quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 31. napja – FRISSÜL

2022. március 26.

Immár harmincegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Lemberg polgármestere szerint a Krímről lőtték ki a rakétákat a városára

A nyugat-ukrajnai várost ért szombat délutáni légicsapásokkal kapcsolatban Andrij Szadovji polgármester azt mondta, információik szerint a rakétákat az orosz ellenőrzés alatt álló Krím-félszigetről, Szevasztopol városából lőtték ki.

Halálos áldozata nem volt a légi csapásnak, viszont többen megsérültek. Egy üzemanyag-tároló telepet és egy védelmi állást ért találat – írja a Sky News.

Ukrán haderő: visszafoglaltunk egy stratégiailag fontos települést

Visszafoglalták az ukránok az orosz haderőtől Trosztjanyec települést, ami stratégiailag egy fontos város, hiszen a Harkivot és Szumit összekötő útvonalon helyezkedik el.

Visszavették Trosztjanyec városát az orosz haderőtől, mintegy 25 ezres lélekszámú települést a Szumi és Harkiv közti H12-P46 összekötő-útvonalon – közölte az ukrán haderő.

Az ukrán haderő több település körül is ellentámadásba lendült az elmúlt napokban: a kijevi agglomerációban vettek vissza területeket, délen Mikolaivnál visszaverték az orosz támadást és elindultak Herszon felé, észak-északkeleten pedig Szumi déli részében nyomulnak előre – írja a Portfolio.

Ezzel szemben az orosz hírforrások szerint az orosz katonák szándékosan adnak fel területeket, mert csapatösszevonásokat hajtanak végre egy nagyobb offenzíva kezdete és/vagy a Donbasz teljes megszállása előtt.

Már megint légiriadót rendeltek el Kárpátalján

45 percig tartott a relatív nyugalom… Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás magyar idő szerint 19 óra 50 perctől légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légi szirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre! – írta ismét a Kárpáti Igaz Szó.

Majdnem négy órát át tartott a légiriadó Kárpátalján, este 7-kor véget ért

Szombat délután órákig légiriadó volt Kárpátalja-szerte. Magyar idő szerint nem sokkal 3 óra után szólaltak meg a légvédelmi szirénák, s csak este 19 óra 5 perckor hallgattak el… A megyét nem érte támadás, de a Kárpátaljával szomszédos Lemberg megyében voltak bombázások az orosz csapatok részéről! – erősítette meg a Kárpáti Igaz Szó.

Joe Biden elhúzódó háborúra figyelmeztetett

Az ukrajnai háborúban hosszú küzdelemre kell felkészülni, de az Egyesült Államok kiáll az ukránok mellett – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök a szombaton a varsói Király Vár előterében mondott beszédében.

„Ezt a háborút nem napok és nem is hónapok alatt fogjuk megnyerni. Meg kell acéloznunk magunkat az előttünk álló hosszú küzdelem előtt” – mondta Varsóban Joe Biden amerikai elnök. „Üzenem az ukrán népnek: mellettetek állunk! A harcaitok Kijevben, Mariupolban és Harkivban újabb csaták egy győztes háborúban” – jelentette ki az amerikai elnök a BBC beszámolója szerint.

„Magyarország 1956-ban, Lengyelország ugyanebben az évben, majd 1981-ben, Csehszlovákia 1968-ban – a szovjet tankok leverték a demokratikus forradalmakat, az ellenállás azonban folytatódott, míg végül 1989 után az összes fal leomlott” – mondta Biden – „a demokráciáért folytatott harc nem zárulhatott le és nem is ért véget a hidegháború után”.

„Az elmúlt harminc évben új autokrata erők éledtek a világ minden táján. Módszereik ismertek: megvetik a jogállamiságot, a demokratikus szabadságot, az igazságot. Oroszország ma megfojtotta a demokráciát” – mondta. Biden hozzátette: Putyin obszcén módon hazudott, amikor Ukrajna nácítlanításáról beszélt.

„Mindig közvetlenül és őszintén beszéltem az orosz néppel. Hadd szóljak hozzátok, ha készek vagytok meghallani: ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink! Nem vagyok hajlandó rólatok elhinni, hogy jó szívvel nézitek ártatlan gyermekek és idősek legyilkolását. Vagy az isten szerelmére, a kórházak, iskolák, szülészetek bombázását, rakétázását! Vagy azt, hogy városokat vesznek körül, hogy a civilek ne menekülhessenek el, hogy elzárják az ellátási láncokat, maguk alá rendelik az ukránokat. Családok millióit űzik el most otthonukból, köztük az ukrán gyermekek felét. Ezek nem egy nagy nemzet tettei” – jelentette ki Biden.

Az amerikai elnök beszéde zárásaként Putyinról is szót ejtett: „az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon!”

Egy lembergi iskolában betörtek az ablakok

A légicsapás helyszínéhez közeli egyik iskolában a lökéshullám betörte az ablakokat. Nincsenek áldozatok – írta a Twitteren a rakétatámadásokat követően, este 19 óra után Lemberg polgármestere.

Bidennek üzentek a lembergi rakétákkal?

Az ukrajnai Lvivet több rakétacsapás érte, a város látóhatárán füstfelhők szállnak – számolt be a Guardian. A rakéták a város kommunikációs tornyának közelében landoltak.

A Guardian arról ír: az elnöki látogatás alatt elkövetett, Lviv elleni csapást üzenetként értékelik az amerikai elnök számára, miután Joe Biden „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt lengyelországi látogatása alatt. 

Újabb rakétacsapás érte Lemberg városát

Lviv polgármestere, Andrij Szadovji Twitter posztban írt arról, hogy újabb rakétacsapás érte a nyugat-ukrajnai várost – írja a CNN.

„Újabb rakétacsapás Lvivben” – írta Szadovyi egy tweetben, hozzátéve, hogy „frissíti az információt”.

Később azt írta, a rakétacsapások jelentős károkat okoztak a helyi infrastruktúrában.

Öt ember sebesült meg a Lemberget ért rakétatámadásban

Öt ember megsebesült, miután rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Lviv/Lemberg városát – közölte Makszim Kozickij regionális kormányzó. A rakéták a város szélén csapódtak be.

Két rakéta csapódott be Lviv határán belül – írta a kormányzó egy online posztban a Guardian szerint. 

A hatóságok az erőteljes robbanások után arra kérték a lakosságot, hogy keressenek menedéket. A CNN szerint a találat egy üzemanyagraktárat ért, amely a város központjától mindössze tíz percre található. 

Olajfinomítót céloztak az oroszok Lembergben?

A beszámolók szerint három rakéta csapódott be a nyugat-ukrajnai város mellett szombat délután. Úgy tűnik, hogy az egyik célpont egy olajfinomító lehetett, Lviv/Lemberg városközpontjától keletre. Igor Zinkevics, a városi tanács egyik tisztviselője megerősítette a robbanásokat, és felhívta a lakosság figyelmét, hogy maradjanak otthon, és vonuljanak fedezékbe.

Három rakéta csapódhatott be Lvivben/Lembergben

Március 26-án, szombaton rakéta becsapódását jelentették Lembergben. A lakosokat arra kérik, hogy maradjanak a menedékhelyeken – számolt be Andrij Szadovij, a város polgármestere a Kárpáti Igaz Szó szerint.

„Várjuk az információkat a Lembergi Megyei Katonai Közigazgatástól. Addig is mindenkit arra kérünk, hogy ne tegyenek közzé fényképeket/videókat az esetről. Maradjanak a menedékhelyeken!” – írta Szadovij.

Makszim Kozickij, a Lembergi Megyei Katonai Közigazgatás vezetője elmondta, három robbanás történt, a rakéták Krivcsic irányából érkeztek.

Információk szerint a becsapódást követően erős tűz ütött ki a városban. Szemtanúk szerint Lemberg külvárosában sűrű fekete füst látható.

Robbanások rázták meg Lviv városát

Több robbanás rázta meg szombaton délután a nyugat-ukrajnai Lviv városát – írja a Sky News.

A városvezetés szerint három robbanást lehetett hallani, ezt a CNN helyszíni tudósítója, John Berman is megerősítette. Berman szerint a városban egyelőre nem látni jelét támadásnak, de tőle nem messze, az egyik domb mögül füstfelhő gomolyog. Az ukrán tisztviselők szerint a helyi tévétornyot akarták kilőni.

Orosz vezérőrnagy: 117 ukrajnai katonai célpontot semmisítettek meg

Szergej Sojgu egy orosz katonai parancsnoki megbeszélést vezetett, és fegyverutánpótlásról tárgyalt. Mint korábban megírtuk, az orosz védelmi miniszter több mint két hét után újra megjelent az orosz nyilvánosság előtt.

Sojgu arról beszél, hogy a katonai költségvetéshez és védelmi megrendelésekhez kapcsolódó kérdésekről tárgyalt az orosz pénzügyminiszterrel.

Folytatjuk a fegyverzet és felszerelések határidő előtti szállítását és kézbesítését hitelezésen keresztül. A nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverek, repülőgép-alkatrészek és a stratégiai nukleáris fegyverek készültségi karbantartása tartozik a prioritások közé – fejtette ki Sojgu, aki az Ukrajna elleni orosz háború, a Kreml megfogalmazásában a „különleges hadművelet” koordinálásáért felelős.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, a minisztérium szóvivője szerint az elmúlt 24 órában összesen 117 ukrajnai katonai célpontot semmisítettek meg, beleértve hat ukrán parancsnoki állomást és három repülőgépet.

A szóvivő külön közleményt adott ki arról, hogy az orosz hadsereg nem tervez behívni tartalékos katonákat az ukrajnai háború miatt. Igor Konasenkov minden ezzel kapcsolatos híresztelést hamisnak és valótlannak nevezett.

A fehérorosz önkéntes zászlóalj hivatalosan is csatlakozik az ukrán hadsereghez

A Kastus Kalinouski, 19. századi fehérorosz íróról és forradalmárról elnevezett zászlóalj tagjai esküt tettek, és csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz.

Videón, ahogy az oroszok kilövik rakétáikat Zsitomirra

Oroszország tette közzé az alábbi videót, melyen az látható, ahogy a tengerről indítják rakétáikat.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a négy kilőtt lövedék precíziós irányítású Kalibr rakéta volt, és ukrán fegyvereket semmisítettek meg Zsitomirban.

Már megint légiriadó van Kárpátalján

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás szombaton magyar idő szerint 15 óra 10 perctől légiriadót rendelt el a megye teljes területére, több városban is megszólaltak a légi szirénák, jeleztek a mobil applikációk. Arra szólítják fel a lakosságot, hogy vonuljanak az óvóhelyekre! – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Putyin után most Medvegyev fenyegetőzött az atomfegyverek bevetésével az oroszok részéről

A volt orosz elnök szerint Oroszországnak joga van olyan ellenfél ellen is bevetni atomarzenálját, aki nem rendelkezik hasonló elrettentő erővel – számolt be róla a HVG.

Ismét felvetette az atomfegyverek bevetésének lehetőségét Oroszország: a Guardian beszámolója szerint ezúttal Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke azt mondta, hogy Moszkva akár olyan ellenfélre is atomcsapást mérhet, ami csak hagyományos fegyvereket használ a háborúban.

„Van egy speciális dokumentumunk a nukleáris elrettentésről. Ezen dokumentum egyértelműen megjelöli azokat a helyzeteket, amikor jogunk van atomfegyver alkalmazni” – jelentette ki Medvegyev egy szombaton megjelent interjúban. A Biztonsági Tanács alelnöke ezt követően felsorolta ezeket a helyzeteket:

  • ilyen, ha Oroszországot atombombával támadják meg,
  • ha Oroszország egyik szövetségesét támadják meg atombombával,
  • ha az orosz infrastruktúrát éri kritikus találat,
  • illetve ha hagyományos fegyverekkel követ el olyan agressziót Oroszország ellen valaki, amire válaszul az orosz vezetés indokoltnak tartja az atomfegyverek bevetését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még a február 24-én kirobbant háború elején készenlétbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő erejét.

Friss térképen az orosz invázió

Mint olvasóink megszokhatták, így délután ismét mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az ukrajnai hadműveletekről!

Ukrán külügyminiszter: az ukránok kitartása és a nyugati, főként amerikai fegyverek a siker receptje a harctéren

Az Egyesült Államok biztosítékot adott arra, hogy még több védelmi támogatást nyújt Ukrajnának – közölte szombaton Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Szerint „egyetlen más ország sem nyújtott Ukrajnának több támogatást, mint az Egyesült Államok. (…) Az ukránok kitartása és a nyugati, főként amerikai fegyverek a siker receptje a harctéren” – mondta.

Kuleba beszélt arról is, hogy „van néhány európai ország, amelyeket meg kell győzni”, ezért megállapodott Varsóban Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, „hogyan fognak ezekkel az országokkal együtt dolgozni” – jelenti a CNN.

Blinken: Washington továbbra is támogatni fogja Ukrajnát

A több mint egy hónapja Oroszország által kezdett háborúban Washington humanitárius, biztonsági és gazdasági értelemben továbbra is támogatni fogja Ukrajnát – jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton, miután Varsóban az ukrán védelmi és külügyi tárca vezetőivel találkozott.

Twitter közösségi oldalán Blinken megerősítette: Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel együtt szombaton Varsóban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel, és csatlakozott hozzájuk Joe Biden amerikai elnök is.
„Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) inváziójának második hónapja kezdődik” – olvasható Blinken bejegyzésében.
Dmitro Kuleba a találkozó után a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) sugárzott videoüzenetében közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországgal szemben.
Beszámolója szerint a megbeszélésen azt is megvitatták, „hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”, és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének.
Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők bezárásának fontosságát is az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg.
Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelés szállításáról – közölte Kuleba. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben „újabb lépéseket tesznek”.
Az ukrán külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek megerősítette: a varsói találkozón újabb, a védelmi együttműködés további fejlesztését érintő ígéretet kaptak az amerikai féltől.

Szijjártó: nem az ukrán elnökkel, hanem a magyar baloldallal van vitánk

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint „nekünk nem Volodimir Zelenszkij elnökkel van vitánk”, hanem a magyar baloldallal. A miniszter a Facebookon közzétett videóban azt hangsúlyozta: a baloldal belesodorná Magyarországot a háborúba.

Közösségi oldalán szombaton a magyar diplomácia vezetője Zelenszkijről azt írta: ő Ukrajna elnöke, természetes, hogy neki Ukrajna és az ukrán emberek érdeke az első.
„Nekünk pedig nincs fontosabb” Magyarország és a magyar emberek biztonságánál – folytatta. „Ezért nem hajtjuk végre követeléseit: nem küldünk fegyvereket, nem engedjük át hazánk területén a fegyverszállítmányokat és nem szüntetjük meg az energiahordozók beszállítását Magyarországra” – fogalmazott.
„Nekünk a magyar baloldallal van vitánk”, melynek vezetői világossá tették: „ők végrehajtanák Zelenszkij elnök összes követelését, ezzel pedig bele is vinnék Magyarországot a háborúba, annak árát pedig a magyar emberekkel fizettetnék meg” – írta.
A tét tehát világos április 3-án: „a békét és biztonságot garantáló jobboldal vagy az országot azonnal háborúba keverő baloldal!?” – zárta bejegyzését Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közzétett videójában arról is beszélt, hogy a baloldali ellenzék vezetői az elmúlt másfél napban világossá tették, teljesítenék az ukrán elnök minden követelését leállítanák az Oroszországból Magyarországra irányuló energiaszállításokat, ezáltal veszélyeztetnék az energiaellátás biztonságát és hatalmas áremelkedést kockáztatnák. Emellett fegyvereket is szállítanának Ukrajnának és engedélyeznék a Magyarországon keresztül történő fegyverszállítást is. „Ez rendkívül veszélyes” – jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: a fegyverszállítmányokkal Magyarországot azonnal belesodornák a háborúba.
„Ezt meg kell akadályozni” – szögezte le a külügyminiszter, aki szerint így április 3-án egyértelmű a választás: aki békét és biztonságot akar, az a Fideszre szavaz. Aki a baloldalra szavaz, az azt kockáztatja, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba – mondta Szijjártó Péter.

Több mint ezer kiskorú ukrán menekült jár iskolába Romániában

Hétről hétre emelkedik a romániai iskolák tanóráin részt vevő ukrán menekült diákok száma: jövő héttől számuk 1140-re emelkedik – jelentette be szombaton Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter.

Szombat hajnalig 546 223 ukrán állampolgár érkezett Romániába a háború kezdete óta. Az ország területén maradt csaknem 79 ezer menekült 43 százaléka (33 691) kiskorú, közülük több mint 24 ezren iskolás korúak – részletezte a tárcavezető.
A szülők több mint ezer ukrán diákot írattak már be a romániai iskolákba: ők a román tanrend szerint tanulnak. A menekültek túlnyomó többsége viszont azt szeretné, ha gyermeke az ukrán tanrend szerint tanulhatna tovább: ehhez még logisztikai támogatásra lesz szükség, elsősorban a román iskolák részéről, hogy tantermeket és online felszerelést biztosítsanak számukra, amellyel be tudnak csatlakozni az ukrajnai iskolák tanóráiba – magyarázta Cimpeanu. Szerinte ez utóbbi kategória magas aránya azzal áll összefüggésben, hogy az ukrán hatóságok idén felfüggesztettek az összes év végi vizsgát, így az ukrajnai diákoknak csak arra van szükségük az adott tanulmányi év elvégzését tanúsító igazolás megszerzéséhez, hogy online részt vegyenek a tanórákon.
Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról szóló, március 7-i sürgősségi kormányrendelet
szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az
Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók.

Biden Varsóban: Európa stabilitása fontos az Egyesült Államoknak

Európa stabilitása fontos Washington számára, az Egyesült Államok az egységes és biztonságos Európára támaszkodva vállalhatja fel globális szerepét – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szombaton Varsóban, a lengyel és az amerikai tárgyalóküldöttség megbeszélésének elején. Az elnök később „mészárosnak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt.

Kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján Biden először Andrzej Duda elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést. Az ezt követő plenáris egyeztetések elején közölte: Dudával a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva” képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét.
A két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is „rendkívül fontos” Európa stabilitása – fűzte hozzá az amerikai elnök.
Az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: az Egyesült Államok kész megnyitni határait 100 ezer ukrajnai menekült számára.
Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint az orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát „széttördeli és leválasztja a Nyugatról”. „Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.
Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye „szent kötelességvállalást” jelent Washington számára. „Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk” – fogalmazott.
Bident Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó kíséri a lengyelországi tárgyalásokon.
A Dudával folytatott tárgyalásokat megelőzően, szombat délelőtt Biden, Blinken és Austin Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is találkozott.
A hivatalos lengyel-amerikai tárgyalások után, szombat délután Biden a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített ügyintéző központba látogatott el Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kíséretében.
A stadionban megtartott rövid sajtóértekezleten az amerikai elnök hihetetlennek nevezte a menekültek lelki erejét. „Az ukrán gyermekek olyasmiket mondtak, hogy imádkozzak édesapjukért, bátyjukért, nagyapjukért” – osztotta meg Biden benyomásait az újságírókkal.
A Mariupol bombázására vonatkozó újságírói kérdésre Biden kijelentette az orosz elnökről: „Putyin egy mészáros”.

Katonai célpontok elleni rakétacsapásokat jelentettek be az oroszok

Az orosz hadsereg szombaton újabb rakétacsapásokat jelentett be Ukrajna nyugati, középső és délnyugati részén lévő katonai célpontok ellen.

Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a tengerről indított Kalibr robotrepülőgépek megsemmisítettek egy lőszerekkel és fegyverekkel teli raktárat a Zsitomír megyei Velijki Korovincsi település közelében.

„Egy nagy pontosságú” Onyx rakéta pedig megsemmisített egy üzemanyagraktárat Mikolajiv térségében – közölte.

Harkivnál is ellentámadást indítottak az ukránok, helyi tisztviselők szerint

Az ukrán erők ellentámadást indítottak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környéki területeken is – közölték helyi tisztviselők szombaton. A Telegramon azt írta Oleh Szinyehubov, a harkivi régió vezetője: „Nemcsak védjük az állásainkat, hanem felszabadítjuk az ideiglenesen megszállt területünket. Több települést felszabadítottunk, Rohan irányában pedig harcok folynak a területeinkért. Folytatódnak a harcok Izium és Csuhuiv irányában is”.

Néhány órával ezelőtt ukrán tisztviselők azt közölték, hogy az Ukrajnába betörő orosz csapatok által az elsők között elfoglalt Herszont szombaton visszafoglalják az ukrán erők. A nyugati lapok még nem tudták ellenőrizni az infók hitelességét – összegez a CNN-re hivatkozva a Telex.

Pokollá lett Csernyihiv, menekülnek a Sky News tudósítói

Akik élve kijutottak az észak-ukrajnai Csernyihivből, „pokolnak” nevezik a várost, és attól tartanak, hogy az előrenyomuló orosz csapatok Mariupollá változtatják.

A Sky News helyszíni tudósítói arról írtak, hogy tanúi voltak annak, hogy Csernyihivet brutálisan elzárták minden humanitárius segélytől, nincs kapcsolat a külvilággal.

A várost már hetek óta bombázzák az orosz csapatok. Annyi légicsapás és annyi tüzérségi lövöldözés volt, hogy sokan, akik megszöktek, azt mondják, hogy az elmúlt két hétben egyáltalán nem tudtak kijönni a föld alatti óvóhelyekről.

A város áramellátása megszűnt. Kevés a víz, nincs fűtés, és gyorsan fogy az étel – írták. Azok, akik kijutottak Csernyihivből, a Sky News stábjának meséltek a rémálomszerű tapasztalataikról.

Az ott a pokol. A gyerekem keresztanyja még mindig ott van. Éjjel-nappal a menedékhelyen vannak, a föld alatt. Túl veszélyes, hogy kijöjjenek. Nincs ennivalójuk, nincs gáz, nincs áram. Olyan ez, mint Mariupolban, ahol állandóan bombáznak – mondta az egyik menekült.

A lap munkatársai egy felvételt is megosztottak arról, hogyan menekültek el Csernyihivből. A felvételt csak erős idegzetűeknek ajánlják – írja az Index.

Joe Biden két ukrán miniszterrel is tárgyalt Varsóban

Joe Biden amerikai elnök szombaton Varsóban találkozott Ukrajna kül- és védelmi minisztereivel – adta hírül a Le Figaro.

Joe Biden, aki a háború kezdete óta először találkozott magas rangú ukrán tisztviselőkkel, informális beszélgetést folytatott Dmytro Kuleba diplomáciai vezetővel. A megbeszélésen Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter is részt vett.

Ukrán tűzszerészek 81 robbanótöltetet gyűjtöttek be szombaton Kijev térségében

A szombati nap folyamán Kijev és a kijevi régió területén az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat szakemberei 81 robbanótöltetet sikeresen semmisítettek meg és foglaltak le – számolt be a szolgálat Twitter-oldalán.

A katasztrófavédelmi szolgálat továbbá a térség lakosait is figyelmeztette arra, hogy a fel nem robbant rakétákat kerüljék, illetve ne gyűjtsék azokat “trófeaként”.

Törökország lezárta a Boszporuszt

Törökország szombaton ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amiről azt feltételezi, hogy az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna – számolt be az MTI.

A török védelmi minisztérium a Twitter-oldalán közölte, ho gy egy polgári kereskedelmi hajó aknához hasonlító, úszó tárgyat észlelt a Boszporusz vizein március 26-án reggel. A helyszínre küldött búvárcsapat pedig azonnal megtalálta a szóban forgó tárgyat, és megkezdte a semlegesítését. A tárca nem közölte egyértelműen, hogy aknáról van-e szó.

Az NTV török tévécsatorna valamivel később arról tájékoztatott, hogy az első vizsgálatok szerint egy régi típusú orosz aknát találtak. A televízióban közzétett képeken egy kerek, lebegő tárgy látszott, kiemelkedésekkel a felületén.

A műveletben a hatóságok mindkét irányban lezárták a hajóforgalmat a Boszporuszon. A feltételezett aknát Sariyer körzetben találták meg, a Boszporusz és a Fekete-tenger csatlakozásánál.

Kovács Zoltán: nem kompromisszum kérdése a fegyverek és katonák átengedése a magyar-ukrán határon

Nem kompromisszum vagy vélemény kérdése, hogy Magyarország nem enged át fegyvereket és katonákat a magyar-ukrán határon – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Sky News Arabianak adott pénteki interjújában, amelyet szombaton osztott meg a Facebook-oldalán.

A kérdésre, hogy Magyarország miért nem akarja teljesíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseit, például, hogy katonákat engedjen át a magyar-ukrán határon, Kovács Zoltán kiemelte, Magyarország történelmi példák és tanulságok miatt mindig is nagyon határozott álláspontot képviselt.
Úgy fogalmazott: „ez a magyar emberek akarata, tehát nem kompromisszum vagy vélemény kérdése”, hanem „olyan megbízatás, amit a miniszterelnök a magyar emberek nevében képviselt” és „nem kérdőjelezhető meg”.
Az energiáról szólva kiemelte, rövid távon, a valós helyzet miatt „nincs helye semmiféle érzelmi vagy spekulatív megközelítésnek”. A helyzet pedig az, hogy a magyarországi olajkészlet 85 százaléka, a gáz 65 százaléka Oroszországból származik.
Azt is mondta, Magyarország álláspontja az orosz energiával kapcsolatban egyelőre nagyon határozottan egybevág Európa nagy részének az érdekeivel. Hozzátette: keményen dolgoznak azon, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hathatóssá tegyék, de „léteznek áthághatatlan határok”, és mindez nem vélemény vagy érzelem kérdése, hanem kőkemény valóság – szögezte le Kovács Zoltán.
Kitért arra, amikor az Ukrajnának szánt katonákról vagy fegyverszállításról van szó, a kormány szem előtt tarja a 150 000 kárpátaljai magyar érdekeit. Az ő létjogosultságukat régebben sokszor megkérdőjelezték, szélsőségesek – legalábbis verbálisan – többször bántalmazták őket, nemcsak Ukrajnában, hanem Európában több más helyen is. Ezért „különös figyelmet fordítunk a helyzetükre”, és ez az egyik oka annak, hogy nem szállítunk fegyvereket.
Értékelése szerint a magyar-ukrán viszony mindig is nagyon világos volt. A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen. Mert – ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta -, kell, hogy legyen „valami” Oroszország és Magyarország között. Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó – szögezte le az államtitkár.
A Magyarországra érkező menekültekről szólva Kovács Zoltán hangsúlyozta: bármekkora terhet jelentsen és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország törődik a menekültekkel, és nem tesz különbséget azok között, akik az életüket mentve menekülnek Magyarországra egy szomszédos országból.
Ugyanakkor Európa déli határain továbbra is erős a migrációs nyomás.
A magyar elv meglehetősen egyszerű: „teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azok iránt, akik első biztonságos országként Magyarországra menekülnek”. De „nemet mondunk az illegális migránsokra”, „akik határok tucatjain kelnek át bármiféle engedély vagy a szabályok betartása nélkül, mondván, ők menekültek”, miközben valójában migránsok, akik egy jobb élet reményében jönnek Európába – hangoztatta.
A magyar kormány erre hívja fel a figyelmet – mondta, hozzátéve, az ukrán háború és az ukrán menekültek megerősítették a magyar álláspontot.
Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be.
Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat, nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás.
Kovács Zoltán óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában.
A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta: az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának. Ez Kelet-Európán belül egymás közelségének és a már kialakított gazdasági együttműködésnek tudható be, beleértve Oroszországot is.
A magyar kormány – ahogyan a COVID ideje alatt is tette -, olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a magyar munkahelyeket és vállalkozókat védik és szolgálják, mert „hiszünk abban, hogy válságban és válság közepette mindig fontos előre, azaz a jövőre gondolni”.
Megjegyezte ugyanakkor, jelen körülmények között különösen veszélyes a Magyarországot megillető európai pénzek visszatartása. Ezért Magyarország kéri a tulajdonképpen neki járó pénzösszegeket a Helyreállítási Alapból, valamint az Európai Unió következő hétéves, új pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források folyósítását.

Zelenszkij szerint minden országnak atomfegyverekkel kellene rendelkeznie

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton beszédet mondott a dohai fórumon. Sürgette Katart, hogy növelje energiatermelését. Kiemelte, hogy ezzel segíthet Európának, hogy felhagyjon az orosz olaj és földgáz behozatalával – szemlézi az Index.

„Európa jövője önökön múlik” – mondta Zelenszkij. Beszédében elárulta, hogy az orosz csapatok aknákat telepítenek a termőföldekre, és megsemmisítik országában a mezőgazdasági berendezéseket.

Rámutatott, hogy ez hátrányosan érinti Ukrajnát, ugyanis a gabonaexport hiánya globális élelmiszerhiányhoz vezethet. Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza- és napraforgóolaj-exportőre.

Hangsúlyozta, hogy minden országnak atomfegyverrel kell rendelkeznie. Az Ukrajnában zajló háborút kiemelve elmondta, hogy minden országnak atomfegyvereket kell kifejlesztenie, hogy megvédje magát az inváziótól.

Kijelentései egy figyelmeztetés közepette hangzottak el, miszerint a Kreml csapatai nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyvereket használhatnak Ukrajnában.

Kijárási tilalmat rendeltek el Kijevben – majd visszavonták

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere újabb kijárási tilalmat rendelt el Ukrajna fővárosában. Szombat este 20 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

Klicsko pár órával később eltörölte a hosszúra tervezett kijárási tilalmat. A szokásos hosszúságúra módosította, vagyis este 8-tól másnap reggel 7-ig nem lehet majd az utcára menni, tehát vasárnap napközben lehet mozogni Kijevben.

Ukrajna: több mint 16 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban

A The Kyiv Indepentent Twitter-oldal osztotta meg az orosz katonák eddigi veszteségeit.

Eszerint 16400 orosz katona halt már meg a harcok kezdete óta, emellett az ukrán erők megsemmisítettek többek közt 117 repülőgépet, 127 helikoptert és 575 tankot is.

Csaknem 1400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton pénteken

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 1368 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak – közölte a kormányhivatali honlapon Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton.

Közleményükben azt írták: az éjszakát 157 ember töltötte a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Hozzátették: az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában.

Katasztrófavédelem: tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését

Már tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését – tájékoztatta szombati, az MTI-nek megküldött közleményében a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Azt írták: a katasztrófavédelem pénteken 205 ember, köztük 131 gyermek és 67 nő elhelyezésében működött közre, négy gyűjtőpontról nyolc befogadóhelyre vitték a háború elől menekülőket.
Pénteken Somogy megyében is megkezdte a működösét az operatív törzs, így országosan már tizenhárom megyében segítik a menekültek érkezését, elhelyezését. Az elmúlt 24 órában a katasztrófavédelem nyolcvannégy munkatársa működött közre a háború elől menekülők elhelyezését célzó munkában – írták.

Ukrajna szerint ma vissza fogják foglalni Herszont az oroszoktól

Egy ukrán tisztviselő azt mondta, a mai nap visszafoglalják Herszont, mely várost elsőként foglalták el az orosz erők.

Markian Lubkivskyi, a védelmi miniszter tanácsadója azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a város ma már teljes mértékben az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt fog állni”

Az oroszok elfoglalták a csernobili atomerőmű munkásainak városát

Az orosz erők átvették az irányítást Szlavutics felett, ahol a megszűnt csernobili atomerőmű egykori dolgozói élnek.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Twitteren azt írta, az oroszok elfoglalták a város kórházát és elrabolták a polgármestert.

14 polgármestert ejtettek foglyul az oroszok

Irina Verescsuk kormányfő-helyettes tájékoztatása szerint az oroszok 14 ukrán polgármestert tartanak fogva.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes közlése szerint az orosz erők egyre gyakrabban ejtik foglyul az általuk elfoglalt települések önkormányzati vezetőit. Jelenleg 14 polgármester esett hadifogságba.

Verescsuk szerint az ukrán fél nemzetközi közvetítők bevonásával igyekszik elérni, hogy az ellenséges erők engedjék szabadon a települések vezetőit.

A héten már sor került egy kölcsönös fogolycserére Ukrajna és Oroszország között.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek pénteken Ukrajnából

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 6037 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5425-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 638 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.
Hozzátették, hogy a rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől pénteken 1364 ember, köztük 620 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – írták.
Hozzátették, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 106 ember, köztük 70 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából érkező menekülteket. A feladatok ellátásában támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot – írták.
Közölték azt is, a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

A Tiffany felfüggeszti az oroszországi gyémántok, valamint az orosz eredetű vágott gyémántok vásárlását

A Tiffany & Co amerikai ékszerkereskedő ideiglenesen leállította az oroszországi termékek vásárlását – írta a Marketwatch amerikai gazdasági hírportál a cég képviselőjére hivatkozva.

„A Tiffany felfüggesztette az összes nyersgyémánt beszerzését Oroszországból, valamint az orosz eredetű vágott gyémántok vásárlását” – mondta a Tiffany szóvivője.
A márciusban bevezetett amerikai tilalom csak az Oroszországban bányászott és ott vágott gyémántokra vonatkozik.
A Tiffany ugyanakkor arra utasította beszállítóit, hogy hagyják abba az orosz gyémántok vásárlását, és válasszák szét az ékszercsiszoláshoz használt orosz és nem orosz kis méretű gyémántokat.
A Tiffany nem részletezte, hogy az orosz gyémántokat továbbra is árusítja-e a boltjaiban, vagy hogy a cég továbbra is vásárol-e az ukrajnai orosz invázió kezdete előtti időszakból szármató gyémántokat, amelyek vágása vagy csiszolása már tart.
A Tiffany, amely a LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton tulajdona, régóta ügyfele az Alrosa orosz gyémánttermelőnek.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt korábban egy másik amerikai kiskereskedő, a Signet Jewellers megtagadta a vásárlást, a Brilliant Earth online árusító pedig eltávolított weboldaláról minden orosz eredetű gyémántot. A cégek szerint ez nem okoz komoly hatást az üzletmenetükre. A Signet emellett arra kérte valamennyi beszállítóját, hogy függesszék fel az Oroszországgal folytatott üzleti tevékenységet, és erősítsék meg, hogy a Signetnek küldött szállítmányok nem tartalmaznak február 24. után vásárolt orosz eredetű gyémántokat.

Anyagi támogatásban részesítik a menekülteket Kárpátalján

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációval együttműködve indította el az Ukrajna belső részéből menekült emberek számára a pénzügyi segítségnyújtási programját – számolt be róla a Kárpátalja.ma.

„Több mint 45 ezer, megyénkben tartózkodó belső menekült már három hónapon belül hozzájuthat a havi 2220 hrivnya (körülbelül 26 ezer forint) pénzösszeghez, amit az alapvető létszükségletekre fordíthatnak. Szó van itt a lakásbérlésről, élelmiszer- és higiéniai termékek beszerzéséről. Támogatást nyújtunk minden családtagnak” – mondta el Petro Dobromilszkij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció helyettes vezetője. Arra is kitért, a támogatás célja azoknak az embereknek a megsegítése, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, de nem tervezik, hogy elmennek Ukrajnából.

Az ukránok szerint több mint félszáz templomot romboltak le az oroszok

A megszálló orosz erők templomokat, mecseteket, zsinagógákat, protestáns templomokat és egyházi oktatási intézményeket romboltak le.

Az oroszok ukrajnai inváziójának kezdete óta 59 templomot romboltak le az oroszok részben vagy teljes mértékben – idézi a Kulturális Minisztérium közleményét a Korrespondent. Naponta két templomot ér tüzérségi támadás.

Eddig Kijev, Doneck, Zsitomir, Zaporozzsja, Luhanszk, Szumi, Harkiv és Csernyihiv megyében romboltak le az oroszok templomokat. Ezek túlnyomó többsége ortodox szentély. Ezen kívül már mecsetek, zsinagógák, protestáns templomok, hitoktatási intézmények és vallási szervezetek adminisztratív épületei is megrongálódtak a háborúban – összegez a Kárpáti Igaz Szó, mely az alábbi fotót mellékelte cikkéhez:

Az oroszok ukrán könyveket semmisítenek meg a megszállt területeken

Az orosz csapatok elkobozzák és megsemmisítik az ukrán irodalmat és az ukrán történelemről szóló tankönyveket a megszállt területeken – áll a védelmi minisztérium sajtóközleményében, melyet a Kárpáti Igaz Szó ismertet.

Az ideiglenesen megszállt Luhanszk, Doneck, Csernyihiv és Szumi megye könyvtáraiban egyes orosz egységek elkezdték eltulajdonítani az ukrán történelmi könyveket és szépirodalmat, amelyek tartalma nem felel meg a kremli propaganda követelményeinek – írják a bejegyzésben.

1500 légvédelmi rakétát küldött Németország Ukrajnának

Németország a héten 1500 „Strela” légvédelmi rakétát és 100 MG3-as géppuskát küldött Ukrajnának –  írta a Fox News a Kyiv Independentre hivatkozva. 

A szállítmányban ezen kívül volt még 350 ezer élelmiszercsomag, 50 orvosi szállítójármű és orvosi felszerelés is.

Brit hírszerzés: az oroszok folytatják az ukrán városok ágyúzását, bombázását

A brit védelmi minisztérium friss hírszerzési jelentései szerint:

  • Az oroszok tovább folytatják több ukrán város, így Harkiv, Csernyihiv és Mariupol ostromát.
  • Az orosz erők vonakodnak nagyszabású városi gyalogsági hadműveletekben részt venni, inkább a légi és tüzérségi bombázások válogatás nélküli alkalmazására hagyatkoznak a védekező erők demoralizálása érdekében.
  • Valószínű, hogy Oroszország továbbra is nagy tűzerejét használja városi területeken, miközben megpróbálja korlátozni saját, amúgy is jelentős veszteségeit, további polgári áldozatok árán.

Szumi továbbra is orosz tűz alatt

Az Unian.net ukrán hírportál értesülései szerint az északkelet-ukrajnai Szumi trületet továbbra is súlyos támadások érik, heves harcok folynak Trosztyanec, Ohtirka és Szumi városában is.

Dmitrij Zsivickij, Szumi terület kormányzója a Telegram üzenetküldő csatornán közzétett videóüzenetében jelentett a térség aktuális helyzetéről.

A kormányzó elmondta, hogy Szumit szinte teljesen körbevették az orosz csapatok, Trosztyanecben egy légicsapás következtében megsérült egy gázvezeték, a város lakóit pedig valószínűleg lekapcsolják a gázellátásról, mert a szolgáltató jelenleg nem tudja helyreállítani a keletkezett károkat.

Ohtirka városában szintén szörnyű pusztítás nyomai láthatók, a légitámadások következtében az épületek nagy része leomlott. A régióban továbbá számos település maradt áramellátás nélkül.

Az oroszok a vitatott Kuril-szigeteken hadgyakorlatoztak

Az MTI híre szerint a művelet napokkal azután történt, hogy Moszkva az ukrajnai háború miatt hozott japán szankciók következtében megszakította a béketárgyalásokat Tokióval. A hadgyakorlatot több mint háromezer katona részvételével rendezték, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki – írta az Interfax orosz hírügynökség a hadseregre hivatkozva. Az orosz fél nem közölte, hol történt a művelet, de a japán média szerint azon a területen, amelyet a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, és amelyre Tokió még mindig igényt tart.

Ilyen a kilátás egy lebombázott kijevi óvodából

Az ukrán védelmi minisztérium posztolta a Twitterren.

Zelenszkij szerint 16 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aktuális éjszakai videóüzenetében kijelentette, az ukrán fegyveres erők tetteikkel arra a logikus következtetésre juttatják az orosz vezetést, hogy megbeszéléseket kell folytatni – írja az Interfax.

Az ukrán fegyveres erők továbbra is visszaverik az ellenséges támadásokat az ország déli részén, Donbászban, Harkiv irányban, Kijev térségében – mondta Zelenszkij péntek esti videóüzenetében, amelyben arról is beszélt, hogy már 16 ezer orosz katona halt meg.

„A beszélgetésnek komolynak kell lennie. Biztosítani kell az ukrán szuverenitást. Biztosítani kell Ukrajna területi integritását. Vagyis a feltételeknek tisztességeseknek kell lenniük” – tette hozzá az ukrán elnök a magas szintű orosz-ukrán tárgyalásokra utalva

Azt is mondta, a héten 18 humanitárius folyosót sikerült megnyitniuk, amin 37606 ember tudott elmenekülni a körbevett városokból – köztük 26477 mariupoli lakos.

„A helyzet a városban továbbra is tragikus. Az orosz hadsereg nem engedi be a segélyszállítmányokat a városba. Mariupol lakóit csak a propagandagépezetük hazugságaihoz használják fel” – jelentette ki, utalva arra, hogy szerinte az oroszok csak tettetik, hogy segélyt adnának az embereknek.

Ukrán hadsereg: az oroszok azért nem tudják összeszedni magukat, mert drogosokat toboroznak

Az ukrán hadsereg napi beszámolója szerint az oroszok továbbra is próbálják rendezni soraikat, hogy folytathassák az offenzívát, de nem kimondottan sikeresek. Azt írják, hogy azért nem tudják összeszedni magukat, mert nincs elég szakképzet emberük, ezért az oroszok drogosokat és alkoholistákat toboroznak.

Megjegyzik, hogy az oroszok minden keleti, délkeleti egységet bevetnek, hogy még kordában tudják tartani az elfoglalt régiók lakosságát. Azt írják, hogy Kijevben szabotázzsal akarják destabilizálni az államigazgatást.

Úgy látják, hogy a 2022-es orosz toborzási időszak, ami április elsején indul nehézkes lesz, mert most is sok újoncot vetettek be, és emiatt kevesebben akarnak majd csatlakozni.

„Emellett a felszerelés, amit raktárakból és fegyvertárakból kapnak az orosz egységek, hogy visszaszerezzék az ütőképességüket, rossz technikai állapotban van, mert óvatlanul kezelték és sokáig tárolták” – írják.

Az ukrán hadseregről is beszámolnak, leginkább azt, hogy hatékonyan zajlik a védelem. Donyecknél elvileg 8 tankot, 17 egységnyi páncélozott járművet és 11 járművet pusztítottak el az ukrán katonák. Az ellenfél veszteségeit 170-re tippelik, valamint azt írják, hogy három repülőt és három UAV-t is lelőttek. A légierő elvileg 3 repülőt, 3 UAV-t, egy helikoptert és 5 rakétát lőtt ki pénteken.

Fontos hangsúlyozni, hogy ahogy az oroszok sem teljesen őszinték, amikor a veszteségeikről számolnak be, úgy az ukrán jelentéseket is érdemes fenntartásokkal kezelni – összegez a Telex.

Légiriadó több ukrán városban

Több ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák szombat reggelre – írta a BBC a helyi médiára hivatkozva. Az érinettt városok között van Kijev, a közép-ukrajnai Cserhaszi és Kripivnyickij, a délkeleti Zaporizsja és Dnyipro, a keleti Zsitomir, valamint az északkeleti régiókban Harkiv és Szumi.

ISW: az orosz sikerpropaganda a hátország megnyugtatását szolgálja, miközben kudarcos az offenzíva

Az Institute for the Study of War amerikai központú agytröszt elemzői szerint bár az orosz vezérkar azt állította, hogy szinte elérték a céljaikat, valójában ez csak a hátországnak szólt, hogy ne tűnjön nagy kudarcnak, hogy 30 nap alatt nem sikerült elfoglalni Kijevet.

A vezérkar azért jelenthette be pénteken, hogy a különleges katonai művelet szinte elérte az elsődleges célokat, hogy megnyugtassák az orosz állampolgárokat, miközben ez valószínűleg nem, vagy csak részben fedi a valóságot – írja elemzésében az ISW.

Az intézet szerint Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője hiába mondta, hogy az invázió célja mindig is Donyeck és Luhanszk még ukrán kézen lévő részeinek megszerzése volt, ez nem igaz. Az ISW emlékeztet, hogy az eredeti cél Kijev, Harkiv, Odessza és más nagyvárosok elfoglalása volt, hogy egy új kormányt erőltessenek Ukrajnára.

„Rudszkoj megjegyzései jelezhetik azt, hogy Oroszország visszavett a céljaiból és most már megelégedne a két terület teljes ellenőrzésével, de ez az értelmezés valószínűleg pontatlan” – írják.

Ezt azért gondolják, mert az Ukrajna más pontjain állomásozó orosz egységek nem függesztették fel a harcot, nem hagytak fel az újabb területek megszerzésére tett kísérletekkel.

„Továbbá ukrán falvakat és városokat is támadnak és lerombolnak, és olyan műveleteket és háborús bűnöket hajtanak végre, amik nincsenek összhangban azzal, amit Rudszkoj állít az orosz célokról”– jegyzik meg.

Az ISW szerint az orosz vezérkar azzal próbálja meg elfedni a kudarcokat, hogy közelebb hozza a célvonalat azzal, hogy úgy tesz, hogy végig kisebb céljaik voltak. Ezzel akarják növelni a morált, ahogy azzal is, hogy azt állítják, hogy csak 1351 katonájuk esett el a harcok során. A NATO szerint a valós szám 7-15 ezer lehet, és március 22-én egy orosz lap is véletlenül megírta (majd gyorsan törölte), hogy a védelmi minisztérium szerint 9861 orosz katona halt meg.

Négy fontos frontról írnak: Kijevnél (ez a legfontosabb), Harkivnál, Mariupolban (ahol az oroszok már a belvárosig juthattak) és Herszonnál.

Főbb megállapításaik:

  • Az orosz vezérkar igyekszik módosítani a háború narratíváját, hogy úgy tűnjön, Oroszország eléri céljait, és a műveletek korlátozását választja, miközben valójában nem éri el céljait, és saját nehézségei miatt kénytelen felhagyni a nagyszabású offenzív műveletekkel, a kudarcok, a veszteségek és a hatékony ukrán ellenállás miatt.
  • Az ukrán erők azt állították, hogy megölték a Herszon környékén tevékenykedő 49. orosz kombinált fegyveres hadsereg parancsnokát.
  • Az ukrán ellentámadások Kijevtől északnyugatra további kisebb előrehaladást értek el az elmúlt 24 órában.
  • Az ukrán erők emellett sikeres ellentámadást hajtottak végre Kijevtől keletre az elmúlt 24 órában, és az orosz erőket Brovarytól keletre lökték.
  • A Csernyihiv bekerítésére tett orosz kísérletek továbbra is sikertelenek.
  • Az elmúlt 24 órában nem változott a katonai helyzet Északkelet-Ukrajnában.
  • Az orosz erők továbbra is utcáról utcára veszik be Mariupolt, és behatoltak a város központjába.
  • Az orosz erők az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Herszon környékén.

A napokra eltűnő orosz védelmi miniszter szívrohamot kapott az ukránok szerint

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter március 11-én eltűnt a nyilvánosság elől, de csütörtökön előkerült. Az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója szerint szívrohama volt, ezért nem lehetett róla tudni semmit – írja a BBC.

„Sojgu azután kapott szívrohamot, hogy Putyin keményen meggyanúsította az ukrajnai invázió teljes kudarca miatt” – írta Anton Gerascsenko a Facebookon.

Az orosz kormány nem erősítette meg az állítást, nem nyilatkoztak a védelmi miniszter egészségügyi helyzetéről.

ENSZ: egyre több tömegsírt észlelnek Mariupolban

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) emberi jogi csoportjának vezetője elmondta, hogy a világszervezet megfigyelői egyre több információt kapnak az orosz erők által ostromlott ukrajnai Mariupol városában lévő tömegsírokról – közli a Le Monde.

Az egyik tömegsírban feltehetően mintegy kétszáz holttestet találtak – közölte Matilda Bogner egy videokonferencia során. Az ENSZ által gyűjtött információk egy része műholdfelvételek elemzéséből származik. A szervezet tisztviselője szerint az orosz invázió egy hónappal ezelőtti kezdete óta több mint ezer civil halt meg Ukrajnában, és az általa vezetett megfigyelő misszió mindkét oldal részéről válogatás nélküli támadásokat dokumentál.

Az amerikai hírszerzés értékelte a közelmúlt ukrajnai eseményeit

Az Egyesült Államok hírszerzése értékelte az ukrajnai konfliktus legfrissebb eseményeit – közölte a BBC. A hírszerzés főbb megállapításai a következők:

  • nem kizárt, hogy az ukrán erők akár vissza is foglalhatják az oroszok által korábban megszállt Herszon városát;
  • Oroszország több mint 1200 rakétakilövést hajtott végre a háború kitörése óta;
  • az ukrán hadsereg megsemmisített egy orosz harckocsikat szállító hajót;
  • a Kijev környéki orosz szárazföldi erők nem készülnek támadásra jelenleg;
  • az orosz csapatok megtorpantak Harkivnál;
  • a Kijevtől nyugatra eső Makariv városáért heves harcok folynak.

Egyre több harci drónt vet be Oroszország a brit hírszerzés szerint

A brit hírszerzés legfrissebb információi szerint Oroszország a pilóta nélküli harci drónok bevetését favorizálja – adta hírül a BBC. Az okok között leginkább az ukrán légvédelem sikeres működése szerepel, amely következtében az orosz légierő inkább a pilóta nélküli harci eszközökhöz használatához folyamodott.

A brit közszolgálati műsorszolgáltató híroldala arról is beszámolt, hogy az Egyesült Királyság újabb 65 olyan személyt szankcionált, akik kapcsolatba hozhatók az ukrajnai orosz invázióval. Ezek között szerepel a Kronshtadt nevű orosz fegyvergyártó cég, amely az elsődleges beszállítója az orosz hadsereg által használt Orion drónoknak.

Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe

Nagy-Britannia kétmillió font (csaknem 900 millió forint) értékben próbál élelmiszerszállítmányokat eljuttatni olyan ukrajnai térségekbe, amelyeket az orosz hadsereg bekerített – közölte szombaton Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van.
A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautórakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.
A londoni külügyi tárca közölte: Ukrajnában becslések szerint 12 millióan szorulnak humanitárius segítségre, de a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb.
A minisztérium szerint alapvető fontosságú az adomány gyors eljuttatása, mivel fogy az idő a már bekerített, illetve bekerítéstől veszélyeztetett városok és települések elérésére.
Liz Truss nyilatkozata szerint a brit stáb a lengyel és a szlovák partnerekkel, valamint az ukrán kormánnyal együtt éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a leginkább veszélyeztetettek megkaphassák a számukra égetően szükséges szállítmányokat.
Az élelmiszeradomány része annak az összesen 400 millió fontos (180 milliárd forintos) segélyprogramnak, amelyre London az orosz invázió kezdete óta kötelezettséget vállalt. Ebből a csomagból 220 millió font az Ukrajnának nyújtandó közvetlen humanitárius segítség értéke.
London jelentős katonai segítséget is nyújt Ukrajnának.
A Downing Street a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.
Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának.

Visszavonta Oroszország osztályzatait a Fitch Ratings

Visszavonta Oroszország besorolásait szombat hajnalban a Fitch Ratings.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntést az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott szankciók alapján hozta.
A Fitch már március 7-én közölte, hogy felfüggeszti minden kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, március 15-én pedig az Európai Unió bejelentette, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb létesítményekre.
A Fitch Ratings március 23-án ismertette azt a szándékát, hogy az EU-szankciókat betartva, az unió által kijelölt április 15-i határidő előtt minden oroszországi entitás osztályzatát visszavonja.
A cég szombaton Londonban bejelentette, hogy mindezek alapján visszavonta az Oroszországra eddig érvényben tartott besorolásait.
A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása „C” volt. A hitelminősítő március 8-án rontotta erre a mélyen spekulatív szintre a hosszú futamidejű orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek osztályzatát az addigi „B”-ről, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.
A két másik nagy nemzetközi hitelminősítő intézet, a Moody’s Investors Service és az S&P Global Ratings a héten szintén bejelentette, hogy az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankcióknak megfelelően nem nyújt többé adósbesorolást orosz jogi személyeknek.

Von der Leyen: az EU az energiahordozók közös beszerzésben egyezett meg

Az EU vezetői beleegyeztek a gáz, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a hidrogén közös vásárlásába, annak érdekében, hogy lenyomják a fogyasztói árakat – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően, pénteken.

Ursula von der Leyen az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel közösen tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy az energiahordozók közös vásárlásával az EU ki fogja használni kollektív alkuerejét.
„Ha a gázpiacot nézzük, a globális vezetékes gázpiac 75 százalékát az európai adja. Tehát óriási vásárlóerőnk van” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen.
Ahelyett, hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, és azáltal megemelnék az árakat, összevonják a keresletet – tette hozzá.
Véleménye szerint eljött az idő, hogy az EU felülvizsgálja az európai uniós energiapiac felépítését, továbbá infrastrukturális fejlesztésekre van szükség a tárolókapacitás bővítésére. Elmondta, noha a tagországi vezetők megpróbáltak kompromisszumot találni a megugró energiaköltségek kezelésére, nem sikerült megállapodniuk a gáz és az elektromos áram árplafonjairól.
Az erre vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság májusban mutatja be – közölte.
A tagországok vezetői támogatták az Európai Bizottság azon terveit, amelyek kötelező gáztartalék létrehozását írják elő a tagállamoknak a jövő téli energiaellátás biztosítására és a növekvő költségek kezelésére.
„Ez lesz az ellátási zavarok elleni biztosítékunk” – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva azt mondta, Spanyolország és Portugália „különleges elbánásban” részesül az EU energiapiacán, hogy meg tudjanak birkózni az elszabadult villamosenergiaárakkal. Magyarázata szerint az Ibériai-félsziget „nagyon különleges” helyzetben van, mert a két ország energiamixében nagy a megújuló energia aránya, de „nagyon kicsi az összekapcsoltság” az unió többi országával.
Emlékeztetett: megállapodásra jutottak Joe Biden amerikai elnökkel arról, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól.
Washington vállalta, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve már az idén legalább 15 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz szállítását (LNG) biztosítja az európai piac számára. Az Európai Bizottság pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy együtt fog működni az uniós tagállamokkal, hogy legalább 2030-ig stabil, évente mintegy 50 milliárd köbméter keresletet biztosítson az amerikai LNG-termékek iránt – közölte von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a közös gázbeszerzésre irányuló mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodást fontos döntésnek nevezte, mivel az ukrajnai háború energiaárakra gyakorolt negatív hatása egész Európában érezhető.
Alexander de Croo belga miniszterelnök az EU-csúcsról távozva adott nyilatkozatában üdvözölte a közös energiabeszerzésre irányuló mechanizmus létrehozást, amely véleménye szerint fontos előrelépés az energiaellátás zavarainak elhárítását célzó, tagországok közötti együttműködés szempontjából. Áttörésnek nevezte azt a megállapodást, amely szerint az Európai Bizottság javaslatot dolgoz ki az energiahordozók árplafonjának meghatározására az energiaiparral együttműködve.
Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy Németország és más tagállamok rendkívül kétkedők az árszabályozással kapcsolatban. Azt mondta, a téma még visszakerül a következő tanácsülések asztalára.
Emmanuel Macron francia elnök elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság felhatalmazást kapott a közös energiabeszerzés megszervezésére. Véleménye szerint a közös és hosszú távú szerződés a legjobb eszköz a gázárak csökkentésére. Fontosnak nevezte az energiadiverzifikációt, aminek érdekében már most meg kell kezdeni a tárgyalásokat az olyan potenciális ellátókkal, mint Norvégia, az Egyesült Államok, vagy Katar.
Mario Draghi olasz miniszterelnök szerint Európának most van lehetősége arra, hogy közös fellépéssel hatékonyan korlátozza a gázárakat. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság májusban bemutatni tervezett energetikai stratégiájában szerepelnie kell a villamosenergia árának a gázáraktól való függetlenítésének.
Az uniós csúcstalálkozó első munkanapján elfogadott zárónyilatkozatban a tagországi vezetők hangsúlyozták: a bevezetett szankciók képesek arra, hogy meghiúsítsák Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított agresszió folytatására, azonban az intézkedések széles körű betartására van szükség. Az Európai Tanács felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a háborús bűnnek minősülő támadásokat, tegye lehetővé humanitárius folyosók létrehozását, biztosítson hozzáférést a humanitárius segélyekhez és engedje szabadon a túszokat.
Az uniós tagállamok vezetői elkötelezték magukat amellett, hogy támogatást nyújtanak az ukrán kormánynak azonnali szükségletei kielégítéséhez, és a háború végeztével a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán, azt mondta: az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.
Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely „Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja”.

Így állt pénteken az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteki aktualizált térképét mutatjuk a háborúról.

Borítókép: Ukrán Katasztrófavédelem/Ukrajna SES

Megosztom

Címkék:

Legfrissebb hírek

Riksán utazott és érméket válogatott Márki-Zay Péter
 Vásárhely február 15. | 07:51
Megújul a Rádió 7 és a Promenad24!
 Makó | Vásárhely | Térség február 15. | 06:00
Lázár János: a hódmezővásárhelyieké a szabadkígyósi kastély
 Vásárhely február 14. | 17:00
Orbán Viktor: halleluja, erre vártunk!
 0-24 február 14. | 11:36
Elvitték a Balaton Busz sofőrjét a rendőrök – reagált a rendőrség és a társaság is!
 Vásárhely február 14. | 10:03
További friss híreink

Népszerű cikkeink

Ajánlott cikkeink

Márki-Zay: a reformátusok továbbra is használhatják a Szék utcai épületet
 Vásárhely 2025. február 05.
A lángos szerelmesei a Hóvirágon biztos, hogy megtalálják életük egyik legjobb lángosát!
 Vásárhely 2025. február 05.
A sikeres tavalyi év után is nagy tervei vannak Kiszombornak
 Térség 2025. február 05.

Kapcsolódó cikkeink