quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 60. napja – FRISSÜL

2022. április 24.

Immár hatvanadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Rakéták csapódtak be Poltavában, kigyulladt egy gyár

A Poltavai területen, Kremencsuk település közelében rakéták csapódtak be, ennek következtében kigyulladt egy gyárépület.

Dmitro Lunin, a Poltavai terület kormányzója is megerősítette a hírt, de a károkról, veszteségekről még nem tudott beszámolni. Azt viszont elmondta, hogy összesen kilenc orosz rakéta csapódott be a környéken.

Financial Times: Putyint nem érdeklik a tárgyalások, nagyot akar nyerni Ukrajnában

Vlagyimir Putyin már nem érdekelt abban, hogy diplomatikus úton rendezze az ukrajnai konfliktust – legalábbis erről beszéltek a Financial Timesnak az orosz elnökhöz közel álló források. A Sky News szemléje szerint a brit üzleti lap arról ír, Putyin most már arra hajt, hogy minél nagyobb területeket szerezzen meg Ukrajnában.

Bár a Financial Times forrásai szerint az orosz elnök márciusban még komolyan hajlott volna arra, hogy fegyverszüneti megállapodást kössenek Ukrajnával, most már szerinte nem tudnak elérni semmit diplomatikus úton, mert zsákutcába jutottak a tárgyalások.

„Putyin őszintén hisz azokban a marhaságokban, amiket hall az [orosz] tévében, és nagyot akar nyerni” – mondta egy forrás a brit lapnak. Az elnök álláspontja valószínűleg a Moszkva cirkáló elvesztéséhez köthető, ami bár az oroszok szerint technikai hiba miatt süllyedt el, az ukránok szerint ők lőtték ki a hadihajót. A Financial Times forrása szerint a hajó elsüllyesztése miatt Putyin már „nem tűnik győztesnek”, mert az eset „megalázó volt”.

Csuhuivot lőtte az orosz hadsereg, egy férfi meghalt

Az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivtól délkeletre fekvő Csuhuivot lőtték. Találat ért két lakóházat, köztük egy többemeletes épületet. Életét vesztette egy 59 éves férfi, hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök.

Ausztria ellenzi, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen

Miután az ukrán elnök, Zelenszkij azt követelte, hogy vegyék fel Ukrajnát az Európai Unióba, megszólalt az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg. Az AFP információi szerint azt mondta: ellenzi, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon.

Több tucatnyi bucsai civilt öltek meg az orosz tüzérség fémnyilaival

Az ukrajnai Bucsa orosz megszállása alatt civilek tucatjait az orosz tüzérség által kilőtt lövedékek apró fémnyilai ölték meg – közölték igazságügyi orvosszakértők.

A Kijevtől északra fekvő régióban, ahol a megszálló orosz erőket atrocitásokkal vádolják, a tömegsírokban talált holttestek boncolását végző patológusok és halottkémek elmondták, az emberek fejében és mellkasában apró fémnyilakat, úgynevezett fléchettákat találtak.

Független fegyverszakértők, akik a Guardian szerint a holttestekben talált fémnyilakról készült képeket megvizsgálták, megerősítették, hogy fléchettekről van szó, amelyek az első világháborúban széles körben használt gyalogság elleni fegyverek.

Ezeket az apró fémnyilakat tank- vagy tábori lövegek lövedékei tartalmazzák. Egy-egy lövedék akár 8000 fléchettet is tartalmazhat. A lövedékek kilövés után akkor robbannak fel, amikor egy időzített gyújtózsinór felrobban és a föld felett felrobban.

A fléchettek, amelyek jellemzően 3 centiméter és 4 centiméter hosszúak, kiszabadulnak a lövedékből, és egy kúp alakú ívben, körülbelül 300 méter széles és 100 méter hosszú ívben szóródnak szét. Az áldozat testébe csapódva a nyílvessző elveszítheti merevségét, és horoggá hajolhat, míg a nyílvessző négy uszonyból álló hátsó része gyakran letörik, ami egy második sebet okoz – írja az Index.

ENSZ: közel 5,2 millióan menekültek el a háború elől

Megközelíti az 5,2 milliót azoknak a száma, akik Oroszország két hónappal ezelőtti inváziója óta elmenekültek a Ukrajnából – közölte vasárnap az ENSZ menekültügyi szervezete a Guardian értesülései szerint.

Az 5 186 744-es összlétszám 23 058 fővel magasabb, mint a szombati adat – közölte az UNHCR. Április folyamán eddig több mint 1 millió 151 ezer ember hagyta el az országot, míg csak márciusban 3,4 millióan.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szerint Ukrajnán belül több mint 7,7 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. A gyermekek csaknem kétharmadának el kellett hagynia otthonát, beleértve azokat is, akik az országban maradtak.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a szomszédos országokba menekültek száma a következő:

  • Lengyelország: 2 899 713
  • Oroszország: 578 255
  • Románia: 774 074
  • Magyarország: 489 754
  • Moldova: 433 214
  • Szlovákia: 354,329
  • Fehéroroszország: 24 084

Verescsuk szerint az orosz erők nem engedtek humanitárius folyosót nyitni Mariupolból

Az ortodox húsvét vasárnapján sem sikerült humanitárius folyosót nyitni az Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosból, mert az orosz erők nem szavatolták a tűzszünet bevezetését – állította ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap egy tévéműsorban.

Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. „Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.
Közben az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Harkivtól délkeletre fekvő Csuhuivot lőtték. Találat ért két lakóházat, köztük egy többemeletes épületet. Életét vesztette egy 59 éves férfi, hárman megsérültek – hozta nyilvánosságra Volodimir Timosko, Harkiv megyei rendőrfőnök.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Herszon megyében orosz erők ukrán zászlókat tűztek azokra a harckocsikra, amelyekkel lakott területeket vettek tűz alá. A parancsnokság leszögezte, hogy az ukrán fegyveres erők egységei nem lőnek civil lakóépületekre akkor sem, ha ott orosz katonák rejtőznek. A jelentésükben kifejtették, hogy az oroszok pszichológiai nyomást akarnak gyakorolni a polgári lakosságra, hogy biztosítsák a tervezett „népszavazások” támogatását, és megpróbálják annektálni Ukrajna általuk ideiglenesen elfoglalt területeit. A parancsnokság hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek húsvétra virradó éjjel a déli országrészben 12-szer mértek csapást az orosz csapatokra. A támadások következtében az orosz erők 11 katonát és három páncélozott járművet veszítettek.
A kijevi vezérkar vasárnap délutáni helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a Donyec-medencében és a harkivi régióban offenzívát próbáltak végrehajtani, de nem jártak sikerrel, „veszteségeket szenvedtek, és kénytelen voltak visszavonulni a korábban megszállt vonalakra”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint húsvét vasárnap az elfoglalt Herszon megye kivételével minden ukrajnai régióban légiriadók voltak.

Orosz tábornok: a Szarmat rakéta több hiperszonikus csapásmérő egység hordozására képes

Az orosz Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta egyszerre több hiperszonikus csapásmérő egység hordozására lesz alkalmas – jelentette ki Szergej Karakajev vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka vasárnap a Rosszija 1 televízióban.

A tábornok szerint a Szarmat sokkal erősebb, mint az jelenlegi Avangard hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokk hordozója. Karakajev szerint egyetlen más országban sincs még hadrendbe állítva ilyen rendszere.
A Szarmatot kifejlesztő Makejev Rakétaközpont vezérigazgatója és főkonstruktőre, Vlagyimir Gyegtyar azt mondta, hogy az új rakéta – amelyet „a rakétatechnika csúcsának” nevezett – az egész Föld körüli röppályán képes haladni és bármelyik irányból csapást mérni.
A Szarmat első tesztindítását szerdán hajtották végre az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtéren. A rakéta által szállított tesztblokkok elérték a célterületet a Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlótéren. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája.
A minisztérium közölte, hogy a Krasznojarszki területen lévő Uzsur rakétakomplexumban már folynak az előkészületek a fő rakétaezred átfegyverzésére az új rakétarendszerrel. A fejlesztés alatt álló R-28-as Szarmat rakétarendszer az 1988-ban hadrendbe állított R-36M2-es Vojevoda helyét veszi át.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tesztindítás napján egyebek között arra mutatott rá, hogy a Szarmatot kizárólag orosz gyártmányú egységekből és alkatrészekből építették meg, ami leegyszerűsíti a belföldi sorozatgyártását és felgyorsítja a rendszerbe állítását. Szakértők szerint az új rakéta állomásoztatására kis átalakítással a Vojevoda silója is alkalmas.
A Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta 10 vagy több robbanótöltettel szerelhető fel az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint. Az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy a hordozó 10 tonna súlyt elérő, szétváló töltetet képes a világ bármely pontjára eljuttatni, akár az Északi-, akár a Déli-sarkon keresztül.
Az új fegyver évek óta fejlesztés alatt állt, ezért a tesztindítása nem okozott meglepetést a Nyugat számára, de különös hangsúlyt adott neki, hogy rendkívüli geopolitikai feszültség idején történt, amikor Oroszország háborút visel Ukrajnában.
A Mach 27 sebesség (a hangsebesség huszonhétszerese, mintegy 33 ezer kilométer óránként) elérésére, irány- és magasságváltoztatásra képes Avangard hiperszonikus eszközöket 2019 decemberében állították hadrendbe az orosz hadseregben.

Kijev külön tárgyalást javasol Moszkvának a mariupoli helyzet rendezésére

Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője, az Oroszországgal tárgyaló kijevi küldöttség tagja vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben.
A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel, valamint csapatokat és haditechnikát vonnak a térségbe a gyárterület megrohamozásához.
A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse „maradék reputációját”: valódi „húsvéti” tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál, haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére, és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán-orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.
Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy az Azovsztal területét továbbra is körbezárva és tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és nehézbombázó repülőgépekkel is intéz légi csapásokat.
Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó.
A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 179 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 873 harckocsit, 2238 páncélozott harcjárművet, 408 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 147 rakéta-sorozatvetőt.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé. „Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem” – mondta. A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint „az ukrán nép túl nagy árat fizet számos európai kormány hibáiért, és elfogult valóságfelfogásuk már Európa politikai és gazdasági meggyengüléséhez vezetett”.
Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.

Moszkva: az orosz tüzérség és rakéták 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg

Az orosz rakétaerők és tüzérség egységei az éjszaka folyamán 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg – közölte a vasárnap délelőtti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a szétlőtt célpontok között egyebek között 26 harcálláspont, 367 erődítmény, valamint négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktár volt. Elmondta, hogy az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le.
Nagypontosságú földi-föld rakétákkal robbanóanyag-gyártó üzemet romboltak le Pavlograd közelében. A légerő gépei az éjszaka folyamán 26 ukrán katonai létesítményt támadtak, megsemmisítve egy zászlóaljparancsnokságot, valamint mintegy 150 „nacionalistát” és 40 páncélozott járművet.
Konasenkov szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 551 drónt, 264 légvédelmi rakétarendszert, 2496 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 282 rakéta-sorozatvetőt, 1093 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2343 speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki „népi milícia” 53, a luhanszki pedig 16 ukrán katona elestéről számolt be az elmúlt nap folyamán. A donyecki hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán ukrán részről 41 alkalommal nyitottak tüzet a Moszkva által függetlennek elismert entitás területére, 277 lövedéket kilőve. A támadások következtében egy ember életét vesztette, hárman pedig megsebesültek, 31 lakóépület és két szociális létesítmény megsérült.
Ukrán oldalról a Donyec-medencei harcok február 17-én kezdődött kiéleződése óta 2208 alkalommal nyitottak tüzet, 1993 alkalommal nehézfegyverek bevetésével a „népköztársaságra”, ami 81 civil halálát, további 354 sebesülését okozta, köztük 30 gyerekét. Az ukrán hadsereg 2622 házat és 578 szociális objektumot, köztük egészségügyi és 84 közoktatási intézményt rongált meg, összesen 22 766 lövedéket kilőve a területre, köztük 25 Tocska-U harcászati és 2 795 Grad-rakétát.
A donyecki területvédelem közölte, hogy az elmúlt nap folyamán 409 embert, köztük 67 gyereket menekítettek ki Mariupolból Bezimennojébe. Március 5. óta 22 580 embert menekítettek ki ezen az útvonalon.
Az ortodox húsvét alkalmából, ahogy minden orosz templomban, az orosz fegyveres erők kubinkai főtemplomában és Szíriában, a hmejmími légibázison is éjjeli liturgiát tartottak. Vlagyimir Putyin elnök a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban vett részt az istentiszteleten, a szertartást Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája mutatta be.
Kirill arra kérte a hívőket, hogy aki csak teheti, vegyen részt a katonai összecsapások áldozatainak megsegítésében. Putyin a Kreml honlapján megjelent üzenetben köszöntötte a húsvétot ünneplőket és külön az egyházfőt is. Az elnök szerint az ünnep egyesíti az ortodox keresztényeket és minden orosz állampolgárt, „akik Krisztus feltámadását ünneplik a magas erkölcsi eszmék és értékek körül, amely felkelti az emberekben a legvilágosabb érzéseket, az élet, a jóság és az igazságosság győzelmébe vetett hitet”. Méltatta az orosz ortodox egyháznak és más keresztény felekezeteknek a történelmi, kulturális és spirituális hagyományok megőrzéséért, a család intézményének megerősítéséért, a fiatalabb generáció neveléséért kifejtett erőfeszítését.

Ferenc pápa: az emberek békét akarnak

A politikusok az emberekre hallgassanak, akik békét akarnak – szorgalmazta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében, melyben a húsvétot ünneplő ortodoxokat is köszöntötte.

Ferenc pápa kijelentette, az emberek békét akarnak.
A szokás szerint az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából mondott beszéde végén az egyházfő hosszan szólt az ukrajnai háborúról.
A pápa ismételten tűzszünetet szorgalmazott, amit a békére utaló szándék „minimális és kézzel fogható” jelzésének nevezett. A háborús támadások leállítását sürgette a szenvedéstől elgyötört lakosság érdekében.
Az ortodox húsvét alkalmával köszöntötte a keleti egyházaknak az ünnepet most tartó hívőit. „Isten adja nekünk vissza a békét, melyet a barbár háború megsértett” – mondta a katolikus egyházfő.
Hozzátette: „szomorú, hogy (a húsvét) az összes keresztény számára szent és ünnepélyes napjaiban erősebben hallani a fegyverek halálos zaját mint a feltámadást hirdető harangok zúgását, és szomorú hogy a fegyverek egyre inkább átveszik a szavak helyét”.
„Mindannyiatoktól azt kérem, erősítsétek a béke érdekében mondott imákat, és legyen bátorságotok kimondani és kinyilvánítani, hogy a béke lehetséges. A politikai vezetőket arra kérem, hallgassák meg az emberek szavát, akik a békét akarnak, nem a konfliktus növekedését” – mondta a pápa. Szavait mintegy negyven ezren hallgatták a Szent Péter téren a Vatikán közlése szerint.
Ferenc pápa délelőtt a Szent Péter-bazilikában mutatott be misét az isteni irgalmasságnak szentelt vasárnap. Az egyházfő a szertartás nagy részén ülve maradt a napokban kiújult térdfájdalmai miatt.

Kormányhivatal: több mint négyszáz menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 410 menekülőnek segítettek a munkatársak, az éjszakát 150 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala vasárnap az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölte a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium vasárnap délután is közzétette hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. Mutatjuk a látványos grafikát!

Már közel 3 millióan menekültek Lengyelországba

A lengyel határőrség szerint már több mint 2,9 millió ember menekült Ukrajnából Lengyelországba a háború kezdete óta. Szombaton 21 100 ember lépte át a határt Lengyelország felé – írja a BBC.

Zelenszkij a reményről beszélt húsvétvasárnap

Húsvéti beszédet tartott vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi Szent Szófia székesegyházban, ahol úgy fogalmazott:

„A mai nagy ünnep nagy reményt és rendíthetetlen hitet ad nekünk, hogy a fény legyőzi a sötétséget, a jó legyőzi a rosszat, az élet legyőzi a halált, és ezért Ukrajna biztosan győzni fog. Nagyon nehéz megpróbáltatásokon megyünk keresztül. Érjünk el ezen az úton egy igazságos véget – a boldog élet és Ukrajna virágzásának kezdetét” – mondta.

Zelenszkij elmondta, hogy „húsvétkor nagy kegyelmet kérünk Istentől, hogy valóra váltsa álmainkat – ez egy újabb nagy nap – a nap, amikor nagy béke jön Ukrajnába”.

Külön tárgyalást kezdeményeznek az ukránok

Az ukrán elnöki hivatal felajánlotta az orosz félnek, hogy tartsanak külön tárgyalást Mariupollal kapcsolatban, emellett pedig Kijev a húsvéti fegyverszünet bevezetését is szorgalmazta – jelentette Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója és a tárgyalódelegáció tagja.

Megjegyezte, annak ellenére, hogy az ukránok húsvétot ünnepelnek, az orosz csapatok folyamatosan támadják az Azovsztalt, ahol még jelenleg is sok civil tartózkodik.

Mint a Twitteren közzétett bejegyzésében fogalmazott, azt javasolta Moszkvának, hogy „gondolkodjon el a hírneve maradványain”. Javasolta továbbá a teljes tűzszünetet Mariupolban, a civil lakosok számára a humanitárius folyosók megnyitását, valamint azt is, hogy külön tárgyaljanak a mariupoli helyzetről.

Folyamatosan támadják az oroszok az Azovsztal acélgyárat

Mihajlo Podoljak, az ukrán tárgyalódelegáció vezetője és az elnöki iroda tanácsadója azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy nehézbombákkal lövi a mariupoli acélgyárat.

A tanácsadó Twitteren írt arról, hogy az ellenséges erők folyamatosan támadják a gyárat annak ellenére, hogy a katonák mellett civilek, köztük gyerekek is tartózkodnak a területén.

Jelenleg is folyamatosan támadják az Azovsztalt. A helyet, ahol katonáink és civiljeink egyaránt tartózkodnak, légibombákkal lövik – fogalmaz posztjában Podoljak.

Egy ukrán parancsnok, Szvjatoszlav Palamar is arról számolt be vasárnap, hogy az oroszok „tengeri tüzérséget és ágyúkat használnak, tankok lőnek, és gyalogsági [támadási] kísérletek vannak a Mariupol központjában lévő hatalmas ipari terület megrohamozására”.

Három rakéta csapódott be Dnyipropetrovszkban

Három rakéta is becsapódott a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk járásban. Az egyik lövedék a vasúti infrastruktúrát találta el. Egy 48 éves férfi meghalt – jelentette Valentin Reznyisenko, a megye kormányzója.

A jelentés szerint nyolc épület megsemmisült, három autó és egy teherautó van a romok alatt. A robbanás betörte az ablakokat és elzárta az ajtót egy közeli lakóházban.

A másik két rakéta eltalált egy ipari épületet, ott nem tartózkodtak emberek – tette hozzá Reznyisenko a Telegramon közzétett üzenetében.

Lőszerraktárakat támadtak az éjjel az oroszok Harkiv környékén

Az orosz védelmi minisztérium – más forrásból meg nem erősített közlése – szerint az éjjel több precíziós csapást mértek Harkiv környékében orosz fegyver- és lőszerraktárakra. Ha igaz a jelentés, az komoly problémát jelenthet az ukránoknak, az oroszok szerint ugyanis tüzérségi lőszereket tároló raktárakat is megsemmisítettek, miközben Ukrajna épp ilyen nehézfegyverzetből kezd kifogyni – írja a Guardianre hivatkozva a Telex.

Ukrán közlés: az orosz erők folyamatosan támadják a mariupoli acélgyárat

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében azzal vádolta Oroszországot, hogy „légicsapásokkal és tüzérségi támadásokkal” sújtja a mariupoli acélgyárat.

Amerikai tisztviselők látogatnak Kijevbe

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter vasárnap Kijevbe látogat, hogy megvitassák Ukrajna kérését a nagyobb horderejű fegyverek szállítására – számolt be róla a Sky News.

A látogatást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be. A Fehér Ház nem erősítette meg az utazási terveket. A Pentagon és a külügyminisztérium sem volt hajlandó kommentálni a híreket.

Iszkander-M rakétákat telepítettek az oroszok az orosz-ukrán határ közelébe

Oroszország az ukrán határtól 60 kilométerre telepített Iszkander-M mobil harctéri rakétaindítót – közölte vasárnap az ukrán fegyveres erők vezérkara. „Az ellenség további egységek áthelyezésével és összpontosításával növelte csapatainak számát a Belgorodi területen” – közölte az Ukrán Fegyveres Erők napi reggeli frissítésében.

Az Iszkander egy mobil ballisztikus rakétarendszer, amely a szovjet Scud rakétát váltotta fel. Két irányított rakétája akár 500 km-es hatótávolsággal rendelkezik, és hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat.

21 800 orosz katona halt meg Ukrajna szerint

Az ukrán hadsereg mai jelentése szerint 21 800 orosz katona halt meg a háború kitörése óta.

A The Kyiv Independent azt írja, az ukránok 2238 orosz páncélozott járművet és 873 tankot, valamint 179 repülőgépet, 154 helikoptert és nyolc hajót semmisítettek meg idáig.

Eljárást indított az ukrán ügyészség az odesszai támadás miatt

Az odesszai regionális ügyészség nyomozást indított a várost ért rakétacsapás ügyében háborús szabályok megsértése és előre megfontolt emberölés miatt – jelentette a Legfőbb Ügyészség.

Mint arról beszámoltunk, április 23-án, szombaton Oroszország TU–95 stratégiai bombázói lőtték ki a rakétákat a Kaszpi-tengerről.

A támadásban nyolc ember meghalt, köztük egy három hónapos gyermek, és 18-an megsebesültek.

Biden: Oroszország sohasem tudja elfoglalni Ukrajnát

Joe Biden, az Egyesül Államok elnöke Antony Blinken külügyminiszter Ukrajnában tett látogatása előtt azt üzente, támogatja a háború által sújtott országot.

Az amerikai elnök Twitteren jelentette ki, hogy az orosz elnök Ukrajna megszállására tett kísérlete soha nem lesz sikeres.

Szövetségeseinkkel és partnereinkkel, valamint az ukrán néppel való egységünk félreérthetetlen üzenetet küld Putyinnak: sohasem sikerül egész Ukrajnát uralni és elfoglalni – írta Biden.

Több orosz támadást visszavertek keleten az ukránok

A brit védelmi hírszerzés szokásos napi jelentése szerint a Donbasz régióban sikeresek voltak az ukrán védelmi erők, több orosz támadást is visszavertek a hétvégén. Megjegyzik ugyanakkor, történt némi orosz területszerzés, de továbbra is erős az ukrán ellenállás, amely komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Hozzáteszik, a gyenge orosz morál és a korábbi offenzívákból származó erők újjáalakítására, újrafelszerelésére és újjászervezésére rendelkezésre álló korlátozott idő valószínűleg hátráltatja az orosz harci hatékonyságot.

Lengyelország Állítsuk meg Oroszországot most! címmel indít plakátkampányt Európában

A lengyel kormány Állítsuk meg Oroszországot most! címmel európai sajtókampányt indít annak érdekében, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökre – jelentette be szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Számos európai nagyvárosban kiragasztják a fenti szlogent tartalmazó óriásplakátokat, és a kampányt a közösségi médiában is népszerűsítik – fejtette ki a lengyel kormányfő egy szombati sajtótájékoztatón a varsói nemzeti stadionban.

Mateusz Morawiecki kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadműveletet készített elő háborús bűnökkel és népirtással”, és Lengyelország azt szeretné, ha a plakátkampány „mindazok jajkiáltása lenne, akiket brutálisan meggyilkoltak az ukrajnai falvak és nagyvárosok utcáin”.

A varsói kormány vezetője szerint az ukrajnai atrocitások híre Európában túl rövid ideig gyakorolt hatást.

„A nyugat- és dél-európai országokban élő partnereink túl gyorsan szeretnének visszatérni a normalitáshoz” – hangoztatta Morawiecki, hozzátéve, hogy most nem lehet helyreállítani a normális kapcsolatokat Moszkvával.

„Magam is elutazom Németországba és más országokba is, hogy újra emlékeztessem az embereket az Ukrajnában zajló szörnyűségekre” – mondta a lengyel miniszterelnök.

Az ukrán és nemzetközi ügyészek folyamatosan gyűjtik a bizonyítékokat az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntettekről, amelyeket később nemzetközi törvényszékeken szeretnének felhasználni. Számos híradás érkezett az orosz hadsereg tagjai által elkövetett törvénytelen kivégzésekről, önkényes gyilkosságokról, kínzásokról, nemi erőszakról és emberrablásokról Ukrajna orosz katonai megszállásának február 24-i megkezdése óta.

Morawiecki azt is bejelentette, hogy az Ukrajnának eddig felajánlott lengyel katonai segély értéke elérte a 7 milliárd zlotyt (558 milliárd forint).

„Az ukránok hősiesen és sikeresen szálltak szembe az orosz bűnözőkkel, de nem tudnának harcolni ellenük a hatalmas mennyiségű fegyverzet, lőszer, megfelelő föld-levegő rakéták és páncéltörők nélkül, beleértve a nehézfegyverzetet is” – fejtette ki Morawiecki.

„Mindezzel igyekszünk segíteni szomszédainkat” – tette hozzá.

A lengyel kormányfő szerint azért küldtek ennyi fegyvert, hogy az ukránok „meg tudják magukat védeni értünk is, mivel most ott van a totalitárius orosz rezsimmel folytatott harc frontvonala”. Mateusz Morawiecki dicsérte az ukránokat, amiért sikerrel tartóztatták fel az orosz hadsereget, és hangsúlyozta, hogy a Moszkva által 3-4 naposra tervezett háború már két hónapja tart.

„Értünk is harcolnak, Európáért, a szabadságért, az európai békéért, és ennek folyamatosan tudatában kell lenni mindenkinek” – tette hozzá a lengyel miniszterelnök.

Óriási erővel támadnak keleten az orosz csapatok

Felerősödtek az orosz katonai egységek támadó akciói Szeverodonyeck, Kurahiv és Popaszna térségében. Zaricsne, Rubizsne és Popaszna térségében csaták zajlanak – olvasható az ukrán vezérkar reggeli jelentésében.

Donyeck és Tavrijszk irányban aknavetővel, tüzérséggel és gránátokkal tüzel az ukránok állásaira. Avgyijivka területén növelik a légvédelmi rendszerek elhelyezését.

A jelentés szerint Mariupolban, az Azovsztal területén tovább folytatódnak a támadások. Az oroszok a vasúti összeköttetést kihasználva megpróbálják növelni a csapatok logisztikai támogatását – olvasható a jelentésben.

Nyolc áldozata van a Luhanszk környéki támadásoknak

Nyolc ember meghalt és ketten megsebesültek a kelet-ukrajnai Luhanszk régiót ért orosz ágyúzásban – közölte Szerhij Hajdaj regionális vezető, aki Telegram-bejegyzésében arról írt, hogy hatan a szombati, Hirszke és Zolote városok elleni orosz bombázásban vesztették életüket. Két nő holttestére pedig egy popasznai ház romjai alatt találtak, ezt a területet pár nappal korábban érte támadás. Hajdaj arról is beszámolt, hogy Szeverodonyeck városában egy rendőrségi iroda is megsemmisült.

Szombaton több mint 9 ezren érkeztek Ukrajna irányából Magyarországra

Ezúttal is többen érkeztek Románia felől az orosz-ukrán háború elől menekülők, mint az ukrán-magyar határszakaszon. Az ORFK közlése szerint a román határszakaszon belépők közül 5057 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, míg az ukrán-magyar határszakaszon 4136 fő érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 531 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Budapestre 539-en jutottak el vonattal, közülük 249 volt gyerek – a vonattal érkező menekülteket hosszú ideje már Kőbánya-felső vasútállomásig szállítják, innen a BOK csarnokban kialakított humanitárius tranzitváróba szállítják.

Aknavetőkkel lőtték az ukránok a Donyecki régió egy települését

Az ukrán haderő a hajnali órákban aknavetőkkel lőtte a Donyecki régióban található Horlivka települést – számolt be a régió vezetősége.

A lövéseket helyi idő szerint 6 óra 45 perckor rögzítették, és csaknem tíz percen keresztül tartottak – írja a Ria Novosty.

A Donyecktől ötven kilométerre található Horlivka 2014 óta áll a Donyecki Népköztársaság ellenőrzése alatt.

Ukrajna nem tárgyal tovább, ha az oroszok megölik a mariupoli védőket

Az ukrán elnök kijelentette, hogy amennyiben Oroszország végez bárkivel azok közül, akik utolsóként kitartanak Mariupolban, vagy ha az oroszok nem tesznek le arról, hogy függetlenségi népszavazást vezényeljenek le a megszállt Herszon és Zaporizzsja vidékeken, Ukrajna felfüggeszti a béketárgyalásokat Moszkvával.

Ha az embereinket megölik Mariupolban, ha álnépszavazást hirdetnek az új álköztársaságokban, Ukrajna nem vesz részt semmilyen tárgyalási folyamatban – szögezte le Zelenszkij, aki szerint a népszavazási folyamat a lehető legjobban háráltatja a konfliktus diplomáciai rendezését.

Ez határozottan rossz lépés Oroszország részéről. Ez azt bizonyítja, hogy korábban minden, amiben a tárgyaló delegációk megállapodtak, csak fikció és politikai színház volt, nagyon rossz színészekkel – mondta az elnök a Guardian közlése szerint.

Volodomir Zelenszkij azt is bejelentette, hogy vasárnap Anthony Blinken és Lloyd Austin személyében az Egyesült Államok külügyminisztere és védelmi minisztere is az ukrán fővárosba utazik. A Guardian szerint célzott újságírói kérdésre Zelenszkij úgy fogalmazott, az amerikaiaknak nem szabad üres kézzel érkezniük, konkrét dolgokra, konkrét fegyverekre számít tőlük.

Ugyanezt mondtam más országok vezetőivel kapcsolatban is. Minden vezetőhöz azzal fordulunk, hogy itt egy igazi háború van. Jöjjenek el hozzánk, szívesen látjuk őket, de adják meg azt a segítséget, amit megbeszéltünk és amire lehetőségük van – szögezte le.

Kényszersorozott ukránokat vetnének be ukránok ellen az oroszok

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hírszerzési forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Oroszország ukrán civilek besorozását tervezi a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja régiókban, de nincs kizárva hasonló a Krímen és Donbaszban sem.

A brit védelmi minisztérium ezen a ponton világosság teszi, hogy ha Oroszország ezt megteszi, ha ukrán civileket vet be a saját fegyveres csoportjainak soraiban, még akkor is megsérti a Genfi Egyezmény 51. cikkét, ha a vonatkozó orosz törvények egyébként legitimnek is tekintenék a gyakorlatot.

Ezzel összefüggésben Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta, hogy az Egyesült Királyság kormánya továbbra is élen jár abban, hogy összegyűjtsék az oroszok által elkövetett háborús bűnök bizonyítékait.

17 orosz légi célpontot lőttek le az ukránok

Tizenhét orosz légi célpontot, köztük három repülőgépet, öt rakétát és kilenc pilóta nélküli robotrepülőt semmisített meg az ukrán légierő az elmúlt napban – írta a Kyev Independent Jurij Ignat a légierő szóvivőjére hivatkozva.

Kijev bízik benne, hamarosan fölénybe kerül az oroszokkal szemben

Ukrajna arra számít, hogy jelentős előnybe kerül Oroszországgal szemben május végére vagy június elejére a szövetségesek fegyverszállítása miatt.

Alekszej Aresztovics, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint ez egy olyan időszak lesz, amikor az orosz csapatok elfáradnak, és nem tudnak előretörni. Az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint ekkor lehet jelentős előnye az ukrán csapatoknak – írja az Unian.

ISW: az oroszok még mindig támadják az Azovsztal üzemet

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők szombaton több tengely mentén folytatták a támadó hadműveleteket. A jelek szerint befejezték a kijevi visszavonulásból keletre vonzott erősítéseket, és folytatták egyes erők átcsoportosítását Mariupolból északra. Az orosz erők azonban eddig csak néhány zászlóalj taktikai csoportot (BTG) dobtak be konkrétan offenzív hadműveletekre a különböző szektorokban, és továbbra is várható a tömeges, nagyszabású offenzív hadműveletetük. Az Izjum-Donyeck körüli orosz offenzívák céljai nem világosak az elemzők számára.

Főbb megállapítások:

  • Az orosz erők továbbra is tűz alatt tartják a mariupoli Azovsztal létesítményt.
  • A kijevi visszavonulásból kivont orosz csapatok újra harcba szállnak Kelet-Ukrajnában.
  • A Mariupol környékéről érkező orosz erők Donyeck város közelébe vonulnak át, és valószínűleg hamarosan ismét harcba szállnak, pihenés vagy átszerelés nélkül.
  • Oroszország folytatta a kis léptékű szárazföldi offenzívákat a front több pontján Izjumtól Zaporizzsja megyéig.

Harkivban is vannak civil áldozatai a bombázásnak

Két civil vesztette életét Harkiv szombati bombázásában. A halálos áldozatok mellett 19-en megsebesültek. A támadás következtében kigyulladt egy raktár és megrongálódott több autó. Az orosz-ukrán határtól 40 kilométerre fekvő várost a háború kezdete óta lövik az oroszok.

Zelenszkij: mit ártott Oroszországnak a három hónapos odesszai kislány?

Szombat esti beszédében Zelenszkij az Odessza elleni orosz rakétatámadásról beszélt. Felidézte, hogy sok a halott, legalább 18-an megsebesültek, és a halottak között van egy három hónapos kislány is. „Mit ártott vajon ő Oroszországnak?” – tette fel a kérdést az elnök.

„Azonosítani fogunk mindenkit, aki ezért felelős. És kik ők? Mindenki, aki erre parancsot adott, mindenki, aki azt végrehajtotta. Mindannyian felelni fognak minden egyes halottért, nem számít, mennyi időbe fog telni.”

Zelenszkij ezután azt mondta, hogy a világnak Oroszországra a terrorizmus támogatójaként kell tekintenie, az orosz hadsereget pedig terrorszervezetnek minősítenie. „Nem is tehetnek másként, hiszen ez az igazság”.

Az elnök arról is beszélt, hogy Oroszország továbbra is támogatja az úgynevezett szűrőtáborokat, amik valójában koncentrációs táborok, pont olyanok amilyeneket annak idején a nácik építettek.

„Az innen szabaduló ukrán túlélőket a megszállt területekre és Oroszországba küldik, Szibériába, Vlagyivosztokba deportálják őket, főleg a gyerekeket, azt remélve, hogy elfelejtik, hol az otthonuk és honnan származnak. Ukrajnából származnak” – mondta.

Az ortodox húsvét kapcsán megjegyezte: „Lesz feltámadás, az élet győzedelmeskedik a halál felett. Az igazság minden hazugságot legyőz, a gonosz pedig végül elnyeri méltó jutalmát. Oroszországnak meg kell tanulnia ezt. Csak idő kérdése, hogy az orosz gyilkosok mikor bűnhődnek meg. Csak idő kérdése, de haza fogjuk hozni az összes elhurcolt honfitársunkat.”

Zelenszij szombaton beszélt az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Boris Johnsonnal, akit tájékoztatott a mariupoli helyzetről, megköszönte neki a jelentős katonai és anyagi támogatást, vasárnap pedig az amerikaiakkal, Anthony Blinken külügyminiszterrel és Lloyd Austin védelmi miniszterrel fog tárgyalni – összegez a Telex.

Így álltak a frontok szombaton

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 7 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szombati hadi térképét mutatjuk először!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine