Az orosz-ukrán háború 58. napja – FRISSÜL

Immár ötvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Hétfőn találkozik Vlagyimir Putyin és António Guterres

António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn az orosz fővárosba látogat, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be a Sky News.

Ez lesz az első alkalom, hogy az ENSZ-főtitkár személyesen találkozik Putyinnal az ukrajnai invázió kezdete óta.

António Guterres látogatása során munkamegbeszélést és ebédet is tart Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

Csernobilba látogat az ENSZ atomenergia-felügyeletének vezetője

Rafael Grossi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét vezeti majd, hogy segítsen megelőzni a nukleáris baleset veszélyét az országban zajló konfliktus során – számolt be a The Guardian.

A nukleáris biztonsággal, védelemmel és biztosítékokkal foglalkozó csapat április 26-tól tartózkodik majd Csernobilban, hogy „létfontosságú berendezéseket szállítson, valamint radiológiai és egyéb értékeléseket végezzen a helyszínen”.

Több mint ötmillió ember menekült el eddig Ukrajnából

Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint mintegy 5 133 747 ember menekült el Ukrajnából Oroszország február 24-i inváziója óta – számolt be a BBC.

Ez azt jelenti, hogy csütörtök és péntek között 48 387 fő hagyta el az országot. A jelentésből kiderült azt is, hogy az országot elhagyók kilencven százalékát nők és gyerekek teszik ki.

Több ország is befogadott ukrán menekülteket: 2 867 241 ember ment Lengyelországba; 481 000 ember jött Magyarországra; 777 000 ember ment Romániába; 578 000 ember ment Oroszországba.

Moszkva: több hosszú beszélgetés volt pénteken Oroszország és Ukrajna között

Oroszország főtárgyalója azt állította, hogy pénteken több hosszú beszélgetés zajlott az ukrán delegáció vezetőjével – számolt be a Sky News.

Vlagyimir Medinszkij nem közölt részleteket a megbeszélésekről, amelyekről úgy vélik, hogy a tűzszünetről szóló tárgyalásokról szólnak.

Moszkva és Kijev között eddig több béketárgyalási fordulóra került sor, de a két félnek még nem sikerült megállapodnia a tűzszünet feltételeiről.

Orosz tábornok: amint megjelenik a fehér zászló, tűzszünet lép életbe a mariupoli acélműnél

Azonnal humanitárius tűzszünet lép életbe, ha a mariupoli Azovsztal acélműben lévő ukrán alakulatok felmutatják a fehér zászlót – jelentette ki pénteken Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

Mizincev szerint az orosz és a donyecki erők haladéktalanul felfüggesztik a harci tevékenységet, ha az Azovsztal területén bárhol fehér zászlót észlelnek, és biztosítják a biztonságos eljutást a humanitárius konvojok gyülekezési pontjához. Mint mondta, az orosz fél kész bármikor fegyvernyugvást bevezetni a civilek evakuálásához, amennyiben vannak civilek az üzemben.
Elutasította az ukrán és a nyugati vádakat, amelyek szerint az orosz és a donyecki fegyveres erők akadályozzák a civilek távozását Mariupolból. Azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők több mint 144 ezer lakost, 341 külföldi állampolgárt, valamint 1844 olyan ukrán katonát evakuáltak a kikötővárosból, aki letette a fegyvert.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken azt mondta, hogy „részigazságot sem” tartalmaz Ned Price amerikai külügyi szóvivőnek az a kijelentése, miszerint Mariupol egy része továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön tett bejelentést Mariupol „felszabadításáról”, azzal, hogy a körülzárt Azovsztal elfoglalásához még további három négy nap kell. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy „nem célszerű” megostromolni a létesítményt és erre katonákat áldozni, ehelyett elrendelte, hogy vonják blokád alá.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) pénteken közölte, hogy büntetőjogi értékelést fog adni Andrij Bileckij, az ukrán nacionalista Azov alakulat alapítója nyilatkozatának, aki azzal fenyegetőzött, hogy Tocska-U rakétával fognak csapást mérni mindazokra, akik a náci Németország feletti győzelem évfordulóján Mariupolban rész vesznek majd a veteránokról megemlékező, úgynevezett Halhatatlan Ezred felvonuláson.
Ahogy korábban, Peszkov ezúttal sem kívánta kommentálni a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborúval kapcsolatos kérdéseket. Ezúttal az elől tért ki, hogy Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szavaira reagáljon, aki azt mondta, hogy az invázió nemrégiben elkezdődött második szakaszának célja ellenőrzés alá vonni a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát, egészen Moldováig.
Értékelte viszont a japán külügyminisztérium éves jelentését amely „ősi területként” és „törvénytelenül megszálltként” tett említést a Kuril-szigetvonulat négy tagjáról, amelyet Tokió a sajátjának tekint. Peszkov leszögezte, hogy a négy sziget Oroszország területének „elidegeníthetetlen része”, és hozzáfűzte, hogy „nagyon-nagyon nehéz lenne a tárgyalási folyamat folytatásáról beszélni” most, hogy Japán is csatlakozott az Oroszország elleni fellépéshez és „barátságtalan” országgá vált.
Az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) pénteken közölt adatai szerint egyébként Vlagyimir Putyin elnök bizalmi indexe az előző héthez képest három százalékponttal 79 százalékra, a támogatottsága pedig négy ponttal, 81 százalékra növekedett. A felmérést április 15-17-én az ország 53 régiójában 1500 válaszadó körében végezték el.
Moszkvában az SZK-ban történt kihallgatása után pénteken őrizetbe vették ifjabb Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki publicistát és közéleti szereplőt, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy hamis információkat terjesztett az orosz fegyveres erők tevékenységéről. A 40 éves Kara-Murza a Borisz Nyemcov a Szabadságért Alapítvány tanácsának elnöke volt és önálló műsort vezetett a március elején betiltott Eho Moszkvi rádióban. Korábban azt állította, hogy 2015-ben és 2017-ben mérgezési kísérlet célpontja volt, miután Oroszország elleni szankciókért kampányolt az Egyesült Államokban.
Lev Ponomarjov, az Oroszországban betiltott Emberi Jogokért elnevezésű szervezet volt vezetője és a Memorial társaság egyik alapítója pénteken közölte, hogy folyamatos fenyegetések miatt „ideiglenesen” elhagyta a hazáját. A 80 éves ellenzéki, aki még a szovjet időkben vált aktivistává, csak annyit közölt, hogy az egészségére kíván összpontosítani, a tartózkodási helyét nem hozta nyilvánosságra.
A luhanszki „népköztársaság” állambiztonsági minisztériuma arról adott ki tájékoztatást, hogy bevallotta bűnösségét egy Mihail Petrov nevű férfi, akit hazaárulás vádjával április 11-én vett őrizetbe. Petrov elismerte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziója alkalmazottjaként katonai információkat szolgáltatott ki külföldi titkosszolgálatoknak.
A luhanszki állambiztonság emellett megállapította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) követte el 2017-ben azt a merényletet, amelynek célpontja az EBESZ egyik, orosz állampolgárságú alkalmazottja volt. 2017. április 23-án Prisib mellett a nemzetközi szervezet gépkocsija harckocsiaknára futott, amelynek következtében egy amerikai állampolgár életét vesztette, egy cseh és egy német pedig megsebesült.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken késő délután is megjelentette friss, aktualizált térképét az ukrajnai hadműveletekről. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 22 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/7bsYoG30zZ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/v11iTizZls

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 22, 2022

Putyin Michelnek: a kapcsolatfelvétel Zelenszkijjel a kétoldalú tárgyalások eredményétől függ

Az orosz-ukrán csúcsszintű kapcsolatfelvétel lehetősége a kétoldalú tárgyalások eredményétől függ – erről Vlagyimir Putyin orosz elnök maga tájékoztatta Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét pénteki telefonos megbeszélésükön.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin megismételte Michelnek, aki sürgette nála, hogy lépjen közvetlenül kapcsolatba Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy ennek lehetősége az orosz és az ukrán fél között alacsonyabb szinten zajló tárgyalások konkrét eredményeitől függ. Hozzátette, hogy az ukrán fél az eddigi tárgyalásokon „nem tanúsított következetes magatartást, és nem volt kész kölcsönösen elfogadható megoldásokat keresni”.
Michel, aki szerdán Kijevbe látogatott, ahol Zelenszkijjel is találkozott, tájékoztatta Putyint az ukrán vezetéssel folytatott tárgyalásairól. A Kreml szerint az orosz elnök „elvi értékelést” adott a „különleges hadműveletről”. Kifogásolta, hogy a legtöbb európai uniós tagország vezetése „nyílt oroszgyűlöletet tanúsít”, amely például kulturális és humanitárius területeken, valamint a sportban is megnyilvánul.
Kitért rá, hogy Mariupol „felszabadítása” után, emberiességi okokból, parancsot adott ki az Azovsztal acélüzem ostromának leállítására. Mint mondta, az orosz fél az ukrán hadsereg és nemzetbiztonsági erők minden harcosa és a külföldi zsoldosok számára garantálja az életben maradást, valamint a nemzetközi joggal összhangban álló tisztességes bánásmódot és a szakképzett orvosi ellátást. Putyin azzal vádolta meg a „kijevi rezsimet”, hogy nem engedi, hogy a körülzártak éljenek ezzel a lehetőséggel.
Moszkva tájékoztatása szerint „az orosz elnök beszélt a civilek védelmét célzó, folyamatban lévő intézkedésekről, a humanitárius folyosók naponta történő megnyitásáról és a civilek háborús övezetből való biztonságos evakuálására vonatkozó fegyvernyugvások kihirdetéséről”.
Putyin kifogásolta az Európai Unió képviselőinek azon „felelőtlen nyilatkozatait”, amelyek értelmében az ukrajnai helyzetet katonai eszközökkel kell megoldani, valamint azt, hogy figyelmen kívül hagyják az ukrán biztonsági erők által elkövetett számos háborús bűncselekményt. Putyin hangot adott álláspontjának, miszerint Brüsszel befolyást gyakorolhatna Kijevre annak érdekében, hogy rávegye a Donyec-medence ágyúzásának beszüntetésére, valamint a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértésének leállítására.
Az orosz elnök beszámolt Michelnek az örmény-azeri határkijelölésről és békeszerződésről szóló tárgyalások megkezdését célzó lépésekről is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – kazah hivatali partnerével, Muhtar Treuberdivel közösen tartott sajtótájékoztatóján – kijelentette, hogy az orosz-ukrán tárgyalások lassan haladnak, és Moszkva még nem kapott választ Kijevtől a kétoldalú megállapodásról hozzá eljuttatott orosz javaslatra. Mint mondta, olyan benyomás alakult ki benne, mintha az ukrán fél „belenyugodott volna sorsába”, és mintha nem lenne szüksége az orosz féllel folytatott tárgyalásokra.
Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij „nem érti, hogy miről van szó”, amikor a tárgyalások ügyét összekapcsolja az Azovsztal területén körülzárt ukrán katonák sorsával. Leszögezte, hogy Oroszország semmilyen ultimátumot nem tűr el, Ukrajna részéről sem.

Brüsszel az idei EU-költségvetés módosítását javasolja az ukrajnai menekültek támogatására

Az Európai Bizottság az Európai Unió 2022-es költségvetésének módosítását javasolja az ukrajnai menekültek támogatásának biztosítása érdekében.

Pénteki tájékoztatása szerint a brüsszeli végrehajtó testület arra terjesztett elő javaslatot, hogy az EU az idei költségvetésben szereplő kötelezettségvállalások összegét 99,8 millió euróval emelje meg. Ezzel párhuzamosan a költségvetés 176 millió euró összegű kifizetéssel növekszik – közölték.
A források folyósítása az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapján, valamint Határigazgatási és Vízumeszköz nevű alapján keresztül történik majd.
Az újraelosztási lehetőségeket is beszámítva az EU így összesen 400 millió eurót bocsát rendelkezésre a migrációkezelés és határigazgatás céljára. Ezek a források mindenekelőtt a leginkább érintett tagállamoknak segítenek majd abban, hogy fedezni tudják az Ukrajnából a február 24-én kezdett orosz háború miatt elmenekültek befogadásával és regisztrációjával kapcsolatos költségeket.
Az Európai Bizottság költségvetésmódosítási javaslatát jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, valamint az uniós tagállamokat képviselő Tanácsnak is.
Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépésre és az annak nyomán előállt helyzetre válaszul az EU az első naptól kezdve mozgósította költségvetését – tették hozzá a közleményben.

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta a román és az ukrán külügyminiszter

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta mind a román, mind az ukrán külügyminiszter pénteken Bukarestben, de közös sajtóértekezletükön kitérő választ adtak arra az újságírói kérdésre, hogy kap-e Kijev fegyvereket és katonai felszereléseket a bukaresti kormánytól.

Bogdan Aurescu Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit, elítélte Oroszország „illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.
Elmondta: a román állampolgárok és civil szervezetek példás szolidaritással fogadták az országba érkezett több, mint 800 ezer ukrán menekültet. A Romániában maradtak ellátására Bukarest eddig 63 millió eurót költött, 1600 ukrán gyermek már beiratkozott a romániai iskolákba, több mint kétezer ukrán felnőtt pedig munkát vállalt. Románia több ízben, mintegy hétmillió euró értékben küldött humanitárius segítséget Ukrajnának, a Suceaván kialakított humanitárius logisztikai központ pedig sok más ország segélyszállítmányának célbajuttatását is megszervezte – sorolta Aurescu.
„Ukrajnának győznie kell ebben a háborúban és meggyőződésem, hogy győzni fog” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.
Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és fekete-tengeri országok „végső harca”, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük. Az ukrán külügyminiszter szerint új útvonalakat kell keresni az ukrán gabonakivitelre, miután Oroszország elvágta a Fekete-tengeri kijáratokat, ebben a vonatkozásban pedig nemcsak Románia Fekete-tengeri kapuja, a konstancai kikötő értékelődik fel, hanem a Duna is „újjászülethet” a folyami áruszállítás európai útvonalaként.
Kulebát Nicolae Ciuca román miniszterelnök is fogadta Bukarestben, és Vasile Dincu román védelmi miniszterrel is tárgyalt. Román partnerével, Bogdan Aurescuval folytatott tárgyalásait követően, a bukaresti média elsősorban azt akarta megtudni Kulebától, hogy a humanitárius segítségen és menekültek befogadásán kívül küldött-e, vagy ígért-e Románia katonai segítséget is Ukrajnának.
Az ukrán külügyminiszter megerősítette: a többi NATO-és EU-s országhoz hasonlóan román tárgyalópartnereit is tájékoztatta arról, mire van szüksége Ukrajnának. A bukaresti válasz részletezésétől elzárkózott, de méltányolta Románia „konstruktív”, Ukrajnát következetesen támogató, „őszinte, nyitott, és baráti” hozzáállását, ugyanakkor bírálta azokat a „képmutató” országokat, amelyeknek módjukban állna fegyverrel segíteni, de ezt azért nem teszik meg, hogy ne rontsák el viszonyukat Oroszországgal.
„A fegyverek, a pénzhez hasonlóan, szeretik a csendet. Nem mondhatjuk el, hogy mit kapunk és honnan, kivéve ha az adományt nyilvánosan is bejelentik. Csak ismételni tudom: Románia nagyon okos politikát folytatott már február 24-től kezdődően, a többit az önök értelmezésére bízom” – jelentette ki Kuleba.
Az esetleges fegyver-szállítmányokról a román külügyminiszter csak annyit mondott: a helyzet folyamatosan változik és nem lenne jó erről sokat beszélni a nyilvánosság előtt.
Az ukrán-román külügyminiszteri egyeztetésen a korábban vita tárgyát képező kisebbségi kérdés is felmerült. Kuleba elismeréssel beszélt az országa területén élő román kisebbségről, amely szerinte elválaszthatatlan része a román kultúrának, ugyanakkor részt vállal szülőföldje, Ukrajna védelmében. Aurescu úgy értékelte: már az utóbbi két évben is történtek előrelépések az ukrajnai román közösség identitásának védelmét illetően, és kifejezte meggyőződését, hogy a háború után, az újjáépítés éveiben, a kétoldalú kapcsolatok vitás kérdéseit is rendezni tudják.

Bundesbank: akár recesszióba is taszíthatja Németországot az ukrajnai háború az idén

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása az ezzel együtt járó energiaembargó miatt a német bruttó hazai termék akár kétszázalékos csökkenését okozhatja az idén és ezzel recessziót is, a Bundesbank modellszámításainak legkedvezőtlenebb forgatókönyve szerint.

A Bundesbank, vagyis a német jegybank rendszeres havi gazdasági jelentésének pénteken publikált áprilisi kiadásában megállapítja, hogy Németország különösen ki van téve az orosz energiaszállításoknak, ezért egy importtilalom súlyos következményekkel járna.
„A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint a reál bruttó hazai termék az idén közel 2 százalékkal csökkenne 2021-hez képest” – fogalmaz a dokumentum, megjegyezve, hogy „emellett az inflációs ráta is hosszabb ideig jelentősen magasabb szinten maradna”.
Mivel rövid távon aligha lenne lehetséges az orosz földgázt teljes mértékben máshonnan származó importtal pótolni, különösen a gázellátásban alakulhat ki ellátási hiány. Németország gázimportjának több mint fele ugyanis Oroszországból származik.
A német jegybank szerint az ukrajnai háború következményei már most gyengítik az euróövezetben a gazdasági kilábalás üzemét a koronavírus-járvány válságából. A helyzeten azonban tovább súlyosbítana, ha az EU embargót léptetne életbe az orosz olaj és gáz importjára is, ami különösen az erősen feldolgozóipari profilú német gazdaságot érintené hátrányosan.
A Bundesbank márciusban készített modellszámításai szerint azonban Európa legnagyobb nemzetgazdaságának a teljesítménye az idén még így sem zsugorodna olyan mértékben, mint a 2020-as koronavírus-járvány elején, 2020-ban. A Bundesbank közgazdászai ezt a járványvédelmi korlátozások enyhítése utáni „viszonylag dinamikus fellendülési szakasz” áldásos hatásának tulajdonítják.
A világjárvány első évében, 2020-ban, a bruttó hazai termék 4,6 százalékkal esett vissza Németországban. Tavaly pedig a német gazdaság talpra állt, a GDP 2,9 százalékkal nőtt.
A Bundesbank rámutat, hogy a mostani modellszámítások nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, ezért a jelzett értékek jelentős mértékben eltérhetnek a megadottól. A bizonytalansági tényezők elsősorban az ellátási láncok ismételt beszűkülése, a drasztikusan megemelkedett energiaárak formájában jelentkezhetnek. Az ukrajnai háború gazdasági következményeinek mértéke ezért még mindig nagyon bizonytalan, és a konfliktus további menetétől függ.
A Bundesbank az idei első negyedévben a német gazdasági teljesítmény stagnálására számít. Az ukrajnai háború kezdete előtt ugyanis az iparban már kezdtek oldódni a fennakadások az alapanyagellátásban. Emellett az építőipar teljesítményének is jót tett az enyhe időjárás. Az ukrajnai háború hatása a Bundesbank megítélése szerint kezdetben még korlátozott volt, amely valószínűleg a világjárvány megfékezésére tett intézkedések enyhítésével hozható összefüggésbe.
A háború gazdasági hatásai valószínűleg jelentősen gyengítik az eredetileg tervezett erőteljes fellendülést. Az Európai Központi Bank (EKB) márciusban kiadott prognózisához képest akár öt százalékkal is csökkenthetik a GDP-növekedést. A külkereskedelmi forgalom csökkenése és az ellátási láncokban ismét megjelenő zavarok, az energiaárak drasztikus emelkedése és a bizonytalanság ezzel együtt járó növekedése már kezdi éreztetni hatását az üzleti és a fogyasztói hangulatindexeken.
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet felméréseit idézve a Bundesbank jelentése rámutat, hogy a vállalatok üzleti várakozásai márciusban minden ágazatban jelentősen romlottak. A visszaesés különösen az iparban volt erőteljes, ahol a termelési tervek és az exportvárakozások is meredeken csökkentek.

Charles Michel humanitárius folyosót sürget Mariupolban

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és humanitárius folyosó létrehozását sürgette Mariupolban a mostani hétvégére eső ortodox húsvét előtt – közölte maga a belga politikus pénteken a Twitteren.

Tudatta: megismételte Putyinnak az unió álláspontját, miszerint az EU támogatja Ukrajnát és szuverenitását, valamint elítéli és szankciókkal bünteti az orosz agressziót. „Egységünk és elveink elidegeníthetetlenek” – szögezte le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői tanácskozó fórumát elnöklő Michel.
„Azonnali humanitárius hozzáférést és a biztonságos kijutást sürgetünk Mariupolból és más ostromlott városokból az ortodox húsvét alkalmából” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke szerdán Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatása során kijelentette: az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút. Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat – húzta alá. Michel a legfontosabb célnak nevezte annak az elérését, hogy az uniós szankciók „fájdalmasak legyenek” Putyin rendszere számára, és megígérte, rövidesen az orosz kőolaj- és földgázexportot veszik célba, ahogy Zelenszkij kérte.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek sok halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Nagy-Britannia megnyitja kijevi nagykövetségét

Nagy-Britannia hamarosan újból megnyitja kijevi nagykövetségét – közölte pénteken a brit kormány. A brit védelmi minisztérium ugyancsak pénteken ismertetett hírszerzési értesülései szerint az orosz kormány az ukrajnai háborúban működésképtelenné vált hadfelszerelés oroszországi javíttatásával próbálja pótolni az elszenvedett veszteségeket.

A Downing Street bejelentése szerint a brit diplomáciai képviselet a jövő héten nyílhat meg ismét az ukrajnai fővárosban, bár ez továbbra is függ a biztonsági helyzettől.
Liz Truss brit külügyminiszter a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: a brit nagykövetség újbóli megnyitását az a rendkívüli bátorság tette lehetővé, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép tanúsít, sikereket elérve az orosz fegyveres erőkkel szemben.
A kijevi képviselet brit személyzete a londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint jelenleg Ukrajna nyugati térségében dolgozik, elsősorban humanitárius és egyéb feladatokat ellátva.
A nagykövetség épületeinek biztonságossá tételét célzó munkálatok azonban már folynak, és elsőként Melinda Simmons nagykövet tér majd vissza Kijevbe – áll a Downing Street pénteki beszámolójában.
A brit védelmi minisztérium által ugyancsak pénteken közzétett katonai hírszerzési értesülések szerint a mariupoli Azovsztal acélmű blokádjáról hozott orosz döntés valószínűsíthető célja az ukrán ellenállás kordában tartása, és az, hogy az így felszabaduló orosz erőket Kelet-Ukrajna más térségeibe lehessen átvezényelni.
A tárca által kivonatosan ismertetett hírszerzési értékelés szerint az acélmű elleni teljes körű szárazföldi támadás valószínűleg jelentős veszteségeket okozna az orosz hadseregnek, tovább gyengítve az orosz fegyveres erők harckészültségét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön rendelte el a mariupoli acélmű tervezett ostromának leállítását, parancsot adva egyben arra, hogy az orosz fegyveres erők vonjanak blokádot az üzemben bekerített ukrán erők köré.
Putyin az élő televíziós közvetítésben kiadott utasítást azzal indokolta, hogy elsősorban az orosz katonák és tisztek életének és egészségének megőrzésére kell gondolni.
A londoni védelmi minisztérium brit katonai hírszerzési adatokon alapuló pénteki tájékoztatása szerint azonban az orosz haderő a hadműveletek súlypontjának áthelyezése ellenére továbbra is érzi a háború korábbi szakaszaiban elszenvedett veszteségek következményeit. A megfogyatkozott ütőerő újbóli feltöltése érdekében például működésképtelenné vált hadfelszereléseket szállítanak vissza Oroszországba javításra – áll a brit védelmi tárca pénteken ismertetett hírszerzési összefoglalójában.

Óriási gondot okoznak a fel nem robbant lőszerek Ukrajnában

Kijev régiójában megkezdődött a heves harcok után hátramaradt számtalan fel nem robbant lőszerdarab eltakarítása.

Az ottani kórház szerint egyre több olyan beteget fogadnak, akik aknákhoz és lövedékekhez értek vagy ráléptek.

Az Állami Sürgősségi Szolgálat, a rendőrség és a hadsereg szakértői csapatai dolgoznak a helyszínen a terület biztonságossá tételén – írja a BBC alapján az Index.

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta a román és az ukrán külügyminiszter

Ukrajna győzelmébe vetett hitét hangoztatta mind a román, mind az ukrán külügyminiszter pénteken Bukarestben, de közös sajtóértekezletükön kitérő választ adtak arra az újságírói kérésre, hogy kap-e Kijev fegyvereket és katonai felszereléseket a bukaresti kormánytól.

Bogdan Aurescu Románia támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit, elítélte Oroszország „illegális, indokolatlan és ki nem provokált” agresszióját és leszögezte: a népirtás és a háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül.
Dmitro Kuleba megköszönte az ukrán menekültek befogadását, és azt mondta: az ukrajnai háború valójában az európai nemzetek és Fekete-tengeri országok „végső harca”, amellyel a békés, jóléti és szabad Európához tartozás jogát kell megvédeniük.

Bucsába is eljutott az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya

Bucsába is eljutott az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya, az élelmiszeren, higiéniai termékeken túl generátorokat is vittek a városba – számolt be Lehel László, a segélyszervezet Zaporizzsjából bejelentkező elnök-igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Lehel László elmondta: a segélyszervezet régóta dolgozik Kárpátalján, a háború kitörése után pedig kiterjesztették tevékenységüket, most már hét megyében dolgoznak. Kárpátalján 208 menekültszállót látnak el, megnyitották a lembergi képviseletüket, vittek segélyszállítmányokat a Kárpátokon túlra, és most már Kijevbe és környékére is eljutottak a segélyszállítmányokkal.
Elmondta: csütörtökön Bucsán, Irpinyben, Borogyankán jártak és mindenhol nagy szeretettel fogadták őket. „Sehol sem azt kérdezték, miért nem szállít Magyarország fegyvert, hanem azt mondták, jaj de jó, hogy itt vagytok, ti vagytok az elsők, akik külföldiként idejöttök hozzánk és segélyt hoztok” – fogalmazott.
Hozzátette: 24 tonna segélyszállítmányt vittek Bucsába, ahol kis lépésekkel megindult az újjáépítés, bár a boltok egyelőre nincsenek nyitva, a bank nem működik, az 50 ezer lakosból pedig 4-6 ezer van jelenleg a városban. Mint mondta, az élelmiszeren és higiéniai termékeken túl vittek generátorokat is a városba, az áram- és vízellátás biztosításához.
Lehel László elmondta: a segélyszervezet kiterjesztette tevékenységét a déli területekre is, Mariupolhoz egészen közel is elkezdték a segélyosztást.
Elmondta, hosszú évek óta dolgoznak Ukrajnában hivatalosan bejegyzett szervezetként, és már a kelet-ukrajnai háború idején is segítették a belső menekülteket. Hozzátette: ez megkönnyíti a munkájukat, ugyanis már kiépültek a segélyszállítmányok célba juttatásához szükséges logisztikai rendszerek, a kormányzóságok pedig mindenhol nagy figyelemmel kísérik munkájukat, és „tudják, Magyarország mennyit segít”. Jelezte: eddig negyven, 24 tonnás kamionnyi adományt vittek Ukrajnába.
Lehel László szerint külföldi segélyszervezetek is jelezték, hogy csatlakoznának az Ökumenikus Segélyszervezet munkájához.

Orosz tábornok: a második fázis célja a Donyec-medence és Dél-Ukrajna ellenőrzése

Az orosz hadseregnek a „különleges hadművelet” második szakaszában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát – jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese szerdán, a Szverdlovszk megyei hadiipari szövetség éves ülésén.

„A különleges művelet második szakaszának kezdete óta, amely most kezdődött, szó szerint két nappal ezelőtt, az orosz hadsereg egyik feladata, hogy megvalósítsa a teljes ellenőrzést a Donyec-medence és Dél-Ukrajna felett” – mondta Minnyekajev a jekatyerinburgi tanácskozáson.
A tábornok, aki az első hivatalos személy orosz részről, aki nyilvánosan megnevezte az invázió második fázisának céljait, elmondta, hogy a Donyec-medence feletti ellenőrzés szárazföldi folyosót nyit a Krím felé, és érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit, valamint az ukrán agrár- és kohászati export jó részét megvalósító Fekete-tengeri kikötőket. A Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte „az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak”.
„Úgy tűnik, most az egész világ ellen harcolunk, csakúgy mint a nagy honvédő háborúban, amikor egész Európa, az egész világ ellenünk volt. És ez most is így van, ők soha nem szerették Oroszországot” – hangoztatta a tábornok.
Minnyekajev szerint az orosz hadsereg technikai fölénye az ukrán fegyveres erők fölött a szárazföldön, a tengeren és a légtérben is nyilvánvaló.
„Az orosz fegyveres erők nem szenvednek veszteségeket a csapások végrehajtása során. Ez gyilkolja mindennél jobban az ukrán fegyveres erők harci morálját” – mondta a tábornok, aki szerint a „különleges hadműveletet” sikeresen el kell vinni „a logikus végkifejletig”. Ígéretet tett az összes kitűzött feladat elvégzésére.
„Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni” – mondta Minnyekajev.
Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által pénteken ismertetett hadijelentés szerint egy zászlóaljnyi ukrán katonát semmisített meg a fegyvereivel és hadfelszerelésével együtt Miliorativne vasútállomás közelében egy nagy hatótávolságú Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott csapás.
A tábornok szerint az éjszaka folyamán az orosz légierő precíziós rakétái három ukrán katonai létesítményt találtak el, Novoszelka közelében megsemmisítve egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszert, Alekszandrivkánál pedig egy parancsnoki állást, valamint egy élőerő- és felszerelés-összpontosítási területet. Mint mondta, mintegy 80 „nacionalista”, valamint 23 páncélozott és egyéb jármű megsemmisült.
A beszámoló értelmében nagypontosságú levegő-levegő rakétával lelőttek egy ukrán pilótanélküli légijárművet. Az orosz harcászati légierő gépei 58, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 1285 célpontra mértek csapást, a légvédelem pedig hét ukrán drónt és egy Tocska-U rakétát lőtt le.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 520 drónt, 257 föld-levegő rakétarendszert, 2448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 271 rakéta-sorozatvetőt, 1062 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2289 speciális katonai járművet veszített.
A Rosszija 24 hírtelevízió pénteken a mariupoli Azovsztal acélmű igazgatósági épületének bevételéről sugárzott felvételeket. Ezzel a harcálláspontnak használt épületnek a bevételével a tudósítás szerint befejeződött az 11 négyzetkilométernyi üzemi terület bekerítése, amelynek területén eltérő becslések szerint mintegy 1500-2000 ukrán és külföldi fegyveres található. A luhanszki „népköztársaság” vezetése közölte, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni az entitás területének mintegy 90 százalékát.
A donyecki hatóságok beszámolója szerint a „népköztársaságban” kilenc civil sebesült meg és 17 lakóépület sérült meg ukrán belövések következtében. A tájékoztatásban 59 ukrán „nacionalista” is szerepelt.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök esti tájékoztatója során arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők megrendezett forgatással újabb lejáratásra szánt „provokációt” készítettek elő. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti szakemberei a Mikolajiv megyei Voszkreszenszke faluban orosz egyenruhába öltöztették át az ukrán 123. területvédelmi dandár 191. zászlóaljának katonáit és járműveikre Z jelet festettek fel.
Mizincev szerint mobiltelefonos fénykép- és videofelvételeket készültek arról, hogy az átöltöztetett emberek demonstratívan magánházakat rabolnak ki. Ezeket, mint mondta, el akarják terjeszteni a nyugati médiában.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy Ukrajnába küldött orosz humanitárius konvoj ellen készülő terrortámadás megakadályozásáról számolt be. Az FSZB szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) irányításával ukrán szabotázs- és terroristacsoport robbanóanyaggal megrakott járművet szándékozott felrobbantani. Tagjaitól két Igla típusú hordozható légvédelmi rakétát és egy indítószerkezetet, három aknavetőt, egy golyószórót, egy gépkarabélyt, egy pisztolyt, 127 kézigránátot, 18 gyalogsági és mágneses aknát, valamint 42 gyutacsot és detonátort foglaltak le. Az FSZB csütörtökön egy, a krími vasútvonalakon robbantásra készülő iszlamista merénylő elfogásáról számolt be.

A belga AB InBev eladja oroszországi érdekeltségeit

A belga Anheuser-Busch (AB) InBev, a világ legnagyobb söripari csoportja, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, eladja érdekeltségeit a török Anadolu Efes söripai vállalattal közös oroszországi vegyesvállalatban – tudatta a belga söripari vállalat pénteken.

A leuveni székhelyű AB InBev közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytat partnerével, a török sörgyárral arról, hogy átadja neki a vegyesvállalatban birtokolt kisebbségi részesedését. Az AB InBev 24 százalékos részesedéssel rendelkezik az Anadolu Efes vállalattal közös cégben.
Az AB InBev azon kérése, hogy felfüggessze a Bud sörmárka oroszországi gyártására és értékesítésére vonatkozó engedélyt, szintén a lehetséges tranzakció részét képezi – áll a közleményben. A cég továbbá úgy döntött, hogy a vegyesvállalat nyereségét a továbbiakban nem szerepelteti mérlegében – írták. Az AB InBev azt is közölte, hogy megválik a Csernyihivszke ukrán sörmárkától is. Az eladásából származó nyereséget pedig humanitárius erőfeszítések támogatására fordítja.
A belga és a török cég 2018-ban alakította meg az AB InBev Efes vegyesvállalatot. A vállalatnak Oroszországban 11 sörfőzdéje van, amelyek 3500 embert foglalkoztatnak, illetve három gyárat üzemeltetnek Ukrajnában 1800 munkavállalóval.
Az AB InBev tavalyi nettó nyeresége 50 százalékkal 5,07 milliárd euróval haladta meg az előző éves nyereségét. Forgalma 15,6 százalékos növekedés mellett 48,3 milliárd euró volt.
A dán Carlsberg március 28-án közölte, hogy fel kívánja számolni tevékenységét az orosz piacon. A dán cég a legnagobb nyugati söripari befektető Oroszországban, melyet az AB InBev Efes, majd a holland Heineken követ.

Orosz katonai tisztviselő: Dél-Ukrajna és a Donbasz után megnyílik az út a Dnyeszter Menti Köztársaság felé

Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz központi katonai körzet parancsnokhelyettese azt mondta, hogy a hadművelet második szakaszaként azt tervezi, hogy teljes mértékben átveszi az ellenőrzést Donbasz és Dél-Ukrajna felett.

A parancsnok-helyettes azt is megemlítette, hogy Oroszország szárazföldi folyosó kialakítását tervezi az Oroszország által 2014-ben annektált Krím és Donbasz között.

Emellett arról is beszélt, hogy Ukrajna déli részének ellenőrzésével átjáró nyílna a Moldovától elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaság felé. A Dnyeszter Menti Köztársaság a 90-es években vívta ki függetlenségét orosz segítséggel, de hivatalosan Moldovához tartozik, és egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el önállóságát – emlékeztet a Guardianre hivatkozva a Telex.

Az ukránok szerint 50-100 ezer ember akarja elhagyni Mariupolt

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint 50 ezren ragadtak az oroszok által elfoglalt Mariupolban – írja a Sky News, a polgármester 100 ezer főről beszél.

„Legalább 50 ezer ember el akarja hagyni Mariupolt” – mondta Verescsuk.

Kiemelte, hogy az ostromlott városból tegnap menekülni vágyóknak csak a töredéke jutott ki. Arra számítottak ugyanis, hogy legalább 5 ezer ember hagyja el a várost, de ehelyett csak 79-nek sikerült.

Mariupol polgármestere pedig pénteken felhívást adott ki a déli város teljes kiürítésére, melyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint többnyire az orosz erők irányítanak.

Csak egy dologra van szükségünk – a lakosság teljes evakuálására. Körülbelül 100 ezer ember maradt Mariupolban – mondta Vadim Bojcsenko.

Csütörtökön Putyin arra utasította a csapatait, hogy zárják körbe a városban lévő ukrán harcosok utolsó csapatát, akik az Azovsztal acélművekben rekedtek.

Ukrán tisztviselő: súlyos harcok zajlanak a donyecki és a luhanszki régióban

Ukrán tisztviselők súlyos harcokról számoltak be a donyecki és a luhanszki régióban, a Donbaszban zajló orosz offenzíva közepette – írja a CNN.

Olena Szimonenko, az ukrán elnök kabinetfőnöke csütörtök késő este elmondta, hogy az elmúlt napon további 42 település került orosz irányítás alá Donyeck térségében.

Az ellenség Rubizsne térségében próbál előrenyomulni. A védelmi harcok az ellenséggel Novotoshkivske és Popasnaja települések irányába folytatódnak – mondta Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai adminisztrációjának vezetője.

Lezuhant egy teherszállító gép Zaporizzsjában

Az Ukrajna déli részén található Zaporizzsja megyében lezuhant egy An–26-os teherszállító repülőgép.

Ma reggel Zaporozsja megye Vilnyanszkij járásában lezuhant egy An–26-os repülőgép. A repülőgép műszaki repülést hajtott végre. Vannak áldozatok. A körülmények tisztázása folyamatban van – közölte Zaporizzsja megye vezetése közösségi oldalán.

Erős bombázás alatt áll Harkiv

Ukrajna második legnagyobb városa az orosz erők intenzív bombázása alá került – írja a BBC.

A környéken készült felvételeken rakétabecsapódások nyomai, és megsemmisült épületek maradványai láthatók.

???Aftermath of the #Putin regime terrorists shelling in #Kharkiv yesterday#Ukraine #Russia pic.twitter.com/zwU48VwtFg

— Слава Україні?? (@ignis_fatum) April 22, 2022

Ihor Terekhov, a város polgármestere azt mondta, a lakosság mintegy 30%-a már elhagyta a város, de még így is egymillióan maradtak, akik nem akarják elhagyni az otthonukat.

???Aftermath of the #Putin regime terrorists shelling in #Kharkiv yesterday#Ukraine #Russia pic.twitter.com/EgYCMLUjy6

— Слава Україні?? (@ignis_fatum) April 22, 2022

Kormányhivatal: több mint négyszáz embernek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

Csütörtökön 409, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 113-an töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal pénteken a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Magyarországra csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 4761 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5001-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 640 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 535 ember, köztük 220 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 13 ember, köztük 8 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – írta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

ISW: az oroszok kiéheztetnék az Azovsztal védőit

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint a Kreml győzelmet hirdetett a mariupoli csatában, ami azt jelenti, hogy az orosz erők megpróbálják kiéheztetni a megmaradt ukrán védőket az Azovsztal Acélgyárban, ahelyett, hogy valószínűleg költséges támadásokkal megtisztítanák azt. Az oroszok minden bizonnyal képesek lesznek átcsoportosítani egyes egységeket Mariupolból máshová, támadó hadműveletekre, de az ukrán erőknek sikerült jelentős erőt lekötniük, és komoly veszteséget okozni az oroszoknak, tehát nem várható, hogy rövid távon drasztikusan megnövekszik az agresszor támadó képessége Kelet-Ukrajnában.

Főbb megállapítások:

• A Kreml mariupoli győzelmének kikiáltása ellenére az oroszok valószínűleg nem tudnak majd újabb jelentős harci erőt bevetni a kelet-ukrajnai offenzív műveletek megerősítésére az elkövetkező napokban vagy hetekben.
• A mariupoli csatában részt vevő orosz erők valószínűleg súlyosan sérültek, az ukrán erőknek pedig sikerült lekötniük egy jelentős orosz haderőt, s veszteségeket okozni annak.
• Az orosz erők folytatták a támadó hadműveleteket Kelet-Ukrajnában, de csak elhanyagolható eredményeket értek el.
• Az ukrán erők folytatták az orosz támadások visszaverését Izjum környékén.

Pénteken nem nyílnak meg a humanitárius folyosók Ukrajnában

Pénteken nem nyílnak meg a humanitárius folyosók – mondta el Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Az útvonalak veszélyei miatt április 22-én nem nyílnak meg a humanitárius folyosók. Üzenem mindazoknak, akik az evakuációra várnak: legyetek türelmesek, kérlek tartsatok ki!” – írta Telegramon Verescsuk.

A hét elején három egymást követő napon át nem nyíltak meg a menekülési útvonalak a civilek számára. Ugyanakkor négy, 80 embert szállító autóbusz csütörtökön elérte az ukrán Zaporizzsja városát, miután egy konvojban megszöktek Mariupolból.

Zelenszkij: Oroszország meg fogja hamisítani a Herszon és Zaporizzsja függetlenségéről szóló népszavazásokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta csütörtök esti videóüzenetében Oroszországot, hogy a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja függetlenségéről tartott népszavazásokat el akarja csalni.

Zelenszkij arra szólította fel az orosz megszállás alatt lévő területek lakóit, hogy ne adjanak meg személyes adatokat, például az útlevélszámukat az orosz erőknek.

„Arra kérem Ukrajna déli régióinak – Herszon és Zaporizzsija régiók – lakosait, hogy legyenek nagyon óvatosak azzal kapcsolatban, hogy milyen információkat adnak a betolakodóknak. Ha megkérnek, hogy tölts ki néhány kérdőívet, add meg valahol az útlevéladataidat, akkor tudnod kell, hogy ez nem fog rajtad sokat segíteni” – mondta.

Zelenszkij figyelmeztetést is adott az általa nem elismert Herszoni Népköztársaságnak is, hogy „a terveik nem jól fognak elsülni.”

„Ha valaki új annektálást akar, az csak újabb erőteljes szankciókat vonhat maga után Oroszország ellen. Olyan szegénnyé teszi ezzel Oroszországot, amilyen az 1917-es polgárháború óta nem volt. Szóval jobb, ha most a békét keressük” – mondta a Telex szerint.

A brit hírszerzés szerint máshová csoportosítják a Mariupolban harcoló orosz katonákat

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön leállította az Azovsztal elleni támadást. Az orosz vezető ezt azzal magyarázta, hogy meg szeretné védeni a katonák életét. A brit védelmi minisztérium szerint azonban teljesen más magyarázat áll a háttérben. Szerintük a csapatok visszavonásának célja, hogy a fegyveres erőket máshol vessék be.

Eközben Donbaszban továbbra is heves harcok folynak. Annak érdekében, hogy megpróbálják újjáépíteni kimerült erőiket, az üzemképtelen berendezéseket visszaszállították Oroszországba javításra – olvasható a brit védelmi minisztérium reggeli jelentésében.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 22 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/UuvjA2vlqo

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/XNITVFNqdK

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 22, 2022

Nagy-Britannia ukrán katonákat képez ki az Egyesült Királyságban

Ukrán katonákat képeznek ki az Egyesült Királyságban, arra, hogy hogyan használják a Nagy-Britannia által Ukrajnának szállított páncélozott járműveket az orosz erők visszaszorítására – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök.

Elmondhatom, hogy Lengyelországban a légvédelemre, az Egyesült Királyságban a páncélozott járművek használatára képezzük ki az ukrán katonákat – fogalmazott Boris Johnson az Indiában tett látogatásakor. A miniszterelnök sajtótitkára szerint több tucat ukrán katona tartózkodik jelenleg az Egyesült Királyságban és vesz részt a kiképzésben – írja a BBC.

Az ukrán hírszerzés szerint az orosz katonák kivégzik a hadifoglyokat

A titkosszolgálatok által lehallgatott katonai beszélgetések szerint az orosz katonák parancsot kaptak az ukrán hadifoglyok megölésére.

Az ukrán hírszerzés hangfelvételt tett közzé, amelyben állítólag orosz katonák arról beszélgettek, hogy mit tegyenek a Luhanszk régió Popasna kerületében fogságba esett katonákkal.

Az egyik katonának azt javasolják, hogy a legidősebb ukrán hadifoglyot hagyják életben, a többi pedig „távozzon örökre”.

Donyeckben egy nap alatt 42 falu került orosz kézre

A Donyeckben támadó orosz egységek csütörtökön 42 falut foglaltak el – jelentette be Olena Szimonenko, az ukrán elnök kabinetfőnöke. A másik szakadár „népköztársaság” frontján, Luhanszkban szintén csütörtökön elesett Rubizsnye városa; és a régió 80 százaléka van már orosz ellenőrzés alatt.

Ukrán hatóságok szerint az oroszok összeszedik és tömegsírba öntik a Mariupol utcáin heverő holttesteket

Mariupoli hatóságok szerint a dél-ukrajnai város ostromában elesett több száz civil holttestét az oroszok egy közeli falu mellett ásott tömegsírba rejtették. A Mariupoltól 20 kilométerre található Manhus nevű falunál található, nagyjából 30 méter hosszú gödröt orosz katonák kotorták ki, majd teherautókkal hordták beléjük a holttesteket. A nagyfelbontású műholdas képeket publikáló és elemző Maxar Technologies szerint az első sírok március végén bukkantak fel a műholdfelvételeken, és azóta folyamatosan szaporodnak. Jelenleg is több mint 200 sír helyezkedik el 4 sorban, 85 méter hosszan.

Vagyim Bojcsenko mariupoli polgármester szerint „több mint 20 ezer civil lakos – nők, gyerekek, idősek – vesztette életét az ellenség tüzérségi és légicsapásaiban”, és „sajnos azt tapasztaltuk, hogy a holttestek eltűnnek Mariupol utcáiról”. Bojcsenko szerint is Manhusba szállítják a civil holttesteket, ahol a temetőhöz vezető bekötőút mentén földelik el őket.

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy 9000 ukránt temettek el tömegsírokba Mariupol ostroma során.

Így ünneplik a csecsen harcosok Mariupol elpusztítását

Ugyan az orosz katonáknak megtiltották a közösségi média használatát, de valamiért Ramzan Kadirov csecsen harcosain nem kérik számon ezt a tilalmat, és a csecsen hadúr Telegram-csatornája is az orosz propaganda egyik első számú forrásává lépett elő.

Itt jelent meg csütörtök este egy videó, melyben egyik szövetségese, Adam Delimhanov által vezetett különítmény Mariupol égő házai előtt ünnepli a város „elpusztítására és megtisztítására indított különleges művelet végrehajtását” – írja a Telex.

Ahogy azt a videót átemelő Guardian tudósítója megjegyzi, a videóban ünneplő csecsen harcosok közül bizonyára sokan vannak, akinek felmenői Mariupol védőihez és civil lakosságához hasonló módon vesztették életüket – csak éppen az ezer kilométerrel keletebbre fekvő Groznijban.

Russia’s „liberation” of Mariupol looks like this, according to Ramzan Kadyrov’s Telegram channel pic.twitter.com/3iAhVqPnZJ

— max seddon (@maxseddon) April 21, 2022

Civilek rekedtek az épületek alatt az Azovsztal üzemben

Kijevből azzal vádolják az orosz erőket, hogy bunkerromboló bombákat használnak, miközben civilek százai vannak a mariupoli Azovsztal acélmű épületei alatt. Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov-ezred parancsnok-helyettese a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy az oroszok hadihajókról lőtték az acélgyárat.

„Azovsztal területén az összes épület gyakorlatilag megsemmisült. Nehézbombákat dobnak le, bunkerromboló bombákat, amelyek hatalmas pusztítást okoznak. Vannak sebesültek és halottak a bunkerekben. Több civil továbbra is az összeomlott épületek alatt rekedt” – mondta Palamar, aki szerint a civilek külön helyeken tartózkodtak, távol a harcosoktól. A pincékben voltak, egyenként 80-100 emberrel, de nem tudni, hogy összesen hány civil volt, mivel néhány épület megsemmisült, és a harcosok nem tudták elérni őket az ágyúzások miatt.

Egyes bunkerek bejáratait olyan betonlapok zárták el, amelyeket csak nehézgépek tudtak mozgatni – mondta. „Tartjuk a kapcsolatot azokkal a civilekkel, akik olyan helyeken tartózkodnak, ahova eljuthatunk. Tudjuk, hogy három hónapos kisgyerekek is vannak ott” – mondta.

55th day of war. ?? continues to shell Azovstal with powerful anti-bunker bombs. The world watches the murder of children online and remains silent. Religious & world leaders can stop it by organizing humanitarian corridors. Otherwise, the blood will be on their hands, too. pic.twitter.com/b9UaGR6VSB

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) April 19, 2022

Zelenszkij szerint még mindig nem esett el Mariupol

Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: Ukrajna déli és keleti részén a megszállók továbbra is mindent megtesznek azért, hogy legalább néhány győzelemről legyen okuk beszélni. Zászlóaljakat vonnak össze és még a mozgósítást is megpróbálják elindítani Ukrajna megszállt vidékein.

„E lépések egyike sem segít Oroszországnak az államunk elleni háborúban. Csak késleltethetik az elkerülhetetlent – azt az időt, amikor a betolakodóknak el kell hagyniuk területünket. Különösen Mariupolt. Egy város, amely
továbbra is ellenáll Oroszországnak. Mindannak ellenére, amit a megszállók mondanak.”

Az ukrán elnök azt nem részletezte, hogy hol és milyen szinten tartják magukat az ukrán erők Mariupolnál.

Három dolgot kért az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök északai videóüzenetében beszámolt arról, hogy csütörtökön Kijevben fogadta a spanyol és a dán miniszterelnököt. Rajtuk keresztük kérte az összes többi európai demokráciát, hogy erősítsék meg a háború miatti szankciókat. Vezessék be a teljes olajembargót, válasszák le Oroszország teljes bankrendszerét a globális pénzügyi rendszerről és segítsenek bíróság elé állítani mindazokat, akik ukránok elleni háborús bűnökbet követtek el.

Dánia miniszterelnöke kijelentette, hogy kész támogatni Ukrajna háború utáni újjáépítésének programját, különös tekintettel Mikolajiv újjáépítésére és fejlesztésére, valamint Ukrajna hajóépítő iparára.

Zelenszkij szerint veszélyben Ukrajna élelmezése

Ukrajnának havonta hétmilliárd dollárra van szüksége, hogy ellensúlyozza a háború okozta gazdasági veszteségeket – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Világbank tanácskozásának megküldött videóüzenetében.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul ki kell zárnia Oroszországot a nemzetközi pénzügyi intézményekből, és sürgette az államokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Moszkvával.

Beszélt arról is, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádjával Oroszország elzárta az ukrán export útját, ami veszélyt jelent az élelmezés biztonságára.

David Malpass, a Világbank elnöke nagyjából 60 milliárd dollárra becsülte az orosz hadművelet következtében az ukrán infrastruktúrában és épületekben eddig keletkezett fizikai károkat. Mint mondta, ez nem tartalmazza a háború gazdasági költségeit.

Természetesen a háború tovább zajlik, a költségek pedig egyre magasabbak – hangsúlyozta Malpass az MTI szerint.

Ugyanakkor a kijevi vezetés szerint a február 24-én kezdődött háborúban Ukrajna infrastruktúrájának mintegy 30 százaléka szenvedett különböző fokú károkat, amelyek összege már mintegy 500 milliárd dollárt tesz ki.

535 menekültet fogadtak csütörtökön a fővárosban

Az ukrajnai háború elől 2022. április 21-én 535 ember, köztük 220 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 13 ember, köztük 8 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Nagy-Britannia ukrán katonák kiképzésében vesz részt

Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy ukrán katonák tartózkodnak az Egyesült Királyságban, és kiképzést kapnak a Nagy-Britannia által szállított páncélozott járművek használatára.

„Ukránokat képzünk Lengyelországban a légvédelmi rendszer, az Egyesült Királyságban pedig a páncélozott járművek használatára” – mondta a kormányfő az indiai látogatása alkalmával vele utazó újságíróknak.

Nagy-Britannia 120 páncélozott járőrjárművet biztosít Ukrajnának, köztük a Masztiffot is, amelyek felderítő járműként is használhatók. A katonáknak bemutatják a szamaritánus mentőautó, valamint a Sultan és Samson páncélozott felderítő járművek használatát is.

Így álltak a frontok csütörtökön

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra után megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki hadi térképét mutatjuk először!