Az orosz-ukrán háború 63. napja – FRISSÜL

Immár hatvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Mariupol parancsnoka: több mint 600 sérült van az Azovsztal acélműben

Az ostromlott Mariupol városának ukrán parancsnoka a Facebook-oldalán közzétett videóban sürgős segítséget kért. Elmondása szerint mintegy 600 sebesült civil és katona vár ellátásra az Azovsztal acélműben – számolt be a The Guardian.

Szerhij Volyna parancsnok elmondta: nincs gyógyszer a helyszínen, és több száz civil, köztük gyerekek kerültek rendkívül egészségtelen körülmények közé. Volyna szerint kifogytak az élelemből és a vízből is.

Situation in Mariupol Azovstal growing more dire. Marine commander Serhiy Volyna says ~600 wounded troops in serious condition, w/o meds, in unsanitary conditions; 100s of civilians including many kids, people with disabilities underground. They’re running out of food and water. pic.twitter.com/MaHdsByoBH

— Christopher Miller (@ChristopherJM) April 27, 2022

Az orosz erők fokozzák az offenzíva ütemét Ukrajna területén

Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Olekszandr Motuzjanyk ezredes bejelentette, hogy Oroszország megnöveli az offenzíva ütemét – számolt be az Unian.

Az ellenség támadó hadműveletet folytat a keleti zónában, amelynek fő célja továbbra is a Donyeck és Luhanszk régiók területe feletti teljes ellenőrzés megteremtése – hangsúlyozta.

Motuzjanyk továbbá kiemelte:a megszálló további egységeket készít fel a harcokra. A katonai és polgári létesítmények elleni rakéta- és légicsapások továbbra sem szűntek meg.

Putyin óvott a külső beavatkozástól

Ha valaki kívülről be akar avatkozni az ukrajnai háborúba és stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, „villámgyors csapásra” számíthat – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai szentpétervári törvényhozói tanácskozáson.

„Ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és elfogadhatatlan stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, tudnia kell, hogy a válaszunk villámgyors lesz” – mondta Putyin,
„Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk” – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy ezt a figyelmeztetést már általa „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború elején elmondta. Mint mondta, Oroszországnak minden eszköze megvan az ellencsapáshoz.
Az Ukrajna elleni inváziót indokolva azt mondta, hogy ennek elrendelésével nagyszabású konfliktust akadályozott meg, amely orosz területen bontakozott volna ki. Leszögezte, hogy a „hadművelet” minden kitűzött célját teljesíteni fogják, hogy történelmi távlatban biztosítsák a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei „népköztársaság”, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt „orosz Krím” és egész Oroszország biztonságát.
Az elnök szerint az Oroszország feltartóztatására törekvő erők szerint a hatalmas országnak pusztán a létezése is fenyegetést jelent rájuk nézve, ezért az Oroszországgal való közvetlen összecsapás felé, a Krím és a Donyec-medence elleni katonai támadást felé sodorták Ukrajnát, amelyet szerinte a Moszkvával szemben ellenséges országok „ellen-Oroszországgá” alakították át, és amelynek mai doktrinális dokumentumai tartalmazzák ezeket a célokat.
„A közelmúlt eseményeinek egész folyamata, beleértve a kijevi rezsim azon igényét, hogy atomfegyverek birtokába jusson, a nyugati biológiai laboratóriumok hálózatának ukrán területen való telepítését, a legmodernebb fegyverek folyamatos Ukrajnába szállítását, megerősíti, hogy a reakciónk ezekre a cinikus tervekre helyes és időszerű volt” – mondta Putyin.
Putyin emellett megjegyezte, hogy az Oroszország gazdasági megfojtására tett nyugati kísérlet szerinte kudarcot vallott. Az elnök az ország belső piaca stabilitásának biztosítása mellett az ipari szuverenitás megerősítésére buzdított. Azt ígérte, hogy az Oroszországi Föderáció az elszigetelésére irányuló kísérletekre nagyobb üzleti szabadsággal és az őszinte partnerségre való nyitottsággal, a tulajdonosok és a jóhiszemű befektetők tiszteletével és megbízható védelmével fog válaszolni.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerdán az eritreai hivatali partnerét, Oszman Szaleh Mohammedet fogadta Moszkvában, kettőjük közös sajtótájékoztatóján azt mondta, Moszkva „különleges hadművelete” során abból indul ki, hogy a „totalitárius nyomás alatt álló” ukrán népnek magának kell meghatároznia a jövőjét, mivel belefáradt abba, hogy „a kijevi rezsim” miatt idegen irányítás alatt áll. Lavrov szerint az ukránok szenvednek a hazájuk militarizálódástól, a neonácik dominanciájától az ország katonai és rendvédelmi intézményeiben, valamint attól hogy a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormány olyan törvényeket fogad el, amelyek szerinte „következetesen kiirtják az orosz nyelvet, kultúrát és oktatást”, és amelyek „a nácizmus elméletét és gyakorlatát ösztönzik”.

Von der Leyen: az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszaka Európában véget ér

Az Európai Bizottság elnöke szerdán délután tartott sajtótájékoztatóján közölte: az Európai Bizottság mindent megtesz, hogy a gázszolgáltatás leállása a lehető legkevesebb hatással járjon az európai fogyasztókra. Elmondta, Lengyelország és Bulgária gázellátását uniós szomszédai biztosítják, ami a szolidaritás kifejezése mellett az energiahálózatok összekapcsoltságának jelentőségét és hatékonyságát is kiemeli.
„Ma a Kreml ismét kudarcot vallott abban, hogy megossza az európaiakat. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszaka Európában véget ér. Európa előre lép az energia kérdésének terén” – fogalmazott.
Von der Leyen emlékeztett a testület március elején előterjesztett javaslatára, amely egyebek mellett diverzifikálni kívánja a gázellátást, gyorsítani a megújuló energiahordozók elterjedését, valamint számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig. Megemlítette továbbá az Európai Unió és az Egyesült Államok között március végén létrejött, a cseppfolyósított földgáz leszállítását (LNG) az európai piac számára biztosító megállapodást is.
„Oroszország agresszív lépése újabb emlékeztető, hogy megbízható partnerekkel kell együttműködnünk, és ki kell építenünk energiafüggetlenségünket” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben közölte: az uniós bizottság május közepén mutatja be a zöld átállás felgyorsítására vonatkozó terveit. „Minden euró, melyet a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba fektetünk, a jövőbeli energiafüggetlenségünk előlege” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben „barátságtalan” országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket „kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót.
A Gazprom kedden értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket.
Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel.

Szerb miniszter: a Bulgáriába és Lengyelországba irányuló gázszállítás leállítása nem érinti Szerbiát

Szerbiát semmilyen módon nem érinti az, hogy a Gazprom leállította a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba – közölte szerdán Zorana Mihajlovic szerb energiaügyi miniszter.

A Gazprom azért állította le a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mert nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.
A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint mindezek ellenére Szerbiába továbbra is a korábbiaknak megfelelően érkezik gáz a Bulgárián is áthaladó Balkáni Áramlat gázvezetéken keresztül. Mint mondta, Szerbia továbbra is hatmillió köbméter gázt kap naponta Oroszországtól a korábbi megállapodásoknak megfelelően. Az ország naponta körülbelül 4,6 millió köbméter gázt fogyaszt, így van elegendő energiahordozó a szükségletek fedezésére – tette hozzá a tárcavezető.
Zorana Mihajlovic közölte, hogy a rendszeres ellátás ellenére már korábban is fontolóra vették, hogy honnan lehetne gázt szerezni egy előreláthatatlan helyzetben. Hozzátette, Bulgária 100 százalékban az orosz gáztól függ, nincsenek más forrásai. A miniszter reményét fejezte ki, hogy Bulgária nem kívánja megcsapolni a Szerbiába szállítandó gázmennyiséget.
Az energiaügyi miniszter azt is kifejtette, ha mégis fennakadás történne a gázszállításban, akkor Szerbia az udvarnoki tározóban tárolt gázt használná fel, amelynek a szerbiai részében 21 napra elegendő gáz van, az orosz részében pedig további 22 napra elegendő. Szükség esetén a gázt más energiahordozóval, például fűtőolajjal lehetne helyettesíteni. Amennyiben ez sem lenne elegendő, Szerbia más, például magyarországi tározókból vásárolna gázt, de akár közös európai gázvásárlási megállapodásokat is köthetne. Arról is gondolkodnak már, hogyan lehetne a következő téli időszakra biztosítani a szükséges napi 11-15 millió köbméternyi gázmennyiséget az ország számára.
Zorana Mihajlovic arról is beszélt, hogy az év végéig meg kellene hosszabbítani a májusban lejáró szerződést a Gazprommal ahelyett, hogy újabb, hosszútávú megállapodást kötnének. „Minden lehetséges módon biztosítanunk kell az energiabiztonságot, mert most minden ország csak saját magára számíthat” – húzta alá.
Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, így nem számít arra, hogy Moszkva elzárná az országba tartó gázvezeték csapját.

Podoljak természetesnek nevezte az oroszországi robbantásokat

Természetes folyamatnak és a bűnösök megbüntetésére irányuló isteni beavatkozásnak nevezte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja az Ukrajnával határos három oroszországi régióban történt éjszakai robbantásokat szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„Mivel Önök úgy döntöttek, hogy megtámadnak egy másik országot, tömegesen megölnek ott mindenkit, békés embereket zúznak halálra tankokkal, miközben a területükön lévő raktárakat használják a gyilkosságok biztosítására, akkor előbb-utóbb meg kell fizetniük ezért. Az ilyen intenzitással és volumennel zajló Ukrajna elleni orosz katonai inváziót nem lehet megúszni. Ezért a belgorodi és voronyezsi gyilkosok raktárainak elpusztítása teljesen természetes folyamat. A karma kegyetlen dolog” – hangoztatta a tisztségviselő.
Szavai szerint most Oroszország belgorodi, voronyezsi és kurszki régiói is „kezdik aktívan tanulmányozni”, mit jelent az a kifejezés, hogy „demilitarizálás”. Podoljak mindazonáltal nem erősítette meg, hogy az ukrán fegyveres erők mértek volna csapásokat oroszországi területekre. Megfogalmazása szerint különböző okai lehetnek annak, hogy üzemanyag- és lőszerraktárak robbannak fel és égnek Oroszországban.
„Akár isteni beavatkozás is lehet ez a bűnösök megbüntetésére, akik tömegével gyilkoltak meg embereket az ukrán Mariupolban” – jegyezte meg a tanácsadó.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdára virradó éjjel tűz ütött ki egy lőszerraktárban a belgorodi régióban. Személyi sérülés nem történt. A kurszki régió kormányzója nem sokkal később arról számolt be, hogy helyi lakosok olyan robajokat hallottak, mintha a légvédelem lépett volna működésbe. Voronyezsben pedig két robbanásról számoltak be, a helyi kormányzó közlése szerint a légvédelem semmisített meg egy felderítő drónt. A hírportál rámutatott arra is, hogy az orosz védelmi minisztérium kedden másodjára figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy Kijevet fogják támadni, ha Ukrajna orosz területen lévő objektumokra mér csapást.
Podoljak emellett szerdán a Twitteren azt írta: „rossz hír Oroszországnak”, hogy a Németországban előző nap tartott nemzetközi fórumon több mint negyven ország tett ígéretet az ukrán hadsereg további megsegítésére fegyverszállításokkal. „Oroszország egyik fura követelése a háború kezdetén Ukrajna teljes demilitarizálása volt. Nos, a világ negyven védelmi miniszterének tegnapi, mérföldkőnek számító találkozója után nagyon rossz hír érkezett az Oroszoroszági Föderáció számára. Mennyiség, sebesség, egyszerűsített logisztika, kibővített fegyverkínálat, mindez jóval erősebbé teszi Ukrajnát” – hangoztatta a tanácsadó.
Közben a hivatalosan Moldovához tartozó, nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter menti szakadár terület „belügyminisztériuma” azt állította, hogy a területükön lévő egyik orosz lőszerraktárt Ukrajna felől tűz alá vették. A közlés szerint személyi sérülés nem történt.
Ukrán híradások szerint mindeközben az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában az oroszok könnygáz bevetésével feloszlattak egy újabb Ukrajna-párti tüntetést, négy helyi lakos sérült meg.
Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi ombudsman egy tévéinterjúban elmondta, hogy április 1. és 14. között csaknem négyszáz ukrán fordult írásos beadványban hivatalához orosz katonák által elkövetett nemi erőszak miatt.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy a szintén orosz csapatok által elfoglalt Kígyó-szigeten az ukrán erők támadást hajtottak végre az oroszok állásai ellen, eltaláltak egy parancsnoki állomást és megsemmisítettek egy Sztrela-10 típusú légvédelmi rakétarendszert.
A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 185 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 939 harckocsit, 2342 páncélozott harcjárművet, 421 tüzérségi és 71 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.

Törökország egyelőre eredménytelenül próbálja összehozni Putyin és Zelenszkij találkozóját

Erről számolt be Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a BBC szerint. A Kreml április közepén azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin csak akkor találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha már aláírásra kész lesz a kettejük megállapodását tartalmazó dokumentum. Zelenszkij az orosz invázió kezdete óta többször is tárgyalásokra szólította fel az orosz elnököt, de eddig nem került sor a kettejük találkozójára.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán délután is kiadta friss, aktualizált látványos térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk a grafikát!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/1IqNfdo4VA

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/OIkiNK4ZMI

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 27, 2022

Oroszország a többi uniós országot is figyelmeztette: ha nem rubelben fizetnek, nem lesz gáz

Miután szerdán bejelentették, hogy nem megy több orosz gáz Lengyelországba és Bulgáriába, a Kreml szóvivője arról is beszélt, hogy az Európai Unió többi országa felé is jelezték, bármikor hasonló sorsra juthatnak. Dmitrij Peszkov, azt mondta: „Oroszország megbízható energiahordozó szállítója volt és marad a fogyasztóknak, és továbbra is elkötelezett szerződéses kötelezettségeinek teljesítése mellett.”

De a Guardian szerint ehhez azt is hozzátette, hogy azokat, aki nem lesznek hajlandóak rubelben fizetni a gázért, szintén el fogják zárni az orosz földgázszállításoktól. Arra a kérdésre, hogy Oroszország felkészült-e arra, hogy milyen költségvetési veszteségeket szenvedhet el, ha az európai országok nem hajlandók rubelben fizetni a gázért, Peszkov így válaszolt:

„Mindent kiszámítottunk, minden kockázatot előre jeleztünk, és megtettük a szükséges intézkedéseket” – idézi a Telex.

A Kreml tagadja, hogy zsarolásra használná a földgázszállítást

Tagadta a Kreml, hogy zsarolási eszközként használta volna a földgázszállítást – írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyúttal kijelentette, hogy Oroszország megbízható energiaszolgáltató, aki nem folytat zsarolást. Azt ugyanakkor nem árulta el, hány olyan ország van, aki vállalta, hogy rubelben fizetne az orosz gázért.

Orosz előrenyomulás Donbaszban

Több települést elfoglaltak az oroszok Izjum város közelében, benne Zavody falut és Kamyshevakha külterületét is – tájékoztatott az ukrán főparancsnokság.

Donbaszban Zaricsne és Novotoshkivske falvakat foglalták el, miközben Nyizsnye és Orikhiv települések felé nyomulnak tovább.

Felfüggesztette tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában egy kínai dróngyártó

Felfüggesztette tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában a DJI Technology nevű, kínai dróngyártó, ezzel elsőként szüneteltetve oroszországi működését a kínai technológiai vállalatok közül az ukrajnai háború kezdete óta – számolt be internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap szerdán.

A dél-kínai sencseni központú vállalat, amely világvezetőnek számít a dróngyártás terén, kedden tett közzé egy rövid közleményt az internetes oldalán a döntésről. A közlemény szerint a DJI a különböző joghatóságokhoz kapcsolódó megfelelési követelmények belső vizsgálatát követően hozta meg a határozatot.
A céget bírálatok érték olyan vádak kapcsán, miszerint az orosz hadsereg DJI által gyártott drónokat vet be Ukrajnában. A múlt héten a vállalat a vádakra reagálva közleményt adott ki, miszerint termékeiket lakossági használatra fejlesztették ki, és az emberek életének megkönnyítésére tervezték. Hangsúlyozták továbbá: nem forgalmaznak katonai felhasználású termékeket, és „kategorikusan elleneznek” minden arra irányuló próbálkozást, hogy a DJI-termékekhez bárki is fegyvereket csatoljon.
Március elején Mihajlo Federov ukrán miniszterelnök-helyettes azt állította, hogy az orosz csapatok a DJI termékeit használják rakétáik navigálására. A kínai gyártó erre azt a választ adta, hogy nem képes egyesével hatástalanítani az általa gyártott drónokat. Március végén pedig a vállalat elutasította a vádakat, miszerint segítené az orosz hadsereget, miután az Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai készülékforgalmazójának számító MediaMarkt levette polcairól a DJI termékeit.
Más kínai nagyvállalatok egyelőre nem jelentettek be az oroszországi tevékenységüket vagy az orosz piacot érintő lépést. A kínai kormányzat az ukrajnai háború kapcsán nem ítélte el Oroszországot, és szankciók alkalmazása helyett tárgyalásokat sürget a helyzet rendezése érdekében.

Romániának nincsenek gázellátási nehézségei

Romániának nincsenek gázellátási nehézségei – jelentette ki az Agerpres közszolgálati hírügynökségnek adott nyilatkozatában Ion Sterian, a romániai gázvezetékeket működtető Transgaz társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint az ország földgázimportja az ütemterv szerint halad, és ebben a tavaszi időszakban az ország saját forrásokból is képes biztosítani a gázszükségletét.
Ion Sterian elmondta, hogy az elmúlt napokban, amikor az ortodox többségű országban a húsvétot ünnepelték, napi 13-14 millió köbméter gáz fogyott, ami azt vonta maga után, hogy a hazai gázkitermelő társaság, a Romgaz csökkentette a termelését.
A Transgaz vezérigazgatója szerint szerdán 3,5 millió köbméter import gáz érkezik az országba, akárcsak az elmúlt napokban. Ebből 3,2 millió köbméter Magyarország, 300 ezer köbméter pedig Bulgária felől.
„Románia ebben az időszakban képes a teljes szükségletét a saját termelésből biztosítani. A fogyasztás nem haladja meg a napi 20-21 millió köbmétert, a termelés pedig elérheti a 23 millió köbmétert. A gázimport azért fontos, hogy fel tudjuk tölteni a tárolókat, és őszre, a hideg évszak kezdetére 3,2 milliárd köbméter gáz legyen a tárolóinkban” – nyilatkozta Ioan Sterian. Azt is hozzátette, hogy a romániai tárolókban jelenleg 640 millió köbméter gáz található, 230 millió köbméterrel több, mint egy évvel ezelőtt.
A Transgaz elnöke a BRUA (Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria) gázvezeték működésének a fontosságát hangsúlyozta, mely mindkét irányba képes a gáz szállítására az érintett országokban. A gázvezeték romániai szakaszát 2020 novemberében avatták fel az államfő és a miniszterelnök jelenlétében.
Az Agerpres annak kapcsán kérdezte a Transgaz vezetőjét, hogy a Gazprom orosz gázszolgáltató szerdától leállította a gázszállításokat Lengyelországba és Bulgáriába.

Brüsszel szerint zsarolás az orosz gázszállítás leállítása

A Gazprom orosz energiavállalat bejelentése, miszerint egyoldalúan leállítja a gázszállítást az európai ügyfeleknek, indokolatlan és elfogadhatatlan, újabb zsarolási kísérletet jelent Oroszország részéről – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán arra reagálva, hogy a Gazprom leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül.

Von der Leyen kijelentette: a gázszállítás leállítása ismét megmutatta, hogy Oroszország mint gázszolgáltató megbízhatatlan.
„Felkészültünk erre a forgatókönyvre. Szoros kapcsolatban állunk valamennyi tagállammal. Azon dolgozunk, hogy az Európai Unióban biztosítsuk az alternatív szállításokat és a lehető legjobb tárolási szinteket” – fogalmazott.
Elmondta, a tagállamok vészhelyzeti terveket dolgoztak ki egy ilyen forgatókönyvre vonatkozóan. A gázellátás koordinálására nemrégiben létrehozott csoport pedig megtartja ülését, hogy feltérképezze a helyzetet és összehangolt uniós szintű választ dolgozzon ki – közölte.
Aláhúzta továbbá: az Európai Unió továbbra is együtt fog működni a nemzetközi partnerekkel az alternatív gázszállítások biztosításában, miként az európai és a nemzetközi közösség más vezetőivel is azért, hogy az európai energiaellátás biztonsága szavatolt maradjon. Az európaiak bízhatnak az unió egységében és teljes szolidaritásában azokkal a tagállamokkal, amelyek az új kihívással szemben kiemelten érintettek – mondta. „Az európaiak számíthatnak teljes támogatásunkra” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben „barátságtalan” országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket „kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót.
A Gazprom kedden értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket.
Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel.

Csaknem negyedével emelkedett a gáz ára Európában

A szerdai tőzsdenyitás után több mint 23 százalékkal megugrott a gáz ára Európában, miután a Gazprom bejelentette, hogy leállította a gázszállítást Lengyelországnak és Bulgáriának − írja a New York Times.

A bejelentés azután történt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei megegyeztek abban, hogy több fegyvert fognak szállítani Ukrajnának, hogy az ország megvédhesse magát az orosz invázióval szemben.

„Karma” – kommentálta az oroszországi robbanásokat Zelenszkij tanácsadója

Mint megírtuk, az éjjel több robbanás is történt a Harkivhoz legközelebbi orosz nagyváros, Belgorod közelében. Ezeket a megye kormányzója, Vjacseszlav Gladkov” „robbanásnak hangzó zajokként” jellemezte, melyek „okát egyelőre egyetlen szolgálat se tudta kideríteni”. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója és az ukrán tárgyalódelegáció vezetője a béketárgyalásokon, sejtelmesen reagált a Guardian szerint.

„A határmenti térségben lévő katonai infrastruktúra pusztulásának számos okat lehet” – mondta, melyek között egyrészt „a karmát” említette, másrészt megjegyezte, hogy „idővel minden adósságot törleszteni kell”.

A Dnyeszter Menti Köztársaság támadással vádolja Ukrajnát

Dróntámadással vádolja Transznitria Ukrajnát. Az Oroszország által megszállt moldovai régió belügyminisztériuma azt állítja, az éjszaka folyamán drónokat láttak a moldovai Kolbasna falu felett, reggel pedig lövéseket adtak le Ukrajnából a falu közelében – írta a Kyev Independent.

A közlemény tartalmazza azt is, hogy Kolbasnaban van Európa legnagyobb lőszerraktára.

⚡️ Transnistria claims drones, shots fired from Ukraine.

The interior ministry of the Russian-occupied region of Moldova published a statement on April 27 alleging it was attacked by Ukraine.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 27, 2022

Bulgária energiaügyi minisztere szerint nem kell aggódni, jön tovább Magyarországra az orosz földgáz

Bulgária azt álltíja, hogy már teljes egészében kifizette az áprilisi gáz árát, így Oroszország szerződésszegést követ el azzal, hogy a hónap vége előtt leállítja azt – írja a BBC.

„Jelenleg a földgázt inkább politikai és gazdasági fegyverként használják a jelenlegi háborúban” – mondta Alekszandr Nikolov bolgár energiaügyi miniszter. Hozzátette: Bulgária követi az EU álláspontját, miszerint az országok ne engedjék magukat az orosz követeléseknek, hogy kezdjenek el rubelben fizetni a gázért.

„Az Oroszország által javasolt kétlépcsős fizetési eljárás jelentős kockázatokat rejt magában. Gyakorlatilag elveszítenénk a pénzünk feletti kontrollt, amikor dollárban fizetünk – mivel az orosz bank feladata a rubelre való átváltás, nincs egyértelmű árfolyam” – indokolták a döntést a bolgárok. Magyarország egyébként ezt a megoldást választotta.

Nikolov külön kitért arra, hogy a Bulgárián keresztül Magyarország és Szerbia számára érkező gáz meg fog érkezni.

„Ami Szerbiát és Magyarországot illeti: Bulgária lojális partnere minden szomszédos országnak. Bulgária nem Oroszország” – mondta az energiaügyi miniszter.

Nikolov emellett megpróbálta megnyugtatni a bolgárokat, hogy egyelőre megfelelő energia áll az ország rendelkezésére, valamint arról biztosította őket, hogy amíg ő a miniszter, „Bulgária nem fog nyomás alatt, lehajtott fejjel tárgyalni” – idézi a Guardiant a Telex.

Von der Leyen: a gázszállítás leállítása mutatja, hogy mennyire megbízhatatlan szolgáltató Oroszország

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerint Oroszország zsarolás eszközévé teszi a földgázt azzal, hogy leállítja a szállítást egyes európai országok felé – írja a BBC.

A lépés „indokolatlan és elfogadhatatlan”, és Oroszország gázszolgáltatóként való megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá.

Az orosz Gazprom szerdán reggel leállította a gázszállítást Bulgária és Lengyelország felé, amiért a két ország nem hajlandó rubelben kifizetni a szolgáltatás árát. Von der Leyen szerint az EU-tagállamok készenléti tervet dolgoztak ki erre a forgatókönyvre, és az Európai Bizottság szoros kapcsolatban áll velük, hogy biztosítsák az alternatív megoldásokat.

Az EB elnöke azt mondta: épp zajlik a gázkoordinációs csoport ülése, hogy feltérképezzék, milyen összehangolt választ lehetne adni Oroszország döntésére.

„Folytatjuk a nemzetközi partnerekkel való együttműködést az alternatív áramlások biztosítása érdekében – és továbbra is együtt fogok dolgozni az európai és a világ vezetőivel az európai energiaellátás biztonsága érdekében. Az európaiak teljes támogatásunkra számíthatnak” – mondja.

Rakétatámadás ért egy kulcsfontosságú hidat Odessza közelében

Olekszandr Kamysin, az ukrán vasúthálózat elnöke azt állítja, hogy újabb rakéta talált el egy vasúti és közúti hidat, amely Odessza kikötővárosát köti össze Ukrajna távolabbi, délnyugati részével.

Ma reggel 6:45-kor egy második rakétatámadást hajtottak végre ugyanazon a hídon, amely a Dnyeszter torkolatán áthaladt Odessza régióban – fogalmazott Olekszandr Kamysin. Hozzátette, hogy egy vasutas sem sérült meg.

A hidat kedden is orosz rakétatámadás érte, a javítási munkálatok éppen elkezdődtek, amikor szerdán újabb találatot kapott – írja a CNN.

Ismét támadás alatt áll a mariupoli acélgyár

Az orosz hadsereg ismét támadja a mariupoli Azovsztal acélgyárat, ahol az ukrán erők és civilek is tartózkodnak − közölte a város önkormányzatának egyik munkatársa.

Petro Andruscsenko azt is elmondta, hogy nem született megegyezés szerdán a városban rekedt civilek evakuálásáról − írta meg a Guardian.

Már több mint 22 ezer orosz katona eshetett el

Közzétette az ukrán hadsereg az eddigi orosz veszteségeket, a tájékoztatás szerint 22400 katonát vesztettek az oroszok április 27-ig. A veszteségek között szerepel 185 repülőgép, 155 helikopter, 939 tank és 431 ágyú is. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of April 27, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/m5kOv0sk6L

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 27, 2022

Bakondi: több mint 642 ezer menekült érkezett eddig Magyarországra Ukrajnából

Több mint 642 ezer menekült érkezett kedd éjfélig Magyarországra Ukrajnából a háború kezdete óta – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György ismertette: az országba érkezők közül mintegy 20 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, illetve ugyanennyien kértek ideiglenes tartózkodási engedélyt.
Magyarországnak fontos kötelessége, hogy segítsége az országba érkező menekülteket – emelte ki, hozzátéve: az ország eddig több mint 40 milliárd forintot fordított a menekültek megsegítésére.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország emellett jelentős segítséget nyújt az ukrán területen, például Kárpátalján tartózkodóknak is: több mint hárommilliárd forint értékben juttatott nekik gyógyszert, ruházatot, élelmiszert tartalmazó szegélyszállímányokat.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: idén eddig több mint 55 ezer illegális bevándorlót fogtak el, és 434 embercsempész ellen indítottak eljárást Magyarországon. Az érkezők többsége afgán, illetve szír – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Külföldi fegyverek zaporizzsjai raktárának megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Tengerről indított, nagy hatótávolságú, precíziós Kalibr rakétákkal a zaporizzsjai alumíniumgyár területén hangárokat semmisítettek meg az éjszaka folyamán, amelyekben nagy mennyiségű amerikai és európai fegyvert és lőszert tároltak – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerda délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz harcászati légierő 59 ukrán katonai létesítményre mért csapást, aminek következtében egyebek között több mint 120 „nacionalista” fegyveres és 35 páncélozott jármű megsemmisült. A rakéta- és tüzérségi erők 573 célpontot támadtak, a légvédelem pedig lelőtt 18 ukrán drónt és egy Tocska-U harcászati rakétát.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 607 drónt, 273 föld-levegő rakétarendszert, 2596 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 296 rakéta-sorozatvetőt, 1134 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2413 különleges katonai járművet veszítettek.
A TASZSZ hírügynökség az orosz rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy „a Donyec-medencéből és Ukrajnából” az elmúlt nap folyamán újabb 18 ezer ember érkezett Oroszországba. Ezzel az Oroszországba menekült ukrajnaiak száma meghaladta az egymilliót, köztük több mint 182 ezer gyerek.

Kormányhivatal: több mint 300 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 322 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 71 ember töltötte a létesítményben – tudatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-vel.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölte a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Kigyulladt egy lőszerraktár az orosz Belgorod megyében – őrizetbe vételek!

Egy lőszerraktár kigyulladásáról számolt be az Ukrajnával határos, oroszországi Belgorod megyében lévő Sztaraja Nyelidovka faluból szerda hajnali Telegram-bejegyzésében Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója szerdán.

Gladkov szerint lakóépületekben nem keletkezett kár, civil áldozatok nem voltak. A kormányzó később azt közölte, hogy a lőszerraktárban keletkezett nyílt tüzet eloltották.
Az Interfax hírügynökség az írta, hogy ezt megelőzően, helyi idő szerint hajnali háromkor robbanás hallatszott Belgorod város központjából, majd fél óra múlva újabb három.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Belgorodban őrizetbe vett két diverzánst, aki az orosz katonai szerelvények által használt vasúti vonalak megrongálására készült. Mindkét gyanúsított orosz állampolgár.
Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója ugyancsak a Telegramon arról számolt be, hogy a régió azonos nevű székhelyének közelében az orosz légvédelem megsemmisített egy ukrán felderítő drónt. A Szabadság Rádió (SZR) orosznyelvű hírportálja szerint a városban két detonáció hallatszott.
Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója a helyi sajtó szerint arról számolt be, hogy a megyeszékhely lakói robbanásokat hallottak, és működésbe lépett a légvédelmi rendszer. Sebesülés a tisztségviselő szerint nem történt,
Belgorod megye határ menti falvait az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, február 24. óta többször is lőtték ukrán részről. Az Interfax összesítése szerint április 1-jén egy légicsapás következtében tűz ütött ki egy belgorodi olajtárolóban. Április 12-én vasúti síneket rongáltak meg az ukrajnai Harkiv megyével határos sebekini járásban. Április 14-én Zsuravljovka egyik lakosát repeszek sebesítették meg. A faluban és Nyehotyejevkában rendkívüli állapotot vezettek be. Április 24-én egy Ukrajnából kilőtt gránát robbant fel egy mezőn Otradnoje közelében. Április 25-én Ukrajnából ismét lőtték Nyehotyejevkáz és Zsuravljovkát. Egy férfi a karján, egy nő pedig a nyakán sebesült meg.
Alekszandr Basztrkin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője utasítást adott a Belgorod megyei településeket ért minden belövés kivizsgálására. Az Ukrajnával szomszédos régiókban április eleje óta sárga (magas) terrorkészültséget vezettek be. Az orosz védelmi tárca kilátásba helyezte, hogy az Oroszországban elkövetett ukrán diverzánsakciókat a döntéshozatal központjaira, egyebek között Kijevre mért csapásokkal fogja megtorolni.

Orosz bejelentés: leállította a Gazprom a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba

A Gazprom leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel nem fizettek rubelben a megállapított határidőn belül – erősítette meg szerdai közleményében az orosz gázipari holding.

„A Gazprom Export értesítette a Bulgargaz és a PGNiG vállalatot a gázszállítások április 27-től kezdődő felfüggesztéséről és a (Vlagyimir Putyin orosz elnök által kiadott) rendelet által meghatározott rend szerinti kifizetésig” – közölte a Gazprom, hozzátéve, hogy a Gazprom Export az április 26-i munkanap végéig nem kapott fizetést ezektől a vállalatoktól az áprilisi gázszállításokért.
A Gazprom emlékeztetett arra is, hogy Bulgária és Lengyelország tranzitország, így ha az orosz gáz harmadik országokba irányuló tranzitmennyiségéből jogosulatlanul kivesznek, a tranzitszállítások ezzel a mennyiséggel csökkennek.
A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy a hír hatására a gáz ára Európában 21 százalékkal ugrott meg, meghaladva az ezer köbméterenkénti 1370 dollárt.
Putyin elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. Mint mondta, az orosz fél nem fogadja el az ilyen szerződések alapján történő kifizetéseket „kompromittált valutákban”, beleértve a dollárt és az eurót.
A Gazprom kedden értesítette a lengyel és a bolgár importőr vállalatot, hogy szerdától felfüggeszti a gázszállításokat, mivel nem hajlandók orosz rubelben teljesíteni a végső kifizetéseket.
Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel. Varsó közölte: megtalálta a módját annak, hogy ne használjon többé orosz földgázt, mivel cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államokból és Katarból, valamint Norvégiából is importál.

ISW: egyre stabilabban megvetik a lábukat az oroszok Kelet-Ukrajnában

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők egyre stabilabban megvetzik a lábukat Kelet-Ukrajnában, legalábbis az Izjum és Rubizsne közötti vonal mentén. Az orosz csapatok több, nagyjából párhuzamos úton nyomulnak egymást megtámogatva, ez által lehetővé válik, hogy a korábbiaknál nagyobb harci erőt tudjanak kifejteni. Az orosz csapatok ezen a vonalon jobban haladnak, mint máshol. Izjumtól délnyugatra Barvinkove felé, délkeletre pedig Szlovjanszk felé nyomulnak. Több oszlopot is tolnak Rubizsnétől nyugatra és délre, valószínűleg be akarják keríteni, és befejezni az elfoglalását. A Az Izjum tengelyen állomásozó orosz erők valószínűleg profitálnak abból, hogy nincsenek felkészült ukrán védelmi állások a Harkiv irányából a Donbász felé irányuló támadások ellen. Az orosz csapatok továbbra is támadták az ukrán védőket Mariupolban, többek között az Azovszta ggyárban is, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy a városban már nincs harc. Oroszország hamis zászlós támadásokat intéz a moldovai Dnyeszteren túli régióban, és valószínűleg feltételeket teremt a további lépésekhez ezen a fronton. Oroszország azonban magát Moldovát is megpróbálhatja destabilizálni.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők továbbra is lassan, de egyenletesen haladnak Izjumtól délre és Rubizsnétől északnyugatra, de az orosz támadóműveletek a vonal más részein Kelet-Ukrajnában továbbra is sikertelenek.
• Mariupolban folytatódnak a harcok, ahol az ukrán védők láthatóan még mindig az Azovsztal gyáron kívül vannak.
• Oroszország és/vagy orosz meghatalmazottak hamis zászlós támadásokat intéztek az oroszok által megszállt Dnyeszteren túli térségben, minden bizonnyal az Odessza elleni (nagy valószínűséggel sikertelennek tűnő) támadással fenyegetve, esetleg Moldova destabilizálására.

Még mindig az ukránok uralják az ország légterének nagy részét

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb jelentése szerint még mindig az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll az ország légterének nagy része – írja a Guardian.

A minisztérium legutóbbi titkosszolgálati jelentésében arról is ír, hogy az oroszoknak nem sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierőt vagy elnyomni az ukrán légvédelmet. Az orosz légi tevékenység elsősorban Dél- és Kelet-Ukrajnára irányul, és a szárazföldi erőknek nyújt támogatást, emellett légi úton nagyon korlátozott a hozzáférés Ukrajna északi és nyugati része felé.

A támadások során az oroszok továbbra is az ukrán katonai eszközöket és logisztikai infrastruktúrát veszik célba. Ugyanakkor a Mariupolban végrehajtott légicsapások többségét valószínűleg nem irányított, szabadon hulló bombák segítségével hajtják végre. Emiatt nagyobb eséllyel ér civileket találat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/yBkEQmjzoS

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/r4vIO69jIM

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 27, 2022

Lángokban áll egy lőszerraktár az oroszországi Belgorodban

Több robbanás is hallatszott az oroszországi Belgorod városában, az ukrán határ közelében, egy lőszerraktár lángokban áll – közölték helyi tisztviselők a Reuters információi szerint.

Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó szerint szerda hajnalban kigyulladt egy lőszerraktár a tartományban. A kormányzó szerint civilek nem sérültek meg a Staraja Nelidovka falu közelében lévő létesítményben keletkezett tűzben.

A Weapons Depot is on fire as a result of Explosions in the Western Russian city of Belgorod, Russian Air Defenses were reported to have been Active over the City earlier. @spook_info pic.twitter.com/OIBcBmRqEZ

— OSINTdefender (@sentdefender) April 27, 2022

A Belgorod tartomány az ukrajnai Luhanszk, Szumi és Harkiv régiókkal határos, amelyek mindegyikében heves harcok zajlottak azóta, hogy Oroszország két hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

„According to preliminary data, an ammunition depot is on fire near the village of Staraya Nelidovka” – Governor of Russia’s Belgorod Oblast Vyacheslav Gladkov

He says there were no casualties among the civilian population.
?https://t.co/8ug5cgreIVhttps://t.co/39kvsua6An pic.twitter.com/YYwtsm6sS2

— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) April 27, 2022

Az MTI is megerősíti: egy lőszerraktár kigyulladásáról számolt be az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod megyében lévő Sztaraja Nyelidovka faluból szerda hajnali Telegram-bejegyzésében Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója szerdán.

Gladkov szerint lakóépületekben nem keletkezett kár, civil áldozatok nem voltak. A kormányzó később azt közölte, hogy a lőszerraktárban keletkezett nyílt tüzet eloltották.
Az Interfax hírügynökség az írta, hogy ezt megelőzően, helyi idő szerint hajnali háromkor robbanás hallatszott Belgorod város központjából, majd fél óra múlva újabb három.
Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója ugyancsak a Telegramon arról számolt be, hogy a régió azonos nevű székhelyének közelében az orosz légvédelem megsemmisített egy ukrán felderítő drónt.
Belgorod megye határ menti falvait az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, február 24. óta többször is lőtték ukrán részről. Az Interfax összesítése szerint április 1-jén egy légicsapás következtében tűz ütött ki egy belgorodi olajtárolóban. Április 12-én vasúti síneket rongáltak meg az ukrajnai Harkiv megyével határos sebekini járásban. Április 14-én Zsuravljovka egyik lakosát repeszek sebesítették meg. A faluban és Nyehotyejevkában rendkívüli állapotot vezettek be. Április 24-én egy Ukrajnából kilőtt gránát robbant fel egy mezőn Otradnoje közelében. Április 25-én Ukrajnából ismét lőtték Nyehotyejevkáz és Zsuravljovkát. Egy férfi a karján, egy nő pedig a nyakán sebesült meg.
Alekszandr Basztrkin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője utasítást adott a Belgorod megyei településeket ért minden belövés kivizsgálására.

Csaknem tizenegyezer menekült érkezett Magyarországra kedden

Magyarország területére 2022. április 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5228 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5430 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 465 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Szijjártó: a Magyarországra irányuló földgázszállítás szerződés, ütemterv szerint és zavartalanul zajlik

A Magyarországra irányuló földgázszállítás szerződés, ütemterv szerint és zavartalanul zajlik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán szerdán.

A New Yorkban tartózkodó politikus elmondta, hogy az elmúlt órákban több hírt jelent meg arról, hogy a Gazprom leállította a földgázszállítást Lengyelország és Bulgária irányába.
A miniszter kiemelte, hogy a Magyarországra irányuló földgázszállítás jelentős része, évi 3,5 milliárd köbméter, vagyis napi nagyjából 10 millió köbméter az úgynevezett déli útvonalon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik Magyarországra.
Ebből a szempontból nyugtalanító lehet az a hír, amely szerint a Gazprom szállítása Bulgária irányába leállt – tette hozzá.
„A hír azonban úgy pontos, hogy a Bulgáriának szánt gázmennyiséget nem szállítja a Gazprom. A Gazprom tájékoztatása szerint a tranzit, tehát a Bulgárián keresztüli szállítás, akár Szerbia, akár Magyarország irányába ettől független. A Gazprom más-más bolgár céggel áll szerződésben a Bulgáriának szánt mennyiségek szállítása, illetve a tranzitszállítások tekintetében” – mondta Szijjártó.
Hozzátette: a Magyar Földgázszállító Zrt. tájékoztatása szerint Kiskundorozsmánál a szerződés és a tervek szerint történik a gázszállítás Magyarország irányába.
„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a Bulgáriának szánt gázmennyiség le nem szállítása nem jelenti a Bulgárián keresztüli tranzit leállítását” – emelte ki.
„Természetesen a bolgár partnereinkkel is egyeztetni fogunk majd a holnapi nap folyamán, de egyelőre minden érintett ezt az értesülésünket erősítette meg” – mondta Szijjártó Péter.
A miniszter emlékeztetett, hogy a Gazprom áttér egy másfajta fizetési módra: a Gazprom Export nevű vállalat rubelben kéri a gáz árát.
„Azonban sikerült találni olyan megoldást, amely alapján mi euróban tudjuk elutalni a gáz árát a Gazprom Banknál létesített eurószámlánkra, azt a Gazprom Bank átváltja rubelre, és ennek a rubelnek a továbbutalása történik majd a Gazprom Export cég számára” – közölte.
Szijjártó jelezte, hogy „a tegnapi napon napvilágot látott hírek szerint a szlovák barátaink, kollegáink is így fognak fizetni, legalábbis a szlovák energiaügyeket felügyelő szlovák gazdasági miniszter ezt nyilatkozta. A mi következő fizetési kötelezettségünk egyébként majd május 22-én jelentkezik”.
„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a Magyarország irányuló földgázszállítás szerződés és ütemterv szerint, zavartalanul zajlik” – mondta a miniszter.

Bulgáriába sem szállítanak gázt az oroszok

Az orosz Gazprom szerdától leállítja a gázszállítást Bulgáriába – közölte a bolgár energiaügyi minisztérium. A tárca szerint erről az orosz gázipari óriásvállalat tájékoztatta a Bulgargaz bolgár állami földgázvállalatot.
Lengyelország után Bulgária is orosz gáz nélkül marad. A bolgár energiaügyi minisztérium közölte, hogy az állami energetikai cégekkel közösen lépéseket tettek a helyzet kezelésére és arra, hogy az ország alternatív forrásokból fedezze a kieső gázszállítmányokat. A szófiai vezetés egyelőre nem korlátozza a bolgár fogyasztók gázellátását.

A szófiai kormány az év végén lejáró földgázvásárlási szerződés rendelkezéseibe ütközőnek és jelentős kockázattal járónak minősítette az orosz fél által javasolt kétlépcsős fizetési mechanizmust.

Bulgária a földgáz több mint 90 százalékát a gazpromtól vásárolja.

A balkáni ország a második uniós tagállam, amelybe nem érkezik orosz gáz: kedden Oroszország leállította a Jamal-Europa vezetéken Lengyelországba érkező gázszállításokat. A szállítás leállításának hatása azonnal megmutatkozott az európai piacon: kedden emiatt 17 százalékkal nőtt a gáz ára Európában.

A Gazprom közölte, amíg Varsó nem fizet rubelben, nem indulnak újra a szállítások. Oroszország korábban arra figyelmeztette Európát, hogy amennyiben nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amelyben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át.

Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amelyben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezen szerződések 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet – foglalja össze az Index.

Súlyos ukrán emberveszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

Súlyos ukrán emberveszteségek okozásáról számolt be keddi hadijelentéseiben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok még kedd reggel azt mondta, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 87 ukrán katonai objektumra mért csapást és mintegy 500 „nacionalistát” semmisített meg, köztük a Donbasz alakulat 60 tagját. Este arról számolt be, hogy a légierő 33 célpontot és mintegy 200 „nacionalistát” pusztított el.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 589 drónt, 272 légvédelmi rakétarendszert, 2588 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 292 rakéta-sorozatvetőt, 1124 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2403 különleges katonai járművet veszítettek.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy ukrán „nacionalisták” újabb, számos áldozattal járó „provokációt” készítettek elő Mikolajiv városban. A tábornok szerint a Znamenszka utcai repülőgép-javító üzem közelében rádióvezérlésű, roncsoló elemekkel megtöltött robbanószerkezeteket helyeztek el, amelyet egy tömeggyűlés mellett szándékoznak felrobbantani, az orosz katonákra terelve a gyanút.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapban megjelent keddi interjújában azt hangoztatta, hogy a Nyugat és az általa irányított „kijevi rezsim” politikájának végeredménye csakis Ukrajna több államra való szétszakadása lehet.
A tisztségviselő megfogalmazása szerint „az Oroszország elfojtására irányuló kísérletük során az amerikaiak kijevi védenceiket felhasználva úgy döntöttek, hogy megteremtik országunk antipódusát, cinikus módon Ukrajnát választva ki ehhez, és megpróbálva megosztani azt, ami lényegében egy egységes nemzet”.
„Miután nem talált pozitív alapot arra, hogy az ukránokat maga mellé állítsa, Washington már jóval a 2014-es államcsíny előtt a nemzetük kizárólagosságát és a minden orosz iránti gyűlölet sugalmazta számukra” – mondta Patrusev.
Az orosz biztonsági tanács titkára a történelmi tapasztaltra hivatkozva úgy vélekedett, hogy „a gyűlölet soha nem lehet a nép egységének megbízható tényezője”. Mint mondta, „ha ma valami összeköti az Ukrajnában élő embereket, az a nacionalista zászlóaljak atrocitásaitól való félelem”.
„Ezért a Nyugat és az általa irányított kijevi rezsim politikájának eredménye csak Ukrajna több államra való szétesése lehet” – nyilatkozott.
Hozzátette, hogy szerinte az Amerika-központú világ összeomlása valósággá vált, amellyel együtt kell élni és ki kell dolgozni ebben a helyzetben az optimális magatartást.
Az orosz védelmi tárca arányos megtorló válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha London „kiprovokálja” a kijevi „rezsimből”, hogy Oroszországban vessen be nyugati fegyvereket. A tárca ezzel James Heappey brit védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek tett arra a kijelentésére reagált, amely szerint a brit kormány elfogadhatónak tartja, hogy Ukrajna csapásokat mérjen „legitim katonai célpontok” ellen orosz területen.
„Az orosz fegyveres erők folyamatos készenlétben állnak arra, hogy nagyhatótávolságú precíziós fegyverekkel válaszcsapásokat mérjenek a kijevi döntéshozó központokra” – hangzott a moszkvai katonai minisztérium közleménye, amely szerint az erre vonatkozó döntés meghozásakor „nem feltétlenül jelent majd problémát”, ha az ezekben dolgozó tanácsadók valamelyik nyugati ország állampolgárai.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország Hőse címet adományozta Adam Gyelimhanovnak, az orosz szövetségi parlament alsóháza kormánypárti képviselőjének, a méltatás szerint a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” területén zajló „különleges hadművelet” során tanúsított bátorságáért és hősiességéért. Az 52 éves Gyelimhanov, Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető tanácsadója az orosz televíziós híradások szerint kulcsszerepet játszott a mariupoli Azovsztal acélmű bekerítésében.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra előtt megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine