Az orosz-ukrán háború 50. napja – FRISSÜL

Immár ötvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtök este kiadott, aktualizált térképét mutatjuk az ukrajnai hadműveletekről!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 April 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/2hfKXWERKt

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/Gz4YKvbR5h

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 14, 2022

Orosz tábornok: harkivi pszichiátriai betegeken kísérleteztek amerikai tudósok

Amerikai tudósok 2019 és 2021 között potenciálisan veszélyes biológiai szereket teszteltek egy harkivi pszichiátriai kórház betegein – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka csütörtökön kamerák előtt nyilatkozva.

Kirillov a Moszkva által megszerzett iratokra hivatkozva azt állította, hogy az amerikai tudósok egy Merefa városban működő laboratóriumban 2019 és 2021 között potenciálisan veszélyes biopreparátumok tesztjeit végezték el a 3. számú Harkivi Regionális Klinikai Pszichiátriai Kórház betegein. A tábornok beszámolója szerint a mentális zavarokkal küzdő pácienseket a koruk, immunrendszerük és nemzetiségük figyelembevételével választották ki a kísérletekhez.
A betegek állapotának folyamatos megfigyelésének eredménye a tájékoztatás szerint nem került be a kórház adatbázisába, az intézmény munkatársaival titoktartási nyilatkozatot írattak alá. Kirillov azt mondta, hogy a merefai labor tevékenységét januárban leállították, az összes készítményt és felszerelést Nyugat-Ukrajnába vitték.
„Ezekről az embertelen kísérletekről többen tanúvallomást tettek, a nevüket a biztonságuk érdekében nem hozhatjuk nyilvánosságra” – mondta az orosz biológiai védelmi csapatok parancsnoka.
A tábornok szerint orosz felderítő egységek március 9-én három, biológiai készítmények kipermetezésére alkalmas, 30 literes tartállyal felszerelt drónra bukkantak Herszon megyében. Mint mondta, 2022 januárjában Ukrajna közvetítő szervezeteken keresztül több mint 50 ilyen eszközt vásárolt.
Az állította, hogy ukrán laboratóriumokban tanulmányozták a kolera, a tífusz és a hepatitisz vízi úton történő terjesztésének lehetőségét. Elmondása szerint ukrán szakemberek amerikai tudósok felügyelete alatt rendszeresen vettek mintát ukrajnai folyókból, valamint az Észak-krími csatornából, hogy felmérjék ezen kórokozók jelenlétét a vízben és következtetéseket vonjanak le terjeszthetőségük lehetőségéről.
Kirillov szerint az elvégzett munka eredményei nemcsak az Oroszországi Föderációban, hanem a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren, valamint Kelet-Európában – Fehéroroszországban, Moldovában és Lengyelországban – is felhasználhatók kedvezőtlen biológiai helyzet kialakítására. Mint mondta, a projekt során a minták veszélyességét is értékelték, és a törzseket ezt követően az Egyesült Államokba szállították.
A beszámoló értelmében az Egyesült Államok 2014 és 2022 között több mint 350 millió dollárt különített el az ukrán Tudományos és Technológiai Központnak, amely „a Pentagon számára érdekes biológiai fegyverkutatásokra” és kettős rendeltetésű projektekre, összesen mintegy félezer projektre osztott szét támogatásokat, Ukrajna mellett Georgiában, Moldovában és Azerbajdzsánban. Kirillov külön kiemelte a potenciális biológiai fegyverekkel és a gazdasági szempontból jelentős fertőzések kórokozóival kapcsolatos kutatásokat. Mint mondta, a központ az amerikai hadsereg számára olyan projekteket finanszírozott, amelyekben a veszélyes kórokozók rovarokon, vadon élő madarakon és denevéreken keresztül történő terjedését tanulmányozta.
Kirillov a központ támogatói között nevezte meg az amerikai külügy-, védelmi, agrár-, egészségügyi és energiaügyi minisztériumot, valamint a környezetvédelmi ügynökséget. A tábornok megnevezett több személyt is, aki szerinte szerepet játszott a Moszkva által katonai célúnak mondott biológiai kutatások szervezésében és irányításában.

Kína visszautasítja az amerikai felhívást, hogy járjon közben az orosz támadás befejezése érdekében

A kínai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította azt az amerikai felhívást, hogy az Oroszországgal ápolt „különleges viszonyára” támaszkodva járjon közben az Ukrajna elleni orosz támadások befejezése érdekében.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kínai fél mindenféle, Kínával szembeni alaptalan vádaskodást és gyanúsítgatást ellenez, és ellenáll a nyomásgyakorlás minden formájának.
A szóvivő Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanácsban elmondott beszédére reagált. Yellen egyebek mellett arra figyelmeztette Pekinget: a jövőben nem várhatja el a nemzetközi közösségtől, hogy figyelembe vegye a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartását illető felhívásait, ha most, a jelen helyzetben „nem tartja tiszteletben ezeket az elveket”. Az amerikai pénzügyminiszter továbbá azt is kilátásba helyezte, hogy a világ Kínával kapcsolatos hozzáállására hatással lehet, hogy Kína hogyan reagál az Oroszországgal szembeni, hathatós lépéseket sürgető felhívásokra.
A kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: Kína már eddig is számottevő lépéseket tett a válság enyhítésére és a béke helyreállítására. „Kína építő szerepet tölt be Ukrajna kérdését illetően” – fogalmazott. Elmondta: Kína továbbra is azon az állásponton van, hogy minden ország szuverenitását és területi egységét tiszteletben kell tartani, és meg kell védeni. Hozzátette: „Ukrajna szuverenitását és biztonságát is meg kellene őrizni, miközben tiszteletben kellene tartani Oroszország jogos biztonsági aggályait is”.
Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország elleni nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására. „Az idő majd igazolja, hogy Kína a történelem jó oldalán áll” – fogalmazott Csao Li-csien külügyi szóvivő.

Podoljak: a NATO közeledése abszurd és logikátlan ürügy volt az Ukrajna elleni háború megindítására

Oroszország azzal az abszurd és logikátlan ürüggyel indított háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ám Moszkvának ez volt a legnagyobb tévedése, mert Svédország és Finnország akár már fél éven belül a szövetség tagjává válhat – vélekedett Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon.

Oroszország továbbra is azt állítja: azért indított háborút Ukrajna ellen, hogy megakadályozzon bennünket a NATO-csatlakozásban. Miután Svédország és Finnország csatlakozik a szövetséghez, amely a következő hat hónapban megtörténhet, a NATO félórányira lesz Szentpétervártól.

„Ez az elkerülhetetlen következménye annak, ha egy ország nem tudja, hogyan kell elemezni a kockázatokat” – fejtette ki Podoljak.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a svéd kormány azt tervezi, a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján benyújtja a csatlakozási kérelmet és Finnországban is komolyan fontolgatják ezt a lépést. A hírügynökség rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtt ezek az országok nem akartak a NATO-hoz csatlakozni.

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta: birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét.

Erről van szó abban a ferbuár 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak – állította a hírszerzés.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország bűnözőket használt fel a dél-ukrajnai odesszai régió destabilizálására. A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai – köztük külföldiek is – jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek – mondta el a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva még nyolc ukrán katonatiszttel együtt. A hírszerzés nem fedte fel, hogyan szabadították ki őket.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként 27 ukrán katona és 8 polgári személy térhetett haza. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.

Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte a Telegramon, hogy a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy „hozzájuk tartoznak”. A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni.

Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Másrészről arra figyelmeztetett, hogy ezzel célpontként használják a civileket, akiket az ukrán katonák így nem tudnak megkülönböztetni az orosz fegyveres erőkhöz tartozóktól, akik szintén fehér szalagot viselnek.

Orosz kormányzó: az ukrán csapatok megtámadták az oroszországi Brjanszk régiót

Az oroszországi Brjanszk régió kormányzója szerint ukrán csapatok lőnek a környékbeli lakóépületekre – számolt be a Sky News. Az orosz régió Ukrajna északi részével határos.

Ma Klimovo falut az ukrán fegyveres erők tűz alá vették. A lövések következtében két lakóépület megrongálódott, és áldozatok is vannak – közölte Alekszandr Bogomaz kormányzó. Korábban a tisztviselők azt állították, hogy a térségben egy határállomást lőttek, megrongálva a járműveket.

Fogolycserét hajtottak végre az oroszok és az ukránok

Ukrajna és Oroszország között fogolycsere történt – közölte Kijev csütörtökön. Az oroszok a fogolycsere keretében harminc ukránt engedtek szabadon.

Volodimir Zelenszkij elnök utasítására a negyedik fogolycserére került sor csütörtökön. Öt tiszt és 17 katona mellett nyolc civilt, köztük egy nőt sikerült kiszabadítani, akik végre hazamehetnek – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Már Trump is népirtással vádolja Oroszországot

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke csatlakozott Joe Bidenhez, és elismerte, hogy „népirtás, ami Ukrajnában zajlik” – számolt be a Sky News.

Joe Biden a hét elején fokozta a retorikáját Oroszországgal szemben. Azonban most elődje, aki a múltban Vlagyimir Putyin iránti csodálatáról beszélt, a Fox Newsnak azt nyilatkozta:

„Nagyon szomorú ezt nézni. És most szögezzük le, hogy ami Ukrajnában történik, az népirtás.”

Ha lesz aláírásra kész megállapodás, Putyin hajlandó találkozni Zelenszkijjel

Vlagyimir Putyin akkor találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha már aláírásra kész lesz a kettejük megállapodását tartalmazó dokumentum – ezt közölte a CNN szerint csütörtökön a Kreml.

Zelenszkij az orosz invázió kezdete óta többször is tárgyalásokra szólította fel az orosz elnököt, de eddig nem került sor a kettejük találkozójára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most újságírói kérdésre reagálva beszélt arról, hogy Putyin elviekben nem utasította el soha a találkozó lehetőségét, de „egyelőre nincsenek olyan fejlemények ebben a témában, amelyekről beszámolhatnánk” – tette hozzá.

Megfékezték a tüzet az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóján

Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz Fekete-tengeri Flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták – írtuk korábban az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

A tárca később újabb közleményt adott ki, amely szerint a cirkálón keletkezett tüzet lokalizálták, nyílt égés nincs, és a lőszerrobbanások is megszűntek. A tájékoztatás értelmében a hadihajó úszóképes maradt, és a fő rakétafegyverzete sem sérült meg. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel, a cirkálót kikötőbe fogják vontatni.

Makszim Marcsenko, az ukrán Odessza megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg.

Putyin: a barátságtalan országok függnek az orosz gáztól

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök délután kijelentette, hogy még az általa barátságtalannak nevezett országok sem tudják elhagyni az orosz gáz felhasználását – számolt be a Sky News.

Oroszország szerint a nyugati országok terve ellenére – miszerint le akarják választani magukat az orosz gázellátásról – továbbra is folynak a gázszállítások Európába.

Brit hírszerzés: az oroszok továbbra is a Donbász ellen készülnek

A brit védelmi minisztérium szokásos napi, hírszerzési információkon alapuló tájékoztatóján aláhúzza: Putyin elnök keddi beszéde megerősítette, hogy Oroszország fő célja továbbra is a Donbász elfoglalása, ahol hatalmas offenzívára készülnek. Mariupol ostroma azonban egyelőre továbbra is jelentős számú orosz egységet és felszerelést köt le.

Ezzel együtt az orosz hadsereg továbbra is válogatás nélkül lövi, bombázza az egyes városi központokat. Kramatorszk és Kosztjantyinivka városokat például súlyos támadás érte. A széles körű rakéta- és tüzérségi csapások, valamint az erők bizonyos térségekben történő koncentrálása a hagyományos orosz katonai doktrínához való visszatérést jelentik.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/vFayCbnSMF

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/tmpiigcR8c

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 14, 2022

Oroszország atomfegyverek telepítésével fenyegette meg a NATO-csatlakozáson gondolkodó finneket és svédeket

A Sky News szerint Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese azzal reagált Svédország és Finnország lehetséges NATO-csatlakozásának hírére, hogy ha ez megtörténik, akkor Moszkva is lépni fog. Úgy fogalmazott:

„Nem beszélhetünk többé a Baltikum nukleáris mentes státuszáról, az egyensúlyt helyre kell állítani. Egészen mostanáig Oroszország nem tett és nem is akart ilyen intézkedéseket hozni.”

Finnország heteken belül, Svédország pedig alapos mérlegelés után dönthet a NATO-csatlakozásról. Oroszország korábban mindkét ország felé jelezte, hogy nem örülne a csatlakozásuknak, mivel a háborút is „részben azért indította”, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a szövetséghez. Medvegyev szerint a két ország csatlakozásával tovább nőne Oroszország hivatalos ellenfeleinek száma.

Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerint Medvegyev kijelentésének nincs jelentősége, mivel az oroszok már jó ideje nukleáris fegyvereket állomásoztatnak a litván határ közelében lévő Kalinyingrádban. Hasonlóan reagált az orosz fenyegetésre Ingrida Simonyte litván kormányfő is, aki szerint nincs ebben semmi újdonság.

Izrael menedékházat nyit a bántalmazott ukrán nők megsegítésére

Izraeli civil szervezetek menedékházat nyitnak az ukrán-lengyel határnál a háborúban szexuálisan bántalmazott ukrán nők megsegítésére – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

Az ukrajnai háborúban a nők elleni szexuális támadásokra utaló bizonyítékok nyomán ezen a héten izraeli civil szervezetek kezdeményezésére egy menedékházat nyitnak a lengyel határon, ahová a menekülteknek ezt a csoportját várják.
„Ez egy olyan a hely, ahol fellélegezhetnek. Reméljük, hogy az első házból több ház is lesz” – mondta Tal Hochman, a helyszínre érkező izraeli delegáció vezetője, miután az elmúlt hetekben egyre több tanúvallomást gyűjtöttek össze a háború következtében szexuálisan bántalmazott nőktől.
A ynet és számos más izraeli médium beszámolója szerint rengeteg hír érkezik Ukrajnában és az ország határainál történt nemi erőszakról, emberkereskedelem áldozatává vált nőkről és olyan nőkről, akiket erőszakkal prostitúcióra kényszerítettek. Izraeli szervezetek a beszámolók hatására kezdeményezték, hogy ezeknek a nőknek a megsegítésére létrehoznak egy „védett házat”, ahová önkéntes izraeli mentálhigiénés szakemberek utaznak, hogy segítsenek a nőknek megbirkózni a háborús övezetekből való szökésük során látott és átélt szörnyűségekkel.
A nőket segélyező különleges szakmai stábot Mike Naftali, a Topaz nevű szervezet igazgatója vezeti együttműködésben a TAG nevű nemzetközi humanitárius szervezettel és annak vezetőjével, Daniel Leonnal. Remélik, hogy ez a menedékház csak az első fecske lesz, egy sokáig fennálló, a nőket hosszú távon segítő projekt kezdete.
Az itt látott egyik legfájdalmasabb dolog, hogy nők és lányok egyedül érkeznek egy ismeretlen helyre – nyilatkozta a lapnak Tal Hochman, a Topaz Lengyelországba tartó delegációjának vezetője.
Meleg otthont teremtünk számukra, olyan helyet, ahol fellélegezhetnek, pihenhetnek, segítséget kaphatnak tőlünk, és tudják, hogy biztonságos helyre mennek tovább -hangsúlyozta.
Az otthon elég kényelmes és biztonságos lesz ahhoz, hogy a különösen nehéz helyzetben lévők addig maradhassanak, amíg megtaláljuk a számukra megfelelő megoldást. Reméljük, hogy a házból több ház is lesz, hiszen óriási az igény – tette hozzá.

Kormányhivatal: több mint négyszáz menekülőnek segítettek a tranzitponton szerdán

Szerdán 415, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 90-en töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal csütörtökön a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetet biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Osztrák kancellár: még van esély a tárgyalásokra

Csekély esély még mindig van a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki egy csütörtökön megjelent interjúban Karl Nehammer osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével.

„Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni” – mondta a politikus a dpa német és az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában. A politikus elmondta, attól tart azonban, hogy előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében. „Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül” – vélekedett.
Nehammer szombaton Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt követően pedig hétfőn Moszkvába utazott, hogy megbeszélést folytasson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ezzel ő lett az első uniós kormányfő, aki az orosz támadás kezdete óta találkozott Putyinnal.
Mindkét megbeszélés középpontjában a két ország által folytatott, tűzszünetre törekvő tárgyalások álltak. A megbeszélésekkel kapcsolatos minden derűlátás ellenére azonban ezek a tárgyalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megállítsák a közelgő harcot a Donyec-medence birtoklásáért, amely területet 2014 óta már részben az orosz etnikumúak irányítanak, és amely Ukrajnától félig függetlenül működik – mondta.
Nehammer szerint azonban mégsem zárult be minden ajtó a tárgyalásos befejezés előtt. „A nagy kérdés az lesz: mindkét fél le tudja-e zárni ezt a háborút arcvesztés nélkül” – mondta.
Úgy vélekedett, a védelmi elektronikai cikkek exportja elleni legújabb uniós szankciók középtávon fogják gyengíteni Oroszország katonai erejét, ezért ezek az intézkedések nem fognak azonnal hozzájárulni ahhoz, hogy Putyin befejezze a háborút.
A politikus szólt arról is, Putyin tisztában van azzal, hogy a háború gazdasági károkat okoz országának. Beszámolója szerint Putyin azt mondta, hogy „tudja ezt”, amikor Nehammer erre utalt.
Nehammer kiemelte, hogy Európa Oroszországból történő gázellátása messze nem biztonságos, függetlenül a szankciók helyzetétől. Mindig fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a vezetékeket felrobbantják vagy valamilyen módon megrongálják a háborúban.
Az osztrák kormányfő kifejtette: „a kockázat mindig fennáll, (egy ilyen esemény) még akkor is megtörténhet, ha Ausztria, Németország és mások a gázembargó ellen felemelik szavukat”.
Több uniós ország le akarja állítani az orosz gáz vásárlását, hogy megbüntesse Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt. De az olyan országok, mint Ausztria és Németország azt mondják, hogy ez nekik nagyobb kárt okozna, mint Oroszországnak – közölte.
Ukrajna ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz gázra költött pénz csak az oroszok háborús erőfeszítéseinek finanszírozását segíti.
Nehammer szerint Putyin közölte, hogy az Európába irányuló gázellátás biztosított, a megállapodott mennyiségek továbbra is áramlanak, és a fizetések továbbra is történhetnek euróban.
Putyin az elmúlt hetekben aggodalmat keltett Európában azzal, hogy azt követelte, a gázszállítások ellenértékének kifizetése rubelben történjen, amit sokan a nyugati szankciók által megtépázott valuta megerősítésére tett kísérletnek tekintettek.
A kijevi út során felmerült Ausztria semlegességének fenntartása is. Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan Ausztria soha nem csatlakozott a NATO-hoz. Bár az Ukrajna elleni támadás miatt a két skandináv ország politikája megváltoztatását fontolgatja, Nehammer azt mondta az ukránoknak, hogy Ausztria egyelőre nem tervezi feladni semlegességét.

Az ukránok szerint több tízezer embert mozgosítanak az oroszok Donyeck térségében

Az ukrán védelmi minisztérium szerint Oroszország 60-70 ezer embert próbál mozgosítani a Donyecki Népköztársaság területén. Eddig a kitűzött cél 20 százalékát sikerült teljesíteni. Az orosz hadsereg tovább növeli az Ukrajna keleti határának közelében lévő csapatait és lőszert halmoz fel. A minisztérium közlése szerint az elmúlt 24 órában 8 orosz támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk térségében.

Felrobbantottak egy hidat egy orosz konvoj alatt Harkivban

Az ukrán katonák a kelet-ukrajnai Harkivban, az Izjum felé tartó orosz erők alatt robbantották fel az átkelőt – közölte a katonaság.

A tájékoztatás szerint az akciót egy drónnal hajtották végre, és egy teljes orosz konvoj megsemmisült.

Група ССО України підірвала міст з ворожою технікою, що прямувала до Ізюму
Докладніше: https://t.co/DokBE6hdv6 pic.twitter.com/W008dFE5eB

— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) April 14, 2022

ORFK: több mint tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarországra szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 6045 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4694-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 630 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy szerdán 241 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.
A 241 ember között 115 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Bakondi: naponta 9-10 ezer ember érkezik Ukrajnából

Naponta 9-10 ezer ember érkezik Ukrajnából, és már a 601 ezret is meghaladta a Magyarországra menekülők száma – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György elmondta, a kormány felkészült a menekültek fogadására, és sikerült koordinálnia a civilek és a segélyszervezetek munkáját is.
Hozzátette: a kormány már mintegy 3 milliárd forint értékben küldött segélyszállítmányt Kárpátaljára és Nyugat-Ukrajnába.
„Magyarország segít: mindent megtesz a karitatív támogatásért, a menekültek fogadására, legyen szó egészségügyi ellátásról, szállításról, ellátásról, lakhatásról, munkavállalásról, a továbbutazás koordinálásáról (…), viszont elsősorban a magyar emberek biztonságát tekintjük irányadónak, a magyar érdeket érvényesítjük ebben, ezért azt szeretnénk, ha Magyarország nem keveredne bele ebbe a háborúba” – hangsúlyozta Bakondi György.
Ennek érdekében sem katonákat, sem fegyvereket nem küldenek és nem engedik át az országon a fegyverszállítmányokat – mondta a főtanácsadó.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, a déli határszakasz jelentős migrációs nyomás alatt áll: naponta akár 500-600-an próbálnak meg bejutni Magyarországra, az Európai Unióba.
Hozzátette, a főbb migrációs útvonalakon is jelentős a növekedés, ami elsősorban a tél végével és a járványügyi korlátozások feloldásával magyarázható.

Duda: teljes elszigeteléssel kell járnia a Moszkva elleni szankcióknak

Oroszország „totális háborút” folytat Ukrajnában, a Moszkvával szembeni szankciók teljes nemzetközi elszigeteléssel kell, hogy járjanak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, miután visszatért Lengyelországba a három balti ország elnökével tett közös kijevi útjáról.

Az oroszok totális háborút folytatnak Ukrajnában, nemcsak az ukrán hadsereggel, az ukrán önkéntesekkel harcolnak, hanem a nőkkel, gyerekekkel is – hangoztatta Duda a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvarán rendezett sajtóértekezleten.
A lengyel államfő szerdán Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnökkel együtt az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkozott. Előtte elutaztak a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.
„A bűntetteket meg kell vizsgálni, a bűnözőket el kell ítélni” – hangsúlyozta Duda, hozzátéve, hogy nemcsak a közvetlen elkövetőkre gondol, hanem a parancsokat kiadó személyekre is.
A Moszkvával szembeni szankciókról elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések mellett ki kell zárni Oroszországot a nemzetközi szervezetekből, ezen belül például a sportszervezetekből.
A Zelenszkijjel folytatott megbeszélésről Duda közölte: az ukrán elnök a szankciók kiterjesztését, a fegyverszállítások növelését kérte.
Újságírói kérdésre Duda a Joe Biden amerikai elnök által szerdán jóváhagyott, 800 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatást úgy kommentálta: Ukrajnának szüksége van az ilyen segítségre, Biden „fontos és bátor” döntést hozott.
Katonai támogatást ígért Ukrajnának szerdán Alar Karis észt elnök is, aki a kijevi látogatás során közölte: országa saját védelmi költségvetése egyharmadát szánja Ukrajnának.

A lengyel, az észt, a lett és a litván államfő csütörtök délelőtt a délkelet-lengyelországi Rzeszówban tartott közös sajtóértekezleten foglalta össze kijevi látogatásuk tapasztalatait. Duda kiemelte: a nemzetközi színtéren tárgyalásokat kell folytatni az Ukrajna háború utáni felépítését elősegítő forrásokról. „Ehhez a pénzügyi támogatást az Európai Uniónak, a világnak kell nyújtania” – hangsúlyozta.
A lett elnök közölte: szerdán „saját szemükkel látták az Oroszország által Ukrajnában elkövetett borzalmakat”. Az ezekért felelős személyeket nemzetközi törvényszékek elé kell állítani, hiszen a nemzetközi közösség nem tolerálhatja az ilyen háborús bűntetteket – mondta.
Az észt elnök elmondta: a bűntettek helyszínén az államfők „teljesen ledöbbentek”. Ő is hangsúlyozta, hogy a civilek, köztük gyermekek gyilkosait bíróság elé kell állítani, az üggyel már foglalkoznak az Ukrajnába érkezett ügyészek.
A litván elnök úgy látta: más külföldi vezetőknek is el kell menniük Borodjankába és a vérengzés más ukrajnai helyszíneire. Ha saját szemükkel látnák ezt, az EU „valószínűleg határozottabban lépne fel” – tette hozzá Nauseda. Aláhúzta az ukrajnai fegyverszállítás fontosságát is.

Elismerték az ukránok, hogy katonáik estek foglyul Mariupolban

Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy 36-os számú tengerészgyalogos dandár katonái fogságba estek Mariupolban, de azt, hogy mennyien, nem árulta el.

Az orosz honvédelmi minisztérium korábban az állította, hogy a mariupoli vasműnél zajló harcokban részt vevő 36-os ukrán tengerészgyalogosok 1026 katonája adta meg magát. Aresztovics korábban ennek az ellenkezőjét állította, miszerint „rendkívül összetett és kockázatos manővernek köszönhetően ki tudtak törni az ostromgyűrűből, és egyesítették erőiket a műveletet segítő Azov ezreddel.”

Aresztovics most azt mondja, hogy miközben a katonák megpróbáltak kitörni az ostromgyűrűből, néhányan fogságba esnek, de koránt sem ezren, mint azt ahogy az oroszok állítják – így az Unian hírügynökség.

Az oroszok és az ukránok is mást mondanak a megsérült cirkálóról

Az ukránok azt állítják, hogy ők okoztak komoly károkat, amikor Neptun-rakétákkal csapást mértek a hajóra. Az oroszok ezt tagadják. A hivatalos állami média ugyanakkor a robbanás tényét megerősítette, de szerintük a hajón tárolt lőszer robbant fel, és ezért kellett evakuálni a legénységet. Halálos áldozatokról, sérültekről egyelőre nincs hír. A viharos időjárás megnehezíti az információk hitelességének ellenőrzését.

Kigyulladt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója

Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz Fekete-tengeri Flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták – közölte csütörtökre virradóra az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tűz okait vizsgálják.
Makszim Marcsenko, Odessza ukrán megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg.
A TASZSZ hírügynökség szerint Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító, a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára.
2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Robbanás a Moszkva fregatton, az orosz haditengerészet büszkeségén

Az orosz fekete-tengeri hadiflotta zászlóshajója, a Moszkva fedélzetén történt robbanás „súlyosan megrongálta” a hajót – közölte az orosz védelmi minisztérium szerda este.

Moszkva nem közölte a tűz okát, de brit források valószínűsítik, hogy a hajón tárolt lőszerek robbantak fel. Kijev korábban úgy nyilatkozott, hogy az ukrán haderő által kilőtt Neptun rakéták találták el az Odessza melletti vizeken állomásozó hadihajót.

Még február végén, a háború első napjaiban a Fekete-tengeri Kígyó-szigeten állomásozó ukrán védők szembeszálltak a Moszkva kapitánya által rádión kiadott megadási paranccsal, és azt válaszolták neki, hogy „menjen a pokolba”.

Incredible. The Russian Black Sea Fleet flagship ‘Moskva’ is on fire off Odessa. Crew has abandoned ship. Ukrainians claim they hit her with two Neptune missiles. Moscow says it’s an accidental blaze. This is one of the most powerful warships in the world. https://t.co/9AfpVZU8kq

— David Axe (@daxe) April 13, 2022

ISW: Mariupol a következő héten eshet el

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint valószínűleg hamisak az oroszok a mariupoli tömeges ukrán feladásról szóló állítások, de az orosz erők április 13-án arra kényszerítették az ukrán csapatokat, hogy elhagyják az észak-mariupoli fémgyárat, ami tovább szűkítette az ukrán védők megmaradt két kis védelmi állását. Az oroszok valószínűleg a következő héten foglalják el Mariupolt. Az orosz erők folytatták a kis léptékű, korlátozott offenzív hadműveleteket mind az Izjum, mind a Szeverodonyeck tengelyen, de még nem kezdtek meg szélesebb körű támadó hadjáratot a Donbászban.

Főbb megállapítások:

• Az orosz erők továbbra is teret hódítottak Mariupolban, de valószínűleg hamisak az oroszok az ukrán tömeges megadásra vonatkozó állítások.
• Az orosz erők folytatták sikertelen helyi támadásokat Kelet-Ukrajnában, miközben folytak az előkészületek egy valószínűleg szélesebb körű offenzívára.
• Az orosz erők továbbra Harkiv megyében csoportosulnak támadó hadműveletekre, és csak kisebb támadásokat hajtottak végre Izjumtól délre.

Az ISW szerint az alábbi négy területen igyekeznek majd előrenyomulni és területeket foglalni az oroszok

• Kelet-Ukrajna a központi csapásirány (Mariupol elfoglalása, Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalása);
• Harkiv és Izjum térsége;
• Déli tengely (Herszon, Mikolajiv környéke);
• Szumi és Északkelet-Ukrajna.

Súlyos háborús bűnöket követett el az orosz hadsereg az ukrán kormányfőhelyettes szerint

Olha Sztefanisina ukrán kormányfőhelyettes szerdán arról beszélt videókapcsolaton keresztül az olasz szenátusban, hogy hazájában az orosz hadsereg súlyos háborús bűnöket követett el.

Az Európa és az euroatlanti integráció ügyeiért felelős ukrán miniszter időnként aprólékosan részletezve azt állította, hogy orosz katonák nemi erőszakot követnek el ukrán nők ellen akár gyermekeik szeme láttára és gyerekeket erőszakolnak meg anyjuk előtt.

„Ez nem csak fájdalomokozásról szól, hanem megalázásról, az ellenállás megtöréséről” – panaszolta Sztefanisina, kijelentve, hogy „ez Oroszország”.

Hangsúlyozta, hogy ezekért a jogsértésekért nem egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség. „Az orosz hadsereg igazi arcát látjuk” – hangoztatta. Azt állította továbbá, hogy ukrán civileket gyilkolnak meg és bántalmaznak, gyermekeket pedig elhurcolnak.

„Az egyedüli dolog, ami nem érdekli az orosz katonákat, az az emberek élete” – jelentette ki Sztefanisina a római szenátus emberi jogi bizottságának ülésén, erőteljesebb nemzetközi fellépést sürgetve az orosz agresszióval szemben.

„Tudom, hogy számos ország próbál jót látni az oroszokban. Mindannyian szeretnénk a jóra összpontosítani. De sajnos, csak a legrosszabbat látjuk, olyan dolgokat, amelyeket 48 nappal korábban el sem tudtunk képzelni” – tette hozzá az ukrán kormányfőhelyettes.

Zelenszkij: az EU nem pénzelheti tovább Oroszország hadigépezetét

Volodimir Zelenszkij szerdán is kiadta a szokásos, esti videós beszédét. A lengyel, litván, lett és észt elnökök látogatásával kezdett; elmondta, hogy hasznos nap volt a mai, mert Ukrajna barátai megérkeztek Kijevbe. Úgy gondolja, hogy így, hogy az elnökök azt is látták, amit az oroszok Borogyinkában műveltek, még több szövetségesük lesz az Európai Unióban, aki erősebben képviseli az ukránok érdekeit. Ami persze erősebb szankciót jelent.

Ahogy minden alkalommal, úgy most is elmondta, hogy az Európai Unió tagállamainak teljes embargót kell kivetniük az orosz olajra, és késznek kell lenniük lemondani az orosz energiahordozókról.

„Az Európai Unió nem pénzelheti tovább Oroszország hadigépezetét” – mondta.

Beszámolt arról is, hogy egy nemzetközi és ukrán szakértőkből álló csoport három hete dolgozik új nyugati szankciók lehetőségein. Most előálltak egy javaslattal, ami lezárná a kiskapukat, amiket Oroszország mindig kijátszik, és érezhetőbbé tenné a már bevezetett szankciók hatását Moszvában.

Bidennel való telefonbeszélgetésére is kitért. Azt mondta, hogy beszéltek arról, hogy a háborús bűntetteket ki kell vizsgálni, az elkövetőiket pedig el kell ítélni – hasonlókat mondott a Nemzetközi Bűntetőbíróság legfőbb ügyészének látogatásáról –, valamint egy 800 millió dollár értékű katonai segélycsomagról.

A háború úgy halad, mint az elmúlt napokban: az oroszok ágyúznak és bombáznak, keleten és délkeleten nagy offenzívára készülhetnek. Zelenszkij szerint az elfoglalt ukrán területeken próbálnak önkénteseket toborozni, hogy feltöltsék a csapataikat.

„Ez a lázas kapkodás először is a bizonytalanságukról tesz tanúbizonyságot. Valamint arról is, hogy még a jelentős szovjet fegyverzettel és a rengeteg katonájukkal – akiket a tisztjeik nem kímélnek – is kételkednek abban, hogy meg tudnak minket törni. Mindent megteszünk, hogy alátámasszuk kételyeiket” – jelentette ki.

Megköszönte a védők munkáját, és azt mondta, hogy az oroszok vagy békét kötnek, vagy vereségük után „örökre elhagyják a nemzetközi színteret”.

Az amerikai hírszerzés szerint továbbra is komoly problémák vannak az orosz morállal

Az USA hírszerzése az orosz csapatok nagyon alacsony moráljáról számolt be, még a tisztek között is – írja a Guardian.

„Az orosz csapatok kiábrándultak, nem voltak kellőképp tájékoztatva vagy kiképezve, és nemcsak fizikailag, de mentálisan sem álltak készen arra, amit Ukrajnában tenniük kellett” – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Kihangsúlyozta, hogy nem tud biztosat mondani, mert nem állnak ott az orosz katonák mellett, de a befolyó információk alapján így látják a helyzetet.

Zelenszkij felsorolta, milyen fegyverekre van szüksége Ukrajnának a Nyugattól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik szerdai üzenetében felsorolta azokat a fegyverzeteket, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugattól a védekezéshez.

Az államfő a Telegram üzenetküldő portálon közzétett felsorolásában 155 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyvereket kért lőszerekkel, továbbá 152 milliméteres kaliberű lőszereket, Grad, Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és T-72-es harckocsikat, Sz-300, Buk típusú légvédelmi rendszereket vagy azok nyugati megfelelőit. Ezenfelül kért még páncélozott járműveket és katonai légi járműveket.
Zelenszkij felszólította az egész világot, hogy „egyesüljön és segítse az ukránokat a kegyetlen agresszió elleni küzdelemben”.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a régióban több mint száz polgári személy vesztette életét a háború kezdete óta. Mint mondta, ez a szám napról napra növekszik, ugyanis folyamatosan találnak holttesteket kínzások nyomaival. Hozzátette, hogy folytatják a kutatásokat az eltűnt személyek után. Elmondta még, hogy az előzetes számítások szerint az orosz támadások okozta károk értéke meghaladja a 10 milliárd hrivnyát.
Az ukrán főügyészség közben arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Pravdine faluban az orosz katonák hét embert agyonlőttek, köztük egy nőt, majd a holttestekkel együtt felrobbantottak egy lakóházat.
Az ukrán katonai hírszerzés arról adott hírt, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai Melitopol városban az elmúlt három héten „helyi ukrán ellenállók” hetven orosz katonával végeztek. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó pedig arról számolt be, hogy az ukrán erők két újabb orosz repülőgépet lőttek le a régió fölött. Az ukrán légierő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint később megerősítette a hírt.
A kijevi vezérkar szerda esti helyzetjelentésében megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz erők készen állnak arra, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti és déli részein. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 800 orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 158 orosz repülőgépet, 143 helikoptert, hét hadihajót, 739 harckocsit, 1964 páncélozott harcjárművet, 358 tüzérségi és 64 légvédelmi rendszert, valamint 115 rakéta-sorozatvetőt.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál több mint tízezer orosz katona tartózkodik, aki próbálja ellenőrzés alá vonni a kulcsfontosságú kikötővárost. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák folytatják a város védelmét.
Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke egy tévéműsorban kijelentette, hogy a hazaárulással vádolt, az orosz elnökhöz közelállónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai próbálták kimenekíteni Ukrajnából előbb a Moldovához tartozó, orosz ellenőrzés alatt lévő Dnyeszter Menti Köztársaságba, majd onnan Moszkvába. Hozzátette, hogy a Kijevből kivezető egyik úton vették őt őrizetbe az SZBU munkatársai. Az FSZB közreműködését állítólag megerősítette Medvedcsuk egyik személyi testőre is.
A politikus-üzletember, akit az ellene folyó per idejére a bíróság házi őrizetbe helyezett, 48 napig bujkált az ukrán hatóságok elől. Ezzel összefüggésben Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára felszólította azokat, akik Medvedcsukkal együtt szénnel üzleteltek a luhanszki szakadárokkal, hogy adják fel magukat az SZBU-nál. A nyilvánosság előtt ugyanakkor neveket nem kívánt mondani. Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett viszont arra, hogy a szénügyletben korábban Petro Porosenko volt elnököt is meggyanúsították.
Zelenszkij szerdán ismét beszélt telefonon Joe Biden amerikai elnökkel.

Kijev elleni csapást helyezett kilátásba az orosz katonai szóvivő további ukrán szabotázsakciók esetére

Az orosz fegyveres erők csapásokat fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, ha az ukrán csapatok megkísérelnek szabotázst elkövetni és csapást mérni az oroszországi létesítményekre – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott” – mondta Konasenkov.
A szóvivő figyelmeztetését megelőzően ismertté vált, hogy az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra szerdán Ukrajna felől tüzet nyitottak, amit a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi állásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, ahol tűz ütött ki.
Konasenkov szerda este bejelentette, hogy a mariupoli kereskedelmi tengeri kikötőt teljesen „felszabadították” az Azov „náci alakulat” harcosaitól, a hajókon általuk fogvatartott összes túszt, köztük a külföldieket, kiszabadították. A tábornok szerint az ukrán hadsereg és az Azov maradványai Mariupolban blokád alá kerültek, „megfosztva a kitörés lehetőségétől”.
A vezérőrnagy által ismertetett hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, köztük a 128. független hegyi rohamdandár főhadiszállását és üzemanyagraktárját Guljaj-Pole közelében.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 103 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 447 drónt, 2173 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 243 rakéta-sorozatvetőt, 937 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2082 darab speciális katonai járművet veszítettek.

Franciaország eddig több, mint 100 millió eurónyi katonai felszerelést szállított Ukrajnának

Franciaország eddig több, mint 100 millió eurónyi katonai felszerelést szállított Ukrajnának – jelentette be szerdán Florence Parly védelmi miniszter ukrán hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval folytatott megbeszélését követően.

„Bejelentettem kollégámnak, hogy Franciaország további katonai kapacitásokat szállít, az eddig átadott 100 millió eurónyi felszerelési adományon felül” – írta a Twiterren a tárcavezető.
A minisztérium közleménye szerint Franciaország „védelmi eszközöket, optronikai felszereléseket, fegyverzetet és töltényeket, az Ukrajna szükségleteinek megfelelő fegyverzeti rendszereket” szállított Ukrajnának.
Párizs eddig nem kívánta számszerűsíteni az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Kijevnek szállított fegyverek értékét.
„Amennyiben a konfliktus folytatódik, Franciaország a partnereivel arra készül, hogy tartósan katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, a védelmi iparunk mobilizálásának segítségével” – olvasható a közleményben.
„Közösen kívánjuk az ukrán szükségleteknek megfelelő felszereléseket mozgósítani, és megszervezni az együttműködést a szövetségeseinkkel és partnereinkkel, valamint a segítségünket a képzés, illetve ezen felszerelések speciális támogatása területén” – tette hozzá a védelmi tárca.
„Franciaország eltökélt Ukrajna segítésében, hogy ellen tudjon állni az agressziónak és megteremtse a feltételeket az igazságos és tartós békéhez” – írta a francia miniszter.
A gazdasági tárca kedd este azt közölte, hogy Franciaország az ukrajnai háborút követően bevezetett büntetőintézkedések részeként eddig 23,7 milliárd eurónyi értékben foglalt le orosz érdekeltségeket. Ezek közül 573,6 millió euró értékű ingatlanvagyont.
A listán első helyen szerepel 22,8 milliárd euró, amely az orosz jegybank francia számláin található – erősítette meg a gazdasági tárca a Le Parisien című napilap értesülését. Ehhez jön még 178 millió euró értékben egyéb banki tulajdon.
Franciaország korábban lefoglalt már négy teherhajót, négy luxusjachtot, közülük az egyiket egy héttel ezelőtt Marseille-ben 152,2 millió eurós értékben, hat helikoptert több, mint 60 millió eurós értékben, valamint műtárgyakat 7 millió eurós értékben. A francia hatóságok 33 ingatlant és tucatnyi egyéb vagyontárgyat is lefoglaltak, köztük Roman Abramovics orosz milliárdos tucatnyi villáját és kastélyát a francia Riviérán és a karibi Saint-Barthélemy szigetén.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 5 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először!