Az orosz-ukrán háború 44. napja – FRISSÜL

Immár negyvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Ursula von der Leyen: meg fognak bűnhődni a bucsai vérengzés elkövetői

A Kijev megyei Bucsában elkövetett vérengzés felelőseit meg fogják büntetni, az Európai Unió Ukrajna oldalán áll – hangsúlyozta pénteken a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt az orosz támadás alatt álló Ukrajnába látogatott.

Az uniós küldöttek – mielőtt tárgyalást kezdtek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg. Az utcán heverő holttestek közül többet hátrakötözött kézzel találták meg, a róluk készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.
„Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az Önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az Önök oldalán áll” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Borrell eközben úgyszintén a Twitteren elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni pénteki támadást. „Határozottan elítélem a kramatorszki pályaudvar elleni ma reggeli orosz támadást, amelyben több tucat ember meghalt és sok megsebesült. Ez egy újabb kísérlet volt arra, hogy elzárják a menekülés útját azok előtt, akik az indokolatlan háború elől menekülnek” – hangsúlyozta Borrell.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó később közölte, hogy ötvenre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, köztük öt gyermek is életét vesztette. Hozzátette, hogy jelenleg 98 sebesültet – köztük 16 gyermeket és 46 nőt – ápolnak kórházban.
A szlovák kormányfő a Twitteren megerősítette, hogy országa Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszereket ad az ukrán hadseregnek. „Az a kötelességünk, hogy segítsünk, és ne álljunk félre, ne hagyjuk figyelmen kívül az emberéleteket, amelyeket az orosz agresszió követelt” – hangoztatta Heger.
Vaszil Mirosnicsenko, Ukrajna ausztráliai nagykövete a Facebookon közölte, hogy Ausztrália átadott Ukrajnának húsz páncélozott szállítójárművet, amelyek összértéke 38 millió dollár.
Közben a Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok – mondta el pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a falu polgármestere. Kifejtette, hogy a holttestek zömét tömegsírokba temették. Hozzátette, hogy a település negyven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, sok házat már nem lehet helyreállítani. Megjegyezte, hogy a háború előtt 15 ezren éltek a településen, a támadások „aktív fázisában” viszont kevesebb mint ezren maradtak.
A csernobili atomerőmű több évtizeden át összegyűjtött archívumát megsemmisítették az orosz erők, amelyek heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt – hozta nyilvánosságra Olekszandr Szirota, az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zóna kezelésével foglalkozó testület elnöke.

Kuleba Oroszország elszigetelését szorgalmazta az EBESZ-nél

Oroszország elszigetelését szorgalmazta Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője pénteken a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri sajtóértekezletén.

Az ukrán civil lakosságot az orosz hadsereg részéről ért atrocitásokkal érvelve, valamint azzal, hogy az Oroszországi Föderáció, megtámadva Ukrajnát, megsértette az EBESZ létrejöttét megelőző, 1975-ös helsinki záróokmányt, úgy vélte: az orosz részvétel a szervezetben veszélyezteti ez európai biztonságot és együttműködést.
Utalva arra, hogy az EBESZ nem egy szoros intézményi keretek között működő nemzetközi szervezet, hanem ennél lazább együttműködési formátum, Kuleba megállapította: Oroszországot nem lehet kizárni, bár „megérdemelné”.
Arra szólította fel az EBESZ vezetését, hogy „éljen a szervezet adta minden lehetőséggel és elvvel annak érdekében, hogy izolálják Oroszországot”.
Az ukrán miniszter azt is szorgalmazta, hogy az EBESZ készítsen „széles körű jelentést” az orosz erők által Ukrajnában elkövetett kegyetlenségekről.
A rzeszówi találkozón részt vett Zbigniew Rau lengyel, Ann Linde svéd és Bujar Oszmani észak-macedón külügyminiszter, a jelenlegi, az előző és a következő soros EBESZ-elnökség (trió) képviselőiként.
Rau a sajtóértekezleten aláhúzta: elő kell készíteni Ukrajna háború utáni újjáépítésének tervét, amelyet a lengyel miniszter a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlított.
Újságírói kérdésre válaszolva Rau arra is reagált, hogy Moszkva pénteken 45 lengyel diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánított. Utalva arra, hogy Lengyelország március 23-án döntött a varsói orosz nagykövetség létszámcsökkentéséről és 45 orosz diplomata kiutasításáról, leszögezte: Varsó akkor tudatában volt az államközi kapcsolatokban működő kölcsönösség elvének. Moszkva lépése ezért „semmilyen meglepetést nem jelent” a lengyel fél számára – tette hozzá Rau.
Ann Linde hangsúlyozta: minden lehetséges eszközt fel kell használni, hogy véget vessenek az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak.
Bujar Oszmani példaadónak nevezte „az ukránok hősies ellenállását”.

Német államfő: Putyin egy „brutális háborús uszító”

„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban, amelyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” – mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.
Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” – emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel.
A karrierjét a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként befutó – párttagságát szövetség elnöki feladatai miatt szüneteltető – államfő elmondta, hogy politikusként egész életében azért dolgozott, hogy soha többé ne térjen vissza a háború Európába. Ez a törekvés kudarcba fulladt, és most le kell folytatni a vitát arról, hogy tévedés volt-e ez a célkitűzés, és felesleges volt-e dolgozni érte.
Frank-Walter Steinmeier a többi között arról is szólt, hogy hibának tartja a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez. A háború miatt végül kudarcba fulladt több milliárd eurós projekt Németország hitelességét is roncsolta a kelet-európai partnereknél, ami „fájdalmas” – mondta a szövetségi elnök.
Arra a kérdésre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt van-e a helye Vlagyimir Putyinnak és Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, azt mondta, hogy az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények minden érintettjét felelősségre kell vonni, így a katonákat, a katonai parancsnokokat, „és természetesen azokat is, akik a politikai felelősséget viselik”.

Zelenszkij: csak akkor jussanak hozzá a gáz árához az oroszok, ha felhagynak a harcokkal

A finn parlamenthez intézett beszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be az MTI. Felszólalásában arra hívta fel az európai országokat, hogy állítsák le a kifizetéseket Oroszországnak a tőle importált kőolajért, földgázért.

Szerinte a pénzt olyan számlákon gyűjtsék, amelyekhez Moszkva nem férhet hozzá.

Előbb Oroszország állítsa helyre a békét, és feleljen az általa elkövetett háborús bűntettekért, és csakis utána kaphassa meg a pénzét az olajért – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Szlovákia légvédelmi rendszert küld Ukrajnának

Eduard Heger szlovák miniszterelnök bejelentette, Szlovákia az orosz agresszió megfékezésének céljából S-300-as típusú légvédelmi rendszert küld Ukrajnának – számolt be róla a Sky News brit hírcsatorna.

„Megerősíthetem, hogy Szlovákia az S-300-as légvédelmi rendszert adományoz Ukrajnának az Oroszország agressziója miatti önvédelemre irányuló kérése alapján” – írta Heger Twitter-bejegyzésében.

Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter Oroszország ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való kizárása után szólította fel a szövetséges országokat, hogy fokozzák a katonai segítségnyújtást.

A Magyar Református Szeretetszolgálat 3,2 millió forintnyi gyógyszerszállítmányt vitt az ungvári kórházba

Megérkezett a Magyar Református Szeretetszolgálat 3,2 millió forint értékű gyógyszeradománya az Ungvári Klinikai Kórházba, ahol akár életmentő műtétek végrehajtására is sor kerülhet a jövőben.

Ivan Kurah, az egészségügyi intézmény igazgató-főorvosa elmondta, hogy a kórházban nagyszámban látnak el menekült felnőtteket és gyermekeket, az alapvető gyógyszerek is hiánycikké váltak.
A főorvos elmondása szerint minden menekültnek lehetőség szerint a legjobb ellátást igyekeznek biztosítani, ami nem egyszerű, mivel Ungváron körülbelül ötvenezer menekült tartózkodik, ami a kárpátaljai megyeszékhely állandó lakosságának a fele.
Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatójának elmondta: az Ukrajna elleni orosz háború kitörésének első napja óta segítséget nyújtanak a Magyarországra menekülők, valamint a Kárpátalján maradók számára. Az elmúlt hetekben már több mint 370 tonna adománnyal segített a szeretetszolgálat, ennek nagyobb része – több mint 240 tonna – közvetlenül Kárpátaljára került, benne tartós élelmiszerek, higiénés termékek, ruhák és háztartási eszközök egyaránt találhatók.
A harci cselekmények lecsillapodását követően egy orvoscsoportot is küldenek Kárpátaljára, amelynek a szűrés mellett a sürgősségi ellátás is a feladata lesz.

Ukrajna gabonatermelésében is érezteti hatását a háború

Ukrajna gabonatermelésére is hatással lesz a háború az ukrán miniszterelnök szerint – számolt be róla a Reuters.

Denisz Smihal pénteken elmondta, hogy az idei gabonatermelés várhatóan 20 százalékkal visszaesik a tavalyihoz képest, mivel az orosz inváziót követően csökkent a vetésterület az országban. Hozzátette, a gazdák munkáját az üzemanyaghiány is megnehezítette, azonban az ország sikeresen megoldotta ezeket az ellátási problémákat.

Smihal elárulta azt is, hogy a kiesés ellenére a lakosságot képesek lesznek ellátni, mivel Ukrajna nagy gabona- és növényi olajkészletekkel rendelkezik.

Macron szerint Putyin május 9-re győzelmet szeretne hirdetni a szeparatista régiókban

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.

„Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie” – vélte a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban.
„A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni” Ukrajna keleti részén – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de „a teljes orosz elutasítás” miatt az „nagyon nehéznek bizonyul”.
Az Európai Unió által csütörtökön Oroszország ellen elfogadott újabb szankciókat illetően Macron azzal vádolta meg a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában a legfőbb kihívójának számító Marine Le Pent, hogy továbbra is kétértelműen viselkedik Moszkvával szemben, miután nem támogatja a büntetőintézkedéseket.
„Tudomásul vettem, hogy a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) az Európai Parlamentben bűnös módon nem jelenik meg, amikor Oroszország szankcionálásáról van szó, ami jól mutatja, hogy egyesek a háború ellenére még mindig kétértelműen cselekednek ezzel az országgal” – mondta a francia elnök.
Az oktatási tárca eközben azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban.
Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban.
A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekültgyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére.
A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába. A legtöbb ukrán iskolást Nizza és Versailles mellett a Párizshoz közeli Créteil és a nyugati Normandia régió fogadta be.

Az EU-tagországok eddig közel 30 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztottak be

Az Európai Unió tagállamai az Oroszország Ukrajna ellen február 24-án indított háborújára adott válaszul hozott uniós szankciók keretében eddig 29,5 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont tettek hozzáférhetetlenné – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A közlemény szerint a tagállamok több mint fele jelentette az Európai Bizottságnak, hogy az uniós szankciók nyomán a területükön működő pénzintézetekre vagy tőzsdei befektetésekre vonatkozóan orosz és fehérorosz állampolgárok vagyonának befagyasztására hoztak intézkedéseket.
A pénzeszközök befagyasztása mellett orosz és fehérorosz magánszemélyek vagy orosz és fehérorosz tulajdonban lévő vállalatok nevén bejegyzett eszközöket, köztük hajókat, jachtokat, helikoptereket, ingatlanokat vagy akár műalkotásokat vettek nyilvántartásba, amelyek értéke megközelíti a 6,7 milliárd eurót. Emellett mintegy 196 milliárd eurónyi banki tranzakciót blokkoltak – tették hozzá.
Az Európai Bizottság a múlt hónapban hozott létre munkacsoportot, hogy biztosítsa az orosz és fehérorosz magánszemélyek és vállalatok elleni uniós szankciók végrehajtását és jobb összehangolását. Ellenőrzi továbbá az orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának befagyasztását és – amennyiben a törvény előírja – elkobzását.
A munkacsoport rendszeresen ülésezik, adott esetben amerikai és ukrán illetékesek bevonásával. Következő ülését április 22-én tartja – tették hozzá.

Zelenszkij elítélte a kramatorszki vasútállomás ellen elkövetett rakétatámadást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a Donyeck megyében lévő kramatorszki vasútállomás ellen pénteken elkövetett orosz rakétatámadást, amelyben a vasúttársaság szerint legalább harmincöt civil vesztette életét, hangsúlyozva, hogy „ha a gonoszt nem büntetik meg, nem áll meg”.

„A megszállók Tocska-U rakétákkal Kramatorszk pályaudvarát találták el, ahol több ezer ukrán civil várakozott evakuálására. Körülbelül harmincan haltak meg, és mintegy százan megsebesültek. A rendőrség és a mentést végzők a helyszínen vannak. Az orosz szörnyetegek nem hagynak fel módszereikkel. Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg” – írta az elnök a Telegram üzenetküldő portálon.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a főügyészség közlésére hivatkozva azt írta, hogy csaknem négyezren tartózkodtak a vasútállomáson, javarészt nők, gyermekek és idős emberek, akik az orosz támadások elől menekülnek Ukrajna biztonságosabb régióiba, miután a Donyeck megyei ukrán vezetés erre szólította fel a lakosságot. Kramatorszk a megye ukrán ellenőrzés alatti részében van. Két rakéta csapódott be az állomásba, az egyik közvetlenül az ideiglenesen létrehozott vasúti váróterembe. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddig 39 halálos áldozatról tud, köztük négy gyermekről.
Ukrán elemzők szerint az orosz erők azért Tocska-U típusú rakétarendszert használtak a támadáshoz, mert ilyen fegyverzete egyaránt van az ukrán és az orosz hadseregnek. Ez alapján valószínűsítik, hogy Moszkva az ukrán fegyveres erőket fogja megvádolni a támadással.
Zelenszkij videokapcsolaton keresztül a finn parlamenthez intézett beszédében arra hívta fel az európai országokat, hogy állítsák le a kifizetéseket Oroszországnak a tőle importált kőolajért, a pénzt pedig olyan számlákon gyűjtsék, amelyekhez Moszkva nem férhet hozzá. Hangsúlyozta, hogy előbb Oroszország állítsa helyre a békét, és feleljen az általa elkövetett háborús bűntettekért, és csakis utána kaphassa meg pénzét az olajért.
Ukrajnába látogatott pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Borrell kijevi tárgyalásai előtt a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy újra megnyitják az EU kijevi külképviseletét. A nagykövet is a küldöttség tagjaként Kijevbe utazott. Az uniós külképviselet teljes személyzetét az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított nyílt háború másnapján evakuálták, és Lengyelországban folytatta a munkáját. A bejelentés szerint most még csak kevés alkalmazottal fog működni Kijevben.
Oleg Kadocsnyikov, az orosz belügyminisztérium migrációs főigazgatóságának helyettes vezetője az Ukrajinszka Pravda szerint arról számolt be, hogy mintegy 12 ezer ukránnak adtak ki Oroszországban sürgősségi eljárással orosz útlevelet. A bejelentéssel kapcsolatosan az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy csak Mariupol városból március végéig ukrán becslések szerint 2-30 ezer lakost vittek akaratuk ellenére Oroszországba. Donyecki szemtanúkra hivatkozva ukrán híradások arról is beszámoltak a múlt hónap végén, hogy sok gyermeket szülők nélkül szállítottak az orosz megszállás alatti városba, ahol egy kórházban szállásolták el őket.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója pénteken bejelentette, hogy az egész régió felszabadult az orosz csapatoktól. Hozzátette, hogy viszont még nem biztonságos a megye minden része, mert sok az aláaknázott és át nem vizsgált terület.
A Mariupolban szolgálatot teljesítő ukrán Azov ezred – amelyet Moszkva szélsőségesnek tart – arról adott hírt, hogy péntek hajnalban az orosz erők rálőttek egy civil jégtörő hajóra, amelyen egy személy életét vesztette és többen megsebesültek.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 700 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 333 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

A moldovai kormányfő országa uniós tagjelölti státuszát szorgalmazta Varsóban

Moldova, valamint Ukrajna és Georgia európai uniós tagjelölti státuszának megadását szorgalmazta Natalia Gavrilita moldovai kormányfő pénteken Varsóban azon a sajtóértekezleten, amelyet lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel tartott közösen.

A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Gavrilita felidézte: országa március 3-án nyújtotta be uniós tagfelvételi kérelmét. Beismerte: Moldova jelenleg még nem készült fel az uniós tagságra, mindazonáltal mindent megtesz a csatlakozás érdekében. „Az európai modell útján haladunk, nagy reményeket fűzünk hozzá” – jelentette ki.
Gavrilita felszólította az uniós tagállamokat: vegyék fel országát, valamint Ukrajnát és Georgiát is az Európai Unióba (EU).
Ukrajna az ellene zajló orosz támadás elindítása után néhány nappal, február 28-án, Georgia pedig március 3-án indítványozta uniós csatlakozásának felgyorsítását.
Az ukrajnai háborúról Gavrilita elmondta: Moldova már 390 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, ők jelenleg négy százalékát képezik a 2,6 millió lakosú országnak. Beszélt arról is, hogy a háború negatívan befolyásolja a gazdasági helyzetet Moldovában, amelynek Ukrajna fontos kereskedelmi partnere.
Mateusz Morawiecki a sajtóértekezleten az ukrajnai háború kapcsán „minden bűnügyi jellegű cselekedet, háborús bűntettek, népirtás” beszüntetését szorgalmazta. Megismételte az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket vizsgáló nemzetközi bizottság létrehozásáról e héten tett javaslatát.
Emellett megígérte: Lengyelország „jó nagykövete” lesz Moldovának az EU-ban. Fontosnak nevezte, hogy az uniós tagállamok a tagjelölti státusz megadásával reményt adjanak Moldovának arra, hogy „megmarad, és a jövőben normálisan működhet”.
A sajtóértekezleten szerződést írtak alá 20 millió eurót érő hosszú távú kölcsönről, amelyet Lengyelország nyújt Moldovának.

Ismét riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit

Ismét riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) péntek délután az MTI-vel.

Mint írták: rövid időn belül kétszer szálltak fel a Gripenek pénteken délután. Ezúttal egy Moszkvából Belgrádba tartó – szintén bombafenyegetést jelző – utasszállító repülőgép miatt riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó vadászgépeit.

A Gripenek a felszállást követően azonosították a szerb A319-es repülőgépet és kikísérték a magyar légtérből. A géppár ezt követően visszatért a kecskeméti bázisra – olvasható a HM közleményében.

Több mint 1700 ukrajnai menekült gyermeket írattak be romániai óvodákba, iskolákba

Több mint 1700, az ukrajnai háború elől elmenekült gyermeket írattak be a szülei romániai óvodákba, iskolákba – közölte pénteken Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter.

A tárcavezető szerint 1769 gyermek számára kérvényezték a bekapcsolódást a romániai oktatási rendszerbe. Közülük 570-en óvodába iratkoztak be, 1199-en pedig iskolába. Közel 1500 gyermeket már el is helyeztek a különböző tanintézetekben.

Több romániai nagyvárosban ukrán tannyelvű osztályok, csoportok indultak, Ukrajnából menekült pedagógusok bevonásával. Arra is van azonban példa, hogy a háború elől menekült gyermekek román vagy magyar iskolákban látogatják az órákat, és próbálják megérteni a tananyagot.

Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház indított hétfőtől ukrán nyelvű óvodai csoportot. Elekes Zsolt iskolalelkész a Krónika napilapnak elmondta: nagyon jó viszont alakítottak ki egy közel egy hónapja Kolozsváron tartózkodó ukrajnai menekültcsaláddal, amelynek három pedagógus tagja is van. Az ő segítségükkel gyűjtötték össze az érdeklődőket.

HM: bombafenyegetés miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit

Bombafenyegetés miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit péntek délután – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.

A közlemény szerint egy Szentpétervárról Belgrádba tartó A319-es szerb utasszállító repülőgép jelzett bombafenyegetést a polgári légiirányítás felé. Ezért a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség vadászgépeit, amelyek a felszállást követően a repülőgépet kikísérték a magyar légtérből.

A Gripenek ezt követően visszatértek a kecskeméti bázisra – írta a HM.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken délután is kiadta aktuális, hírszerzési információkon alapuló térképét az ukrajnai hadműveletekről. Így állnak a frontok a háború 44. napján!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 08 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/gX8YcJAbmx

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/CKA9HQvIAL

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 8, 2022

Háborús büntetőbíróság felállítását kéri a német elnök Putyin és Lavrov ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ellen háborús bűnökkel foglalkozó bíróság létrehozását kéri a német államfő – írja a Sky News.

„Bárkinek, aki felelős ezekért a bűncselekményekért, meg kell magyaráznia mindent” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

„Ebbe a katonák is beletartoznak, beletartoznak a katonai parancsnokok is, és természetesen azok is, akiknek politikai felelősségük van” – tette hozzá.

Az EU elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra – közölte az uniós tanács pénteken.

A tanácsi közlemény szerint az újabb uniós megszorító intézkedések célja az orosz kormányra és az ország gazdaságára gyakorolt nyomás növelése, valamint az Ukrajna elleni agresszióra szánt orosz erőforrások korlátozása.
A szankciós csomag uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek.
Megtiltja minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül, a rendelkezés érvényes a tranzitforgalomra is. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek.
Exporttilalom lép érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagot és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, valamint egyes luxustermékek.
Az EU általános tilalmat rendelt el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint az orosz és fehérorosz állami szerveknek nyújtott valamennyi pénzügyi támogatásra.
Az uniós tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat is, amelyek termékei vagy technológiája szerepet játszik az Ukrajna elleni invázióban. Szankciós listára helyezett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit, akik – mint írták – szisztematikusan terjesztik a Kreml narratíváját az ukrajnai orosz háborús agresszióról. A megszorító intézkedések kiterjednek a már szankcionáltak családtagjaira is annak érdekében, hogy az uniós szankciókat ne kerülhessék meg – emelték ki.
Az unió emellett teljes tranzakciós tilalmat vezetett be négy kulcsfontosságú orosz bankra, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének összesen 23 százalékát teszik ki. A bankokat teljes mértékben elvágják az uniós piacoktól – közölték.
Az uniós tanács közleményében kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A civilek ellen elkövetett támadások háborús bűnnek számítanak, felelőseit a nemzetközi joggal összhangban bíróság elé kell állítani. Hangsúlyozták: Mariupol és más ukrán városok ostroma, valamint a humanitárius hozzáférés megtagadása elfogadhatatlan. Az orosz erőknek haladéktalanul biztonságos menekülési útvonalakról kell gondoskodniuk, valamint engedélyezniük a humanitárius segélyek eljutását az érintett területekre.
Az Európai Unió Tanácsa végezetül felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai agressziót Ukrajna területén, azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül.
Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba.

Putyin és Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány

Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány.

A londoni külügyminisztérium indoklása szerint ez az intézkedés is „a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszi célba.
A minisztériumi tájékoztatás szerint Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát a brit kormány beutazási tilalommal és Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta.
A beszámoló szerint Nagy-Britannia e szankciókat az Egyesült Államokkal összehangolt módon léptette érvénybe.
A külügyminisztérium felidézi, hogy Lavrov nevelt lánya, Polina Kovaljova ellen a brit kormány már a múlt hónap végén hasonló intézkedéseket hozott.

Olaszországban korlátozzák a fűtést és a légkondicionálást a közhivatalokban

Május elsejétől az olaszországi közigazgatási hivatalokban szabályozzák a légkondicionálást, a belső terek hőmérséklete nem lehet kevesebb 27 foknál – jelentette a Corriere della Sera napilap pénteken.

A rendelkezés érvényessége 2023. március 31-ig szól. A téli hónapokban a közhivatalokban a hőmérséklet nem lépheti túl a 19 Celsius-fokot. Az előírtakhoz képest legfeljebb két fokkal lehet eltérni.
Az intézkedés a kormány úgynevezett rezsicsomagját egészíti ki. A közhivatalok hőmérséklet-szabályozását megszavazta a parlament alsóházának környezeti és ipari bizottsága, és az úgynevezett környezeti átmenetért felelős tárca nélküli miniszter, Roberto Cingolani is támogatta.
A döntés Mario Draghi miniszterelnök szerdai kijelentését követte, miszerint az olaszoknak a béke és a légkondicionálás mértékének csökkentése között kell választaniuk.
„A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?” – mondta Draghi egy sajtótájékoztatón.
A Corriere della Sera megjegyezte, Draghi szavait iróniával kommentálták a közösségi oldalakon, de „nincsen semmi nevetnivaló, a helyzet drámai” – vélte a legnagyobb olasz napilap.
Mario Draghi hozzátette, hogy ha az Európai Unió az orosz gázimport leállításáról dönt, Olaszországnak „készen kell állnia, hogy abban részt vállaljon, több esélyt adva így a békének”.
A kormányfő kijelentéseire a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke Giorgia Meloni korábban azt mondta, hogy az orosz gázról való lemondás nem önfeláldozás, hanem öngyilkosság, és Olaszország magának tesz rosszat, ha az ukrajnai háború miatt lemond az orosz gázimportról. A baloldali Demokrata Párt (PD) kormányerő főtitkára Enrico Letta úgy reagált: nem szabad többé Oroszországnak fizetni, mivel Moszkva a gázbevétellel a háborút finanszírozza.
A volt gazdasági fejlesztési miniszter, Carlo Calenda az Azione parlamenti mikropárt vezetője úgy vélte, az „orosz gázzal szembeni embargót nem a légkondicionálás hőmérséklete dönti el”.
Hangsúlyozta, hogy az azonnali embargó négy hónap alatt „bedöntené az olasz ipari termelést, és olyan társadalmi következményekkel, hatalmas állami költségekkel járna, ami a lakosság körében a (Moszkvával szembeni) szankciók támogatása elveszítéséhez vezethet”.
Carlo Calenda kijelentette: abszurd lenne, ha a végén „a kalapunkat kézben tartva kellene Putyinhoz járulnunk”.
A Corriere elemzése szerint Mario Draghi a háború kezdeti fázisában óvatosan elkerülte az esetleg aggodalmat keltő bejelentéseket, mostanra viszont „megérett Draghi meggyőződése, hogy a háború hosszú lesz, és a kormánynak fel kell készítenie a lakosságot a legrosszabb forgatókönyvre is, vagyis az áramfogyasztás csökkentésére a lámpák és a légkondicionálók kikapcsolásával, az ország termelési motorjainak lassításával, a haladási sebesség csökkentésével, vagy akár a járműforgalom leállításával”.
Olaszországban nincs vészhelyzet, de korai riasztási fázist vezettek be, amely az energiaellátási helyzet folyamatos ellenőrzés alatt tartását jelenti.

Kijevben az Európai Bizottság elnöke

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Kijevben tesz ma látogatást – írja a CNN. A politikusok délelőtt már be is számolta arról, hogy megérkeztek.

A vezető uniós tisztségviselők az ukrán elnöki szóvivő szerint a mai nap folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is találkoznak. A küldöttségben részt vesz Eduard Heger szlovák miniszterelnök is.

Az Európai Unió nemrég úgy döntött egy újabb szankciós csomag elfogadásával, hogy szerződés keretében nem vásárol többé orosz származású kőszenet. Az ukrán fél üdvözölte a döntést, azonban sajnálatát fejezte ki, amiért az orosz olaj és fölgáz nem került fel az európai országok szankciós listájára.

Megindult az orosz offenzíva Donbaszért

Ezt Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megyei katonai közigazgatás vezetője mondta, aki szerint az orosz csapatok „befejezik a Donbaszért vívott nagy csata előkészületeit”.

„Úgy látjuk, véget értek az előkészületek arra a nagy csatára, amelyet a Luhanszki és a Donyecki területen fogunk vívni. Az ellenség folyamatosan próbálja áttörni a védelmi vonalat” – jelentette be a Unian szerint Hajdaj.

Rakétacsapások érték Odessza környékét

Az elmúlt órákban ismét rakétacsapások érték a dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza környékét – erősítették meg városi tisztviselők. Közlésük szerint az oroszok a Fekete-tenger felől indítottak csapásokat a kikötővárosra. „Ennek következtében az odesszai régió infrastrukturális létesítményei sérültek” – írták Telegram-csatornájukon.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov péntek délelőtt azt közölte, hogy Odesszától északkeletre, Krasznoszilka falu közelében megsemmisítettek egy katonai létesítményt, amely állításuk szerint külföldi zsoldosok befogadására és kiképzésére szolgált.

Rakéták csapódtak be egy kelet-ukrajnai vasútállomásnál, legalább harmincan meghaltak

Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, több mint harmincan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek – közölte az ukrán állami vasúttársaság.
A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják.

A vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.

Ukrajna szerint 7000 orosz katona van az ukrán hullaházakban

Egy ukrán tisztviselő szerint Ukrajnában mintegy 7000 orosz holttestet őriznek a hullaházakban és hűtőkocsikban – számolt be a Sky News.

Olekszij Arestovics, az ukrán elnöki adminisztráció vezetőjének tanácsadója elmondta, hogy az ukrán kormány összesen 18 600 orosz halottról tud, amit a csatatérről származó ukrán jelentésekre és lehallgatott orosz katonai kommunikációra alapoz.

Ukrajna a háború harmadik napján megpróbálta visszaszolgáltatni 3000 orosz katona holttestét – mondta, azonban az oroszok „nem hitték el ezt a mennyiséget”, aminek következtében „nem voltak hajlandóak átvenni a holttesteket”.

Ombudsman: Oroszország erőszakkal soroz be férfiakat Mariupolban

Ljudmila Denisova, ukrán parlamenti képviselő a Telegraphnak nyilatkozta, hogy Oroszország erőszakkal soroz be férfiakat Mariupolban. Hozzátette, a Zaporizzsja megyei Vaszilivka városából is érkeztek hasonló jelentések, hozta le a Kyiv Independent.

Harkivban 48-szor lőttek az elmúlt 24 órában, és 15 ember megsérült

Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója szerint az orosz erők tüzérséget, aknavetőket, tankokat és többszörös kilövő rakétarendszereket használtak Harkiv és Derhacsi lakónegyedeinek megtámadására. Hozzátette, az elmúlt 24 órában 48 lövésről és 15 sérültről tudnak – adta hírül a Kyiv Independent.

Kormányhivatal: mintegy 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 676 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 174 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

Azt írták, a 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
Tudatták: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták a közleményben.

Tíz humanitárius folyosó nyílik pénteken Ukrajnában

Irina Verescsuk, az ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy pénteken tíz humanitárius folyosó megnyitásáról állapodtak meg Ukrajnában.

A folyosók a donyecki, zaporizzsjai és luhanszki régiókban nyílnak. Az ostromlott Mariupol városát a civilek ismételten csak saját járműveikkel tudják elhagyni – közölte Facebook-bejegyzésében Verescsuk.

Rakéták csapódtak be egy kelet-ukrajnai vasútállomásnál, legalább harmincan meghaltak

Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, több mint harmincan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek – közölte az ukrán állami vasúttársaság.

A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják.

A vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.

Kormányhivatal: mintegy 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 676 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 174 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-vel.

Azt írták, a 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

Tudatták: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták a közleményben.

Menczer: a NATO és Magyarország álláspontja egybecseng

A NATO és Magyarország álláspontja teljes mértékben összecseng az ukrajnai háború ügyében – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában.

A NATO megerősítette ismét, hogy nem részese ennek a konfliktusnak, mindent meg kell tenni, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain, és a NATO mint szövetség, nem szállít fegyvert ebbe a konfliktusba – mondta, hozzátéve: ez teljes mértékben egybevág a magyar állásponttal, Magyarország ezt az álláspontot teljes mértében támogatja.
Mindent meg kell tenni azért, hogy a NATO és Oroszország között fegyveres konfliktus ne alakuljon ki, mert egy konfliktus egy atomhatalom és a világ legerősebb katonai szövetsége között egyet jelentene a harmadik világháborúval – tette hozzá az államtitkár.
A legújabb uniós szankciós csomagról elmondta: a földgáz, a kőolaj és a nukleáris energiával összefüggő szankció jelenti Magyarország számára a vörös vonalat, ha ezeket szankcionálnák, az olyan aránytalan és elviselhetetlen terheket róna a magyar emberekre, ami elfogadhatatlan, jobban sújtana bennünket, mint Oroszországot.
Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért nevű program keretében Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A kormány együttműködik a hat nagy karitatív segélyszervezettel, amelyek összesen 3 milliárd forintot kaptak, hogy munkájukat el tudják végezni, már több mint félmillió menekült érkezett Magyarországra. Ezzel egyidőben már több milliárd forint értékben vitt Magyarország segélyszállítmányokat Ukrajnába.
Menczer Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: minden humanitárius segítséget megad Magyarország, elítéltük az orosz agressziót, támogatjuk Ukrajna területi szuverenitását, integritását, és félretettünk minden korábbi nézetkülönbséget Ukrajnával – idézte fel.
Mindezek után az, hogy az ukrán elnök és kormányzati szereplők kritizálják a magyar választási eredményt, bírálják a magyar emberek döntését és totalitárius rendszereket emlegetnek, arról beszélnek, hogy háborús cinkosok vagyunk és nem is segítünk, elfogadhatatlan. Ezért kérették be az ukrán nagykövetet és mindezt világossá tették számára – közölte a külügyi államtitkár.

Anatolij Fedoruk: 163 ember holttestét azonosítottuk Bucsában

Bucsa polgármestere, Anatolij Fedoruk elmondása szerint 163 ember holttestét azonosították, akiket orosz katonák öltek meg Bucsában. Hozzátette, összességében eddig 320 megölt ukrán holttestét gyűjtötték össze. De a városban naponta talált holttestek száma folyamatosan növekszik.

Leválasztanák Európát az orosz olajról

Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken a Downing Streeten fogadja Olaf Scholz német kancellárt, hogy megvitassák, hogyan tudnák leválasztani az európai országokat az orosz gázról.

Mivel Németország nagymértékben függ az orosz gáztól, Boris Johnson vélhetően segítséget ajánl Berlinnek, hogy csökkentse a függőséget Moszkva energiaexportjától, és ezzel még nehezebb helyzetbe hozza Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz hadsereget – írja az Index.

A kivont orosz csapatok átcsoportosítása több mint egy hétig is eltarthat, de Észak-Ukrajnából már teljesen kivonultak

A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentése szerint az Észak-Ukrajnából immár teljesen kivont orosz erőknek „minimum” egy hétre lesz szükségük, mielőtt máshová vezénylik őket.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint a csapatok nagy részének „jelentős utánpótlásra” lesz szüksége, mielőtt a Donbaszban harcolni küldenék őket.

„Az orosz erők mostanra teljesen kivonultak Ukrajnából Fehéroroszországba és Oroszországba. Ezeknek a csapatoknak legalább egy részét Kelet-Ukrajnába helyezik át, hogy Donbaszban harcoljanak” – áll a jelentésben, melyben hozzáteszik, hogy minden hasonló átcsoportosítás legalább egy hetet vesz majd igénybe.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 8 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/lrfW1pqwQe

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/WPHtWTQEnp

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 8, 2022

Az USA több mint 12 ezer páncéltörő rendszert, 1400 légvédelmi rendszert és több száz drónt küldött eddig Ukrajnába

Az Egyesült Államok több mint 12 ezer páncéltörő rendszert, 1400 légvédelmi rendszert és több száz drónt küldött eddig Ukrajnába – közölte csütörtök este közleményben a Biden-adminisztráció. A jelentésre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok kedden újabb 100 millió dollár értékű, az amerikai készletekből származó fegyver átadását hagyta jóvá. Így az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás összege az orosz invázió kezdete óta mintegy 1,7 milliárd dollárra emelkedett. Ez magában foglalja a múlt pénteken jóváhagyott 300 millió dollárt, amelyből Ukrajna új fegyvereket vásárol amerikai hadiipari vállalatoktól.

Az Ukrajnának szánt fegyverek és eszközök listája egyebek mellett a következőket tartalmazza a CNN összesítése szerint:

• több mint 1400 Stinger légvédelmi rendszer,
• több mint 5000 Javelin páncéltörő rendszer,
• több mint 7000 egyéb páncéltörő rendszer,
• több száz Switchblade típusú drón,
• több mint 50 millió lőszer, 45 ezer testpáncél és sisak.

Kormányzó: Szumiban már nincsenek oroszok

A Szumi-régióban már nincsenek orosz erők – jelentette be Dmitro Zsivitszkij régiós kormányzó. A kormányzó azt is írta, hogy hallani robbanásokat, de az az oroszok által hátrahagyott lőszerek megsemmisítéséből származik.

Csütörtökön is mintegy 9000 menekült érkezett hazánkba

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel azt közölte, hogy Magyarországra csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 4631 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4311-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 7571 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.

BRFK: több mint 700 menekültet fogadtak a fővárosban

A BRFK és a társszervek csütörtökön 709 menekültet fogadtak a fővárosban – tájékoztatott honlapján a rendőrség pénteken.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 709 ember, köztük 347 gyermek érkezett Budapestre. A különvonatokkal Kőbánya felsőre érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 23 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – írták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Emlékeztettek: a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

ISW: hamarosan eleshet Mariupol

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt legfrissebb megállapításai a háborúról:

• Az orosz erők azt állítják, hogy sikeresen elfoglalták Mariupol központját, de az ukrán erők megtartották ellenőrzésüket a várostól délnyugatra fekvő kikötő felett. Az orosz erők valószínűleg a következő napokban befejezik Mariupol elfoglalását.
• Az orosz erők a következő napokban megteremtik a feltételeket egy nagy offenzívához Kelet-Ukrajnában, de az Északkelet-Ukrajnából átcsoportosított, megtépázott egységek miatt valószínűleg nem nem tudnak majd áttörést elérni.
• Az ukrán erők visszaverték a folyamatos orosz támadásokat Izjumból délkeletre Szlovjanszk és Barvinkove felé.
• Az orosz és a fehérorosz erők „demonstratív akciókat” folytatnak, hogy visszatartsák az ukrán erőket Kijev környékén. Ezek az egységek azonban nagyon valószínűtlen, hogy új támadó hadműveleteket indítsanak, és a Kijev körüli ukrán egységek valószínűleg biztonságosan átcsoportosulhatnak majd Kelet-Ukrajnába.
• A nyugati szankciók valószínűleg sikeresen blokkolják Oroszország hadiipari bázisát.

Zelenszkij: Borogyankában szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában

A Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjankában lényegesen szörnyűbb a helyzet, mint Bucsában, ahol az ukrán vezetés több száz civil lemészárlásával vádolja a várost egy hónapig ellenőrzése alatt tartó orosz haderőt – derült ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjszaka közzétette videoüzenetéből.

„Megkezdődött a romok eltakarítása. Lényegesen szörnyűbb ott a helyzet. Még több áldozatot szedtek az orosz megszállók” – fogalmazott az elnök a Telegramon.

Az ukrán vezetés szerint az orosz hadsereg több mint 300 civilt gyilkolt meg Bucsában. A helyenként hátrakötözött kezű és az utcán heverő holttestekről készült felvételek bejárták a világot, és hatalmas felháborodást váltottak ki. Moszkva szerint megrendezett provokációról van szó.

„És mi történik majd, amikor a világ megismeri a teljes valóságot arról, hogy mit tettek az orosz katonák Mariupolban?” – tette fel a kérdést Zelenszkij. „Ott szinte minden utcán az van, amit a világ Bucsában és a kijevi térség más városaiban láthatott, miután az orosz csapatok visszavonultak” – mondta az ukrán elnök.

?This is Liudmyla from Borodianka. Rescue workers brought her a chair as she has been standing on this spot for 3 days & waiting. She’s waiting for corpses of her sister & nephew to be pulled out from under the rubble.

Their home was destroyed by #russians on March 1st pic.twitter.com/4ggTi6qP1L

— Inna Sovsun (@InnaSovsun) April 7, 2022

Újabb 500 millió euróval növelné az EU a fegyverkezésre szánt segélyt Ukrajna felé

500 millió eurós pénzügyi segélycsomagot tervez Ukrajna számára az Európai Unió, erről állapodott meg a 27 tagország egyelőre nagyköveti szinten, írja a Guardian. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint a közel 190 milliárd forint értékű segélyt az ország fegyveres erőinek megerősítésére szánják.

„Amint ezt jóváhagyják, már 1,5 milliárd euróra fog emelkedni az Ukrajnának katonai felszerelésekre szánt támogatás” – írta Michel a Twitter-oldalán, majd köszönetet mondott az uniós külügyi főképviselőnek, Josep Borrellnek a plusz támogatásra tett javaslatért.

Borrell szerint bár önmagában az eddig megszavazott 1 milliárd euró is soknak tűnhet, összességében „ekkora összeget fizet naponta Európa Putyinnak” az orosz gázért. A plusz félmilliárd eurót az 5 milliárdos európai békealapból csoportosítják át.

Az ukrán ellentámadás egyre közeledik az orosz kézen lévő Herszonhoz

Egyre többen követelnek nemzetközi vizsgálatot az orosz megszállás alól felszabadított területeken talált civil áldozatok ügyében. Az ukrán főügyész szerint több mint ezer esetről van tudomásuk, és a legsúlyosabb bűntényeket követték el. Oroszország szerint viszont a gyilkosságokért az ukránok a felelősek, akik a Moszkva elleni újabb szankciókat akarták elérni a civil áldozatokkal – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

Az amerikai Kongresszus két, Oroszországot célzó törvénytervezet elfogadására készül

Az amerikai Kongresszus két törvényjavaslatot készül elfogadni válaszul ukrajnai háborúra – közölte a CNN amerikai hírportál.

A Képviselőház viszonylag gyorsan megtárgyalta a törvényjavaslatokat, amelyeket utána a Szenátus is elfogadott:

Az első az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló rendes kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztéséről szól, amely a két országot akarja büntetni azáltal, hogy magasabb vámokat vet ki az onnan származó importra.

A második törvényjavaslat megtiltja az Oroszországból származó energiaimportot, ezen belül az olajat, a szenet és a földgázt.
A Szenátusban hetek óta téma volt Rand Paul kentuckyi szenátor kifogása a Magnitsky-törvény javasolt módosításai ellen. A szenátor aggodalmát fejezte ki az új megfogalmazással kapcsolatban, mivel szerinte a törvény túl nagy hatalmat adna a végrehajtó hatalomnak az emberi jogi visszaélésekkel vádolt személyek üldözésére. Így a Szenátus végül engedett Paul követelésének, és megtartotta – a szűkebb értelemben vett – az emberi jogok megsértésére vonatkozó jogszabályt, de a nyelvezetet egyes republikánusok kívánsága ellenére állandósították. A kereskedelmi kapcsolatokról szóló törvényjavaslat a Kongresszus legújabb Oroszországgal szembeni fellépése.

Szerda este a Szenátus elfogadott egy másik törvényjavaslatot is, amely gyorsabban nyújt katonai segélyt Ukrajnának. Amint a képviselőház elfogadja a Szenátus által elfogadott törvényjavaslatokat, azokat Joe Biden amerikai elnök asztalára küldik aláírásra – közölte Steny Hoyer képviselőházi többségi vezető hivatalának sajtósa.

Ukrán tisztségviselő: ez az utolsó esély arra, hogy elmeneküljenek Kelet-Ukrajnából az orosz támadás előtt

Egy ukrán tisztségviselő arra figyelmeztette a kelet-ukrajnai lakosokat, hogy most van az „utolsó esélyük” arra, hogy elmeneküljenek a Donbasz régióban várható nagyszabású orosz offenzíva elől, hivatkozik a Guardian az AFP-re.

Szergej Gaidaj, a Donbasz részét képező luhanszki terület kormányzója hozzátette, hogy Oroszország megpróbálja elvágni „az emberek kijutásának minden lehetséges útját”.

A lakosokat evakuáló vonatokat például az orosz csapások miatt le kellett állítani az egyetlen, még Kijev ellenőrzése alatt álló vonalon.

Így álltak a frontok csütörtökön!

Jó reggelt kívánunk az 5 óra tájban kelőknek, megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki hadi térképét mutatjuk!