Élve fogó csapdával aranysakált és uhut fogtak
Békés-megye északi részén, Dévaványán, Tóth József hivatásos vadász köbméteres csapdával aranysakált fogott. A Dévaványai vadásztársaság hivatásos vadásza, Tóth József körülbelül egy éve felel a területért. A helyismeretének köszönhetően egyre jobban nyomon tudja követni az aranysakálok mozgását.
Szenci gyep területrészen egy uhut is sikerült befogni.
Tóth József segítséget kért a Körös-Maros Nemzeti Park szakembereitől. Sérülés nélkül szabadították ki a csapdából,majd azonnal szabadon is engedték a fokozottan védett nagytestű bagolyfélét, tudósít az Agro Jager News.
A vadgazdálkodási alapnak köszönhetően megduplázták a csapdáik számát. Jelenleg 22 darab köbméteres csapda, és 30 darab hattyúnyak csapda üzemel a területen.
Ugyanazon a napon, a Csete-területrészen, egy kistestű, egy éves kan aranysakált fogott meg. Az egyed vélhetően beteg lehetett, mert a testtömege jóval elmaradt az átlagtól. A kan testömege megközelítette a 8,7 kilogrammot. Az eddigi tapasztalatok alapján aranysakált élve fogó csapdákkal kifejezetten nehéz megfogni. Ritkaságszámba megy Békés megyében, ha valaki köbméteres csapdával aranysakált fog.
Az első egyedek Békés megyében körülbelül 2013-ban jelentek meg. Intenzív vadászat nélkül, a faj öt-nyolc éven belül az őz állományát drasztikusan lecsökkentheti. Az elmúlt években a megyében tömeges őzpusztulás történt. Egyes helyeken megfeleződött az őz állománya. Sajnos a korábbi nagyszámú állományok nem tudtak regenerálódni. Vélhetően, az aranysakál-populáció növekedése további problémákat okoz az őznél. Vitathatatlan, hogy egereket és pockokat is zsákmányol ez a ragadozó, de az őzgidákat sem veti meg. Rendkívül szapora. Több esetben találtak olyan vemhes szukát, amelyben nyolc-kilenc életképes embriót találtak. Vélhetően a jobb ökológiai körülmények miatt a faj jobban érzi magát ebben az országrészben, mint egy aszályos, természetes vizektől mentes területen.
A tapasztalt aranysakálvadász szerint, az “utolsó órákban” vagyunk a faj gyérítésével – mondta Tóth József hivatásos vadász. A teríték adatok évről évre szinte duplázódnak. Minden eszközzel ösztönözni, segíteni kellene a vadgazdálkodókat a faj gyérítésében. Az elektronikus hívók használata ezt segítette, de a sakál rendkívül gyorsan alkalmazkodik a vadászokhoz. Intenzív vadászata során a magasleseket kerüli, és a nyílt, területeket még éjszaka sem keresi fel.
Az évekkel ezelőtt ritkaságszámba menő aranysakál mára kezd kicsúszni a helyi vadgazdálkodók kontrolja alól. Azonnali szemléletváltásra és regionális tervekre lenne szükség – figyelmeztetett a dévaványai hivatásos vadász Békés megyéből.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely, (Kép: Tóth József – Agro Jager News)
forrás: Agro Jager News
