Kampánykassza: mennyi az annyi?

Mi az, papíron 5,9 millió, a valóságban ki tudja, mennyi? Utánanéztünk, mennyiből kampányolhattak az április 3-i választás előtt az országgyűlési képviselőjelöltek, és milyen szervezetek ellenőrzik az elszámolásukat, valamint azt, hogy betartották-e a határokat és a szabályokat.

Az Országgyűlés még 2013-ban jogszabályt alkotott, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye, és ezzel elősegítse az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségét. „A képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről” szóló 2013. évi LXXXVII. törvény értelmében az idei április 3-i választás előtti kampányban az egyes jelöltek legfeljebb valamivel több mint 5 millió 914 ezer forintot költhettek, és ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosított számukra.

Az állami támogatás a törvény szerint kizárólag a választási kampányidőszak alatt, azaz február 12-étől a szavazás befejezéséig, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására volt fordítható: például plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. A jogszabály a költések korlátozását is célozza. Kimondja, az állami támogatáson túl más forrásból származó bevételt is költhetnek ugyan a jelölt a politikai kampányára, ám a kampánykiadások összességében nem léphették túl jelöltenként a fent említett mintegy 5,914 millió forintot.

A jelölteknek a választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolniuk az állami támogatás felhasználásával a Magyar Államkincstár felé. Az Állami Számvevőszék pedig az országgyűlési képviselők általános választását követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását, valamint a kampányköltéseket. Ez a két szervezet, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék fogja vizsgálni a következő hetekben, hónapokban az egyes képviselőjelöltek elszámolását, valamint azt is, hogy betartották-e a törvényileg meghatározott költségkeretet. Aki nem vagy nem megfelelően számol el, illetve megsérti a vonatkozó jogszabályokat, azt pénzbüntetéssel sújthatják.

E tekintetben igencsak pikáns, hogy mint portálunk többször is beszámolt róla, a Csongrád-Csanád megyei 4-es választókerületben induló összellenzéki jelölt, Márki-Zay Péter csak a hivatalos Facebook-oldalán HETENTE 20-25 millió forintot fordított a választáshoz kapcsolódó politikai reklámokra, hirdetésekre. Emellett saját stábjának bevallása szerint legalább 3500 választási plakáttal árasztotta el a vásárhely-makói térséget, ráadásul tele voltak a térség közterületei a hozzá kapcsolódó egyéb matricákkal, szóróanyagokkal is, melyek vagy a Fideszt igyekeztek lejáratni, vagy a baloldali jelöltet népszerűsíteni. Nyilvánvalóan ezek a hangsúlyozottan nem miniszterelnök-, hanem képviselő-jelölti plakátok és ragaszok, matricák sem két fillérbe kerültek, ahogyan azok a Márki-Zay-arcképekkel telepingált furgonok sem, melyek heteken át járták a körzet településeit. Nem beszélve arról, hogy Márki-Zaynak számos választási kiadványa landolt a térségben élők postaládájában (programajánló kampányanyagok és az ellenfelet támadó kiadványok egyaránt), s több helyütt tartott választási gyűléseket is, melyek bizonyosan terembérleti, szervezési és egyéb költségvonzattal járnak (a vásárhelyi zenés-bulis-zászlóerdős kampányzárójára például a Fekete Sas dísztermét bérelte ki).

Mindezek tükrében érdeklődve várjuk, hogyan matekozza ki, hogy beleférjen az 5,914 milliós költségkeretbe, és mit szól majd kampányelszámolásához, választási költéseihez a Magyar Államkincstár, valamint az Állami Számvevőszék!