Lázár békét ajánl ellenfeleinek, Márki-Zay leszámol a sajátjaival

Mert hát a stílus maga az ember. A város meg közben harapófogóba került. Ebből így nem lesz fejlődés.

Mint megírtuk, május 3-án találkozik Lázár János és Márki-Zay Péter, miután a hódmezővásárhelyi polgármester elfogadta a térség országgyűlési képviselőjének megívását. „Hódmezővásárhelyen a jövő elkezdődött” – kommenálta mindezt közösségi oldalán a honatya.

A jelek szerint azonban a két politikus igencsak eltérően értelmezi a választások utáni „jövőépítést”, hatalmas a kontraszt a tevékenységük között.

Lázár János már április 3-i győzelmének éjszakáján bejelentette: Hódmezővásárhelyen új korszak kezdődik, „a polgárháború véget ért, mert győztünk”. Arra szólított fel, mostantól fogjon kezet vásárhelyi a vásárhelyivel, legyen béke, hiszen egymásért dolgozva erősebbek vagyunk, mint egymás ellen harcolva; márpedig a városnak fejlődnie kell! Majd a Rádió7 vendégeként megerősítette: itt az ideje, hogy mindenki félretegye a sérelmeit, és azon dolgozzon, hogy ismét emelkedő pályára állítsa Vásárhelyt. „Most az a fő feladat, hogy elássuk a csatabárdokat, újra egyesítsük a családokat a vasárnapi ebédnél, a szomszédok ismét kezet nyújtsanak egymásnak, és helyreállítsuk a különböző testületek, közösségek együttműködését a politikai nézetkülönbségektől függetlenül. Fékezni kell az indulatokat: új közmegegyezést kell kialakítani a város érdekében” – hangsúlyozta, békét ajánlva tehát még a politikai ellenfeleinek is azért, hogy közösen vigyék előre Vásárhely ügyét.

Eközben Márki-Zay Péter… Nos, eközben a választást elbukó Márki-Zay éppen hogy kiásta a csatabárdokat! Megkezdte a politikai leszámolást a vélt vagy valós „ellenségeivel” szemben – a saját táborán belül. Ezen a héten például (korábbi?) karizmatikus szövetségét, a 2018-as és 2019-es polgármesterré választásában oroszlánrészt vállaló Kis Andrea alpolgármestert mészárolta le politikai értelemben. Még a képviselői többség akaratára, a demokrácia alapelveire is fittyet hányva erőből, önhatalmúlag vonta meg a szocialista politikus feladatköreit, s csökkentette le fizetését havi 1 millió forinttal. Közben „átszervezés” címszó alatt a városházán is leépítéseket, tisztogatásokat hajtott végre. Jól látható tehát, hogy a polgármesteri hivatalt is feszültségek mérgezik, s immár a balliberális frakcióban ülő képviselők sem mindenben értenek egyet a polgármesterrel. Ez aligha egy fejlődő város modellje…

A jelek szerint Márki-Zay nem értette meg a vásárhelyiek és a magyar választók döntését, és továbbra sem városvezetőként, városmenedzserként viselkedik, hanem politikusnak képzeli magát. Az országos politikával foglalkozik, hol a kormányt, hol az ellenzéki pártokat támadja, nemzeti ellenállást hirdet (bármit is jelentsen az), új pártot szervez, s külső „segítségről” fantáziálva Orbán Viktor közeli bukásáról álmodozik. Teszi mindezt ahelyett, hogy végre-valahára Vásárhely ügyeivel foglalkozna, a várost építené, ha már erre kapott bizalmat az itt élőktől 2019-ben.

Az elmúlt három-négy esztendő bebizonyította, hogy Márki-Zay országos politizálásából semmi haszna sincsen Vásárhelynek. A város mára harapófogában van, sem a kormányoldalon, sem az ellenzékben nem állnak szóba a vásárhelyi polgármesterrel, aki jelenleg a saját szövetségeseit is maga ellen fordítja.

Márki-Zay Péter a tűzzel játszik. Ő ugyanis nem egy autonóm, önálló politikus, aki csak és kizárólag a saját jövőjéért felel, hanem Vásárhely polgármestere. A cselekvőképessége, a mozgástere és a munkája a település minden egyes lakójára kihatással van. Nagyon úgy tűnik, Vásárhely és a város közössége továbbra is Márki-Zay politikai karrierjének a foglya. Mindaddig, amíg ez így megy, addig nem számíthatunk másra, mint amit az elmúlt években tapasztaltunk: megosztottságra, politizálásra és vitatkozásra a város működtetése és fejlesztése helyett. Ahol mindet erőt, energiát és figyelmet a politizálásra fordítanak, ott értelemszerűen nincs és nem is lesz városépítés. Az egésznek pedig a vásárhelyiek isszák meg a levét.