Az orosz-ukrán háború 62. napja – FRISSÜL

Immár hatvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Az oroszok elzárják a Lengyelországba vezető gázcsapokat

A lengyel miniszterelnök és az állami gázvállalat is megerősítette, hogy az oroszok elzárják a Lengyelországba tartó gázcsapokat – írja a Wyborcza. A PGNiG energiaipari vállalat kedden kapott egy levelet az orosz Gazpromtól, ami alapján szerda reggel függesztik fel a szolgáltatást. A lengyel vállalat szerint egyelőre még mindenkihez eljut a megrendelt gázmennyiség.

Mateusz Morawiecki egy berlini sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az oroszok valóban elzárják a gázt, szerinte amiatt, hogy a lengyel kormány nem akart rubelben fizetni. Azt mondta, hogy már készültek arra, hogy más forrásból is be tudják szerezni a szükséges gázmennyiséget.

Anna Moskwa klímaügyi miniszter a kormányzati megerősítés előtt néhány órával azt írta a Twitteren, hogy megvannak a kellő tartalékaik és forrásaik, gyakorlatilag évek óta függetlenek az orosz gáztól. A készleteik 76 százalékon állnak, így nem számítanak arra, hogy elfogyna a földgáz.

Amerikai védelmi miniszer: Ukrajna támogatói még több fegyvert biztosítanak a védekezéshez

Az eddiginél is több fegyvert biztosítanak az Ukrajnát támogató országok az orosz agresszió elleni védekezéshez, és jobban összehangolják együttműködésüket – mondta az amerikai védelmi miniszter kedden Németországban a Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi konzultációs fórum alakuló ülése után.

Lloyd Austin bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére.
A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország 50 darab Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel.
Hozzátette, hogy az amerikai kezdeményezésre megszervezett országcsoport tevékenysége Ukrajna önvédelmi képességének hosszú távú biztosítását szolgálja, túlmutat az orosz agresszió elleni védekezésen.
Washington Oroszországgal kapcsolatos hosszabb távú, katonai vonatkozású céljairól kérdésre elmondta, tenni kell azért, hogy Oroszország ne ronthasson rá országokra úgy, mint Ukrajnára.
Az atomháború lehetőségéről szóló orosz nyilatkozatokról azt mondta, hogy az ilyen „kardcsörtetés” veszélyes és senkinek sem használ, atomháborút pedig nem akar senki.
Az orosz megszállás alatt lévő moldovai, Dnyeszter melléki szakadár területeken történt robbantásokról ugyancsak újságírói kérdésre azt mondta, hogy még nem igazán látják, mi lehet a háttérben, és az ügy továbbra is a Pentagon „fókuszában” marad.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter a tanácskozás után – az amerikai védelmi minisztertől függetlenül – tartott tájékoztatóján elmondta, hogy hazája továbbra is a nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekszik segíteni Ukrajnának. Így nem csak a német gyártmányú Gepardokkal járulnak hozzá az orosz támadás alatt álló ország önvédelmi képességének erősítéséhez. Dolgoznak a többi között egy olyan terven is, miszerint Németország Szlovénia hadseregének szállít nehézfegyverzetet, Szlovénia pedig a saját – szovjet gyártmányú – felszereléseinek mozgósításával támogatja Ukrajnát.
A miniszter kiemelte, hogy kétmilliárd eurós (760 milliárd forint) keretet nyitottak meg Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztésére, és jelezte, hogy Szlovénia mellett az Európa keleti részén fekvő, egykor szovjet megszállás alatt álló országok közül másokkal is készülnek közvetett módon támogatást juttatni Ukrajnának.
A megoldás előnye, hogy az ukrán hadsereg azonnal használatba veheti a szovjet gyártmányú, ismert fegyverrendszereket, szemben a német védelmi ipar termékeivel – például a Gepard páncélosokkal -, amelyek használatához ki kell képezni az ukrán katonákat.
A német sajtóban közölt hírösszefoglalók szerint számos további európai ország is készen áll nehézfegyverzettel segíteni az orosz inváziós erőkkel harcoló ukrán hadsereget. Köztük van Franciaország, Belgium és Hollandia is. Ugyanakkor nem mindegyik ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás minden részlete nyilvános legyen.
Ezzel összefüggésben Lloyd Austin a tanácskozást megnyitó – a rendezvény nyilvános részén tartott – beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei már ötmilliárd dollár (1770 milliárd forint) értékben szállítottak fegyvereket Ukrajnának. Ebből az amerikai támogatás értéke 3,7 milliárd dollár.

Új polgármestert neveztek ki az oroszok Herszonban

Az orosz megszállók a korábban háromszor is megválasztott Volodimir Saldót nevezték ki Herszon új polgármesterének – jelentette be Hennagyij Laguta, a város katonai igazgatóságának vezetője.

Tegnap a megszállók elfoglalták a város polgármesteri hivatalát, és eltávolították az összes ukrán jelképet, valamint őrséget helyeztek az épületbe. A városunk vezetése emiatt kénytelen volt elhagyni a helyszínt, és máshol folytatni a munkát. Ezt követően az orosz csapatok megbeszélést tartottak, ahol Herszon korábbi polgármesterét, Volodimir Saldót nevezték ki a város élére – írta Telegram-csatornáján a katonai igazgatóság vezetője.

Moszkva kiutasította a moszkvai svéd nagykövetség három munkatársát

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai svéd nagykövetség három diplomatáját – közölte kedden az orosz külügyminisztérium.

A tárca kedden bekérette Svédország oroszországi nagykövetét, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a svéd hatóságok „barátságtalan” lépései – a stockholmi orosz nagykövetség három munkatársának „indokolatlan”, április 5-én bejelentett kiutasítása, a „kijevi rezsimnek” nyújtott katonai támogatás, valamint az ukrán nacionalisták „a Donyec-medence és Ukrajna békés lakossága ellen elkövetett bűncselekményeinek eltussolása” – miatt. Moszkva ellenlépésnek minősítette a svéd diplomáciai munkatársak nemkívánatos személynek nyilvánítását.
Reagálásában Ann Linde svéd külügyminiszter indokolatlannak és aránytalannak nevezte, hogy Oroszország kiutasítja a királyság négy diplomatáját. A svéd diplomáciai tárca a TASZSZ hírügynökség érdeklődésére megerősítette, hogy a miniszter nem tévedett, amikor azt állította, hogy négy diplomatát utasítanak ki Oroszországól, mert az orosz lépés a szentpétervári főkonzulátus egy munkatársát is érinti.

Az IIHF elvette a jövő évi hoki vb-t Oroszországtól

Az ukrajnai háború miatt a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elvette a jövő évi világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól.

A világ legjobb 16 csapatát felvonultató tornának Szentpétervár adott volna otthont. Az IIHF korábban már kizárta az orosz és a fehérorosz válogatottat a május 13-29. közötti idei finnországi vb-ről.
Az IIHF honlapján kedden azt is közölte, hogy a vb utolsó hetében esedékes tamperei kongresszuson döntenek arról, hol rendezzék a jövő évi elit vb-t.
A magyar válogatott a jövő héten a ljubljanai divízió I/A vb-n szerepel, és ha az első két hely egyikén végez, akkor feljut az élvonalba, ami eddig kétszer, 2008-ban Szapporóban és 2015-ben Krakkóban sikerült.

Putyin Erdogannak: Mariupolban már nincsenek harcok

Az ukrajnai helyzetről, egyebek között a humanitárius folyosók megszervezéséről és a mariupoli állapotokról tárgyalt telefonon kedden az orosz és a török elnök; a megbeszélés során Vlagyimir Putyin arról biztosította Recep Tayyip Erdogant, hogy az azovi-tengeri kikötővárosban már nincsenek harcok.

A megbeszélésről a Kreml sajtószolgálata által kiadott tájékoztatás szerint Putyin a török vezetőnek a mariupoli helyzetre vonatkozó kérdéseire azt felelte, hogy „a várost felszabadították, ott nem folynak harci cselekmények”. Az Azovsztal acélműben bekerített ukrán katonákkal és nacionalista harcosokkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Kijevnek vállalnia kell a politikai felelősséget és humánus megfontolásból parancsot kell adnia nekik a fegyverletételre.
Az orosz elnök kijelentette, hogy a hadifoglyoknak garantált az életben maradás, az orvosi ellátás és a nemzetközi normáknak megfelelő bánásmód. Putyin tájékoztatta Erdogant az orosz-ukrán tárgyalások állásáról. A két vezető emellett megállapodott abban, hogy a két ország védelmi minisztériuma folytatja a koordinációt a török hajóknak a fekete-tengeri kikötőkből való biztonságos kijutása érdekében, az orosz fél által szervezett tengeri humanitárius folyosón keresztül.
Erdogan ismét javaslatot tett Putyinnak arra, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Isztambulban.
A kétoldalú kapcsolatok területén a moszkvai tájékoztatás szerint a felek egyebek között a légiközlekedés és a turizmus ügyét tekintették át. Méltatták a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését.

Brit védelmi államtitkár: Ukrajna használhat nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen

Ukrajna használhat nyugati fegyvereket oroszországi célpontok elleni támadásokra – mondta kedden James Heappey, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár. Hozzátette, hogy az orosz fél figyelmeztetései ellenére rendkívül csekély az ukrajnai háború nukleáris konfrontációvá fajulásának kockázata.

Heappey a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az utánpótlási útvonalak elleni támadások „a háborúk velejárói, így teljes mértékben igazolhatók”.
A londoni védelmi minisztérium államtitkára szerint a célpontok kiválasztásáról az ukránok döntenek, nem azok, akik a hadfelszerelést gyártják vagy exportálják.
Hozzátette: háborúban a logisztikai és utánpótlási hálózatok rombolása végett „mélyen” az ellenséges ország területén belül is minden további nélkül kiválaszthatók katonai célpontok.
Heappey szerint ugyanezen logika alapján, a maga szempontjából harcászati értelemben Oroszország is „teljesen indokoltan” támad nyugat-ukrajnai célpontokat az ukrán utánpótlási vonalak szétzilálása végett.
A brit védelmi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez mindaddig érvényes, amíg Oroszország elkerüli a civilek elleni támadásokat, és „sajnos (az oroszok) erre eddig nem sok figyelmet fordítottak”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten több nyilatkozatában is megfogalmazta azt a vádat, hogy a Nyugat az ukrajnai fegyverszállításokkal „olajat önt a tűzre”. Lavrov kijelentette azt is, hogy a NATO Ukrajnán mint „közvetítő országon” keresztül gyakorlatilag Oroszországgal áll háborúban, és ez felidézi a nukleáris konfrontáció veszélyét.
James Heappey azonban a keddi BBC-interjúban hangsúlyozta, hogy a Nyugat nagyon gondosan jár el az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányok ügyében, és e fegyverszállítások nem a NATO nevében történnek.
A brit védelmi államtitkár kiemelte: Moszkva már az ukrajnai háború előtt is azt hangoztatta, hogy a NATO-val áll konfliktusban, „márpedig ez képtelenség, és ezt Lavrov is tudja”.
Heappey kijelentette azt is, hogy a nukleáris konfrontáció kockázata elenyészően csekély, mivel senki nem akarja, hogy az ukrajnai konfliktus odáig fajuljon.
Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója Nagy-Britannia. London eddig több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert és páncéltörő rakétát, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.
A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

Kuleba: Oroszország érzi, hogy elvesztette a háborút

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter harmadik világháborús fenyegetése Moszkva ukrajnai vereségérzetéről tanúskodik – jelentette ki Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője kedden a Twitteren.

A miniszter arra reagált, hogy Lavrov hétfő este az orosz állami tévében azt mondta: reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette, hogy a nukleáris háború veszélye is valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.
Kuleba hangsúlyozta, hogy Oroszország kezdi elveszteni azt a reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért a harmadik világháború „valós” veszélyét emlegeti. „Ez pusztán azt jelenti, hogy Moszkva legyőzve érzi magát Ukrajnában. Ezért a világnak még inkább támogatnia kell bennünket, hogy győzzünk és megvédjük az európai és a globális biztonságot” – hangoztatta a külügyminiszter.

Verescsuk: nincs értelme az ENSZ-nek, ha nincs mariupoli folyosó

„Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak arra kellene felhasználnia moszkvai látogatását, hogy megmentse az ostromlott ukrán Mariupol város lakosságát, és valódi humanitárius folyosókat garantáljon” – idézte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettest a The Guardian.

„Ha ez nem történik meg, akkor nincs értelme az ENSZ-nek” – mondta a politikus.

Mariupol alpolgármestere, Szerhij Orlov szerint továbbra is támadják az oroszok az Azovsztal Acélgyárat, annak ellenére, hogy Putyin ma azt nyilatkozta, hogy a városban nem folynak katonai műveletek.

A moldáv elnök szerint háborúpárti csoportok állnak a transznisztriai robbanások mögött

Maia Sandu moldáv elnök azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a transznisztriai fejleményekre reagálva összehívta országa Legfelsőbb Biztonsági Tanácsát. A Reuters idézte az elnököt, aki szerint a keddi támadássorozat olyan Transznisztrián belüli csoportok műve, akik a háborúban és a térség destabilizációjában érdekeltek. Ezenkívül javasolta a biztonsági erők harckészültségének megemelését, illetve a járőrözések fokozását Moldova és Transznisztria határának közelében.

A hivatalosan Moldovához tartozó, de 1992 óta orosz támogatással szakadárállamként működő terület fővárosában, Tiraszpolban hétfőn robbanásokat hallottak a belbiztonsági minisztérium épületében, kedden pedig összedőlt rádióállomásokról érkeztek hírek. Egy meg nem nevezett trasznisztriai tisztségviselő terrorista akciónak nevezte a történteket, és ukrán szabotőröket vádolt meg az elkövetésükkel – írja a Telex.

Ukrán hadsereg: megsemmisítettünk egy lőszerraktárat, 70 orosz katona meghalt

Az ukrán hadsereg közölte, hogy a Herszoni területen lévő Velika Olekszandrivka település közelében az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerraktárat, és ezzel az akcióval megöltek legalább hetven orosz katonát is.

A tájékoztatás szerint a település környékén jelenleg is zajlanak a harcok. Hozzátették azt is, hogy a csapásban meghalt katonák száma 70-nél is több lehet, jelenleg is zajlik az adatok pontosítása.

Hidakat ért orosz rakétatámadás

Rakétacsapás érte az odesszai régiót, az oroszok egy dnyeszteri hidat támadtak – írta a Kyev Independent. 

A román határ közelében lévő Bilhorod-Dnyisztrovszkij régiót és Odessza régiót összekötő Zatoka-híd gyakorlatilag megsemmisült.

The Zatoka Bridge connecting the Bilhorod-Dnistrovskyi Region near the Romanian Border and the Odessa Region appear to have been Severely Damaged by Russian Missiles Strikes earlier. pic.twitter.com/Svlas6VflA

— OSINTdefender (@sentdefender) April 26, 2022

ENSZ: készek vagyunk megmenteni a mariupoliakat

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége kész megmenteni a mariupoli lakosokat.

A főtitkár a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ENSZ „készen áll humán- és logisztikai erőforrásainak teljes mozgósítására, hogy életeket menthessen Mariupolban”. Valamint azt javasolta, hogy a szövetség a Vöröskereszttel és az orosz és ukrán csapatokkal együttműködve segítse a civilek kimenekítését az ostromlott városból.

Ukrajnának sürgősen szüksége van humanitárius folyosókra az emberek kimenekítéséhez – idézi Guterrest a Sky News.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint még túl korai arról beszélni, hogy ki közvetítsen egy béketárgyaláson, de hozzátette, Moszkva elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett.

Ugyanakkor hozzátette, Oroszország elutasította Ukrajna azon javaslatát, hogy a béketárgyalások helyszíne Mariupolban legyen – írja a Guardian.

Lavrov szerint Oroszország kész együttműködni ebben az ENSZ-szel és a Vöröskereszttel. Hozzátette azonban azt is, hogy a Mariupolban rekedtek megmentéséről nem lesznek külön tárgyalások, mert ez a kezdeményezés csak teátrális gesztus volt Ukrajna részéről, „valószínűleg akartak egy újabb szívszorító jelenetet rendezni”. Lavrov szerint ha az ukránok komolyan gondolják a munkát, akkor inkább minél előbb válaszoljanak az orosz kezdeményezésekre. Szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmen kívül hagyta a legutóbbi orosz javaslatokat.

Valami nagyon ég a mariupoli gyárban, 35 légicsapás érte

A közösségi médiában megjelent fotók szerint sűrű fekete füst borította be az Azovsztal gyárat.

Az ukrán hadsereg legutóbbi jelentésében azt írták, hogy az oroszok továbbra is lövik a létesítményt, ahova az utolsó mariupoli ukrán védők bevették magukat.

Az ukrán Hromadske TV értesülése szerint csak az előző éjjel mintegy 35 légicsapás érte a létesítményt. Úgy tudják, hogy egy üzlet gyulladhatott ki a gyár területén – írja az Index.

Black smoke over the #Azovstal plant in #Mariupol. pic.twitter.com/Zqtpqh7CAc

— NEXTA (@nexta_tv) April 26, 2022

Orosz vezető: kezdődhet a különleges hadművelet újabb szakasza

Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője kedden azt írta: amint az orosz katonák elérik a donyecki régió határait, meg kell kezdeni az ukrajnai különleges hadművelet újabb szakaszát.

A szakadár állam vezetője arra hivatkozott, hogy a Moldovában, a Dnyeszter menti köztársaságban történt incidenst, valamint az orosz határterületeket ért csapásokat nem lehet válasz nélkül hagyni.

IWH: recessziót okozna Németországban az orosz gázszállítások leállítása

Az orosz gázellátás leállítása recesszióba taszítaná Németországot, de a hatások regionálisan eltérőek lennének a hallei IWH gazdaságkutató intézet kedden publikált tanulmánya alapján.

Az IWH (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle) kutatóintézet számításai szerint jelentős gazdasági károkkal kell számolni „ott, ahol a feldolgozóipar különösen magas hozzáadott értéket állít elő, például több dél-németországi körzetben és nagyvárosban”. Az IWH szerint 2023-ban a német bruttó hazai termék két százalékkal csökkenhet.
A kutatók azzal a feltételezéssel éltek kalkulációikban, hogy a gázellátás befagyasztása esetén a tározók 2022/23-as évek fordulóján kiürülnek, és 2023 tavaszán a különböző ipari ágazatoknak szállított gázmennyiség csökken. Eltérő gazdasági szerkezetük miatt a különböző régiókat eltérő mértékben érintené a válság. A legnagyobb mértékben a feldolgozóipart, a bányászatot és az energiaellátást érintené az orosz gázembargó.
Például a bruttó hozzáadott érték 2022-ben és 2023-ban Észak-Rajna-Vesztfáliában 40,8 milliárd euróval, Bajorországban 38,6 milliárd euróval, Baden-Württembergben pedig 35,4 milliárd euróval csökkenne. Ezzel szemben Brémában a csökkenés csak 2 milliárd eurót, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Saar-vidéken 2,1 milliárd eurót, Szász-Anhaltban pedig 3,5 milliárd eurót tenne ki.
Összességében Nyugat-Németországot gazdasági struktúrája miatt jelentősen jobban érintené a válság: a bruttó hozzáadott érték csökkenése itt 173,1 milliárd eurót tenne ki, Kelet-Németországban csak 27,1 milliárd eurót. A foglalkoztatás csökkenése nyugaton nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal csökkenne, míg a keleti tartományokban 5,6 százalékkal.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden délután is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. Mutatjuk a látványos grafikát!

A tárca egyébként hírszerzési jelentések alapján közölte, az orosz erők valószínűleg megpróbálják bekeríteni az erősen megerősített ukrán állásokat Ukrajna keleti részén. Azt írták, Kreminna városa elesett, Izjumtól délre pedig súlyos harcokról érkeztek jelentések, miközben az orosz erők északról és keletről Szlovjanszk és Kramatorszk városai felé próbálnak előrenyomulni. Az ukrán erők Zaporizzsjában védekezésre készülnek egy esetleges délről érkező orosz támadásra.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 26 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/9Xi445WlUd

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/SNzLFoP0pA

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 26, 2022

Orosz rádiótornyokat robbantottak fel Moldovánál

Felrobbantottak két, az orosz rádiót adásait sugárzó rádiótornyot Moldova oroszbarát szakadár területén, a senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaságban. A helyi belügyminisztérium szerint két robbanás történt kora reggel, a tornyok pedig ledőltek. Hogy ki és miért követte el ezt a rombolást, arról egyelőre nem jött információ.

Mindez azért is aggasztó, mert a múlt héten az orosz hadsereg egyik vezetője arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni hadjáratuk célja Donbasz és Dél-Ukrajna elfoglalása, hogy a Krím mellett a Dnyeszter Menti Köztársasággal is szárazföldi összeköttetést alakítsanak ki, hogy „megvédhessék” az ott élő oroszokat.

Moldova oroszbarát szakadár területe, a Dnyeszter Menti Köztársaság biztonsági tanácsa egyébként terrorista támadásnak nevezte az állambiztonsági minisztérium épületében történt robbantást, csakúgy, mint a két rádiótorony felrobbantását. Mindez ürügyet teremthet egy orosz beavatkozásra, ahogy az már korábban már több alkalommal történt a térségben.

Mielőbbi békés megoldást sürgetett Moszkvában az ENSZ-főtitkár

António Guterres ENSZ-főtitkár ma Moszkvába utazott, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott.

Guterres azt mondta: Érdekeltek vagyunk abban, hogy megtaláljuk a lehetőségeket a hatékony párbeszéd, a mielőbbi tűzszünet és a békés megoldás feltételeinek megteremtésére.

Majd úgy folytatta: Tudom, hogy különbözőképpen értelmezzük azt, ami Ukrajnában történik. Ez viszont nem lehet akadálya annak, hogy párbeszédet folytassunk arról, hogy az embereknek minél kevesebbet kellett elszenvedniük.

ENSZ: több mint 8 millióan menekülnek el Ukrajnából idén

Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint idén várhatóan több mint 8 millió ember menekül el Ukrajnából – számolt be az Independent.

Az elmúlt két hónapban egyébként több mint 5 millióan menekültek el az országból. Ezenkívül további 12,7 millió ember hagyta el az otthonát, és költözött más térségbe.

Egyesült Államok: Ukrajna képes megnyerni a háborút

Lloyd Austin védelmi miniszter úgy gondolja, hogy Ukrajna képes legyőzni Oroszországot – számolt be a Sky News.

Ukrajna egyértelműen hisz abban, hogy győzni tud, ahogyan itt mindenki más is – mondta.

A brit haderő minisztere, James Heappey hasonlóan látja a helyzetet, szerinte Oroszország nem feltétlenül foglalja el a donbaszi régió területeit, ugyanis „minden esély megvan arra, hogy az ukránok elüldözik az orosz csapatokat”.

Moldova biztonsági értekezletet hívott össze

Kedd hajnalban robbanások hallatszottak a moldovai szakadár Dnyeszteren túli régióban; két rádióantennát rongáltak meg az orosz robbantások a területen. Látszólag az orosz bombázások elérték a moldovai régiót kedden kora reggel.

Ennek hatására Maia Sandu moldovai elnök kedden összehívta az ország legfelsőbb biztonsági tanácsának ülését – számolt be a Sky News. A régió nemzetközileg Moldova része, de jelenleg orosz megszállás alatt áll.

Halálos áldozata is van a zaporizzsjai erőműhöz közeli támadásnak.

Egy ember meghalt és egy személy megsérült, miután az orosz hadsereg két rakétát lőtt ki az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű közelében – írja a Fox News.

⚡️ One dead, one wounded in Russian missile attack on Zaporizhzhia.

According to Zaporizhzhia Regional Military Administration on April 26, two of the guided missiles hit the site of an industrial enterprise in the region and one exploded prior to reaching its target.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 26, 2022

Több mint 22 ezer orosz katona eshetett már el

A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők jelentése szerint az oroszok körülbelül 22,1 ezer katonát veszítettek.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint ezenkívül Oroszország veszteségei között szerepel

• 918 tank,
• 2308 páncélozott harci jármű,
• 416 tüzérségi rendszer,
• 149 rakéta-meghajtású gránátvető,
• 69 légvédelmi berendezés,
• 184 repülőgép,
• 154 helikopter,
• 8 hajó,
• 76 üzemanyagtartály és
• 205 drón.

Közös hadgyakorlatot tart Oroszország és Belarusz

A minszki védelmi minisztérium elmondása szerint Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatot tart Belaruszban – számolt be az Independent.

A gyakorlaton a légierők és a légvédelmi erők is részt vesznek, erre április 26. és 29. között kerül sor – közölte a minisztérium.

Oroszország azt állítja, hogy 500 ukrán katonát ölt meg az éjszaka folyamán

Az orosz légierő 87 ukrán katonai célpontot támadott meg az éjszaka, és mintegy 500 katonát ölt meg – számolt be a Sky News.

A brit hírszerzés szerint a konfliktus kezdete óta körülbelül 15 ezer orosz katonát öltek meg.

Nullára csökkentette az ukrán importtermékek vámját a brit kormány

Nullára csökkentette az Ukrajnából érkező importáruk vámját keddtől a brit kormány.

Anne-Marie Trevelyan brit külkereskedelmi miniszter bejelentése szerint a teljes ukrán importra vonatkozó vámintézkedés az Ukrajnának nyújtott szélesebb körű gazdasági támogatás része.
E támogatás keretében London megszüntette keddtől az ukrán importtermékek összes behozatali kvótáját is.
A szaktárca tájékoztatása szerint London az ukrán kormány közvetlen kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását.
A londoni külkereskedelmi minisztérium kiemelte, hogy különösen a brit piacra irányuló ukrán árpa-, méz- és baromfiexport vámmentesítése jelent segítséget az ukrajnai termelőknek olyan időszakban, amikor erre a legnagyobb szükségük van.
A minisztérium tájékoztatása szerint a brit kormány mindemellett egymilliárd font értékben hitelgaranciákat is vállal Ukrajna számára.
A Downing Street korábbi bejelentése szerint e garanciacsomagon belül London 500 millió dollár értékű, Ukrajnának folyósítandó új világbanki hitelcsomagra is garanciát vállal.
A brit külkereskedelmi minisztérium közölte azt is, hogy az ukrán import vámliberalizálásával egy időben London megtiltotta az olyan termékek oroszországi exportját, amelyeket az ukrán lakossággal szembeni elnyomó intézkedések érvényesítésére is fel lehet használni. Ezek közé tartoznak a lehallgatásra és megfigyelésre is alkalmas felszerelések.
A brit kormány emellett megtiltotta az orosz ezüst- és faipari termékek importját, és 35 százalékponttal emelte egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámját.
Nagy-Britannia az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan szélesíti az Oroszország elleni kereskedelmi szankciókat.
A múlt hét óta tilos az orosz vas- és acéláruk nagy-britanniai importja, emellett a brit kormány megtiltotta a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiák, valamint a luxustermékek oroszországi exportját is.
London ugyancsak megszüntette a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatásokat, és teljes körű tilalmat hirdetett az orosz gazdaságba irányuló brit befektetésekre, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjára.
Az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot.

Németország is szállíthat páncélosokat Ukrajnának

Németország is szállíthat páncélosokat az orosz háború ellen védekező ukrán hadseregnek, egy gyártó már meg is szerezte a kormány támogatását az exporthoz – jelentették kedden német hírportálok.

A Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg (Bundeswehr) használt.
A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. Hozzátették, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.
A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.
Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.
A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.

A harmadik világháború valós veszélyére figyelmeztetett Szergej Lavrov

Reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfő este az állami tévé Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában.

Szavait az orosz Interfax hírügynökség idézte.

„The danger is serious, it is real, you can’t underestimate it,” Lavrov said of the likelihood of World War III given the current tensions.https://t.co/9BqlNZXXRy

— The Moscow Times (@MoscowTimes) April 25, 2022

Lavrov szerint a háborús veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni. A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban kevés írott szabály volt, (…) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva.

Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz–amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült.

Lengyel miniszterelnök: Varsó harckocsikat küldött Kijevnek

Lengyelország harckocsikat küldött Ukrajnának – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Twitter-oldalán. A kormányfő ugyanakkor biztonsági megfontolásokra hivatkozva nem közölte a harcjárművek számát.

Poland supports ?? in a time of war and will do so in a time of reconstruction as well. At a meeting with @Denys_Shmyhal we signed an agreement thanks to which??will help facilitate trade between??and the rest of the world.Polish companies will help with the reconstruction effort pic.twitter.com/6xnuuvKJ5z

— Mateusz Morawiecki (@MorawieckiM) April 23, 2022

 lengyel sajtó értesülése szerint negyven T-72-es harckocsiról van szó, de a varsói vezetés ezt nem erősítette meg.

Morawiecki szombaton jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel folytatott krakkói megbeszélésén, hogy Varsó nagyjából hétmilliárd zloty (563 milliárd forint) értékű katonai támogatást fog nyújtani a kijevi vezetésnek.

A február 24-én indult ukrajnai orosz hadművelet óta Lengyelország páncéltörő- és légvédelmi rakétákkal, tarackágyúkkal, lőszerrel és drónokkal látta el a kijevi kormányerőket.

ORFK: Több mint tízezren érkeztek hétfőn Magyarországra

Az ukrán-magyar határszakaszon 3938 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6140-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.

A beléptetettek közül a rendőrség 485 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.

Hitelminősítő: Oroszországnak 10 évre lesz szüksége a gazdaság helyreállítására

A hitelminősítő szakértői úgy vélik, hogy Oroszországnak 10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy visszaállítsa a gazdaságát a 2021-es szintre.

Az S&P szerint 2023-ban Oroszország GDP-je még további 1,9 százalékkal csökken, majd 2024-ben már 1,6 százalékkal, 2025-ben pedig 1,9 százalékkal nő.

Oroszországban az infláció idén 17,8 százalék, jövőre 10 százalék, 2024-ben 7,5 százalék, 2026-ra pedig 4,6 százalékra mérséklődik az S&P előrejelzése szerint, amit a Kommerszant idézett.

A hitelminősítő szakértői azzal számolnak, hogy Ukrajna GDP-je idén 45,7 százalékkal csökken. Fehéroroszország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán gazdasága is hanyatlik az Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolataik miatt.

Putyin ma Moszkvában fogadja az ENSZ főtitkárát

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában fogadja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, de szakértők szerint csekély esély van az előrelépésre az ukrajnai konfliktus megoldásában.
Putyin és Guterres találkozóján az egyik fontos kérdés várhatóan Mariupol városa lesz majd, ahol az orosz hadseregnek a két hete tartó ostrom ellenélre sem sikerült elfoglalnia az Azovsztal vas- és acélművet.

Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az üzem területén és alagsorában tartózkodó ukrán védőket.

Ukrajna arra kérte Guterrest, hogy gondoskodjon egy humanitárius folyosó kialakításáról az Azovsztal területén menedéket kereső civilek kimenekítésére.

Az ENSZ főtitkára várhatóan csütörtökön Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Herszonban levették az ukrán zászlókat az orosz katonák

Bár az orosz hadsereg már februárban behatolt a háború előtt 300 ezres Herszonba, a Krímtől északra fekvő régió központjának legitim önkormányzatát csak most távolították el – írta az Ukrainszka Pravda. Hétfő este hatoltak az orosz katonák az épületbe, levették az ukrán zászlót, elvették a kulcsokat, hazaküdték az önkormányzat dolgozóit.

Herszonban az orosz megszállás ellenére rendszeresek voltak a békés tüntetések, az orosz páncélosok gyűrűjében – amíg egy idő után nem kezdtek el lőni a fegyverteken tömegre.

ISW: továbbra is tűz alatt az Azovsztal

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők április 25-én precíziós rakétacsapásokat mértek öt ukrán vasútállomásra Közép- és Nyugat-Ukrajnában, hogy valószínűleg megzavarják a kelet-ukrajnai ukrán erősítést és a nyugati segélyszállítmányokat. A helyi ukrán ellentámadások az elmúlt 24 órában Herszontól északra és Izjumtól nyugatra foglaltak vissza kisebb területeket. Az orosz erők továbbra is csekély előrehaladást értek el a szétszórt, kis léptékű támadásaikkal Kelet-Ukrajnában.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők az elmúlt 24 órában folytatták a szárazföldi támadásokat a mariupoli Azovsztal Acélgyár ellen. Az orosz tisztek úgy ítélhetik meg, hogy május 9-ig nem tudják kiéheztetni a megmaradt védőket (ez egy lehetséges, önmaguk által megszabott határidő Mariupol elfoglalásának befejezésére). Az orosz erők valószínűleg sok veszteséget szenvednek el, ha folytatják a jelentős szárazföldi támadásokat a létesítmény felszámolására.
• Az orosz erők felgyorsítják erőfeszítéseiket a megszállt Mariupol biztosítására, de valószínűleg széles körű ukrán ellenállással kell szembenézniük.
• Az elmúlt 24 órában a folytatódó orosz támadások Kelet-Ukrajnában alig vagy egyáltalán nem juttattak az agresszor kezére további területeket.
• Az Izjum körüli taktikai ukrán ellentámadások valószínűleg akadályozzák az orosz erőfeszítéseket az ukrán erők bekerítésének befejezésére.
• Az orosz erők az elmúlt 48 óra kisebb veszteségei után újabb támadásokra készülnek a dél-ukrajnai Herszon megye egészének elfoglalására.
• Az orosz erők valószínűleg hamis zászlós támadást hajtottak végre Dnyeszteren túl (Oroszország illegálisan megszállt területe Moldovában), hogy felerősítsék a moldovai oroszellenességre vonatkozó állításaikat, de a Dnyeszteren túli erők továbbra sem valószínű, hogy belépnek az ukrajnai háborúba.

Újabb ukrán város került orosz ellenőrzés alá, állítja a brit hírszerzés

A brit védelmi minisztérium legújabb jelentéséből kiderül, hogy elesett Kreminna városa, és Izjumtól délre súlyos harcok dúlnak.

Mindeközben az orosz erők északról és keletről Szlovjanszk és Kramatorszk városai felé próbálnak előrenyomulni – számolt be róla az Independent.

Az orosz erők valószínűleg megpróbálják bekeríteni az ukrán csapatokat az ország keleti részén – tették hozzá.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 26 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/agUoc4mRcj

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/vnxIPbDJOZ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 26, 2022

Az Egyesült Államok célja legyengíteni Oroszországot

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn ukrajnai látogatása végén kijelentette, az Egyesült Államok célja, hogy Oroszországot annyira „legyengítse”, hogy többé ne legyen hatalma egy szomszédos állam megszállására – írja a New York Times.

Elismerte, hogy a konfliktus átalakulhat, az Ukrajna feletti irányításért vívott csatából olyan harcba, amely Washingtont közvetlenebbül szembeállítja Moszkvával.

Joe Biden amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy nem akarja, hogy a háború az Egyesült Államok és Oroszország közötti verseny legyen.

A NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció a harmadik világháborúhoz vezetne, aminek megelőzésére törekednünk kell – mondta március elején, alig két héttel a háború kitörése után.

Lavrov: a NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal

A nyugati katonai támogatás azt jelenti, hogy a NATO „lényegében háborúban áll Oroszországgal”, Moszkva pedig ezeket a fegyvereket legitim célpontnak tekinti – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami televíziónak adott interjúban.

„A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal egy meghatalmazott (Ukrajna) útján, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent” – jelentette ki a külügyminiszter még hétfőn.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azt javasolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy minden alkalommal szigorítsa Kijev álláspontját a Moszkvával folytatott tárgyalásokon – állította az orosz politikus.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy valós a veszélye a harmadik világháború kitörésének. „A veszély komoly, valós, nem lehet alábecsülni” – fogalmazott az orosz külügyminiszter. Hozzátette, hogy ugyanilyen fontos a nukleáris fegyverkezés kérdése is.

Donald Trump elnöksége alatt a legmagasabb szinten támogattuk Moszkvában és Washingtonban, hogy erősítsék meg Gorbacsov és Reagan 1987-es kijelentését, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és soha nem szabad megtörténnie – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette, hogy akkor is sürgették az amerikai vezetést, hogy határozottan foglaljanak állást ebben a kérdéseben, de „sajnos nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat ilyen lépés szükségességéről”. Elmondása szerint viszont Joe Biden elnöksége alatt, tavaly júniusban a genfi csúcson tettek ilyen nyilatkozatot. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja is.

A miniszter elmondta, nem szeretné, ha ezeket a kockázatokat mesterségesen felfújnák olyan helyzetben, ahol ezek óriási jelentőséggel bírnak. Lavrov szerint sokan mégis megteszik ezt, és nem gondolnak a következményekre.

Arról, hogy Moszkva mire kész a harmadik világháború kitörésének megelőzése érdekében, a miniszter azt mondta: „Oroszország már évek óta sokat tesz ennek érdekében”.

Zelenszkij szerint több mint 900 ukrán települést foglaltak el az oroszok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, idő kérdése, hogy felszabaduljanak az ukrán földek, de a küzdelmet folytatni kell.

Egyelőre 931 települést foglaltak el. Sok város és közösség áll az orosz hadsereg ideiglenes ellenőrzése alatt. De nincs kétségem afelől, hogy csak idő kérdése, hogy felszabadítsuk a földünket – mondta az ukrán elnök. Hozzátette, hogy Oroszország hatalmas erőforrásokat költhet a háború finanszírozására.

A történelem tanulságai jól ismertek. Ha fel akarsz építeni egy évezredes birodalmat, veszítesz. Ha el akarod pusztítani a szomszédjaidat, veszítesz. Ha vissza akarod állítani a régi birodalmat, veszítesz. És ha az ukránok ellen lépsz, veszítesz – mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta továbbá: „Ha győzelem van, azt mindenki érzi. Ha béke van, mindenki látja. De hogy ez megtörténjen, nem szabad arra gondolnunk, hogy mikor mi lesz”.

Mindennap azon kell gondolkodnunk, hogyan tehetjük még elviselhetetlenebbé a megszállók tartózkodását a földünkön – hangsúlyozta Zelenszkij. Kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a békére, azonban – mint mondta – ahhoz, hogy Oroszország békére törekedjen, minden ukránnak harcolnia kell és meg kell védenie a szabadságot.

Zelenszkij: az orosz népszavazás elleni ukrán kiállás bizonyítja, hogy Ukrajna győzni fog

Zelenszkij elnök hétfő éjszakai videóbeszédében üdvözölte, hogy „népe nem hajlandó támogatni az orosz megszálló erőket”. Az ukrán elnök két nappal azelőtt mondta ezt, hogy Oroszország népszavazást kíván szervezni Ukrajna megszállt Herszon megyéjében, írja a CNN-re hivatkozva a Telex.

„Az emberek a megszállt városokban tiltakozásukkal kimutatták a megszállókhoz való hozzáállásukat. Azt, hogy Ukrajna biztosan nyerni fog” – mondta. Hozzátette, Oroszország „népszavazását” színleltnek tartja. Az oroszok az úgynevezett népszavazásban a régió függetlenségéről kívánnak szavazni. Az elnök közölte, hogy Ukrajnában 931 települést szabadítottak fel az ukrán erők.

„A történelem tanulságai ismertek. Ha ezeréves Birodalmat akarsz építeni, veszítesz. Ha el akarod pusztítani a szomszédodat: veszítesz” – fogalmazott.

Az ukrán elnök hozzátette, felgyorsítják csatlakozásukat az Európai Unió felé, amennyire csak lehet.

Minél előbb tárgyalna Ukrajnáról Joe Biden és Emmanuel Macron

Telefonon beszélt egymással hétfőn Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök. A felek egyetértettek abban, hogy haladéktalanul megvitatják a globális kihívásokat, köztük az ukrajnai háborút – közölte a francia elnöki hivatal alapján az MTI.

A két politikus megállapodott a jelentősebb globális kihívásokkal kapcsolatos párbeszéd felélénkítésében, különös tekintettel az ukrajnai háborúval kapcsolatos olyan kérdésekre, mint az élelmiszer-ellátás biztosítása.

A Fehér Ház közleményében arról számolt be, hogy Biden jelezte készségét a szoros együttműködés folytatására Marconnal a kölcsönösen fontosnak tartott globális ügyekben.

Heves harcok folynak Luhanszkban és Donyeckben

Ukrán tisztviselők és az orosz védelmi minisztérium is heves harcokról számolt be a kelet-ukrajnai Luhanszkban. Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai vezetője hétfőn az ukrán televízióban azt mondta, hogy az oroszok „mindent a földdel tesznek egyenlővé”, írja a CNN. Hajdaj hozzátette, Novotoskivka falujában lényegében „már nem maradt épen ház”.

Hajdah szerint az orosz erők továbbra is megpróbálnak áttörni a szomszédos városokba. Nyugatabbra az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy Szlovjanszk város közelében négy parancsnoki állomást és egy lőszerraktárt semmisítettek meg. Az orosz erők megpróbálják jelenleg elérni a donyecki és luhanszki régiók határait.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine