Az orosz-ukrán háború 28. napja – FRISSÜL

Immár huszonnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel!

Orosz állami felmérés: csaknem 80 százalékos Putyin támogatottsága

Elérte a 79,6 százalékot Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága, ami az egyik legmagasabb érték az elmúlt 20 év során – jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet vezérigazgatója szerdán a Govorit Moszkva rádiónak.

Fjodorov elmondta, hogy 2014-ben, a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása idején Putyin támogatottsága 64 százalék körüli volt, amihez képest a jelenlegi 79,6 százalékos érték 10-15 százalékpontos növekedést jelent „ami nagyon nagy ugrás”. A vezérigazgató szerint támogatottság ilyen mértékű emelkedése elsősorban az elnök tevékenységének köszönhető.
„Ő nagyszerű, jó döntést hozott (Ukrajna megtámadásával), és jó irányba vezet” – nyilatkozott Fjodorov.
A VCIOM vezetője szerint ez a minősítés egyfajta mutatója annak, hogy a polgárok mit gondolnak az országról.
„A támogatottság emelkedése azt mutatja, hogy a társadalom konszolidációja megtörtént, az oroszok jelentős része úgy véli, hogy jó irányba haladunk” – mondta.
Hogy meddig tart ez a konszolidáció, mi ingathatja meg, nem tudni, mert a katonai műveletek a legkiszámíthatatlanabbak” – tette hozzá.
Rámutatott, hogy növekszik azoknak az aránya, akik helyeslik az elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” végrehajtásáról. Amíg az első erre vonatkozó felmérésben, február 25-én a válaszadók mintegy 65 százaléka támogatta az elnök döntését a csapatok bevetéséről, addig ma már 74 százalék az arányuk. Az ellenzők aránya ezzel szemben 25-ről 17-re csökkent. Fjodorov szerint nagyon alacsony azoknak az aránya, akik nehezen tudnak válaszolni.
Szerinte ez a dinamika azzal magyarázható, hogy egyre kevesebb a konfliktusról szóló „hamisítvány” a weben.

Berlin: szerződésszegés rubelben kérni az orosz gáz árát

Szerződésszegés rubelben kérni az orosz földgáz árát – jelentette ki Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó új elszámolási rendszerről.

Az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó moszkvai döntés „kevéssé ijeszt meg”, mert Németország földgázellátása a tavasz végéig biztosított – mondta a Zöldek politikusa egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva.
Kifejtette: már tavaly decemberben, Oroszország Ukrajna ellen indított „pusztító háborúja” előtt világos volt, hogy Moszkva „nem stabil partner”, ezt jelezte a németországi földgáztározók alacsony töltöttsége. A kormány időközben gondoskodott a tározók utántöltéséről, és továbbra is komoly erőfeszítésekkel igyekszik cseppfolyósított földgázt (LNG) „felhajtani a világpiacon”.
Így télre és tavaszra sikerült biztosítani az ellátást, de a következő télre kell még földgázt szerezni – mondta a Zöldek politikusa.
Hangsúlyozta, hogy szerződésszegést jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése, miszerint a földgázszállítások ellenértékének elszámolására használt rendszert átállítják orosz rubelre. Németország az európai partnereivel konzultál a megfelelő válaszról – közölte a miniszter.
A tárca mellett működő független tudományos tanácsadó testület egyik legtekintélyesebb tagja, Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem (HHU) nemzetközi gazdaságtannal foglalkozó kutatója első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú távú földgázszállítási szerződésekben minden bizonnyal rögzítették az elszámolás pénznemét. Ez euró vagy dollár lehet, az orosz elnök döntése így „egyoldalú szerződésszegés”.
Kifejtette: a nemzetközi bankközi devizapiacon nincs elég rubel, ezért a szankciókkal sújtott orosz központi bankhoz kell fordulni, vagyis „Putyin közvetve arra kényszerít minket, hogy aláássuk saját szankcióinkat”.
Az „úgynevezett barátságtalan államok, például az EU vagy Svájc ezt nem fogják tudni egykönnyen megemészteni” – írta Jen Südekum, hozzátéve: az orosz elnök lépése „megtorlás a nyugati szankciók ellen, amire nem sokan számítottak ebben a formában”.
Mindezzel „valószínűbbé vált a teljes gázembargó forgatókönyve, akár akarjuk, akár nem” – írta a szakértő.

Magyarországon kaptak menedéket az ukrán katasztrófavédelem munkatársainak családtagjai

Magyarországon kaptak menedéket az ukrán katasztrófavédelem munkatársainak gyerekei és feleségeik – összesen kétszázan – Magyarország ungvári főkonzulátusa közreműködésével.

A ma Ungvárra érkezett ötven Donyeck megyei menekült több mint harminc órát utazott autóbusszal és vonattal Kárpátalja megyeszékhelyéig, ahonnan a késő délutáni órákban autóbuszokkal továbbszállították őket Záhonyba. Innen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mérkre indultak, ahol a nemrég felújított idősotthonban szállásolják el a harci cselekmények övezetéből kimenekített nőket és gyerekeket. A menekülteket fogadó Kuti László konzul elmondta, hogy a külképviselet állami szintű felkérést kapott, hogy „a donyecki térség katasztrófavédelmi munkatársainak a családtagjait menekítsük ki, biztosítsunk számukra ellátást, szállást és biztonságot Magyarországon.” A diplomata közölte, hogy immár a negyedik csoportot, összesen kétszáz főt sikerült megfelelő körülmények között elhelyezni. Kuti László hozzátette, hogy a nőknek és gyermekeknek minden segítséget megadnak, biztosítják az egészségügyi ellátásukat, jogi tanácsadást nyújtanak, sőt, szükség esetén munkavállalási lehetőséget is keresnek a menekülteknek. VViktor Mikita, Kárpátalja katonai közigazgatásának vezetője kifejtette: a megye feladata az, hogy a külföldi partnerekkel köztük Magyarországgal együttműködve biztonságos körülményeket megteremtve fogadja a menekülésre kényszerülő nőket és gyerekeket. Így az Ukrajnában maradt férfi családtagoknak, jelen esetben a katasztrófavédelem munkatársainak nem kell aggódniuk szeretteik miatt – fogalmazott a kormányzó, megköszönve Magyarország támogatását.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki

Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait.

Erről a tárca sajtóosztálya adott ki tájékoztatást szerdán késő este.
„Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben.
Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját.
Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

Az EU egymilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott támogatását

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a javaslatot, amellyel az EU további 500 millió euróval (mintegy 200 milliárd forint) összesen egymilliárd euróra egészíti ki az Ukrajnának nyújtott finanszírozását – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.

Közölték: az Európai Békekeret (EPF) keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai agresszióval szemben.
Az intézkedések olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedés időtartama 12 hónap.
Az uniós tanács közleményében leszögezte, Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. „Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország teljes felelősséggel tartoznik a háborúért, melynek felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.
Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

Mariupol polgármestere elhagyta a várost

Mariupol polgármestere, Vadim Boicsenko elhagyta a várost, de így is folyamatos kapcsolatban van a mariupoli hatóságokkal a civil lakosság evakuálása érdekében – írja a Sky News. 

Kijev környékét továbbra is ágyúzzák az orosz erők

Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, az orosz tüzérség viszont változatlanul folyamatosan lövi a településeket – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a bucsai városvezetésre hivatkozva.

A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.

Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékozatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy Harkiv megye fölött a légvédelem lelőtt újabb két orosz repülőgépet. .A pilóták sorsa egyelőre ismeretlen.

Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint az orosz erők szerdán az a Donyeck megyei Ocseretine vasútállomását lőtték. A vasúttársaság szerint személyi sérülés nem történt.

A Harkov megyével határos oroszországi belgorodi régió kormányzója mindeközben az állította a Telegramon, hogy ukrán lövedék csapódott be az orosz régióban – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

Vjacseszlav Gladkov kormányzó szavai szerint egy faluban robbant a lövedék és vannak sérültek is, de pontos adatokat nem közölt. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy az említett oroszországi régióban az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz csapataok állomásoznak.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 103 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, öt hadihajót, 525 harckocsit és 1590 egyéb páncélost.

Ez durva: a NATO szerint 40 ezer katonát veszíthettek el az oroszok

A NATO szerint 40 ezer orosz katona halt meg, sérült meg, vagy került fogságba a négy hete tartó háború alatt – írja a Sky News. A szervezet 7000 és 15 000 közé teszi az elesett orosz katonák számát.

Összehasonlításképp közölték azt is, hogy Oroszország 15 000 katonát veszített el 10 év alatt Afganisztánban. A becsléseket ukrán és orosz, valamint hírszerzési forrásokra alapozták.

1500 civil épületet és járművet pusztíthattak el az oroszok Ukrajnában

A New York Times becslése szerint 1500 civil épületet, építményt és járművet pusztíthattak el az oroszok a háború kezdete óta.

According to ⁦@nytimes’s⁩ reporting, in the weeks since Russia began its invasion, at least 1,500 civilian buildings, structures and vehicles in Ukraine have been damaged or destroyed. https://t.co/2A3x2VyxBb

— Muyi Xiao (@muyixiao) March 23, 2022

Klicsko: 264 civil halt meg Kijevben

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint 264 civil halt meg az ukrán fővárosban a háború kezdete óta – írja a Sky News. A halálos áldozatok között négy gyerek is van.

A polgármester sajtótájékoztatót tartott, közben is lehetett hallani a robbanásokat és a lövéseket a városban. Elmondta, hogy a Kijevhez közeli Lyutizh településen is zajlanak harcok.

Újabb kijárási tilalom jön Kijevben

A kijevi városi tanács Telegram-csatornáján jelentette be, hogy szerda este 8 órától csütörtök reggel 7 óráig kijárási tilalmat rendel el a városban. Az előző kijárási tilalom szerdán reggel hétkor járt le. A tanács megkérte a lakosokat, hogy vegyék komolyan a tilalmat, és csak a különleges engedéllyel rendelkezők menjenek ki az utcákra.

Sátrakat állítottak fel Kárpátalján egy nagyobb menekülthullám esetére

A Kárpátaljára érkező belső-ukrajnai menekültek befogadását és ideiglenes elhelyezését segíti az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ukrajnai képviselete az Eurocar-gyárral közösen egy pilóta projekt keretében. Lakósátrakat állítanak fel a megyei humanitárius központ területén, ahol mintegy másfél ezer személyt tudnak majd fogadni – közölte a TV21 Ungvár híradása alapján a Kárpát.in.ua.

A mezőgazdasági dolgozók fél év haladékot kaphatnak a katonai szolgálat alól Ukrajnában

Mezőgazdasági termékek előállításával, termelésével foglalkozó férfiak félévi haladékot kaphatnak a katonai szolgálat alól Ukrajnában – számoltak be róla a Kárpátinfo hírportál cikkében.

Az ukrán miniszteri kabinet 2022. március 3-án elfogadott 194. számú rendelete értelmében: azok a vállalatok és termelők, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával, termelésével foglalkoznak (gabona-, zöldség-, gyümölcstermesztés stb.), a komplex tavaszi-nyári munkálatok időben történő elvégzése érdekében félévi haladékot kaphatnak a katonai szolgálat alól – közölte Babják Zoltán, Beregszász polgármestere közösségi oldalán.

A halasztás igényléséhez az agráripari vállalatok, intézmények és szervezetek le kell adjanak egy listát a kritikusan fontos alkalmazottjaikról (traktoristák, kombájnvezetők stb.) – áll a bejegyzésben.

A lengyel kormányfőhelyettes elítélte a katyni mészárlás áldozatai nyughelye, a harkivi temető bombázását

Elítélte szerdán Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a Harkiv-Pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak.

„A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi” – hangsúlyozta Glinski a Twitter közösségi honlapján közzétett bejegyzésben. Hozzátette: a harkivi emléktemető lebombázása „egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”.
A PAP hírügynökség harkivi tudósítója szerda reggel számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.
A Totalitarizmus Áldozatai harkivi temetőjét 1999-2000-ben létesítették, ott nyugszanak az 1937-38-as sztálini megtorlás áldozatai, valamint az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlás áldozatai is, köztük a jelenlegi lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau nagyapja.
A katyni mészárlás során a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) közel 22 ezer lengyel állampolgárt végzett ki. Az ukrajnai Harkiv a likvidálás egyik fő helyszíne volt, az oroszországi Szmolenszk és az ehhez közeli Katyn, valamint a szintén oroszországi Kalinyin (ma Tver) mellett.
A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora, valamint a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is. Korompay a kivégzése előtt a sztarobelszki fogolytáborba került, onnan éppen Harkivba vitték kivégzésre a tiszteket.

Zelenszkij: Franciaországnak segítenie kell véget vetni a háborúnak

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában.

„Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (…) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását” – fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.
„Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudják, mi történik Ukrajnában, hogy ez miért történik, és hogy ki a felelős érte” – mondta negyedórás beszéde kezdetén Volodomir Zelenszkij. „Önökhöz, tisztességes, racionális és bátor emberekhez szólok. Hogyan állítsuk meg ezt a háborút és állítsuk helyre a békét Ukrajnában? A válaszok jelentős része az önök kezében, a mi kezünkben van” – tette hozzá, mielőtt arra kérte a parlament két házának tagjait, hogy egyperces néma csenddel emlékezzenek meg az orosz támadások civil áldozatairól, a nőkről és a gyerekekről.
„Az orosz hadsereg mindent lerombol: lakóházakat, iskolákat, kórházakat, mindent. Minden információ a rendelkezésre áll, minden tény” – hangsúlyozta az ukrán elnök, elítélve a menekülő civilek elleni támadásokat, és emlékeztetett arra is, hogy a háború kezdete óta több újságírót is megöltek Ukrajnában.
A mariupoli orosz bombázások rombolásait Volodomir Zelenszkij a verduni csatával állította párhuzamba: ez az első világháború egyik legfontosabb és leghosszabb csatája volt a nyugati fronton 1916-ban a francia és a német erők között.
Az ukrán elnök a „közös értékeinkre, egységünkre és az eltökéltégre” hivatkozva kérte Franciaországtól, hogy „együtt lépjünk fel annak érdekében, hogy Oroszországot a béke keresésére ösztönözzük”.
Volodomir Zelenszkij kitért Ukrajna kérelmére az Európai Unióhoz történő csatlakozásról.
„Reméljük, hogy az Európai Unió soros francia elnöksége alatt különleges és történelmi döntés születik Ukrajna uniós csatlakozásának támogatására” – mondta.
A hírtévék és -rádiók által élőben közvetített ünnepélyes parlamenti ülésen Volodomir Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz „háborús gépezetet”.
„A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot. A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és mások nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai” – jelentette ki az ukrán elnök. Hozzátette: „abba kell hagyniuk az erőszak, a gyerekek és a nők gyilkolásának finanszírozását. Mindenki emlékezni fog majd arra, hogy az értékek többet értek, mint az anyagi haszon”.
A Leroy Merlin barkácsáruház-láncnak Franciaország után a második legfontosabb piaca Oroszország, ahol 36 ezer munkavállalót foglalkoztat 107 üzletében, amely 62 orosz városban található. A cég ukrajnai leányvállalatának dolgozói hétfőn azt kérték az anyavállalattól, hogy szüntesse be tevékenységét Oroszországban, miután bombatámadás érte a cégcsoport egyik kijevi üzletét.
Az Auchan áruházlánc 230 üzlettel van jelen Oroszországban, ahol 3,2 milliárd eurós forgalmat bonyolít, amely a tevékenysége több mint 10 százalékának felel meg.
A Renault autógyárnak is Oroszország a második legjelentősebb piaca. A francia vállalat az AvtoVAZ csoport révén van jelen Oroszországban, a cég március közepén felfüggesztette a termelést, miután az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók miatt egyes alkatrészekből ellátási hiány alakult ki.
A TotalEnergies olajipari cég kedden jelentette be, hogy legkésőbb 2022 végétől nem vásárol többet orosz olajipari termékeket.
Az ukrán elnök két és fél héttel a francia elnökválasztás első fordulója előtt szólt a parlament tagjaihoz, akik között három olyan államfőjelölt – Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés, Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és Nicolas Dupont-Aignan, a szintén szuverenista Talpra, Franciaország nevében – is helyet foglalt, akit az ukrajnai háborút megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelállóként tartottak számon. Azóta valamennyien elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Bennett és Putyin telefonon beszélt az ukrajnai helyzetről

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai helyzetről és a keddi izraeli merényletről beszélt szerdán telefonon – jelentette a helyi média szerdán.

Telefonbeszélgetésük során megvitatták az ukrajnai háborús helyzetet, s Putyin részvétét fejezte ki Bennettnek a kedden történt Beér-Seva-i terrortámadás miatt, melyben életét vesztette négy izraeli civil.
Putyin a Kreml közleménye szerint megosztotta az izraeli miniszterelnökkel az Ukrajna körüli helyzetről kialakított értékelését, figyelembe véve számos külföldi ország vezetőivel fennálló kapcsolatait, és megfogalmazott több elképzelést a folyamatban lévő tárgyalásokról.
Putyin és Bennett legutóbb a múlt héten beszélt egymással, és március elején találkoztak a Kremlben, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetítést kért Moszkva felé az izraeli kormányfőtől a tűzszüneti tárgyalásokon.

Orbán: Magyarország nemzeti érdekeit meg kell védenünk, a következő két napban Brüsszelben kell helytállnunk

Magyarország nemzeti érdekeit meg kell védenünk, a következő két napban Brüsszelben kell helytállnunk – jelentette ki Orbán Viktor szerdán az MTI-hez eljuttatott videóüzenetében.

Rámutatott: meg kell előznünk, hogy belesodorjanak bennünket egy háborús konfliktusba, nemet kell mondani azokra a javaslatokra, amelyek légi háborút eredményeznének Oroszországgal, meg kell akadályozni azokat a javaslatokat, amelyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat ki akarják terjeszteni az energiaszektorra, és így nehéz, talán lehetetlen helyzetbe is sodornák Magyarországot.
A kormányfő kitért arra: már csak 11 nap van hátra a parlamenti választásokig, amely mindannyiunk számára nemcsak fontos, hanem sorsdöntő jelentőségű.
Meg kell védeni mindazt, amit az elmúlt 12 évben Magyarországnak sikerült megvalósítania. Ilyenkor minden idegszállal és másodperccel a választásokra kell összpontosítani, de most mégis két napra Brüsszelbe kell menni, mert NATO és európai uniós csúcs lesz és olyan javaslatok vannak az asztalon, amelyekkel szemben Magyarország érdekeit meg kell védeni – mondta.
Kampány ide-kampány oda, a következő két napban Brüsszelben kell helyt állnunk – jelentette ki a miniszterelnök.

Putyin: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal

Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.

„Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” – szögezte le az orosz elnök.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.
„Ugyanakkor minden külföldi fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve az orosz rubel vásárlását a hazai devizapiacunkon. Arra kérem Oroszország Nemzeti Bankját, hogy a kormánnyal együtt egy héten belül szabályozza az ügyletek ügymenetét” – rendelte el Putyin.
Putyin szerint a Nyugat mindenki előtt bebizonyította, hogy lehet nem teljesíteni az euróban és dollárban vállalt kötelezettségeket. Mint mondta, a „kollektív Nyugat” azzal a döntésével, hogy törvénysértő módon befagyasztotta Oroszország nemzetközi aktívumait, gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett be Moszkva előtt, és aláásta fizetőeszközeinek megbízhatóságát.
„Teljesen világos, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unióba, az Egyesült Államokba történő árusszállításainknak, amelyekért dollárban, euróban és egyéb devizában kaptuk a kifizetést, már nincs értelmük számunkra” – jelentette ki Putyin.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a szerdai parlamenti kormányórán kijelentette, hogy az orosz szénhidrogének elleni embargó a globális kőolaj- és földgázpiac összeomlásához vezetne. Rámutatott, hogy Oroszország a világpiac legnagyobb energiaforrás-szállítója, az orosz energiaexport részesedése mintegy 20 százalékos.
Novak szerint az energiaárak növekedése kiszámíthatatlan lehet, miközben Európa már most is soha nem látott, ezer köbméterenkénti 4000 dolláros tőzsdei árral szembesül. Hozzátette, hogy Oroszország „soha nem használta fegyverként az energiaforrásokat”, és még a „legbonyolultabb geopolitikai helyzetben” is folytatja „a gázszállításokat az európai fogyasztóknak a kérelmeknek és a szerződéseknek megfelelően, az ukrán gázszállítási rendszer felhasználásával, a 2024-ig szóló szerződés alapján”.
Mint mondta, az Északi Áramlat-2 projektet, amely további gázmennyiséget biztosíthatott volna Európának, most lényegében eltemették. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az európai fogyasztóknak még magasabb energiaárakkal kell szembenézniük.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai döntéshozók teljes hozzá nem értése, a rosszul átgondolt politikák és a stratégiai tervezés hiánya vezetett ehhez az eredményhez. Ahogyan az Egyesült Államok esetében sem, Oroszországnak semmi köze sincs ehhez a helyzethez, és semmilyen módon nem járult hozzá az energiaellátás csökkenéséhez” – fogalmazott.
Az orosz kormány március 7-én hagyta jóvá az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült. A határozat értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országokban működő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

Zelenszkij: Franciaországnak segítenie kell véget vetni a háborúnak

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában.

„Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (…) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását” – fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.
A hírtévék és -rádiók által élőben közvetített ünnepélyes parlamenti ülésen Volodomir Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz „háborús gépezetet”.
„A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot. A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és mások nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai” – jelentette ki az ukrán elnök.

Stoltenberg: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.

Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig.
Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.
A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.
„Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.
Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat. Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz – közölte.
„Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától” – fogalmazott.
Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését – tette hozzá.
A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.
„Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút” – fogalmazott.
A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert – mint mondta -, ahogyan azt az ukrajnai háború is megmutatta, „a békét nem vehetjük magától értetődőnek”.
Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Putyin: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal

Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.

„Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” – szögezte le az orosz elnök.
Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”.

Putin instructed Gazprom to transfer payments for #Russian gas supplies to #Europe into rubles „as soon as possible”. pic.twitter.com/IJIQUbv0kc

— NEXTA (@nexta_tv) March 23, 2022

Friss térképen az orosz invázió

Mutatjuk a brit védelmi minisztérium aktuális térképét az Ukrajnában zajló harci cselekményekről. Így állnak a frontok!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 March 2022.

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/lKqHBP2NQ7

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/7kKkqkY8aJ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 23, 2022

Putyin egyik közeli tanácsadója lemondott, és elhagyta Oroszországot

Anatolij Csubajsz orosz oligarcha, Borisz Jelcin egykori kormányának privatizációs minisztere, Vlagyimir Putyin egyik közeli tanácsadója a Reuters szerint lemondott a pozíciójáról, és elhagyta az országot. A hírügynökség szerint Csubajsz nem ért egyet Putyin „különleges katonai hadműveletével”, és nem áll szándékában visszatérni az országba.

Ukrán hadi sikerek több településen

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az ukrán erők többnapos harcok árán visszafoglalták Makarivot, amely alig több, mint 60 km-re fekszik Kijevtől. A BBC továbbá azt írja, sikerült visszaszorítani az orosz csapatokat egy kisvárosból, Voznyeszenszkből is.

Az ukrán csapatmozgásokból úgy tűnik, hogy a oroszok által elsőként elfoglalt Herszon visszaszerzése lehet a következő cél.

Így néz ki a levegőből a romokban álló Mariupol

Mariupol hetek óta súlyos támadások alatt áll. A bombázások, rakétatámadások és az ágyútüzek miatt mostanra gyakorlatilag egy épület sem maradt épségben. A lakosság kimenekítése is nagyon lassan halad, a humanitárius folyosókon sokszor nem biztonságos az evakuálás, hetek óta nincs ivóvíz-, gáz- és áramellátás a településen.

?️#Mariupol, it was the second largest town in Donetsk Oblast before Russia invaded Ukraine #Ukraine #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/Y7pBpwtPNx

— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) March 23, 2022

Körbevették az oroszok Szumit

Majdnem teljesen körülzárták Szumi városát az orosz csapatok, ennek elére még akár hetekig kitarthatnak – mondta Andrij Baranov, a városi tanács tagja a BBC-nek. Azt is elmondta, körülbelül 100 ezer ember hagyta el eddig a várost az egyetlen folyosón, Poltava felé, amely egyúttal a segélyszállítmányok csatornája is. Hozzátette, habár a várost nem érték olyan súlyos támadások, mint Mariupolt, az infrastruktúra itt a bombázások célpontja volt.

Megölhettek egy orosz parancsnokot Mariupolban

Ukrán jelentések szerint megöltek egy orosz ezredest, Alekszej Sarovot. A dandárparancsnok halálhírét Szergej Bratcsuk, Odessza hadügyekben illetékes szóvivője osztotta meg, majd az ukrán hírügynökségek is beszámoltak róla.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt.

Colonel Alexei Sharov, commander of the 810th Marine Brigade of the #Russian Army, was killed near #Mariupol. pic.twitter.com/1btjX3vBzz

— NEXTA (@nexta_tv) March 23, 2022

Polgármester: Irpiny már 80 százalékban ukrán ellenőrzés alatt áll

Olekszandr Markusin, Kijev Irpiny nevű külvárosának polgármestere közölte, hogy az ukrán fegyveres erők, a területvédelem és a rendőrség már a város 80 százalékát ellenőrzés alatt tartja – számolt be róla a CNN.

Az ukrán televízióban Markusin hangsúlyozta: „Városunkat folyamatosan rakéta-sorozatvető rendszerekkel lövik. Lakónegyedeket, többemeletes épületeket bombáznak.”

A polgármester – aki azt állítja, hogy szerdán a saját háza is megsemmisült – úgy becsülte, hogy az elmúlt hetek tömeges evakuálásai ellenére még mindig akár hatezer ember is lehet Irpinyben.

Stoltenberg: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett csúcstalálkozóját megelőzően szerdán.

Jens Stoltenberg tájékoztatóján hangsúlyozta: a szövetség keleti régiójának megerősítése szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítését jelenti.
A NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig – közölte a főtitkár.

Az Európai Bizottság az uniós finanszírozás emelését javasolja a menekülteket befogadó tagállamok számára

Az ukrajnai háború elől menekülteket befogadó tagállamok támogatására az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 3,4 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forint) növeljék az uniós régiókat segítő alapból (REACT-EU) származó teljes előfinanszírozást – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés felgyorsítja a tagállamok hozzáférését a menekültek teljes körű ellátásához szükséges infrastrukturális, valamint a lakhatást, az eszközöket és a felszereléseket biztosító kiadásaikat támogató uniós forrásokhoz.
Az előfinanszírozás segíti továbbá a menekültek hozzáférésének biztosítását a munkaerőpiachoz, valamint a menekült gyermekek oktatása, a befogadás, az egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás terén jelentkező kiadásokat.
Az uniós bizottság valamennyi tagállam esetében azt javasolja, hogy az előfinanszírozás mértékét a REACT-EU csomagban meghatározott 11 százalékról 15 százalékra növelje. Ezenkívül a Bizottság azt javasolja, hogy ezt az arányt 45 százalékra növeljék az ukrajnai háború frontországai – Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia -, valamint azon tagállamok, köztük Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország esetében, amelyek népességük arányában a legtöbb menekültet fogadták Ukrajnából február 24. és március 23. között.
Az előfinanszírozás teljes összege a növeléssel együtt 3,4 milliárd eurót tesz ki, amelyet a társjogalkotók jóváhagyását követően kell kifizetni a tagállamoknak – közölték.
A javasolt módosításokat az Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.

Mario Draghi szerint Moszkvától függ a diplomáciai megoldás sikere

A nemzetközi közösségnek a béke érdekében végzett diplomáciai erőfeszítése Vlagyimir Putyin orosz elnök ellenállásába ütközik az olasz miniszterelnök Mario Draghi szerint, aki az Európai Unió és a Kína közötti párbeszéd erősítését szorgalmazta az EU állam- és kormányfői találkozóját megelőző beszédében a római parlamentben szerdán.

Mario Draghi azt hangoztatta, hogy Olaszország a nemzetközi közösséggel együtt az ukrajnai háború befejezésén munkálkodik, de „a béke melletti elkötelezettségünk Putyinéval ütközik, aki nem mutat érdeklődést sem a tűzszünet, sem a tárgyalások sikere iránt”.
Emlékeztetett, hogy a francia elnök, Emmanuel Macron több alkalommal beszélt személyesen Vlagyimir Putyinnal, ezidáig eredmény nélkül.
A diplomáciai erőfeszítés csakis akkor lesz sikeres, ha ezt Moszkva is akarja – vélekedett a római kormányfő.
„Nem lehet megbocsátani azt, aki támad, nincsen felmentés Putyin számára” – jelentette ki Mario Draghi.
Hibának nevezte viszont a Nyugat és Oroszország szembeállítását, mivel ez – tette hozzá – „civilizációs összecsapáshoz” vezethet.
Arra kérte Kínát, hogy ne egyoldalúan Moszkvát támogassa, hanem vegyen részt a nemzetközi közvetítésben. Mario Draghi szerint nyitva kell tartani a párbeszéd csatornáját az Európai Unió és Peking között, amelyre jó lehetőséget kínál az április elsején sorra kerülő EU-Kína találkozó.
Az olasz miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban akarja látni Ukrajnát, de megjegyezte, hogy annak folyamata hosszú időt igényel. Hasonlóképpen Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását is támogatta, hozzátéve: a nyugat-balkáni térségben meg kell előzni, hogy Moszkva esetleges lépései destabilizálódáshoz vezessenek.
Az Európai Központi Bank (EKB) volt elnökéből lett közgazdász kormányfő kitért az Olaszországban is ugrásszerűen megemelkedett energia- és élelmiszerárak kérdésére. Hétfői adatokra hivatkozva elmondta, hogy a dízel literenkénti ára Németországban két euró harminc cent, Franciaországban 2,14, Olaszországban pedig 2,15 euró. Draghi közös és „ambiciózus” európai energetikai politikát szorgalmazott, árplafon megszabásával a földgázpiacon.
Felsorolta, hogy februárban az élelmiszerek ára Olaszországban több mint öt százalékkal emelkedett januárhoz képest: a tészta tizenegy, a cukor és a kenyér öt, valamint a hús négy százalékkal drágult.
Kiemelt célnak nevezte a mikrochip-, valamint a félvezetékek gyártása erősítését Európában.
Draghi Róma támogatásáról biztosította a közös európai haderő felállítását, és azt hangoztatta, hogy az erős Európa erősebbé teszi a NATO-t.Mario Draghi az utóbbi egy hétben Rómában egyeztetett a spanyol, a portugál és videó-összeköttetésben a görög miniszterelnökkel a dél-európai energetikai források kihasználásáról. Részt vett a John Biden amerikai elnökkel, Emmanuel Macronnal, a brit kormányfő Boris Johnsonnal és a német elnök Olaf Scholz-cal közös telefonos tárgyaláson. Kedden pedig újabb telefonos beszélgetést folytatott a francia elnökkel.

Növelné a kötelező uniós gáztartalékot az Európai Bizottság

Növelné a kötelező uniós gáztartalékot az Európai Bizottság az ellátás biztonságáért – jelentette be a testület szerdán.

A javaslat az év végére 80, 2023-tól pedig 90 százalékos kötelező uniós gáztartalékot vezetne be az adott év november 1-jétől. Az Európai Bizottság szerint uniós szintű, közös gázvásárlásokkal foglalkozó munkacsoport létrehozására van szükség.
Ez megkönnyítené és megerősítené a kapcsolattartást az EU beszállítóival annak érdekében, hogy már a következő tél előtt biztosítsák a behozatalt. A tárgyalócsoport újabb partnerségek megkötését is előkészítené további kulcsfontosságú beszállítókkal – tudatták.
A bizottság jogalkotási javaslatot is előterjesztett, amely előírja a tagállamok számára a föld alatti gáztárolók legalább 80, majd 90 százalékos töltöttégét november 1-jei határidővel.
A tárolóhelyek üzemeltetőinek jelenteniük kell a feltöltés szintjét a nemzeti hatóságoknak, azoknak pedig jelentést kell tenniük erről az Európai Bizottságnak.
A testület leszögezte: a jelenlegi magas villamosenergia-árak kiváltó okait közös európai fellépéssel kell kezelni a gázpiacon.
Az uniós bizottság májusban terjeszti elő az energiaellátás biztosítására és az energiaárak kezelésére vonatkozó részletes tervét. Közölték: az Európai Bizottság készen áll arra, hogy javaslatot tegyen egy uniós szintű energiamegtakarítási tervre.

Ukrajna: már csaknem 16 ezer orosz katona halt meg

Oroszország 15 600 emberét veszítette el azóta, hogy a csapatok február 24-én megszállták Ukrajnát – állítja az ukrán kormány. A hatóságok azt is közölték, hogy az orosz fegyveres erők 517 harckocsit és 1578 páncélozott járművet veszítettek. 

A Sky News ugyanakkor megjegyezte, ezeket a számokat egyelőre nem tudták független forrásokból hitelesíteni. 

Information on Russian invasion

Losses of the Russian armed forces in Ukraine, March 23 pic.twitter.com/Z4OUuUuc1G

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) March 23, 2022

Csehország Ungváron létesít diplomáciai képviseletet

Csehország a kárpátaljai Ungváron készül létrehozni ideiglenes ukrajnai diplomáciai képviseletét, amely a február végén bezárt kijevi nagykövetség és a lvivi konzulátus helyett intézné a folyó ügyeket – közölte szerdán Aneta Kovárová, a cseh külügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa a CTK hírügynökség kérdésére válaszolva.

Kovárová szerint Csehország március 16-tól a lengyelországi Przemyslben és a szlovákiai Kassán működtet egy-egy konzulátust. A kassai konzulátus munkatársai hetente néhány alkalommal átmennek Ungvárra, ahol fogadják az ügyfeleket. A csehek most megfelelő épületet keresnek Ungváron, ahol a közeljövőben tartósan megnyithatnák diplomáciai képviseletüket.
„A biztonsági helyzet alakulásától függően a következő szakaszban azzal számolunk, hogy munkatársaink tartósan Ungváron maradnak és ott fognak dolgozni. Jelenleg a hivatal helyszínét mérlegeljük” – mutatott rá Aneta Kovárová.
Az ungvári cseh konzulátus megerősített személyzettel dolgozna, s rövid időn belül Radek Matula nagykövet is csatlakozna hozzájuk – szögezte le a prágai külügyminisztérium képviselője.
Az ungvári cseh diplomáciai képviselet létrehozásáról a múlt héten egyeztetett Martin Smolek, cseh külügyminiszter-helyettes és Volodimir Csubirk, a kárpátaljai kerületi tanács elnöke.
Aneta Kovárová szerint az ungvári képviselet kiemelten foglalkozna majd az ukrajnai menekültek ügyeivel, illetve segítséget nyújtana az Ukrajnában működő cseh szervezeteknek és állampolgároknak.
Petr Fiala cseh kormányfő szerda reggel bejelentette, hogy az ukrán menekültek száma Csehországban már meghaladja a 300 ezret. Közülük mintegy 220 ezren már megkapták azt a speciális vízumot is, amely ideiglenes tartózkodásra jogosít fel az országban. Az ukrán menekültek pénzbeli segélyt, szállást és ellátást kapnak a cseh államtól, s engedély nélkül vállalhatnak munkát.

Német kancellár: nem lehet egyik napról a másikra beszüntetni az orosz energiaimportot

Európa véget fog vetni az orosz energiafüggőségnek, de ha ezt egyik napról a másikra tenné meg, az súlyos recesszióhoz vezetne – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár.

„A szankcióknak nem szabad jobban sújtaniuk az európai államokat, mint az orosz vezetést” – fogalmazott Scholz a német szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.

A kancellár leszögezte: bár a háború rengeteg szenvedést hoz Ukrajnának, Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját országa jövőjét is lerombolja vele.

„Azt már látjuk, hogy a szankciók működnek. És ez csak a kezdet, mert folyamatosan szigorítunk az intézkedéseken” – mondta Scholz.

Ferenc pápa az emberiség vereségének nevezte a háborút

Nem a fegyverkezés, hanem a béke építése jelent megoldást Ferenc pápa szerint, aki ismét az ukrajnai helyzetről beszélt az általános audiencián szerdán. Ukrajna olaszországi nagykövete jelenleg biztonsági okoból veszélyesnek nevezte az egyházfő esetleges látogatását.

Ferenc pápa az audiencia résztvevőit arra kérte, imádkozzanak, hogy a világot kormányzók megértsék, „fegyvereket vásárolni és fegyvereket gyártani nem jelent megoldást. Megoldást egyedül az ad, ha közösen dolgozunk a békén”.
A katolikus egyházfő hangoztatta: „a háborúval minden elveszik, a háborúban nincsen győzelem, minden vereséget szenved (…) a háború az emberiség veresége”. Hozzátette, hogy az emberiségnek meg kell szabadulnia az önpusztítástól.
Kijelentette, hogy az otthontalanná válók, a menekülők, az áldozatok, a sebesültek, az egyik és a másik oldalán életüket vesztő katonák, „mind a halál hírnökei”.
A 85 éves pápa elmondta, hogy a háború iránti gyűlöletet nagyapja ültette el benne, aki az első világháborúban a Piave-folyó frontvonalán harcolt, és személyesen tapasztalta meg a háború pusztítását.
Ferenc pápa emlékeztetett, hogy március 25-re imanapot hirdetett a háborútól történő szabadulásért: Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Oroszországot és Ukrajnát felajánlja Szűz Mária Szeplőtelen Szívének.
A vatikáni Szent Péter bazilikában tartott pápai szertartással egy időben Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás Fatimában ugyanezt a felajánlást végzi el, mint Ferenc pápa küldötte. A Szentszék által vállalt közvetítői szerepet méltatta Jaroszlav Melnyik ukrajnai nagykövet a SkyTg24 hírtelevíziónak adott interjúban szerda reggel.
Ferenc pápa kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki Kijevbe invitálta az egyházfőt.
A nagykövet úgy reagált: a pápa esetleges látogatásához mindenekelőtt tűzszünet kell a biztonság garantálására.

Az Európai Bizottság ideiglenes válságkeretet hozott létre a tagállami gazdaságok támogatására

Az Európai Bizottság ideiglenes válságkeretet fogadott el, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasságot a gazdaságnak az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt szükséges támogatására – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az intézkedés – az egységes piaci egyenlő versenyfeltételek fenntartása mellett – lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy korlátozott összegekben támogatást nyújtsanak az ukrajnai háború okozta válság, vagy az ahhoz kapcsolódó szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak.
A tagállamok olyan programokat hozhatnak létre, amelyek keretében a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedő, a válság érintette vállalatoknak legfeljebb 35 ezer euró (mintegy 14 millió forint), az összes többi ágazatban tevékenykedő egyes vállalatoknak pedig legfeljebb 400 ezer euró (mintegy 152 millió forint) támogatást nyújthatnak. A támogatás bármilyen formában nyújtható, beleértve a vissza nem térítendő közvetlen támogatást is – írták.
A tagállamok lehetővé tehetik a vállalkozásokat finanszírozó, kamattámogatott állami és magánhitelek nyújtását is. Ezen hiteleket legalább a kockázatmentes alaprátának plusz a kkv-kra, illetve a nem kkv-kra alkalmazandó hitelkockázati felárnak megfelelő mértékű kamatlábon kell nyújtani – közölték.
A válságkeret lehetővé teszi továbbá, hogy a tagállamok kellő likviditást biztosítsanak a vállalkozásoknak, valamint, hogy ellentételezést nyújtsanak a vállalatoknak azon többletköltségeik miatt, amelyek a rendkívül magas gáz- és villamosenergia-árak miatt keletkeztek. A támogatás kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 százalékát, egy adott időpontban pedig legfeljebb 2 millió euró (mintegy 760 millió forint) lehet. Ha a vállalat működése veszteséges, további támogatást igényelhet a gazdasági tevékenység folyamatosságának biztosításához. E célból a tagállamok legfeljebb 25 millió euró (mintegy 9,5 milliárd forint) összegű támogatást nyújthatnak a nagy energiaigényű vállalkozásoknak, és legfeljebb 50 millió eurót (mintegy 19 milliárd forint) a meghatározott ágazatokban – például az alumínium- és egyéb fém-, üvegrost-, cellulóz-, műtrágya- vagy hidrogéngyártásban, valamint számos vegyi alapanyag gyártása területén – működő vállalkozásoknak.
Az intézkedéstípusok elérhetők lesznek azon vállalkozások számára is, amelyek azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult körülmények okán akut likviditási igényekkel szembesültek.
A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva az intézkedések hatálya alól – közölték.
Az ideiglenes válságkeret december 31-ig lesz hatályban. A jogbiztonság érdekében az uniós bizottság az időpont előtt értékelni fogja, hogy a keret érvényességét meg kell-e hosszabbítani, illetve a gazdasági helyzet alakulása fényében folyamatosan felülvizsgálja a keret tartalmát és hatályát – tették hozzá.

Robbanások rázták meg Kijevet, több épületben tűz ütött ki

Lakóházakat, egy bevásárlóközpontot és egy épületet rongáltak meg az orosz erők a főváros Szvjatosinszkij és Sevcsenkivszkij kerületében, négy ember megsérült – adta hírül az Ukrinform.

„Lakóházak, egy bevásárlóközpont és egy épület került sortűz alá. Az épületekben kiütő tüzeket eloltották, senki sem sérült meg. A bevásárlóközpont és két magánház helyiségei megrongálódtak” – közölte a Szvjatosinszkij kerületben kialakult veszélyhelyzetről a Kijevi Városi Állami Adminisztráció a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Sevcsenkivszkij kerületben délelőtt keletkezett tűz, a helyszínen négy ember megsérült. A tűzöltók és a mentők a helyszínen dolgoznak.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát

Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője.

Az ABW által kedden a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn.
A kiutasítandó személyek, valamint azok, akik együttműködtek velük, az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztviselői – tette hozzá a szóvivő.

Kijevben vége lett a kijárási tilalomnak, szinte azonnal megkezdődött a bombázás és a fegyverropogás

A BBC tudósítója szerint amikor helyi idő szerint 7 órakor letelt a 35 órás kijárási tilalom az ukrán fővárosban, Kijevben szinte azonnal lehetett hallani a fegyverropogást és a nehéztüzérség hangjait.

Lyse Doucet szerint a hangok észak-nyugatról jöttek, a legújabb értesüléseik szerint az oroszok két külön kerületet is bombáznak Kijevnek azon részén. Az első információk szerint lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért támadás – összegez a Telex.

Lavrov: közvetlen összeütközéshez vezethet a NATO-békefenntartók Ukrajnába küldése

NATO-békefenntartók Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO) elmondott szerdai előadásában.

„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez a legközvetlenebb összeütközés lesz Oroszország és a NATO fegyveres erői között, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” – jelentette ki Lavrov.
Elmondta, nehezen haladnak az orosz és az ukrán delegáció közötti tárgyalások, ennek oka szerinte az, hogy Kijev folyamatosan változtatja álláspontját.
„Nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy őket (Ukrajnát) amerikai kollégáik tartják fogva, akik számára, a politikai elemzőket olvasva, egyszerűen nem előnyös, ha ez a folyamat [a tárgyalások] gyorsan véget ér. Arra számítanak, hogy továbbra is fegyvereket pumpálnak Ukrajnába” – hangoztatta Lavrov.
„Úgy tűnik, hogy a lehető leghosszabb ideig akarnak bennünket a hadműveletek állapotában tartani” – tette hozzá.
Mint mondta, Moszkva nem ellenzi a nyugati közvetítést, de hangsúlyozta, hogy Oroszország világosan meghúzta a „vörös vonalait”. Megismételte az állítást, miszerint Moszkva olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek megerősítették gyanúját, hogy Kijev a Donyec-medence erőszakos elfoglalására készül. Emlékeztetett rá, hogy több, mint 100 ezer ukrán katonát vontak össze a demarkációs vonalnál, amely mentén felerősödtek a támadások.
Nehezményezte, hogy a Nyugat nem akar emlékezni az orosz „különleges hadművelet” előzményeire, és „kitörli” a történelem számára kellemetlen időszakait.
Lavrov a Nyugat végső céljának az egypólusú világ visszaállítását nevezte meg. Mint mondta, a Nyugat most Oroszország feltartóztatásán és önállóságának felszámolásán dolgozik, amiben Ukrajnát „ellen-Oroszországként” eszközként használja, a következő célpont pedig Kína lehet.
„Ami most a világban történik, az természetesen nemcsak, és nem is annyira Ukrajnáról szól, hanem az új rend kialakítására tett kísérletekről” – hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, a „felvilágosult Nyugat” megkapta a „fogd meg!” parancsot, hogy elnyomjon és elpusztítson mindent, ami orosz. Hozzátette, hogy az oroszellenes lépések „az ítéletet jelentik a nyugati civilizáció fölött”.
„Nem tudom, hogyan mosakodnak majd a történelem előtt” – mondta a külügyminiszter az orosz sportolókkal és művészekkel szemben alkalmazott diszkriminatív lépéseket sorolva, amelyek szerinte szintén az egypólusú világrend kialakítását szolgálják.
„Ha ruszofób vagy, akkor bármi megengedett, és bármit megtehetsz. Az elmúlt nyolc évben ez az elv rutinszerűen bebizonyosodott azzal kapcsolatban, amit az ukrán hatóságok tettek, és most ez a megengedő ruszofób magatartás az egész, úgynevezett nyugati világra átterjed” – nyilatkozott Lavrov.
„Rablásnak” nevezte az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását. Úgy vélekedett, egyre nehezebb megakadályozni a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Hozzátette, hogy tisztázásra szorul a Pentagon érdeklődése a posztszovjet köztársaságokban, különösen Kazahsztánban található volt szovjet biolaboratóriumok iránt.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az Európai Unió konceptuális kérdésekben elvesztette függetlenségét, és teljesen egybeolvadt a NATO-val és az Egyesült Államokkal. Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli EU-államok évek óta rendelkezésre bocsátják infrastruktúrájukat a szövetség katonai gyakorlataihoz. Kifogásolta, hogy mind az EBESZ-ben, mind az Oroszország-NATO viszonylatban sérül a biztonság oszthatatlanságának egyik kulcseleme, vagyis hogy senki sem erősítheti saját biztonságát mások biztonságának rovására.
Lavrov szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, Oroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és más mechanizmusok segítségével megerősítve, más szemszögből fogja értékelni az európai együttműködési javaslatokat.

Az orosz katonai szóvivő 97 ukrán katonai létesítmény megsemmisítéséről számolt be

Az orosz légierő egy nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakétakilövőállást Kijev közelében – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai hadijelentésében.

Beszámolója szerint az orosz haderő kedd este tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisített egy nagy arzenált az ukrajnai Rivne városától északnyugatra, Orzsev községben.
Konasenkov azt mondta, hogy orosz Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek éjszakai bevetésen elpusztították az ukrán fegyveres erők nyolc tankját és öt páncélozott harcjárművét, az orosz légvédelem pedig lelőtt egy Szu-24-est és 16 drónt. A tábornok közölte, hogy a Donyec-medencében a harcok jelenleg Novomihajlivka településért folynak.
Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek.

Lebombáztak egy ukrán fegyverraktárat

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy megsemmisítették a nyugat-ukrajnai Rivne város fegyverraktárát – írja a Sky News.

Az oroszok állítják, nagy pontosságú fegyvereket használtak, illetve Kijev külvárosában is megsemmisítettek egy rakétavetőt. A Sky News hozzátette, az oroszok állításait eddig nem tudták független forrásból megerősíteni.

Ma sincs biztonságos menekülőút Mariupolból

Kilenc humanitárius folyosóról állapodtak meg az ukránok és az oroszok szerdára – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette, a kilenc útvonal nem érinti az ostrom alatt álló Mariupollt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint még mindig 100 ezer ember él borzasztó körülmények között; étel, víz és gyógyszerek nélkül. Oroszországgal nem sikerült megállapodni egy biztonságos folyosó létrehozásáról a bombázott városból – írja a The Guardian.

Tűzszünet a luhanszki régióban

Tűzszünetről állapodtak meg a háborúzó felek az orosz szakadárok ellenőrzése alatt álló luhanszki régióban – írja a Sky News, megjegyezvén, így lehetőség nyílik a civilek evakuálására.

Az Ukrajna keleti határánál fekvő Luhanszk keleti fele orosz ellenőrzés alatt áll, az orosz parlament a bevonulás előtt ismerte el a terület ukrán ellenőrzés alatt álló részeinek is a függetlenségét.

Brit hírszerzés: Kelet felől akarják bekeríteni az oroszok az ukránokat

Kiadta a brit védelmi minisztérium a szokásos napi jelentését, amelyben azt írják, hogy megfigyeléseik szerint Ukrajna északi részén szinte alig mozdultak az orosz csapatok, ami arra is utalhat, hogy újrarendezik erőiket, és egy nagyobb támadásra készülnek. Mindeközben úgy tűnik, hogy az orosz erők megpróbálják bekeríteni az ukránokat az ország keleti részén a folyamatosan ostrom alatt tartott Harkiv és Mariupol felől. A brit hírszerzés szerint oroszok még mindig próbálják kikerülni Mikolajivet, hogy tovább tudjanak haladni Odessza felé Ukrajna délnyugati részén.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/PCEfBZMADk

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/gmDkmzjI7F

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 23, 2022

Ukrán hadsereg: továbbra is védjük Mariupol és Csernyihiv városát

Az ukrán fegyveres erők szerda reggel közzétették napi műveleti jelentésüket, amelyben azt állítják, hogy a hadsereg továbbra is védi a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárost, valamint Csernyihivet, hogy elrettentse Oroszországot a Kijev felé történő előrenyomulástól.

A tisztviselők szerint az orosz-ukrán háború ellen tevékenykedők részben megszüntették a Fehéroroszország és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést: „Fehéroroszország területén az ellenzéki erők képviselői, akik elítélik az ország hozzájárulását az Ukrajna elleni háborúhoz, részben eltávolították a Belarusz Köztársaság és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést. Az információt pontosítják” – olvasható az ukrán védelmi minisztérium által közzétett jelentésben.

A tisztviselők hozzátették, hogy az elmúlt 24 órában 17 orosz légi célpontot semmisítettek meg, köztük 6 repülőgépet, 5 pilóta nélküli repülőgépet, 1 helikoptert és 5 szárnyas rakétát.

Videó: hidat bombázhattak le Csernyihiv és Kijev között az orosz csapatok

Az orosz erők lebombáztak egy közúti hidat, amely Csernyihivet kötötte össze Kijevvel – számolt be róla a Fox News.

Az alábbi, szerda reggel közzétett videón állítólag a lerombolt híd látható.

⚫️ Російські окупанти розбомбили автомобільний міст через Десну, який сполучав Чернігів з Києвом

На міст скинули авіабомби, один з прольотів впав. Цим мостом із Чернігова рухалися евакуаційні рейси та завозилася гуманітарна допомога до міста. pic.twitter.com/B2va4E4JHH

— Цензор.НЕТ ✍️ (@censor_net) March 23, 2022

Ukrajna: volt katonákkal pótolja a veszteségeit Oroszország

Az ukrán hadsereg friss közleményében azt állítja, hogy Oroszország az egykori, de még harcképes katonáival próbálja pótolni a veszteségeit. Hírszerzésük szerint olyanokat keresnek, akik rendelkeznek valamennyi harci tapasztalattal – írja a BBC.

Az ukránok azt is hozzátették, szerintük az orosz katonák demoralizáltak, ezért, valamint az utánpótlási hiányosságaik miatt nem haladtak előre, nem indítottak nagyobb támadásokat ezen a héten. A BBC még nem tudta ellenőrizni ezeket az állításokat.

Emlékezetes, az ukránok tegnap már azt közölték, több mint 15 ezer orosz katonát öltek meg az invázió során. Amerikai források szerint 7 ezer felett lehet az elesett orosz katonák száma.

1638 menekültet fogadtak Budapesten

A BRFK közleménye szerint kedden 1638 menekültet, köztük 572 gyereket fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték át a BOK csarnokba, az új a humanitárius tranzitpontra.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 99 ember, köztük 72 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Leégett egy zöldség- és egy húsraktár Kijev közelében

Több tonna élelmiszer semmisült meg az orosz támadás következtében, közölte a kijevi városvezetés, de senki sem sérült meg.

Gyerekkórházat bombáztak Szeverodoneckben az oroszok

Az épület teteje ki is gyulladt az ágyúzás következtében. Hét gyereket és 15 felnőttet mentettek ki az épületből, közölte az ukrán katasztrófavédelem.

⚡️State Emergency Service: Russians shell children’s hospital in Severdonetsk, Luhansk Oblast.

The hospital’s roof caught fire. Seven children and 15 adults were evacuated, the State Emergency Service reported on March 22.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 22, 2022

Így reagált az USA az orosz atomfenyegetésre

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint Moszkva nukleáris megjegyzései veszélyesek.

„Nem így kellene egy felelős atomhatalomnak cselekednie” – mondta újságíróknak. Kirby azonban hozzátette, hogy a Pentagon tisztviselői „semmit nem láttak, ami arra engedne következtetni, hogy változtatnunk kell stratégiai elrettentő magatartásunkon”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt közölte: Oroszország belbiztonsági koncepciója határozza meg a nukleáris fegyverek használatának lehetséges okait. Ilyen ok az, ha országának egzisztenciális veszéllyel kell szembe néznie.

Ukrán tisztviselők: megsemmisítettek egy laboratóriumot az oroszok Csernobilban

Az orosz erők „kifosztottak és megsemmisítettek” egy laboratóriumot a csernobili atomerőmű területén – közölték a The Guardian által idézett ukrán tisztviselők.

„Az orosz megszállók törvénytelenül lefoglalták a legújabb laboratóriumot” – számolt be késő este közleményében az ukrán elzárt zóna kezelésével foglalkozó állami ügynökség. A laboratórium radioaktív hulladékot dolgoz fel, és “nagy aktivitású mintákat és radionuklidokat tartalmazó mintákat” tartalmaz, amelyek most “az ellenség kezében vannak” – tette hozzá az ügynökség.

A laboratóriumot “egyedülálló komplexumként jellemezték, amely olyan erőteljes analitikai képességekkel rendelkezik”, amelyek Európában máshol nem állnak rendelkezésre. Az oroszok a háború első napjaiban foglalták el az üzemet, és hetekig túszként tartották fogva az ott dolgozókat, mielőtt néhányukat szabadon engedték – emlékeztet a brit lap.

#UkraineRussiaCrisis | Russia destroys new laboratory at #Chernobyl plant

Track updates https://t.co/Tb0nqe7tGP pic.twitter.com/0Twktdl9Za

— Hindustan Times (@htTweets) March 23, 2022

Négyszer is légiriadó volt Kárpátalján

Hétfőn és kedden összesen négy alkalommal szólaltak meg a légvédelmi szirénák, azt jelezvén, hogy a megye lakosainak óvóhelyekre kell vonulniuk. Szerencsére egyetlen alkalommal sem érte légitámadás a magyarok által is lakott területet – írta a Kárpáti Magyar Szó.

Kitennék a nyugati országok Oroszországot a G20-csoportból

A Krím elfoglalásakor a világ 8 legnagyobb gazdaságát tömörítő G8-csoportból rúgták ki Oroszországot – most pedig úgy tűnik, a szélesebb világgazdasági tömörülésből, a G20-akból is kitennék Moszkvát, írja a Reuters jelentése alapján a BBC. Az Egyesült Államok mellett több nyugati szövetségese is támogatna egy ilyen lépést – sőt, felmerült, hogy Oroszország helyét egyenesen Lengyelország vegye át.

Bár a lépés jól illeszkedne az eddigi nyugati gazdasági szankciók sorába, elemzők szerint több tagország, például Kína, India vagy Szaúd-Arábia is megvétózná ezt a G20-ak közül. Emiatt felmerülhet, hogy a legfontosabb nyugati gazdasági szereplők akár bojkottálhatják is az idei G20 találkozót, amit Indonéziában rendeznének.

A G20 csoport egyébként főleg olyan globális világgazdasági témák koordinálására jött létre, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, vagy a fejlődő országok megsegítése.

ISW: több helyen ukrán ellentámadás indult

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War agytröszt friss jelentése szerint az orosz erők március 22-én nem értek el jelentősebb előrehaladást, az ukrán erők pedig helyi ellentámadásokat hajtottak végre Kijevtől északnyugatra és Mikolajiv környékén.

• Az orosz erők valószínűleg az ukrán városok elhúzódó bombázásának szakaszába lépnek, mert nem sikerült Oroszországnak Kijev és más nagyvárosok bekerítését és elfoglalását célzó kezdeti akciója. Az orosz szárazföldi offenzívák kudarca után egyre inkább a nagy hatótávolságú bombázást helyezik előtérbe, de nem valószínű, hogy a nagyobb városokat ilyen módon megadásra kényszerítik.
• Az ukrán erők sikeres helyi ellentámadásokat hajtottak végre Kijevtől északnyugatra és Mikolajiv környékén.
• Az északkelet-ukrajnai orosz erők az elmúlt 24 órában nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Csernyihiv, Szumi és Harkov városai felé.
• Az ukrán erők az elmúlt 24 órában több orosz támadást is visszavertek Donyeck és Luhanszk megyében.
• Az orosz erők továbbra is lassan, de folyamatosan haladnak előre, csökkentve a mariupoli ukrán védelmi zónát.
• Lehetséges, hogy Oroszországnak nem sikerült kineveznie egy általános parancsnokot Ukrajna elleni inváziójához, ami ahhoz vezetett, hogy az orosz előrenyomulási frontok versengenek a korlátozott készletekért, és nem tudták összehangolni műveleteiket.

#Russian forces did not make any major advances on March 22 and #Ukrainian forces conducted local counterattacks northwest of #Kyiv and around #Mykolayiv.

Read the latest from @TheStudyofWar and @criticalthreats: https://t.co/QdtlGf5osb pic.twitter.com/rTmtNnixPB

— ISW (@TheStudyofWar) March 22, 2022

Íme az ISW legfrissebb hadi térképe!

Botrányos béketárgyalásokról beszélt az ukrán elnök

Egy szerdára virradó éjjel tett videóüzenetében az ukrán elnök az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról szólva „nagyon nehéznek” nevezte a folyamatot. Nagyon nehéz, néha botrányos, de lépésről lépésre haladunk előre” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette: a tárgyaló felek nap mint nap keményen dolgoznak.

Újabb szankciócsomag készül Oroszország ellen

Csütörtökön Brüsszelben a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesek, „új szankciókat fognak bejelenteni Oroszország ellen”, és megerősítik a már érvényben lévőket – jelentette be Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

A találkozóra pontosan négy héttel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után kerül sor. A csúcstalálkozón megvitatják Oroszország ukrajnai invázióját, a NATO-országok Ukrajnának nyújtott támogatását, valamint az Oroszországgal szembeni elrettentés és védelem további erősítését.

Brit hírszerzés: nem tudják megtörni az orosz megszállók az ukrán lakosság ellenállását

A brit védelmi minisztérium hírszerzői jelentése szerint a civil lakosság továbbra is tiltakoznak az Oroszország által megszállt ukrán városokban az orosz invázió ellen, írja a BBC. „Az orosz erőfeszítések a lakosság megfékezésére – többek között a média manipulálásával, propaganda terjesztésével, és Kreml-barát bábvezérek beiktatásával – kudarcot vallottak” – írja a Twitteren is közzétett jelentés.

Ez viszont okot adhat az aggodalomra a britek szerint: „Oroszország valószínűleg ezekre a kudarcokra egyre erőszakosabb és kikényszerítőbb intézkedésekkel fog válaszolni, hogy megpróbálja megtörni az ukrán lakosságot.”

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 22 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/t4kzbdIMpc

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/IQQRj6X7IA

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 22, 2022

Ukrán bírálat: Berlin hallgat a fegyverszállítmányokról

Ukrajna kormánya csalódott amiatt, hogy Németország eddig nem válaszolt a közelmúltban benyújtott fegyverszállítási igényeire – nyilatkozta Andrij Melnyik, Ukrajna berlini nagykövete a Bild című lapnak.

Az N-tv hírcsatorna beszámolója szerint Melnyik a lapnak azt mondta: „Rendkívül elkeserítő, hogy a német kormány három hete semmilyen választ nem adott a sürgősen szükséges védelmi fegyvereket tartalmazó listánkra. Minden nap számít, hogy megmenthessük az orosz rakétatűz miatt szenvedő ukrajnai civilek életét.”

Az ukrán kormány március 3-án jegyzéket küldött a német szövetségi kancelláriának, valamint a külügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak, amelyben számos fegyvert kért a harcok folytatásához.

Heves harcok folynak Harkiv környékén, Izjummal megszakadt a kapcsolat

Saját beszámolójuk szerint az ukrán egységek visszaverték az orosz csapatok támadását az ország keleti részén, Harkiv környékén zajló újabb harcokban – számolt be a német n-tv hírportálja.

Kedd este az orosz hadsereg KA–52-es harci helikoptereket is bevetett, számolt be az Ukrajinszkaja Pravda. „Csapataink tartják a pozícióikat” – mondta Oleg Zinegubov ukrán hadtestparancsnok.

A Harkivtól mintegy 80 kilométerre délkeletre fekvő, szintén ostrom alatt álló Izjumban rendkívül nehéz a helyzet, az ukrán hadsereg szerint semmilyen kapcsolat nincs a várossal.

Az orosz fél eddig elutasított minden, humanitárius folyosó létrehozására irányuló javaslatot.

⚡️21 killed, 25 injured in Russian attack of Merefa, Kharkiv Oblast.

10 people are in critical condition, Kharkiv Oblast Prosecutor’s Office reported. The city of Merefawas shelled on March 17. A local school and community center were destroyed.

?Kharkiv Oblast Police pic.twitter.com/EHMnklpgzu

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 17, 2022

„Rendkívül erős bombák” csapódtak be Mariupolban

Újabb heves rakétatámadásokat indított az orosz hadsereg ukrajnai városok ellen keddről szerdára virradóra. Beszámolók szerint két „rendkívül erős bomba” csapódott be az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városéba kedden, miközben a városban rekedt civileket evakuálták – közölték a város tisztviselői.

„Egyértelmű, hogy az ostromlókat nem érdekli a város (civil) lakossága, el akarják törölni, porig akarják rombolni” – közölték mariupoli városvezetők. A két nagy erejű bomba egy evakuálási művelet során csapódott be – közölte a német Focus online hírfolyama.

A hatóságok szerint több mint 200 ezer ember rekedt Mariupolban, ugyanakkor Zelenszkij ukrán elnök százezer civilről beszélt kedd esti videoüzenetében.

Mariupolban drámai a helyzet a hetek óta tartó orosz ostrom után. Azok a civilek, akiknek sikerült elmenekülniük, a Human Rights Watch szerint „fagyos, holttestekkel és lerombolt épületekkel teli pokolról” számoltak be.

Zelenszkij: százezer ember rekedt Mariupolban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy százezer ember maradt a déli kikötővárosban, Mariupolban az intenzív orosz bombázások közepette – írta a BBC News.

„Jelenleg körülbelül százezer ember van a városban, embertelen körülmények között, teljes zárlat alatt. Nincs élelem, nincs víz, nincs gyógyszer. Folyamatos a rakétázás” – írta esti Facebook-bejegyzésében az ukrán elnök.

Hozzátette, hogy az orosz „lövések, vagy a szándékos megfélemlítés” megszakította a civilek kimentését a humanitárius folyosókon keresztül.

Rakétákkal lövik a kelet-ukrajnai Rivnét az oroszok

Az orosz hadsereg három rakétát lőtt ki meg nem nevezett katonai létesítményekre az északnyugat-ukrajnai Rivne város környékén. „Az esti riadó során az ellenség háromszor lőtt egy katonai objektumra” – idézte Vitalij Kovalt, a térség katonai parancsnokát az Unian hírügynökség.

Emellett egy ellenséges drónt és egy rakétát lőttek le az oroszok a keddi nap folyamán – tette hozzá Koval.

Az orosz hadsereg már előző nap is támadásokról számolt be a térségben. A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint több mint 80 ukrán katona halt meg a Rivne megyében található Nova Ljubomirka katonai gyakorlótér ellen végrehajtott rakétatámadásban.

Ukrajnai látogatásra hívta a pápát Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij elnök meghívta Ukrajnába Ferenc pápát, amikor telefonon beszélt a katolikus egyházfővel kedden – számolt be az n-tv német hírtelevízió portálja.

„Egyeztettem a pápával az ukrajnai béke kérdéséről, a megszállók által elkövetett atrocitásokról és az ostrom alatt álló városokban lévő humanitárius folyosókról” – számolt be Zelenszkij videoüzenetében a katolikus egyház vezetőjével folytatott telefonbeszélgetésről.

Az elnök meghívta a pápát Ukrajnába. „Hiszem, hogy meg tudjuk szervezni ezt a fontos látogatást, amely mindannyiunk érdekeit szolgálná” – mondta Zelenszkij.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko korábban szintén meghívta a katolikus egyházfőt Ukrajnába.

Az ukrán elnök videókapcsolással vesz részt a rendkívüli NATO-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül vesz részt a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón – jelentette be az Unian hírügynökségnek Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő.

A nyugati szövetségesek, akik „jelentős mennyiségű alapvető katonai felszerelést” biztosítanak Ukrajnának, mérlegelni fogják, hogy mit tehetnek még „a támogatásuk megerősítése érdekében” – mondta egy NATO-tisztviselő. Hozzátette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták, hogy csütörtökön videókonferencián keresztül közvetlenül beszélhessen a NATO vezetőivel.

Csütörtökön Brüsszelben a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesek, „új szankciókat fognak bejelenteni Oroszország ellen”, és megerősítik a már érvényben lévőket – jelentette be Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

A találkozóra pontosan négy héttel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete után kerül sor. A csúcstalálkozón megvitatják Oroszország ukrajnai invázióját, a NATO-országok Ukrajnának nyújtott támogatását, valamint az Oroszországgal szembeni elrettentés és védelem további erősítését.

Egy szerdára virradó éjjel tett videóüzenetében az ukrán elnök közölte, hogy további támogatást remél a G7-ek, a NATO és az EU e hétre tervezett csúcstalálkozóitól. Elmondta: újabb szankciókat várt Oroszországgal szemben és további támogatást Ukrajnának.

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról szólva „nagyon nehéznek” nevezte a folyamatot. „Nagyon nehéz, néha botrányos, de lépésről lépésre haladunk előre” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette: a tárgyaló felek nap mint nap keményen dolgoznak.

A Pentagon tudott az orosz hiperszonikus rakéta bevetéséről

Az orosz erők „legalább egy esetben” hiperszonikus rakétát vetettek be Ukrajnában, amelyről az Egyesült Államoknak tudomása volt – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón.

Oroszország múlt pénteken Kinzsal hiperszonikus rakétát vetett be egy épület ellen, „viszonylag kis távolságból” – mondta Kirby.

„Nehéz megmondani, hogy pontosan mi volt ennek az oka, de nagyon is elképzelhető, hogy a készlet- és a teljesítményproblémákhoz kapcsolódik, amelyekkel a precíziós irányított lőszerekkel kapcsolatban küzdenek, szóval meg kell néznünk, hogy ez hova vezet” – tette hozzá a pentagon szóvivője.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter vasárnap azt mondta, hogy az ilyen típusú fegyverek használatát „nem tekinti döntő fontosságúnak” – ismertette Kirby. A CNN beszámolója szerint Austin kijelentette azt is, „nem egészen világos, hogy mik voltak a szándékaik” (az oroszoknak).

Mint arról a hirado.hu korábban beszámolt, Oroszország bevetette a Kinzsal hiperszonikus rakétát egy föld alatti lőszerraktár megsemmisítésére a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk közelében.

#Russia MoD says it has engaged #kinzhal hipersonic missile in #Ukraine. An ammo depot was destroyed. It’s the first time #Moscow admits using Kinzhal in real conflict. pic.twitter.com/LQAZx4okmZ

— Aviatia Magazin (@AviatiaMagazin) March 19, 2022

Kijev valószínűtlennek tartja Fehéroroszország belépését a háborúba

Az ukrán vezetés jelenleg nem tartja valószínűnek, hogy a fehérorosz hadsereg belép a háborúba az oroszok oldalán. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója szerint „15-20 százalék” a valószínűsége annak, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök a háborúban való részvétel mellett döntsön – közölte az n-tv német hírportál.

Lukasenka – Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese – azonban annak ellenére, hogy az orosz katonai erők sajtóhírek szerint fehérorosz területről indított támadásokkal tervezik lerohanni Ukrajnát, Fehéroroszország nem vesz részt a háborúban, az orosz kérések ellenére sem.

Macron ismét egyeztetett Putyinnal a tűzszünetről

Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában – jelezte a francia elnöki hivatal.

Itt tartott kedden az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine