Az orosz-ukrán háború 43. napja – FRISSÜL

Immár negyvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Ukrán hatóság: holttesteket találtak a romok alatt a Kijev melletti Borogyanka településen

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte csütörtökön Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. „Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.
Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete, – szavai szerint – elsőként az ukrán fővárosból kimenekített külföldi nagykövetek közül. A diplomata egy hónapig volt távol az ukrán fővárostól, ez idő alatt a nyugat-ukrajnai Lvivben, illetve egy kis ideig az ukrán-lengyel határon dolgozott.
Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba – főként a keleti és a déli országrészbe – csoportosítja át. „Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.
Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában.
A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen.
Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is.
Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek – írta a vezérkar, részleteket nem közölve.
Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.
Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Vlagyimir Putyin „komájaként” emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát. A házi őrizetre ítélt Medvedcsukról a nyílt háború kitörése óta nem tudják az ukrán hatóságok, hogy hol tartózkodik. Az ügyészség már elrendelte a letartóztatását. Csütörtökön az egyik vidéki házában több mint háromszáz nagy értékű festményt foglaltak le. Ezenfelül a bíróság engedélyezte hét lakás és két ingatlanegyüttes lefoglalását is. A rendőrségi közlemény szerint a lefoglalt vagyontárgyak eladásából befolyt pénzeszközöket az ukrán fegyveres erők szükségleteire és az orosz hadsereg által lerombolt infrastruktúra helyreállítására fordíthatják. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Medvedcsuk magánrepülőgépe már „Ukrajna védelmét szolgálja”.
Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó egy lapinterjúban elmondta, hogy frissen szerzett értesülései szerint Ivan Sztolbovij, Balaklija polgármestere családjával együtt Oroszországba menekült.

Peszkov a Sky Newsnak: nagyon sok a hamis hír

Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett az ukrajnai háború kezdete óta.

Peszkov – aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő „különleges hadműveletnek” nevezte a háborút – kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése. Putyin szóvivője szerint az orosz hadsereg minden tőle telhetőt megtesz a hadműveletek lezárásáért.
„Reméljük, hogy már a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni” a harci cselekményeknek – fogalmazott Peszkov.
Határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy mennyire következetes az ukrán álláspont, és az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.
Az orosz államfő szóvivője a tárgyalások elősegítését célzó jó szándék kifejezésének nevezte, hogy az orosz alakulatokat visszavonták Kijev és Csernyihiv térségéből. Peszkov szerint Oroszország ezzel is jelezte, hogy kész megfelelő körülményeket teremteni a tárgyalások folytatásához az ukrán féllel.
A szóvivő a háborúhoz vezető okokról azt mondta: a folyamat a 2014-es „ukrajnai puccsal” kezdődött, amely után Ukrajna „Oroszország-ellenes központtá” kezdett átalakulni.
„Minden, ami Ukrajnában (azóta) történt, a mi országunk ellen irányult” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a háború kezdete óta hány orosz katona esett el Ukrajnában, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó számokat említeni, de kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia Oroszország számára.
Mariupol ostromáról Putyin szóvivője a Sky News-interjúban azt mondta: a város a „Luhanszki Népköztársaság” része, amelyet Oroszország (a „Donyecki Népköztársaságnak” nevezett másik szakadár térséggel együtt) független államként ismert el.
Peszkov kijelentette: a két népköztársaság elismeréséről szóló deklaráció elsődleges célja az volt, hogy Moszkva segítsen e két térség lakóinak, akik nyolc éven át szenvedtek az ukrán hadsereg heves tüzérségi támadásaitól.
„Mellesleg szólván e nyolc év alatt senki még csak említés szintjén sem beszélt” ezekről a tüzérségi támadásokról – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Hozzátette: Mariupolt az orosz hadsereg „felszabadítja” az ott tevékenykedő „nacionalista alakulatok” uralma alól.
Peszkov a mariupoli szülészeti klinika ellen március 9-én elkövetett orosz légitámadásról szóló beszámolókat is hamisnak nevezte. „Nagyon komoly okaink vannak annak feltételezésére, hogy ebben az esetben is hamis (állításról) van szó, és ehhez (a véleményünkhöz) ragaszkodunk” – mondta Putyin szóvivője.
A Bucsa és Ipriny települések civil lakossága elleni orosz támadásokról szóló értesüléseket Peszkov szintén hamis híreszteléseknek, „jól megkonstruált gyanúsítgatásoknak” nevezte. Kijelentette, hogy az orosz hadsereg nem támad civileket, és semmi köze a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett atrocitásokhoz.
„A hamisítások és a hazugságok korát éljük” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök az elmúlt napokban háborús bűncselekményekkel vádolta az orosz elnököt, Peszkov azt mondta: Oroszország egyetlen szót sem hallott hasonló hangnemben Johnsontól az utóbbi nyolc évben, amikor a Donyec-medence civil lakosságát „az ukrán nacionalisták” nehéztüzérséggel lőtték és gyilkolták.
Peszkov határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyint aggasztja-e az a lehetőség, hogy háborús bűncselekmények vádjával bíróság elé kerülhet. „Semmiféle lehetőséget nem látunk erre” – mondta az orosz államfő szóvivője.

Ukrajna szerint Oroszország továbbra is az egész országot akarja elfoglalni

Az ukrán katonai vezérkar közlése szerint Oroszország hosszútávú célja továbbra is egész Ukrajna elfoglalására irányul – számolt be róla a The Guardian brit hírportál.

Az ukrán szárazföldi erők vezérkari főnök-helyettese elmondta, az orosz erők kelet-ukrajnai átcsoportosítása továbbra is Moszkva rövid távú stratégiáját képezi. Olekszandr Gruzevics szerint, ha az orosz hadseregnek sikerülne teljesen ellenőrzése allá vonni Donbasz és Luhanszk régiókat, abban az esetben ismét megtámadná Kijevet.

„Az orosz föderáció fő célja Ukrajna teljes területének elfoglalása volt, és ez továbbra sem változott. Oroszország gyors háborút tervezett, de Vlagyimir Putyin villámháborúja kudarcot vallott. Ennek ellenére nem hagyott fel a tervével, hogy az egész országot elfoglalja” – erősítette meg az ukrán vezérkar állításait Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter-helyettes.

Az oroszok ismét megtámadhatják Kijevet?

A katonai erők átcsoportosítása után Oroszország valószínűleg újra megtámadja Kijevet, amennyiben sikerül teljes ellenőrzést szereznie a Donyecki és a Luhanszki régió felett – jelentette ki az ukrán szárazföldi erők vezérkarifőnök-helyettese, Olekszandr Gruzevics.

A Guardian beszámolója szerint Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese arról beszélt, hogy Oroszország rövid távú célja Ukrajna keleti területének elfoglalása, a hosszú távú pedig Ukrajna elfoglalása.

Az Orosz Föderáció fő célja Ukrajna teljes területének elfoglalása volt, és most az is.

Oroszország ezt gyorsan eltervezte, a villámháború azonban kudarcot vallott. Oroszország ennek ellenére nem hagyott fel azzal a tervével, hogy Ukrajna egész területét elfoglalja – idézi a lap a politikust.

Dnyipro polgármestere felszólította a gyermekeket és a nőket, hogy hagyják el a várost

Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere arra szólította fel a nőket, gyerekeket és időseket, hogy hagyják el a várost, mert Oroszország várhatóan fokozza offenzíváját a keleti régiókban – írja a Sky News.

Hasonló figyelmeztetéseket adtak a hatóságok a várostól keletre fekvő luhanszki régióban is, ahol minden lakost felszólítottak, hogy meneküljenek ki.

Fokozatosan melegszik a helyzet a Donbászban, és úgy tudjuk, hogy az április meglehetősen intenzív lesz. Mindazoknak, akiknek lehetőségük van rá, mint már mondtam, távozniuk kell. Ez magában foglalja a nőket, gyerekeket, időseket, azokat, akik nem … közvetlenül integrálódnak a gazdaságba – mondta Borisz Filatov online videóbeszédében.

Stoltenberg: a NATO megerősíti támogatását Ukrajnának

A NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően.

Sajtótájékoztatóján Stoltenberg közölte, a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának foglalkoznia kell a szövetség és Oroszország jövőbeli kapcsolatával, valamint abban, hogy „további nyomást kell helyezni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.

Kuleba: a donbászi csata a második világháborúra fog emlékeztetni

Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.
„Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – „ez segít megállítani a háborút”. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább „blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni.
„Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
„A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy „további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.
Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére. Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – „a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek”.
Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon annak, hogy Ukrajnába küldje azokat a fegyvereket, amelyekre Kijevnek szüksége van az Oroszországgal szembeni ellenálláshoz. Washington azt is megvizsgálja, milyen új fegyvereket tud küldeni a háború sújtotta országnak – közölte.
„Fegyvereket és felszereléseket adtunk Ukrajnának, úgy gondoljuk, hogy ezek hasznosak lesznek az orosz hadsereg visszaszorításához. Fenntartjuk és növeljük a Kremlre és szomszédjaira gyakorolt nyomást” – fogalmazott.
Közölte, minden nap egyre több hiteles jelentés érkezik az Oroszország által korábban ellenőrzött ukrán területeken elkövetett gyilkosságokról, nemi erőszakról és kínzásokról. Azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg további atrocitásokat követhetett el, és követ el „ezekben a percekben is”. Oroszországnak döntenie kell, hogy előremutató diplomáciát kíván-e folytatni Ukrajnával – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva az orosz energiától való európai függés fokozatos felszámolásának fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint Oroszország az energiaellátást fegyverként használja. Arról biztosított, hogy a cseppfolyósított gáz ellátásának növelésével az Egyesült Államok kiveszi a részét abban, hogy Európa mihamarabb leválhasson az orosz energiáról. Az amerikai diplomácia vezetője fontosnak nevezte továbbá a megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítását is.

Polgármester: a bucsai civil áldozatok túlnyomó részét agyonlőtték

A Kijev megyei Bucsában az ukrajnai háborúnak áldozatul esettek túlnyomó részét agyonlőtték, és nem a tüzérségi támadásokban vesztették életüket – jelentette ki Anatolij Fedoruk, a város polgármestere csütörtökön a Deutsche Welle német hírportál orosz nyelvű kiadásának adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Elmondta, hogy szerda estig a településen 320 civil holttestét találták meg, amelyeket most szakemberek vizsgálnak. Kiemelte, hogy a holttestek száma napról napra nő, mivel folyamatosan találnak újabbakat magánbirtokokon, parkokban és tereken, ahol az ágyúzások közötti időszakokban el tudták temetni a halottakat. Megjegyezte, hogy főként azért ásták el a halottakat, hogy a kutyák ne tépjék szét a holttesteket.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy az eddig feltártak alapján a civilek „gyakorlatilag a 90 százaléka” golyótól és nem tüzérségi repeszektől halt meg.
Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja csütörtökön visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vádjait, amelyek szerint Kijev eltért volna az április 6-án Isztambulban megtartott konzultációkon elért rendezési javaslatoktól. Lavrov szerint az Ukrajnának nyújtani szándékozott biztonsági garanciák nem terjedhetnek ki az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetre. Ugyanakkor hozzátette, hogy az orosz fél folytatja a tárgyalásokat.
Podoljak válaszul kijelentette: az ukrán fél szisztematikusan és felelősségteljesen közelíti meg a háború és a béke kérdéseit, „mindenféle spekuláció nélkül, ami az oroszokra jellemző, akik provokatív nyilvános megnyilvánulásokkal próbálnak nyomást gyakorolni a másik oldal álláspontjára”. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy a kijevi vezetés ugyanakkor egyelőre nem hozza nyilvánosságra a tárgyalások részleteit, és érdemben nem kommentálja az elhangzott javaslatokat.
Borisz Filatov, a kelet-ukrajnai Dnyipro város polgármestere csütörtöki tájékoztatóján azt javasolta, hogy ne térjenek vissza még azok, akik elhagyták a a megyeszékhelyt, sőt azt kérte, hogy a nők, gyerekek és idősek hagyják el a települést. Azt kérte, hogy lehetőleg csak azok a polgári személyek maradjanak, akik ipari üzemekben vagy elsődleges fontosságú infrastrukturális létesítményekben dolgoznak.
Szavai szerint éleződik a helyzet a Donyec-medencében, és emlékeztetett arra, hogy már elkezdődött a civilek evakuálása Donyeck és Luhanszk régiókból. Az említett két megye polgári és katonai adminisztrációja szerdán szólította fel az ott lakókat, hogy mielőbb hagyják el a térséget, ezért most nagyon sokan utaznak Dnyiprón keresztül – mutatott rá a polgármester. Azt tanácsolta a menekülőknek, hogy mindenképpen menjenek tovább Nyugat-Ukrajnába.
Elmondta még, hogy a Feldman ökopark nevű állatkertből végül sikerült megmenteniük több nagytestű állatot, amelyeket elszállítanak Dnyipróból. „A medvék a szinevéri és a lvivi állatkertekbe, az oroszlánok Kijevbe utaznak” – tette hozzá.
Filatov szavai szerint Dnyipróban jelenleg a szokott módon működnek a közművek és a kórházak, gyógyszerekből több hónapra elegendő tartalékuk van, emellett Izraelből várja a város egy gyógyszerszállítmány megérkezését.
A fehérorosz sajtóban megjelent értesülés alapján az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy az Oroszország északnyugati részében lévő Pszkovból Fehéroroszországba irányított mintegy hatvan orosz deszantos megtagadta, hogy részt vegyen az Ukrajna elleni támadásban, ezért visszarendelték őket Pszkovba. A hírportál szerint nem derült ki, hogy ez pontosan mikor történt, de nagy valószínűséggel március második felében. A pszkovi régió vezetése is megerősítette a Telegram üzenetküldő portálon a történteket, ugyanakkor azt nem közölte, hány deszantos tagadta meg a parancsot – jegyezte meg az ukrán hírportál.

Oroszbarát szeparatisták kezén Mariupol központja

A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok saját állításuk szerint ellenőrzésük alá vonták az azovi-tengeri kikötőváros nagy részét.

„Elmondhatjuk, hogy a város központjában a harcok befejeződtek” – mondta Eduard Basszurin, a donyecki terület oroszbarát erőinek szóvivője az orosz állami televízióban.

Basszurin szerint a harcok jelenleg Mariupol kikötőjében, továbbá az azovi acélműveknél zajlanak, jelentette a német NTV hírportálja.

Elmondása szerint a városban még mindig mintegy háromezer ukrán katona tartózkodik. Mariupolnak a háború előtt mintegy 440 000 lakosa volt, de az aggasztó humanitárius helyzetben több tízezren – köztük a város ukrán vezetői is – elmenekültek.

Vegyi fegyverek használatának következményeire is felkészül az Egészségügyi Világszervezet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy illetékese szerint a szervezet felkészült arra az eshetőségre, ha az ukrajnai harcok során vegyi fegyvereket vetnének be – számolt be róla a Sky News.

Hans Kluge, a WHO regionális igazgatója kijelentette: „A jelenlegi helyzetben nincs biztos garancia arra vonatkozóan, hogy nem következik be rosszabb forgatókönyv a háború kimenetelével kapcsolatban.”

A tisztviselő szerint az Egészségügyi Világszervezet minden eshetőségre gondol, a humanitárius katasztrófa kezelésétől kezdve a vegyi fegyverek bevetéséig.

Az ukrán erők civileket próbáltak kimenekíteni az ország ostromlott keleti és déli településeiről

Az ukrajnai háborúban az ukrán erők megpróbáltak csütörtökön minél több, csapdába esett civilt kimenekíteni, miközben az orosz erők az ország keleti és déli részén fekvő városokat és településeket ostromolták.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy megállapodás született Oroszországgal tíz humanitárius folyosó megnyitásáról, főként Dél- és Kelet-Ukrajnában. Hozzátette, hogy az ostromlott Mariupol városát elhagyni szándékozó lakosoknak saját járműveiket kell használniuk.

Oroszország február 24-i ukrajnai támadása óta több próbálkozás is kudarcba fulladt, hogy megállapodjanak a Mariupolba viendő ellátmányt szállító és a civileket kimenekítő buszok biztonságos közlekedéséről. A kudarcért mindkét fél a másikat hibáztatta.

Ukrán tisztségviselők szerint Oroszország új offenzívához csoportosítja át erőit az ország keleti és déli részén, és azt akarja elérni, hogy a civilek hagyják el ezeket a területeket, amíg még lehet.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium csütörtökön délután is megjelentette aktuális térképét az oroszok ukrajnai inváziójáról. Így állnak most a frontok!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/VM4d6oMAF2

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/rp62XIBVE9

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 7, 2022

Kreml: nem segítik elő az orosz-ukrán megállapodást az amerikai fegyverszállítások

Az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítások nem járulnak hozzá a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások sikeréhez – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov azt az amerikai törvényjavaslatot kommentálta, amelynek értelmében az Egyesült Államok kölcsönbérlet (Lend-Lease) keretében szállítana fegyvert Ukrajnának.
„Ukrajnát különböző formában fegyverrel felpumpálni nem segíti elő az orosz-ukrán tárgyalások sikerét” – nyilatkozott Peszkov.
„Nagyobb a valószínűsége annak, hogy ennek negatív hatása lesz” – tette hozzá.
Az amerikai szenátus szerdán egyhangúlag hagyta jóvá az Ukrajnának kölcsönbérlet keretében történő fegyverellátásról szóló törvényjavaslatot. A tervezet törvényerőre emelkedéshez képviselőházi jóváhagyásra és Joe Biden elnök aláírására is szükség van.
Peszkov nem kívánt további részleteket közölni a sajtóval Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor szerdai telefonos megbeszéléséről, amelyet követően a magyar miniszterelnök kijelentette: felajánlotta Putyinnak, hogy Budapesten találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében.
A szóvivő azt mondta: a helyzet alakulásától függ, hogy Putyin részt vesz-e majd a G20-csoport következő csúcstalálkozóján. Peszkov szerint a Kreml ebben a kérdésben elsősorban a szervező országhoz, vagyis Indonéziához fog igazodni. Az Oroszország elleni, újabb szankciókkal kapcsolatban ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a csütörtökön megjelent videókommentárban nehezményezte, hogy Washington a harc folytatására ösztökéli Zelenszkijt. Kijelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a tárgyalási folyamatot Ukrajnával, és minden „provokáció” ellenére elő fogja terjeszteni az ukrán félnek a saját megállapodás-tervezetét, amely tartalmazni fogja Moszkva összes eredeti, kulcsfontosságú álláspontját és követelését.
Lavrov közölte, hogy az ukrán fél szerdán újabb megállapodás-tervezetet terjesztett elő, „amely egyértelműen eltérést mutat a március 29-i isztambuli találkozón rögzített legfontosabb rendelkezésektől, amelyeket az ukrán delegáció vezetője, (David) Arahamija által aláírt dokumentumban rögzítettek” – mondta.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című lapban megjelent cikkében azt írta, hogy az Egyesült Államok „a legaljasabb módszerekkel” igyekszik elhúzni az ukrajnai konfliktust, beleértve azt is, hogy olyan fegyvereseket küld Ukrajnába, akiknek az a feladatuk, hogy ott megszervezzenek és fenntartsanak „egy gerillának nevezett, de valójában terrorista földalatti szervezetet”. Nariskin azt állította, hogy a NATO amerikai stratégái szerint egyfajta Afganisztánná igyekeznek átalakítani Ukrajnát.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy közel hatszáz külföldi zsoldos adataihoz jutott hozzá, akik 47 országból érkeztek Ukrajnába. A hollétük és a konfliktusban vállalt szerepük ügyében vizsgálat folyik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról tett bejelentést, hogy a Krímben őrizetbe vettek egy 51 éves férfit, aki a krími tatár zászlóalj menekültnek álcázott harcosának bizonyult. A vádlott a háború kezdete óta az ukrajnai Herszon megyében többször folytatott „oroszellenes tevékenységet”.

Spiegel: az orosz stratégia része lehet a civilek legyilkolása a német hírszerzés szerint

Nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések – véli a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elfogott rádióüzenetek alapján a Der Spiegel csütörtöki jelentése szerint.

A német hírmagazin beszámolója szerint a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálat a Kijev melletti Bucsát február végétől április elejéig megszállva tartó orosz erők olyan rádióadásait rögzítette, amelyekben civilek meggyilkolásáról volt szó. Az üzenetek egy része közvetlen kapcsolatba hozható az oroszok visszaszorítása után a településen talált holttestekkel.
Így például elfogtak egy adást, amelyben egy katona elmondja a másiknak, hogy ő és társai lelőttek egy kerékpározó embert – írta a hírportálján a Der Spiegel, rámutatva, hogy bejárta a világsajtót egy felvétel, amely éppen egy kerékpár mellett fekvő holttestet ábrázol.
Hozzátették: a BND adatai teljes mértékben cáfolják a Kreml állítását, miszerint nem az orosz csapatok felelősek a Bucsában civilek ellen elkövetett háborús bűncselekményekért. Cáfolják azokat az állításokat is, amelyek szerint nem is vérengzés, hanem színjáték zajlott, méghozzá az ukrán vezetés rendezésében.
A megdöbbentő részleteket tartalmazó felvételeket már ismertették a szövetségi parlament (Bundestag) illetékeseivel. Az anyagokból az is kiderül, hogy katonák mellett zsoldosok, például a Szíriában és egyes afrikai országokban aktív, kegyetlenkedéseiről hírhedt Wagner orosz biztonsági magánvállalkozás emberei is részt vettek a gyilkosságokban.
A BND értékelése szerint az elfogott rádióadások arra utalnak, hogy nem véletlenszerű esetekről, és nem is fékevesztett katonák kilengéseiről van szó, hanem tudatos, világos stratégiáról. A BND szerint ezt jelzi az is, hogy a katonák úgy számoltak be egymásnak az atrocitásokról, mintha a mindennapi életükről beszélnének. A véres módszer azt szolgálja, hogy a félelem, a terror legyen úrrá a polgári lakosságon, és ne legyen ellenállás a megszállókkal szemben.
A Der Spiegel szerint szerdán további, nehezen lokalizálható felvételeket is elemeztek, amelyek nagy aggodalmat keltenek, mert arra utalnak, hogy az oroszok nem csak Bucsában tizedelték meg a polgári lakosságot. Hasonló bűncselekményekre utaló jeleket tártak fel az ostromlott és nagyrészt már lerombolt dél-ukrajnai nagyváros, Mariupol térségéből is – írta a hírmagazin a BND adataira hivatkozva.

Szijjártó: Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába

Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a NATO külügyminiszterei tanácsülésének második napján tartott sajtótájékoztatóján.

A NATO értékelése szerint elhúzódó, akár évekig tartó lehet az ukrajnai háborús helyzet. A NATO mint szövetség most is azt deklarálta, hogy nem résztvevője a konfliktusnak, és nem is szállít fegyvert Ukrajnának – közölte Szijjártó Péter az M1 tévécsatornán közvetített tájékoztatón.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni.
A szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgázszállításokat. Továbbá – a paksi atomerőmű működése szempontjából kiemelten fontos – nukleáris energia előállításához kapcsolódó tevékenység is mentesül a szankciók alól – közölte Szijjártó Péter.

EP-állásfoglalás: teljes embargót kell bevezetnie az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra

Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan – írta az uniós testület csütörtöki sajtóközleménye.

Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: „olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről”.
„A hatályos szankciókat mostantól az egész EU-ban és az EU nemzetközi szövetségesei által is teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani” – hangsúlyozzák a képviselők. Felszólítják az EU vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak csoportjából és más multilaterális szervezetekből, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. „Ez fontos üzenetet küld majd Oroszország számára arról, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott korábbi együttműködéshez” – fogalmazott az állásfoglalás.
A szankciók hatékonyabbá tétele érdekében az uniós parlament kéri, hogy az orosz bankokat zárják ki a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből, tiltsák meg az orosz hajók belépését az EU területi vizeire és kikötését az EU kikötőiben, valamint szüntessék be az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező és oda irányuló közúti áruszállítást. A képviselők követelik továbbá a „Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjéhez tartozó tisztségviselők vagy oligarchák, meghatalmazottak és strómanjaik teljes vagyonának lefoglalását”.
A képviselők többsége szerint „az orosz csapatok által Ukrajnában, különösen Bucsán elkövetett sokkoló atrocitások, tagadhatatlanul háborús bűnöknek minősülnek”. Hangsúlyozzák, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni, és szorgalmazzák az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló különleges ENSZ-törvényszék létrehozását.
Az EP állásfoglalása megerősíti: a fegyverszállításokat folytatni és fokozni kell, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. A képviselők támogatják az ukrán fegyveres erőknek az uniós tagállamok által egyénileg, és az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül közösen nyújtott további védelmi célú támogatást.
A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a háború miatt közel 6,5 millió ukrán állampolgár kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint 4 millióan menekültek el az országból, ezért biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmaznak a bombázások elől menekülő civilek evakuálására.
A Fidesz európai parlamenti képviselői a csütörtöki szavazáson is határozott nemmel szavaztak arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, kőolajra és nukleáris üzemanyagra – derült ki Gál Kinga fideszes EP-képviselő Facebook oldalán megjelent közleményéből.
Gál Kinga azt írta: egy ilyen intézkedés „megölné” a magyar gazdaságot, a magyar családokkal fizettetné meg a háború árát, ezért ezeket a javaslatokat határozottan elutasították.
„Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéljük az orosz agressziót, ezért az európai egység érdekében az EP-határozatot a végszavazásnál támogatni fogjuk. Mindezt úgy tesszük, hogy elutasítjuk a gáz és kőolaj, valamint az atomenergia békés célú felhasználását célzó embargó bevezetésére vonatkozó javaslatokat az Európai Parlamentben és minden uniós intézményben” – fogalmazott a politikus.

Az oroszok kelet-ukrajnai területeket támadnak

Az orosz erők jelenleg a kelet-ukrajnai területekre összpontosítanak, ott zajlanak légitámadások, illetve bekerítő hadműveletek – közölte Olekszej Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó.

Aresztovics kijelentette, hogy az ostrom alatt álló Mariupol biztosan ki fog tartani, hiábavaló minden orosz támadás – számolt be a Reuters hírügynökség.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi hírszerzési jelentésében megerősítette, hogy az oroszok ismét Ukrajna keleti részén vonnak össze csapatokat. Megjegyezték, hogy az orosz erők az alacsony motivációval, továbbá ember- és ellátmányhiánnyal küzdenek.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 7 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/dbEzW4mqos

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/hscOPIh85K

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 7, 2022

Közel hétezer robbanószerkezetet hatástalanítottak Kijev térségében

Eddig 6883 robbanószerkezetet hatástalanítottak a hatóságok a kijevi régió területén – számolt be a The Kyiv Independent ukrán hírportál.

A területet az orosz csapatok április eleji kivonulása óta aknamentesítik.

Magas rangú uniós vezetőket fogad Zelenszkij Kijevben

Az ukrán fővárosba utazik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az EU külügyi főtárgyalója, hogy tárgyaljanak Volodimir Zelenszkijjel – jelentette a német n-tv hírtelevízió online portálja.

A Bizottság elnökének és az EU külügyi biztosának pénteki látogatását az ukrán elnök szóvivője, Szergej Nyikforov jelentette be az ukrán köztelevízióban. A találkozóról további részleteket biztonsági okokból nem hoztak nyilvánosságra. A szlovák TASR hírügynökség szerint Eduard Heger szlovák miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák kancellár is csatlakozik a brüsszeli delegációhoz. Heger a tervek szerint részt vett volna a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő március közepi kijevi látogatásán is, ám biztonsági aggályok miatt akkor végül nem csatlakozott a küldöttséghez.

Az UNICEF-fel közös segélyprogramot indít az ukrán kormány

Segélyprogramot indítanak az ukrán állampolgárok áttelepítése során fellépő nehézségek enyhítésére – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az „ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztériumának” honlapján.

„Az UNICEF az ukrán kormánnyal közösen kidolgozott egy határozatot, amely kiegészítő segítségnyújtási programot hoz létre az ukrán állampolgárok áttelepítési helyén felmerülő sürgős problémák megoldására. Megértjük, hogy ezek az emberek elvesztették az otthonukat, a normális élet lehetőségét, és most sürgős segítségre van szükségük. Ezért a program fedezni fogja a szállás, az élelmiszer, a gyógyszerek és az orvosi ellátás költségeinek egy részét” – mondta Verescsuk.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a program a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárok számára igyekszik segítséget nyújtani, például a nagycsaládosoknak vagy a fogyatékkal élő gyermeket nevelőknek.

A program keretében nyújtott pénzügyi támogatás családtagonkénti összege havonta 2220 hrivnya (körülbelül 26 500 forint), amelyet legfeljebb öt személy után jár. A pénzbeli ellátások kifizetése egyszeri, három hónapra szóló összegben történik.

Gál Kinga: a Fidesz nem támogatja az EP-ben az embargót az orosz gázra és olajra

A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselői a csütörtöki szavazáson is határozott nemmel szavaznak arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, kőolajra és nukleáris üzemanyagra – közölte a Fidesz EP-képviselője a Facebook-oldalán.

Gál Kinga azt írta, egy ilyen intézkedés „megölné” a magyar gazdaságot, a magyar családokkal fizettetné meg a háború árát, ezért ezeket a javaslatokat határozottan elutasítják.
„Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéljük az orosz agressziót, ezért az európai egység érdekében az EP-határozatot a végszavazásnál támogatni fogjuk. Mindezt úgy tesszük, hogy elutasítjuk a gáz és kőolaj, valamint az atomenergia békés célú felhasználását célzó embargó bevezetésére vonatkozó javaslatokat az Európai Parlamentben és minden uniós intézményben” – fogalmazott a politikus.

Csehország kilépett a volt KGST-bankokból

Csehország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC). A cseh kormány korábbi döntését a képviselőház után csütörtökön a parlamenti felsőház, a szenátus is jóváhagyta.

A parlament döntését most már csak az államfőnek kell aláírnia, ami lényegében formalitás.
A döntés oka Oroszország Ukrajna elleni támadása, illetve az a lehetőség, hogy a pénzintézeteket Oroszország az ellene foganatosított büntetőintézkedések megkerülésére használhatja fel.
Zbynek Stanjura pénzügyminiszter szerint Csehország tagságának tényleges megszűnésére a szabályok szerint a kilépési dokumentum hivatalos beadásától számítva hat hónap múlva kerül sor. A cseh kormány most azon fog dolgozni, hogy visszakapja a befizetett tőkéjét, és megkapja a banki tevékenységből származó részesedését. A tárca kimutatása szerint mintegy 82 millió euróról van szó. „Aránylag szkeptikus vagyok, hogy sikerül-e visszakapni minden pénzünket” – jegyezte meg újságírók előtt a tárcavezető.
„Ezek a bankok még a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) idején jöttek létre, s egyes esetekben fennáll az a veszély, hogy Oroszország rajtuk keresztül megkerülhetné a szankciókat. Ezért szükséges a tagság mihamarabbi megszüntetése” – jelentette ki még márciusban a kormány döntése után Petr Fiala miniszterelnök.
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot 1963-ban alapították a KGST akkori tagállamai. Csehország alaptőkéje a bankban 26,7 millió euró. A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozta létre kilenc KGST-tagállam. A cseh alaptőke értéke a pénzintézetben 37,4 millió euró – írja a CTK hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva.

Az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást Kelet-Ukrajnában az Ökumenikus Segélyszervezet

Az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást Kelet-Ukrajnában az Ökumenikus Segélyszervezet – közölte a karitatív szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, hogy a frontvonal térségében ostromlott ukrán nagyvárosok lakói közül sokan menekültek a kelet-ukrajnai Zaporizzsjába és Dnyipropetrovszkba. Nagyrészt azok jöttek ide, akik ismerős híján nem tudtak külföldre utazni, vagy még Ukrajna nyugati felébe sem jutottak el eddig – tették hozzá.
Úgy folytatták, a Santis Alapítvány a zaporizzsjai területen 300 élelmiszercsomagot állított össze az Ökumenikus Segélyszervezet támogatásából március végén, majd újabb 300 élelmiszercsomagot juttattak el április első hétvégéjén ezúttal Polohy, Gulya Polya és Zaporizzsja városokban élők számára.
Jelenleg további 600 élelmiszer és 600 higiénés csomag összeállítását kezdték meg – fűzték hozzá.
Mariupol ostromának elhúzódása miatt a térségben élők intenzív bombázásoktól, valamint súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és minden alapvető szükséglet hiányától szenvednek. Bár Mariupol városába nem lehetséges, de a környező településekre szintén eljutnak az Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius segélycsomagjai – írták.
A munkatársaik segítséget nyújtanak a Mariupol, Berdjanszk és más környező falvak lakosainak evakuálásában részt vevő, adott esetben az életüket kockáztató buszsofőrök családjainak is.
A mintegy 100 buszsofőr sokszor a saját élelmét osztotta meg a kimenekített családokkal. A helyi partnerek beszámolója szerint többeket közülük fogságban tartottak, megvertek, de voltak, akiket repeszek okozta sérülések miatt kellett ellátni – közölte a segélyszervezet.
A menekültek nagy többsége továbbutazik, ők ruha és élelem mellett pszichoszoicális támogatást is kapnak az Ökumenikus Segélyszervezet partnerszervezetétől – áll a közleményben.

Harmincmillió forintnyi gyorssegélyt küldött a Vatikán a menekültek ellátására

Harmincmillió forintnyi gyorssegélyt küldött a Vatikán a Katolikus Karitásznak az ukrajnai háború elől menekülők ellátására – közölte Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára csütörtökön az MTI-vel.

Tóth Tamás elmondta: 75 ezer dollár közvetlenül a Szentszéktől, 11 ezer euro pedig Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusának közvetítésével érkezett, aki márciusban Ferenc pápa követeként látogatott Magyarországra, hogy tájékozódjon a menekültek helyzetéről.
A pénzt a katolikus egyház segélyszervezete, a Katolikus Karitász a menekültek határmenti és határon túli ellátásához, szállításához szükséges eszközökre fordítja, a többi között tűzálló raktársátrakat, tábori ágyakat és aggregátorokat vásárol belőle.
Az MKPK titkára kitért arra: a Magyarországra érkező menekültek száma jelenleg csökken, de a háború végét Kárpátalján váró belső menekültek száma továbbra is nagyon magas. Ezért jelenleg a Kárpátalján élők, illetve az ottani segélyszervezetek támogatása a legfontosabb feladat.
A magyar karitász folyamatosan együttműködik a nemzetközi katolikus segélyszervezet ukrajnai csoportjaival és különösen szoros kapcsolatot ápol a munkácsi egyházmegyei karitásszal – mondta.
A magyar karitász az elmúlt hetekben több mint 110 millió forint értékű anyagi és tárgyi támogatást juttatott el Kárpátaljára. Naponta két teherautónyi alapvető élelmiszert visznek a határ túloldalára, hogy az ottani szegénykonyhákat működtetni tudják. Emellett négy mikrobuszt is kapott Magyarországról a munkácsi egyházmegyei karitász az élelmiszerek szállítására – ismertette.
Tóth Tamás szólt arról is: a Katolikus Karitász által működtetett barabási segítségponton március végéig több mint 10 ezer ember fordult meg.
Jelenleg a korábbinál kevesebb, naponta 50-90 ember érkezik. Az ő ellátásukat továbbra is végzik a szervezet munkatársai és önkéntesei. A karitász segít a menekültek utazásának, szállásának megszervezésében, úti csomagot, tisztálkodási szereket és ha kell, orvosi ellátást is biztosít a Barabásra érkezőknek.
Budapesten a karitász Keleti pályaudvari segítőpontján március 2. és 20. között 55 ezer embert fogadtak, jelenleg a katolikus segélyszervezet is a BOK csarnokban teljesít szolgálatot, elsősorban az élelmezésben vesznek részt.
A Magyarországon maradó menekültek közül ezer embert szállásoltak el a katolikus egyház infrastruktúráján keresztül: plébániákon, magánszálásokon, katolikus iskolák kollégiumaiban. A katolikus iskolákban pedig elkezdődött a menekült gyerekek beiskolázása is – tette hozzá.
Tóth Tamás megjegyezte: a menekültek körében végzett munka mellett a karitász többi, a magyarországi szegényeket segítő programja sem szünetel. Példaként említette az Öngondoskodó családok – zöldellő kertek programot, melynek keretében a tavaszi időszakban 3600 család kap vetőmagot 14 millió forint értékben.
A Katolikus Karitász menekülteket segítő munkáját a 1356-os adományvonalon hívásonként 500 forinttal lehet támogatni, illetve a www.karitasz.hu oldalon online is lehet adományozni.

Borrell: az EU hamarosan jóvá hagyhatja ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben

A Külügyek Tanácsa írásbeli eljárás útján akár már csütörtökön vagy pénteken, illetve a hétfői ülésén jóváhagyhatja az Európai Unió ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben – közölte Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek ülésére érkezve csütörtökön.

Josep Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy „továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”.
Szavai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek erős a támogatottsága, Ukrajnának azonban több fegyverre van szüksége. Több erőforrásra, több katonai képességre az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz – húzta alá. Ezzel egyidejűleg Oroszország nagyobb elszigetelésére kell törekednie a nemzetközi közösségnek, és több szankciót kell bevezetnie – tette hozzá.
Borrell Twitter-üzenetében közölte: a nap folyamán a NATO- tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásának részleteiről, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetéséről. Az uniós diplomácia vezetője végezetül kijelentette: Oroszország atrocitásai nem maradhatnak büntetlenül.
Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.
Az uniós testület elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Bizottság előterjesztette ötödik szankciós csomagját, mely szerint az Európai Unió évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre. Teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében. Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő tízmilliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben.

Folytatódott az ukrán hadsereg üzemanyag-raktárainak megsemmisítése az orosz katonai szóvivő szerint

Az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán precíziós légi és tengeri indítású rakétákkal megsemmisítettek négy üzemanyag- és kenőanyag-raktárt az ukrajnai Nyikolajev, Zaporizzsja, Harkiv és Csugujev közelében – közölte Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 29 ukrán katonai létesítményre mért csapást, a légvédelem pedig öt drónt lőtt le. Tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 413 drónt, 227 föld-levegő rakétarendszert, 1987 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 218 rakéta-sorozatvetőt, 866 tüzérségi löveget és aknavetőt és 1894 speciális katonai járművet veszítettek.
A vezérőrnagy bejelentette, hogy a donyecki „népköztársaság” területén befejeződött Szolodke település megtisztítása az ukrán „nacionalistáktól”.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese csütörtökön a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek mintegy háromezer harcosa lehet még Mariupolban. A hozzájuk csatlakozott helyi „segítők” számát nem tudta megmondani. Baszurin közölte, hogy megkezdődött a helyi kikötő „megtisztítása”, ahonnan az Azovsztal acélmű felé szorítják ki az ellenséget.
A donyecki milícia azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy a mariupoli kikötőben felgyújtotta az ukrán haditengerészet Donbasz parancsnoki hajóját, ami a tájékoztatás szerint része lehet az orosz fegyveres erők lejáratását célzó kampánynak. Korábban a Moszkva által függetlennek elismert szakadárok a dominikai zászló alatt közlekedő török Azburg hajó fedélzetén kiütött tűz ügyében fogalmaztak hasonlóan.
A donyecki területvédelmi törzs szerint az elmúlt egy napban 526 embert, köztük 92 gyermeket evakuáltak Mariupolból a bezimennojei segítőközpontba. A TASZSZ hírügynökség orosz hivatalos szervekre hivatkozva azt írta, hogy ugyanebben az időszakban újabb mintegy 19 100 menekült érkezett Oroszországba a két „népköztársaságból” és Ukrajna más területeiről. A háború kezdete óta itt menedéket keresők száma meghaladta a 650 ezret.
Az orosz nemzeti gárda a TASZSZ-t arról tájékoztatta, hogy katonái az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársaival együtt 10 teherautón 80 tonna élelmiszert és alapvető szükségleti cikkeket szállítottak Harkiv megyébe. A beszámoló szerint Velikij Burluk, Prikolotne, Belij Kolodez és Volcsanszk 25 ezer lakosa között hús- és halkonzervet, lisztet, gabonát, tésztát, zöldségkonzervet, teát és cukrot fognak szétosztani.

Az oroszok felásták a radioaktív földet Csernobil körül

Az ukrán hadsereg drónvideót tett közzé arról, hogy a jelek szerint csernobili atomerőmű melletti erdőben lövészárkokat ástak és tankkal közlekedtek az orosz katonák.

A Vörös-erdő mindössze 500 méterre található a csernobili atomkomplexumtól, ez a tilalmi övezet legszennyezettebb része.

Az orosz katonák, akik felásták a földet, jelentős sugármérgezést szenvedtek az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom szerint. Korábban voltak is hírek arról, hogy az erőmű környékén megemelkedett a sugárzás, akkor tudni lehetett, hogy ez a tankok által felvert por miatt volt.

Az orosz csapatok február 24-én, Ukrajna elleni inváziójuk elején foglalták el Csernobilt, és nagyjából egy hete távoztak az erőműből – írja a BBC híre alapján a Telex.

Video proof. russian command did order its soldiers to dig fortifications near the Chornobyl nuclear power plant in the radioactive Red Forest in March, 2022. Complete neglect of human life, even of one’s own subordinates, is what a killer-state looks like. pic.twitter.com/VLjNTaW3T3

— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 6, 2022

Szijjártó: Magyarország energiaellátása biztonságban van

Magyarország energiaellátása biztonságban van – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter Brüsszelből, a NATO külügyminiszterei tanácsülésének második napján jelentkezett. A miniszter kiemelte, hogy a szomszédban, Ukrajnában zajló háború kihívás elé állította az egész kontinenst, Magyarországot is.
Leszögezte, hogy Magyarországnak kötelezettsége a magyar emberek biztonságának garantálása, s ebbe beletartozik az energiaellátás biztonsága is. A magyar kormány minden megtesz, hogy a Magyarországra irányuló energiahordozók (kőolaj, földgáz) szállítása akadálytalan legyen, s ezért nem támogatnak olyan szankciókat, amelyek ezt akadályozzák – közölte.
Szijjártó Péter kiemelte a nukleáris energia fontosságát is. Mint mondta: a paksi atomerőmű a magyarországi villamosenergia termelés 49,6 százalékát biztosítja és a magyarországi villamosenergia-felhasználás több mint egyharmadát adja.
Felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy az atomerőmű működni tudjon, nukleáris fűtőanyagra van szükség. Ezt korábban Oroszországból, Ukrajnán keresztül, vasúton szállították. Most a háború miatt ez ellehetetlenült, ezért alternatív szállítási módot kellett találni.
Most minden érintett hatóság engedélyével, légi úton Fehéroroszország-Lengyelország-Szlovákia útvonalon érkezett Pápára az első szállítmány szerdán délelőtt – közölte.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy most is tárgyalnak uniós szinten egy Oroszországot érintő újabb szankciós csomagról. A magyar kormány számára viszont „vörös vonal”, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó minden tevékenységnek mentességet kell élveznie a szankciók alól – szögezte le Szijjártó Péter.
Felhívta a figyelmet továbbá, hogy manapság látszik a saját energiaellátási képesség jelentősége, amelyet Magyarország számára a paksi atomerőmű jelent, s így – mint fogalmazott – „kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a világpiaci fejleményeknek”.

ORFK: mintegy nyolcezer-hétszázan érkeztek szerdán Ukrajnából

Magyarországra szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5089 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3605-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy szerdán 570 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Hozzátették: az 570 ember között 292 gyermek érkezett Budapestre vonattal. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kormányhivatal: majdnem 700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 697 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 274 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-vel.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tudatta a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – írták.
Hozzátették: a tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában.

OKF: már több mint kilencezer emberen segített a katasztrófavédelem

Már több mint kilencezer emberen segített a katasztrófavédelem – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csütörtökön az MTI-vel.

A katasztrófavédelem folyamatosan dolgozik az Ukrajnából, a háború elől Magyarországba menekülő emberek elhelyezésén. A szervezet munkatársai koordinálják a Magyarországon maradó emberek befogadóhelyre való szállítását, valamint tábori ágyak, matracok, takarók, hálózsákok biztosításával segítik a befogadóhelyek berendezését – tájékoztatott az OKF.
A katasztrófavédelem eddig tizenhárom megyében – Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna – összesen 9159 ember, köztük 5052 gyermek és 2783 nő elhelyezésében, szállításában működött közre a háború kitörése óta – hívták fel a figyelmet.
Hozzátették, hogy az elmúlt 24 órában a katasztrófavédelem hatvanöt munkatársa működött közre a háború elől menekülők elhelyezését célzó munkában.

Ukrajna 10 humanitárius folyosót szeretne megnyitni a csütörtöki napon

Ukrajna bejelentette, hogy a csütörtöki nap folyamán tíz humanitárius folyosót kíván megnyitni – írja a Guardian.

Az ostrom alatt álló Mariupol városát elhagyni próbáló lakosoknak a saját autóikat kell használniuk. Az ukrán belügyminisztérium közzétett néhány képet az evakuálásról.

Силами рятувальників ГУ ДСНС України у Донецькій області 6 квітня було евакуйовано 198 осіб, з яких 45 – діти.

Громадян вивозили з різних населених пунктів Донецької області, таких як місто Вугледар Волноваського району, Красногорівка та Новогродівка Покровського району. pic.twitter.com/4Y2GJSwFpD

— МВС України (@MVS_UA) April 7, 2022

Ukrajna ismét fegyvereket kért a NATO-tól

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy szállítsanak több fegyvert Ukrajnába. Repülőket, nehéz légvédelmi rendszereket, rakétákat és páncélozott járműveket kértek.

Kuleba a NATO-központban, ahol a NATO külügyminiszterei találkoznak a mai napon, mondta el, hogy a szövetségesekkel való tárgyalás mindhárom napirendi pontján a fegyverekről akar beszélni. Az ukrán külügyminiszter szerint nincs különbség támadó és védekező fegyverek között, Ukrajna védelmére bármilyen fegyvert, beleértve a tankokat és a repülőgépeket is, felhasználnának. Hozzátette: minden ország, ami különbséget tesz a támadásra és védekezésre adott eszközök között, képmutató.

Met with Secretary General @jensstoltenberg at NATO HQ in Brussels. I came here today to discuss three most important things: weapons, weapons, and weapons. Ukraine’s urgent needs, the sustainability of supplies, and long-term solutions which will help Ukraine to prevail. pic.twitter.com/247GdqdPwj

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) April 7, 2022

Zeleszkij: az orosz olajipart is szankcionálni kell

Zelenszkij legutóbbi videóbeszédében arra szólítja fel a nyugatot, hogy az nemrég bevezetett újabb szankciócsomag mellett bojkottálja az orosz olaj felhasználását is.

Zelenszkij szerint a Kreml annyit keres az olajexportból, hogy nem érzi szükségét, hogy komolyan vegye a béketárgyalásokat. Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, exportjának több mint fele Európába irányul. Az orosz import a brit teljes olajkereslet 8 százalékát, az Egyesült Államok keresletének pedig 3 százalékát teszi ki.

Zelenszkij hozzátette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz bankokat teljesen el kell vágni a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

Az ukránok szerint az oroszok toboroznak, és újabb támadásra készülhetnek

Oroszország a korábbiakhoz képest nagyobb erőbedobással toborozza a sorkatonákat. Ennek oka egy újabb offenzíva lehet, amelynek célja a donyecki és luhanszki régió megszerzése – közölte az ukrán védelmi minisztérium, megerősítve a nyugati hírszerzés jelentését.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy néhány, Kijevtől visszavonult orosz egység sátortáborokban várakozik az Ukrajnával határos régióknál. A jelentés azt állítja, hogy az orosz csapatok morálja folyamatosan romlik és a katonák nem akarnak tovább harcolni. Oroszország ezért „próbál megoldást találni egységei humánerőforrás-utánpótlásának problémájára”, ezért újra behívta azokat a sorköteles katonákat, akik 2012 óta szereltek le – írják az ukránok.

A jelentés szerint az orosz katonák továbbra is erőszakot alkalmaznak a civilek ellen az ideiglenesen megszállt területeken, és erőszakkal deportálják Mariupol lakosait Donyeck megszállt kerületeibe.

Ukrajna újabb orosz offenzívára készül keleti fronton, miután az orosz erők kivonultak Kijev külvárosaiból, hogy átcsoportosítsák és fokozzák támadásaikat a Donbasz térségében – írja a Guardian eközben.

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra szólította fel a civileket, hogy „amíg a lehetőség van rá” hagyják el az ország keleti részét. Verescsuk elmondta, hogy egy hatalmas orosz katonai offenzívára számítanak a következő napokban.

A hatóságok „nem tudnak segíteni” azokon a lakosokon, akik ottmaradtak a nagyszabású harcok kitörése után – mondta a miniszterelnök-helyettes. A továbbiakban Harkiv, Luhanszk és Donyeck régió kormányzói fel fogják szólítani az embereket, hogy haladéktalanul költözzenek biztonságosabb területekre.

„Most kell megtenni, mert később az emberek kereszttűzbe, életveszélybe kerülnek. Ez ellen semmit sem fognak tudni tenni” – tette közzé a Telegramon.

A Kreml bejelentette, hogy az egész Donbaszt el akarja foglalni. A hírek szerint Putyin május 9-én, a Hitler szovjet vereségének évenkénti megemlékezésének napján szeretné kihirdetni a győzelmet Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai beszédében arra figyelmeztetett, hogy orosz hadsereg újabb támadásra készülhet fel Ukrajna keleti részén.

Mégsem készülnek vegyi vagy biológiai fegyvert bevetni az oroszok?

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerdán közölte: az Egyesült Államok egyelőre nem tapasztalja annak jelét, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyverrel akarna támadást végrehajtani Ukrajna területén – számolt be az MTI.

Hozzátette: arról sincsenek értesüléseik, hogy ilyen fegyvereket szállítanának Ukrajnába. A nyugati országok ismételten kifejezték aggodalmukat, hogy az orosz csapatok esetleg tiltott vegyi fegyvereket vethetnének be.

Kirby beszélt arról is, hogy további Javelin típusú páncéltörő rakétákkal segítenék az ukrán kormányerőket. Ehhez igénybe vennék az amerikai kormány 100 millió dolláros katonai segélyösszegét, amelyet nemrég hagytak jóvá.

Jelenleg további Switchblade típusú harci drónok szállításáról tárgyalnak az ukrán féllel – tette hozzá a minisztérium szóvivője. Ez utóbbi drónfajtából már százat leszállítottak. Az amerikai fejlesztésű „öngyilkos drónok” hosszabb időn keresztül tudnak körözni egy adott terület felett, majd lezuhanva megsemmisíteni a célpontot.

Kirby szerint mivel a fegyverrendszerrel nincs tapasztalata az ukrán hadseregnek, némi oktatásra lesz szükség a kezeléséhez. Mint mondta, ez katonánként nagyjából két napot vesz igénybe.

A bucsai atrocitásokkal összefüggésben Kirby elmondta, hogy szándékos és előre eltervezett cselekményről van szó.

Nagyon nehéz megmondani, mi lehetett a kiváltó oka. Attól függetlenül, hogy üzenni akartak ezzel, vagy sem, az eset megmutatta Oroszország brutalitását a világnak – tette hozzá az amerikai tisztségviselő.

Befejeződött az orosz csapatok átcsoportosítása

Az orosz haderő csapatai ezentúl a donyecki régió támadására összpontosítanak – számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkara Facebook-oldalán.

Többek között az ellenséges csapatok az átcsoportosítással igyekeznek javítani helyzetükön a Juzsnobuzsszkij hadművelet területén, és megerősítik csapataikat a herszoni régió közigazgatási határain. De befejezték az egységek átmozgatását a Brjanszki és Kurszki régióban is.

Több katonát pedig vasútállomások közelében helyeztek el, hogy megkönnyítsék a mozgatásukat.

Luhanszknál megpróbáltak áttörni az oroszok

A Luhanszki régióban a megszállók Novotoskivszke falu közelében megpróbálták áttörni az ukrán fegyveres erők egységeinek védelmét – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara. Hozzátették, hogy az ellenséges csapatok próbálkozása sikertelen volt.

A megszállók fő erőfeszítései a kelet-ukrajnai offenzív hadművelet előkészítésére összpontosulnak, amelynek célja a Donyeck és Luhanszk régiók területe feletti teljes ellenőrzés megteremtése – áll a közleményben.

Előre megtervezhették a bucsai tömegmészárlást

A Pentagon egyik tisztviselője szerdán azt nyilatkozta, hogy a bucsai tömegmészárlás a jelek szerint egy előre eltervezett akció lehetett.

Kifejtette: abból, hogy az áldozatok kezét hátrakötötték és fejbe lőtték őket, arra lehet következtetni, hogy egy „nagyon, nagyon tudatosan” megtervezett incidensről van szó. Az oroszok ezzel egyértelmű üzenetet küldtek arról, hogy mennyire brutálisak tudnak lenni – tette hozzá.

A legfrissebb adatok szerint már több mint 400 holttestet találtak a Kijev környékén lévő településen, ahonnan a múlt héten vonultak vissza az oroszok.

Harcjárműveket küldhetnek a britek Ukrajnába

A brit kormány azt tervezi, hogy harcjárműveket küldenek Ukrajnába – ismertette a Reuters a Times értesülését.

A britek már eddig is segítették fegyverekkel az ukránokat, azonban a járművek küldése az eddigieknél is nagyobb támogatást jelentene. A brit védelmi minisztérium azonban még fontolgatja, hogy pontosan milyen járműveket küldjenek.

Úgy tudni, hogy a két lehetséges „jelölt” a Mastiff, illetve a Jackal nevű páncélozott szállítójármű. A kettő közt az elsődleges különbség, hogy az utóbbi nagyobb hatótávolságú felderítőakciókra alkalmasabb lehet. Akármelyiket is küldik, a járművekből bizonyos, csak a brit hadseregben használt felszerelést eltávolítanának.

Polgármester: nincs szükség tömeges evakuálásra Harkivban

Harkiv polgármestere, Ihor Terehov nem tartja szükségesnek, hogy elrendeljék a civilek tömeges kimenekítését Ukrajna második legnagyobb városából. Harkiv ugyanis katonailag „jól el van látva fegyverekkel és készen áll a védekezésre” – jelentette ki a városvezető videoüzenetében. Erről a német n-tv hírportálja számolt be.

Az evakuálási felhívás ugyanakkor érvényes a Harkiv megye területen, a délkeleti Donbassz szomszédságában található Lozovaja és Barvinkove településekre, ahol az ukrán katonai vezetők újabb orosz támadásokra számítanak – tette hozzá.

Több mint ötezer halottról számolt be a mariupoli polgármester

Mariupol polgármestere szerint a városban megölt civilek száma már meghaladja az ötezret – közölte a Sky News.

Az ukrán hatóságok összegyűjtik az elhunytakat, és folytatják a bizonyítékok rögzítését az esetleges ukrajnai orosz háborús bűncselekményekről.

Kovács Zoltán: Magyarország békepárti

Magyarország békepárti, és a kormány minden arra vonatkozó nyomásnak ellen fog állni, hogy Ukrajnának fegyvereket szállítson – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorában.

Kovács Zoltán azt mondta: az a mandátum, amelyet a „békevágy” és a békére törekvés szellemében adtak a magyar választók a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek, tovább erősíti a kormány – már a háború kitörése óta – vallott felfogását.
Az államtitkár felidézte, hogy az ukrajnai háború kitörése előtt Orbán Viktor miniszterelnök is járt Moszkvában a békés rendezés érdekében, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rengeteget tett azért, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest tűzszünetre sarkallja a feleket.
Annak kapcsán, hogy bekérették a külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét, Kovács Zoltán azt hangsúlyozta: a diplomáciai, külpolitikai véleménynyilvánításnak vannak korlátai, ráadásul ez most együtt járt a magyarországi választásokba való beavatkozással. Erre volt reflexió ez a lépés – mondta.
Kovács Zoltán kiemelte: Magyarország a legerősebb támogatója Ukrajna szuverenitásának. Magyarország nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai, nemzeti érdeke, hogy „egy szuverén állam legyen tőlünk keletre”.
Az államtitkár példamutatónak nevezte Magyarország összefogását, köztük az állami és civil szervezetek összefogását, ahogy az Ukrajnából érkezett menekülteknek segítettek. „Ezek mind annak bizonyítékai, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna területi integritása, szuverenitása mellett, és segít bárkinek, aki onnan elmenekül” – jelentette ki.
Kovács Zoltán kitért arra is, hogy „vannak olyan valóságok”, amelyeket meg lehet kérdőjelezni, de meghatározzák Magyarország viselkedését. Ilyen például az energiafüggőség, amelyet megörökölt a kormány – mondta, megjegyezve: ez a kormány tette a legtöbbet az energiafüggőség lazítása, az alternatív útvonalak kiépítése érdekében.
Az államtitkárt az M1 aktuális csatornán is kérdezték egyebek mellett a magyar választási eredményt ért nemzetközi kritikákról. Kovács Zoltán kiemelte: lehet vitatkozni a Fidesz-KDNP felfogásával, de a magyar emberekkel nem. Vasárnap olyan egyértelmű véleményt nyilvánítottak a magyar választók, amellyel nem lehet vitatkozni – szögezte le.
A Magyarország ellen indított uniós eljárás kapcsán úgy fogalmazott: „a baloldali politikai motiváció alapján cselekvő európai intézményrendszernek is fel kellene ébrednie”, hogy tarthatatlan és alaptalan az az álláspont, amit eddig képviseltek.
Az államtitkár szerint a választási eredmény is jelzi, hogy Magyarország sikeres ország, és a közösen elért eredményeket nem lehet elvitatni. Ezzel szemben volt egy „értékmentes, víziómentes”, magát baloldali összefogásnak nevező tömörülés, amelynek egyetlen célja a hatalom megszerzése volt, de arról „fogalmuk sem volt, hogy mit akartak volna vele kezdeni”.
Kovács Zoltán felhívta a figyelmet a gyermekvédelmi népszavazás eredményére, rámutatva, soha nem adtak le „egy irányba” ennyi szavazatot.

Macron „botrányosnak” nevezte Morawiecki bírálatait a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiről

Emmanuel Macron francia államfő „megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetéseire vonatkozó bírálatát.

A lengyel miniszterelnök a Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta hétfőn Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt. „Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni” – jelentette ki, és feltette a kérdés: „vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?”.
„Ezek a mondatok egyszerre megalapozatlanok és botrányosak, de nem lepnek meg, hiszen Morawiecki úr, aki egy szélsőjobboldali pártból jön, beavatkozik a francia politikai kampányba, miután többször is fogadta Marine Le Pent, (a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét), akit támogat” – mondta a francia elnök szerda este a TF1 francia kereskedelmi televízió élő választási vitaműsorában négy nappal az elnökválasztás első fordulója előtt.
„Teljesen vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta kilenc alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal.
„A mandátumom kezdete óta tárgyalok vele, de soha nem voltam naiv, másokkal ellentétben, soha nem voltam cinkosa, másokkal ellentétben” – tette hozzá, mindenekelőtt legfőbb kihívójára, Marine Le Penre utalva.
„Mindig is az Oroszországgal folyatott párbeszéd híve voltam, folyamatosan tárgyalok a tűzszünet és a humanitárius fegyverszünet eléréséért, ahogy egyébként azt Olaf Scholz német kancellár is teszi, vagy más állam- és kormányfők Európában. Úgy vélem, hogy ez a feladatom, részrehajlás és naivitás nélkül” – mondta a francia elnök.
A vitaműsorban Marine Le Pen Franciaország moszkvai nagykövetének visszahívását szorgalmazta tiltakozásul az orosz erők által Ukrajnában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások ellen.
A felmérések szerint az elnökválasztás vasárnapi első fordulójából Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba. Ha most tartanák az első fordulót, a jelenlegi államfő az Ipsos közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérése szerint 27,5, míg Marine Le Pen 22 százalékot érne el. E szerint a mérés szerint a két jelölt között az erőviszony nem változott az elmúlt héten, Macron a második fordulót a szavazatok 53 százalékával nyerné meg most, míg Marine Le Penre a választók 47 százaléka adná a voksát. A Harris Interactive viszont a Nemzeti Tömörülés jelöltjének támogatottságát 48,5 százalékra, Macronét pedig 51,5 százalékra mérte, ami már a hibahatáron belül van.

Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen a brit kormány

Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen szerdán a brit kormány, válaszul azokra az értesülésekre, amelyek szerint az orosz fegyveres erők civilek ellen követtek el atrocitásokat Ukrajnában.

a londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.
A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot (ötezer milliárd forintot) az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke.
A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.
A külügyminisztérium szerint ennek célja Oroszország olajkitermelő és olajexportáló képességének leépítése, nemcsak az orosz olajipar finanszírozásának, hanem az egész ágazat működőképességének célba vételével.
Nagy-Britannia a szerdán bejelentett újabb – az ukrajnai háború kezdete óta immár az ötödik – szankciócsomag értelmében az idei év végéig teljesen felszámolja függését az orosz szén- és olajszállításoktól, és ezután a lehető leghamarabb beszünteti az orosz földgáz importját is.
A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szankciók kiterjednek a stratégiai fontosságú orosz iparágakra és állami vállalatokra is. Ennek részeként a brit kormány megtiltja az orosz vas- és acéltermékek importját, amely alapvető fontosságú bevételekhez juttatta Moszkvát.
Az orosz katonai fejlesztési tervek hátráltatásának céljával London új intézkedésekkel korlátozza Oroszország hozzáférését a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiákhoz, és szankciókat vezetett be olyan orosz oligarchák ellen, akik ezekben az iparágakban tevékenykednek.
köztük van Szergej Kogogin, az orosz hadsereg számára is teherautókat és buszokat gyártó Kamaz járműipari konglomerátum igazgatója, Szergej Ivanov, a világ legnagyobb gyémántkitermelő cége, az Alrosza elnöke, Leonyid Mihelszon, az egyik legnagyobb orosz földgáztermelő, a Novatek alapító vezérigazgatója – akinek magánvagyona a brit külügyminisztérium szerint eléri a 18 milliárd fontot (csaknem 8200 milliárd forint) -, Andrej Akimov, a Gazprombank vezérigazgatója, Alekszandr Gyukov, a harmadik legnagyobb, többségi állami tulajdonú orosz olajkitermelő cég, a Gazpromnyefty vezetője, valamint Borisz Rotenberg, aki a legnagyobb orosz földgázvezeték-gyártó cég, az SZGM társtulajdonosának fia.
A brit külügyminisztérium megjegyzi, hogy a Rotenberg-család közismerten szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a család több más tagja ellen London már korábban szankciókat léptetett érvénybe.
A tárca szerdai tájékoztatása szerint Liz Truss brit külügyminiszter a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) csütörtöki külügyminiszteri találkozóján azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az összes G7-ország gyorsított menetrendet követve vessen véget az orosz energiahordozókkal szembeni függésének.

Giorgia Meloni: az orosz gázról való lemondás öngyilkosság

Olaszország magának tesz rosszat, ha az ukrajnai háború miatt lemond az Oroszországból érkező földgázról, Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke szerint, aki szerdán hangsúlyozta: hiányzik a nyugati szolidaritás az orosz gáztól függő országok iránt.

Giorgia Meloni kijelentette, ha Róma „leállítja a gázellátást, két vagy három hónapon belül leáll az ipari termelés, ez pedig nem önfeláldozást, hanem öngyilkosságot jelent”.
Hangsúlyozta: az orosz gázcsapok elzárása nem olyan egyszerű, mintha „takarékosságból lekapcsolnánk a villanyt, vagy egy-két fokkal lejjebb tekerjük a radiátort, sokkal, de sokkal agresszívebb lépés lenne saját magunk ellen”.
Az Olasz Testvérek elnöke az amerikai International Republican Institute (IRI) jelentésének a parlament felsőházában tartott bemutatóján szólalt fel.
Meloni hangsúlyozta, hogy pártja soha nem támogatta az Oroszországból érkező gáz embargóját. Úgy vélte, fel kell mérni, hogy annak milyen következményei lehetnek Olaszország számára, milyen alternatíva létezik, és mekkora tartalékkal rendelkezik az ország.
„Mi vagyunk az egyedüli párt, amely a háború kezdete óta azt kérdezi, hogy miközben Olaszország lojális a Nyugat iránt, mekkora a nyugati szolidaritás Olaszország iránt, mely a legnagyobb árat fizetheti a jelenlegi válságért” – jelentette ki Giorgia Meloni.
A felmérésekben a legnépszerűbb pártként szereplő FdI elnöke ezzel egy időben Ukrajna védekezési jogát hangoztatta. „Ha Ukrajna megadná magát, az nyugaton dominóhatást indítana el, Tajvan esetleges megszállásától kezdve” – vélte Meloni.
Mario Draghi kormányfő szerda esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Róma a leghatékonyabb eszközt kívánja felhasználni a béke elérése érdekében.
„A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk, vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?” – mondta Draghi. Megjegyezte, Olaszország késő októberig rendelkezik földgáztartalékkal. Ami az esetleges orosz gázembargót illeti, a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Róma az Európai Unió döntéseit követi.
Németország után Olaszország függ leginkább az orosz gáztól, mely a gázimport negyven százalékát teszi ki.
Mario Draghi hétfőn Algériába látogat, mely Olaszország második legnagyobb beszállítója.

Üzemanyagbázis és fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be azt orosz katonai szóvivő

Az ukrajnai Harkiv megyében található üzemanyagbázis és fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerda esti hadijelentésében.

Mint mondta, nagy pontosságú légirakétákkal pusztítottak el egy ukrán üzemanyagbázist a Harkiv megyei Csugujev település közelében az orosz fegyveres erők. Konasenkov szerint ugyancsak Harkiv megyében, Lozovaja vasútállomáson nagy mennyiségű, az ukrán fegyveres erőknek leszállított, külföldi gyártmányú katonai felszerelést és fegyvert tettek használhatatlanná.
Az orosz légierő a tábornok szerint a nap folyamán 34 ukrán katonai célpontra mért csapást, a légvédelem pedig lelőtt egy Bayraktar TB2 típusú drónt. Közölte, hogy rakétacsapás semmisítette meg az ukrán 56. dandár harcálláspontját és „nacionalisták” egy Donyeck megyei bázisát.
Mint mondta, az ukrán haderő a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 408 drónt, 227 légvédelmi rakétarendszert, 1987 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 216 rakéta-sorozatvetőt, 862 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1888 különleges katonai járművet veszített.
A tábornok egy készülő „vegyi provokációra” figyelmeztetett: azt állította, hogy ukrán különleges szolgálatok a Harkiv megyei Pervomajszkij városban, a Himprom vegyiüzem területén egy 120 tonna klórt tartalmazó raktárt aknáztak alá. Az emberáldozatokkal járó vegyi katasztrófa okozásával szerinte Kijev Oroszországot szándékozik megvádolni.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője újságíróknak szerdán azt mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy Kijev újabb, a bucsaihoz hasonló „provokációkra” készül. Arra figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ezúttal nem fog működni ez a forgatókönyv.
A tábornok szerint az ukrán szolgálatok a civil lakosok elleni orosz támadást imitáló provokációt a Szumi megyei Konotopban és Trosztyanecben, a Kijev megyei Borogyankában és Katyuzsankában, valamint a Harkiv megyei Dergacsiban készítették elő.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) eljárást indított az orosz ellenőrzés alá került Izjum város ellen rakéta-sorozatvetőkkel és a nemzetközi jog által tiltott kazettás bombákkal intézett ukrán támadás ügyében.

Így álltak a frontok szerdán

Mutatjuk a brit védelmi minisztérium és az amerikai Institute of the Study of War aktuális térképét!