Választási számok a valóság tükrében

Lázár János nem csupán megtartotta hídfőállásait, hanem saját pártszövetségének támogatottságát a teljes választókerületben, sőt azon belül Hódmezővásárhelyen is a hatpárti ellenzék támogatottsága fölé emelte – írja elemzésében vendégszerzőnk, Herczeg Sándor politológus.

A parlamenti választásokat többféle módszerrel lehet megközelíteni, nem beszélve az éppen aktuális ideológiákról. Az elmúlt napokban erre elég sok példát láthattunk. Miután Márki-Zay Péter elvesztette a Csongrád-Csanád megyei 4. számú választókerületet, nem sokkal később azt hozta nyilvánosságra, hogy Hódmezővásárhelyt viszont megnyerte, mindeközben Lázár János megköszönte a bizalmat mind a 19 településnek, mely ezt a körzetet alkotja.

Az elemzések alapjai a számok, melyek nem hazudnak. Erre a legegyszerűbb példa az, ha van 10 almánk és megeszünk belőle kettőt: rögtön kijön, hogy a gyümölcsök 20 százaléka fogyott el. Ugyanakkor egy másik esetben, amikor szintén kettőt fogyasztunk el, de összesen csak négy almánk volt, akkor ugye megettük a felét. Mindkét verzióban ugyanannyi alma került a gyomrunkba, az „evési arány” mégis mást mutat: először 20, másodszor 50 százalékot.

Éppen ezért a választások alkalmával mindig abból kell kiindulni, hogy egy adott jelölt választókerületében összesen hány választópolgár van a névjegyzékben, közülük mennyien szavaztak érvényesen, s a győztes aspiráns ebből hány százaléknyi voksot gyűjtött be. Hangsúlyoznám tehát a választópolgárok számát, mely a fenti példával illusztrálva az alma összmennyisége. Márki-Zay Péter például egyebek mellett azzal érvelt, hogy 2018-hoz képest százalékos arányban Lázár János elvesztette a szavazatok 0,01 %-át, hiszen akkor a voksok 51,78, 2022-ben pedig 51,77 százalékát kapta.

Ez igaz. De a százalékok mögött ott vannak azok a számok is, melyek megmutatják a valós helyzetet, illetve Lázár János kontra ellenzéki jelöltek –  2018, valamint Lázár János kontra Márki-Zay Péter – 2022 kontextusát, sőt Márki-Zay Péter és az ellenzéki jelöltek 2018-as és 2022-es teljesítményének összehasonlítását. Először a tényeket ábrázoló táblázat:

A fenti adatsorból látható, hogy a választópolgárok száma 3,34 százalékponttal csökkent, ugyanakkor a Lázár Jánosra leadott voksok száma szinte századra pontosan megegyezik az ebből fakadó érvényes szavazatok csökkenésével, ami 2,62 és 2,64 %. Ezzel együtt 2022-ben Lázár Jánosra szinte ugyanannyian szavaztak százalékos arányban, (itt jön be a képbe a Márki-Zay Péter által emlegetett 0,01 % mínusz) magyarul hiába voksoltak 2,64 százalékponttal kevesebben, Lázár ezt mégis képes volt csaknem egálba hozni, a 2,64 százalékpontos csökkenésből lefaragott 2,63 százalékpontot. Erre mondják, hogy a kevesebb több, s ha megnézzük az érvényesen szavazók számát, ez látszik is: 2018-ben 57.039-en, míg 2022-ben 55.545-en járultak az urnákhoz, ami 1.461 fővel kevesebb, a Lázár Jánosra leadott szavazatok száma viszont csak 781-el. Mindez azt jelenti, hogy nem Lázár János támogatottsága, hanem a lakosságszám, illetve a választópolgárok száma lett jóval kisebb, de az érvényesen szavazók továbbra is ugyanolyan arányban voksoltak rá, holott még a részvétel is magasabb volt. Összességében Lázár János 6.425-tel több szavazatot kapott, mint Márki-Zay Péter. (28.753 – 22.328)

Most pedig nézzük meg ugyanilyen relációban a szövetségre lépett ellenzéki pártok 2018-as és 2022-es helyzetét. Négy évvel ezelőtt, 2018. április 8-án Márki-Zay Péter már Hódmezővásárhely polgármestere volt, az országgyűlési választáson pedig Lázár János ellen a most összefogott pártok közül a Jobbik Kiss Attilát, az MSZP-Párbeszéd Rója Istvánt, az LMP pedig Pongrácz Gergelyt indította. A jobb összehasonlítás miatt az ő voksaikat összeadtam, s így hasonlítom össze Márki-Zay Péter 2022-es eredményével.

A következő táblázat a 2018-as ellenzéki eredményt mutatja:

Ugyanez így néz ki Márki-Zay Péter esetében 2022-ben:

A különbség első látásra egyértelmű, s egyben igazolja is a teljes ellenzéki összefogás, más néven Egységben Magyarországért sikertelenségét, mely formációt éppen Márki-Zay Péter vezetett. Annak ellenére, hogy a lakosságszám „csak” 2,64 százalékponttal, a Márki-Zay Péterre leadott voksok aránya a Kiss Attila, Rója István, Pongrácz Gergely trióhoz képest 14,70 százalékkal, számszerűen pedig 3.849-cel csökkent. Ez azt jelenti, hogy ha leszámítjuk a népességfogyást, Márki-Zay Péter több mint 12 százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint a 2018-ban az általa egyébként támogatott Kiss Attila, valamint Rója István és Pongrácz Gergely együttesen.

Ha azt nézzük meg, hogy 2018-ban a most együtt induló pártok (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) miként teljesítettek listán, még szembe ötlőbb a különbség. Négy évvel ezelőtt hat, egyébként külön induló párt a Csongrád(-Csanád) megyei 4. választókerületben 26.098 voksot gyűjtött be, 2022. április 3-án pedig csupán 21.638-at, ami, leszámítva a fentebb már többször leírt 2,64 százalékpontos népességfogyást, 14,36 százalékpontos csökkenés. Számszerűen ez azt jelenti, hogy 4.460 szavazójukat veszítették el a közös listával és Márki-Zay Péter miniszterelnökjelöltségével.

Néhány szót érdemes ejteni a választókerület legnagyobb városáról, Hódmezővásárhelyről is. Itt is térjünk ki a lakosságszám csökkenésére: 2018. április 8-án csak a városban – ha ideszámítjuk a külképviseleten és az átjelentkezett módon szavazókat is – 37.581 választópolgár volt a nyilvántartásban, 2022. április 3-án pedig 35.874. Ez máris 4,54 százalékpontos csökkenés, szám szerint négy év alatt 1.707 választópolgárral van kevesebb most, mint 2018-ban. (A választópolgárok létszámának fogyását azért említem mindig, mert teljesen természetes oka annak, hogy a szavazatok száma is csökkenhet. Hódmezővásárhelyen pl. 2018. február 25-én 36.700-an, 2022. április 3-án pedig átjelentkezettek és külképviseleti voksolók nélkül 34.089-en voltak a névjegyzékben.)

Amennyiben biztosak akarunk lenni abban, hogy csak és kizárólag a Hódmezővásárhelyen életvitelszerűen élők adataival akarunk dolgozni, akkor kénytelenek vagyunk kihagyni a már sok vitát kavart 49. szavazókört, ahol 2018-ban és 2022-ben is egyaránt szerepeltek átjelentkezettek és külképviseleteken voksolók, akik viszont teljes számban nem bizonyítottan hódmezővásárhelyiek.

2018-ban ők 2.300-an, 2022-ben pedig 1.975-en voltak, közülük 195, illetve 190 fő biztosan hódmezővásárhelyi, de a szavazás titkossága miatt nem ismerhetjük, kire tették az X-et, ezért, ha csak Hódmezővásárhelyt vizsgáljuk, akkor az ő szavazataikkal értelemszerűen nem számolhatunk. Ennek fényében készült a következő táblázat, melyben 2018 esetében 37.581 – 2.300 = 35.281, 2022 esetében 35.874 – 1.975 = 33.899 választópolgár voksait összesítettem. A népességfogyás így 5,50 százalékpontos, összességében 1.382 fő négy év alatt.

Ugyanez ellenzéki szemszögből 2018-ban és 2022-ben:

A fenti adatsorból tulajdonképpen az derül ki, hogy nagyjából a támogatottságok összessége a népességfogyás relevanciájában látszódik. Az életvitelszerűen Hódmezővásárhelyen élők politikai elköteleződése 2018 és 2022 között némileg az ellenzék kárára változott, hiszen Márki-Zay Péter szavazati aránya 2,14, míg Lázár Jánosé 1,96 százalékkal lett alacsonyabb, ugyanakkor a városban Lázár 2018-ban 208, most pedig 250 vokssal kapott többet lefőbb kihívójánál, (korábban kihívóinál). A mostani eredmény azért figyelemreméltóbb, mivel habár 2018-ban 10 ellenfele volt, 2022-ben pedig 5, április 3-án az összevont ellenzék miniszterelnökjelöltje indult ellene. A pálya éppen ezért volt nehezített, hiszen a Márki-Zay vezette szövetségnek Hódmezővásárhelyen 3.500, míg Lázárnak 800 plakátot helyeztek ki, nem beszélve az országos médiaháttérről, illetve a Facebook-ról, melyre Márki-Zay a sajtóhírek szerint több mint száz millió forintot költött. Ezt az előnyt azonban láthatóan nem sikerült szavazatokra váltania a saját városában sem, Lázár viszont megőrizte bázisát. (Itt azt is érdemes beszúrni, hogy Márki-Zay 2019-ben még 13.478 voksot kapott Hódmezővásárhelyen, most pedig 11.672 jutott neki, s ha ehhez hozzáveszem a vitatott 49. szavazókört, még az is csak 12.715, közötte számtalan nem vásárhelyi szavazóval. A csökkenés tehát 3 év alatt 1.806 voks.) Ha ugyanilyen összevetésben (a 49. szavazókör kihagyásával) megnézzük a Fidesz-KDNP, illetve a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd hódmezővásárhelyi listás támogatottságát 2018-ban és 2022-ben, akkor a következő adatokat kapjuk: a kormánykoalíció listán négy éve 12.252, míg a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd összesen 12.374 szavazatot kapott.

2022-re Márki-Zay Péter miniszterelnökjelöltsége mellett megvalósult a hat párt teljes összefogása, hiszen egy közös listán indultak. A Fidesz-KDNP Hódmezővásárhelyen április 3-án 11.751, míg az ellenzék 11.169 szavazatot gyűjtött be, magyarul a Fidesz-KDNP a listás voksok alapján nemhogy gyengült, hanem még erősödött is. (Ez még akkor is így lenne, ha belevennénk a 49. szavazókört, ahol nem csak vásárhelyiek szavaztak: az állás akkor is 12.325 – 12.165 a Fidesz-KDNP javára.)

Ha vetünk egy pillantást a választókerület második legnagyobb településére, Makóra, még egyértelműbb a Fidesz-KDNP és vele együtt Lázár János fölénye. (Itt egy megjegyzés: a képviselő választási eredményeire mindig az volt a jellemző, hogy egyéniben 3-4, vagy olykor még magasabb százalékos arányban kapott több szavazatot, mint a pártja listán, s ez erős társadalmi beágyazottságát mutatja.) A hagymavárosban Lázár 6.958 voksot (55,27 %) gyűjtött be, 313 szavazattal többet, mint a Fidesz-KDNP listán, Márki-Zayt pedig 2.575 szavazattal előzte meg úgy, hogy ebben a városban sokkal kisebb arányban volt jelen a népességfogyás: 2018-ban 18.782, 2022-ben 18.157 választópolgárt regisztráltak. Lázár a választókerület további 17 településéből 16-ban abszolút többséggel nyert, olykor a 70 százalékos eredményt is meghaladva, mint például Nagylakon (74,90 %), Magyarcsanádon (73,92 %) vagy Királyhegyesen (71,35%).

Mindent összevetve – azt a szomorú tényt sem kihagyva a számításból, hogy 2018-hoz képest a teljes választókerületben 2.675, ezen belül Hódmezővásárhelyen 1.707 választópolgárral volt kevesebb – az látható, hogy a Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben Lázár János nem csupán megtartotta hídfőállásait, hanem saját pártszövetségének támogatottságát a teljes választókerületben, sőt azon belül Hódmezővásárhelyen is a hatpárti ellenzék támogatottsága fölé emelte.

Szerző: Herczeg Sándor politológus