Az orosz-ukrán háború 41. napja – FRISSÜL

Immár negyvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Putyin: a nyugati szankciók élelmiszerválságot idéztek elő, óvatosnak kell lenni az exporttal

A nyugati szankciók globális élelmiszerválságot és energiaár-emelkedést váltottak ki, Oroszország ilyen körülmények között körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek barátságtalan politikát folytatnak vele szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz agráripari komplexum támogatásáról szóló keddi online konferencián.

„Egyértelmű, hogy az idei évben a globális élelmiszerhiány miatt óvatosabbnak kell lennünk a külföldi élelmiszer-szállítások során, nevezetesen úgy, hogy szigorúan ellenőrizzük az ilyen export paramétereit azokba az országokba, amelyek egyértelműen ellenséges politikát folytatnak velünk szemben” – mondta az elnök.
Putyin arra figyelmeztetett, hogy a magasabb energiaárak a műtrágyahiánnyal kombinálva arra késztethetik a Nyugatot, hogy pénzt nyomtatva felvásárolja a készleteket. Ez szerinte élelmiszerhiányhoz vezet a szegényebb országokban, újabb migrációs hullámokat elindítva.
Megállapította, hogy Oroszország a főbb élelmiszerek tekintetében önellátó. Beszámolója szerint az elmúlt hét év során a mezőgazdasági termékek termelése 15, az élelmiszereké pedig több mint 25 százalékkal nőtt, napraforgóolajban és gabonában az orosz vállalatok kapacitása meghaladja a keresletet.
Az orosz vezető szerint a megnövekedett orosz agrártermelési volumen lehetővé teszi, hogy az élelmiszerek ára belföldön alacsonyabb legyen, mint a világpiacon. Mind mondta, az élelmiszer-önellátás Oroszország valódi versenyelőnye, amelyet meg kell óvni a konjunktúra ingadozásaitól.
Az import helyettesítésére újabb orosz agráripari vállalatok létrehozását sürgette, fontosnak nevezte az importtartalom csökkentését az orosz mezőgazdasági termékekben. A feladatok között nevezte meg a vetőmag-nemesítést, az orosz állattenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági gépek és berendezések, valamint az alkatrészek saját gyártásának jelentős növelését.
Támogatásáról biztosította a kormány javaslatát, hogy az agráripari komplexum támogatására idén legalább 153 milliárd rubel többletforrást különítsenek el. (A rubel jelenleg mintegy 4,1 forintot ér.)
Méltatta, hogy Oroszországban lebegő vámot vezettek be a gabona és a napraforgóolaj exportjára és az orosz gazdák érdekében szabályozták a műtrágyapiacot. Az elnök szerint ellenőrzés alatt kell tartani az ágazat üzem- és kenőanyagokkal, vetőmaggal és törzskönyvezett termékekkel való ellátását.
Putyin kétélű fegyvernek nevezte az orosz energetikai vagyon államosítását sürgető nyugati felhívásokat, hasonló ellenlépéseket helyezve kilátásba. Hozzátette, hogy a globális energiaszektorban romlik helyzet a nem piaci intézkedések és a Gazpromra gyakorolt nyomás miatt.
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, kivitele főleg Afrikába és a Közel-Keletre irányul. Fontos termelője a kálium-, foszfát- és nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Az orosz műtrágyatermelés meghaladja az évi 50 millió tonnát, ami a világ kapacitásának 13 százalékát jelenti.

Az EU kiutasított 19 orosz diplomatát

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt; az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk a Belgium területét – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden.

A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert az orosz diplomáciai képviselet érintett tagjai az EU és az uniós tagállamok érdekei és biztonsága elleni, „jogellenes és bomlasztó” tevékenységet folytattak.
Az uniós szerződések értelmében az érintettek diplomáciai kiváltságait és mentességeit visszavonták, továbbá el kell hagyniuk Belgium területét. Közölték továbbá: Stefano Sannino, az uniós külügyi szolgálat főtitkára kedden délután bekérette Vlagyimir Csizovot, Oroszország európai uniós nagykövetét, hogy tájékoztassa az EU döntéséről.
Az Európai Unió teljes szolidaritást vállal Ukrajnával és az ukrán néppel, számukra továbbra is minden lehetséges támogatást megad a nemzetközi partnerekkel együttműködve – tette hozzá közleményében az uniós külügyi szolgálat.

Zelenszkij: az már győzelem, ha Ukrajna megőrzi a nyílt háború előtti területét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette kedden, hogy a jelenlegi helyzetben győzelemként fogja értékelni azt, ha sikerül megvédi Ukrajnának azokat a területeit, amelyek február 24-ig, az ország elleni orosz háború kezdetéig Kijev ellenőrzése alá tartoztak, az pedig „nagy győzelem lesz”, ha helyreállítják az ország teljes területi egységét.

Az államfő erről ukrán újságíróknak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt le. Kijelentette: elsődleges fontosságúnak tartja Ukrajna szuverenitásának megőrzését. „Másodszor, nagyon szeretném, ha nem veszítenénk el emberek százezreit” – szögezte le. A harmadik legfontosabbnak azt nevezte, hogy Ukrajna nem mond le a tőle Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről, Kijev ennek a kérdésnek a rendezésében csupán „halasztásba” egyezik bele. Kiemelte, hogy a Donyec-medencei Moszkva-barát szakadár területek esetében sem mond le Ukrajna arról, hogy ezek a területek hozzá tartoznak.
„Az a tény, hogy Oroszország elismerte a donyecki és a luhanszki régiók egyes részeit valaminek, úgy gondolom, hogy meg kell találnunk a kiutat ebből a helyzetből. Számunkra nagyon fontos ezen területek ukrán státusának megőrzése. Ez az egyik alapvető dolog, de ez lesz a legnehezebb történet” – fejtegette az elnök.
Zelenszkij szerint ha most harcba bocsátkozik Ukrajna a Donyec-medencei megszállt területekért, 40-50 ezer, de akár százezer embert is veszítene. Elismerte, hogy Oroszország ugyanakkor törekszik még további ukrán területek elfoglalására a medencében és az ország déli részén.
Az elnök szerint a Kijev megyei Bucsában feltárt „orosz vérengzések” után is folytani kell a tárgyalásokat Oroszországgal, legalább azért, hogy a humanitárius kérdéseket rendezzék. Moszkva változatanul tagadja, hogy orosz katonák civileket végeztek volna ki Bucsában, megrendezett provokációnak nevezi az ott történteket.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította fel kedden a Twitteren Ukrajna szövetségeseit: ne vásároljanak se gázt, se olajt, se szenet Oroszországtól, hogy „Bucsa esete ne ismétlődhessen meg”.
Az ukrán határőrség is beszámolt arról, hogy az orosz erők Mariupol városának lövetése közben eltaláltak egy dominikai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót, amelyen tűz ütött ki, és a hajó süllyedni kezdett. Kapitányának közlése szerint sérültek is vannak a hajón, de számuk egyelőre nem ismert.
Az ország keleti részében, a Feldman ökopark nevű harkivi állatkert vezetője videoüzenetet tett közé, amelyben arról beszélt, hogy a létesítmény gyakorlatilag teljesen megsemmisült az orosz támadások következtében. A nap végéig dönteniük kell arról hogy a nagyobb termetű állatokat, medvéket, tigriseket, oroszlánokat – amelyeknek a ketrecei megsérültek – elaltassák-e, ha nem tudják máshová elszállítani.
A Luhanszk megyei Rubizsne településen az orosz erők eltaláltak egy salétromsav-tárolót – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Facebookon. Arra kérte a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat.
A luhanszki szakadárok a településről visszavonuló ukrán „nacionalistákat” vádolták a tartályok felrobbantásával.
A híradások szerint a kijeviek elkezdtek visszatérni az ukrán fővárosba, továbbá az északi országrészben lévő Csernyihiv megyébe, a helyi vezetés viszont egyelőre ezt még nem javasolja. Kijev és Csernyihiv környékéről a múlt héten kezdtek elvonulni az orosz erők.
A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 656 harckocsit, 1858 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt – jelentette a vezérkar.

NATO-főtitkár: Moszkva nem adta fel törekvéseit Ukrajnában

Az orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában; a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosság Bucsa városban háborús bűn, nemzetközi jogba ütközik és a legalapvetőbb emberi jogok semmibe vételét jelenti – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.

A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.
„Attól tartok, még több szörnyűségnek lehetünk tanúi. Az oroszok ugyanis továbbra is uralják Ukrajna területének egy részét. Ennek visszafoglalása után még több tömegsírra, még több atrocitásra, még több háborús bűnre derülhet fény” – fogalmazott.
Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajna keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: „a háború döntő szakában vagyunk”.
Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.
Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának. A humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás mellett páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket is juttatnak Kijevnek. Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket – mondta.
A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit. A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – közölte.
A katonai szövetség bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva a főtitkár mindenekelőtt azt mondta: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka esetén elfogadja a tagállamok azon döntését, hogy a két ország a szövetség tagjává váljon. Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.
„Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.

Kreml: méltatlanok az amerikai elnökhöz a Putyinhoz intézett személyes sértések

Elfogadhatatlanok és méltatlanok egy amerikai elnökhöz azok a személyes sértések, amelyeket Joe Biden folyamatosan intéz Vlagyimir Putyin orosz államfő címére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

„Az orosz elnök elleni személyes sértegetések folytatása rossz dolog. Ezt elfogadhatatlannak és az amerikai elnökhöz méltatlannak tartjuk” – mondta a szóvivő.
Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az amerikai elnök orosz háborús bűncselekményről beszél a Kijev környéki Bucsában megtalált civil halottakkal kapcsolatban, addig a Pentagon közölte, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal, amelyek alapján ilyen következtetésre juthatna. A bucsai polgári áldozatok halálát Kijev az orosz megszállók kegyetlenségének, Moszkva pedig az ukrán titkosszolgálatok provokációjának tulajdonítja.
John Sullivant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét március 21-én bekérették az orosz külügyminisztériumba, ahol tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki Biden Putyin elleni kirohanásai miatt. Az amerikai elnök korábban egyebek között vérszomjas diktátornak és gengszternek nevezte orosz hivatali partnerét, aki szerinte „erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”. Később háborús bűnösnek is minősítette.
Peszkov az orosz külügyminisztérium hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon kezdeményez-e Moszkva nemzetközi vizsgálatot olyan háborús bűncselekmények ügyében, amelyek elkövetéséhez az Egyesült Államoknak lehetett köze. A téma azzal kapcsolatban merült fel, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, válaszul Bidennek a bucsai atrocitások kivizsgálását sürgető nyilatkozatára, azt javasolta az amerikaiaknak, hogy kezdjék Jugoszlávia bombázása és Irak megszállása körülményeinek tisztázásával.
A Kreml szóvivője alaptalannak nevezte az Oroszországgal szemben a bucsai tragédia miatt megfogalmazott vádakat, és az ott történteket „jól megrendezett tragikus színjátéknak” minősítette. Azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy egyszerűen nem akarják meghallani az orosz fél érvelését, amelyet Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet és az orosz védelmi minisztérium fejtett ki.
Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy újabb „hamisítványok” bukkannak majd fel az orosz hadsereg ukrajnai tevékenységével kapcsolatban. Igor Konasenkov katonai szóvivőre hivatkozott, aki kedd délelőtt azt mondta, hogy a 72. ukrán pszichológiai műveleti főközpont hétfő este újabb megrendezett felvételeket készített a Kijevtől 23 kilométerre északkeletre található Moscsun településen, azzal a céllal, hogy az orosz hadsereget újabb, a civil lakosság ellen elkövetett erőszakcselekmények elkövetésével rágalmazza meg.
Dmitrij Peszkov nem kívánt prognózisokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy meddig tarthat még a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” szóvivője a Rosszija 24 televízióban nyilatkozva kijelentette, hogy a Rubizsne településről visszavonuló ukrán „nacionalisták” vegyi anyagot, gyaníthatóan salétromsavat tartalmazó tartályokat robbantottak fel. A lakosság mentését gyakorlatilag lehetetlennek nevezte a környéken felerősödött ágyúzás miatt.
A rubizsnei vegyi üzemben a luhanszki hatóságok szerint mintegy 40 ezer tonna kénsavat, sósavat, salétromsavat és ammóniát tárolnak. A településről egy, a helyszínen készült felvétel szerint téglaszínű füst szállt fel.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese közölte, hogy Mariupol közelében kigyulladt a dominikai zászló alatt közlekedő, török Azburg hajó. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az incidens a kikötőt ellenőrzésük alatt tartó ukrán „nacionalisták provokációjának” következménye, akik a tüzet orosz tüzérségi támadás következményének próbálják meg beállítani. Baszurin szerint az Azburg fedélzetén 12 ukrán állampolgár tartózkodik.
A donyecki „népköztársaság” hatóságai szerint Mariupol városközpontja hétfőn kikerült az ukrán „nacionalisták” ellenőrzése alól, akiknek a kikötőben és az ipari zónában vannak még állásaik.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos kedden újságíróknak kijelentette, hogy újabb orosz-ukrán fogolycsere történt, a felek egyarán 86 embert engedtek el. Moszkalkova szerint a cserelistáról az ukrán fél az utolsó pillanatban levett négy Roszatom-alkalmazottat, akit a háború kezdete óta tart fogva.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke kedden büntetőeljárás elindítását rendelte el ukrán „nacionalisták” által meggyilkolt orosz hadifoglyok, a Donyec-medencében telepített ukrán taposóaknák, valamint annak ügyében, hogy Harkiv megyében elaknásították az utakat a civilek Oroszország felé menekülésének megakadályozása érdekében, és egy gátat is felrobbantottak.

Von der Leyen: az EU behozatali tilalmat vezet be az Oroszországból származó szénre

Az Európai Bizottság újabb szankciós csomag bevezetésére tett javaslatot Oroszországgal szemben, egyebek mellett évente 4 milliárd euró értékben behozatali tilalmat rendelne el az Oroszországból származó szénre – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedden, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

Közölte: ötödik szankciós csomagjával az EU arra törekszik, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el Oroszországtól.
Tájékoztatása szerint az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23 százalékát képviselik. Belépési és kikötési tilalmat rendelnek el az orosz – és az orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Bizonyos mentességet csak az alapvető szükségleteket, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius eszközöket és az energiahordozókat szállító hajók élveznek – jegyezte meg. A tilalom drasztikusan korlátozza az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére – emelte ki.
A brüsszeli testület elnöke közölte: az új uniós szankciók keretében célzott exporttilalmat vezetnek be 10 milliárd euró értékben egyes kulcsfontosságú technológiák esetében, valamint 5,5 milliárd euró értékben importtilalmat rendelnek el bizonyos építőanyagoktól kezdve egészen a luxustermékekig. Az EU számos célzott intézkedéssel tiltja továbbá az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzéseken, valamint az orosz állami szerveknek nyújtani tervezett valamennyi pénzügyi támogatást kizár – mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: a brüsszeli testület az olajimporttal kapcsolatos szankciós intézkedések meghozatalán is dolgozik.
Az uniós szankciók világos állásfoglalást jelentenek, egyértelmű kiállást Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen vívott háborújával szemben – tette hozzá a bizottsági elnök.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az EU több tucat olyan embert vesz fel szankciós listájára, akik valamilyen formában hozzájárulnak az Ukrajna ellen vívott háború finanszírozásához. A szankciók célja, hogy véget vessenek az orosz erők meggondolatlan, embertelen és kegyetlen támadásainak, és világossá tegyék a Kreml döntéshozói számára, hogy a jogtalan agressziónak súlyos ára van – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Csehország T-72-es tankokat és harci járműveket küldött Ukrajnába

Csehország néhány tucat T-72 típusú tankot és más harci járművet küldött Ukrajnának. A cseh hadsereg felajánlását a szövetséges NATO-tagországokkal előzetesen egyeztették, és vonaton szállítják Ukrajnába – adta hírül az Echo24 hírportál kedden.

„Cseh harci járműveket és T-72-es tankokat szállítottunk (Ukrajnának). Bízom benne, hogy a szállításokat folytatni tudjuk” – erősítette meg az Echo24 értesülését Ondrej Benesík néppárti parlamenti képviselő a Twitteren. „A súlyos harcot vívó ukrán hadseregnek most nagy szüksége van erre” – tette hozzá.
A prágai hírportál úgy tudja, hogy a cseh hadsereg régebbi típusú tankjairól és harci járműveiről van szó, amelyeket az aktív tartalékosok számára tartottak fent. A cseh hadseregnek mintegy kilencven T-72-es harckocsija van.
Jana Cernochová védelmi miniszter szintén megerősítette a cseh fegyverszállítást Ukrajnába. „Csehország fontos hadfelszerelést küld ukrán barátainak. És ezt folytatni fogjuk” – hangsúlyozta a miniszter a Twitteren. Tekintettel az ukrajnai háborúra, konkrétumokat nem akart mondani. „Nem mondhatok semmit. (Ukrajnában) háború dúl, a Z betűt viselő gyilkosoknak nem könnyítünk meg semmit” – válaszolt újságírói kérdésre Jana Cernochová, az Ukrajnát támadó orosz katonákra utalva.
Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke hétfőn egy prágai konferencián azt mondta, hogy Csehország eddig több mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az eddig Csehországból Ukrajnába szállított hadifelszerelés és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segély értéke eléri 12 millió eurót.
„Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” – hangsúlyozta a cseh házelnök.

Német külügyminiszter: meg kell kezdeni az orosz energiaimport felszámolását

Teljes mértékben meg kell szüntetni az Oroszországban kitermelt fosszilis energiahordozók importját az Európai Unióba, és ezt a szénnel kell kezdeni – jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben az Oroszországgal szemben tervezett újabb szankciós csomaggal kapcsolatban.

Annalena Baerbock az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott Moldova javára rendezett nemzetközi adományozói konferencia után tarott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Németország a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport soros elnökeként és Franciaország az EU Tanácsának soros elnökeként egyetért abban, hogy a Bucsában és más ukrajnai településeken tapasztalt „embertelenségekre” és orosz „háborús bűncselekményekre” válaszul az EU-nak össze kell állítania az ötödik szankciós csomagot, megkezdve az oroszországi energiahordozók importjának leállítását a szénnel, amit követhet majd a kőolaj és a földgáz.
Kiemelte: figyelembe kell venni, hogy az uniós tagok függősége az orosz energiaimporttól eltérő, ezért olyan menetrendet kell kidolgozni az import leállítására, amely az összes tagországban betartható.
Az ukrán polgári lakosság elleni vérengzésekre válaszul Németország azt is megvizsgálja, hogy olyan fegyverrendszerekkel is támogassa az orosz támadás elleni védekezést, amilyeneket eddig még nem küldött Ukrajnának – mondta Annalena Baerbock.
A német-francia szervezésű adományozói konferencián 695 millió euró (260 milliárd forint) értékben ajánlottak fel támogatást Moldovának. A kezdeményezéshez több mint 30 ország csatlakozott. Németország egy 50 millió eurós hitelkeretet nyit meg, szabad felhasználásra. A támogatás legfőképpen az Ukrajnából érkező menekültek ellátását és az orosz energiafüggőség lazítását szolgálja.
Natalia Gavrilita moldovai kormányfő a tájékoztatón kiemelte, hogy országa az egyetlen Európában, amelynek földgázellátása 100 százalékban az orosz importra épül. Hozzátette, hogy az energiaellátás diverzifikálása – vagyis újabb források bevonása – mellett Moldovának támogatásra van szüksége a szomszédos Ukrajnából érkező menekültek ellátásában is.
Az alig 2,5 milliós országba már 400 ezernél is többen érkeztek, és nagyjából 100 ezren maradnak is. Ők többnyire idősek, nők, gyerekek, a legelesettebb, legsérülékenyebb emberek – húzta alá Natalia Gavrilita.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is kiadta szokásos térképét az ukrajnai harcokról. Így állnak a frontok jelenleg!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/22NyoKQ0Op

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/3B0WUnShtW

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 5, 2022

Az ukrán elnök is felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt

Az Ukrajnában zajló orosz invázió kitörése óta először szólal majd fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be a BBC.

A brit közszolgálati média szerint az ukrán elnök a ma délutáni ülésen várhatóan arra szólítja majd fel a tagországokat, hogy sújtsák az eddigieknél is szigorúbb szankciókkal Moszkvát.

Volodimir Zelenszkij még hétfőn Bucsában tett látogatást, ahol az orosz erők a vádak szerint több gyilkosságot is elkövettek a polgári lakossággal szemben.

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát válaszul a bucsai mészárlásra

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát és nagykövetségi személyzetet, válaszul az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlásra – közölte a spanyol külügyminiszter a kormány keddi ülését követő sajtótájékoztatón Madridban.

„Mélyen felháborítanak bennünket az elviselhetetlen képsorok, amelyeket civilek lemészárlásáról láttunk az ukrajnai Bucsában az orosz hadsereg visszavonulása után” – fogalmazott José Manuel Albares.
Mint mondta, a történtek után az orosz diplomaták „fenyegetést jelentenek” Spanyolország biztonsági érdekeire. A kiutasítottak listájának véglegesítése még folyamatban van – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: Oroszország madridi nagykövetét nem utasítják ki, mivel a spanyol kormány továbbra is bízik abban, hogy a háború véget ér, és visszatérhetnek a diplomácia, valamint a párbeszéd útjaira.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy „a barbárságot tükröző” felvételekkel szemben a nemzetközi közösség nem maradhat közömbös, és erélyes választ kell adni rájuk. Spanyolország követeli a háborús bűnök azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését – jelentette ki.
José Manuel Albares elmondta: az ukrán nép nincs egyedül, „Spanyolország – csakúgy, mint a nemzetközi közösség túlnyomó többsége – továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, amely sajnos, szó szerint nem ismer határokat”.
Hozzátette: kedd délután tolmácsolni fogják ezt a szolidaritást Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is, aki videokapcsolaton keresztül felszólal a spanyol parlamentben.
A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában legalább 330-350 holttestet találták az orosz csapatok elvonulása után, az áldozatok pontos száma még nem ismert. Az ukrán hatóságok hétfőn már vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében. Az Európai Unió az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.
Egyre több ország dönt orosz diplomaták kiutasításáról, a többi közt Belgium, Lengyelország, Csehország, Írország, Hollandia, Franciaország, Németország, Dánia és Olaszország jelentett be már erről szóló döntést.

Olaszország harminc orosz diplomatát utasított ki

Az olasz kormány harminc orosz diplomatát utasít ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Luigi Di Maio külügyminiszter keddi bejelentése szerint. Oroszország külügyi szóvivője pedig ellenlépéseket jelentett be.

A „nem szívesen látott” diplomaták kiutasítását a római külügyminisztériumba behívatott nagykövettel, Szergej Razovval közölték. A nagykövet nem szerepel a kiutasították listáján.
Luigi Di Maio közlése szerint a döntést a római kormány „más európai és atlanti partnerekkel egyeztetve hozta meg”. Hozzátette, hogy az orosz diplomaták kiutasítását „nemzetbiztonsági okok, valamint az Ukrajna igazolatlan megtámadását követő válsághelyzet tette szükségessé”.
Az olasz hírügynökségek a moszkvai külügyminisztérium szóvivőjének, Marija Zaharovának a reakcióját idézték, miszerint „megfelelő választ” adnak Róma bejelentésére.
Korábban Franciaország és Németország, kedden pedig Dánia és Svédország is bejelentette orosz diplomaták kiutasítását.

KPMG: az orosz-ukrán helyzet kihat a globális növekedési kilátásokra

Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus alakulásától függően a globális GDP-növekedés idén 3,3-4 százalék között, 2023-ban pedig 2,5-3,2 százalék között mozoghat – tette közzé a KPMG nemzetközi elemzőcsapata legújabb jelentésükben kedden.

A kétévente közzétett előrejelzés szerint a globális infláció idén átlagosan 4,5-7,7 százalék, 2023-ban pedig 2,9-4,3 százalék lehet, attól függően, hogy a válság hogyan alakul.
A kiadvány a következő két évre három forgatókönyvet vázol – ismertették.
Részletezték: az alapforgatókönyv szerint 2024-re az olaj világpiaci ára 30 dollárral meghaladja a válság előtti mértéket, Európában a gázárak 50 százalékkal magasabbak lesznek, továbbá a globális élelmiszerárak 5 százalékkal nőnek.
Egy súlyosabb forgatókönyv azt a lehetséges kimenetelt vizsgálja, ha 40 dollárral magasabbak a világpiaci olajárak, valamint Európában 100 százalékkal, a világ többi részén pedig 50 százalékkal megugrik a gáz ára – ismertették. Ez a negatív forgatókönyv a globális élelmiszerárak 10 százalékos emelkedését is feltételezi.
Felhívták a figyelmet arra, hogy mindkét forgatókönyv az átlagos fémárak 23 százalékos emelkedésével és a mezőgazdasági inputok költségének 4 százalékos növekedésével számol. E szcenáriók továbbá magasabb befektetési kockázati felárakat és Európában megugró állami kiadásokat is magukban foglalnak.
A jelentés optimista forgatókönyve azt feltételezi, hogy a konfliktus a vártnál hamarabb megoldódik, és az árak visszatérnek a február eleji szintre, helyreáll a termelés és a kereskedelmi forgalom – jelezték.
Ugyanakkor arra is kitértek: megvan a kockázata a fentieknél még rosszabb kimenetelnek is, ha Oroszország és Ukrajna között a konfliktus „a jelentésbe foglalt negatív forgatókönyv feltételezéseit meghaladóan eszkalálódik”. Ilyen hatást válthat ki, ha például az energiaellátás megszakadása kieséseket okoz a termelésben Európa-szerte.
Miközben a politikai és üzleti élet vezetői az ukrajnai háború széles körű következményeivel küzdenek, addig a hosszú távú globális problémák, köztük a közegészségügy és az éghajlatváltozás terén elhatározott teendők háttérbe szorultak – mutattak rá a KPMG elemzői.

Orosz külügyminiszter-helyettes: Európában előre egyeztettek a kiutasításokról

Az orosz diplomaták kiutasítása európai országokból előre egyeztetett kampány keretében zajlik, amely csapást mér a kétoldalú kapcsolatokra – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy előre egyeztetett kampány, amely csapást jelent a kétoldalú kapcsolatokra és a diplomáciai csatornákra. Mindez tudatosan történik, és a következmények hosszú ideig érezhetőek lesznek” – fogalmazott Grusko.
A külügyminiszter-helyettes kilátásba helyezte, hogy Moszkva megtorolja ezeket a barátságtalan lépéseket.
„A fővárosok számára, ahol ezeket a döntéseket meghozták, világosnak kell lennie, hogy kolosszális erőfeszítésekre lesz szükség az együttműködés szintjének helyreállításához, amely az ő hibájukból süllyedt ilyen mélyre” – hangsúlyozta Grusko.
Rámutatott: a következmények súlyossága éppen abból fakad, hogy olyan szakembereket ütnek ki az államközi professzionális párbeszédből, akik ismerik és értik az országokat, ahol akkreditálták őket. Leszögezte, hogy Oroszország senkivel sem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat.
Az olasz kormány 30, a dán pedig 15 orosz diplomata kiutasítását jelentette be kedden az ukrajnai háború miatt. Berlin hétfőn közölte, hogy a németországi orosz diplomáciai és konzuli állomány 40 tagjának kell távoznia.
Múlt kedden Belgium 21, Hollandia 17, Írország pedig négy orosz diplomatát utasított ki. Korábban európai uniós tagállamok közül Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia és Csehország jelentett be hasonló döntést.

Az ukrán különleges erők ocsakovi kiképzőközpontjának megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagypontosságú, tengeri indítású, nagy hatótávolságú fegyverek Ocsakov város közelében hétfő este lerombolták az ukrán különleges műveleti erők kiképzőközpontját, amely külföldi zsoldosok elszállásolására is szolgált – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint nagypontosságú levegő-föld rakéták felszámoltak négy, az ukrán csapatok ellátására szolgáló üzemanyagraktárt Kremenec, Cserkaszi, Zaporizzsja és Novomoszkivszk közelében. Mint mondta, az éjszaka folyamán az orosz légierő és a rakétaerők 134 ukrán katonai létesítményt iktattak ki, a légvédelem pedig négy drónt lőtt le.
Konasenkov szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 125 repülőgépet, 91 helikoptert, 398 drónt, 226 föld-levegő rakétarendszert, 1969 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 214 rakéta-sorozatvetőt, 852 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1873 speciális katonai járművet veszítettek el.
Konasenkov azt mondta, hogy a 72. ukrán pszichológiai műveleti főközpont hétfő este újabb megrendezett felvételeket készített a Kijevtől 23 kilométerre északkeletre található Moscsun településen, azzal a céllal, hogy tovább terjessze a nyugati média segítségével: az orosz hadsereg erőszakcselekményeket követ el a civil lakosság ellen. A tábornok szerint az ukrán szakszolgálatok Szumiban, Kontopban és más városokban folytattak lejárató célzatú forgatásokat.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese egy keddi Telegram-bejegyzésében hangot adott azon álláspontjának, miszerint a bucsai civilek meggyilkolásáról szóló narratíva ugyanúgy az ukrán propaganda terméke, mint a „kijevi kísértet”, vagyis az a harci gép, amelynek a képét egy számítógépes játékból vették, valamint az uborkakonzervvel levert drón története, a Kígyó-sziget hőseinek legendája, akik valójában megadták magukat egy orosz hadihajónak, vagy a mariupoli szülészeti kórházé, amelyet szemtanúk szerint mégsem orosz légitámadás ért. Medvegyev szerint a félretájékoztatásban PR-ügynökségek, valamint nyugati kormányok által felügyelt „trollhadseregek” és civilszervezetek vesznek részt.
A volt államfő és miniszterelnök azt állította, hogy „Oroszország dehumanizálása és teljes lejáratása érdekében” a nemzeti zászlóaljak és a területvédelem „veszett fenevadjai készek rá, hogy a saját civiljeiket is megöljék”.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki szakadár „népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy ukrán oldalról érkezett belövések következtében 28 civil sebesült meg. A donyecki területvédelmi törzs közölte, hogy egy nap alatt 551 embert, köztük 99 gyereket sikerült kimenekíteni Mariupolból. A tájékoztatás szerint a bezimennojei evakuációs segélyközpontba március 5. óta 12 509 civilt szállítottak át az orosz erők által ostromlott kikötővárosból.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat”, hogy továbbra is akadályozzák civileknek és külföldieknek az orosz fél által német, török és francia kérésre megszervezett mariupoli evakuálását. A tábornok szerint Oroszországnak 24 óra alatt 16 648 embert sikerült kimenekítenie Ukrajna veszélyes övezeteiből Kijev közreműködése nélkül.
Mizincev azt állította, hogy az ukrán „neonácik” 16 ország 6501 külföldi állampolgárát „tartják fogva túszként”. A TASZSZ orosz hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy a háború kezdete óta a Moszkva által függetlennek elismert két „népköztársaságból” és Ukrajna többi részéből 615,5 ezer menekült, köztük több, mint 121 ezer gyerek érkezett Oroszországba.

Ursula von der Leyen Kijevbe utazik, hogy találkozzon Zelenszkijjel

Az Európai Bizottság elnökét elkíséri Josep Borrell is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a héten Kijevbe utazik, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – számolt be a The Guardian.

A diplomatát elkíséri Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és egy Varsóban tartott szombati rendezvényt megelőzően együtt Kijevbe látogatnak.

Uniós biztos: az Ukrajnából menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani a tagállamok között

Az ukrajnai háború elől menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani az uniós tagállamok között – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedd délelőtt.

Johansson azt mondta: „Vlagyimir Putyin orosz elnök seregei gyermekeket gyilkolnak, eddig 158 gyermek esett áldozatul az inváziónak. Ezeket a háborús bűnöket meg kell torolni” – hangsúlyozta. A biztos arra is rámutatott, hogy több mint kétmillió ukrajnai gyermek menekült el az Európai Unióba, ahol emberkereskedelem veszélye leselkedik rájuk. Mint mondta, Litvániában már 43 ukrán menekült gyermekkel kapcsolatban vizsgálódnak a hatóságok emberkereskedelem gyanújával. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU több intézkedést is hozott ezeknek az eseteknek a megelőzésére: az Europol külön munkacsoportot hozott létre hogy figyelje az emberkereskedők tevékenységét, a hatóságok speciális kiképzést kapnak, az Európai Bizottság koordinációs tanácsot működtet. Johansson felszólította tagállamokat, hogy növeljék befogadóképességüket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre, és a határvédelmi hatóságokat, hogy regisztrálják a kiskorú menekülteket. Dubravka Suica demográfiáért felelős uniós biztos azt hangsúlyozta: a menekült gyermekeket mielőbb nevelőcsaládok gondjaira kell bízni, és mozgósítani kell a tagállami gyermekvédő szolgálatokat.
Bocskor Andrea a Fidesz EP-képviselője elmondta: fokozottan oda kell figyelni, hogy a gyermekek a háborús időszakot minél biztonságosabban átvészeljék. Több mint 4,8 millióan menekültek el Ukrajnából, ennek fele gyermek vagy fiatalkorú. Fontos, hogy minél hamarabb visszatérhessenek az oktatásba, mert ez erősíti a biztonságérzetüket.
A képviselő felhívta a figyelmet: Magyarország több mint 400 ezer menekültet fogadott be, és mindent megtesz támogatásukért. Hangsúlyozta: a menekült gyermekek igénybe tudják venni az egészségügyi szolgáltatásokat, pszichológiai támogatást, oktatást. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen – tette hozzá – például ukrán nyelvű délutáni iskola is indult. Bocskor arra is rámutatott, hogy az Ukrajna területén tartózkodó gyermekekhez is el kell jutnia a segítségnek, Kárpátaljára eddig 380 ezer belső menekült érkezett, közöttük 36,5 ezer gyermek, 700 kísérő nélkül. Ukrajna gazdasági helyzete egyre csak romlik, a családok nehéz helyzetbe kerültek. Véleménye szerint nagy segítséget jelentene az EU részéről az óvodai és iskolai étkeztetés megoldása.
Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint 680 ezer ukrán menekült érkezett Romániába, sokan közülük kíséret nélküli kiskorúak. A kiskorú menekültek integrációja elsődleges fontosságú, a román kormány kiváló munkát végez ezen a téren a helyi szervezetek segítségével – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy Románia ukrán határ menti térségében jelentős ukrán kisebbség él, ebben a régióban biztosított a menekült kiskorúak számára az anyanyelvi oktatás. A tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek saját nyelvükön is boldoguljanak az adott országban, és támogatni kell az ukránajkú tanárokat is – hangsúlyozta Vincze.

Már 2,5 millióan érkeztek Ukrajnából Lengyelországba

Már 2,5 millió ember érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború kitörése óta – közölte a lengyel határőrség kedden a Twitteren.

Az utóbbi napokban csökkent a határátkelések száma; hétfőn 18,5 ezren jöttek át, ami 17 százalékkal kevesebb, mint előző nap.
Ukrajna felé 471 ezren keltek át a határon az ország február 24-i orosz megtámadása óta. Hatósági közlések szerint többségükben ukrán férfiakról volt szó, de akadtak a visszatérők között olyan nők is, akik korábban biztonságos lengyelországi helyre vitték gyereküket, illetve úgy döntöttek: bár háború van, nem akarnak emigrációban élni.
Andrzej Duda lengyel elnök múlt hétfőn a nemzetbiztonsági tanács ülésén közölte: a Lengyelországba menekült ukránok közül mintegy 500 ezren továbbutaztak más országokba.
A lengyel infrastrukturális tárca e hétfői közleménye szerint az ukrajnai háború kezdete óta 932 vonattal, ezen belül 189 különvonattal szállítottak több mint 326,6 ezer menekültet Lengyelországból Németországba és Csehországba.
A menekültek többsége így Lengyelországban maradt, ők a befogadásukról szóló lengyel törvény értelmében 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, lengyel személyazonosító szám is jár nekik a szükséges ügyek intézéséhez, például cégalapításhoz. A menekülteknek ingyenes orvosi ellátás és családtámogatás is jár, az őket befogadó családok pedig két hónapig napi 40 zloty támogatásban részesülhetnek.
Marlena Malag lengyel családügyi és társadalompolitikai miniszter hétfőn közölte: február 24. óta több mint 30 ezer ukrán állampolgár vállalt munkát Lengyelországban, 75 százalékuk nő.
Przemyslaw Czarnek oktatásügyi miniszter kedden egy rádióinterjúban arról számolt be: eddig 3500 ukrán tanár jelentkezett, hogy tanítana iskolában.
Az oktatási rendszerbe eddig mintegy 165 ezer ukrán gyermek kapcsolódott be, egy részük előkészítő tanfolyamokon vesz részt. Az ukrán iskolások döntő része távoktatás formájában ukrajnai iskolában tanul tovább Czarnek elmondása szerint.
A menekültek befogadásával összefüggő első 6 havi költségeket Lengyelország 2,2 milliárd euróra becsüli. Múlt heti bejelentés szerint az Európai Bizottság javaslata nyomán Lengyelország a menekültek befogadása miatt mintegy 600 millió euróval magasabb összegű előfinanszírozásra számíthat az európai helyreállítási terv (NextGenerationEU) részét képező, az uniós régiókat segítő EU-alap (REACT-EU) forrásaiból.

Kormányhivatal: csaknem 500 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 481 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 91-en töltötték a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala kedden az MTI-t.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték.
Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében.

Hadisikerekről számolt be az ukrán védelmi minisztérium

29 harckocsit, 14 páncélozott járőrjárművet, három katonai repülőgépet, két tüzérségi rendszert, egy légvédelmi rendszert, valamint több drónt is harcképtelenné tettek hétfőn az ukrán katonai alakulatok az ország védelmi minisztériumának legfrissebb jelentése szerint. Az orosz erők halálos áldozatainak számát a szerv 18 500-ra teszi.

Втрати ворога в інфографіці ?@armyinformcomua pic.twitter.com/eNC3VCJteo

— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 5, 2022

Visszafordították a Nemzetközi Vöröskereszt Mariupol felé tartó buszait

Visszafordítottak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának Mariupol felé tartó buszait – közölte kedden Irina Verescsuk, az ukrán miniszterelnök-helyettes.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) három buszát állították meg az oroszok Manhusnál, a bizottság kilenc munkatársát pedig elfogták. A CNN-nek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság egyik sajtóreferense azt nyilatkozta, hogy a buszok múlt szombaton indultak útnak Zaporizzsjából Mariupolba.

Irina Verescsuk a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt írja, hogy az orosz erők senkit nem engednek Mariupolba, a hétfő esti tárgyalások után visszafordították a Nemzetközi Bizottság buszait Zaporizzsjába. Verescsuk elmondta, hogy kedden tovább folytatják a humanitárius mentőakciókat, a Nemzetközi Vöröskereszt hét autóbuszból álló konvoja már úton van Manhusból a közeli Berdgyanszkba.

Zelenszkij: elképzelhető, hogy nem lesz találkozó Putyinnal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán köztelevízióban arról beszélt, könnyen előfordulhat, hogy nem lesznek személyes tárgyalások közte és Putyin orosz elnök között. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna fel fogja kutatni az esetleges orosz háborús bűnösöket – jelenti a Guardian.

Kazettás bombákat dobtak le az oroszok Mikolajiv civil városrészeire

Olekszandr Senkevics, a dél-ukrán Mikolajiv polgármestere felszólította a városban élő nőket és gyerekeket, hogy azonnal hagyják el a települést, miután kazettás bombákat dobtak az oroszok a város civil lakta területeire, írja a BBC.

A polgármester szerint azért bombázzák Mikolajiv civil területeit, hogy pánikot keltsenek, és előkészítsék a terepet az orosz szárazföldi hadműveleteknek a fekete-tengeri kikötővárosban.

Varsó kész nyomozókat küldeni a bucsai vérengzés helyszínére

Lengyelország készen áll, hogy nemzetközi együttműködés keretében még ezen a héten elküldje nyomozóit Ukrajnába, a Kijev melletti Bucsában történt vérengzés helyszínére – közölte kedden a lengyel közszolgálati rádióban Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

A diplomata felidézte: Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő előző nap szólított fel nemzetközi vizsgálóbizottság felállítására, amely az Ukrajna orosz megtámadása során elkövetett „népirtás” körülményeivel foglalkozna.
A vizsgálat hatékonysága érdekében minél gyorsabb bizonyítási eljárás szükséges, hiszen a bizonyíték, a nyomok nagyon gyorsan megsemmisülhetnek, ami megnehezítené a későbbi eljárást, az elkövetők azonosítását és megbüntetését – mondta el Jablonski.
Közölte: tárcája hétfőn az ukrán féllel, valamint más, a bizonyítékok gyűjtésébe, a dokumentációs folyamatba bekapcsolódni szándékozó államok képviselőivel tárgyalt.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy ügyészekből, orvosokból, kriminológusokból álló nemzetközi csoportok utazzanak Ukrajnába a bűntettek helyszínére. Lengyelország kész akár még ezen a héten kiküldeni a szakértőket – tette hozzá.
Felidézte: Lengyelországban már léteznek olyan kezdeményezések, amelyek az ukrajnai menekültek körében tanúvallomásokat gyűjtenek az orosz háborús bűntettekről.
A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában legalább 330-350 holttestet találták az orosz csapatok elvonulása után, az áldozatok pontos száma még nem ismert. Az ukrán hatóságok hétfőn már vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében.

ORFK: több mint hétezren érkeztek hétfőn Ukrajnából

Magyarországra hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4426 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 2986-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 649 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy hétfőn 492 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.
Azt írták: az ukrajnai háború elől hétfőn 492 ember, köztük 204 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 50 ember, köztük 32 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – írták.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – közölték.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Több ukrán városban légiriadó van

Kedden reggel Ukrajna szinte minden régiójában megszólalt a légiriadó.

A Kyiv Independent szerint szirénákat aktiváltak a fővárosban, Kijevben, továbbá Cserkasziban, Csernyivciben, Dnyipropetrovszkban, Donyeckben, Ivano-Frankivszkban, Harkivban, Hmelnickijben, Kirovohradban,  Lvivben, Mikolajivban, Odesszában, Poltavában, Rivnében, Szumiban, Ternopilben, Vinnyicában, Volinban, Zaporitomzsirdzsában, Zaporitomjajban és Zaporizzsjában.

Keletre nyomulnak orosz csapatok, a Donbaszra koncentrálják az erőiket

Az orosz csapatok egy jelentős része a kelet-ukrajnai Szlovjanszk elleni offenzívára készül, hogy folytathassák előrenyomulásukat a keletukrajnai térség felé, ahol várhatóan összevonják őket a már most is a Donbaszban lévő csapatokkal – derül ki az Institute for the Study of War agytröszt legfrissebb értékeléséből.

A Szlovjanszk elleni orosz támadás lehet az ukrajnai háború következő kulcsfontosságú csatája – áll a jelentésben.

Ha Szlovjanszkot nem tudják elfoglalni az oroszok, akkor a keleti Donyeck és Luhanszk régiók elfoglalására irányuló törekvéseik „valószínűleg kudarcot vallanak”. Az orosz erők továbbra is alig vagy egyáltalán nem haladnak előre ezeken a területeken – állítja az agytröszt.

Az ukrán csapatok továbbra is tartják Mariupolt is, és valószínűleg súlyos veszteségeket okoznak az oroszoknak. Az orosz csapatok elhagyták az északi Csernyihiv és Szumi körüli területeket, és „valószínűleg a következő napokban teljesen kiürítik ezeket a régiókat” – írták.

Oroszországot felszólították arra, hogy ne használjon taposóaknát

Vezető tisztségviselők egy globális kampányban arra szólították fel Oroszországot, hogy ne használjon taposóaknákat az Ukrajnával vívott háborújában. Alicia Arango Olmos, a Kolumbia ENSZ-nagykövete Genfben hangsúlyozta ki, hogy az aknák csak áldozatokat okoznak, nem oldanak meg semmilyen problémát. Így megkérem az oroszokat, hagyják abba a használatukat.

Az Independent információi szerint az ukrán robbanóanyag-elhárító csoportok március 28-án betiltott gyalogsági aknákat találtak az ország keleti részén, Harkivban.

Ukrajna: 18 újságíró halt meg a háborúban

Az ukrán kormány szerint 18 újságírót öltek meg az országban Oroszország február 24-ei inváziója óta.

Azt is közölték, hogy további 13 újságíró megsebesült, nyolcat elraboltak vagy fogságba vittek, három újságíró pedig eltűnt.

Zelenszkij szerint minden oroszországi bűncselekmény dokumentálva van

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna nyomon követi az orosz erőkkel szemben felhozott háborús bűnöket – számolt be az Independent.

Már most mindent megteszünk, hogy a lehető leghamarabb azonosítsuk az összes orosz katonát, aki részt vett ezekben a bűncselekményekben – mondta, hozzátéve, hogy ezt Ukrajna az Európai Unió és a nemzetközi intézmények, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság segítségével hajtja végre.

Oroszok a mariupoli védőknek: ha leteszitek a fegyvert, megtarthatjátok az életeteket

Hétfő éjjel az orosz hadsereg ismét megadásra szólította fel Mariupol védőit – írja a RIA Novosztyi.

Közlésük szerint az oroszok a humanitárius helyzetre, valamint arra hivatkoztak, hogy a „militáns csoportok” nincsenek alárendelve a kijevi kormánynak. Azt üzenték a védőknek: ha leteszik a fegyvert, életben maradnak.

Sőt, állítólag még azt is felajánlották nekik, hogy Zaporizzsja irányában elhagyhatják a várost.

Washington: Oroszország Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja erőit

Az Egyesült Államok szerint Oroszország stratégiát váltva Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja katonai erőit – közölte hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó Washingtonban.

Sullivan szerint az orosz katonai vezetés az eddigi katonai kudarcok tükrében átdolgozza célkitűzéseit. „Oroszország átcsoportosítja haderejét, hogy támadó műveleteit Kelet- és Dél-Ukrajna térségeire összpontosíthassa” – mondta. Moszkva aztán az új stratégia keretében elért minden taktikai sikerrel hadművelete előrehaladását propagálhatja és elbagatelizálhatja korábbi kudarcait – tette hozzá.

Mindemellett Oroszország arra készülhet, hogy katonák tízezreit, további több tucat zászlóaljat csoportosítson át a frontvonalra – mondta az amerikai tisztségviselő. Hozzáfűzte, hogy az új offenzívával párhuzamosan Oroszország valószínűleg folytatja Ukrajna más térségeinek bombázását terrort keltve, illetve katonai és gazdasági károkat okozva.

Sullivan felhívta a figyelmet arra, hogy a háború ezen fázisa hónapokat, vagy akár még több időt is igénybe vehet.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján egyértelműen az orosz csapatokat vádolta a Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában történt vérengzés elkövetésével. Az orosz csapatok távozása után a helyi hatóságok beszámolói szerint több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak a településen.

„Úgy vélem, elég világos nemcsak nekünk, de a világ számára is, hogy orosz csapatok felelősek a bucsai atrocitásokért” – mondta Kirby. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudják pontosan megmondani, mely alakulatok, vagy esetleg csecsen csapatok voltak-e az elkövetők. „Mindazonáltal nem vitatjuk, hogy ez az atrocitás megtörtént, mégpedig az oroszok keze által” – jelentette ki.

Ukrán védelmi tárca: az orosz csapatok további támadásokat terveznek a keleti Harkiv városa ellen

Keddre virradóra az ukrán védelmi tárca arról számolt be, hogy az orosz csapatok további támadásokat terveznek a keleti Harkiv városa ellen. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint a város elfoglalását tervezik. Hozzátette, hogy Ukrajna keleti részén más térségekben is erősítést kapnak az orosz csapatok.

Már a kadétokat is viszik a frontra az oroszok

Az ukrán hadsereg hétfő esti hadműveleti tájékoztatójában azt írta: az oroszok már olyan nagy veszteségeket szenvedtek, hogy a tisztképzőkből is a frontokra viszik a kadétokat. 

Azt írták, hogy a szentpétervári katonai akadémián egy gyorstalpaló képzésben részesítik a kadétokat, akiket aztán nemsokára küldhetnek is a frontra.

Franciaország 35 orosz diplomatát utasít ki

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel – jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium.

A rövid közleményben kiemelték, hogy a döntés egy európai eljárás része.

„Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szavatolása” – olvasható a külügyi közleményben, amely néhány perccel azután jelent meg, hogy Németország nemkívánatos személynek minősítette és kiutasította a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt hasonló intézkedésekről döntött több európai ország az elmúlt napokban.

Brit hírszerzés: fontos terülteket foglaltak vissza az ukránok

A brit védelmi minisztérium kedd reggeli hírszerzési jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők számára elengedhetetlen a katonai felszerelés és a muníció pótlása az átcsoportosítás előtt.

A legfrissebb hírek szerint az orosz alakulatok gyorsan vonulnak vissza az észak-ukrajnai Kijev és Csernyihiv térségéből, céljuk pedig, hogy „megvessék a lábukat” a keleti és a déli országrészben.

A védelmi minisztérium továbbá azt is megerősíti továbbá, hogy az oroszok kivonulása miatt az ukrán erők újra ellenőrzésük alá vonták az ország északi részén lévő kulcsfontosságú területeket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 5 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/C605aP9hlX

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/t8wlPfCrqd

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) April 5, 2022

Vang: Kína a béketárgyalások előmozdítására törekszik

Kína az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalások előmozdítására törekszik – mondta el Vang Ji kínai külügyminiszter Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetése során.

A kínai külügyminisztérium hétfő késő esti közleménye szerint Vang hangsúlyozta: Kína történelmi és kulturális hagyományainak, valamint egységesen alkalmazott külpolitikájának megfelelően a béke pártján áll, és elutasítja a háborút. Hozzátette: az ukrajnai kérdésben Peking nem törekszik geopolitikai haszonszerzésre, és nem tesz olyat, amivel tovább élezné a feszültségeket. „Egyetlen őszinte célunk a béke” – fogalmazott.
A kínai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy a háború egyszer mindenképpen véget ér majd, kulcsfontosságú mindazonáltal levonni a szükséges következtetéseket ebből a fájdalmas élményből Európa hosszan tartó biztonságának védelme érdekében. Leszögezte: Kína kész fenntartani objektív és méltányos álláspontját, és a „maga módján” építő szerepet betölteni az európai biztonsági mechanizmus kialakításában. Elmondta: bízik abban, hogy az ukrán kormány megfelelő bölcsességgel és autonómiával rendelkezik ahhoz, hogy megtegye a saját népe alapvető érdekeit szolgáló választást.
Kuleba reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is fontos szerepet tölt majd be az összecsapások megszüntetésében, és megköszönte az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyt. Az ukrán fél – mondta, – még mindig azon fáradozik, hogy folytatódhassanak a tárgyalások az orosz féllel, és tartós megoldást találjanak.
Vang Ji köszönetet mondott ukrán kollégájának az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok evakuálásában nyújtott segítségéért, és reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban is hatékony intézkedéseket alkalmaznak majd az önként ott maradó kínaiak biztonságának szavatolására. Kuleba megígérte, hogy mindent elkövetnek ennek érdekében.
A két fél a hivatalos beszámolók szerint utoljára március 1-jén egyeztetett egymással telefonon. Kuleba akkor azt a kérést intézte kínai hivatali kollégájához, hogy Peking a Moszkvával ápolt, jó kapcsolatait felhasználva működjön közre az orosz invázió megállítása érdekében. Kína mindazonáltal tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország ellen alkalmazott, nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására.

Lavrov: rossz lelkiismeretre vall Biden Putyinra vonatkozó kijelentése

Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfőre vonatkozó kijelentése azt mutatja, hogy az amerikai politikusoknak rossz a lelkiismeretük – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában az Arab Liga kapcsolattartó csoportjával Ukrajnáról folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón.

„Ez a kijelentés mindenekelőtt arra vall, hogy sok amerikai politikus, aki az iraki háborút a jól ismert ürügyekre hivatkozva kezdeményezte, aki a NATO-partnerekkel együtt tönkretette Líbiát, aki behatolt Szíriába, általában nem áll jól a lelkiismeretével” – mondta a miniszter.
Lavrov Bidennek azt a kijelentését kommentálta, amely szerint Putyin háborús bűnös.
Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az orosz ENSZ-képviselet hétfőn New Yorkban sajtótájékoztatót tart a bucsai incidensről, amelyen részletes anyagokat fognak bemutatni az ott történtek valódi természetéről. Elvetette a vádat, amely szerint az orosz hadsereg atrocitásokat követett volna el az ukrán civil lakosság ellen.
Beszámolt róla, hogy az orosz és az ukrán delegáció videokonferencia keretében folytatja az „intenzív” tárgyalásokat. Kifejezte reményét, hogy Kijev küldöttségét az ukrán nemzeti érdekek, nem pedig a „messziről jött tanácsadók” fogják vezérelni.
Mint mondta, a cél az, hogy az orosz „különleges hadművelet” Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett céljai rögzítésre kerüljenek a készülő megállapodásban. A miniszter szerint a március 29-én Isztambulban tartott forduló eredményei alapján az orosz fél úgy véli, hogy az ukrán delegáció álláspontjában realizmus jelent meg Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státusával, továbbá a Krím, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” jogállásával kapcsolatban.
Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő hétfő este ismertette a friss hadijelentést, amely szerint orosz légierő repülőgépei a nap folyamán 17 ukrán katonai célpontot, köztük két parancsnoki állást és egy kommunikációs központot semmisítettek meg. A tábornok azt mondta, hogy a luhanszki „népi milícia” egységei blokád alá vették Novotoskivszke, Borivszke és Metyelkino települést.
Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn arról számolt be Putyin elnöknek, hogy az új állami fegyverkezési program célja „nem hagyományos” fegyverek, köztük irányított energiájú fegyverek, kinetikus fegyverek, valamint mesterséges intelligenciát és robotikai rendszereket alkalmazó vezérlőrendszerek létrehozása lesz. A programot várhatóan 2023 közepén terjesztik be jóváhagyásra az államfőnek.

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését kérte Zelenszkij bukaresti beszédében

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését, a civilek ellen elkövetett atrocitások felelőseinek megbüntetését és Ukrajna hatékonyabb támogatását kérte a demokratikus világ vezetőitől hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román parlament előtt mondott beszédében.

Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.
Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.
Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.
Az ukrán elnök köszönetet mondott a románoknak, amiért befogadták és támogatják a háború elől menekülő ukránokat, és kifejezte meggyőződését, hogy Románia az újjáépítésben is segíteni fog. Ukrajna azt kéri partnereitől, hogy segítsék egy-egy Oroszország által lerombolt ukrajnai régió vagy város helyreállítását.
Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson „minden lehetséges védelmet”.
Az ukrán elnök a bukaresti parlament vezetőinek felkérésére intézett beszédet a román törvényhozókhoz. A kétkamarás parlament házelnökei – Florin Citu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnök – felszólalásukban elismeréssel beszéltek a megszállók ellen küzdő ukrán nép hősiességéről, elítélték a civilek elleni atrocitásokat, a bucsai vérengzés elkövetőinek bíróság elé állítását sürgették, és az orosz csapatok azonnali kivonását követelték Ukrajna egész területéről.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök azt ígérte: Románia mindent megtesz azért, hogy a területére menekült ukrán állampolgárok számára megfelelő életkörülményeket biztosítson, és az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok célba jutását is segíti.

Így álltak a frontok hétfőn

A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk!