumot. Megjegyezte, hogy a több mint százéves műemléképület túlélt két világháborút.
Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője a kora esti órákban közölte, hogy rakétacsapás érte Odessza városát, halálos áldozatok és sebesültek is vannak, de számukat nem hozta nyilvánosságra.

Uniós biztos: Brüsszelnek nincs információja arról, hogy bármely európai ország rubelben fizetne az orosz gázért

Az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármelyik európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre – közölte hétfőn Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos.

Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve Simson elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete, miszerint április 1-jétől a külföldi vevőknek rubellel kell fizetniük az orosz gázért, „az EU megosztására tett újabb kísérlet, amelyre egységben és szolidaritásban kell az uniónak reagálnia”. Mint mondta, Lengyelországot és Bulgáriát, azt a két tagországot, amelyektől Moszkva megtagadta a gázszállítást, mert nem hajlandóak rubelben fizetni, a tagállamok a gáz átirányításával támogatják.
Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott: Lengyelország készen áll arra, hogy teljes mértékben függetlenedjen az orosz kőolajtól, és hajlandó támogatni más országokat abban, hogy csökkentsék Oroszországból származó ellátásukat fosszilis tüzelőanyagból. Moskwa elmondta: Lengyelország „azonnali és abszolút szükségszerű” szankciókat sürget az orosz olajra és a gázra vonatkozóan. „Oroszország elzárta előlünk a földgázt, de teljes biztonságban vagyunk. Ambiciózus tervet hajtottunk végre, kiépítettük ehhez a megfelelő infrastruktúrát, a gáztárolókat télire feltöltöttük” – jelentette ki.
Hozzátette: vasárnap amerikai gáz áramlott Litvániából Lengyelországba, ez volt az első szállítás, és a jövőben folytatódni fog.
Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter nyilatkozata szerint Ausztria is kész elviselni az Oroszország elleni olajembargó következményeit, ha az EU és tagállamai megállapodnak efelől. Mint mondta, „Ausztria intenzív erőfeszítéseket tett, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, például nem dolgoz fel többé orosz nyersolajat”.
Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Németország kész támogatni az orosz kőolaj bojkottját akkor, ha azt megfelelően előkészítik, és figyelembe veszik azon uniós országok érdekeit, amelyek jelentősebb mértékben függnek az orosz szállításoktól.
Elmondta: nem szabad hagyni, hogy az uniós lépések kontrollálhatatlan gazdasági helyzethez vezessenek.
„Németország nagy előrelépést tett a szén és az olaj függetlenítésének terén, és jó úton halad, hogy ugyanezt tegye a gáz esetében is. Más országoknak valamivel több időre van szükségük” – jelentette ki.
Az energiaügyi miniszterek EU-tanácsának rendkívüli ülésére azért kerül sor hétfőn, mert a Gazprom orosz olajvállalat úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti a gázszállítást az egyes tagállamokkal kötött szerződései alapján. A tanácskozás célja, hogy a szakminiszterek áttekintsék az ellátásbiztonság, a gáztranzit és a gázkészletekkel való gazdálkodás terén lehetséges további intézkedéseket, különös tekintettel az elkövetkező hetekre és hónapokra.

Német miniszter: tiszteletben kell tartani, hogy nem áll készen minden EU-tag az olajembargóra

Németország elviselné, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Európai Unió embargót vezetne be az orosz kőolajra, de vannak tagországok, amelyek még nem állnak készen erre, és ezt tiszteletben kell tartani – mondta a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter hétfőn Berlinben.

Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németországot is megviselné, ha azonnal leállítanák az orosz kőoaljimportot. Az ország keleti részén, Berlinben és térségében – amelyet az orosz kőolajat használó utolsó németországi finomító, a schwedti szolgál ki – ellátási nehézségek adódnának, és jelentős drágulás következne be. Ugyanakkor nem keletkezne országos „olajválság”, és Németország megbirkózna az embargóval.
Azonban „más országok még nem tartanak itt, és ezt tiszteletben kell tartani” – jelentette ki a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy a földgáz esetében Németország is ebben a helyzetben van, hogy még nem tudna elviselni egy orosz gázembargót.
Hozzátette, hogy „okosan” kell meghatározni a lépések sorrendjét, nem szabad „gazdasági katasztrófához” vezető „meggondolatlan” intézkedéseket hozni, és figyelembe kell venni azt is, hogy egy esetleges EU-s embargó milyen következményekkel járhat a világ más térségeiben.
Ugyanakkor az embargó mellett vannak módszerek is, amelyekkel „lehet ártani Oroszországnak” – jegyezte meg Robert Habeck, kiemelve, hogy ezekről a megoldásokat nem a nyilvánosság előtt , hanem a tagállami szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán kell megbeszélni.
Robert Habeck a német gazdaság legfontosabb szereplőiként számon tartott kis-, illetve közepes méretű vállalkozások érdekképviseleteivel folytatott tárgyalása után nyilatkozott. Kiemelte: tudomásul kell venni, hogy véget ért az olcsó fosszilis energiaforrások kora.
A németországi fogyasztóknak az energia további drágulására kell felkészülniük, és tudomásul kell venni azt is, hogy az állam nem képes kompenzálni minden áremelkedést.
Ez a „keserű és kemény igazság”, ugyanakkor az árakban megmutatkozó piaci ösztönzés hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez – húzta alá a miniszter, hozzátéve: a kormány azzal tud segíteni, hogy a vállalatoknak hitelprogramot indít az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, és szigorú feltételekkel vissza nem térítendő támogatást is nyújt az energiaköltségekre.
Elmondta: a kis- és középvállalati szektorra nagy nyomás nehezedik, mert „egymásra torlódtak a válságok”, vagyis a koronavírus-járvány miatt törékennyé vált ellátási láncolatokból fakadó gondok, a magas nyersanyagköltségek és a szakképzett munkaerő hiánya. Ez egy „nagyon rossz kombináció”, és következtében sok vállalat „staccato ütemben” működik, azaz termel, amikor van nyersanyag, alkatrész, és leáll, amikor kimerülnek a készletek.

Ukrán tisztségviselő: Oroszország nem dob atombombát Ukrajnára

Az ukrán elnök legfőbb tanácsadója nem gondolja, hogy Moszkva nukleáris csapást mérne Ukrajnára mert az orosz döntéshozók tudják, hogy egy globális nukleáris háborúban akár meg is halhatnak – számolt be a Sky News.

Andrii Yermak nem hiszi, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be. Azonban Volodomir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy az orosz nukleáris fenyegetés valóban létezik.

Komoly aggodalmat váltott ki a nyugati vezetőknél, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború során többször is beszélt nukleáris arzenáljáról, és annak esetleges használatáról – írja az Index.

Az Azovsztalból 126 embert evakuáltak, 69-en közülük Zaporizzsjába tarnak

Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en akartak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint „a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett” művelet keretében április 30-án 25 ember jött elő az Azovsztalhoz közeli házakból, további 21 ember pedig az üzem területéről, ők mindannyian azt választották, hogy a „Donyecki Népköztársaságban” maradnak.
Május 1-jén nyolcvan embert evakuáltak a létesítményből, közülük a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint 69-en döntöttek úgy, hogy a „kijevi rezsim” által ellenőrzött terültre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, jelenleg Zaporizzsja felé tartanak, biztonságukat az úton az orosz fegyveres erők szavatolják.
António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten Moszkvában és Kijevben is járt, egyebek között annak érdekében, hogy előmozdítsa az Azovsztal területén lévő civilek kimenekítését.
Ukrajna korábban többször azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Mariupol lakosait erőszakkal orosz területre telepíti át. Az orosz hatóságok ezt tagadják és azt állítják, hogy „humanitárius folyosókat” nyitnak a menekülők számára mind Oroszország irányába, mind Ukrajna belseje felé.
Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros „felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.
Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.
A RIA Novosztyi hétfőn a luhanszki „népi milíciára” hivatkozva hétfőn közölte, hogy a „felszabadított” Rubizsne városban az ukrán hadsereg által agyonlőtt civilek holttestére bukkantak. Számokat az orosz állami hírügynökség nem közölt.
Orosz híradások szerint az ukrán fegyveres erők hétfőn nehézfegyverekkel lőtték a Donyec-medencének a szakadárok által ellenőrzött több települését.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn délután is közzétette friss, aktualizált, látványos térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A hírszerzési jelentések szerint továbbra is intenzíven támad az orosz hadsereg az ukrajnai Luhanszk és Donyeck régiókban, s Izjum városánál is heves harcok folynak. Ukrajna déli részén, Zaporizzsja térségében is orosz offenzíva van kibontakozóban. Az ukrán hadsereg Harkiv, Mikolajiv és Herszon régiókban próbál ellentámadást indítani.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 2 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/bPVxJqq2E1

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/fi0dNvWgKL

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 2, 2022

Újrakezdődött a mariupoli Azovsztal acélmű ostroma

Újrakezdődött a mariupoli Azovsztal acélművek bombázása, miután a gyárból a civileket evakuáló buszok elindultak – közölte ma a város polgármesterének tanácsadója.

„Tegnap amint a buszok elhagyták az Azovstalt a civilekkel, azonnal újrakezdődött a bombázás” – mondta Petro Andruscsenko az ukrán televíziónak – írja a Sky News.

ENSZ: 5,5 millió felett a menekültek száma

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint több mint 5,5 millió ember menekült Ukrajnából a február 24-én megkezdődött orosz invázió óta – írja a Sky News.

A legfrissebb jelentés szerint az 5 563 959 regisztrált menekült mellett legalább 7,7 millió ember kényszerült arra, hogy Ukrajnán belül elhagyja lakhelyét.

Stratégiailag fontos hidat talált el egy orosz rakéta Odesszában

Helyi tisztviselők beszámolója szerint orosz rakétatalálat érte a délnyugat-ukrajnai Odessza régióban a Dnyeszter torkolatát átívelő hidat – írja a Sky News.

Szerhij Bratcsuk, az odesszai regionális adminisztráció szóvivője Telegram-oldalán számolt be a támadásról, egyéb részleteket azonban nem közölt róla.

Egy amerikai parancsnok szerint Ukrajna fog nyerni

Mindaz, ami Ukrajnában az Oroszországgal vívott háború alatt a következő két-három hétben történik, több évre meghatározó lesz – mondta Ben Hodges, az Egyesült Államok Európa Hadseregének egykori parancsnoka.

Most egy döntő szakaszban vagyunk. Minden, ami a következő két-három hétben megtörténik, döntő jelentőségű lesz a következő két-három évben. Biztosan tudom, hogy Ukrajna fog nyerni – idézi a tábornokot az Unian hírügynökség.

Kuleba elítélte Lavrov szavait, amelyekkel Zelenszkijt Hitlerhez hasonlította

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elítélte hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon kijelentését, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Adolf Hitler náci vezérhez hasonlította azzal, hogy utóbbi ereiben is „zsidó vér folyt”.

Lavrov egy olasz televíziónak tett nyilatkozatában hozzátette még, hogy „a legnagyobb antiszemiták zsidók”. Izrael is tiltakozott az orosz külügyminiszter szavai miatt.
Kuleba a Twitteren kijelentette: Lavrov kijelentései sértők mind Zelenszkij, mind Izrael és az egész zsidó nép számára. „Lavrov nem tudta elrejteni az orosz elit mélyen gyökerező antiszemitizmusát. Undorító megjegyzései sértik Zelenszkij elnököt, Ukrajnát, Izraelt és a zsidó népet” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy „tágabb értelemben Lavrov szavai azt demonstrálják, hogy a modern Oroszország tele van más népek iránti gyűlölettel”.
Zelenszkij közben egy ausztrál tévécsatornának adott interjúban közölte: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborúban akár atomfegyvert is bevethet, hiszen – mint rámutatott – az oroszok már az ukrán atomerőműveknél is felelőtlenséget tanúsítottak. Emlékeztetett arra, hogy az orosz katonák előbb elfoglalták a csernobili atomerőművet, ki akarták űzni onnan a teljes műszaki személyzetet, miközben fogalmuk sem volt, a nukleáris létesítmény működéséről. Ezután az Európában legnagyobbnak számító zaporozzsjai atomerőművet foglalták el, harckocsikkal és más páncélosokkal lőtték a létesítményt. Szavai szerint egyenesen a reaktorokat lőtték. Hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai erőmű hatszor nagyobb, mint a csernobili, egy ottani robbanás esetén egész Európát halál fenyegetné.
Eközben az orosz erők többemeletes lakóházakat vették tűz alá vasárnap a keleti országrészben lévő Zaporizzsja közelében fekvő Orihiv településen, az előzetes információk szerint két civil repesztalálatoktól életét vesztette, négy pedig megsérült – közölte hétfőn a megyei kormányzói hivatal az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.
Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai odesszai katonai adminisztráció képviselője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az elmúlt egy hét alatt most harmadjára intézett rakétatámadást az orosz hadsereg ugyanaz a híd ellen, amely a Dnyeszter folyó torkolatán ível át és Zatoka településnél található. Az egyben vasúti és közúti hidat a mostanit megelőzően április 26-án és 27-én érte hasonló támadás, amelyek miatt a vonatok közlekedését egy időre le kellett állítani.
Közben Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka elmondta, hogy hétfőn az ukrán katonák megsemmisítettek két orosz Raptor osztályú járőrhajót a Fekete-tengeren, a Romániához közel eső, orosz megszállás alá került Kígyó-szigetnél.
Az ukrán légideszant támadóerők parancsnoksága pedig sajtóközpontján keresztül azt adta hírül, hogy tagjai megsemmisítették az orosz különleges erők Szibériából érkezett egyik alakulatát a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, Jampil falu közelében. Az ukrán parancsnokság videót tett erről közé, amelyen páncélozott járművek roncsai, és a 24. különleges orosz dandár halott katonái láthatók.
A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 1048 harckocsit, 2519 páncélozott harcjárművet, 459 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 152 rakéta-sorozatvetőt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy értesülései szerint az orosz erők „több kisebb szállítmányra bontva és kizárólag éjszaka” viszik ki az országból halott katonáik holttesteit, hogy elfedjék az ukrajnai háborúban elszenvedett valós veszteségeiket.

Magyar idegenrendészet: rendszeres létfenntartási támogatás csak az elismert menedékesnek jár

Április 29-től úgynevezett rendszeres létfenntartási támogatás csak az elismert menedékesnek jár egy múlt héten megjelent kormányrendelet értelmében – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hétfőn az MTI-vel.

Azt írták: az Ukrajnából menekülőknek a támogatás igénybevételéhez a menedékes okmány átvétele után fel kell keresniük a szálláshely szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályát. Ott szolgáltatást kérőként regisztrálniuk kell magukat. A 2022. április 29-e előtt szabályosan benyújtott támogatás iránti kérelmek érvényesek – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta hétfőig 19 378 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 8 839 kérelmező esetében született menedékesként elismerő döntés.

Az Azovsztalból 126 embert evakuáltak, több mint felük Zaporizzsjába tart

Az elmúlt két nap alatt 126 civilt evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint „a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett” művelet keretében április 30-án 25 ember jött elő az Azovsztalhoz közeli házakból, további 21 ember pedig az üzem területéről, ők mindannyian azt választották, hogy a „Donyecki Népköztársaságban” maradnak.

Vasárnap nyolcvan embert evakuáltak a létesítményből, közülük a Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint 69-en döntöttek úgy a „kijevi rezsim” által ellenőrzött terültre távoznak. Őket átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, és jelenleg Zaporizzsja felé tartanak.

Ukrán drónok, rakéták és egy vadászgép lelövéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz légvédelem lelőtt tíz ukrán drónt, egy Szmercs és két Tocska-U rakétát, valamint légiharcban egy ukrán MiG-29-es vadászgép is megsemmisült – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz légierő az elmúlt egy nap alatt 38 ukrán katonai létesítményre mért precíziós csapást, köztük négy harcálláspontra, 30 erődítményre, az élőerő és a hadfelszerelés összpontosulásaira, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra, egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszerre és egy több rakétavetőkből álló ütegre. Harcászati gépek 27 erődítményt, az élőerő és a hadfelszerelés-összpontosításokat, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadott. Az okozott ukrán veszteség mintegy 160 fő és 26 páncélozott jármű lehetett.
A hadijelentés értelmében a rakétacsapatok kilenc erődítményt, élőerő és a hadfelszerelés-összpontosításokat, valamint egy BM-21 Grad sorozatlövő rakétarendszerekkel felszerelt üteget és egy lőállásban lévő tüzérségi üteget semmisített meg az éjszaka folyamán. A tüzérség 26 harcálláspontot, 78 erődítményt, 359 élőerő és a hadfelszerelés-összpontosítást és 67 tüzérségi lőállást talált el. Megsemmisült lőszerraktár, 280 főnyi személyi állomány, valamint 43 egységnyi haditechnika.
Konasenkov összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 683 drónt, 281 föld-levegő rakétarendszert, 2756 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1234 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2563 különleges katonai járművet veszítettek.
A Moszkva által függetlennek elismert „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi törzse közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt 159 embert, köztük 29 gyereket evakuáltak Mariupolból a menekültek befogadására kialakított bezimennojei központba. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy 80 civilt, köztük nőket és gyerekeket mentettek ki az ukrán „nacionalisták” által megszállva tartott mariupoli Azovsztal acélműből. Március 5. óta összesen 26 372 embert evakuáltak Bezimennojébe.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója hétfő hajnalban két erős robbanásról számolt be a Telegramon. A helyi operatív törzsre hivatkozva azt írta, hogy senki sem sérült meg, és anyagi kár nem keletkezett. Később azt közölte, hogy nem ukrán támadás történt, hanem az orosz légierő hajtott végre harci feladatot.
Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke hétfői Telegram-bejegyzése szerint számos európai állam vezetője, az élükön Németországéval, nagy bajba sodorhatja nemzetét. Szerinte ugyanis ezek az országok azzal, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, a konfliktus részesévé válnak.
„Mindazok az államfők, akik a fegyverszállításról döntöttek, foltot ejtettek magukon, és háborús bűnösként kell felelősségre vonni őket”- írta Vologyin.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott állásfoglalásban kilátásba helyezte a nyolc évvel ezelőtti odesszai tragédia felelőseinek azonosítását és megbüntetését. A tárca emlékeztetett rá, hogy 48 ember vesztette életét a tűzvészben, amikor ukrán nacionalisták 2014. május 2-án felgyújtották szakszervezeti székházat a Fekete-tengeri kikötővárosban. Nehezményezte, hogy az egész világ látta, mi történt, de a „civilizált Nyugat hallgatott”.

Európa Tanács: el kell kerülni az újságírók elleni támadásokat

A konfliktusok résztvevőinek meg kell védeniük az újságírókat, el kell kerülniük az ellenük irányuló szándékos támadásokat, és meg kell őrizniük a média munkatársainak jogait fogva tartásuk estén is – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.

Strasbourgban kiadott közleményében Dunja Mijatovic hangsúlyozta: az ukrajnai háború újabb tragikus példája annak, hogy a fegyveres konfliktusokról szóló sajtóvisszhang fontosságát nem lehet túlbecsülni.
A megbízható információk összegyűjtésével és terjesztésével az újságírók kulcsfontosságú és közérdekű küldetést hajtanak végre. Munkájuk dokumentálhatja a bűncselekményeket, segíthet az emberi jogok biztosításában, az elszámoltathatóság és a nemzetközi szolidaritás előmozdításában – jelentette ki.
„Noha lehetetlen megakadályozni az összes olyan kockázatot, melyeknek az újságírók ki vannak téve, az Európa Tanács tagállamainak többet kell tenniük az újságírók biztonságának szavatolásáért” – fogalmazott.
Az emberi jogi biztos emlékeztetett, a konfliktusokról tudósító újságírók a nemzetközi humanitárius jog védelme alatt állnak. A harctéren is civilnek kell tekinteni őket mindaddig, amíg nem tesznek olyan lépéseket, amelyek ennek ellentmondanak. A civilek, és ezáltal az ellenségeskedésben részt nem vevő újságírók elleni szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – emelte ki Mijatovic.
A nemzetközi normák és a konfliktusok során tapasztalt jogsértések közötti szakadék megszüntetésére az államoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az újságírók biztonságát. A média munkatársainak biztonsága szempontjából elengedhetetlen intézkedéseken túl az is fontos, hogy az államok megerősítsék az Európában egyre inkább erodálódó sajtószabadság általános helyzetét – tette hozzá a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Holland egyetemi szövetség: Moszkva megfélemlíti a külföldön élő orosz diákokat

A Hollandiában élő orosz diákok fenyegető telefonhívásokat kaptak orosz állami szervektől, akik a hazájuk iránti hűségükről faggatják őket – írta hétfőn a Fiancieele Dagblad (FD) című holland lap a holland egyetemi szövetség (Universiteiten Nederland) jelentéseire hivatkozva.

A jelentést a holland oktatási minisztérium is megerősítette. Az FD szerint, a hívók azt szeretnék tudni a diákoktól, hogy támogatják-e az Ukrajna elleni háborút. Egy orosz nő a napilapnak úgy nyilatkozott, hogy azután kapott telefonhívást, hogy egy ukrán zászlót tett közzé Facebook oldalán.
„A hívó fél azt kérdezte, hogy Ukrajna mellett állok-e a háborúban. Barátságosan nyilvánult meg, de mégis megfélemlítőnek éreztem”- idézte a nőt a napilap.
Az egyetemi szövetség nem tudta megmondani, hány bejelentést kaptak az egyetemek a kéretlen hívásokról. A felsőoktatási intézmények nem hajlandók nyilatkozni az ügyben arra hivatkozva, hogy ez nem áll az érintettek érdekében.
A hírszerző szolgálatnak tudomása van hívásokról. A szervezet szóvivője azt mondta az FD-nek, hogy Hollandiában élő oroszok korlátozás nélkül hozzáférhetnek a médiához és kapcsolatba léphetnek oroszországi családtagjaikkal, ismerőseikkel. „Az orosz kormány nem tartja kívánatosnak az általuk közvetített kritikákat” – tette hozzá.

Jeruzsálemben bekérették az orosz nagykövetet Lavrov szavai miatt

Jeruzsálemben bekérették a külügyminisztériumba Oroszország nagykövetét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Adolf Hitler részleges zsidóságát hangoztató szavai miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.

Jaír Lapid megbocsáthatatlan, botrányos kijelentésnek minősítette Lavrov állításait, miszerint „Hitlerben volt zsidó vér”, és „a legnagyobb antiszemiták zsidók”.
Az orosz külügyminiszter egy olasz televízióban hangoztatta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben Adolf Hitler náci vezérhez hasonlóan „zsidó vér folyik”. Lavrov azt mondta: „Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt”.
„Ez egy megbocsáthatatlan, botrányos kijelentés, szörnyű történelmi tévedés, és bocsánatkérést várunk”- hangsúlyozta Lapid. „A zsidók nem öngyilkosok lettek a holokausztban. A nagyapámat nem a zsidók ölték meg, hanem a nácik. Azt mondani, hogy Hitler zsidó származású, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a zsidók magukat gyilkolták a holokausztban. A holokauszt ügyeiben nem vagyunk elnézők” – közölte az izraeli külügyminiszter.
Lapid a Twitteren bejelentette, hogy az orosz nagykövetet „nehéz beszélgetésre” hívták a külügyminisztérium közel-keleti részlegének vezetőjéhez, de tartózkodott attól, hogy megrovásként definiálja ezt, és megjegyezte, hogy ő maga nem lesz jelen a találkozón.
„Először is javítsák ki tévedésüket, és nyissanak ki egy történelemkönyvet. Nem csak külügyminiszterként, hanem a budapesti gettóban raboskodó édesapám fiaként is zavar. Nem a zsidók, hanem a nácik küldték oda. A nácik üldözték a zsidókat és megöltek hatmillió zsidót. Az ukránok nem nácik, csak a nácik voltak nácik, csak ők foglalkoztak a zsidó nép szisztematikus kiirtásával” – jelentette ki Lapid, akinek édesapja, Tomi Lapid túlélte a holokausztot, majd Izraelben miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter is volt.
„Izrael az első pillanattól kezdve azt mondta, hogy elítéli az inváziót. Izrael megszavazta Oroszország elítélését az ENSZ-ben, felfüggesztését az Emberi Jogi Tanácsban, és az egyetlen ország volt, amelynek Ukrajnán belül tábori kórházat működtetett”- emlékeztetett az izraeli külügyminiszter.
„Néha nem csak az érdekek, hanem az álláspontok alapján születnek a megfontolások, különösen, ha olyan kérdésről van szó, mint a holokauszt vagy az orosz külügyminiszter efféle kijelentései. A politika nem csak érdekeket, hanem értékeket is jelent. Azon országok közé tartozunk, melyek szerint Oroszországnak nem lett volna szabad megtámadnia Ukrajnát”- tette hozzá Lapid a ynet stúdiójában.

Ukrajna szerint az oroszok Szlovjanszk felé nyomulnak

Az orosz erők a donyecki régió egyik fontos városa, Szlovjanszk felé nyomulnak, közölte az ukrán katonai vezetés. Elemzők szerint az orosz erők az elmúlt héten szerény területi nyereséget értek el ebben a térségben.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők több települést támadnak a luhanszki térségben is, és megpróbálták javítani pozícióikat Popaszna város körül azzal, hogy odavezényeltek Mariupolból egy zászlóaljat.

Az orosz erők az ukrán védelem gyenge pontjait keresték a hétvégén Mikolajivtól délre is, miközben megpróbálták kiterjeszteni ellenőrzésüket a Krím félszigettel határos Herszon régió egészére, és a dél-zaporizzsjai régióban is heves harcok dúltak – közölte az ukrán vezérkar.

Újabb légitámadás volt Luhanszkban, három ember meghalt, egy gyerek is megsérült

Szerhij Haidai az ukán luhanszki-terület kormányzója közölte, hogy Zolote, Liszicsanszk és Popasna településeken összesen hárman haltak meg az orosz bombázásban az elmúlt 24 órában, valamint egy 12 éves fiú is megsebesült.

Bombázták az oroszok a zaporizzsjai Orikhove városát

Ketten meghaltak, négyen megsebesültek, amikor rakéták csapódtak be a zaporizzsjai Orikhove városban – írta a Kyev Independent.

Az ukránok szerint eddig több mint ezer orosz tankot semmisítettek meg

Ukrajna szerint eddig körülbelül 24 ezer orosz katona halt meg az orosz-ukrán háború kezdete óta. Állításuk szerint több mint ezer tankot, majdnem ötszáz tüzérségi üteget és többek között 155 helikoptert is megsemmisített az ukrán hadsereg.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of May 2, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/4vVg3NWD5P

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 2, 2022

Lavrov: az ukrajnai harcok végkimenetelét nem kötik a Győzelem napjához

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint nem lesz hatással az ukrajnai katonai műveletekre a második világháborúban a nácik felett aratott győzelem május 9-i évfordulója.

„Katonáink nem fogják tetteiket egy konkrét dátumtól függővé tenni” – válaszolta Lavrov a RAI olasz televízióban arra a kérdésre, hogy május 9-e, az egyik legnagyobb orosz állami ünnep fordulópontot jelenthet-e a konfliktusban.

„Illendően meg fogjuk ünnepelni a győzelmünket, de az ukrajnai események időzítése és üteme attól függ, hogy a polgári lakosságot és az orosz katonákat fenyegető kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentsük” – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Valós veszélye van az egész Európára kiterjedő háborúnak a bolgár elnök szerint

Óva intett az ukrajnai háború kiterjedésétől Rumen Radev bolgár elnök vasárnap, a május elseje alkalmából tartott beszédében.

„Valós veszélye van annak, hogy ez a háború egész Európára átterjedhet, vagy akár világméretűvé is fajulhat” – mondta Radev.

A bolgár elnök bár nem említette beszédében Oroszországot és Ukrajnát, úgy fogalmazott, hogy „Európa szívében robbanások zaját hallani”. „Otthonunk, gyermekeink, hazánk és a természet is áldozatául eshetnek a helyzet elmérgesedésének” – figyelmeztetett.

A bolgár vezető hangsúlyozta: „hazafias kötelessége” elejét venni annak, hogy Bulgária belesodródjon az ukrajnai háborúba.

Az államfő e kijelentésével szembeszegült Kiril Petkov miniszterelnökkel, aki fegyverszállítmányokat akar Bulgáriából Ukrajnába. A kérdésben a liberális-szocialista négypárti kormánykoalícióban nincs egyetértés. A szófiai vezetés mindemellett humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából szombaton

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 4596-an léptek be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6826-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 679 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ezalatt fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – közölték.
Az ukrajnai háború elől vasárnap 675-en, köztük 251 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn azt írta a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr-képzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményükben.

Kormányhivatal: több mint 400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 408 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 103 ember töltötte a létesítményben – tudatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írta a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Brit jelentés: kiemelkedően nagy az orosz különleges erők vesztesége

A brit védelmi minisztérium az ukrajnai helyzetről szóló legfrissebb jelentésében arra következtet, hogy Oroszország összesen 120 taktikai zászlóaljat vet be az ukrajnai invázió során. A szakértők szerint ez a teljes orosz hadsereg mintegy kétharmadának felel meg – számolt be a német n-tv hírportálja.

A brit feltételezés szerint ezeknek az egységeknek körülbelül a negyede mostanra harcképtelenné vált, főként a különleges egységek, köztük az orosz légideszantos erők szenvedtek súlyos veszteségeket.

A védelmi szakértők feltételezik, hogy évekbe telik, amíg Moszkva pótolni tudja ezeket a csapatokat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 02 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ZuMXTmNRyd

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/S7E6h4WTgM

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 2, 2022

Kovács Zoltán: a magyar kormány nem támogatja az Oroszország elleni olaj- és gázembargót

A magyar kormány továbbra sem támogatja az Oroszország elleni olaj- és gázembargót – ezt a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfői Facebook-bejegyzésében nyomatékosította.

Kovács Zoltán azt írta a Facebook-oldalán, „a magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott: nem támogatjuk!”
Az államtitkár arra reagált, hogy a ZDF német országos közszolgálati televízió közlése szerint a német álláspont megváltoztatása után már az összes európai uniós tagállam hajlandó támogatni, hogy a közösség az Ukrajna ellen indított orosz háború miatti újabb büntetőintézkedések között állítsa le az orosz kőolaj behozatalát.
A ZDF egy magas beosztású EU-s diplomatára hivatkozva azt közölte, hogy Németország mellett Ausztria, Magyarország és Szlovákia, az EU déli térségéből pedig Görögország, Olaszország és Spanyolország ellenezte az orosz olajvásárlások leállítását.
A keleti tagállamok elsősorban azért ellenezték a gyors importtilalmat, mert nagymértékben függnek az orosz kőolajszállításoktól.

Olajembargó: a ZDF szerint három uniós ország is visszalépett

Három uniós ország – Magyarország, Ausztria és Szlovákia – visszavonta vétóját az Oroszországgal szembeni olajembargóval kapcsolatban – írja a német Zweites Deutsches Fernsehen (ZDF).

A német közszolgálati televízió emlékeztetett, hogy korábban ezek az országok blokkolták az olajszankciókat, mivel nagymértékben függnek az oroszországi nyersanyagellátástól.

A ZDF szerint a döntő az volt, hogy a német kormány kijelentette: támogatja az Oroszország elleni olajembargó bevezetését.

Izjumnál nyomulnak az oroszok, három halott, több sérült Harkivnál

Az orosz fegyveres erők szombaton ismét lőttek Harkiv lakott területeire és a régió több településére, a lövöldözés következtében többen meghaltak és sokan megsebesültek – mondta Oleg Szinyehubov harkivi kormányzó.

Az ágyúzások következtében sajnos három ember meghalt és nyolc civil megsebesült – írta közösségi oldalán.

A kormányzó mindenkitől azt kérte, hogy amennyiben lehetséges, mindenki maradjon az óvóhelyeken. Megjegyezte, hogy továbbra is Izjum környékén zajlanak a legaktívabb harcok a régióban.

Ororszország legnagyobb katonai vezetője Kelet-Ukrajnában járt

Oroszország katonai vezetője és hadseregtábornoka, Valerij Geraszimov veszélyes frontállásokat keresett fel Kelet-Ukrajnában a múlt héten, hogy fellendítse az ottani orosz offenzívát – írja a New York Times ukrán és amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

A látogatás alatt Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke kis híján megúszta a halálos ukrán támadást egy katonai támaszpontként használt iskola ellen az oroszok által ellenőrzött Izjum városában szombat késő este.

Mintegy kétszáz katona, köztük legalább egy tábornok vesztette életét a csapásban – mondta egy ukrán tisztviselő a lapnak, de Geraszimov már elindult Oroszországba.

ISW: nemcsak a Donbászt, de Dél-Ukrajnát is meg kívánják tartani az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők egyre határozottabban megágyaznak az általuk jelenleg elfoglalt dél-ukrajnai területek állandó ellenőrzésének megteremtéséhez, akár névlegesen független „népköztársaságként”, akár Oroszországhoz csatolva. Orosz források arról számoltak be, hogy a megszállt Melitopol és Volnovakha üzletei kezdenek áttérni az orosz rubel használatára. A brit védelmi hírszerzés megerősítette, hogy a rubelt május 1-től kezdődően használják Herszon városában is a megszállási igazgatás által életbe léptetett 4 hónapos valutaátállási program részeként. Ezek a katonai igazgatáshoz nem szükséges intézkedések az amerikai elemzők szerint azt jelzik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg meg kívánja őrizni az irányítást ezeken a területeken, és ambíciói nem korlátozódnak a Donbászra. Nyugati és ukrán források továbbá azt állítotják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én bejelentheti az orosz hadsereg „általános mozgósítását”. A Kreml az ISW szerint valószínűleg arra törekszik, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO) működő partnereinek, azaz bizonyos volt szovjet utódállamok segítségével kerülje meg a nyugati szankciókat.

Főbb megállapítások:

• Az orosz megszálló erők feltételeket teremtenek ahhoz, hogy Oroszország tartósan irányíthassa a megszállt területeket Dél-Ukrajnában is, nem csak Donbászban.
• Az ukrán erők április 30-án valószínűleg rakéta-tüzérségi csapást mértek egy orosz parancsnoki beosztásra Izjumban, már Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök távozása után, de más magas rangú orosz tiszteket megöltek.
• Az orosz erők továbbra is fokozatosan haladnak délnyugat felé Lyman irányába, de nagyrészt megakadtak az ukrán állásokkal szemben a február 24-e előtti frontvonalon.
• Az orosz erők folytatták az átcsoportosítást és a felderítést a déli tengelyen, ugyanakkor nem értek el megerősített előrenyomulást.

Zelenszkij: ha minden szükséges feltétel teljesül, hétfőn folytatódik a mariupoli evakuáció

A Guardian idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerint a mariupoli civilek kimentése hétfőn folytatódik, amennyiben adottak lesznek a feltételek.

Méltatta a hétvége során elért eredményeket is: azt mondta, a háború alatt először lépett működésbe Mariupolban humanitárius folyosó, és „először volt két nap valódi tűzszünet” a területen, ahonnan már eddig is több mint 350 000 civilt sikerült evakuálni.

Zelenszkij beszédében azzal vádolta meg Oroszországot, hogy igazából Ukrajna elpusztítása a célja. „Az általuk választott célpontok ismét bizonyítják, hogy az Ukrajna elleni háború az orosz hadsereg számára a megsemmisítésről szól. Célpontjaik ma a mezőgazdasági üzemek raktárai voltak: a gabonaraktárt lerombolták, és a műtrágyát tartalmazó raktárt is lőtték. Folytatták a lakónegyedek bombázását a harkivi területen.”

Azt is megemlítette, hogy az orosz hadsereg Ukrajna déli részén is csoportosítja erőit, hogy megtámadja a dnyipropetrovszki régiót.

Korábban azt mondta az ukrán elnök, hogy a mai evakuálás során már nagyjából 100 embernek sikerült elhagyni a mariupoli acélgyárat.

Zelenszkij: ukrán ellenőrzésű területre evakuáltak mintegy száz mariupolit

Megkezdte az ukrán fél is az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, az Azovsztal acélmű területén rekedt civilek evakuálását saját ellenőrzésű területre, s elsőként mintegy száz lakost menekítettek ki – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Twitteren.

„Megkezdődött a civilek evakuálása az Azovsztalból. Az első, mintegy száz fős csoport már ukrán ellenőrzés alatti terület felé tart. Holnap találkozunk velük Zaporizzsjában. Köszönet a csapatunknak! Jelenleg az ENSZ képviselőivel azon dolgoznak, hogy kimenekítsék a többi civilt is az üzemből” – írta Zelenszkij.
David Arahamija, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség vezetője megerősítette, hogy az ENSZ, a Nemzetközi Vöröskereszt és az ukrán elnöki iroda közreműködésével folytatott tárgyalások sikeresen zárultak, megállapodtak Oroszországgal az Azovsztal üzemben lévő civilek kimentésére irányuló művelet végrehajtásáról. A kimenekített civilek első csoportjában gyerekek, nők és idősek vannak.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál rámutatott, hogy a mostani az első tűzszünet Mariupolban Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta.
Közben ukrán és orosz ellenőrzésű területek felé is zajlik a helyi lakosok elszállítása. A hírportál emlékeztetett arra, hogy külföldi sajtójelentések szerint vasárnap mintegy ötven civil lakossal indultak el autóbuszok Donyeck megye Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló része felé. A Mariupol védelmében részt vevő ukrán Azov-ezred még szombaton közölte, hogy mintegy húsz civilt, nőket és gyermekeket – indítottak útnak Zaporizzsja felé. A mariupoli városvezetés közlése szerint vasárnap déltől vált lehetővé a civilek kimenekítése a kikötővárosból.
Közben Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy vasárnap délután a megyében az orosz csapatok egy falut vettek tűz alá, és a támadásban egy nő megsérült.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról adott hírt, hogy információik szerint több elfoglalt településen az orosz csapatok kifosztják az egészségügyi intézményeket, a helyi betegek helyett pedig állítólag sebesült orosz katonák ellátására kényszerítik az ott dolgozókat. Jelentésében a katonai hírszerzés több kórházat is megemlített a kelet-ukrajnai Luhanszk, Harkiv és Zaporizzsja, valamint a déli Herszon megyékből.

Újabb civileket menekítettek ki a mariupoli acélmű területéről

Újabb 80 embert evakuáltak az orosz fegyveres erők által körülzárt Azovsztal acélmű területéről – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Többeket közülük, akik az ukrán korány ellenőrzése alatt álló területre kívántak távozni, átadtak az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. A moszkvai tájékoztatás szerint az evakuálási műveletet Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezésére hajtották végre.
Az orosz katonák szerint az evakuáltak között nők és gyerekek is voltak. A védelmi minisztérium szerint a biztonságos kimenekítés érdekében humanitárius folyosót nyitottak és csendrendelet lépett életbe.
Az orosz katonai tárca a vasárnapi bejelentést megelőzően közleményt adott ki, amely szerint a szombati csendrendelet ideje alatt civilek egy 25, és egy 21 fős csoportja hagyta el a mariupoli Azovsztal acélgyár melletti lakóépületeket a humanitárius folyosón. Az első csoport délután, a második a sötétség beálltával jött elő. Mind a 46 embert a bezimennojei segélyközpontba szállítottak, ahol szállást, élelmet és orvosi ellátást kaptak.
Ugyanide kerültek vasárnap azok, akik nem kívántak ukrán fennhatóságú területre kerülni. Erre vonatkozó számokat a vasárnap kiadott orosz tájékoztatás nem tartalmazott.
Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője vasárnap Genfben kijelentette, hogy folytatódik a civilek menekítése az Azovsztal komplexumból, a Nemzetközi Vöröskereszttel és a szembenálló felekkel egyeztetve. Közölte, hogy biztonsági okokból nem tud további részleteket mondani.
António Guterres ENSZ-főtitkár a hét folyamán Moszkvában és Kijevben is járt, egyebek között annak érdekében, hogy előmozdítsa az Azovsztal területén lévő civilek kimenekítését.
Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az Azovi-tengeri kikötőváros „felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Vlagyimir Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.
Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti folyosórendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.
Vjacseszlav Gladkov, az orosz Belgorod megye kormányzója vasárnap a Telegram-csatornáján közölte, hogy tűz ütött ki a régió egyik katonai létesítményében. Hozzátette, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen megtettek minden szükséges óvintézkedést. További részleteket nem közölt, csak este annyit, hogy a tüzet sikerült lokalizálni.
Roman Sztarovojt, a szintén oroszországi Kurszk megye kormányzója, ugyancsak a Telegramon azt közölte, hogy a Szudzsa – Szosznovij Bor közötti vasúti pályaszakaszon részlegesen leomlott egy vasúti hídszerkezet. A kormányzó elismerte, hogy szabotázs történt. A szudzsai járás Ukrajnával határos.

Ukrán bejelentés: megsemmisítettek három orosz légvédelmi létesítményt a Kígyó-szigeten

Az ukrán erők az orosz csapatok által elfoglalt dél-ukrajnai Kígyó-szigeten megsemmisítettek három légvédelmi létesítményt és egy Sztrela-10 légvédelmi rakétarendszert – jelentette be az ukrán déli hadműveleti parancsnokság a hivatalos Facebook-oldalán vasárnap.

A jelentés szerint a déli oroszágrészben, Herszon és Mikolajiv térségében heves harcok zajlanak. Herszon megyében az ukrán katonák tüzérségi fegyverekkel megsemmisítettek egy orosz Repellent-1 típusú rádiólokációs állomást. A jelentés szerint az ukrán erők 42 orosz katonát öltek meg az ország déli régióiban.
A déli parancsnokság arról is beszámolt, hogy Odessza fölött a légvédelem orosz felderítő drónt lőtt le. Az odesszai katonai adminisztráció szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy a városban az ott lakók védelme érdekében kijárási tilalmat vezetnek be vasárnap este tíz órától kedd reggel öt óráig.
Vladiszlav Nazarov, az ukrán déli parancsnokság szóvivője a Facebookon arról írt, hogy az orosz flotta aktivizálódását észlelték a Fekete-tengeren, ahonnan drónok segítségével folytatnak felderítést Odessza megyében.
Az ukrán nemzeti gárda hírül adta, hogy katonái a keleti országrészben lévő Harkiv térségében megsemmisítettek egy orosz gyalogsági harcjárművet a legénységgel együtt, és kilőttek egy harckocsit is.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg műveleteket hajt végre annak érdekében, hogy további területeket foglaljon el Herszon megyében és eljusson a régió közigazgatási határáig, továbbá támadásokra készül Mikolajiv és Krivij Rih nagyvárosok ellen is.
A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23,5 ezer orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 192 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 1026 harckocsit, 2471 páncélozott harcjárművet, 451 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.
Valentin Reznyicsenko, a kelet-krajnai Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg a régióban megsemmisített két gabonaraktárat, az egyik üres volt, a másik viszont fel volt töltve.
Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városvezetése bejelentette, hogy vasárnap megkísérelnek civileket átmenekíteni a kikötővárosból Zaporizzsjába. Az embereket arra kérték, hogy délután négy órakor gyülekezzenek az egyik bevásárlóközpontnál. A háború kezdete óta ostromlott és csaknem teljesen orosz kézre került, kulcsfontosságú városban katasztrofális a helyzet, nincs elegendő élelmiszer, ivóvíz, gyógyszer és orvosi ellátás sem.
Még szombat este az ukrán Azov-ezred azt közölte, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló mariupoli Azovsztal acélműben a romok alól kimentett húsz nőt és gyermeket a kimentésükre érkezőknek adták át. Reményüket fejezték ki, hogy a terveknek megfelelően épségben eljutnak az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsjába. Az Azov megerősítette, hogy szombat délelőtt óta az orosz erők egyelőre tartják magukat a civilek evakuálása érdekében elrendelt fegyvernyugváshoz a városban.
Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy hatástalanítottak egy orosz szabotőrcsoportot, amely utasszállító repülőgép lelövését tervezte Oroszország vagy Fehéroroszország területe fölött, majd Moszkva Ukrajnát akarta megvádolni a terrorcselekmény végrehajtásával. Az SZBU szerint a polgári gép kilövésére amerikai fejlesztésű Stringer légvédelmi rakétarendszert készültek használni. A csoport tevékenységét az SZBU szerint az orosz vezérkarnál dolgozó Alekszandr Tyutyerev koordinálta.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelölik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat. Az oroszok jelenleg több irányból támadják a Donbaszt, és egy átkaroló hadművelet keretében szeretnék körbezárni a keleten állomásozó ukrán erőket. A pirossal jelölt területek azok a részek, amelyeket az orosz egységek ellenőriznek.