Kiszelly Zoltán: Márki-Zay Péter nem a magyarok többségét képviseli, hanem külső érdekeket

Veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán – erről beszélt a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta: vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, a légtérzár létrehozását Ukrajna felett. A miniszterelnök megerősíttette, hogy Magyarország álláspontja világos: A NATO területén kívül katonai akcióba bonyolódni nem dolga a NATO-nak, és Magyarország katonát és fegyvert sem akar küldeni a NATO területén túlra. Közben újabb ellenzéki politikusokról derült ki, hogy fegyvereket küldenének Ukrajnába.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója az M1 műsorában az egyes amerikai körök, Lengyelország és a balti államok által felvetett légtérzárral kapcsolatban elmondta: ezt csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelheti el, ahol Oroszország vétójoggal rendelkezik, így borítékolható, hogy nem szavazzák meg, tehát nem jöhet létre.

A NATO védelmi szövetség, nem támadó feladatokra jött létre

Nagyon fontos azonban azt is szem előtt tartani, ha és amennyiben NATO-repülőgépeknek orosz repülőket kell akadályozniuk Ukrajna felett, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy lelövi őket, ezzel azonban a NATO közvetlen hadviselő féllé válna. Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: a NATO egy védelmi szövetség, nem a területén kívüli akciók végrehajtására jött létre, hanem a tagállamok védelmére, tehát ez ellentétes lépés lenne a NATO alapokmányával.

Az igazgató kiemelte: jelen pillanatban két álláspont van. Az egyik az, hogy az Oroszország által indított háború miatt Vlagyimir Putyin rendszerét meg kell dönteni – ez a konfliktus eszkalációjának útja. A másik álláspont szerint Oroszország és Ukrajna között zajlik háború, amiből ki kell maradni, nem terjedhet ki más országokra.

A magyarok 75-80%-a a béke mellett áll

A kutatások szerint a magyarok 75-80%-a a béke mellett áll, egyetértenek azzal, hogy nem szabad fegyvereket és katonákat küldeni Ukrajnába, hanem diplomáciai megoldásra van szükség. Eszkalációt egyes amerikai körök, valamint a lengyelek, illetve a balti országok szeretnének, a nagy nyugati országok és a NATO azonban nem akar háborúba sodródni, ki akar maradni ebből a konfiktusokból, és elleneznek minden NATO-n kívüli akciót, ez a többségi álláspont.

Magyarország álláspontja is egyértelmű: nem küldünk katonát és fegyvert Ukrajnába.

Kiszelly Zoltán kiemelte: a magyar baloldal ezzel szemben most is a globalista álláspontot képviseli, csakúgy, mint 2015-ben, akkor azt követelték, hogy nyissuk meg a határt a migránsok előtt, engedjünk be mindenkit – akkor is külső érdeket képviseltek, akárcsak most. Hozzátette: kisebbségben vannak most, akik eszkalálnák a háborút, a baloldal azonban ehhez az állásponthoz asszisztál.

A baloldali szavazók sem akarnak fegyvert és katonát küldeni Ukrajnába

Ahogyan a migráció idején is, a baloldali szavazók erősen megosztottak voltak, most is ezt mutatják a számok, a baloldali szavazók 20%-ánál kevesebb akar fegyvert és katonát küldeni Ukrajnába, ami háborúba sodorná az országot.

Kiszelly Zoltán a baloldal kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte: legújabban Kocsis-Cake Olivio vetette fel, hogy zárjuk el az orosz gázt.

Márki-Zay Péter is beszélt korábban arról, hogy világpiaci árakra van szükség, és el kell törölni a rezsicsökkentést. Hozzátette: ebben az esetben gáz sem lenne amúgy, nem hogy áremelkedés. Azt is kiemelte, hogy abban következetesek, hogy Márki-Zay Péter korábbi (később saját maga által cáfolt) kijelentéseit alátámasztják, példa erre a jobbikos Potocskáné, aki férfét és fiait ugyan nem, de másokat háborúba küldene.

Márki-Zay Péter nem a magyarok többségét képviseli, hanem külső érdekeket

Az elemző felidézte, hogy szinte minden napra jut egy baloldali politikus, aki hasonlóképpen nyilatkozik, példaként említette Iványi Gábort, Cseh Katalint, Berg Dánielt. Úgy véli, egy egyértelműen alátámasztja, hogy amit korábban mondtak, azt komolyan gondolják, hiszen nap mint nap újra elismétlik.

Márki-Zay Péterről szólva Kiszelly Zoltán azt mondta, összevissza beszél, amit kimondott, másnap letagadja, ezért nem lehet komolyan venni, és egyértelműen látszik, hogy nem a magyar emberek többségét képviseli, hanem valamiféle külső érdekeket.

forrás hirado.hu, borítókép archív