Az orosz-ukrán háború 42. napja – FRISSÜL

Immár negyvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Stoltenberg: a NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie Oroszországgal

A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal, ehhez a szankciók fenntartására, valamint a védelem megerősítésére van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán.

„Reálisnak kell lennünk. A háború sokáig tarthat, hónapokig vagy akár évekig is” – fogalmazott Stoltenberg.
Leszögezte: nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.
Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg.
Úgy fogalmazott: az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás minden részletének felderítését, felelőseinek elszámoltatását sürgeti – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a tanácskozás első napján, csütörtökön megvitatják a megváltozott biztonsági környezettel foglalkozó új NATO-stratégia koncepcióját. A stratégia a NATO útiterve arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség milyen válaszokat adjon a veszélyesebbé vált világ kihívásaira, és hogyan biztosítsa az összes tagállam védelmét – mondta.
A miniszterek áttekintik a változó globális erőegyensúlyokat, köztük Oroszország agresszív lépéseinek következményeit, Kína gazdasági megerősödésének biztonságra gyakorolt hatását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket Oroszország és Kína együtt jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a demokratikus értékekre. Megbeszélik azt is, hogy a NATO miként kezelje a kiber- és a hibrid hadviselés, a terrorizmus, valamint a klímaváltozás okozta fenyegetéseket és azoknak a biztonságra gyakorolt következményeit – tájékoztatott a főtitkár.
Stoltenberg közölte azt is, hogy a tanácskozáshoz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik videókapcsolaton keresztül.

Varsó szerint összesen akár 7,3 millió ukrán menekült érkezhet Lengyelországba

Lengyel elemzések szerint összesen több mint 11 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt, közülük 2,8-7,3 millió menekült Lengyelországban maradhat – közölte szerdán a fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős lengyel minisztérium (MFiPR).

A közleményt azt követően adták ki, hogy a tárca vezetője, Malgorzata Jarosinska-Jedynak részt vett az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottsága (RB) Ukrajnával foglalkozó munkacsoportjának lengyelországi értekezletén, Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal, valamint Aposztolosz Cicikosztasz RB-elnökkel együtt.
Jedynak az értekezleten megerősítette: Lengyelországba eddig több mint 2,5 millió menekült érkezett Ukrajnából.
A lengyel tárcavezető egy olyan „könnyen kezelhető és rugalmas” uniós finanszírozási eszköz minél gyorsabb létesítését szorgalmazta, amelyből „legalább részben” fedezni lehetne a már – mint Jedynak aláhúzta – több milliárd euróra hágó szükségleteket.
E szükségletek határozottan magasabbak a jelenleg rendelkezésre álló eszközök nyújtotta lehetőségeknél – hangsúlyozta Jedynak. Kifejtette: az Európai Unió jelenlegi költségvetési keretét Lengyelország nagymértékben felhasználta, így ezen belül nem rendelkezik olyan tartalékkal, amelyet át lehetne irányítani a menekültek befogadására.
A menekültek befogadásával összefüggő költségeket az első 6 hónapban Lengyelország 2,2 milliárd euróra becsüli.
Múlt heti bejelentés szerint az Európai Bizottság javaslata nyomán Lengyelország a menekültek befogadásának támogatásaként mintegy 600 millió euróval magasabb összegű előfinanszírozásra számíthat az európai helyreállítási terv (NextGenerationEU) részét képező, az uniós régiókat segítő EU-alap (REACT-EU) forrásaiból. A REACT-EU viszont az MFiPR szerint nem új eszközökből áll, hanem a 2014-2020 közötti uniós keret fel nem használt eszközeit csoportosítja át.
Szerdán a lengyel sajtó Johannes Hahn uniós költségvetési és igazgatási biztos európai parlamenti felszólalását idézte, mely szerint „még túl korai” lenne konkrét – a Törökországba menekülteket támogató, 6 milliárd eurós pénzügyi alappal rendelkező, 2016-ban létrehozott uniós eszközhöz hasonló – pénzügyi támogatást előirányozni az ukrajnai menekülteket befogadó uniós tagállamoknak.
A menekültek jelenleg különféle országokba utaznak – érvelt Hahn. „Amikor majd jobban látjuk, hol telepednek le, (…) eldöntjük, miképp segítsünk, különösen azoknak az országoknak, amelyeket ez a leginkább érinti” – jelentette ki az osztrák biztos.

Kreml: pártatlan vizsgálatra van szükség a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében

Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett az ukrajnai Bucsában meggyilkolt civilek ügyében Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.

Peszkov szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.
Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé, amely február 24-én kezdte meg Ukrajna megszállását. Moszkva szerint viszont az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen kiürítették települést, és a „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is megjelent a városban.
Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné. A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.
Peszkov ennek példájaként említette meg a bucsai incidensre vonatkozó „hamis híreket”. Mint mondta, ezek „egyszerűen kisiklathatják a tárgyalási folyamatot”.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte „hamis forgatókönyvet”, hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél „kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei”. Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A szóvivő a nyugati, elsősorban az amerikai sajtót „bűnrészesnek” minősítette, amiért – szerinte – a hamis hírek terjesztése mellett blokkolja a bucsai tragédiával kapcsolatos „alternatív álláspont”, az „igazság” megjelenését. Úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Oroszország ártatlansága mellett, valamint az ügy lezárásához.
A Kreml által kiadott közlemény szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai telefonbeszélgetése során tájékoztatta Orbán Viktor magyar kormányfőt az orosz-ukrán tárgyalások menetéről és a kijevi rezsim által elkövetett bucsai „cinikus provokációról”.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai első hadijelentésében azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők szerdára virradóra öt ukrán üzemanyag- és kenőanyag-tároló raktárt semmisítettek meg precíziós légi és földi rakétákkal. Konasenkov további 24 létesítmény lerombolásáról, valamint négy drón lelövéséről is beszámolt.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 407 pilóta nélküli légijárművet, 215 rakéta-sorozatvetőt, 1981 harckocsit és páncélozott járművet, 854 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1882 speciális katonai járművet veszítettek. A donyecki „népi milícia” 98, a luhanszki pedig 50 ukrán katona elestéről tett bejelentést az elmúlt naphoz kapcsolódóan.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak szerdán kijelentette, hogy Oroszország és a NATO nem tart fenn kapcsolatot, mert véleménye szerint „jelenleg nincs miről beszélni a NATO-val”.
Kifejezte reményét, hogy az európai józanság gátat szab majd annak, hogy Kalinyingrád blokádja felmerüljön, ami a diplomata szerint „játék a tűzzel”.
Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet szerdán a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva „de facto terrorcselekménynek” nevezte, hogy hajnalban egy személygépkocsi hajtott neki az általa vezetett diplomáciai képviselet kapujának. Elmondta, hogy az autóban több kanna benzin volt, és a vezető, aki később életét vesztette, a román csendőrök felszólítása ellenére sem akarta elhagyni a járművet, amíg meg nem gyújtja a rakományát.
Kuzmin szerint a bukaresti orosz nagykövetség az elmúlt napokban több fenyegetést kapott. A román külügyminisztérium kedden 10 orosz diplomatát utasított ki az országból.

Podoljak: megvannak a hivatalos csatornái az ukrán-orosz tárgyalásoknak

Megvannak a hivatalos csatornái az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárását célzó tárgyalásoknak – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére.

A hírportál azzal kapcsolatban kérdezte meg a tisztségviselőt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján közölte: telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azt javasolta, hogy Budapesten üljön tárgyalóasztalhoz az ukrán és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral egy tűzszüneti megállapodás elérése érdekében. A javaslatra Orbán Viktor szavai szerint Putyin kedvező választ adott.
„Vannak hivatalos csatornák. Létezik egy (ukrán és orosz) tárgyalócsoport, amelynek alcsoportjai folyamatosan kapcsolatban állak egymással. Van továbbá egy kulcsfontosságú nemzetközi konzultációs formátum is a politikai tanácsadók szintjén, amelyen Andrij Jermak (az ukrán elnöki iroda vezetője) képviseli a mi oldalunkat. Bármilyen valódi javaslat csakis ezeken a csatornákon keresztül megy. Minden más puszta médiafelhajtás” – fogalmazott Podoljak.

Johnson: a Bucsában történtek nem állnak messze a népirtástól

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem állnak messze a népirtástól azok az atrocitások, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el az ukrajnai Bucsa településen.

Brit hírszerzési információk szerint az orosz hadsereg a Kijevhez közeli Bucsában és egy másik, ugyancsak közeli településen, Irpinyben civileket gyilkolt meg.
Johnson az orosz néphez intézett, a Downing Street által e héten közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, hogy a két ukrajnai városban összekötözött kezű civileket mészároltak le, nőket erőszakoltak meg gyermekeik szeme láttára, a holttesteket félig-meddig elégették, tömegsírba hajították vagy csak úgy otthagyták az utcán.
Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek mindezért háborús bűncselekmények vádjával kell szembesülnie.
Moszkva tagadja, hogy köze lenne a történtekhez. Az orosz kormány álhíreknek nevezte a civilek meggyilkolásáról szóló beszámolókat.
A brit kormányfő szerdai vidéki látogatásán, újságíróknak nyilatkozva azonban kijelentette: a Bucsában történtek, és általában mindaz, ami Putyin ukrajnai cselekedeteiről kiderült, „nincs messze attól, hogy népirtásnak tűnjön”.
Boris Johnson hozzátette: nincsenek kétségei afelől, hogy a nemzetközi közösség – Nagy-Britanniával az élvonalban – újabb összehangolt szankciókat léptet érvénybe Putyin rezsimje ellen.
A brit miniszterelnök elismerően szólt arról, hogy az Európai Unió hatalmas lépéseket tett az orosz földgázszállításokkal szembeni függőség csökkentésére.
Johnson már korábban is többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy a világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.
A brit kormányfő egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.
Johnson szerint éppen ezért az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.
A brit kormány már bejelentette, hogy az idei év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját.

Mariupoli városvezetés: az oroszok krematóriumokban égetik el a civilek holttesteit

Az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupolba benyomult orosz erők mobil krematóriumokat alakítottak ki, amelyekben az általuk megölt civil lakosok holttesteit égetik el, hogy eltüntessék a bűntetteik nyomait – írta szerdán az ukrajnai kikötőváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon.

A közlemény szerint – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – miután komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a Kijev környéki Bucsában elkövetett vérengzés, a legfelső orosz katonai vezetés elrendelte, hogy semmisítsék meg az orosz hadsereg Mariupolban elkövetett bűncselekményeinek minden bizonyítékát. „Egy héttel ezelőtti óvatos becslések szerint is legalább ötezren haltak meg a városban. Tekintettel a város méretére, a katasztrofális pusztításra, a blokád időtartamára és a kemény ellenállásra, mariupoli civilek tízezrei válhatnak a megszállók áldozataivá” – írta a városi tanács. Hozzátette, hogy az orosz csapatok nemcsak a holttesteket égetik el, hanem az általuk elkövetett atrocitások lehetséges szemtanúit is igyekeznek felderíteni és „megsemmisíteni”. A városvezetés szemtanúkra hivatkozva hozzátette, hogy mindezekbe bevonták a donyecki Moszkva-barát szakadárok különleges egységeit is.
„A náci koncentrációs táborok fennállása óta a világ nem látott akkora mértékű tragédiát, mint amilyen Mariupolban történt. Az oroszok az egész városunkat haláltáborrá változtatták” – fogalmazott Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere. A kikötővárost március eleje óta tartja blokád alatt az orosz hadsereg, miközben folyamatosan lő óvóhelyként szolgáló polgári épületeket – emlékeztetett a hírportál. Hozzátette, hogy az orosz erők nem engednek be a városba segélyszállítmányokat sem, ami miatt mariupoliak elmondása szerint már többen éhen haltak a városban.
Ukrajna keleti részében Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék vezetése arra szólította fel a helyi lakosokat, hogy mielőbb távozzanak el lakóhelyükről, amíg van lehetőségük elhagyni ezeket a régiókat. Erről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője beszélt egy szerdai tévéműsorban, hozzátéve: az ukrán vezetés mindent megtesz azért, hogy a lakosok kimenekítése szervezetten folyjon.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó hírül adta, hogy az orosz erők tüzérségi csapást mértek a Donyecktől délnyugatra fekvő Vuhledar településen egy humanitárius segélyelosztó helyre, aminek következtében az épp akkor sorban álló emberek közül az előzetes információk szerint ketten életüket vesztették és öten megsebesültek. Kirilenko hozzátette, hogy az ukrán hatóságok dokumentálnak minden bűncselekményt, amelyet az Oroszországi Föderáció Ukrajna területén elkövet.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon közzétett videoüzenetében arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok új erőket és haditechnikát vonnak a régióba. Szerinte 3-4 napon belül nagyszabású támadást fognak indítani.
Az ukrán vezérkar reggel arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő Herszon megyében az ukrán hadsereg visszavett három települést az orosz erők megszállása alól. A katonai vezetés hozzátette, hogy továbbra is heves harcok folynak a régióban Olekszandrivka településnél.
A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 684 harckocsit, 1861 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt.
Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy információi szerint az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén jelenleg 300-500 orosz katona és mintegy ötven nehéztüzérségi fegyver van. Elmondta, hogy az orosz Roszatom emberei és ukrán szakemberek is tartózkodnak az nukleáris létesítményben, amely ha korlátozott mértékben is, de üzemel. Szavai szerint jelenleg csak két vonalon szolgáltat villanyáramot.

Friss térképen az orosz invázió

Mutatjuk a brit védelmi minisztérium szerdai, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/22NyoKQ0Op

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/NuC6stzPCT

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 6, 2022

Az ukránok szerint 400 ember tűnt el Hosztomelből

Az ukrán hatóságok szerint legalább 400 civil tűnt el Hosztomelből, az egyik Kijevhez közeli faluból – írja a BBC. Hosztomel Bucsa és Irpiny mellett heves harcok helyszíne volt, hetekig volt orosz fennhatóság alatt.

Taras Dumenko helyi tisztségviselő szerint a hosztomeliek holttesteinek nagy részét megtalálták a közeli falvakban és Bucsában. Úgy sejtik, hogy az oroszok elrabolták a helyieket, sokukat pedig kivégezték. Oroszország tagadja a hasonló vádakat.

A britek volt vezérkari főnöke szerint népirtásnak minősülhet az, amit az orosz hadsereg tett

Az oroszok visszahúzódása után újra ukrán ellenőrzése alá került Kijev körüli városokban egyre több civil holttestre bukkannak. Csak Bucsában 300-at találtak, többen meg voltak kötözve és testükön kínzások nyoma is látszott. A Sky News kérdésére a az Egyesült Királyság korábbi vezérkari főnöke közölte: a látottak alapján ez népirtás is lehet. A minősítésnek kiemelt jelentősége lehet, mert háborús bűncselekményként jóval szigorúbb elbírálás alá esne.

„Úgy vélem, hogy a háborús bűncselekmények egyre inkább arra utalnak, hogy azok az ukrán népesség csökkentésére irányultak. Márpedig ezzel egyre közelebb kerül a népirtás fogalmához. Kétségtelenül helyes, hogy ezeket a háborús bűncselekményeket rögzítsék és a bizonyítékokat összegyűjtsék” – idézte a Guardian Richard Dannatt szavait a Telex cikke szerint.

Lengyel miniszterelnök: a bucsai mészárlás még csak a kezdet

Ha a nemzetközi közösségi nem lép fel Oroszország ellen, akkor további, a bucsai tömegmészárlásokhoz hasonló incidensekre kerülhet sor – mondta szerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

A kormányfő – aki korábban már összeállított egy tízpontos tervet az oroszok ellen – azt kérte, hogy az Európai Unió egy újabb szankciós csomag részeként:

• minden orosz érdekeltséget fagyasszon be,
• tiltsák be az Oroszországból érkező olajimportot,
• kezdeményezzen nemzetközi vizsgálatot az orosz háborús bűnök ügyében.

A műholdképek szerint legalább kilenc holttest hetekig hevert Bucsa utcáin

Műholdképek tanúsága szerint legalább kilenc holttest hetekig hevert Bucsa utcáin, ami cáfolja az oroszok állítását, hogy nem ők a felelősek a városban történt vérengzésért. Számos áldozat kezei hátra voltak kötözve, ami azt valószínűsíti, hogy kivégezték őket – írja a Sky News.

Hétfőn Oroszország azt állította, hogy a városban talált áldozatokat az orosz hadsereg kivonulása után helyezték oda. A most megjelent felvételek aláássák ezeket a nyilatkozatokat.

Magyar külügy: az ukrán elnök legutóbbi nyilatkozatait nem lehet szó nélkül hagyni

Ukrajna elnökének és miniszterelnök-helyettesének legújabb, Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott nyilatkozatai túlmennek azon a határon, amit szó nélkül lehet hagyni – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes szerdán az MTI-vel.

Magyar Levente arról tájékoztatott, hogy szerdán hivatalába kérette Ljobov Nepopot, Ukrajna budapesti nagykövetét, és tudatta vele, hogy az utóbbi hetekben Ukrajna vezetői részéről több igaztalan vád is elhangzott Magyarországgal szemben, melyekre az Ukrajnában dúló háborúra tekintettel a kormány nem adott arányos választ.
Jelezte: azzal a kijelentéssel, miszerint Magyarország „még csak annyit sem tesz Ukrajnáért, mint mindenki más” és „támogatja Oroszországot”, az ukrán elnök minden, az erőszakot elítélő, és az ukránokkal együttérző, ezt számos esetben tettekkel is kifejező magyar embert megsértett.
„Hazánk a háború első napján félretette az Ukrajnával fennálló vitáit, az ukrán miniszterelnök-helyettes szavaival ellentétben semmilyen módon nem gátolja az Ukrajna és az Európai Unió, illetve a NATO közötti együttműködést, a konfliktus kirobbanása óta több mint félmillió ukrán menekült előtt nyitotta meg határait, számolatlan magán- és állami segélyszállítmánnyal járul hozzá a nélkülözők szenvedéseinek enyhítéséhez, 130 ukrán gyermek kórházi gyógykezelését biztosítja és részese minden nemzetközi erőfeszítésnek, mely a vérontás lezárására irányul” – emelte ki Magyar Levente.
Hozzátette: mindez nem lett volna lehetséges a magyar emberek áldozatkész támogatása nélkül, így őket csakis a köszönet és tisztelet hangja illeti.
„Elvárjuk, hogy Ukrajna vezetői tartózkodjanak Magyarország becsmérlésétől és belügyeinek kommentálásától még ezekben a súlyos időkben is, melyek átvészeléséhez továbbra is számíthatnak hazánk segítségére” – hangsúlyozta az államtitkár.

Orosz közlés: öt ukrán üzemanyag- és kenőanyag tárolót ért rakétacsapás

Oroszország védelmi minisztériumának szóvivője arról számolt be, hogy szerda reggel precíziós rakéták semmisítettek meg öt üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázist Radehiv, Kozatin, Proszjana, Mikolajiv és Novomoszkovszk térségében – közölte a fehéroroszországi NEXTA hírportál Telegram-csatornáján.

Törökország független vizsgálatot követel a bucsai tömeggyilkosság ügyében

Törökország független vizsgálatot követelt a hatalmas nemzetközi felzúdulást kiváltó bucsai tömeggyilkosság ügyében szerdán.

„A Kijevhez közeli Bucsában és Irpinyben elkövetett mészárlás képei, amelyek bejárták a sajtót, felkavaróak és elszomorítóak az egész emberiség számára” – írta közleményében az ankarai külügyminisztérium.

Az ukrajnai török nagykövetség hétfői Twitter-üzenetétől eltekintve ez volt az első hivatalos reakció a török kormány részéről arra a hírre, hogy holttestek százait találták azokon a területeken, ahonnan az orosz csapatok kivonultak.

A török külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte ártatlan civilek meggyilkolását, és független vizsgálatot követelt a felelősök megnevezése és bíróság elé állítása érdekében. A tárca hozzátette: Törökország továbbra is azon lesz, hogy az emberiség nevében megálljt parancsoljon az ilyen szégyenletes tetteknek.

11 humanitárius folyosó nyílhat a Mariupolban rekedtek kimenekítésére

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint szerdára összesen tizenegy humanitárius folyosó megnyitásáról állapodtak meg az ukrán és az orosz erők – számolt be róla a The Guardian a Reuters hírügynökség értesüléseire hivatkozva.

A miniszterelnök-helyettes továbbá hozzátette, azoknak, akik Mariupol elhagyását tervezik, saját járműveiket kell használniuk.

A hét elején az orosz erők leállították és visszafordították a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának misszióját, amelynek célja a Mariupolban rekedt civilek evakuálása volt.

Üzemanyagtárolót semmisítettek meg az orosz erők Kelet-Ukrajnában

Az orosz erők megsemmisítettek az éjszaka folyamán a kelet-ukrajnai Dnyipro közelében egy üzemanyagtárolót – jelentették szerdán reggel a helyi ukrán hatóságok.

A légitámadás következtében hatalmas tűz keletkezett az üzemanyagtárolóban és egy közeli gyárban, a lángokat több mint nyolcórás küzdelem árán tudták eloltani a tűzoltók. A támadásban senki nem sérült meg – közölte Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Mikola Lukasuk, Dnyipropetrovszk megyei tanácsának vezetője azt állította, hogy az orosz bombázást kedden késő este hajtották végre Novomoszkivszknál, 25 kilométerre északkeletre Dnyiprótól. Lukasuk szerint az orosz hadsereg civileket vett célba, mert a támadás környékén nem voltak ukrán katonák.

Last night /
Dnepropetrovsk oblast#Ukraine?? pic.twitter.com/wZOuBONDlT

— Aleph א ?? (@no_itsmyturn) April 6, 2022

A Gazprom Germania egy százalék alá csökkentette a legnagyobb nyugat-európai gáztározó töltöttségét

Egy százalék alá csökkentette a Gazprom orosz állami energetikai cég németországi leányvállalata (Gazprom Germania) a legnagyobb nyugat-európai földgáztározó töltöttségét – jelezte egy szerdai lapinterjúban a társaságot ideiglenesen ellenőrző hatóság vezetője, aki szerint az állami felügyelet elrendelése előtt az a veszély fenyegetett, hogy működésképtelenné válnak helyi közműszolgáltatók.

A hálózatos iparágak működését szabályozó hatóság (Bundesnetzagentur) elnöke, Klaus Müller a Handelsblatt című német üzleti lapban közölt interjúban elmondta, hogy azonnal felvették a kapcsolatot a Gazprom Germania menedzsmentjével, amikor a szövetségi gazdasági minisztérium hétfőn a hatóság vagyonkezelői felügyelete alá rendelte a cégcsoportot. Mint mondta, a bizalom talán túl „nagy szó”, de „konstruktivitást” tapasztal a részükről.
A Gazprom Germania vezetése „tisztában van azzal, hogy a vállalat milyen fontos szerepet játszik a német és az európai gázellátásban”, és „ennek a felelősségnek az új körülmények között is meg akar felelni” – mondta Klaus Müller.
A legfontosabb egyelőre az, hogy felmérjék a leányvállalatai révén földgázkereskedelemmel, földgázszállítással és földgáztározással is foglalkozó Gazprom Germania helyzetét. Sok piaci szereplő és ügyfél, köztük önkormányzati közműszolgáltatók (Stadtwerke) körében „nagy a bizonytalanság”, és ezt „az orosz fél az utóbbi időben tovább fokozta”. Ezért „az az első feladatunk, hogy tisztán lássunk” – fogalmazott a Bundesnetzagentur elnöke.
E feladat teljesítése során a többi között megállapították, hogy egy százalék alá süllyedt az Alsó-Szászország tartománybeli Rehdenben működő földgáztározó töltöttségi szintje.
Ez „nagyon közel van a technikai alsó határhoz, képletesen szólva a 24. órában vagyunk” – mondta Klaus Müller, kiemelve, hogy „sürgősen lépni kell”, és ez az egyik ügy, amelyet tisztázni kell a vezetőséggel.
Aláhúzta, hogy az érvényes szerződéseket be kell tartani. Ez a Gazprom Germania egyik leányvállalata, a Wingas ügyfelei közé tartozó számos önkormányzati közműszolgáltató szempontjából is „kiemelt fontosságú, és ez számunkra is prioritás” – tette hozzá.
Mint mondta, a vállalatcsoport állami felügyelet alá vétele azt a célt szolgálja, hogy „stabilitást teremtsen a piacon”, hiszen „vasárnapig a levegőben lógott az a forgatókönyv, hogy térdre kényszerülnek önkormányzati közműszolgáltatók”.
„Hétfő óta azon dolgozunk, hogy ez ne történhessen meg” – mondta a Bundesnetzagentur elnöke, hozzátéve: biztosítani kell, hogy a Gazprom Germania leányvállalatai ismét „megbízható partnernek” számítsanak a piacon.
A rehdeni tározó 3,9 milliárd köbméteres kapacitásával nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztározója. Az üzemeltető Wingas 100 százalékban a Gazporm Germania érdekeltsége.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében rendelte el a vállalatcsoport hatósági felügyeletét, egyelőre szeptember 30-ig.
Német sajtóértesülések szerint a kormány azzal vádolja a Gazprom Germaniát, hogy tározóit nem üzleti céllal üzemelteti, hanem azért, hogy minél súlyosabb legyen a földgázellátási helyzet Németországban. Az értesülések szerint a cégcsoport azzal is próbálkozott, hogy megelőzze az állami felügyelet alá vételt, ezért igyekezett átadni egy 226 millió euró értékű tulajdonrészt egy szentpétervári székhelyű szervezetnek.
Erről a Bundesnetzagentur elnöke a Handelsblattnak a többi között azt mondta: a szövetségi kormány azért lépett, mert meg kellett akadályozni a Gazprom Germania tulajdonosi szerkezetében tervezett „teljesen átláthatatlan” változtatást.
A hatóság vezetője egyben takarékoskodásra szólította fel a vállalati és lakossági fogyasztókat, és hangsúlyozta, hogy nem hárult el a földgázhiány veszélye. Előfordulhat, hogy korlátozni kell majd a fogyasztást, ami „súlyos következményekkel járna vállalatokra, munkahelyekre, termelési és szállítási láncokra, egész régiókra nézve” – mondta Klaus Müller.
A Gazprom Germaniához a rehdeni mellett más tározók is tartoznak, ezek kapacitása összesen nagyjából 5 milliárd köbméter, ez a teljes németországi kapacitás mintegy ötöde. A tározók töltöttsége – valamennyit együttvéve – 2021 áprilisa óta tartósan 10 százalék alatt van.
A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján felállított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után. Az összesített töltöttségi szint 27 százalékos, megfelel a sokévi átlagnak.

Charles Michel: előbb vagy utóbb szankciókat kell kivetni az orosz olajra és gázra

Szigorítjuk az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy maximális nyomást tudjunk gyakorolni a Kremlre, az új csomag még csak a szénimportot érinti, viszont előbb vagy utóbb az orosz olajra és gázra is szankciókat kell kivetnünk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Evakuálásra szólítanak fel az ukrán hatóságok Luhanszkban

Az ukrán kormány közlése szerint az orosz hadsereg átcsoportosításokat hajt végre, amelyek célja a kelet-ukrajnai Donbasz térség elleni új offenzíva – számolt be róla a The Guardian brit hírportál.

A kormány reményei szerint szerdán öt humanitárius folyosó nyílik a térségben, amin keresztül a civil lakosság távozhat. A térségben lévő Luhanszk régió hatóságai az orosz erők offenzívájától tartva azonnali evakuálásra szólították fel a lakosságot.

„Arra kérem a luhanszki régió minden lakosát, evakuáljanak, amíg biztonságos. Amíg vannak buszok és vonatok, éljenek ezzel a lehetőséggel – közölte Szerhij Gaidai, Luhanszk régió kormányzója.

Hozzátette, Donbasz donyecki régiójában a vasúti összeköttetések ezen a héten megrongálódtak, és a javítás több órát vett igénybe.

Ukrán hadsereg: az oroszok Donyeck és Luhanszk régiók megszerzésére összpontosítanak

Az orosz erők főként a Donyeck és Luhanszk régiók feletti teljes ellenőrzés megszerzésére összpontosítanak egy „agresszív” hadművelet során – áll az ukrán hadsereg napi frissítésében.

Az ukrán fegyveres erők szerint az orosz csapatok továbbra is sikertelenül támadják az ország keleti területeit.

Hozzátették: az orosz erők igyekeznek elfoglalni délkelet-ukrajnai Mariupol városát, az ország egyik legtöbbet bombázott és a harcok miatt leginkább megrongálódott területét.

Oroszországot továbbá azzal vádolta meg az ukrán hadsereg, hogy a háborúban nemzetközi jog által tiltott lőszereket alkalmaz.

Brit védelmi minisztérium: folyamatosak a harcok és a légicsapások Mariupolban

A délkelet-ukrajnai Mariupolban folytatódtak a heves harcok és az orosz légicsapások – közölte legfrissebb, szerdai hírszerzési jelentésében az brit védelmi minisztérium.

A közlemény szerint mintegy 160 ezer lakos rekedt a városban, a legtöbben világítás, kommunikáció, gyógyszerek, fűtés és víz nélkül.

Az orosz erők megakadályozták a humanitárius szervezetek bejutását az ostromlott városba – állítják a jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 6 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/3Oz7eZieEQ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/6hxubnBabH

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 6, 2022

ORFK: több mint hétezer-ötszázan érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 4204 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3463-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 695 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy hétfőn 600 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.
Hozzátették: az 600 ember között 216 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 37 ember, köztük 22 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

ISW: Kijev környékéről kivonják az orosz csapatokat

Ugyanakkor még nem dobták át ezeket az erőket a keleti frontra – írja friss elemzésében a The Institute for the Study of War amerikai háborús agytröszt, kutatóintézet. A főbb megállapításaik a jelenlegi hadi helyzetről:

• A végéhez közeledik az orosz erők kivonása Kijev környékéről.
• Oroszország még nem vont be Nyugat-Ukrajnából kivont erőket a keleti harcba.
• Az ukrán erők folytatták a szervezett ellenállást Mariupol egyes részein.
• Az orosz erők korlátozott erejű offenzív műveleteket hajtottak végre az Izjum-Szlovjanszk tengely mentén.

Zelenszkij: az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik, a világ biztonsága pedig nem

Késő esti beszédet tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Azt mondta: „Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik, a világ biztonsága pedig nem. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az ENSZ jelenleg képtelen ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt létrehozták” – mondta, majd úgy folytatta: „És ezért csak egyetlen állam a hibás – Oroszország, amely lejáratja az ENSZ-t és minden más nemzetközi intézményt, amelyben még mindig részt vesz” – tette hozzá.

„Azok után, amit a világ Bucsában látott, az Oroszország elleni szankcióknak arányban kell állniuk a megszállók háborús bűneinek súlyosságával” – mondta Zelenszkij. Arról is beszélt, hogy „a közeljövőben” Kijevben fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi főképviselőjét – így a Sky News.

Kína ENSZ-nagykövete nyugtalanítónak nevezte a bucsai halott civilekről készült képeket

A bucsai mészárlásról szóló jelentések és képek „nagyon nyugtalanítóak” – mondta Kína ENSZ-nagykövete, Csang Csün kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a gyilkosságok körülményeit ellenőrizni kell, és minden vádaskodásnak tényeken kell alapulnia. A nagykövet megismételte Peking azon álláspontját, hogy a szankciók nem hatékonyak az ukrajnai válság megoldására. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjenek párbeszédet Oroszországgal.

Ukrajna az orosz hadsereget vádolja a bucsai mészárlás elkövetésével. A Kijevtől északnyugatra fekvő kisvárost az orosz hadsereg február 27-e óta tartotta megszállva, és egy hónapig megközelíthetetlen volt. Az ukrán hatóságok vasárnap fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket – írja a Reuters híre alapján a Telex.

ENSZ: Mariupol a pokol közepe

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen – jelentette ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról és 2195 civil sebesültről van tudomása. António Guterres közölte: „Az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás.”

Mariupol a pokol közepe – mondta az orosz erők által hetek óta ostromlott városról Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videó-összeköttetés segítségével. A BT ülésén felszólalt Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője is, aki kijelentette: egyetlen polgári személy sem szenvedett semmilyen erőszaktól, amíg az orosz erők ellenőrizték Bucsát, a városból kivezető utakat nem zárták le.

Az orosz fegyveres erők valamennyi egysége a jó szándék jeléül elhagyta Bucsát március 30-án, egy nappal a törökországi orosz–ukrán tárgyalások után – közölte a nagykövet.

Németország: takarékoskodjanak a gázzal a lakosok

A Szövetségi Hálózati Ügynökség szerint az ukrajnai háború következtében fellépő gázhiány súlyos következményekkel jár a lakosságra nézve Németországban – számolt be róla az n-tv német hírtelevízió.

„Nem akarjuk, hogy a gázvészhelyzeti terv harmadik szakaszát életbe kelljen hívni” – mondta Klaus Müller, a Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke.

„Sajnos nem zárható ki teljesen, hogy olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek borzasztó következményekkel járnak a vállalatokra, az értékláncokra, az ellátási láncokra nézve” – tette hozzá Müller. Arra kért minden gázfogyasztót, hogy “takarékoskodjanak a gázzal, hogy ne terheljék a tárolási szintet”.

Zelenszkij az oroszok háborús bűnösök felelősségre vonása mellett biztonsági garanciákat akar

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bucsai támadásokkal nyitotta meg videóbeszédét az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, melyben kijelentette: „nincs olyan bűncselekmény, amit ne követnének el ott” – közölte a CNN.

Az ukrán elnök elmondta, hogy az oroszok valószínűleg mást fognak nyilatkozni a bucsai eseményekről, mint amit az ukránok. Zelenszkij kijelentette, hogy „meggyőző bizonyítékunk van arra, hogy léteznek olyan műholdfelvételek, amelyek megmutatják, mi történt valójában Bucsában a támadások során” és hozzátette: „teljes körű és átlátható vizsgálatot tudunk folytatni”.

Volodimir Zelenszkij beszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsától az oroszok elszámoltatását követelte, emellett felszólította az orosz hadsereg tagjait és „azokat, akik parancsot adtak nekik” az ukrajnai támadások végrehajtására, állítsák bíróság elé háborús bűnök elkövetésének vétsége miatt.

Emellett Ukrajna vezetője sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy nyújtson biztonsági garanciákat Ukrajnának. „Hol van az a biztonság, amelyet a Biztonsági Tanácsnak garantálnia kell? Nincs. Bár van Biztonsági Tanács. Hol van tehát a béke? Mik azok a garanciák, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell garantálnia?” – kérdezte beszédében. Fordítón keresztül beszélve hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni elszámoltatásnak „elkerülhetetlennek kell lennie”. Továbbá folytatta: ”Szeretném emlékeztetni az ENSZ Alapokmányának 1. cikkének 1. fejezetére. Mi a szervezetünk célja? Célja a béke fenntartása. És most szó szerint megsértették az ENSZ Alapokmányát, kezdve az 1. cikkel. Mi értelme van az összes többi cikknek?”.

Megkezdték a felszabadított települések helyreállítását Ukrajnában

Az ukrán minisztertanács bejelentése szerint megkezdték az orosz megszállás alól felszabadított települések helyreállítását – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

Nemcsak a lakóépületek, de az infrastruktúra helyreállítása is folyamatban van.

Az elmúlt napokban az ukrán csapatok felszabadították Kijev, Csernyihiv és Szumi régiókat a megszállás alól. Az egész világ több száz meggyilkolt és megkínzott ukránt látott, szinte teljesen lerombolt városokat, szinte teljesen lerombolt infrastruktúrát. A mi feladatunk az, hogy azon dolgozzunk, hogy ezekre a településekre az áram és a víz mellett az otthonukat elhagyott emberek is visszatérjenek – mondta Denisz Smihal miniszterelnök.

Milley tábornok: az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz

Az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

„Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (.) azt hiszem években mérhető” – fogalmazott a tábornok. „A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, „amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.”
A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.
Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. „Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.
Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy „folyamatban lévő munka”, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.
A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni „kiterjedt” háború kockázatával járt volna.
Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy „Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni.” Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

Az izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte a bucsai vérengzést

Jaír Lapid izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett bucsai gyilkosságokat kedden.

„Lehetetlen közömbösnek maradni a Kijev melletti Bucsa városból származó, az orosz hadsereg távozása utáni borzalmas képek láttán” – emelte ki Lapid angol és héber nyelvű bejegyzésében.
„A polgári lakosság szándékos bántalmazása háborús bűn, és ezt határozottan elítélem”- tette hozzá az izraeli külügyi tárca vezetője.
Lapid kedden Görögország és Ciprus külügyminiszterével tárgyalt a térség kérdéseiről, majd Athénben közös nyilatkozatot tettek közzé. „Európában háború dúl. Egy hatalmas és erős ország indokolatlanul behatolt egy kisebb és gyengébb ország területére. A földet ismét ártatlanok vére áztatja. Az Ukrajnából érkező képek és tanúvallomások döbbenetesek”- nyilatkozott az izraeli diplomácia vezetője a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint.
Újságírói kérdésre válaszolva ciszjordániai sajtótájékoztatóján Naftali Bennett miniszterelnök is elítélte a bucsai mészárlást. „Elborzadtunk a látványtól. Ukrajna polgárai rettenetesen szenvednek. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy segítsünk” – mondta Bennett.
A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában az ukrán hatóságok beszámolói szerint legalább 330-350 holttestet találták a térséget egy hónapig ellenőrzés alatt tartó orosz csapatok elvonulása után, a halálos áldozatok pontos száma még nem ismert. A hatóságok hétfőn vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében. Az Európai Unió az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.

Kijevi vezérkar: az orosz erők Izjum lakónegyedeit lövik, az ukrán hadsereg ellen kreálnak hamis bizonyítékokat

Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – állította keddi helyzetjelentésében az ukrán vezérkar, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Az ukrán katonai vezetés értesülései szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Helyi lakosokat tartóztatnak le a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol kikötőváros ostromát.
A mariupoli városvezetés közleménye szerint „meggyőző bizonyítékokat kaptak” arra, hogy az Ellenzéki Platform – Az életért nevű Moszkva-barát párt képviselői segítették a város ágyúzását, adatokat adtak át az oroszoknak a kritikus polgári infrastrukturális létesítmények eltalálásához.
Az ukrán északi operatív parancsokság közölte, hogy Csernyihiv megyében az ukrán határőrszolgálat újra ellenőrzése alatt tartja a határátkelőket a fehérorosz és az orosz határon.
Anatolij Fedoruk, a Kijev megyei Bucsa polgármestere egy ukrán tévéműsorban közölte, hogy már most várják az orvosoknak és azoknak a szakembereknek a visszatérését, akikre szükség van a város működtetéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Bucsa többi lakója is egy hét múlva visszaérkezhet, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy már dolgoznak az ivóvíz- és a gázellátás helyreállításán, várhatóan az áramszolgáltatást is sikerül ez idő alatt helyreállítani a városban. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 3700 lakos tartózkodik a településen. Biztosította a bucsai lakosokat, hogy a fosztogatások megakadályozása érdekében rendfenntartók járőröznek a város utcáin.
A nyugati országrészben lévő Ternopil megyében az ukrán légvédelem kedd hajnalban lelőtt egy orosz rakétát, amelynek roncsai szerves trágyát tartalmazó tartályokra zuhantak, és egészségre káros vegyszerek szivárogtak ki – közölte a helyi kormányzói hivatal. Néhány óra alatt megszüntették a szivárgást, de az Ikva folyóban az ammónia szintje meghaladta a megengedett mértéket.
Ukrán katonai beszámolók szerint Harkiv megyében kedden az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támadóhelikoptert. Egy helyszínen – amelyet nem hoztak nyilvánosságra – három orosz harckocsit lőttek szét ukrán deszantosok. Ukrán határőrök pedig Donyeck megyében kézi gépkarabélyokkal semmisítettek meg egy orosz drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet.

Boris Johnson független információforrások keresésére és megosztására biztatja az orosz lakosságot

Független információforrások keresésére és megosztására biztatta keddi üzenetében az orosz lakosságot Boris Johnson brit miniszterelnök, annak érdekében, hogy az oroszok megtudják az igazságot az ukrajnai háborúról. Johnson kijelentette azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek háborús bűncselekmények vádjával kell szembesülnie.

Az orosz néphez intézett, a Downing Street által kedd este közzétett, részben oroszul elmondott üzenetében Boris Johnson kijelentette: az orosz katonák által az ukrajnai Irpiny és Bucsa településeken elkövetett atrocitások az egész világot elborzasztották.
A brit kormányfő szerint az orosz nép megérdemli, hogy megismerhesse minderről az igazságot és a tényeket.
Johnson elmondta: a két ukrajnai településen összekötözött kezű civileket mészároltak le, nőket erőszakoltak meg gyermekeik szeme láttára, a holttesteket félig-meddig elégették, tömegsírba hajították vagy csak úgy otthagyták az utcán.
A brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tudja, hogy ha az orosz lakosság láthatná mindezt, nem támogatná a háborút.
Putyin tudja azt is, hogy ezekkel a bűncselekményekkel elárulja azoknak az orosz édesanyáknak a bizalmát, akik büszkén vesznek búcsút az orosz hadseregbe bevonuló fiaiktól – fogalmazott keddi üzenetében a brit kormányfő.
Johnson szerint Putyin azt is tudja, hogy a történtek szégyenfoltot ejtettek Oroszország becsületén, és ez folt a háború minden egyes napjával még nagyobbá, még nehezebben eltávolíthatóvá válik.
„De ne hagyatkozzanak csak az én szavaimra. Ahhoz, hogy a világ bármely tájékáról független információhoz juthassanak, mindössze egy (virtuális magánhálózaton keresztül elérhető) VPN-kapcsolatra van szükségük” – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
Boris Johnson arra kérte az oroszokat, hogy ha rátaláltak az igazságra, azt osszák meg másokkal is.
Kijelentette: a felelősöknek számot kell majd adniuk a történtekről, és „a történelem emlékezni fog azokra, akik elfordították tekintetüket”.
„Az Önök elnökének háborús bűncselekmények vádjával kell szembesülnie, azt azonban nem tudom elhinni, hogy (Putyin) az Önök nevében cselekszik” – zárja az orosz néphez intézett keddi videóüzenetét a brit miniszterelnök.
Boris Johnson nem először hangoztatja azt a véleményét, hogy Putyin háborús bűncselekményekért felelős. Vasárnap este kiadott legutóbbi közleményében úgy fogalmazott: az Irpiny és Bucsa községekben ártatlan civilek ellen elkövetett aljas támadások újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az orosz elnök és hadserege háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnában.
Liz Truss brit külügyminiszter ugyanaznap ismertetett nyilatkozatában közölte: Nagy-Britannia támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.
Dominic Raab brit igazságügyi miniszter a minap egymillió font értékű új brit finanszírozást jelentett be az ICC számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.

Az ukrán elnök spanyol vállalatokat szólított fel oroszországi tevékenységük beszüntetésére

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök spanyol vállalatokat szólított fel oroszországi tevékenységük beszüntetésére a spanyol parlament keddi ülésén videokapcsolaton keresztül megtartott beszédében.

„Hogyan engedhetjük meg, hogy az orosz bankok profitot termeljenek, miközben kínozzák a civileket? Hogy lehet, hogy az európai vállalatok kereskedjenek azzal az országgal, amely elpusztítja a mi országunkat?” – fogalmazott, név szerint is megemlítve a Porcelanosa, a Maxam és a Sercobe cégeket.
Köszönetet mondott, amiért a dél-európai ország sok vállalata már leállította orosz együttműködéseit, de újabb lépéseket, további szigorú szankciókat sürgetett annak érdekében, hogy „Oroszország kezdje el keresni a békét”.
„2022 áprilisában vagyunk, de olyan, mintha 1937 áprilisában lennénk” – jelentette ki, párhuzamot vonva azzal, amikor a náci Németország légiereje lebombázta a baszk Gernika (Guernica) városát a spanyol polgárháborúban, támogatva a későbbi diktátor, Francisco Franco tábornok csapatait. A támadásban több mint 1600 civil vesztette életét. A történelem során ekkor pusztítottak el először a levegőből egy várost.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: nem csak Ukrajna sorsa forog kockán ebben a háborúban, hanem azok az értékek is, amelyek összekötik Európával, úgymint a demokrácia és az emberi jogok. Véleménye szerint Oroszország nem csupán az ukrán néppel akar végezni, hanem annak lehetőségével is, hogy a nép a demokráciát válassza és diktatúra nélkül élhessen.
„Sajnos, még nehéz, szomorú hetek várnak ránk, de meggyőződésem hogy ennek a sötét, keserű időszaknak a végén az értelem és a demokrácia felülkerekedik az erő logikáján és Putyin tekintélyelvűségén” – fogalmazott Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök felszólalásában.
Hangsúlyozta, hogy országa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatásában, legyen szó szigorúbb szankciókról, humanitárius, illetve pénzügyi segítségről vagy katonai felszerelés szállításáról.
Mint mondta, Ukrajna világosan kifejezte, hogy Európa-párti, Spanyolország pedig támogatni fogja az uniós csatlakozás felé vezető úton. „Ukrajna tagja az európai családnak, és nincs kétségem, hogy mi lesz a folyamat vége” – jegyezte meg.
„Ukrajna reménye Európában van, de ma Európa reménye is Ukrajnában van” – mondta, hangsúlyozva, hogy a szabadság eszméjét és értékeit védik, amelyért korábban már sok európai adta életét.
Beszédében felhívást intézett Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, arra szólítva, hogy komoly szándékkal üljön tárgyalóasztalhoz, és vessen véget a háborúnak.
„Szeretném kinyilvánítani, hogy Ukrajna harca a szabadságáért a mi harcunk is” – mondta Meritxell Batet, a spanyol törvényhozás alsóházának elnöke, kijelentve, hogy „olyan kegyetlenségeknek és bűnöknek voltunk tanúi”, amelyek „iszonyodást és felháborodást érdemelnek”, és amelyeket a leghatározottabban üldözni kell, hogy „a felelősökre lesújtsanak a nemzetközi törvények”.
A házelnök hangsúlyozta: a háborúval szemben, a béke védelmében az országoknak egységesebbnek kell lenniük, mint korábban bármikor, az agresszor elszigetelésével és szankcionálásával, továbbá minden szükséges segítség biztosításával az ukrán nép számára.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk, kezdődik szerdai közvetítésünk! Elsőként a brit védelmi minisztérium tegnapi, aktuális hadi térképét mutatjuk!