Az orosz-ukrán háború 34. napja – FRISSÜL

Immár harmincnegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Kreml: rendezésről és a gázkereskedelem rubelesítéséről tárgyalt Putyin és Macron

Az ukrajnai háborúról folytatott isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokról, a humanitárius helyzetről és a gázkereskedelem rubelre történő átállításának kérdéséről folytatott telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök – közölte a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin beszámolt Macronnak arról, hogy az orosz hadsereg Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során milyen lépéseket tesz a humanitárius segítségnyújtás és a civilek biztonságos evakuálása érdekében. A közlemény értelmében a humanitárius kérdésekre a felek kiemelt figyelmet fordítottak.
Az orosz elnök a mariupoli civileknek nyújtott segélyről és az emberek evakuálásáról beszámolva azt hangsúlyozta, hogy a városban kialakult nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében „az ukrán nacionalista harcosoknak fel kell hagyniuk az ellenállással és le kell tenniük a fegyvert”.
A felek kitértek arra az orosz döntésre is, hogy az orosz földgázszállításokért rubelben kell majd fizetni.
Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalan országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.

Sojgu: a háború első szakaszának fő feladatait végrehajtották

Az ukrajnai „különleges hadművelet” első szakaszának fő feladatait végrehajtották, az ukrán fegyveres erők harcképessége jelentősen csökkent, ami lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence „felszabadítására” történő összpontosítást – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői konferenciáján.

Mint mondta, a légteret az orosz haderő uralja, az ukrán légierő és a légvédelmi rendszer gyakorlatilag megsemmisült. A tárcavezető szerint a 152 ukrán repülőgépből 123, a 149 helikopterből 77, a 180 nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerből 152 megsemmisült, a haditengerészet megszűnt, az összes szárazföldi és légiszállítású támadó alakulat pedig jelentős veszteségeket szenvedett.
„Az orosz fegyveres erők mindaddig folytatni fogják a különleges katonai műveletet, amíg a kitűzött célokat el nem érik” – mondta Sojgu.
Az egyik helyettese, Alekszandr Fomin ugyanakkor, az ukrán féllel Isztambulban folytatott tárgyalási fordulót követően kijelentette, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti a katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében .
Sojgu arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „megfelelő választ” fog adni, ha NATO-országok harci repülőket és légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának. Azt mondta, hogy az elmúlt két hét alatt mintegy hatszáz külföldi zsoldost semmisítettek meg ukrán területen és tovább ötszáz elhagyta az országot. A miniszter megígérte, hogy a tavasszal behívandó sorkatonákat nem fogják konfliktus-övezetbe vezényelni. Az új behívási idény április 1-jén kezdődik.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Moszkva dokumentál minden olyan bűncselekményt, amelyet Ukrajnában az orosz katonák ellen követnek el, a tetteseket pedig bíróság elé fogja állítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi médiában „borzalmas videofelvételek” jelentek meg az orosz hadifoglyok ellen elkövetett ukrán atrocitásokról.
Az orosz hadifoglyok kínzásának témája az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon is felmerült. Az ukrán küldöttség ígéretet tett rá, hogy kivizsgálja az ügyet a legkeményebb intézkedéseket fogja meghozni az orosz katonákat bántalmazó bűnözőkkel szemben.
Vlagyimir Samanov, az orosz parlamenti alsóháznak a civil társadalom, közéleti és vallási egyesületek fejlesztésével foglalkozó bizottsága helyettes vezetője kijelentette, hogy orosz kommandósok elfogták a hadifoglyok két kínzóját. A képviselő szerint mindkét elfogott a harkivi Metaliszt szurkolói csoportjának tagja és elismerte bűnösségét.
Az orosz bűnüldöző szervek és a védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg az elfogás hírét. Samanov korábban a ház védelmi bizottságának elnöke, előtte pedig az orosz légideszant erők parancsnoka volt.
Sojgu egyébként szólt az orosz haderő által kifejtett ukrajnai humanitárius tevékenységéről is. Az mondta, hogy a hadsereg 684 humanitárius akciót hajtott végre és 67 079 tonna rakományt szállított 210 településre.
Zaharova azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a polgári áldozatokat. Mint mondta, Ukrajnából „és” a Donyec-medencei szakadár „köztársaságokból” a háború kezdete óta 469 ezer embert, köztük 97 ezer gyereket menekítettek ki.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak „hazugságnak” nevezte azokat a nyugati sajtóban megjelent ukrán vádakat, amelyek szerint Mariupolból erőszakkal szállítják Oroszországba az ukrán állampolgárságú civileket. Hozzátette, az orosz hadsereg segít a lakosoknak az ostromlott városból biztonságos ideiglenes szállásra távozni. Azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat” hogy a menekülni próbálók hátába lőnek.
Peszkov azt mondta: az összes orosz felmérés azt mutatta ki, hogy mind az elnök, mind a „különleges hadművelet” támogatottsága megnőtt az elmúlt hetekben. Rámutatott, hogy az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt adata szerint március 13. óta 68-ról 73 százalékra nőtt az ukrajnai orosz invázió támogatottsága.
Közölte, hogy Roman Abramovics milliárdos orosz üzletember nem tagja az Ukrajnával Isztambulban tárgyaló orosz küldöttségnek, mindkét fél jóváhagyásával tevékenykedik a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatok fenntartásában. A szóvivő az „információs háború” részének és „valótlannak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Abramovicsot és az ukrán tárgyalódelegáció tagjait megpróbálták megmérgezni.

Az ukrán vezérkar megerősítette egyes orosz alakulatok kivonását Kijev és Csernyihiv térségéből

Az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Fehéroroszországba.

Az orosz fél az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalása után jelentette be, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Az ukrán vezérkar hozzátette viszont azt is, hogy az orosz erőket az ország keleti részében, Harkiv és Donyeck irányában tovább erősítik. Harkiv városát változatlanul blokád alatt tartják, az északkeleti országrészben fekvő Szumi környékéről pedig csapatokat vontak el, de Ukrajnán belül más területekre csoportosítják át azokat – írta jelentésében a vezérkar.
Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.
Szintén a vezérkar adott hírt arról, hogy ukrán katonák újabb magasrangú orosz katonai vezetővel végeztek: a Harkiv térségében folyó harcok közben megölték Gyenyisz Kurilo ezredest, a 200. gépesített lövészdandár parancsnokát.
Mikola Melnicsuk, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyeszékhelyű város polgármestere közben az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban, Sztarokosztjantyiniv településen lévő légi bázisra, megsemmisítve az ottani üzemanyag- és kenőanyag-készleteket. A polgármester információi szerint a támadás következtében személyi sérülés nem történt. A repülőtér ellen korábban már két támadás volt: a nyílt háború kezdetének másnapján öt rakétát lőttek ki rá az orosz erők, majd március 6-ra virradó éjjel újab rakétacsapást mértek rá, ez utóbbiban hárman sérültek meg – emlékeztetett a hírportál.
A dél-ukrajnai Herszon megyében újabb város polgármesterét rabolták el az orosz csapatok – közölte az ukrán főügyészség. Hola-Prisztany városvezetőjét az ukrán közlés szerint orosz katonák lőfegyverekkel fenyegetve ejtették fogságba. További részletek egyelőre nem ismertek.
Közben a mikolajivi megyei tanács épületének romjai alól már 12 holttestet emeltek ki, és a kimentett sérültek száma 33-ra nőtt – közölte kedd este a katasztrófavédelmi szolgálat. A dél-ukrajnai megyeszékhelyen a reggeli órákban csapódott be orosz lövedék a kilencemeletes hivatali épületbe, amely a robbanás következtében szinte teljesen összeomlott.
Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnok-helyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Volodimir Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat. „Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – hangoztatta a parancsnokhelyettes. Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar „népirtásnak” nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet.

Párizs szerint jelenleg nem lehetséges humanitárius akció Mariupolban

Nem adottak jelenleg a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez a következő napokban az orosz hadsereg által körbevett és ostrom alatt álló ukrajnai Mariupol lakosságának megsegítésére – jelentette ki kedd este a francia elnöki hivatal Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb telefonos megbeszélése után.

Ez volt a kilencedik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a csaknem egyórás megbeszélés témája a Franciaország, Törökország és Görögország által Mariupolban tervezett evakuációs művelet volt, amelyről az orosz elnök azt mondta, hogy „gondolkozni fog rajta”, mielőtt választ ad.
Franciaország addig is folytatni kívánja az erőfeszítéseket, miután Párizs megítélése szerint a helyzet „drámai és katasztrofális” Mariupol azon 170 ezer lakója számára, aki még a városban van.
A Kreml megerősítette az AFP hírügynökségnek, hogy Vlagyimir Putyin elmondta a francia elnöknek: „a nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista harcosoknak fel kell hagyniuk az ellenállással és le kell tenniük a fegyvert”.
A francia elnöki hivatal nem kívánta kommentálni az ukrajnai háborúról folytatott isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokat.
„Először az ukránokkal szeretnénk egyeztetni” – jelezte az Elysée-palota, hozzátéve, hogy Emmanuel Macron hamarosan beszél telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
„Egyelőre a háború folytatódik, a követeléseink pedig ugyanazok, ez pedig a tűzszünet” – mondta a francia elnöki forrás.
Az orosz elnök az Elysée-palota szerint a megbeszélés során megerősítette francia kollégájának, hogy a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra, s úgy vélte, hogy ez megfelel a szállítási megállapodásoknak. Ezzel azonban a francia elnök nem értett egyet, hasonlóan a G7 országcsoporthoz, amely pénteki csúcstalálkozóján Moszkva lépését az érvényes földgázszállítási szerződések „egyoldalú és egyértelmű megsértésének” nevezte.

Elképesztő drónfelvétel arról, hogy mi maradt a harcok után Trosztyanecből

Tobias Schneider, a Global Public Policy Institute kutatója szerint „elképesztőnek” tűnnek az orosz veszteségek az ukrajnai Trosztyanecben, a falu tele van megsemmisült orosz katonai járművekkel.

A stratégiai szempontból fontos település az elsők között volt, amit az ukrán erők visszafoglaltak, az orosz hadseret többsége előző hét pénteken hagyta el a falut” – írja a Sky News.

Az alábbi videón látható, hogy mi maradt Trosztyanecből a harcok után.

Blinken nem lát orosz részről elmozdulást

Az Egyesült Államok kételkedik Moszkva komolyságában az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon – jelentette ki kedden Marokkóban tartott sajtótájékoztatóján Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután előrehaladást jelentettek be az Isztambulban folytatott ukrán-orosz tárgyalásokon.

„Semmi olyat sem látok, amely arra engedne következtetni, hogy tényleges elmozdulás történt volna Oroszország részéről” – mondta az amerikai külügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor: Washington támogatja, ha Ukrajna úgy látja, hogy előrelépés történt. A keddi isztambuli tárgyalások után Oroszország megígérte, hogy radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.

„Egy dolog, amit mond, és más dolog, amit tesz Oroszország. Mi arra összpontosítunk, amit tesz” – tette hozzá Blinken, aki úgy vélte, hogy az ukránok a „szó szerint a fejükhöz szorított pisztollyal” tárgyalnak.

„Oroszország továbbra is kegyetlenül bánik Ukrajnával és a lakosságával, ebben a pillanatban is, amikor erről beszélünk „- állította Blinken, aki előzőleg hosszú tárgyalást folytatott marokkói vendéglátójával, Nászir Burita külügyminiszterrel.

Az amerikai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy „azonnal vessen véget az agressziónak, és vonja ki a csapatait” Ukrajnából.

Egyetlen nap alatt 43 orosz diplomatát utasítottak ki európai országokból

Négy európai ország összesen 43 orosz diplomatát utasított ki kedden – számolt be róla a Fox News.

Hollandia 17 orosz állampolgárt tiltott ki az országból, akiket diplomatának álcázott hírszerző tisztnek minősített, míg Belgium 21 orosz diplomatát utasított ki, akikről Sophie Wilmes belga külügyminiszter szerint bebizonyosodott, hogy kémkedésben és „befolyásolási tevékenységben” vettek részt.

A Cseh Köztársaság 72 órát adott egy orosz diplomatának, hogy elhagyja az országot, továbbá Írország négy magas rangú orosz tisztviselőt szólított fel a távozásra, mert olyan tevékenységet végeztek, ami nem felel meg a „diplomáciai magatartás nemzetközi normáinak”.

Elhúzódó recessziót okozna Európában az orosz energiahordozók importjának leállítása

A Berlini DIW gazdaságkutató intézet kalkulációi szerint a koronaválsághoz mérhető recessziót okozna és a GDP-növekedés mértékét hosszú ideig fékező hatással lenne a német és az európai gazdaságra az orosz energiahordozók importjának leállítása.

Oroszország ukrajnai hadműveletei miatt számos nyugati ország szankciókat léptetett életbe Oroszország, különösen a pénzügyi szektor ellen. Az Európai Unió és Németország azonban még nem jutott dűlőre a szankciók, konkrétan az orosz energiahordozók importjára vonatkozó embargó kérdésében.
A német kormány ugyanis vonakodik importtilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, mert az súlyos hatással lenne saját gazdaságára is. De ugyanez a helyzet, ha Oroszország függeszti fel a szállításokat.
A DIW gazdaságkutató intézet elemzése megállapítja, hogy az energiaszállítások leállása Németországban elhúzódó recesszióhoz vezetne, amely hat negyedév után háromszázalékos GDP-csökkenésnél érné el a mélypontját. Az alapforgatókönyv szerint a GDP-növekedést fékező hatás pedig körülbelül tíz évre húzódna el. Az energiaimport befagyasztása az inflációt pedig akár 2,3 százalékponttal is tovább erősítené.
A recesszió súlyossága tehát a koronaválság okozta recesszióhoz mérhető, de ahhoz hasonlóan célzott makrogazdasági intézkedésekkel nagymértékben korlátozható lenne.
A DIW szerint egy embargónak a német gazdaságra mért hátrányos hatása is tovább gyűrűzne a többi uniós tagországra. Ha német embargó lépne életbe, vagy Oroszország leállítaná a szállításokat, az más euróországokat is érintene, amelyek szintén recesszióba kerülnének. Az olyan exportorientált ország estében pedig, mint Németország, ez visszaütne és tovább nehezítené a helyzetét. Összességében pedig az így kialakult helyzet az Európai Központi Bankot (EKB) is lépéskényszerbe hozná.
Egy energiahordozó-embargó tehát súlyos nyomokat hagyna az egész régió gazdaságán: a GDP mintegy hat negyedév után jó három százalékkal csökkenne Észak- és Dél-Európában egyaránt, a gazdasági aktivitás pedig még 40 negyedév után sem érné el az ukrajnai háború előtti szintet.
Mivel az embargó termelékenységi sokként hat a gazdaságra, a termelési lehetőségek gyorsabban csökkennek, mint a lakosság jövedelme. Vagyis mivel a lakossági fogyasztás egyelőre nem omlana össze, a visszaesés mértékét nem fokoznák negatív keresleti hatások. Éppen ellenkezőleg, még tompítanák is, mivel a kereslet meghaladná a kínálatot, és ennek következtében az árak tovább emelkednének.
Az infláció így kezdetben több mint két százalékponttal emelkedne. Ennek ellensúlyozására a DIW középtávon az irányadó kamatláb 0,5 százalékpontos emelésével számol. Ami középtávon viszonylag hatékonyan visszafogná az inflációs nyomást. Amennyiben viszont az EKB nem emelné meg az irányadó kamatlábat, hogy ne rontson a finanszírozási és hitelezési kondíciókon, az a DIW modelljében feltételezettnél enyhébb recesszióhoz vezetne.
A DIW feltételezése szerint az uniós tagállamok költségvetési politikája az államadósságnak az embargó előtti szintre csökkentésére összpontosítana. A fiskális politika nem hozna tehát további stabilizációs intézkedéseket a GDP csökkenésének mérséklése érdekében, de ennek köszönhetően viszont lenne némi mozgástere az embargó nemkívánatos makrogazdasági következményeinek a tompítására.
Az orosz gazdaságra egy energiaembargó súlyos csapást mérne, mivel Oroszország bruttó hazai termékének közel 30 százalékát a kőolaj, a szén és a földgáz értékesítésével teremti elő. Még ha Oroszország képes is lenne eladni elsődleges energiahordozóinak egy részét harmadik országoknak, például Kínának, feltételezhető, hogy jelentős árengedményt lenne kénytelen „lenyelni”.
Ennek megfelelően az energiaimport befagyasztása destabilizálhatja az orosz gazdaságot, és nyomást gyakorolhat az orosz kormányra, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni háborúval – írja a DIW elemzése.
Fontos tényező viszont az is, hogy az import befagyasztása helyettesítő folyamatokat indítana el a nyugat-európai iparágakban, például felgyorsítaná az átállást a megújuló energiákra – mégpedig gazdaságilag visszafordíthatatlan módon. Segítve ezzel a klímavédelmi beruházási programot. Ez járulékos hatásként tartósan gyengítené az oroszok pozícióját a nemzetközi energiapiacokon – bárhogy is érjen véget a háború.

Orosz főtárgyaló: a katonai műveletek csökkentése nem tűzszünet

Oroszország ígérete, hogy csökkenti a katonai műveletek mértékét Kijev és Észak-Ukrajna környékén, nem jelent tűzszünetet – mondta Moszkva vezető tárgyalója az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon.

Ez nem tűzszünet, de az a törekvésünk, hogy elérjük a konfliktus fokozatos csökkentését, legalább ezeken a frontokon – mondta Vlagyimir Medinszkij a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Oroszország azt ígérte, radikálisan csökkentik a katonai tevékenységet Kijevben és Csernyihivben.

Találat érte a mikolajivi megyei kormányzói hivatalt, halottak

Orosz lövedék csapódott be kedden a dél-ukrajnai Mikolajivban, a megyei kormányzói hivatal épületébe, eddig három holttestet emeltek ki a romok alól – jelentette az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál az MTI délutáni összefoglalója szerint.

A szolgálat hozzátette, hogy a halálos áldozatok mellett 22-en sérültek meg, közülük 18-at a romok alól mentettek ki. A becsapódástól a kilencszintes épület az elsőtől a kilencedik emeletig összeomlott, de tűz nem keletezett. A mentést végzők tovább kutatnak túlélők és holttestek után.
Közben az ukrán sajtó jelentette: Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség tagja kedden az Isztambulban zajló újabb egyeztetések szünetében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a mostani forduló napirendjén főként az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciák, a tűzszünet életbe léptetése és humanitárius kérdések szerepelnek.
„Jelenleg több fontos kérdésben is intenzív egyeztetések folynak. A legfontosabb az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodás. Csak ezzel a szerződéssel fejezhetjük be a háborút úgy, ahogy Ukrajnának szüksége van rá. Ugyanilyen fontos pont a tűzszünet, amelyet annak érdekében kell életbe léptetnünk, hogy meg tudjuk oldani a felgyülemlett humanitárius problémákat” – fogalmazott a tisztségviselő.
Podoljak hozzátette, hogy „ma van egy másik probléma is, amely egyre nagyobb és nagyobb: ez a háború, a gyűlölet eszkalációja, a hadviselés szokásainak és szabályainak megsértése”. Szavai szerint időről időre ennek vagy annak a nemzetnek a megsemmisítésére szólítanak fel az „éterben”, megsértik a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt. Podoljak konkrétumokat nem mondott, de megjegyezte: „az ukrán fegyveres erők gondoskodnak arról, hogy az orosz hadifoglyok jogai ne sérüljenek, és ugyanezt várják el az orosz féltől is”.
Az ukrán delegáció javasolja Oroszországnak, hogy a megállapodás külön pontjában rögzítsék, hogy a Krím és Szevasztopol státusának kérdése 15 éven belül, kétoldalú tárgyalásokon kell megoldani – mondta el a tanácsadó.
Roman Abramovics orosz oligarcha Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélést az ukrán és az orosz küldöttségek tárgyalásának megkezdése előtt, David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az ukrán delegáció tagja pedig négyszemközt konzultált Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóval, az orosz küldöttség vezetőjével. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a mostani forduló előtt kijelentette: Kijev meg fogja megvitatni az orosz féllel a tárgyalások eredményeként elfogadott kompromisszumokról majdan tartandó ukrajnai népszavazás kérdését. Leszögezte: Ukrajna belügyének tekinti, hogy miről rendez referendumot.
Közben a kijevi vezérkar napi helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy az orosz hadsereg továbbra is támadja ukrán városok lakónegyedeit és polgári infrastruktúráját, utóbbiból elsősorban üzemanyagraktárakat vesz célba. Az utóbbi napokban az ország nyugati részében ért találat több üzemanyagraktárt.
„A nemzetközi humanitárius jogot megsértve, Kijev, Zaporizzsja, Csernyihiv, Herszon és Harkiv megyék megszállt településein az orosz erők terrorizálják a helyieket: lakóházakat ágyúznak, civileket kergetnek el vagy ejtenek túszul, lopnak és fosztogatnak” – állította jelentésében a vezérkar. Hozzátették, hogy eközben az ukrán fegyveres erők keleti, délkeleti és északkeleti irányban folytatják a védelmi műveleteket, „sikeresen visszatartják az ellenséget, bizonyos területeken sikeres ellentámadásokat hajtanak végre”. Mint elmondta: „egyebek mellett Donyeck és Luhanszk megyékben az ukrán erők hét ellenséges támadást vertek vissza, 12 harckocsit, 10 gyalogsági harcjárművet és 3 egyéb katonai járművet semmisítettek meg”.
A vezérkari jelentés szerint az ukrán légierő rakéta- és bombacsapásokat hajtott végre olyan helyeken, ahova az orosz erők legénységet és haditechnikai felszereléseket csoportosítottak”. Az ukrán légierő nyugati parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy Lviv megye fölött megsemmisítettek két orosz rakétát.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 127 orosz repülőgépet, 129 helikoptert, hét hadihajót, 597 harckocsit, csaknem 1710 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Friss térképen az orosz invázió

A reményteljesnek tűnő mai isztambuli tárgyalások tükrében is érdekes, hogyan állnak jelenleg a frontok Ukrajnában. Mutatjuk hát szokás szerint a brit védelmi minisztérium délutáni, aktuális haditérképét.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 29 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/hXgJY6nLcG

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/W8fq5w8hYL

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 29, 2022

Ukrán tárgyaló: elegendőek a feltételek egy Zelenszkij-Putyin találkozóhoz

Az ukrán elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin első találkozójának feltételei a február 24-i orosz invázió kezdete óta először „megfelelőek” az orosz-ukrán tárgyalások keddi törökországi újabb fordulója után – közölte Ukrajna főtárgyalója.

Mint arról a Le Figaro is beszámolt, David Arakhamia szerint a keddi, isztambuli találkozó eredményei elegendőek egy államfői szintű találkozóhoz.

Moszkva a konfliktus kezdete óta eddig visszautasította Kijev ilyen jellegű javaslatait.

Lviv polgármestere elárulta szerinte meddig tart még a háború

Lviv polgármestere, Andriy Sadovyi az ukrajinszka pravda ukrán hírportálnak adott interjújában elmondta, a rakétatámadások következtében a város olaj-és üzemanyag készletei megsemmisültek. A polgármester szerint az elpusztított nyersanyagok egy része exportálásra várt, míg a mennyiség döntő hányadát a közelgő mezőgazdasági munkákra tartogatták. Sadovyi az interjúban méltatta az ukrán hatóságok munkáját, akik a szombati rakétabecsapódások után a lehető leggyorsabban oltották el a kigyulladt üzemanyag raktárakat ,valamint az eddig keletkezett károkat is példaszerűen hárították el.

„Általánosságban elmondható, hogy ebben a hónapban minden szolgálat fenomenális koherenciát és minőségi munkát mutat, beleértve a rendőrséget, a biztonsági szolgálatot és a területvédelmet”- mondta Sadovyi. A háború lehetséges kimenetelével kapcsolatban elmondta, meglátása szerint váltakozó formában, de a harcok nyár végéig valószínű el fognak húzódni.

Isztambuli béketárgyalás: Ukrajna biztonsági garanciákért cserébe elfogadná, hogy nem lesz a NATO tagja

A BBC úgy összegez: Ukrajna elfogadná a semleges státuszt – Oroszország egyik legfontosabb követelését – biztonsági garanciákért cserébe, közölték az ukrán delegáció képviselői az isztambuli fegyverszüneti tárgyalás után. A semleges státusz azt jelentené, hogy Ukrajna nem csatlakozna semmilyen katonai szövetséghez, például a NATO-hoz, és nem is létesítene NATO-támaszpontokat a területén. Lengyelország, Izrael, Törökország és Kanada is a lehetséges biztonsági garanciavállalók között szerepelhetne Ukrajna számára.

A javaslat egy 15 éves konzultációs időszakot is tartalmazna az elcsatolt Krím félsziget státuszáról – közölték az ukrán delegáltak. Szerintük a jelenlegi ukrán javaslatok elégséges alapot jelentenek ahhoz, hogy indokolt legyen egy találkozó Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között, hozzátéve, hogy várják erre Oroszország válaszát.

Isztambuli béketárgyalás: az oroszok „drasztikusan” mérsékelnék Kijev és Csernyihiv környékén az offenzívát

Erről tájékoztatta az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökséget. Az isztambuli orosz-ukrán tárgyalások után kiadott közleményt Alekszandr Fomin védelmi miniszterhelyettes olvasta föl.

„Tekintettel arra, hogy az Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentes státuszáról szóló szerződés előkészítéséről, valamint Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításáról szóló tárgyalások gyakorlati szakaszba értek, a mai találkozón megvitatott elvek figyelembevételével az orosz védelmi minisztérium a kölcsönös bizalom növelése és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételek megteremtése, valamint a végső cél – a fent említett szerződésben való megállapodás és annak aláírása – elérése érdekében úgy döntött, hogy radikálisan, drasztikusan csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv környékén” – áll a minisztérium közleményében.

Isztambuli béketárgyalás: semlegesség, külföldi katonai támaszpontok mellőzése is felmerült

Az ukrán delegáció közlése szerint a keddi, isztambuli tárgyaláson egy „biztonsági garanciarendszerről” egyeztettek, amely olyan intézkedéseket tartalmazna, hogy például Ukrajna területén ne legyenek külföldi katonai támaszpontok. Ebben a folyamatban olyan országok, mint Törökország, Lengyelország és Kanada tekinthetők a garanciavállalóknak.

Az ukránok azt is megerősítették, hogy hajlandók belemenni a semlegességbe, vagyis hogy nem csatlakoznának a NATO-hoz, de minden orosz követelésről népszavazást kellene tartaniuk, a cél viszont a teljes és tartós tűzszünet.

A békére törekvő javaslatok egy 15 éves konzultációs időszakot is tartalmaznának az elcsatolt Krím státuszáról, és csak teljes tűzszünet esetén léphetnének hatályba.

Moszkva „konstruktívnak” nevezte a keddi tárgyalásokat, a fejleményeket Vlagyimir Putyin orosz elnöknek továbbítják, ő dönt minden továbbiról.

Emberiesség elleni bűntett Mariupol megtámadása Zelenszkij szerint

Amit az orosz erők Mariupolban művelnek, az emberiesség elleni bűntett, amely a világ szeme előtt zajlik – fogalmazott az ukrán elnök, azt állítva, hogy az orosz hadsereg szándékosan lakóházakat bombáz a hetek óta ostrom alatt lévő kikötővárosban.

A támadások brutalitása borzalmasabb annál is, mint amit a második világháborúban láttunk – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij elmondta, hogy hét ember meghalt és huszonkettő megsebesült kedden a dél-ukrajnai Mikolajiv városában, ahol a regionális önkormányzat székhelyének kilencemeletes épületét érte orosz rakétacsapás. Az elnök állítása szerint Mikolajivban nem voltak katonai célpontok, az ott élő emberek nem jelentettek fenyegetést Oroszországra, mégis az orosz erők célpontjává váltak.

Már hét halottja van a mikolajevi orosz támadásnak

Legalább heten meghaltak, 22-en megsebesültek a az orosz légitámadásban, írta a Kyev Independent.

⚡️At least 7 killed by Russian attack in Mykolaiv.

Russian forces destroyed Mykolaiv’s regional state administration building in the morning of March 29. At least seven people were found dead under the rubble, while 22 others were injured, the State Emergency Service reported.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 29, 2022

In #Nikolaev, the bodies of 7 people were removed from the rubble of the administration building. More than 20 people were injured in varying degrees of severity. pic.twitter.com/1oNWeGC49C

— NEXTA (@nexta_tv) March 29, 2022

Sojgu: Az orosz hadsereg Donbaszra koncentrálhat

Az ukrán hadsereg meggyengült, így Oroszország most a Donbasz „felszabadítására” koncentrálhat – írta a Kyev Independent Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter mai bejelentésére hivatkozva.

⚡️Russia’s Defense Minister Sergei Shoigu said on March 29 that Russia “significantly reduced” the Ukrainian military’s combat power and can now focus on the key objective of „liberating Donbas.”

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 29, 2022

Végre biztató fejlemények! – véget értek az isztambuli béketárgyalások

Az előzetes várakozásokhoz képest mégis számottevő eredménnyel zárult az isztambuli ukrán–orosz diplomáciai egyeztetés. A tárgyalások hatására az orosz haderő csökkenti a Kijev és Csernyihiv mellett állomásozó csapatainak létszámát – jelenti a Kárpáti Igaz Szó.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője három fő pontban foglalta össze az isztambuli béketárgyalások eredményeit:

• Ukrajna kész lemondani a NATO-tagsáról és semleges státuszt felvenni, cserébe konkrét biztonsági garanciákat kér. Ebben Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország mellett Németország, Törökország, Kanada, Olaszország, Izrael és Lengyelország venne részt. Amennyiben Ukrajnát katonai fenyegetettség érné a jövőben, a felsorolt országoknak kötelessége lenne katonai segítséget és védelmet nyújtani, beleértve a légtárzárat is. Az elképzelések szerint erről a kérdésről referendum döntene Ukrajnában, amit alkotmányba foglalnának és a megállapodást valamennyi partnerország parlamentjének ratifikálnia kellene. A Kijev biztonságáért kezességet vállaló országoknak támogatniuk kell Ukrajna EU-s tagságának elérését.
• A biztonsági garanciákról szóló megállapodás nem terjedne ki a Krím félszigetre, a Donyecki és a Luhanszki “népköztársaságokra”. A Krím kérdését például az elkövetkező 15 évben diplomáciai úton kísérelnék meg rendezni.
• A kelet-ukrajnai megszállt területek kérdését személyesen tekinti majd át Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Orosz részről azt közölték, hogy a tárgyalóasztalnál lezajlott egyeztetésekről és az ukrán képviselők által átadott írásos anyagokról tájékoztatják Putyin elnököt és utána fogalmaznak meg további bejelentéseket. Ám a deeszkaláció érdekében csökkentik a Kijevnél és Csernyihivnél állomásozó orosz csapatok létszámát. A pozitívnak tekinthető fejlemények hatására azonnal csökkent a kőolaj világpiaci ára.

Fővárosi kormányhivatal: csaknem ezer menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

Csaknem ezer ukrajnai menekülőnek segítettek a budapesti humanitárius tranzitponton hétfőn – tájékoztatta a fővárosi kormányhivatal kedden az MTI-t.

Azt írták: a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 952 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 222-en töltötték a létesítményben.
Kiemelték, hogy a csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – közölték.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a közleményben.

Kreml: nem lesz ingyen gáz

Moszkva intézkedési tervet dolgoz ki arra az esetre, ha az európai országok felmondják az Oroszországgal kötött gázvásárlási szerződéseket amiatt, hogy Moszkva elvárja, hogy rubelben fizessenek, de ingyen nem fog gázt szállítani – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Nem lesz ingyen gáz” – hangsúlyozta.
„Senki sem fog ingyen gázt szállítani, ez egyszerűen lehetetlen, és csak rubelben lehet érte fizetni” – nyomatékosította.
Peszkov szerint Oroszország érdekelt abban, hogy külföldön értékesítse gázát, és továbbra is megbízható szállító akar maradni. Mint mondta, a külföldi vállalatoknak meg kell érteniük, hogy euróért és dollárért vehetnek rubelt, és ezzel a devizával fizethetnek a gázért, „de facto gyakorlatilag semmi sem változik”. Rámutatott, hogy a rubel alapú gázvásárlással kapcsolatos folyamatnak minden lehetőségét a vonatkozó elnöki rendelet értelmében március 31-ig fogják kiszámítani az illetékes orosz intézmények.
A szóvivő az új követelményt „az Oroszországi Föderáció ellen vívott gazdasági háború” miatt megváltozott konjunktúrával és környezettel indokolta.
Moszkvával szemben, az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz invázióra reagálva, több tucat ország gazdasági büntetőintézkedéseket léptetett életbe, amelyek a rubelt kibocsátó orosz jegybankot is érintik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalan országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.
Putyin azt mondta, hogy a külföldi fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon.

Rakétatámadások Dnyipropetrovszk környékén, veszélyben a zaporizzsjai atomerőmű

Az Unian.net ukrán hírügynökség értesülései szerint kedd délelőtt erős légicsapások rázták meg a Kijevtől délkeletre fekvő Dnyipropetrovszk régiót. A hírt Valentin Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője erősítette meg.

„Az első csapás a zaporizzsjai atomerőművel szemben, a Dnyeper folyó partján található Nikopol városához közel történt, ami fokozott aggodalomra adhat okot” – mondta Reznicsenko.

A Dnyipropetrovszktól keletre található Pavlohrad városában egy viaduktba csapódott rakéta, a forgalmat le kellett állítani. A közeli novomoszkovszki körzetben pedig egy farmot ért találat, amelynek következtében mezőgazdasági gépek rongálódtak meg. A jelentés szerint egy ember megsérült.

Orosz védelmi miniszter: megfelelően reagálunk arra, ha több NATO-tagország harci repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának

Oroszország megfelelő választ fog adni, ha több NATO-tagország folytatja azon tervét, hogy harci repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának – mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. „Figyelemmel kísérjük egyes NATO-tagországok vezetőinek nyilatkozatait arról, hogy repülőgépeket és légvédelmi rendszereket kívánnak szállítani Ukrajnának. Amennyiben ezek megvalósulnak, megfelelően fogunk erre reagálni” – mondta Sojgu egy keddi telekonferencián.

Sojgu szerint Oroszország most a kelet-ukrajnai Donbassz régióra akar összpontosítani. A Donbassz „felszabadítása” most a fő feladat – mondta a védelmi miniszter az Interfax orosz hírügynökség szerint. „A műveletek első szakaszának fő feladatai befejeződtek” – jelentette ki Sojgu. Állítása szerint az ukrán hadsereg képességei jelentősen meggyengültek, Ukrajnának már nincs légiereje. A miniszter a RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint azt is mondta, hogy az elmúlt két hétben mintegy 600 külföldi zsoldost öltek meg Ukrajnában – összegez a Telex.

Oroszország kibertámadással vádolja az Egyesült Államokat

Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy kibertámadást hajtottak végre ellenük. Az orosz külügyminisztérium közölte: meg fogják találni a támadás felelőseit. „Nem lehet kétséges, hogy az Oroszország ellen szabadjára engedett kiberagresszió súlyos következményekkel jár majd a felbujtók és az elkövetők számára” – áll a minisztérium közleményében. „A támadások forrásait azonosítani fogják, a támadókat pedig elkerülhetetlenül felelősségre fogják vonni tetteikért a törvényeknek megfelelően” – írták a Sky New szerint.

Az ukrán légvédelem lelőhetett két Lvivre kilőtt rakétát

Három szárnyas rakétát lőttek ki az oroszok lembergi célpontokra, ám azok szerencsére nem érték el a várost a depo.ua híre szerint.

A portál Makszim Kozickijra, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetőjére hivatkozva közli, hogy Lvivben megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, de a légvédelemnek köszönhetően elhárult a veszély. Sikerült ugyanis megsemmisíteni a város irányába tartó rakétákat, amelyeknek darabjai a Zolocsivszkiji járásban csapódtak a talajba, felgyújtva az aljnövényzetet – írja a KárpátHír.

A tüzet már eloltották. Sérültek nincsenek, anyagi kár nem keletkezett.

A Pentagon elárulta, miért változtathattak stratégiát az oroszok

A Pentagon három verziót nevezett meg arra vonatkozóan, miért döntött úgy Oroszország, hogy megváltoztatja prioritásait, és a Donbasz régió megszállására összpontosít – közölte az Amerikai Védelmi Minisztérium sajtószolgálata.

A Pentagon szerint Moszkva új prioritása a háborúban:

• megpróbálni elvágni az ukrán erők utánpótlását a keleti országrészben,
• jobb pozíciókat szerezni a jövőbeli béketárgyalásokhoz,
• az általános stratégiai célok átalakítása.

Jelenleg az látszik, hogy Moszkva stratégiát váltott, és letett Kijev megszállásáról. Kihangsúlyoznám, hogy ezt nem tudhatjuk biztosra – idézték a közleményben az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának szóvivőjét, aki szerint semmi nem biztos, viszont a csapatmozgásokból arra lehet következtetni, hogy az orosz erők stratégiát váltanak, és a Donbasz megszállását tűzték ki célul – írja a KárpátHír.

OIF: naponta 250-300 menekülőt fogad a budapesti Harmat utcai ügyfélszolgálat

Naponta 250-300, az ukrajnai háború elől menekülő ember keresi fel az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) fővárosi, Harmat utcai ügyfélszolgálati irodáját, amelyet kizárólag menedékes kérelmezők ügyintézése céljából működtetnek – mondta az OIF budapesti és Pest megyei regionális igazgatóságának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Rózsa Mónika közölte: az idegenrendészeti főigazgatóság a kezdetektől segíti és tájékoztatja a háború elől menekülőket, a X. kerületi, Harmat utcai ügyfélszolgálati irodát pedig március 11. óta kifejezetten a menedékes kérelmezőknek tartják fenn. Hétköznap, hétvégén és munkaszüneti napokon is reggel 8 órától várják őket, hosszított nyitvatartással.
Emelték az ügyfélszolgálati dolgozók létszámát is – mondta, hozzátéve, hogy emellett korszerű irodabusz, azaz egy mobil ügyfélszolgálat is segíti a munkájukat. Megjegyezte: korábban a pályaudvaron működtették az irodabuszt, amely jelenleg a Harmat utcában segíti az ügyintézést.
Szólt arról is, hogy mivel sok kisgyermekes család jelenik meg az ügyfélszolgálaton, gyereksarkot és pelenkázót alakítottak ki, az ügyfélszolgálat munkatársai pedig igyekeznek minél hamarabb végezni az adminisztrációval.
Rózsa Mónika hangsúlyozta: bár a Harmat utcai ügyfélszolgálatot kifejezetten a menedékes kérelmezőknek tartják fenn, ők bármelyik – így a XI. kerületi Budafoki úti vagy a XIII. kerületi Szegedi úti – ügyfélszolgálaton is intézhetik regisztrációjukat.
Hozzátette: vannak olyan, a háború elől menekülő ukrán állampolgárok, akik nem akarnak menedékesként Magyarországon élni, ők ideiglenes tartózkodásara jogosító igazolást kapnak.
Daragó Réka, az OIF sajtóosztályának vezetője elmondta, a főigazgatóság munkatársai a kezdetek óta segítik a határmenti gyűjtőpontokon, a pályaudvarokon, az ügyfélszolgálati irodákban a háború elől menekülők regisztrációját, tájékoztatását, koordinálását.
A háború kitörésétől kedd reggelig országosan 8574 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak, ebből 3500-at az elmúlt egy héten nyújtottak be – ismertette.

Közös nyilatkozatban ítélték el az orosz agressziót 14 állam külügyi bizottsági elnökei

Közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót az Európai Unió tizenkét tagállama, valamint az Egyesült Királyság és Ukrajna külügyi bizottsági elnökei egy közelmúltban tartott videókonferencián – közölte az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI-vel kedden.

Németh Zsolt tájékoztatása szerint a videokonferencián – amelyen az orosz-ukrán háború eddigi történéseit vitatták meg – az uniós tagállamok közül a visegrádi négyek, a balti hármak, Bulgária, Románia, Finnország, Németország és Svédország külügyi bizottsági elnökei vettek részt.
A bizottsági elnökök véleményt cseréltek a „véres események” potenciális gazdasági, társadalmi, migrációs és humanitárius regionális, illetve globális szintű következményeiről is – tette hozzá.
A konferencián felszólalásában Németh Zsolt a többi között a szolidaritás és az egység fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy az EU láthatóan ebben a két tekintetben mindenképpen jelesre vizsgázott az elmúlt egy hónapban.
Méltatta a közép-kelet-európai térség – benne a V4-es országok – szerepvállalását is az ukrajnai humanitárius helyzet kezelésében.
A közlemény szerint a konferencia résztvevői közös nyilatkozatban ítélték el a szabad és független Ukrajna elleni orosz agressziót és kijelentették, hogy az Oroszország által elkövetett bűncselekmények nem igazolhatók.
Hangsúlyozták: minden országnak külön-külön, valamint az Európai Uniónak és a NATO-nak is erkölcsi kötelessége támogatni a harcoló Ukrajnát.
A nyilatkozatban azt is kiemelték, hogy Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, továbbá Moszkva Ukrajna elleni katonai agressziója háborús bűn és az agresszióért felelős személyeket nemzetközi bíróságok elé kell állítani.
Felszólították az EU-tagállamok és a NATO hatóságait, valamint a „demokráciát, a szabadságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó összes baráti országot”, hogy vezessenek be szigorú szankciókat. Emlékeztettek arra is, hogy az ukrajnai a legnagyobb migrációs válság Európában a második világháború óta.
A dokumentumban kiálltak amellett, hogy Ukrajna mielőbb juthasson el addig, hogy európai uniós tagjelölt országgá, majd később teljes jogú taggá válhasson. Emellett javasolták azt is, hogy Ukrajnát vegyék fel a Három Tenger Kezdeményezésbe.
A nyilatkozat aláírói felszólították az Európai Uniót arra is, hogy biztosítson pénzügyi forrásokat az Ukrajnából menekülteket befogadó országok – így Magyarország – támogatására – jelezte Németh Zsolt a közleményben.

Brit hírszerzés: Kijev még mindig veszélyben, Mariupol központja pedig tartja magát

A brit védelmi minisztérium szokásos délelőtti helyzetjelentése szerint az ukrán erők folytatták a helyi ellentámadásokat Kijev északnyugati részén – beleértve Irpinyt, Bucsát és Hosztomelt. Ezeknek a támadásoknak némi sikerük volt, és az oroszokat számos pozícióból visszaszorították. Oroszország azonban továbbra is jelentős veszélyt jelent Kijevre a csapásmérő képessége révén.

Az orosz erők folytatták offenzíváját Mariupul ellen a város folyamatos heves ágyúzásával, de a város központja továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.

Másutt az oroszok védekező, blokkoló pozíciókat tartanak fenn, miközben megpróbálják átszervezni és visszaállítani erőiket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 29 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/G4yuXc9WZb

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/RZuUbFj37x

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 29, 2022

Videón, ahogy az oroszok helikopterről semmisítenek meg harcjárműveket

Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót, amelyen állításuk szerint több páncélozott harcjármű megsemmisítése látható. Közlésük szerint a csapást irányított rakétákkal hajtották végre, amelyeket két helikopterből – egy Mi–28N-ből és egy Mi–28UB-ból – lőttek ki, 5 kilométeres távolságból – írja az Index.

The MoD Russia publishes footage of the destruction of armored vehicles of the Armed Forces of Ukraine with guided missiles

The air strike was delivered by pairs of Mi-28N and Mi-28UB attack helicopters of the Russian Aerospace Forces from a distance of up to 5 kilometers. pic.twitter.com/LJFB6lf0Qg

— Spriter (@spriter99880) March 29, 2022

Az ukrán hadsereg becslései szerint több mint 17 ezer orosz katona esett el

Az ukrán hadsereg becslései szerint a háború kezdete óta már több mint 17 ezer orosz katona esett el.

Kedd reggel közölték, hogy a háború kezdete óta többek közt

• körülbelül 17 200 katonát,
• 597 harckocsit és 1710 páncélozott szállítójárművet,
• 127 repülőt és 129 helikoptert,
• 303 löveget, 96 föld-föld alapú és 54 föld-levegő alapú rakétarendszert vesztettek az oroszok.

Ha az emberveszteségbe azonban nemcsak az elesetteket, hanem a sebesülteket, az eltűnteket és a foglyokat is beleszámolják, akkor az ukránok szerint már 40 ezer feletti lehet a veszteség. Mindemellett a nyugati szakértők az ukránok által becsültnél jóval alacsonyabb veszteséget valószínűsítenek.

Az oroszok állítólag eltekintenének Ukrajna „nácitlanításától”

Ezt írja a Financial Times a tárgyaláson képviselt álláspontokra rálátó forrása alapján. A lap hozzáteszi, hogy az oroszok állítólag úgy érkeztek Isztambulba a keddi béketárgyalásra, hogy még az ukrán EU-tagságot is engednék, ha Kijev lemondana a NATO-belépésről – ezt hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök maga is említette, hogy hajlandók lennének erre.

A lap egyik forrása hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország napról napra változtatja a feltételeit.

Hatalmas kár keletkezett Mikolajiv fő kormányépületében egy rakétatalálat miatt

A helyi kormányzó Vitalij Kim közlése szerint kedd reggelre rakétatalálat érte a dél-ukrajnai Mikolajiv fő kormányépületét. A találatról, pontosabban az amiatt keletkezett hatalmas károkról képet is közölt.

Egyelőre nem tudni, vannak-e halálos áldozatai a támadásnak, de úgy hírlik, nyolcan a romok alatt rekedtek. A kormányzó Kim állítólag azért úszta meg a támadást, mert elaludt reggel, és így elkésett a munkából – így a Telex.

Mykolaiv region administration after the Russian missile strike pic.twitter.com/rXu9thVUGF

— Oleh Novikov ?? (@olehbatkovych) March 29, 2022

Három evakuációs folyosó megnyitását tervezik a mai napra

Irina Verescsuk ukrán-miniszterelnök helyettes közölte, az ukrán kormány reményei szerint a keddi napon három evakuációs útvonal megnyitására nyílik lehetőség, számolt be az Independent brit napilap. Verescsuk elmondta, mindez érinti az ostromlott kikötőváros Mariupolt is, ahol jelentős számú, 160 ezres civil lakosság vár kimenekítésre. A tervek szerint a civilek evakuálására autók-és buszokkal tesznek kísérletet, tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Meg nem erősített információk szerint Mariupolban eddig 5000 halálos áldozata van a háborúnak.

Megkezdték a tárgyalásokat a delegációk Isztambulban, Erdogan szerint mind Ukrajnának, mind Oroszországnak jogos aggodalmai vannak

Mind Ukrajnának, mind Oroszországnak jogos aggodalmai vannak – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a háborúban álló országok tárgyalódelegációinak isztambuli tárgyalása előtt, felszólítva a feleket arra, hogy vessenek véget ennek a tragédiának.

„Lehetséges olyan megoldást találni, amely elfogadható a nemzetközi közösség számára” – mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a konfliktus elhúzódása senkinek nem áll érdekében. Erdogan kifejezte reményét, hogy a két fél törökországi tárgyalásai kikövezhetik az utat a két ország vezetőjének találkozójához.

Erdogan köszöntője után a delegációk azonnal megkezdték a tárgyalásokat. Mint kiderült, közvetítőként jelen van Roman Abramovics orosz oligarcha is, akit egy korábbi tárgyaláson állítólag megmérgeztek…

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények. A delegációk a háború kezdeti szakaszában a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkoztak, majd azóta több egyeztetést tartottak videokonferencia formájában is.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes bejelentette, hogy kedden három humanitárius folyosón keresztül készülnek a civil lakosokat kimenekíteni ostromlott településekről. Elmondta: az egyik biztonságos folyosót a dél-ukrajnai Mariupolban próbálják meg kialakítani. A város polgármestere korábban azt mondta, 160 ezer civil rekedt mindenféle energiaszolgáltatás nélkül az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, ahol humanitárius katasztrófa fenyeget.

Brit kutatóintézeti elemző: Mariupol bármelyik pillanatban eleshet

A brit védelmi minisztérium kedd délelőtt közzétett napi jelentésében beszámol arról, hogy Dél-Ukrajnában Oroszország folytatja a Mariupol elleni offenzíváját és továbbra is bombázza a kikötővárost, az ukrán erők azonban még ellenőrzésük alatt tartják a központot.

A szintén brit RUSI (Royal United Services Institute) védelmi és biztonsági kutatóintézet egyik elemzője, Jack Watling úgy látja, hogy Mariupol bármelyik pillanatban eleshet, és ha ez megtörténik, akkor a Donbasz régióban egyesével fogják bekeríteni az ukrán egységeket.

„A lőszerük megcsappan, az egységeik elfáradnak, mindez nagy visszaesés lehet az ukrán csapatok számára” – mondta Watling, aki hozzátette, hogy ott, ahol azonban nincs utánpótlása az orosz tüzérségnek, hamar sebezhetővé válhat.

BRFK: 1140 menekültet, köztük 415 gyermeket fogadtak hétfőn Budapesten

Magyarország területére hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 5156 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4741-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1142 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik a rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

Hozzátették, a rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől hétfőn 1140 ember, köztük 415 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tették hozzá.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 ember, köztük 49 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tudatták.

Azt írták, a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Az ukrán külügyminiszter azt tanácsolta az ukrán diplomatáknak, hogy lehetőleg kerüljék az étkezést a béketárgyalásokon

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter azt tanácsolta a béketárgyalásokon részt vevő ukrán diplomatáknak, lehetőleg kerüljék el az étkezést és az ivást, mert fennáll a mérgezés veszélye, írja a Skynews brit hírcsatorna. Mindezek mellett az ukrán külügyminiszter azt is kérte beosztottjaitól, a lehető legkevesebb felülethez érjenek hozzá, mivel a mérgezés ilyen úton is lehetséges.

„Azt tanácsolom mindenkinek, aki tárgyalásokat folytat az Orosz Föderációval, hogy ne egyen és igyon semmit, és lehetőleg ne érjen hozzá semmilyen felülethez”– mondta Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter ugyanakkor hozzátette, nem szabad minden minden mérgezéssel kapcsolatos hírnek azonnal hitelt adni, “mert mindenki szomjazik a hírekre, a szenzációra”. Oroszország és Ukrajna két hét szünet után ma délelőtt Törökországban ül ismét tárgyalóasztalhoz.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Wall Street Journal hétfői cikkében arról írt, hogy Roman Abramovics orosz milliárdost és az ukrán békedelegáció két tagját a hónap elején Kijevben tartott tárgyalásuk során megmérgezhették.

Később a Reuters azt írta, hogy Roman Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját nem megmérgezték, hanem „környezeti tényezők” miatt lettek rosszul.

Macron kedden egyeztet Putyinnal a mariupoli rendkívüli humanitárius műveletről

Emmanuel Macron francia elnök dijoni útja során kijelentette, kedden tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a mariupoli „rendkívüli humanitárius művelet” elindításáról – számolt be róla a Le Monde francia napilap.

A francia elnök szerint a cél a humanitárius akció minél hamarabbi elindítása, tekintve, hogy az ostromlott kikötővárosban még mindig tekintélyes létszámú, 160 ezres civil lakosság vár evakuálásra. Macron nyilatkozatában bírálta Oroszországot, szerinte „Oroszország kudarcot vall a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásában”.

Mariupol február vége óta áll ostrom alatt, a város polgármestere szerint a háború kezdete óta több mint ötezer ember vesztette életét, az épületek 90 százaléka megrongálódótt, 40 százaléka pedig megsemmisült.

Sok remény nem kecsegtet az isztambuli béketárgyaláson

Több mint két hét után az első négyszemközti megbeszéléseket tartja Ukrajna és Oroszország. Az isztambuli helyszínre mindkét tárgyalódelgáció megérkezett, de elemzők nem fűznek komoly reményeket, hogy áttörést sikerülne elérni.

A megbeszélések az orosz és az ukrán elnöki tanácsadók között zajlanak, és nem érik el a külügyminiszterek szintjét, akik a hónap elején kudarcos béketárgyalásokat folytattak Törökországban. 

Ukrajna elnöke kijelentette, hogy hajlandó fontolóra venni országa semlegességet, de csakis egy népszavazás, illetve az orosz csapatok kivonása után. Ez még mindig messze van Oroszország követeléseitől – összegez az Origo.

Üzemanyagtárolók kerülhetnek az oroszok célkeresztjébe

Az ukrán fegyveres erők vezérkara legutóbbi jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők továbbra is rakétacsapásokat indítanak az ország lakónegyedei ellen, és az üzemanyagtárolókra összpontosítanak, hogy „bonyolítsák a logisztikát”.

Az elmúlt napokban a hírek szerint több városban, például a fővárosban, Kijevben, valamint Lvivben, Rivnében, Zsitomirban és Luckban üzemanyag-raktárakat találtak el.

Az ukrán hadsereg friss jelentése

Az ukrán védelmi erők folytatják a harcot az ország keleti, délkeleti és északkeleti részén: visszatartják az ellenséget, egyes területeken pedig sikeres ellentámadásokat hajtanak végre – írja kedd reggeli Facebook-bejegyzésében az ukrán védelmi minisztérium. 

A közleményben továbbra is azt állítják, az orosz csapatok újabb rakéta- és bombatámadásokkal akarják teljesen elpusztítani az ukrán városok lakónegyedeit és infrastruktúráját.

Azt is írják, hogy Kijev, Zaporizzsja, Csernyihiv, Herszon és Harkov megyék megszállt részein az orosz erők terrorizálják a helyi lakosságot, fosztogatnak és civilek rabolnak el.

Az ukrán védelmi erők közlése szerint hét támadást vertek vissza erőik Donyeckben és Luhanszkban. Az itteni harcok során 12 harckocsit, 10 gyalogsági harcjármuvet és 3 gépjármuvet zsákmányoltak.

Az oroszok megkezdhették veszteséget szenvedett egységeik feltöltését

Jelenleg több orosz haditechnika van az orosz oldalon Ukrajna közelében, mint volt az ország elleni orosz támadás február 24-i kezdetekor – közölte ukrán szakértői csoportra hivatkozva az Unian.ua. „Hogy milyen a csapatok minősége, azt nem tudni, de a haditechnika mennyisége hatalmas” – mondta az InformNapalm képviseletében Mihajlo Makarcsuk.

Ugyanakkor ez az erősítés valójában orosz szempontból az ötödik hete tartó invázió eddigi kudarcát is jelezheti: a haditechnika újabb átcsoportosítása valójában az orosz erők Ukrajnában elszenvedett veszteségeinek pótlására szolgál. Makarcsuk tudni véli, hogy Oroszország négy olyan SZU-30-as nehéz vadászbombázót is felvonultat, amelyek eddig Örményország rendelkezésére álltak. Makarcsuk szerint ez egyrészt az orosz erők gyengülésének bizonyítéka, másrészt azt is jelenti, hogy Belaruszhoz hasonlóan közvetve Örményország is megjelenik orosz oldalon az Ukrajna elleni háborúban.

Ukrajna szerint legalább 17 ezer orosz katonát semmisítettek meg a háború kezdete óta. Oroszország ennek töredékét ismeri el. Amerikai hírszerzési források több mint 7 ezer orosz halottról beszélnek.

Humanitárius tűzszünetet sürget az ENSZ-főtitkár

Kezdeményezte António Guterres ENSZ-főtitkár, hogy a több mint egy hónapja orosz támadás alatt álló Ukrajnában teremtsék meg egy humanitárius célzatú tűzszünet meghirdetésének feltételeit, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy segélyt juttassanak el a rászorulókhoz, és érdemi tárgyalások kezdődhessenek a háború befejezéséről.

A főtitkár megbízta a humanitárius ügyekért felelős helyettesét a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, és Martin Griffiths már fel is vette a kapcsolatot a felekkel.

„Érdemi párbeszédet kell létrehozni mindkét féllel a humanitárius tűzszünet lehetőségéről” – fogalmazott Guterres, hozzátéve, hogy a háború „emberéletek ezreinek értelmetlen elvesztését” okozta, iskolákat, kórházakat, infrastrukturális létesítményeket tett tönkre, és világszerte felvitte az élelmiszer- és energiaárakat.

Az elmúlt hónapban az ENSZ humanitárius szervezetei a háború által sújtott közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget az élelmezés, valamint a fedélhez és a higiéniai ellátáshoz jutás terén.

Moszkva elárulta, mikor vetne be atomfegyvert

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszoszág atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy

Moszkva nem ismeri el a nemzetközi büntetőbíróság illetékességét.

Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat nem támadnak az orosz erők.

ISW: az oroszok továbbra is Mariupol elfoglalásra koncentrálnak

Ami az aktuális hadi helyzetet illeti, az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint a Herszon körüli katonai helyzet lényegében nem változott március 28-án. Az ukrán erők március 28-án, helyi idő szerint reggel 6 órától visszaverték a korlátozott előrenyomulásokat Huljajpole és Zaporizsja felé. Ami a donyecki és luhanszki frontokat illeti, folytatódtak a harcok Popasnában és Rubizsnében, de az orosz erők nem értek el lényeges előrelépést. Az orosz erők Donyeck megyében több helyen is sikertelen támadásokat indítottak. Az oroszok folytatták Mariupol területfoglalását, házról házra haladnak, de az elmúlt 24 órában nem értek el átütő sikert.

Az ISW értékelése szerint a Kreml nem hagyta abba a Kijev és más ukrán nagyvárosok elfoglalására irányuló erőfeszítéseit: nem figyelték meg orosz haderő átcsoportosítását Kijevtől távolra, a kelet-ukrajnai műveletek támogatására. Az orosz erők folytatták Harkiv ágyúzását is, de az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre támadó hadműveleteket.

Az ukrán ellentámadások Kijevtől északnyugatra valószínűleg tovább zavarják az orosz erőfeszítéseket a támadó hadműveletek folytatására. A Herszon körüli sikeres ukrán partizánakciók ugyanígy lekötik az ellenséget.

Az ukrán erők március 28-án visszafoglalták Irpinyt, Kijevtől északnyugatra. A Kijev körüli folyamatos ukrán ellentámadások valószínűleg megzavarják az orosz erők újjáalakítására és a Kijev bekerítését célzó jelentős offenzív műveletek folytatására irányuló orosz terveket. Mindemellett az ISW továbbra is nagyon valószínűtlennek tart egy támogatott, kétéltű partraszállás Odesszánál, mert úgy látják, Oroszország valószínűleg haditengerészeti gyalogsági tartalékainak nagy részét a mariupoli harcra kötötte le.

Latest CoT #maps from @TheStudyofWar and @criticalthreats. #Ukrainian forces recaptured #Irpin, a town on the northwestern edge of #Kyiv. #Russia reportedly withdrew 2 BTGs of the 106th Airborne Division from the Kyiv front. pic.twitter.com/Z39VFG07aN

— ISW (@TheStudyofWar) March 28, 2022

Zanzásítva az elmúlt 24 óra főbb megállapításai:

• Az orosz erők nem adták fel a Kijev bekerítésére és elfoglalására irányuló célkitűzésüket, annak ellenére, hogy a Kreml azt állítja, hogy Kelet-Ukrajnára fognak koncentrálni.
• Az ukrán erők március 28-án foglalták vissza a kijevi Irpiny elővárost. Valószínűleg a következő napokban igyekeznek majd kihasználni a folyamatban lévő orosz haderő rotációt, hogy további területeket szerezzenek vissza Kijevtől északnyugatra.
• Az orosz erők sikertelen támadásokat hajtottak végre Brovary felé, és nem folytattak támadó hadműveleteket Csernyihiv, Szumi és Harkiv felé. Az északkelet-ukrajnai orosz hadműveletek továbbra is elakadtak.
• Az ukrán vezérkar közölte, hogy az 1. gárda-harckocsihadsereg zászlóalj harcászati csoportja (BTG) teljes mértékben kivonult Ukrajna területéről Szumi közelében esetleges átcsoportosítás céljából vissza Oroszországba – ez az első ukrán jelentés arról, hogy egy orosz egység teljesen kivonul Oroszországba egy másik tengelyre való átcsoportosítás céljából.
• Az orosz erők továbbra is folyamatosan foglalják el a területeket Mariupolban.
• A Herszon körüli ukrán ellenállás továbbra is leköti az orosz erőket a térségben. Az orosz erők déli irányban nem folytattak támadó hadműveleteket.

Brit hírszerzés: Kelet-Ukrajnára fókuszálnak az orosz szuperzsoldosok

A brit hírszerzés értesülései szerint:

• az oroszok a speciálisan kiképzett Wagner-csoport egységeit a kelet-ukrajnai frontokra irányítják át.
• Várhatóan több mint 1000 zsoldost vetnek be ott, beleértve a szervezet magas rangú vezetőit is, hogy harci műveleteket hajtsanak végre.
• A súlyos veszteségek és a nagyrészt elakadt invázió miatt Oroszország nagy valószínűséggel kénytelen volt áthelyezni a katonai magánvállalat erőit az afrikai és szíriai műveletek rovására.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/LGcaASzEkJ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/qWJcREPqRN

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 28, 2022

Az Egyesült Államok ukrán csapatokat képez ki Lengyelországban

Joe Biden amerikai elnök felfedte, hogy az Egyesült Államok ukrán erőket képez ki Lengyelországban – a háború kezdete óta először jelentette ki, hogy az amerikai csapatok aktívan tanítják az ukránokat orosz katonák elleni harcra – írta a Politico.

Az Egyesült Államok több milliárd dollárnyi fegyvert és egyéb segítséget nyújtott Ukrajnának. A segélyek nagy része Lengyelországon keresztül él célba. Az amerikai elnök a múlt hét egy részét az Lengyelországban töltötte, ahol találkozott a délkeleten állomásozó amerikai csapatokkal, és beszédet mondott a nyugati egységéről Oroszországgal szemben.

Március 22-én, Jake Sullivan tagadta, hogy az amerikaiak „jelenleg” ukránokat képeznének ki. Szimplán annyit mondott, hogy „természetesen amerikai csapataink védik a NATO területét”.

Biden elnök azonban mást mondott hétfőn Varsóban. Miután kifejtette a Fehér Ház új költségvetési kérelmével kapcsolatos észrevételeit, válaszolt egy riporter kérdésére a lengyelországi 82. légi alakulattal való találkozáskor tett megjegyzéseiről, amelyekben az újságíró arra utalt, hogy az amerikai erők Ukrajnába mennek. Az amerikai elnök cáfolta, hogy ezt gondolta volna, és hozzátette, hogy csak “a Lengyelországban tartózkodó ukrán csapatok kiképzésének segítéséről beszélünk”, és az amerikai katonák, illetve az ukrán erők közötti interakció az Egyesült Államokból Ukrajnába küldött biztonsági segítségnyújtás tekintetében zajlik.

„Arról beszéltünk, hogy segítünk a Lengyelországban tartózkodó ukrán csapatok kiképzésében” – mondta Biden.

Az ukrán delegáció megérkezett Isztambulba

A delegációt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, valamint Mihail Podoljak, az elnöki hivatal vezetője irányítja – adta hírül a BBC.

Az ukrán delegáció szerint elsődleges céljük a tűzszünet elérése. A találkozó előreláthatólag helyi idő szerint 10 órakor kezdődik.

Oroszország kérései közé tartozik, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-hoz való csatlakozásról. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök azt mondta, hogy hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben.

A várhatóan megvitatásra kerülő egyéb kényes kérdések között szerepel az Ukrajna keleti részén lévő, szakadárok által ellenőrzött régiók sorsa, valamint az Oroszország által 2014-ben hivatalosan is elcsatolt Krím státusza.

A brit hírszerzés szerint az orosz Wagner-csoport közel ezer zsoldosát vetik be Kelet-Ukrajnában

Az orosz Wagner-csoport (amely egy katonai magánvállalat) Kelet-Ukrajnába települt – vélekedik Mick Smeath az Egyesült Királyság washingtoni védelmi attaséja – közölte a hírt a CNN.

A brit nagykövetség közleménye szerint Smeath a következőket nyilatkozta: „várhatóan több mint ezer zsoldost vezényelnek át, beleértve a szervezet magas rangú vezetőit is, hogy harci műveleteket hajtsanak végre Ukrajnában. A veszteségek és a lelassult orosz terjeszkedés miatt Oroszország nagy valószínűséggel kénytelen volt áthelyezni a Wagner-csoport katonáit az ukrajnai hadszíntérre, a korábbi afrikai és szíriai műveletek helyett”.

Múlt kedden egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt mondta a CNN újságírójának, hogy a Wagner-csoport „aktív” Ukrajnában. Azonban az Egyesült Államok nem lát „kézzelfogható jeleket” arra nézve, hogy az oroszok ilyen irányú erőfeszítéseket tettek volna az Ukrajnában állomásozó orosz haderők utánpótlására. Azt viszont kiemelték, hogy “továbbra is látunk jeleket arra vonatkozóan, hogy folytatják ezeket a megbeszéléseket, illetve hogy ilyen jellegű terveket készítenek utánpótlás és erősítés szempontjából” – mondta a tisztviselő.

Kreml: Oroszország csak akkor vetne be atomfegyvert, ha veszélyben érezné magát

Oroszország csak abban az esetben vetne be atomfegyvert, ha az ország „létét fenyegetné veszély”, nem pedig a jelenlegi ukrajnai háború miatt – nyilatkozta a Kreml szóvivője.

Dimitrij Peszkov azt is elmondta, hogy az ukrán hadművelet bármilyen kimenetele nem ok arra, hogy atomfegyvert használjanak – számolt be róla a Sky News.

„Van egy olyan biztonsági alapelvünk, amely nagyon világosan kimondja, hogy csak akkor használhatunk és fogunk is használni nukleáris fegyvereket, ha országunk létét veszélyeztető fenyegetés áll fenn” – tette hozzá Peszkov.

Zelenszkij: nagyon nehéz a harci helyzet az ukrán sikerek ellenére

A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök.

Leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.

Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.

Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.

Zelenszkij azzal is vádolta az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be. Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.

A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.

Az orosz és az ukrán küldöttség kedden Isztambulban kezd újabb tárgyalási fordulót. Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) hétfőn közölte, hogy olyan repülőgépeket küldött Németországba, amelyekre elsősorban az elektronikai hadviselés terén számítanak.

„ A hat Growler EA-18G típusú géppel a NATO védelmi pozícióját kívánják javítani, és nem tervezik bevetni őket az Ukrajnát támadó orosz erők ellen” – emelte ki John Kirby szóvivő.

A Pentagon tisztségviselői azt is jelezték, hogy a tárca további anyagi forrásokat szándékozik kérni az amerikai kongresszustól Ukrajna támogatásának növelése érdekében. Erre a célra a törvényhozás tagjai nemrégiben jelentős összegeket szavaztak meg, ugyanakkor az idei költségvetésben még nem kalkulálhattak a háború miatt megnövekedett szükségletekkel.

Az ukrán erők fenntartják Mariupol körkörös védelmét, miközben teljes evakuálásra szólítanak fel

Az Ukrán Vezérkar közölte, hogy erői “továbbra is fenntartják a peremvédelmet” Mariupol kikötővárosán belül. Akkor is ki fognak tartani, ha az orosz erők megszigorítják az ellenőrzést a város körül – közölte a CNN, amerikai hírportál.

Mariupol polgármestere, Vadim Bocsenko hétfőn azt mondta, hogy a város “megszállók kezében van”, mivel a városból kivezető evakuációs folyosókat minden oldalról körülvették az orosz erők, így “teljes evakuálására” szólította fel az ott maradó lakosságot. Ukrán tisztviselők szerint a város lakóépületeinek 90 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült az elmúlt hónap heves harcaiban.

Stratégiai fontosságú települést foglaltak vissza az ukrán erők Harkiv közelében

Harkiv polgármestere, Ihor Terekhov szerint az ukrán csapatoknak sikerült visszafoglalniuk a várostól négy kilométerre lévő Malaya Rohan települést, amely stratégiai jelentőséggel bír, számolt be az NTV német hírportál. A polgármester elmondta, a mindössze 2600 lakosú település azért bírt kiemelt jelentőséggel, mivel addig az orosz erők onnan tartották tüzérségi tűz alatt Harkivet. „Csapataink felszabadítják Malaya Rohant, és ez nagyon fontos, mert onnan folyamatosan ágyúzzák a város lakónegyedeit” – mondta Ihor Terekhov.

Orosz légicsapás érte a Rivne megyei olajbázist

Orosz légicsapás érte a Rivne megyei olajbázist. Vitalij Koval, Rivne megye kormányzója 21 óra 17 perckor jelentette a támadást. Ez a harmadik olajraktár, amelyet Oroszország az elmúlt napokban megtmadott Nyugat-Ukrajnában – közölte a The Kyiv Independent Twitter-bejegyzésben.

A brit külügyminiszter szerint Putyin nem veszi komolyan a béketárgyalásokat

Liza Truss brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem veszi komolyan a béketárgyalásokat, mivel továbbra is “akaratosan” bombázza az ukrán városokat – számolt be az Independent brit hírportál. A külügyminiszter szerint Moszkva “brutális inváziója” miatt a gazdasági szankciókkal “évekkel kell visszaszorítani” Oroszország gazdaságát. Ezzel egy időben Boris Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélését követően bejelentette, az Egyesült Királyság még a béketárgyalások előtt felerősíti a Moszkva elleni gazdasági nyomást.

Kuleba: Ukrajna fő célkitűzése a törökországi tárgyalásokon a tűzszünet elérése

Ukrajna fő célkitűzése a március 29-én kezdődő törökországi tárgyalásokon a tűzszünet elérése Oroszországgal – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

„A minimális program a humanitárius kérdések megvitatása, míg a maximális program a tűzszüneti megállapodás elérése lenne” – mondta az ukrán diplomácia vezetője az ukrán állami televíziónak nyilatkozva.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn megerősítette, hogy az orosz-ukrán béketárgyalások újabb, kétnapos fordulóját Isztambulban tartják majd. „Holnap kezdődnek majd a küldöttségek közti egyeztetések Isztambulban. Azt megelőzően rövid találkozót tartunk a delegációkkal” – ismertette a török államfő.

A török TRT hírtelevízió beszámolója szerint az ukrán küldöttség hétfőn este meg is érkezett Isztambulba. Vitalij Koval, az Ukrajna nyugati részén fekvő Rivne megye katonai adminisztrációjának vezetője szerint orosz rakétacsapás ért hétfőn egy helyi olajraktárat. Koval interneten közzétett videóüzenetében azt mondta, hogy riasztották a mentőszolgálatokat.

A károk mértékéről, vagy esetleges áldozatokról nem tett említést. Koval egyébként már vasárnap is beszámolt egy légicsapásról, amely szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt. A raktár teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

Biden azt állítja, erkölcsi felháborodása mondatta vele a Putyinról szóló mondatokat

Erkölcsi felháborodását fejezte ki, nem pedig a jelenlegi orosz politikai rendszer megváltoztatására célzott, amikor szombaton Varsóban azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről, hogy „nem maradhat hatalmon” – ezt állította hétfőn Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben tartott sajtótájékoztatóján.

„Nem vonok vissza semmit” – fogalmazott Biden. „A helyzet az, hogy kifejeztem azt az erkölcsi felháborodást, amelyet Putyin viselkedése és ennek az embernek a cselekedetei miatt éreztem” – folytatta Biden, megjegyezve, hogy éppen ukrán menekültekkel találkozott, mielőtt beszédet mondott Lengyelországban.
„Szeretném egyértelművé tenni: akkor sem, és most sem utalok (oroszországi) politikai változásra. Azt az erkölcsi felháborodást fejeztem ki, amit érzek, és nem kérek bocsánatot érte” – tette hozzá.
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy szerinte a megjegyzései nem „bonyolítják” az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat, és azt sem gondolja, hogy az „Ukrajna elleni orosz támadások további eszkalálódását kockáztatják”.
Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban „mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte „nem maradhat hatalmon”. A kijelentést utólag Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Antony Blinken, az amerikai külügyminiszter és maga az elnök is úgy magyarázta, hogy Washingtonnak nem célja a rendszerváltozás előidézése Oroszországban.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még szombaton kijelentette: nem az amerikai elnökön múlik, ki lesz hatalmon Oroszországban, az államfőt az oroszok választják. Peszkov hétfőn újságíróknak azt mondta: a Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit.
A The Washington Times című jobboldali-konzervatív amerikai napilap hétfőn arról írt, hogy az Egyesült Államok szövetségesei sem támogatják Biden varsói megjegyzését. A cikk felidézte, hogy Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit kormányzati és török tisztségviselők is elhatárolódtak az amerikai elnök „követelésétől”, amely a lap szerint megbonyolíthatja az orosz-ukrán háború befejezését.

Így állt hétfőn az orosz invázió

Jó reggelt kívánunk a korán kelőknek így 5 óra tájban! A brit védelmi minisztérium hétfői aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine (Az ukrán fegyveres erők vezérkara)