Az orosz-ukrán háború 46. napja – FRISSÜL

Immár negyvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Friss térképen az orosz invázió

Vasárnap este is mutatjuk Önöknek az aktuális hadi térképet, melyet a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentések alapján készített el. Íme!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 April 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/nZAHBJopVq

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/b7GxYwMv08

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 10, 2022

Ukrán külügy: rendkívül nehéz az Oroszországgal való tárgyalásokra gondolni Bucsa és Kramatorszk után

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy „rendkívül nehéz” még csak gonodolni is az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra a civil áldozatokat követelő kramatorszki vasútállomás lebombázása, illetve a bucsai mészárlás után.

„Rendkívül nehéz még csak belegondolni is abba, hogy olyanokkal üljünk le, akik elkövetik vagy kifogásokat keresnek ezekre a háborús bűnökre. Olyanokkal, akik ilyen szörnyű károkat okoztak Ukrajnának” – mondta Kuleba. „De ha az oroszokkal való leülés segít megakadályozni akár egy olyan mészárlást is, mint ami Bucsában történt, vagy egy, a kramatorszkihoz hasonló támadást, akkor élnünk kell ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá.

Megerősítve: Vlagyimir Putyin egy brutalitásáról ismert tábornokot nevezett ki az ukrán háború vezetésére

Egy amerikai és egy európai tisztségviselő közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új tábornokot nevezett ki az ukrajnai háború irányítására – számolt be a Guardian.

Alekszandr Dvornikov hadseregtábornokot, Oroszország déli katonai körzetének parancsnokát nevezték ki a feladatra. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan azt mondta a tábornokról, hogy komoly brutalitással járt el Szíriában a civilekkel szemben, és azt mondta, hogy „még több atrocitásra számíthatunk Ukrajnában”.

Az ukránok szerint Oroszország radioaktív anyagot lopott Csernobilból

Ukrajna azt állítja, hogy az orosz csapatok olyan radioaktív anyagokat loptak el a csernobili laboratóriumból, amelyek komoly veszéllyel járhatnak – számolt be a Sky News.

Az elzárt zónát vezető állami ügynökség szerint az orosz katonák behatoltak egy raktárterületre, és 133 radioaktív anyagot vittek el onnan. Az ügynökség szerint az ellopott anyag már kis mennyiségben is halálosan veszélyes lehet, ha szakszerűtlen kezekben kerül.

A csernobili atomerőmű február végétől néhány hétig orosz ellenőrzés alatt állt, de a területet nemrég visszaszerezték az ukránok.

Ukrajna nagy csatára készül a Donbaszban, utána jöhet Putyin és Zelenszkij találkozója

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Zelenszkij és Putyin találkozójára csak a donbaszi csata után kerülhet sor. Televíziós nyilatkozatában kijelentette, Volodimir Zelenszkij valószínűleg csak a keleti Donbasz régióért való nagyszabású csata után találkozna Vlagyimir Putyinnal.

Ukrajna készen áll a nagy csatákra. Meg kell nyernie őket, különösen a Donbaszban. Ezután Ukrajna erősebb tárgyalási pozícióba kerül, ahonnan bizonyos feltételeket diktálhat. Ezt követően az elnökök találkozni fognak, ami két-három hétig is eltarthat – mondta az elnöki tanácsadó.

Moszkva a Donbaszra szegezte tekintetét, ahol, úgy gondolják, egy nagyobb offenzíva van kilátásban – írja a Guardian.

Húsvéti tűzszünetet sürget Ferenc pápa

Ferenc pápa vasárnap tűzszünetre szólította fel Oroszországot és Ukrajnát húsvétra, és „igazi tárgyalásokat” sürgetett a tartós béke érdekében. A Szent Péter téren tartott virágvasárnapi istentiszteletet vezetve Ferenc elítélte az ukrajnai háborút. Ez volt az első virágvasárnapi istentisztelet, amelyen közönség is részt vehetett a téren 2019 óta a világjárvány miatt – írja a CNN.

Tegyék el a fegyvereket, kezdjék meg a húsvéti fegyverszünetet, de ne azért, hogy újratöltsék a fegyvert, és újra harcba kezdjenek, nem – mondta a pápa, aki a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.

Tulajdonképpen milyen győzelmet arat az, aki zászlót tűz egy romhalomra? – tette fel a kérdést. A hét elején a pápa elítélte az ukrán civilek Bucsában történt meggyilkolását.

Ukrán külügyminiszter: stratégiai hiba volt a franciáktól és a németektől, hogy nem engedték Ukrajnát a NATO-ba 2008-ban

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy „stratégiai hibát követett el Németország és Franciaország, amikor nem engedték meg Ukrajnának, hogy 2008-ban a NATO-hoz csatlakozzon”.

„Ha NATO tagok lennénk, most ez a háború nem történhetett volna meg” – fogalmazott. Kuleba kifejtette, szerinte Ukrajna azért a stratégiai hibáért fizet most, amit a két ország lépett, amikor elutasították az Egyesült Államok és más szövetségesek erőfeszítéseit Ukrajna NATO-bevonására.

Ukrajna szerint az oroszok teljesen szétbombázták a dnyiprói repülőteret

Oroszország vasárnap is folytatta az ukrajnai Dnyipropetrovszk és Luhanszk régiók bombázását. Az ukrán jelentések szerint a támadások teljesen szétverték a dnyiprói nemzetközi repülőteret is, írja a Sky News.

Valentyin Reznichenko regionális kormányzó szerint a katasztrófavédelem munkatársai továbbra is dolgoznak, miután támadás érte a repülőteret. „A repülőtér és az ahhoz közeli infrastruktúra is megsemmisült, a rakéták pedig csak jönnek és jönnek” – fogalmazott.

Zelenszkij nem zárta ki, hogy az orosz erők visszatérnek a már felszabadított területekre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit.

Erről az államfő az AP hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában beszélt, amelyből ukrán hírportálok idéztek. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost a „háború szívének” nevezte, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.

„Minél erősebb a pozíciónk Mariupolban, annál erősebb lesz a pozíciónk az ország keleti részén, a Donyec-medencei régióban, és ha erősebbek vagyunk ott, akkor közelebb kerül hozzánk a tárgyalás lehetősége, és előnyösebb helyzetben leszünk azokon Moszkvával szemben” – fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: ellenkező esetben az sem biztos, hogy egyáltalán folytatódnak a béketárgyalások, mert az orosz csapatok visszatérnek a már felszabadított területekre, így Moszkva már nem lesz érdekelt a párbeszéd folytatásában. Megjegyezte, hogy a polgári lakosok ellen elkövetett atrocitások után nehéz folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal. „Meg kell viszont ragadnunk a lehetőséget a diplomáciai megoldásra, ha van ilyen” – emelte ki.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az ukrán csapatok védelmének áttörésére tesznek kísérleteket keleten, a Harkiv megyei Izjum városnál, a megyeszékhelyt, Harkivot részlegesen blokád alatt tartják, változatlanul ostromolják Mariupolt, légi csapásokat hajtanak végre és próbálják bevenni a város központját.

Tüzérségi támadásokat hajtanak végre Harkiv városa és Donyec-medencei települések ellen. A déli országrészben lévő Herszon megyében az orosz erők nem hagynak fel az Olekszandrivka település bevételére tett kísérletekkel. A régió nyomdáiban röplapokat és brosúrákat, plakátokat nyomtatnak, amelyeken – Donyec-medencei szakadár területek mintájára – az úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása melletti népszavazásra buzdítanak. Luhanszk megye megszállt területein pedig erőszakkal mozgósítják a helyi lakosokat az ukrán hadsereg ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 152 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 722 harckocsit, 1911 páncélozott harcjárművet, 342 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben. „Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is” – jegyezte meg a kormányzó. Szinyehubov elmondta, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

Az ukrán határőrség arról adott hírt, hogy visszavertek egy ellenséges támadást és fogságba ejtettek egy orosz tüzért Luhanszk megyében. Szintén a keleti országrészből jelentette a helyi ukrán katonai vezetés, hogy tüzérségük megsemmisítette az orosz csapatok egy lőszerraktárát. A pontos helyszínt nem közölték.

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy egy 12 kilométer hosszú orosz haditechnikai oszlopot észleltek, amely Harkiv megyében keleti irányba halad a Velikij Burluk folyó felé.
Közben Petro Kotyin, az állami atomipari vállalat vezetője megtekintette a csernobili atomerőműnél lévő úgynevezett vörös erdőnek azt a részét, ahol az orosz csapatok korábban lövészárkokba ásták be magukat, és megerősítette, hogy a katonáknak nagy valószínűséggel sugárbetegséggel kell szembenézniük.

Kifejtette, hogy a helyszínen „abnormálisan magas szintű” háttérsugárzást mértek. Az egyik mutató, a stroncium 90 radioaktív izotóp szintje a mérési helyeken 160-szorosa a megengedett mértéknek – tette hozzá.

Újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen

Az Európai Unió (EU) tagállamainak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban tervezett tanácsülésükön egyebek mellett várhatóan Oroszországgal szembeni újabb, immár a hatodik uniós szankciós csomag részleteiről tárgyalhatnak, olaj- vagy gázimportra vonatkozó javaslat azonban nincs az asztalon – közölték a tanácskozás részleteit ismerő uniós diplomaták vasárnap.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, kijevi tátogatása alkalmával közölte: az EU már ez idáig is súlyos szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, most pedig a hatodik szankciós csomag előkészítésén dolgozik.

Az Európai Unió pénteken fogadta el az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra.

A szankciós csomag egyebek mellett uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra, valamint olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya és egyes luxuscikkek.

Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Általános tilalmat rendel el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint teljes tranzakciós tilalmat ír elő négy nagy orosz bank esetében. Emellett szankciós listára helyezett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit.

Információk szerint az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn várhatóan jóváhagyják az EU újabb 500 millió eurós, fegyvervásárlás céljára elkülönített támogatásának felszabadítását Ukrajna számára.

Tanácsi tájékoztatás alapján az Ukrajna elleni orosz agresszió fejleményeinek megbeszélése mellett a szakminiszterek áttekintik majd a közelmúlt eseményeit és az aktuális ügyeket, többek között a Maliban, Líbiában és Jemenben kialakult helyzetet.

Ezt követően véleménycserét folytatnak a Global Gateway elnevezésű új európai stratégiáról, amelynek célja világszerte fellendíteni az intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetéseket a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban, valamint az egész világon megerősíteni az egészségügyi, az oktatási és a kutatási rendszereket.

A szakminiszterek munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélést tartanak majd Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszterrel és Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszterrel – közölte az uniós tanács.

Németországban sok kisvállalkozó ellenzi az orosz gáz betiltását

Egy nagy német kereskedelmi csoport szerint sok kis- és középvállalkozás a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van, és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását.
A német kis- és középvállalkozások szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat.

A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés eredményei szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra és 52 százalékuk igent mondott a kőolajra vonatkozóra.

Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén mennyivel lenne hajlandó többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, a vállalkozások csaknem 48 százaléka azt mondta, hogy nem fizetne felárat.

A vállalatok 32 százaléka hajlandó lenne elfogadni egy legfeljebb 30 százalékos felárat, és 15 százalékuk el tudná képzelni az 50 százalékos felárat is.

Markus Jerger, az érdekképviseleti csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés jele – de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még magasabb energiaárakat fizessenek.

Az ukrajnai konfliktus miatt Németország egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt találja magát, mivel ellenzi az orosz olaj- és gázembargó bevezetését.

Európa legnagyobb gazdaságának vállalkozásai azonban arra panaszkodnak, hogy már a háború előtt is szorongatták őket az energiaárak emelkedése miatt. Németországban márciusban a háztartási energia és az üzemanyagok ára 39,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Leváltják az Európai Vívószövetség orosz elnökét

Az orosz Sztanyiszlav Pozdnyakovnak távoznia kell az Európai Vívószövetség (EFC) elnöki posztjáról a szervezet végrehajtó bizottságának döntése értelmében.

Lemondatásáról az EFC vezető testülete bizalmi szavazáson határozott – adta hírül az olimpiai sportágak ügyeiben járatos insidethegames.biz, hozzáfűzve, hogy Pozdnyakov leváltását az európai szövetség május 31-re összehívott rendkívüli kongresszusán szentesítik.

Az orosz sportvezetőt, aki hazája olimpiai bizottságának elnöke is, Oroszország ukrajnai háborúja miatt mozdítják el tisztéből. A férfi kardban négyszeres olimpiai bajnok Pozdnyakov 2016 óta vezeti az EFC-t, és tavaly szeptemberben további négy évre újraválasztották.

Március elején az ukrajnai orosz invázió sportdiplomáciai következményeként Aliser Uszmanov orosz oligarcha közleményben jelentette be: azonnali hatállyal felfüggeszti elnöki tevékenységét a sportági világszövetségben (FIE). Lépését az FIE-t 2008 óta irányító üzletember azzal indokolta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját követően megítélése szerint az Európai Unió szankcióinak célpontjává vált.

12 kilométer hosszú orosz konvoj tart Harkiv felé

A műholdképeket készítő Maxar Technologies amerikai cég közölte, hogy egy több mint 12 kilométer hosszú, meglehetősen elnyújtott orosz katonai konvoj halad a kelet-ukrajnai Harkiv felé, írta vasárnap reggel az UNIAN.

A menetoszlopot Harkivtól keletre az orosz-ukrán határtól nem messze fekvő Velikij Burluk közelében kapták lencsevégre. A Maxarnál ukrajnai támadásra készülő páncélozott, tüzérségi és támogató járműveket láttak műholdképeken Ukrajna keleti részén.

Kilenc humanitárius folyosót nyitottak az ukránok a keletről menekülőknek

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy kilenc humanitárius folyosót nyitnak a Kelet-Ukrajnából menekülő civiliek számára. A menekülőútvonalaknak fontos szerepe van Kelet-Ukrajna evakuálásában, ahol most is folyamatos harcok vannak, és valószínűsíthető, hogy az oroszok újult erővel támadják majd megint ezt a régiót. Az egyik ilyen folyosó a szinte porig rombolt Mariupolból menekülő civileknek próbál segíteni.

Verescsuk Telegramon arról is beszélt, hogy a humanitárius folyosók Luhanszkban egészen addig működhetnek, amíg az orosz hadsereg tartja a tűzszünetet.

Eddig közel 5000 embert menekítettek ki ilyen humanitárius folyosókon keresztül szombaton Kelet-Ukrajnából, pénteken ez a szám majdnem elérte a 7000-et Verescsuk szerint.

A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok Transznisztriából is toboroznak katonákat

Az oroszok hatalmas veszteségeket szenvedtek az ukrán háborúban, és a hírek szerint azért is vonultak vissza több ukrán városból, hogy erőt gyűjtsenek, és új offenzívát indítsanak a keleti részeken. A brit védelmi minisztérium most Twitteren közölte, hogy információik szerint az oroszok többek között Transznisztriából is próbálnak katonákat toborozni, illetve olyanok is szóba jöttek, akik már 2012-ben leszereltek.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/8yjYrVmzHe

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/Xd1tmsCDme

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 10, 2022

Készülnek a donbászi harcokra az ukránok

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója még várat magára – mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az ukrán televízióban. Közölte: Kijev egyelőre a donbászi harcokra készül. Azt követően Kijev erősebb tárgyalási pozícióban lesz a csúcstalálkozóhoz – vélekedett Podoljak.

Az ukrán tisztségviselő szerint Kijev erős biztonsági garanciákat szeretne, és ezért most magas árat fizet.

Igen nehéz mindez, naponta vesztünk embereket és infrastruktúrát. Oroszországnak azonban meg kell szabadulnia az imperialista álomképektől – fogalmazott Podoljak. David Arahamija ukrán főtárgyaló arról beszélt, hogy alig történtek előrelépések a béketárgyalásokon. A szakadár népköztársaságokra és a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetre utalva hangsúlyozta: a kijevi vezetés „nem fog területeket feladni és nem fog semmit sem elismerni”.

Hamarosan Svédország és Finnország is NATO-tag lehet

Hamarosan a finnek és a svédek is csatlakoznak a NATO-hoz – számolt be CNN.

A lapnak NATO-tisztviselők beszéltek arról, hogy Ukrajna orosz inváziója óta nagyon komoly szakaszba léptek az arról szóló tárgyalások, hogy Finnország és Svédország is csatlakozzon a katonai szövetséghez. Kiemelik: a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán a napokban már képviseltette magát mindkét ország.

A közvélemény is egyre támogatóbb. A háború kirobbanása után a finneknél és a svédeknél is jelentősen megugrott a csatlakozást támogatók száma.

A finn parlament a következő hetekben megvitathatja a csatlakozás kérdését, és várhatóan még nyár előtt sikerül döntésre jutni – nyilatkozta Sanna Marin finn miniszterelnök.

Folytatódnak az orosz támadások Donyeckben

Orosz támadások következtében öt civil vesztette életét és öten megsebesültek Vuhledar és Novomihajlivka településeken – jelentette be Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó.

Harkiv térségéből két halott civilt jelentettek. Az ukrán hadsereg közlése szerint a déli fekvésű Mikolajiv térségéből hét orosz rakétacsapásról számoltak be. Halálos áldozatok nem voltak.

Az ukrán kormányerők ellentámadásai következtében viszont nyolcvan orosz katona vesztette életét, megsemmisítettek három harckocsit, illetve egy harci helikoptert és egy repülőgépet – jelentette az MTI.

Négy és fél ezer civilt menekítettek ki szombaton az ostromlott városokból

Több mint 700 ezer ember menekült el a donyecki és luhanszki népköztársaságokból, illetve Ukrajna más térségeiből Oroszországba a hadművelet február 24-i kezdete óta – közölte Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

Szombaton 24 ezer ember hagyta el Ukrajna harci övezeteit Oroszország irányába. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője pedig arról számolt be, hogy a nap folyamán 4532 civilt sikerült kimenekíteni az ostromlott városokból humanitárius folyosókon keresztül – ismertette az MTI.

Zelenszkij ismételten olajembargót követelt Oroszországgal szemben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében.

„Azonnal cselekedni kell, ha egy zsarnokság agressziót indít minden ellen, amin az európai béke nyugszik” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Mint mondta, az olajembargónak kell lennie a teljes civilizált világ első lépésének.

„Oroszország azt meg fogja érezni. Akkor indokolt lesz számukra, hogy a békét keressék és véget vessenek az értelmetlen erőszaknak” – jelentette ki Zelenszkij.

Úgy vélekedett, hogy a demokratikus világ határozottan lemondhat az orosz olajról.

Mint fogalmazott, a háborúellenes koalíció világos célja gyorsan véget vetni a háborúnak.

Ezért nem csak erkölcsi kötelessége az európai erőknek és a demokratikus államoknak, hogy támogassák Ukrajna béke iránti vágyát – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz agresszió nem fog Ukrajnára korlátozódni.

Az egész európai projekt Oroszország célpontja – fogalmazott.

Zelenszkij kiemelte, hogy hazája már 45. napja védekezik az orosz agresszióval szemben.

„Gondolták-e Moszkvában, hogy az invázióük követő 45. napon ez lesz? Nem, még elképzelni sem tudták. Mi azonban megvalósítottuk” – húzta alá az ukrán elnök további szankciókat és fegyvereket követelve a Nyugattól.

Julia Szviridenko ukrán gazdasági miniszter szombat este a közszolgálati rádióban bejelentette, hogy Ukrajna teljes kereskedelmi embargót vezet be Oroszországgal szemben.

„Ez a jogi rögzítése a kereskedelmi kapcsolatok gyakorlati megszakításának az Oroszországi Föderációval a hadművelet február 24-i megindítása miatt” – mondta Szviridenko.

A miniszter közölte: a kijevi vezetés becslései szerint az embargó 5,5 milliárd euró veszteséget jelent majd Moszkvának.

Hírügynökségek felidézték, hogy 2015 óta már hatályban van a részleges importtilalom az orosz termékekre. Kijev azonban továbbra is naponta több mint 100 milliárd köbméter orosz földgázt enged át területén az Európai Unió felé.

ORFK: több mint ötezren érkeztek szombaton Ukrajnából

Magyarországra szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5213 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5045-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 930 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte vasárnap a police.hu oldalon, hogy szombaton 531 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Azt írták: az ukrajnai háború elől szombaton 531 ember, köztük 210 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 22 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – közölték.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A NATO állandó katonai jelenlétet tervez

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az esetleges jövőbeli orosz agressziókra tekintettel állandó katonai jelenlétet tervez az észak-atlanti szövetség határain.
„Amit most tapasztalunk, az egy új valóság, az európai biztonság új rendje” – jelentette ki Stoltenberg a The Telegraph című brit lapnak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a NATO alapvető átalakuláson megy keresztül, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekményeinek hosszú távú következményeit tükrözi.

Rögtönzött bombákkal operálnak az oroszok

A brit katonai hírszerzés közlése szerint az orosz csapatok rögtönzött robbanószerkezetek segítségével okoznak veszteségeket az ukrán kormányerőknek, csökkentve harci kedvüket és korlátozva szabad mozgásukat. „Az orosz erők ezen felül továbbra is csapásokat mérnek az infrastruktúrára, ami járulékos civil áldozatok magas kockázatával járhat” – hívta fel a figyelmet a brit védelmi minisztérium közleményében.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 9 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/U5qWONizow

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/z6k7bDdkq2

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 9, 2022

Orosz találat ért egy salétromsav-tárolót

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szombat este közölte, hogy ismét orosz találat ért Rubizsne településen egy salétromsav-tárolót. Felszólította a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat. Az általa közzétett videón sűrű, vöröses felhőt lehet látni. Az oroszbarát szeparatisták ugyanakkor azt állították, hogy ukrán kormányerők felelősek a vegyi üzemben keletkezett találatért.

Olekszandr Szajika, a szomszédos Liszicsanszk katonai parancsnoka felszólította a helyi lakosokat, hogy haladéktalanul hagyják el a települést. „Sajnos, a tüzérségi támadások nem lankadnak” – mondta videóüzenetében, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem adják fel Luhanszkot.

This is the second time this week that the Russian shelling damages a nitric acid tank near #Rubizhne, a site of intense fighting with the defending Ukrainian forces in #Luhansk region. Hard to believe that it’s accidental.#Ukraine #war #Donbas pic.twitter.com/dBzmY8tKeC

— Olga Klymenko (@OlgaK2013) April 9, 2022

ISW: súlyos veszteségek és alacsony morál orosz oldalon, kétséges a donbászi hadműveletük sikere is

Az amerikai székhelyű Institute of the Study of War agytröszt friss jelentése szerint a szakértők úgy ítélik meg, az orosz hadsereg most azért küzd, hogy a következő néhány hónapon belül nagy és harcképes, gépesített egységekből álló haderőt gyűjtsön össze Donbászban.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szerint az orosz fegyveres erők elvesztették „harci erejük” 15-20 százalékát az Ukrajna elleni invázióban. A Kijev környékéről visszavonult több tucat orosz zászlóalj taktikai csoport, az Ukrajnában harcoló orosz egységek félelmetes károkat szenvedtek. Ezen egységek újjáépítése, eredeti harci teljesítményük helyreállítása hónapokig tarthat.

A Kijev környékéről kivont és a következő hetekben Donbászba harcolni induló orosz erőket ezért nem állították fel újra. Legjobb esetben nem friss katonákkal, hanem más megtépázott és demoralizált egységekből kivont katonákkal töltötték fel azokat. Egy zászlóaljnyi ilyen csapatnak nem lesz egy zászlóaljnyi harci ereje – mutatnak rá.

Az orosz fegyveres erőknek a harci hibák és a rossz mozgósítás miatt alig-alig maradt tartalékuk az ukrajnai harcokhoz. Az új hadkötelesek mozgósítására irányuló orosz erőfeszítésekről szóló jelentéseket szintén némileg (akaratlanul) félrevezetőeknek tartják, mondván: az oroszok legkorábban késő nyárig vagy őszig nem számíthatnak arra, hogy hasznot húznak abból a nagyjából 200 ezer sorkatonából és tartalékosból, akiket jelenleg mozgósítanak. Ha ezeket az embereket hamarabb küldik harcba, aránytalanul sok veszteséget szenvednek el, miközben keveset növelnek azon egységek tényleges erejéhez, amelyekhez csatlakoznak.

Az ISW szerint úgy tűnik, hogy az ukrán kormány és katonaság osztja a fenti általános értékelést.

Ukrán tisztviselők arról is beszámoltak, hogy az orosz toborzási és mozgósítási erőfeszítések rosszul haladnak. Még az orosz elit egységek morálja is nagyon alacsony. E jelentések többsége anekdotikus és meg nem erősített, de az általuk festett kép koherens és összhangban van az orosz hadsereg megfigyelhető teljesítményével Ukrajnában. Az oroszoknak technikailag elég egészséges fegyveres katonájuk van ahhoz, hogy jelentős veszélyt jelentsenek Kelet-Ukrajnára, és pusztán tömegével megviselhetik az ukrán védőket, bár valószínűleg borzalmas áron. De minden jel aféle mutat, hogy a Kelet-Ukrajnába kerülő orosz erősítések hatékony harci ereje töredéke lesz annak, amit a katonák és egységek száma mutatna, ezért a harc kimenetele korántsem egyértelmű – szögezi le az ISW.

Megemlítik még: az orosz erők az elmúlt 24 órában folytatták a támadó hadműveleteket Mariupolban, az Izjum-Szlovjanszk tengely mentén, valamint Rubizsne és Popasna környékén, de csak kevés eredményt értek el.

Az ISW összegzése:

• Oroszország nem valószínű, hogy az oda küldött csapatok és zászlóalj taktikai csoportok számával arányos erőt tud majd kifejteni a kelet-ukrajnai harcokban, a Donbászban.
• Az orosz hadsereg továbbra is pusztító moráltól, toborzási és megtartási problémáktól szenved, amelyek súlyosan aláássák a hatékony harcképességét.
• A közelgő orosz hadműveletek kimenetele Kelet-Ukrajnában továbbra is nagyon kérdéses.

Pusilin: Oroszország a Donbaszban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol

Oroszország, a donyecki és a luhanszki népköztársaságokkal az oldalán a Donbaszban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol – jelentette ki szombaton Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai donyecki szakadár terület vezetője.

„Az Oroszországi Föderáció, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság mára már biztos, hogy nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész konglomerátumával néz szembe. Talán egyenesen a NATO-val? Feltehetően ez így nem helytálló, de bizonyos résztvevők elég sokan vannak, így például a magánbiztonsági cégek és kivezényelt kiképzők formájában” – mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva.

Hozzátette, hogy az ellenfél nagyon is hozzáértően folytatja a harccselekményeket, ideértve a védelmi vonalak kiépítését és a tüzérségi támadásokat. Sejtetni engedte, hogy az ukrán kormányerők önmagukban nem tudták volna ezeket a képességeket ilyen rövid időn belül kialakítani.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szombat este közölte, hogy ismét orosz találat ért Rubizsne településen egy salétromsav-tárolót. Felszólította a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat. Az általa közzétett videón sűrű, vöröses felhőt lehet látni. Az oroszbarát szeparatisták ugyanakkor azt állították, hogy ukrán kormányerők felelősek a vegyi üzemben keletkezett találatért.

Olekszandr Szajika, a szomszédos Liszicsanszk katonai parancsnoka felszólította a helyi lakosokat, hogy haladéktalanul hagyják el a települést.

„Sajnos, a tüzérségi támadások nem lankadnak” – mondta videóüzenetében, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem adják fel Luhanszkot.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó este közölte, orosz támadások következtében öt civil vesztette életét és öten megsebesültek Vuhledar és Novomihajlivka településeken.

Harkiv térségéből két halott civilt jelentettek.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat este ismertette, hogy több mint 700 ezer ember menekült el a donyecki és luhanszki “népköztársaságokból”, illetve Ukrajna más térségeiből Oroszországba a hadművelet február 24-i kezdete óta. Mint mondta, csak szombaton 24 ezer ember hagyta el Ukrajna harci övezeteit Oroszország irányába.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője pedig arról számolt be, hogy a nap folyamán 4532 civilt sikerült kimenekíteni az ostromlott városokból humanitárius folyosókon keresztül.

A brit katonai hírszerzés közlése szerint az orosz csapatok rögtönzött robbanószerkezetek segítségével okoznak veszteségeket az ukrán kormányerőknek, csökkentve harci kedvüket és korlátozva szabad mozgásukat.

„Az orosz erők ezen felül továbbra is csapásokat mérnek az infrastruktúrára, ami járulékos civil áldozatok magas kockázatával járhat” – hívta fel a figyelmet a brit védelmi minisztérium közleményében.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes hírül adta, hogy az orosz hadművelet kezdete óta harmadik alkalommal hajtottak végre fogolycserét. Tájékoztatása szerint 26 ukrán állampolgárt – 12 katonát és 14 civilt – váltottak ki orosz fogságból. Arról nem tett említést, hogy a fogolycsere hol történt, illetve hány orosz katonát engedtek szabadon.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos ugyanakkor arról számolt be, hogy a felek olyan kamionsofőröket cseréltek ki, akik a harccselekmények miatt a másik ország területén rekedtek. A TASZSZ orosz hírügynökség 32 orosz és 20 ukrán kamionsofőrről tud.

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy a harcoló felektől származó értesüléseket nem tudják független forrásból ellenőrizni.

Zelenszkij továbbra is kész Oroszországgal tárgyalni

Kijev továbbra is kész Oroszországgal tárgyalni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton, egy nappal a kelet-ukrajnai Kramatorszk pályaudvarát ért rakétacsapás után.

„Készek vagyunk harcolni és ezzel párhuzamosan keresni a diplomáciai lehetőségeket a háború leállítása érdekében” – jelentette ki az ukrán elnök a Kijevbe és várhatóan Bucsába is ellátogató Karl Nehammer osztrák kancellárral közösen tartott sajtóértekezletén.

„Ukrajna mindig is azt mondta, hogy készen áll a tárgyalásokra és megragad minden lehetőséget a háború leállítására. Ezzel párhuzamosan azonban sajnos azt látjuk, hogy nagy harcok, egyesek szerint döntő ütközetek előkészületei folynak Kelet-Ukrajnában” – fogalmazott Zelenszkij.

Hozzáfűzte, hogy nemcsak Kelet-, hanem Dél-Ukrajnában is az orosz csapatok és fegyverzetek koncentrációját figyelik meg, és szerinte az orosz csapatok Ukrajna újabb területeinek elfoglalására készülnek.

Nehammer, aki találkozott Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével is, a sajtókonferencián kifejtette: „az Európai Unióban folytatjuk a szankciók kivetését Oroszország ellen mindaddig, amíg a háborúnak vége nem lesz”. A kancellár hozzátette: a héten hozott büntetőintézkedések „nem az utolsók” és „mindaddig amíg emberek halnak meg, minden szankció elégtelen”.

Ausztria a gázszükséglete 80 százalékát Oroszországból szerzi be, és Bécs eddig ellenállt a gázimport leállítását szorgalmazó követeléseknek. A szombati sajtókonferencián, újságírói kérdésre válaszolva, Nehammer leszögezte: „a szankciók akkor hatékonyak, ha azokat érintik, akik ellen irányulnak, és nem azokat gyengítik, akik e szankciókat hozzák”.

Közben szombaton folytatódott a polgári személyek kimenekítése Kramatorszkból, amelynek pályaudvarát pénteken érte orosz rakétatámadás. A rakétatámadást túlélő és az éjszakát a városközpontban egy protestáns templomban töltő menekülteket mikrobuszokkal és kisteherautókkal szállították el a városból.

A kelet-ukrajnai hatóságok igyekeznek kimenekíteni a térségből a polgári személyeket. A Kramatorszktól 100 kilométerre nyugatra fekvő Lozovában eddig mintegy 15 ezren hagyták el a települést és 50 ezren várnak kimenekítésre.

Több mint 10 milliárd euró gyűlt össze Ukrajna támogatására

Egy nemzetközi gyűjtőakció keretében 10,1 milliárd euró (3810,5 milliárd forint) gyűlt össze az orosz hadsereg által lerohant Ukrajna megsegítésére – közölte szombaton Varsóban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Unió, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és a Global Citizen nemzetközi szervezet által szervezett, Stand Up for Ukraine (Állj ki Ukrajna mellett) elnevezésű kampány keretében az otthonukat elhagyni kényszerülő ukránok számára gyűjtöttek adományokat. Az EU korábbi támogatása után sem állt meg a segítségnyújtás.

Számos művész, köztük Elton John, Alanis Morrissette, Billie Eilish, Annie Lennox és Chris Rock csatlakozott a kampányhoz a világ vezetőinek oldalán, akik országuk nevében vállalták, hogy több milliárd dollárt mozgósítanak.

Feldúlt bennünket, amint láttuk az emberek szenvedését Ukrajnában – írta Facebook-oldalán Elton John. A 75 éves poplegenda felszólította rajongóit, „segítsenek azokon az embereken, akiknek romba dőlt az életük, és mindent elhagytak egy biztonságosabb életért”.

A Varsóban tartott szombati sajtótájékoztatóján von der Leyen „fantasztikusnak” nevezte a gyűjtés eredményét.

A világ országainak, vállalatainak és embereinek szolidaritása kis fényt kínál ezekben a sötét órákban – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: „amikor a bombák már nem hullanak többé, abban is segítünk majd, hogy az ukrán nép újraépíthesse országát”.

Az EB elnöke kifejtette azt is, hogy Ukrajna további anyagi segítségre számíthat. A világ 9,1 milliárd eurót ígért a kampány keretében. Az Európai Bizottság (EB) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködve újabb 1 milliárd eurót ajánlott fel az ukrajnai belső menekültek számára – írja az MTI.

Az EB által felajánlott összegből 600 millió eurót kapnak az ukrán hatóságok, és 400 milliót azok a szomszédos államok, amelyek figyelemre méltó munkát végeznek a menekültek megsegítése érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolat segítségével beszélt a sajtótájékoztatón, kijelentette: az ukrán bátorság már egyesítette a demokratikus világot.

Az ukrán elnök felszólította a Nyugatot, hogy hozzon további szankciókat az orosz bankok ellen, és állítsa le az orosz kőolaj vásárlását. Az orosz támadás február 24-i kezdete óta több mint 4,3 millió ukrán hagyta el hazáját az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma az országban 7,1 millió.

Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának

Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának – közölte szombati kijevi tárgyalásain Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson előre be nem jelentett látogatásra érkezett az ukrán fővárosba, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.
A Downing Street szombat esti beszámolója szerint Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy a brit kormány 120 páncélozott járművet szállít Ukrajnának, emellett hajók ellen bevethető rakétarendszereket is átad az ukrán fegyveres erőknek.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint ezeket a fegyvereket az előző nap bejelentett, 100 millió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányon túl, annak kiegészítéseként adja Nagy-Britannia Ukrajnának.
A pénteken bejelentett katonai segélycsomagban 800 páncéltörő rakéta, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközök, valamint StarStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek vannak. Az utóbbi fegyverrendszerből – amelynek rakétái a hangsebesség háromszorosával repülnek – London már korábban is sokat átadott Ukrajnának.
Az ezt kiegészítő újabb fegyverszállítmány szombati bejelentése mellett a Downing Street közölte azt is, hogy a brit kormány 500 millió dollár értékű, Ukrajnának folyósítandó új világbanki hitelcsomagra vállal garanciát az ukrán kormány nevében.
Johnson hivatalának szombati tájékoztatása szerint ezt a garanciavállalást a brit törvények alapján a londoni parlamentnek is jóvá kell hagynia. Jóváhagyás esetén egymilliárd dollárra emelkedik annak a hitelösszegnek az értéke, amelyre Nagy-Britannia Ukrajna számára eddig garanciát vállalt.
A Downing Street Johnson és Zelenszkij szombati találkozója után bejelentette azt is, hogy London az ukrán kormány kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását és könnyíti az általános vámeljárást az ukrán exporttermékek óriási többségének esetében, az ukrán gazdaság stabilitásának fenntartása melletti brit elkötelezettség jegyében.
A kijevi megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a többi nyugati ország példát vehet Nagy-Britanniáról, az Ukrajnának nyújtott brit segítségről.
Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy eljött az orosz energiahordozók importjára szóló teljes embargó meghirdetésének ideje.
Johnson a Downing Street ismertetése szerint a sajtótájékoztatón közölte, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt hétről hétre egyre intenzívebb szankciókat léptet érvénybe Oroszország ellen.
A brit kormányfő szerint ez nemcsak a bankokban lévő orosz vagyoneszközök befagyasztását és az orosz oligarchák elleni büntetőintézkedéseket jelenti, hanem azt is, hogy a világ eltávolodik az orosz szénhidrogén-félék használatától.

Így álltak a frontok szombaton

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így fél 7 tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szombati hadi térképét mutatjuk először! Ezen jól látszik, hogy az orosz erőket teljesen visszavonták Kijev térségéből, és a déli, illetve keleti területeken viszont koncentrálják csapataikat, és egyre erősebben támadnak az oroszok.