0-24

Az orosz-ukrán háború 21. napja – FRISSÜL

2022. március 16.

Immár huszonegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

Amerikai gigatámogatás Ukrajnának

Joe Biden amerikai elnök új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának az Oroszország elleni harc miatt – számolt be a Sky News.

Az amerikai elnök állítása szerint a Fehér Ház „példátlanul nagy segítséget” nyújt Ukrajnának. Az Egyesült Államok emellett segít Ukrajnának azonosítani és megszerezni a nagyobb hatótávolságú légvédelmi rendszereket és a szükséges lőszereket.

A BBC alapján a Fehér Ház megerősítette, hogy 1 milliárd dollárt fordít az ukrán haderőnek való közvetlen fegyvertranszferre. Az újonnan bejelentett támogatás drónokat, 800 légvédelmi rendszert és 9000 páncélelhárító rendszert, valamint géppuskákat, sörétes puskákat, gránátvetőket és 20 millió lőszert tartalmaz. A szövetségesek is soha nem látott szintre növelték támogatásukat – húzta alá Biden.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy véget vessünk ennek a tragikus, szükségtelen háborúnak” – tette hozzá.

A Kreml megbocsáthatatlannak nevezte Biden megjegyzéseit

A Kreml elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak nevezte Joe Biden amerikai elnök megjegyzését, amelyben háborús bűnösnek minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Elfogadhatatlannak és megbocsáthatatlannak tartjuk ezt a retorikát az államfőtől, akinek a bombái több százezer embert öltek meg világszerte – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Kiszabadult az oroszok által korábban elrabolt melitopoli polgármester

Kirilo Timosenko, az ukrán elnök egyik tanácsadója a Telegramon számolt be arról, hogy sikerrel zárult egy Ivan Fedorov kiszabadítására irányuló különleges művelet. Fedorovot még múlt pénteken rabolták el az oroszok, az akciót egy biztonsági kamera is rögzítette. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a cselekedetet terrorizmusnak nevezte. Az elnök egyébként az akció után telefonon beszélt a kiszabadított polgármesterrel.

Orbán Viktor határszemlét tartott

Orbán Viktor miniszterelnök szerda este szemlét tartott a csengersimai magyar-román határállomáson – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Orbán Viktor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője, és Kovács József nemzeti információs államtitkár társaságában hallgatta meg a rendőri vezetők jelentését a határszakasz helyzetéről és az ukrajnai menekülthullámnak a térségben tapasztalható folyamatos növekedéséről.
Ezt követően a miniszterelnök megismerkedett a Magyar Vöröskereszt helyi segítőpontján dolgozó önkéntesek munkájával – közölte Havasi Bertalan.

Bakondi: 900 ezer ukrajnai menekültre számít a kormány

Az előrejelzések szerint akár a 900 ezret is elérheti az Ukrajnából, a háború elől Magyarországra menekülők száma – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bakondi György közlése szerint szerda délig több mint 432 ezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra. Hozzátette: miközben a hadműveletek első időszakában a háború elől, ma már a háborúból menekülnek az emberek az Ukrajnával szomszédos biztonságos országokba.
Ez a megváltozott helyzet más minőségű erőfeszítéseket igényel a magyar hatóságoktól, a civil szervezetektől és az önkormányzatoktól egyaránt – fogalmazott, rámutatva, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van a különböző szervezetek, az ország erőtartalékainak összehangolására.
Bakondi György kiemelte, hogy folytatni kell a kárpátaljaiak támogatását is, mert a térségbe nagy számban érkeztek Kelet-Ukrajnából olyanok, akik mindenüket elvesztették.
Orbán Viktor miniszterelnök éppen ennek, a menekültek ellátásának összehangolása és a munka irányítása érdekében látogat rendszeresen a határ menti térségbe – mondta a főtanácsadó, hangsúlyozva, hogy a kormányfő személyes jelenléte egyben ösztönzőleg hat a térségben dolgozó hatóságok munkatársaira, katonákra, rendőrökre, tűzoltókra, polgárőrökre és a civil segítőkre egyaránt.
Bakondi György arról is szólt, hogy eközben a déli határon fokozódik a illegális migránsok nyomása, hiszen az idén már 31 200 határsértőt fogtak el a déli határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák, illetve 280 embercsempész ellen indult büntetőeljárás.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy egyre nagyobb gabonahiány alakul ki Észak-Afrikában az orosz-ukrán háború miatt, ugyanis az észak-afrikai Száhel-övezet országainak többsége Ukrajnából és Oroszországból importálta a búzát.
Ebben a helyzetben éhínség ütheti fel a fejét ebben a térségben, ami újabb százezreket, milliókat késztethet arra, hogy útnak induljanak Európa felé – jelezte a főtanácsadó, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között minden meg kell tenni ennek megakadályozása érdekében az Európai Unió és az ENSZ szakosított szerveinek bevonásával.
Magyarország migrációs politikájának egyik alappillére, hogy ott kell segíteni, ahol baj van, és nem a bajt kell behozni Magyarországra – mondta Bakondi György.

Ukrán vezérkar: Mariupolból menekülők konvoját vették tűz alá az orosz erők, sérültek

Az orosz erők tüzet nyitottak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városából menekülő lakosok egyik autókonvojára, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte „ellenséges tüzérségi támadás” a konvojt, szerda délután négy óra körül. A megyei vezetés egyelőre öt sérültről tud. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.
Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak. A városvezetés közlése szerint egyelőre lehetetlen felmérni a légicsapás okozta károkat, mert folyamatosan ágyúzzák Mariupolt, így az áldozatok száma sem ismert. Annyit közöltek, hogy a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. A várost védő Azov ezred azt közölte, hogy akár ezer ember is tartózkodhatott az épületben. Közleményükben hozzátették, az orosz erők tudatában voltak annak, hogy a színház óvóhelyként üzemel, hiszen az épület hivatalosan kijelölt menedékhely azoknak, akik a támadások következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket.
Az orosz védelmi minisztériumnál a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint rögtön cáfolták, hogy az orosz erők mértek volna csapást a színházépületre. Állításuk szerint azt az Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy szerda este lövedékek csapódtak be több lakóházba Kijev Pogyil kerületében, amely a Dnyeper folyó (Dnyipro) jobb partján fekszik, és viszonylag közel van a városközponthoz. A tüzeket lokalizálták, de az oltási munkálatok még tartanak. Egyelőre nem találtak áldozatokat – írta a polgármester.
Közben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője és helyettese, Kirilo Timosenko arról számolt be, hogy „különleges művelettel” kiszabadították az orosz erők fogságából a néhány napja túszul ejtett Ivan Fedorov melitopoli polgármestert. Jermak hozzátette, hogy a Zaporizzsja megyei város vezetője Volodimir Zelenszkij elnökkel egyeztet.

Putyin: Az oroszok meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól

A Nyugat megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, és ebben „nemzetárulók” segítik, akik „mentálisan” az országukon kívül vannak, az oroszok azonban meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól, és a nép „megtisztulása” tőlük segít az állam megerősödésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.
Putyin a Rosszija 24 televízióban sugárzott beszédében azt hangoztatta, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat „képmutató beszédei és jelenlegi cselekedetei” mögött „ellenséges geopolitikai célok” húzódnak meg, mert a Nyugatnak nincs szüksége erős Oroszországra. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati országok „támogatták a szeparatizmust, a terrorizmust, bátorították a terroristákat és banditákat az Észak-Kaukázusban”.
Ez szerinte kísérlet volt Oroszország szétmorzsolására, területi integritásának megsértésére. „Akkor sem sikerült, most sem fog sikerülni” – szögezte le az államfő.
„Igen, persze, ismét megpróbálnak majd fogadni az úgynevezett ötödik hadoszlopra, a nemzetárulókra, azokra, akik itt, nálunk keresik meg a pénzt, de ott élnek. És nem is a szó földrajzi értelmében élnek ott, hanem a gondolataik, a rabszolgatudatuk szerint” – mondta Putyin.
De szerinte az orosz nép „mindig meg fogja tudni különböztetni az igazi hazafiakat a gazemberektől és az árulóktól, és egyszerűen kiköpi őket, mint a véletlenül bekapott muslincát”. Az elnök szerint a társadalom ilyen „természetes és szükséges öntisztulása” csak erősíti az országot.
Putyin azt mondta, hogy nem ítéli el azokat, „akiknek villájuk van Miamiban vagy a francia Riviérán, akik nem tudnak lemondani a libamájról, az osztrigáról vagy az úgynevezett nemi szabadságjogokról”. De sokan közülük „eredendően, mentálisan ott vannak”, és nem Oroszország oldalán, és ez szerintük egy „magasabb kasztba” tartozás jele.
„Az ilyen emberek az anyjukat is eladnák, csak hogy ennek a nagyon felső kasztnak az előszobájában ülhessenek” – mondta az elnök. De szerinte ennek a „felső kasztnak” ezekre az emberekre jobb esetben „fogyóeszközként” van szüksége ahhoz, hogy maximális kárt okozzon az orosz népnek.
Hozzátette, hogy az „úgynevezett kollektív Nyugat” és annak „ötödik hadoszlopa” megszokta, hogy mindenkit magából kiindulva ítél meg, és úgy gondolja, hogy mindent el lehet adni és meg lehet venni – ezért gondolják, hogy Oroszország „meginog és visszavonul”.
De Oroszország soha nem lesz ilyen szánalmas és megalázott állapotban” – ígérte az elnök.
Putyin a náci Németországban elkövetett antiszemita pogromokhoz hasonlította az oroszokkal szembeni külföldi fellépést.
„A politikai korrektségről, a magántulajdon sérthetetlenségéről és a szólásszabadságról szóló tirádák egy csapásra lehullottak, még az olimpiai elveket is eltiporták, és nem restelltek az (orosz) paralimpikonokkal leszámolni (hazájuk vezetése helyett)” – mondta.
Nehezményezte, hogy sok nyugati országban embereket csak azért, mert Oroszországból származnak, zaklatnak, megtagadják tőlük az orvosi ellátást, kitiltják gyerekeiket az iskolából, a szüleiket megfosztják a munkától, betiltják az orosz zenét, kultúrát, irodalmat. Álláspontja szerint a Nyugat azzal, hogy megpróbálta „eltörölni” Oroszországot, „az illendőség minden álarcát letépte magáról, arcátlan módon kezdett viselkedni, és megmutatta valódi természetét”.
„Egyszerűen kikívánkozik az analógia azokkal az antiszemita pogromokkal, amelyeket a nácik követtek el Németországban az 1930-as években, majd később azzal, hogy Hitler számos európai országbeli csatlósával agressziót követett el hazánk ellen a második világháborúban” – mondta Putyin.
Értékelése szerint a Nyugat Moszkvával szembeni szankciós politikája az agresszió minden jegyét magán viseli.
„Az ilyen lépések, amelyeknek a célja gyakorlatilag embermilliók életének megkeserítése, magukon hordozzák a gazdasági, a politikai és az információs eszközökkel történő agresszió minden totális és leplezetlen jelét. A nyugati politikai elit még csak nem is rest erről nyíltan beszélni” – hangoztatta.

Megerősítve: bombatalálat egy mariupoli színházat, amely állítólag több mint ezer civilnek nyújtott menedéket

Az orosz erők által bekerített kikötőváros alpolgármestere a BBC-nek azt mondta, a támadás idején ezer-ezerkétszáz ember lehetett az épületben. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert – fűzte hozzá Szerhij Orlov.

Multiple reports that Russian forces dropped a bomb on Mariupol drama theatre where (at least until yesterday) hundreds of people were taking refuge. If confirmed refugees were still inside, this would be potentially the worst civilian harm incident and an undisputable war crime. pic.twitter.com/sDfhHULLCM
— Christo Grozev (@christogrozev) March 16, 2022

A The Guardian beszámolója szerint a mariupoli önkormányzat azt közölte, hogy egy „repülőgép bombát ejtett az épületre, ahol többszáz békés mariupoli lakos rejtőzött”. Az orosz erők szerintük szándékosan pusztították el a város szívében található Dráma Színházat.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-posztjában az orosz „bűnözők” újabb „szörnyűséges háborús bűntettének” minősítette a támadást.

Russians dropped a bomb on the drama theater in Mariupol,which was designated as a gathering place for people who lost their homes and livelihoods. Among those who were in the theater, there were many children and patients in need of special attention
Source Maripol City Council pic.twitter.com/azL0Xs3fnT
— Oleksandra Matviichuk (@avalaina) March 16, 2022

Ukrán média: Csernyihivben kenyérért sorban állók haltak meg egy támadásban

Legkevesebb tízen vesztették életüket az észak-ukrajnai Csernyihivben szerdán, amikor vélhetően orosz rakéta csapódott be egy bolt előtt kenyérért sorban álló emberek mellett – jelentette a Szuszpilne ukrán hírportál, amely videófelvételt is közzétett erről.

„Nagyon nagy volt a veszély. (Orosz csapatok) megpróbáltak áttörni, de (az ukrán hadsereg) visszaverte a támadást, és Vozneszenszknél megállította őket. Ott két hidat felrobbantottak, hogy megakadályozzák az áthaladást. A hadseregünk Mikolajivig verte vissza az oroszokat” – fejtette ki a tisztségviselő.

Felhívta a figyelmet: fel kell készülni arra, hogy újabb támadást indíthatnak az orosz erők a dél-ukrajnai atomerőmű elfoglalására. Hozzátette, hogy egyelőre Ukrajnának van elegendő kapacitása villamosáramból. Szavai szerint a dél-ukrajnai atomerőműben három, egyenként 1000 megawattos blokk található. Ezek közül most két blokk működik, a harmadik áll javítás alatt. A zaporizzsjai atomerőműben is jelenleg két energiablokk üzemel – tette hozzá.

Az ukrán légierő-parancsnokság közben szerdán arról számolt be, hogy a déli országrészben megsemmisítették az orosz erők két, Szu-30-as típusú vadászbombázó repülőgépét. A pilóták katapultáltak és a Fekete-tengerbe zuhantak a repülőgépek roncsaival együtt – írta a parancsnokság a közleményében.

A kijevi vezérkari főnökség legfrissebb közlése szerint az Ukrajna elleni háború február 24-i kezdete óta eddig hozzávetőlegesen 13 800 orosz katona vesztette életét, hétszáz esett fogságba. Az ukrán erők 87 orosz repülőgépet, több mint 120 helikoptert, 456 harckocsit és csaknem 1500 egyéb páncélozott járművet semmisítettek meg, az ukrán vezérkar szerint.

Találat érhetett egy civileknek menedéket nyújtó mariupoli színházat

Döntött a NATO: nem lesz repüléstilalmi zóna Ukrajna felett

„A NATO-országok egységesen támogatják a szövetség azon álláspontját, hogy nem hoznak létre repüléstilalmi zónát Ukrajnában, annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij elnök erre többször is felszólított” – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a transzatlanti katonai szövetség védelmi minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte: a NATO-államok egységes álláspontja szerint a szövetség részéről légi és szárazföldi egységek telepítésére sem kerülhet sor Ukrajnában.

„Látjuk a pusztítást, látjuk az emberi szenvedést Ukrajnában, ám a helyzet még rosszabbra fordulhat, ha a NATO olyan lépéseket tesz, amelyek ténylegesen teljes körű háborúvá változtatnák a NATO és Oroszország közötti háborút”

– fogalmazott Stoltenberg a The Guardian beszámolója szerint.

Putyin: a strukturális változások átmeneti áremeléshez és munkanélküliséghez vezetnek

Oroszország gazdasága mindenképpen alkalmazkodni fog a nyugati szankciók teremtette új realitásokhoz, de a strukturális változások az árak és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezethetnek – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.

„Az orosz gazdaság mindenképpen alkalmazkodni fog az új realitásokhoz. Megerősítjük technológiai és tudományos szuverenitásunkat. További forrásokat irányítunk a mezőgazdaság, a gyártás, az infrastruktúra és a lakásépítés támogatására. A gyorsan növekvő, dinamikusan fejlődő nemzetközi piacokra tekintettel tovább fogjuk fejleszteni a külkereskedelmi kapcsolatokat” – mondta Putyin.
„Kétségtelen, hogy az új realitások mélyreható strukturális változásokat igényelnek gazdaságunkban, és hadd ne titkoljam, ezek nem lesznek könnyűek, az infláció és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezetnek” – mondta.
„Ebben a helyzetben a mi feladatunk az, hogy minimalizáljuk az ilyen kockázatokat, és ne csak szigorúan teljesítsük az állam minden szociális kötelezettségét, hanem új, hatékonyabb mechanizmusokat is indítsunk a polgárok és jövedelmeik támogatására” – hangsúlyozta az elnök.
Megjegyezte, hogy az orosz jegybank deviza-tartalékai egy részének jogtalan külföldi befagyasztása megkérdőjelezi az úgynevezett első osztályú eszközök megbízhatóságát.
„Valójában mind az Egyesült Államok, mind az EU nagyon is valóságos mulasztást jelentett be az Oroszországgal szembeni kötelezettségeinek teljesítésében. Ma már mindenki tudja, hogy a pénzügyi tartalékokat egyszerűen el lehet lopni” – fogalmazott Putyin.
„És ezt látva sok ország a közeljövőben elkezdheti – és biztos vagyok benne, hogy el is kezdi – a papíralapú vagy digitális megtakarításait valódi tartalékokká konvertálni, áruk, föld, élelmiszerek, arany és más valós eszközök formájában. Ez pedig csak növelni fogja a hiányt ezeken a piacokon” – mondta Putyin.
Megfogadta, hogy Oroszország, a Nyugattal ellentétben, tiszteletben tartja a külföldi vállalatok tulajdonjogát és azok, amelyek a maradás mellett döntenek, a jövőben biztos további fejlődési lehetőségeket kapnak.
Az orosz elnök azt mondta, hogy a szövetségi költségvetés bevételei elegendőek a tervezett projektek finanszírozására, és a központi banknak nem kell majd beindítania a bankóprést.
„Most nem a pénz a probléma, megvannak a források. A legfontosabb nehézségek az alkatrészek, a berendezések és az építőanyagok szállításával, valamint a kivitelezők munkájának megszervezésével kapcsolatosak” – mondta.
A legfontosabb feladatnak az áruk megfizethetőségét nevezte, mindenekelőtt az alapvető árucikkek, a gyógyszerek és gyógyászati termékek esetében. Mint mondta, azonnal meg kell oldani a logisztikai és egyéb objektív problémákat, amelyek az árak megugrásához vezethetnek.
Ugyanakkor óvta a hatóságokat a kézi árszabályozástól, hogy biztosítva legyen az áruk elérhetősége a fogyasztói piacon. Azt hangoztatta, hogy az árak stabilizálását a kínálat növelésével kell elősegíteni, többek között az exporttermékek hazai piacra történő átirányításával.
„Ennek objektíven alacsonyabb árakhoz kell vezetnie az országon belül, beleértve a benzin, a gázolaj, a bitumen, a fémek és más exportáruk árát is” – mondta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy nem lesz probléma a szövetségi költségvetésből történő finanszírozás.
Megismételte: „a probléma nem a pénz, a fő nehézségek az alkatrészek, a berendezések, az építőanyagok beszerzésével és a vállalkozók munkájának megszervezésével kapcsolatosak. Ezért az egyes projektek és szakaszaik végrehajtásának időzítése és eszközei változhatnak” – mondta.
Putyin azt is javasolta, hogy a kormány fontolja meg az útépítésen felüli infrastrukturális projektek elindítását is ebben az évben és növelje meg az orosz vállalatoktól történő beszerzések volumenét, például a tömegközlekedés terén. Indítványozta, hogy a kabinet növelje az állami megrendelések keretében fizetendő előlegek összegét legalább a szerződés értékének 50 százalékára, és csökkentsék az ilyen szerződések szerinti fizetési határidejét hét napra.

Orbán: a következő három napban megszervezzük a jövő hét védekezését

A következő három napban megszervezzük a jövő hét védekezését azért, hogy továbbra is képesek legyünk minden bajbajutottnak segítséget nyújtani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délután útban a debreceni laktanya felé.

A kormányfő a Facebook oldalára feltöltött videóban azt mondta, a következő három napban ott fognak dolgozni. Ennek az az oka – folytatta -, hogy a szerda hajnali jelentések szerint már 429 ezer menekült érkezett Magyarországra.
A háború pedig nem csitul, hanem kiterjed, és ahogy a háború kiterjed, fennáll annak a veszélye, hogy a jövő héten még többen érkeznek majd Magyarországra, és ez óriási kihívás elé állít bennünket – mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette: azért jönnek ilyen sokan, mert most már nemcsak a háború elől, hanem a háborúból is menekülnek.
„Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország eddig minden menekültet el tudott látni, a következő három napban megszervezzük a jövő hét védekezését azért, hogy továbbra is képesek legyünk minden bajbajutottnak segítséget nyújtani” – fogalmazott a miniszterelnök.

Volt orosz kormányzati tanácsadó szerint az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza

Az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával – mondta kedden az AFP hírügynökségnek adott interjúban Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója, aki 2013-ban Franciaországba menekült.

„Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt” – jelentette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a párizsi Science Po politikatudományi egyetem oktatója. Úgy vélte, a nyugati szankciók miatt „hatalmas recesszió” következik Oroszországban, és az ország „várhatóan” fizetésképtelenné válik.
Az 50 éves Gurijev a 2010-es évek elején az orosz kormány egyik tanácsadója volt, részt vett az orosz Szberbank vezetésében, és számos, Vlagyimir Putyin elnök politikáját bíráló írást jelentetett meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, ami miatt egyre inkább veszélyben érezte magát a hazájában, ezért 2013-ban Franciaországba emigrált.
Szergej Gurijev szerint „az elmúlt nyolc évben az orosz gazdaság stagnált. De amivel most néz szembe, az az orosz gazdaságot húsz-harminc évvel fogja visszavetni a háztartások bevételeit és a gazdaság struktúráját illetően”.
„Nehéz elképzelni hány évre van szükség, hogy a 2021-es GDP szintjére érjünk vissza” – mondta a közgazdász, aki szerint az orosz gazdasági helyzet „egy tragédia, még ha nem is hasonlítható az ukrajnai drámához, de azért ez is egy tragédia”.
Vlagyimir Putyin a közgazdász szerint „lerövidítette a rezsimje várható életkorát” az Ukrajna ellen „rosszul kiszámított” támadással. Úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin „rosszul tájékozott, túlbecsüli az orosz hadsereg erejét, és alábecsüli az ukránok eltökéltségét a harcra, és a nyugatiak egységét is alábecsüli”.
Az orosz szakember szerint nagyon nehéz számszerűsíteni az Oroszország elleni szankciók hatásait. Emlékeztetett arra, hogy az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő az elmúlt napokban az orosz GDP 6,2 százalékos zsugorodását jelezte az idei évre, de a közgazdász szerint a „sokk ennél nagyobb is lehet”.
„Teljesen ismeretlen területen járunk. Oroszország integrálódott a világ gazdasági rendszerébe. Ha leválasztjuk róla, sok minden összetörik. Nem tudni, hogyan fog működni a gazdaság a tajvani félvezetők nélkül vagy az oroszországi Boeing és Airbus repülőgépek karbantartása nélkül” – fogalmazott. „Sok vállalkozó számára az élete projektje megy tönkre” a rubel összeomlása és a számos tehetség távozása miatt – tette hozzá.
„Képzeljük el, hogy húsz-harminc év alatt felépített valaki egy vállalkozást. És most hirtelen nem fér hozzá a partnereihez, nem kap több hitelt a banktól, a kamatok 20 százalék fölé emelkednek, lehetetlenné válik exportálni vagy befektetni” – magyarázta.
Véleménye szerint ugyanakkor nem szabad lassítani a szankciókat, de úgy véli, hogy „amennyiben a szankciók célja Putyin háborújának megfékezése, akkor Európának nem lesz más választása, mint nem vásárolni több orosz olajat”.
Miután több uniós tagállam is elzárkózik az orosz gázimport leállításától hiszen gázellátásuk nagy mértében az orosz gáztól függ, a közgazdász szerint az olajembargó mérhetne jelentős csapást azokra a forrásokra, amelyekből Moszkva finanszírozza a háborút.
„Ha minden nyugati ország csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, az Kínát is arra ösztönözheti, hogy kövesse őket az olajembargóban, és megfossza Vlagyimir Putyint a forrásaitól a brutális háborúja folytatásához” – mondta az orosz közgazdász.

Zelenszkij légvédelmi rendszereket kér az Egyesült Államoktól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól szerdán az amerikai kongresszushoz videóhívás révén intézett beszédében.

Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását.
„Önök tudják, milyen védelmi rendszerekre van szükségünk. SZ-300-as és hasonló rendszerekre. Tudják, mennyi múlik a harcban a légtérhasználaton” – hangoztatta Zelenszkij. Emellett repülőgépeket is kért, amelyek – szavai szerint – segíthetnek a védekezésben „Ukrajnának, és egyben Európának is”.

Ukrán média: Csernyihivben kenyérért sorban állók haltak meg egy támadásban

A felvételen – elhomályosítva – mozdulatlanul a földön fekvő embereket lehet látni. A kísérőszöveg szerint szemtanúk mondták azt a hírportálnak, hogy a támadás következtében legalább tízen haltak meg. Független forrás nem erősítette meg, hogy az orosz erők csapást mértek volna a megyeszékhelyre.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy a nyugati országrészben lévő Vinnicját rakétatámadás érte szerda hajnalban, amelynek következtében károk keletkeztek egy tévétoronyban. Személyi sérülésekről nem érkezett hír. Helybéliek a hírportálnak elmondták, hogy helyi idő szerint hajnali négy óra körül egy percen belül két robbanást hallottak. Szerhij Borzov megyei kormányzó közzétette, hogy egy objektum megsérült a támadásban, de nem pontosította, hogy mi. Közben viszont egy időre megszakadt a televízió- és rádiócsatornák sugárzása Vinnicjában és a környező településeken.
Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője az egyik lapinterjúban azt mondta, hogy az orosz erők a zaporizzsjai atomerőmű után megpróbálták elfoglalni a dél-ukrajnai atomerőművet is, de az ukrán hadsereg megfékezte a támadást. „Nagyon nagy volt a veszély. (Orosz csapatok) megpróbáltak áttörni, de (az ukrán hadsereg) visszaverte a támadást, és Vozneszenszknél megállította őket. Ott két hidat felrobbantottak, hogy megakadályozzák az áthaladást. A hadseregünk Mikolajivig verte vissza az oroszokat” – fejtette ki a tisztségviselő. Felhívta a figyelmet: fel kell készülni arra, hogy újabb támadást indíthatnak az orosz erők a dél-ukrajnai atomerőmű elfoglalására. Hozzátette, hogy egyelőre Ukrajnának van elegendő kapacitása villamos áramból. Szavai szerint a dél-ukrajnai atomerőműben három, egyenként 1000 megawattos blokk található. Ezek közül most két blokk működik, a harmadik áll javítás alatt. A zaporizzsjai atomerőműben is jelenleg két energiablokk üzemel – tette hozzá.
Az ukrán légierő-parancsnokság közben szerdán arról számolt be, hogy a déli országrészben megsemmisítették az orosz erők két, Szu-30-as típusú vadászbombázó repülőgépét. A pilóták katapultáltak és a Fekete-tengerbe zuhantak a repülőgépek roncsaival együtt – írta a parancsnokság a közleményében.
A kijevi vezérkari főnökség legfrissebb közlése szerint az Ukrajna elleni háború február 24-i kezdete óta eddig hozzávetőlegesen 13 800 orosz katona vesztette életét, hétszáz esett fogságba. Az ukrán erők 87 orosz repülőgépet, több mint 120 helikoptert, 456 harckocsit és csaknem 1500 egyéb páncélozott járművet semmisítettek meg, az ukrán vezérkar szerint.

Friss térképen az ukrajnai orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is kiadta aktuális térképét, melyen az oroszok ukrajnai hadműveleteit, előrenyomulását ábrázolja. Mint olvasóink megszokhatták, mi is mutatjuk:

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/jVUhIneEhc

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/PIwDVLvetZ
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 16, 2022

Financial Times: tizenöt pontos előzetes béketervről tárgyal egymással az ukrán és az orosz fél

Jelentős előrelépést ért el az ukrán és az orosz békedelegáció egy 15 pontból álló előzetes béketervvel, ami szerint tűzszünetet hirdetnének, és az oroszok visszavonnák csapataikat Ukrajnából – cserébe Kijev semlegességet hirdet, és elfogadja a fegyveres erőinek korlátozását. Erről számol be a Financial Times három forrás alapján, akik részt vesznek a tárgyalásokon: a lapnak nyilatkozott Volodimir Zelenszkij főtanácsadója, Mihajlo Podoljak is.

Először hétfőn tárgyaltak a 15 pontos tervről, amibe belefoglalnák, hogy Ukrajna lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről, és ígéretet tesz arra, hogy nem fogad be az ország területére külföldi katonai bázisokat vagy fegyvereket. Kijev továbbra is fenntarthatná fegyveres erőit, de más országokkal sem alkothat katonai szövetséget. Podoljak szerint az ukránok arra tettek javaslatot, hogy egy „biztonsági garancia” keretében lehetővé tegyék külső országok „azonnali és jogilag ellenőrzött részvételét” egy esetleges konfliktusban, ha ismét megsérti egy ország Ukrajna területi integritását.

A tárgyaláson szóba került emellett az orosz nyelv státuszának kérdése is, ugyanis bár az oroszt széles körben beszélik Ukrajnában, az állam egyetlen hivatalos nyelve az ukrán. A legvitatottabb pont persze továbbra is a Krím-félsziget és a két kelet-ukrajnai szakadár tartomány, Donyeck és Luhanszk megye szeparatisták által uralt területeinek kérdése.

Podoljak szerint hajlandó az ukrán fél is tárgyalni a kérdésről, az elsődleges ügy viszont most az orosz csapatok kivonása az ország többi területéről.

Bár szerdán mindkét fél arról számolt be, hogy előrelépést értek el a tárgyalásokon, ukrán tisztviselők továbbra is attól tartanak, hogy Putyin nem teljesen elkötelezett a béke mellett, és inkább csak az időt húzzák ezzel, hogy az oroszok átcsoportosíthassák erőiket egy következő offenzíva előtt – jelenti a Telex.

Eközben Mariupolban…

… az oroszok által ostromlott kikötőváros folyamatosan tűz alatt áll.

#Mariupol today, #Russian invaders continue delibarately destroying the city pic.twitter.com/qqwqJyzq3l
— Giorgi Revishvili (@revishvilig) March 16, 2022

Podoljak: Ukrajna a helyzetére szabott semlegességet követel

Ukrajna a semlegesség speciális változatát követeli magának jogilag ellenőrzött és nem protokolláris biztonsági garanciákkal – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja.

„Megértjük partnereink arra irányuló törekvését, hogy kezdeményező felei legyenek a tárgyalási folyamatnak. Tőlük származnak a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről szóló kijelentések. Ukrajna azonban most nyílt háborúban áll Oroszországgal, ezért a modell csakis ukrán lehet, és csakis jogilag szavatolt biztonsági garanciákkal együtt lehet róla szó” – fejtette ki a tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

Podoljak hangsúlyozta, hogy Ukrajna „valódi, nem pusztán protokolláris biztonsági garanciákat” követel magának. „Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását” – tette hozzá.

Leszögezte: emellett Ukrajna többé nem akar függeni azoktól a bürokratikus eljárásoktól, amelyek vagy lehetővé teszik, vagy sem azt, hogy lezárják fölötte a légteret, megóva az országot a rakétatámadásoktól. „Közvetlen és szigorú garanciákra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy a légteret mindenképpen lezárják” – emelte ki.

A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem volt „katonai állam”, amely megtámadta vagy megtámadni készült volna szomszédait, ellentétben az Oroszországi Föderációval. „Ezért Ukrajna erős szövetséges bázisra vágyik, világosan meghatározott biztonsági garanciákkal” – fűzte hozzá.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, Moszkva tárgyalódelegációjának vezetője ezt megelőzően azt mondta: Ukrajna a tárgyalásokon a semlegesség „osztrák” vagy „svéd” változatát ajánlotta fel, amelyben megőrizné önálló hadseregét és flottáját.

A hírportál szerint az orosz főtárgyaló hozzátette, hogy ezeket a kérdéseket Oroszország és Ukrajna védelmi minisztériumainak vezetői szintjén vitatják meg.

Putyin: valódi fenyegetés volt, hogy Kijev atomfegyverhez akar jutni

Valódi volt a fenyegetés, hogy Ukrajna atomfegyverhez akar jutni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai videókonferencián.

„Kijelentések hangzottak el a kijevi hatóságok részéről, miszerint saját nukleáris fegyvereket és hordozóeszközöket szándékoznak létrehozni. Ez valódi fenyegetés volt” – hangoztatta az elnök.
Putyin megismételte a korábban magas rangú orosz katonai vezetők által hangoztatott vádat, miszerint Ukrajnában biológiai fegyverek összetevőit állították elő.
„Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival végzett kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával” – mondta.
Putyin szerint Ukrajna „az Egyesült Államok és számos nyugati ország bátorításával célzottan erőszakos forgatókönyvre, vérfürdőre és etnikai tisztogatásra készül a Donyec-medencében”.
„A Donyec-medence, majd a Krím elleni masszív offenzíva csak idő kérdése volt” – hangoztatta, hozzátéve hogy a háború már évek óta folyt és 14 ezer áldozattal járt Délkelet-Ukrajnában.
„Véres terrorcselekménynek” minősítette a Donyeck ellen kazettás töltetet hordozó Tocska-U harcászati rakétával hétfőn elkövetett, több, mint húsz emberéletet követelő ukrán támadást. A Nyugatot „erkölcsi leépüléssel” és „teljes elembertelenedéssel” vádolta meg, amiért nem vett tudomást a történtekről, a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásokat pedig a Harmadik Birodalom végnapjaiban elkövetett „fasiszta” gaztettekhez hasonlította.
Putyin, miként a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút elindító beszédében, most is azt állította, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megszállni Ukrajna területét. A támadás megindításáról szóló döntésről szólva hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a helyzet diplomáciai úton történő megoldásának lehetőségei teljesen kimerültek, mégpedig nem Moszkva hibájából.
Hangot adott véleményének, hogy a hadművelet sikeres, és szigorúan a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők által alkalmazott taktika teljes mértékben igazolta magát és az orosz katonák mindent megtesznek a civil veszteségek elkerülése érdekében az ukrán városokban.
Első ízben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy, mint mondta, a háború megkezdésekor Moszkva több csatornán felajánlotta a kijevi hatóságoknak, hogy ne kezdjenek katonai műveletekbe, hanem az értelmetlen vérontás elkerülése érdekében hajtsanak végre csapatkivonást a Donyec-medencéből, de nem járt eredménnyel.
Azt mondta, hogy a Nyugat gyenge és függésben élő Oroszországot akar, de ezt a célját most sem fogja elérni.

Újabb polgármestert raboltak el az oroszok az ukrán külügyminiszter szerint

Az ukrán külügyminiszter szerint az oroszok elrabolták az ukrajnai Herszon régióban található Szkadovszk kikötőváros polgármesterét. Olekszandr Jakovljevet és helyettesét, Jurij Paljukot állítólag szerdán vitték el – számolt be a Sky News hírportál.

A cikkben azt is felidézték, hogy nem ez az első eset, hogy a háború kezdete óta ukrán tisztviselőket rabolnak el. Korábbi hírek szerint ugyanis elrabolták a déli Dnyiprorudne város polgármesterét, Jevhenij Matvijevet és Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot is.

Russian invaders continue to abduct democratically elected local leaders in Ukraine. Mayor of Skadovsk Oleksandr Yakovlyev and his deputy Yurii Palyukh abducted today. States & international organizations must demand Russia to immediately release all abducted Ukrainian officials! pic.twitter.com/bmaAuurx9h
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 16, 2022

Az Európa Tanács kizárta tagjai közül Oroszországot

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg.
Emlékeztettek, a Parlamenti Közgyűléssel folytatott eszmecserét követően a Miniszteri Bizottság február 25-én határozott a kizárást lehetővé tevő eljárás megindításáról, továbbá beleegyezett abba, hogy felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a tanács Parlamenti Közgyűlésben.
Kedden az orosz külügyminisztérium tájékoztatta a szervezet főtitkárát, hogy az alapokmánynak megfelelően kilép az Európa Tanácsból, valamint azon szándékáról, hogy felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddi rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárását a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak.
Oroszország 1996. február 28-án csatlakozott az Európa Tanácshoz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el „különleges katonai művelet” végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Cseh kormányfő: Ukrajnának most leginkább fegyverekre van szüksége

Ukrajnának most leginkább fegyverekre és haditechnikára van szüksége, hogy sikeresen meg tudja védeni magát az orosz támadás ellen – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán Prágában, miután visszatért az ukrán fővárosból, ahol kedden lengyel és szlovén kollégájával együtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Denisz Smihal ukrán kormányfővel találkozott.

„Az oroszok nagy túlerőben vannak, és az ukránoknak most elsősorban légvédelmi rakéták és tankelhárító lövedékek, páncéltörők kellenek. Ha ezekkel Ukrajna rendelkezni fog, képes lesz megvédeni magát” – mondta a cseh kormányfő a prágai katonai repülőtéren megtartott sajtótájékoztatóján.
Petr Fiala úgy vélte: amennyiben Európa és a NATO továbbra is kitart Ukrajna támogatásában, és következetesen alkalmazza az Oroszország elleni gazdasági szankciókat „esély van a (konfliktus) békés, diplomáciai megoldására”.
A kijevi tárgyalások tartalmáról szólva Fiala elmondta: a felek felvetették olyan szövetség létrehozását is, amelyben a részt vevő országok menedéket adnának az orosz hadsereget elhagyó katonáknak.
Az ukránok az életükért, a hazájukért és a szabadságért harcolnak, de egyben a többi európai országért is harcolnak – fogalmazott a cseh kormányfő. „Támogatnunk kell őket ebben a harcban. Azért utaztunk oda személyesen, hogy kinyilvánítsuk: a harcban nincsenek egyedül. Mi velük vagyunk” – szögezte le Petr Fiala.
Petr Fiala hangsúlyozta, hogy Csehország továbbra is határozottan kiáll Ukrajna mellett és minden módon, beleértve a fegyverszállításokat is, „támogatni fogja harcát az orosz megszállók ellen”.

Köszönetet mondott az ukrán-magyar határon szolgálatot teljesítőknek a kormányszóvivő

„A határátkelőhelyeken folyamatosan dolgoznak a rendőrök, a katonák, a vám- és pénzügyőrök, valamint több helyen jelen vannak a polgárőrök is. A biztonságos és gyors átkelés biztosítása mellett ők is ott segítenek, ahol kell. Sokan közülük is családos emberek, ezért pontosan átérzik, hogy milyen lehet kisgyerekkel órákig állni a hidegben. Jó érzés látni azt az emberséget és segíteni akarást, ahogyan a munkájukat végzik. Köszönjük nekik is!” – írta közösségi oldalán Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Ukrán elnöki tanácsadó: Az orosz csapatok erőforráshiány miatt nem tudnak teret nyerni

Az ukrán fegyveres erők több fronton is kisebb ellentámadásokat hajtanak végre. Az orosz csapatok erőforráshiány miatt nem tudtak teret nyerni – közölte szerdán Olekszij Arestovics ukrán elnöki tanácsadó.

„A helyzet a kulcsfontosságú pontokon nem változott, és nincs esély a változásra, mivel Oroszország elhasználta erőforrásait” – mondta egy videótájékoztatón a The Guardian tájékoztatása szerint.

Arestovics úgy fogalmazott, hogy Oroszország folytatta az ukrán városok bombázását. Azt állította, hogy a rakéták mintegy kétharmada civil épületeket és gazdasági célpontokat talált el.

Az információt a Reuters hírügynökség nem tudta hitelesíteni. Oroszország tagadta, hogy civileket célozna.

Zelenszkij Oroszország civiljeinek üzent

Zelenszkij videobeszédében arra buzdította az orosz üzletembereket és más állampolgárokat, hogy álljanak ki a háború ellen.

„Oroszország polgárai! Bárki közületek, aki hozzáfér az igaz információkhoz, már megértheti, hogyan fog véget érni ez a háború az országa számára. Szégyen és szegénység. Évekig tartó elszigeteltség. Egy nagyon kegyetlen, elnyomó rendszer, amely ugyanolyan embertelen módon fog bánni Oroszország polgáraival, mint ti, betolakodók, az ukránokkal. Az, hogy mi történik ezután, a tetteitektől függ” – mondta az ukrán politikus.

Az Európai Tanács elnökével beszélt a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő Kijevből visszatérve

Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével beszélt telefonon Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, miután szerdán visszatértek Lengyelországba az ukrán fővárosból – közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a Twitteren.

„Szükség van további sürgős lépésekre Ukrajna támogatására, az Európai Unió minden tagállama rendkívül fontos szerepet tölt be e feladat megvalósításában” – áll Müller bejegyzésében.
A három kelet-közép-európai kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel találkozott.
A tárgyalást követő kedd éjjeli kijevi sajtóértekezleten Mateusz Morawiecki az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára, Jaroslaw Kaczynski pedig nemzetközi békefenntartó misszió Ukrajnába küldésére tett javaslatot.
A lengyel média szerda délelőtt számolt be arról, hogy a négy politikus megérkezett Ukrajnából a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvarára.

Török külügyminiszter: Ankara tartja magát a tengerszorosokról szóló megállapodásokhoz

Törökország megerősíti elkötelezettségét a Földközi- és a Fekete-tenger közötti szorosok jogállásáról szóló montreux-i egyezmény mellett és továbbra is végre fogja hajtani annak rendelkezéseit – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, amikor szerdán Moszkvában fogadta őt orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov.

Cavusoglu emellett, a találkozón az ukrajnai háborúról szólva, hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Törökország, „mint olyan állam, amely a konfliktusban érintett mindkét féllel kapcsolatot tart fenn, mindent megtegyen azért, hogy hozzájáruljon a probléma gyors megoldásához”. Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Ankara korábbi, Szíriával és Líbiával kapcsolatos együttműködésének tapasztalatai és a kölcsönös bizalom hozzájárulnak ehhez.
Lavrov egyebek között arról beszélt, hogy 116 török állampolgár tartózkodik jelenleg az orosz haderő által körülzárt Mariupolban, őket az ukrán hatóságok kedden nem engedték a humanitárius folyosókon keresztül távozni. Megjegyezte, hogy a török félnek Moszkvával szemben nincs szemrehányása az üggyel kapcsolatban és hogy tudomása szerint Ankara Kijevvel egyeztetett a törökök kiengedéséről az oroszok által megnyitott evakuálási útvonalakon.
Az 1936-ban aláírt montreux-i egyezmény szavatolja Törökország számára a kizárólagos ellenőrzési jogot a Boszporusz és a Dardanellák felett háború idején, de az egyik rendelkezése szerint kivételt képez, ha a hajók a bejegyzett támaszpontjukra térnek vissza.

Kilőtték Walit, az ukránokat segítő kanadai mesterlövészt?

Egyelőre nincs hivatalos megerősítés – sem az oroszok, sem az ukránok oldaláról –, de nagyon úgy néz ki, hogy az orosz hadsereg cirkálórakétával kilőtte a világ leghíresebb mesterlövészét, „Walit”, aki március 4-én Kanadából érkezett az ukrán ellenállók megsegítésére. Két verzió tartja magát: az egyik szerint vasárnap a lengyel határ közelében, Javorivban lelte halálát rakétacsapás következtében, a másik arról szól, hogy az ostromlott Mariupolban likvidálták – írja az Index.

Lavrov: van remény a kompromisszumra

Kijött az MTI hosszú híre, mutatjuk!

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.

Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.
A tárcavezető sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása nélkül” dolgozzon. Azt mondta, hogy vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez, és kifejezte reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról.
Kifejezte Moszkva készségét a megegyezésre arról, hogy milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Leszögezte, hogy ezek nem jelenthetnek veszélyt Oroszország biztonságára. Hozzátette, hogy ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.
Lavrov szerint azért nem lehetett békés úton megoldani az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a NATO reagálása Volodimir Zelenszkij beavatkozási felhívásaira „lehűtötte” az ukrán elnök „felhevültségét”. Közölte, hogy Svájc is közvetítést ajánlott fel Oroszország és Ukrajna között.
A tárcavezető „nagyon óvatosnak” nevezte az orosz erők ukrajnai fellépését. Kifogásolta, hogy az EU hallgatásba burkolódzott, miután az ukrán hadsereg kazettás robbanótöltetű Tocska-U rakétával célozta meg Donyeck központját, 21 ember halálát és még több sebesülését okozva.
Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője azt mondta, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál.
„Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak” – mondta a Rosszija 24 hírtelevízió által bejátszott nyilatkozatában.
Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.
Az orosz főtárgyaló azt mondta, hogy az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. A folytatódó orosz-ukrán eszmecserére hivatkozva azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangoztatta, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzetet a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon elérendő megállapodásokkal lehet javítani.
Megyinszkij beszámolója szerint egyébként az orosz fél számára kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az oroszajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás”. Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.
„Nem, ez nem egészen felel meg a valóságak. A nácitlanítás, valamint nácizmus, a neonácizmus dicsőítése és az ezeken alapuló szélsőségesség miatti büntetéseknek és a jogi fellépés szigorításának témája továbbra is fontos napirendi pont” – mondta Megyinszkij.
Lavrov egyébként az RBK-interjúban kifejezte reményét, hogy Olaf Scholz német kancellár a tapasztalatszerzéssel eljut majd ahhoz a felismeréshez, hogy saját érdekeit kell megvédenie, nem pedig tengerentúli partnerére támaszkodnia, aki mindent eldönt helyette, mint történt ez például az Északi Áramlat-2 gázvezeték felfüggesztésének kérdésében. Egyértelműnek mondta, hogy a németországi jelentős amerikai jelenlét „befolyásolja a döntéshozatal függetlenségét”.
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy eltűnt a német „emlékezetpolitika”, amely pedig szerinte „mindig is szentnek számított, és azt jelentette, hogy a német nép soha nem fogja elfelejteni a szenvedést, amelyet a második világháborúban okozott, különösen a Szovjetunió népeinek”.
Arról is szólt, hogy Oroszország már rég eldöntötte, hogy kilép az Európa Tanácsból. Ennek oka nem az volt, hogy hol felfüggesztették, hol visszaadták Moszkva jogait, hanem az, hogy a szervezet „teljesen degradálódott”. Kifogásolta, hogy az együttműködés és a konszenzus helyébe az ET-ben, csakúgy, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) „oroszgyűlölő” retorika , valamint a NATO- és EU-országok egyoldalú érdekérvényesítése lépett.

Az orosz békedelegáció vezetője közölte, mit ajánlottak az ukránok

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz elnök tanácsadója és az orosz békedelegáció vezetője azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek: Ukrajna felajánlotta nekik, hogy egy „demilitarizált, de saját hadsereggel rendelkező” államot hoznának létre.

Megyinszkij szerint jelenleg arról tárgyal, hogy Ukrajna semleges státuszban, demilitarizálva működhetne tovább egy független államként.

Ukrajna azt ajánlotta, hogy osztrák, svéd mintára semleges, demilitarizált állam marad, amelynek azonban saját szárazföldi és tengeri hadereje van. Ezekről a kérdésekről tárgyal az orosz és az ukrán védelmi minisztérium vezetése is – mondta a politikus. Vlagyimir Megyinszkij azt is hozzátette, hogy az oroszok számára a Krím és a Donbasz státusza, valamint a humanitárius kérdések, Ukrajna „nácimentesítése”, valamint az orosz nyelvű kisebbségi jogok is fontosak még.

A TASZSZ hírügynökség szerint a politikus mindeközben elismerte, hogy a tárgyalások lassan, nehezen haladnak ugyan, de Oroszország tényleg békét szeretne kötni, „amint csak lehet”.

Államunk célja és az elnök által kijelölt feladat az, hogy legyen béke ukrán földön, és egy békés, semleges, baráti állami jöjjön létre, amely nem a NATO erődje, és nem azoknak az erőknek a fellegvára lesz, amelyek kárt okoznának Oroszországnak – mondta Vlagyimir Megyinszkij, aki azt is hozzátette: a tárgyalóknak rengeteg komplex kérdéskört kell még átnézniük és belefoglalniuk a létrehozandó megegyezés szövegébe – összegez az Index.

Lassan 2 millió menekült érkezik Lengyelországba

A lengyel határőrség közlése szerint már 1,89 millió ukrán menekült lépte át a lengyel határt a háború kitörése óta. Közülük több mint félmillióan már el is hagyták Lengyelország területét. A határátlépők 94 százaléka ukrán állampolgár. Csak kedden 66 600 ember kelt át a lengyel–ukrán határon. A legtöbb menekült a lengyel nagyvárosokba, vagyis Varsóba, Krakkóba és Wroclawba ment. Ezekben a városokban egyre nagyobb problémát jelent a menekültek ellátása – tudósít a BBC. Az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó szervezete kedden jelentette, hogy átlépte a 3 milliót az Ukrajnából menekültek száma.

Újabb videón a kijevi megrongálódott lakóépületek

Kijevben reggel 6 óra körül egy 12 emeletes lakóépületet ért orosz lövés a Sevcsenko negyedben. Egy szomszédos kilencemeletes épületet szintén találat ért – közölte az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat.

Az esetről az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat további felvételt közölt Twitter-oldalán.

Ранок у Києві 16 березня. Черговий обстріл житлового кварталу столиці російськими загарбниками. На місці події працюють рятувальники, а також психологи ДСНС, які надають допомогу мешканцям пошкоджених будинків. pic.twitter.com/PBzRHDTTK6
— DSNS.GOV.UA (@SESU_UA) March 16, 2022

Géppuskaropogás hangját hallani Kijev környékéről

“Most hosszú kijárási tilalom van. Kijevben hatalmas a csend, így hallani a heves géppuskaropogást a város széléről” – írta Twitter-bejegyzésében Illia Ponomarenko, a The Kiyv Independent riportere a Hirado.hu friss információi szerint.

It’s a long curfew now.
Kyiv is so ridiculously quiet that I can hear intense machine gun bursts sounds coming from the city outskirts.
— Illia Ponomarenko ?? (@IAPonomarenko) March 16, 2022

Biztonságban visszatértek Lengyelországba a miniszterelnökök

A lengyel, szlovén és cseh miniszterelnökök biztonságban visszatértek Lengyelországba, közölte egy lengyel kormányszóvivő – írja a Sky News. Az országok vezetői rendkívüli látogatást tettek Ukrajna fővárosába, Kijevbe, hogy kifejezzék támogatásukat az oroszok által megtámadott országgal, és a segítségnyújtásról tárgyaljanak.

Súlyos videók a Mariupol körül zajló városi harcokról

Az Azovi-tenger partján található Mariupol körül már lassan két hete heves harcok zajlanak az orosz haderő, az őket támogató szakadárok és csecsenek, illetve az ukrán haderő és a nemzeti gárda „Azov zászlóalja” közt. Folyamatosan érkeznek a videók a városi és a város körüli harcokról. A Portfolio.hu talált friss, megdöbbentő felvételeket az összecsapásokról!

Part 2 pic.twitter.com/FBlR8bM2Cy
— ZOKA (@200_zoka) March 16, 2022

#Ukraine: Insane footage of a Ukrainian BTR-4 in use in the vicinity of #Mariupol against Russian armour, damaging a T-72B3M and totally destroying a BRM-1K.

Never quite seen anything like this so far. pic.twitter.com/486rmcEI87
— ?? Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) March 14, 2022

Russian tanks firing in the streets of #Mariupol today. There is massive destruction and a high number of civilian casualties. pic.twitter.com/AWscuwYH6n
— marqs (@MarQs__) March 12, 2022

Stoltenberg: az orosz beavatkozás hosszantartó hatással lesz a biztonsági környezetre

Oroszország ukrajnai beavatkozásának hosszantartó hatása lesz a NATO-szövetséges országok biztonsági környezetére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve szerdán

Jens Stoltenberg közölte, a védelmi miniszteri tanácskozás célja annak áttekintése, hogy milyen rövid és hosszútávú válaszok adhatók az ukrajnai orosz agresszióra.
Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélik, miként erősíthető a szövetség elrettentő és védelmi képessége, nem hagyva kétségeket afelől Moszkva számára, hogy a NATO kész megvédeni minden tagországát – mondta. A NATO már ez idáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét – emelte ki a norvég politikus. Közölte: a találkozóhoz videohíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.
A főtitkár kiemelte: a NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen. A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.
„Nem fejezi ki jobban a transzatlanti egységet más, mint az észak-amerikai haderő jelenléte és szolgálata Európában” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ezekben a kritikus időkben Észak-Amerika és Európa együttműködése még fontosabb, mint valaha.
A főtitkár arról is tájékoztatott, hogy a tagországok rendkívüli csúcstalálkozót tartanak március 24-én a NATO brüsszeli központjában. A tagországok állam-, illetve kormányfői Oroszország ukrajnai beavatkozásával, az Ukrajnának nyújtott támogatással, valamint a NATO elrettentő és védelmi képességének további erősítésével foglalkoznak majd – közölte Stoltenberg.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: a katonai szövetség egységes Ukrajna támogatásában. A NATO-szövetségesek továbbra is védelmi célú eszközöket küldenek Ukrajnának, és egységesen támogatják Kijevet – mondta.
„Elítéljük Oroszország ok nélküli és indokolatlan invázióját, és támogatjuk Ukrajna védelmi képességét” – tette hozzá a az amerikai védelmi miniszer.

Felmérés: minden második cseh NATO-katonákat akar országa területén

NATO-egységeket szeretne látni tartósan országa területén minden második cseh, 45 százalékuk ellenzi ezt az elképzelést, míg öt százalékuknak nincs kialakult véleménye a kérdésben – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Median közvélemény-kutató intézet készített a múlt héten országos mintán, a Mladá Fronta Dnes című napilap megbízásából.

A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka bízik a NATO-ban, és a válaszadók 73 százaléka úgy véli, hogy egy ellenséges támadás esetén a szövetség megvédené Csehországot.
A felmérés résztvevőinek 56 százaléka támogatná, hogy Csehország a bruttó hazai termék (GDP) NATO által megkövetelt két százalékánál magasabbra emelje védelmi kiadásait.
Arra a kérdésre, hogy be kellene-e kapcsolódnia a NATO-nak Ukrajna védelmébe, a megkérdezettek 26 százaléka válaszolt igennel, míg 35 százalékuk elutasította ezt. A többiek nem foglaltak állást.
A felmérés készítői rámutattak, hogy az utóbbi másfél évtizedben megváltozott a csehek véleménye a NATO-ról, illetve az Egyesült Államokról. Emlékeztetnek: 2007-ben, amikor felmerült, hogy amerikai radartámaszpontot építenének Prága közelében, a lakosság kétharmada elutasította az elképzelést. Általános vélemény, hogy jelenleg egy külföldi katonai támaszpont elfogadása az ország területén nagymértékben az Ukrajna elleni orosz támadás következménye.

A brit hírszerzés szerint ezért halad rosszul az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium Twitter-oldalán tette közzé szokásos hírszerzési jelentését az ukrajnai orosz invázió állásáról. A hírszerzési jelentés négy pontban foglalta össze a szerda reggeli helyzetet, elsősorban az orosz előrenyomulás problémáira fókuszálva.

Az orosz erők azzal küzdenek, hogy legyőzzék az ukrajnai terepviszonyok jelentette kihívásokat.
Az orosz csapatok továbbra is az ukrajnai úthálózaton nyomulnak előre, és vonakodnak attól, hogy az utakról letérve hajtsanak végre manővereket. Az oroszok előrehaladását alapvetően hátráltatja, hogy az ukrán erők lerombolják a hidakat.
Oroszország továbbra sem tud teljes ellenőrzést szerezni a légtér fölött, ami nagyon jelentősen korlátozza képességeiket arra, hogy légi manővereket hajtsanak végre. Ez tovább szűkíti lehetőségeiket.
Az ukrán fegyveres erők taktikája ügyesen használja ki Oroszország manőverezésének hiányát, ezzel meghiúsítják az orosz előrenyomulást, és súlyos veszteségeket okoznak a megszálló erőknek.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/I8svQhu5Y7

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/BRfAGjiwwX
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 16, 2022

Ellentámadást indítanak az ukránok az oroszok ellen

Több területen várható ukrán ellencsapás – írta a Sky News Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadójára hivatkozva.

Mihail Podoljak szerint ez radikálisan megváltoztathatja a felek helyzetét, de részleteket nem közölt.

Az ukrán légierő azt állítja, hogy orosz harci repülőgépeket semmisített meg és rakétákat lőtt le, miközben hadserege „pusztító csapásokat” mért az orosz csapatokra. Ezeket az állításokat azonban független források még nem erősítették meg.

Arról is beszélt, hogy orosz újságírók sorra mondanak fel a tévécsatornánál, így tiltakozva a háború ellen. Mindeközben pedig Oroszország megpróbál olyan szövetséges országokat találni, akiknek a katonái bevethetőek a háborúban Ukrajna ellen – összegez az Origo.hu.

What’s going on right now. 1. Counteroffensive of the AFU in several operational areas. This radically changes the parties’ dispositions. 2. Russian journalists start quitting TV channels. 3. RF leaders are trying to find allies whose soldiers will be ready to die in ?? fields.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 16, 2022

Lavrov: van remény a kompromisszumra

Egyre extrémebb orosz támadásoktól tart a brit külügyminiszter

Liz Truss brit külügyminiszter a BBC Breakfastben azt mondta, nem tud biztosat a jövőt illetően, de azt hírszerzésük azt látja, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nem Putyin elnök előzetes elvárásai szerint alakul. „Nem tudok biztosat a jövőt illetően, de azt tudjuk, hogy Putyin támadása Ukrajna ellen nem a tervek szerint alakul, és ennek eredményeként az oroszok egyre extrémebb technikákhoz és fegyverekhez folyamodnak” – fejtette ki.

Boris Johnson: Ukrajna semmiképpen sem fog a közeljövőben csatlakozni a NATO-hoz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd késő este felvetette, hogy Ukrajna elállhat a NATO katonai szövetséghez való csatlakozásra irányuló kérelmétől – ami Oroszország egyik legfontosabb követelése – írták a Sky News cikkében.

Ezekre a megjegyzésekre utalva Boris Johnson brit miniszterelnök a műsorszolgáltatóknak nyilatkozott, amikor elárulta, hogy a minap ismét beszélt az ukrán elnökkel, és megérti, hogy mit mond a NATO-ról és a helyzet realitásáról.

„És mindenki mindig is azt mondta – és ezt Putyinnak is világossá tettük –, hogy Ukrajna semmiképpen sem fog a közeljövőben csatlakozni a NATO-hoz” – tette hozzá a brit miniszterelnök, majd megjegyezte, hogy a döntés Ukrajnáé és a választott vezetőjéé, és az Egyesült Királyság támogatni fogja őket.

Ukrán védelmi minisztérium: 13 800 orosz katona halt meg

Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint a február 14-i orosz támadástól a mai napig 13 800 orosz katonát öltek meg, megsemmisítettek 430 tankot, 1375 páncélozott harci járművet, 190 tüzérségi eszközt és 108 helikoptert is.

Harkiv városát tüzérségi támadás érte az éjjel

Harkiv Nemiszljanszkij kerületét tüzérségi támadás érte az éjjel, melynek következtében két ember életét vesztette, valamint a találatot ért két lakóépületben több lakás is megsemmisült – közölte a The Guardian az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálatra hivatkozva.

Az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat szerint az orosz csapatok egy iskolát is tűz alá vettek hajnali 3 óra körül, ahol egy személy megsérült, továbbá az épület egy része megsemmisült.

Zelenszkij újra felszólal az amerikai kongresszusban

Ismét felszólal szerdán, magyar idő szerint 14:00 órakor az amerikai törvényhozásban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közli a Le Figaro.

Az ukrán elnök várhatóan ismét repüléstilalmi övezet létrehozását fogja kérni országa felett, amit a kongresszus több választott tagja is támogat, de az amerikai elnök eddig kizárt.

Szintén online felszólalásában Zelenszkij első ízben március 6-án fordult kétségbeesett felhívással az amerikai törvényhozáshoz, akkor azt kérte, hogy az Egyesült Államok szállítson „több harci repülőgépet” az ukrán hadseregének.

Robbanásokról számoltak be Zaporizzsjában

Több robbanásról számoltak be szerdán reggel Zaporizzsja városában – közölte a Kyiv Independent.

Anatolij Kurtev, a Zaporizzsjai Városi Tanács titkára az ukrán lap szerint megerősítette a település vasútállomásán történt robbanásról szóló jelentéseket.

⚡️Explosions reported in Zaporizhzhia.

Secretary of the Zaporizhzhia City Council Anatoliy Kurtev confirmed reports of explosion at the city’s railway station.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 16, 2022

Két épületet is találat ért Kijevben

Több forrásból megerősített sajtóhírek szerint szerdán reggel robbanások hallatszottak az ukrán fővárosban, Kijevben.

A város katasztrófavédelmi szolgálata legfrissebb Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy reggel 6 óra körül egy 12 emeletes lakóépületet ért orosz lövés a Sevcsenko negyedben. Egy szomszédos kilencemeletes épületet szintén találat ért – közölték a hatóságok.

LOOK: A residential building damaged by shelling as Russia’s attack on Ukraine continues in Kyiv on March 16. Photo by Press service of the State Emergency Service of Ukraine/Reuters #RussiaUkraineCrisis UPDATES: https://t.co/xkYNpPWX3J pic.twitter.com/AMva61qhZy
— Rappler (@rapplerdotcom) March 16, 2022

Két ember megsérült, és 35 embert evakuáltak az épületből – tették hozzá. A lerombolt épületekről képeket is közzétettek.

Two high-rise buildings located in the Schevchenkivskyi District of Kyiv hit by shelling this morning. pic.twitter.com/TGVlpLyQRe
— Status-6 (@Archer83Able) March 16, 2022

Orosz helikopterek semmisültek meg a herszoni repülőtéren

A Planet által készített képeken úgy tűnik, hogy számos orosz helikoptert semmisített meg egy ukrán csapás a megszállók által elfoglalt herszoni repülőtéren. A déli város a Fekete-tenger fontos kikötője, és mintegy 300 000 embernek ad otthont. A brit hírszerzés szerint Oroszország Moszkva-barát vezetést kíván felállítani Herszonban – összegez a Sky News.

15 March satellite imagery @planet of Kherson Airport appears to show a number of #Russia ??helicopters destroyed or damaged following reported #Ukraine ?? strike (46.67358° N, 32.50764° E) pic.twitter.com/x1vxjoeDtt
— Joseph Dempsey (@JosephHDempsey) March 15, 2022

Így állnak a városostromok Ukrajnában

Közzétette legfrissebb helyzetértékelését az amerikai székhelyű Institute of the Study of War arról, hol tart az orosz offenzíva az egyes ukrajnai térségek, városok esetében. Az elemzést műholdképek és helyszíni beszámolók alapján készítettek.

Kijev: az oroszok hétfőn és kedden ugyan szórványosan lőtték a főváros két külső részét, de nem indítottak nagyobb szabású hadműveletet a város ellen az elmúlt 24 órában.
Mariupol: az oroszok továbbra is támadják a várost keletről és nyugatról is.
Harkiv: Az orosz erők lőszerhiánnyal küzdenek az északkeleti város bekerítési kísérlete során.
Herszon régió: Oroszország hamisan közölte kedden, hogy irányításuk alá vonták a teljes régiót, de ugyanakkor nem haladtak semmit sem előre a két kulcsfontosságú város, Zaporizzsja és Mikolajiv elfoglalása felé.
Odessza: Oroszország nem áll készen még arra, hogy tengeri hadműveletet indítson a déli kikötőváros ellen, mivel még nem állítottak fel szárazföldi csapatokat mellé.

Local company- and battalion-level attacks by #Russian forces northwest of #Kyiv on March 14-15 likely indicate the largest-scale offensive operations that Russian forces attempting to encircle Kyiv can support at this time. https://t.co/OcViMLUIYZ pic.twitter.com/yXUeOJTU1d
— ISW (@TheStudyofWar) March 15, 2022

Egyre közelebb Kijev központjához az orosz bombák

Úgy tűnik, hogy a főváros, Kijev bombázása, rakétázása egyre szisztematikusabb, és egyre közelebb kerül a központhoz, lakásokat, metróállomást és más polgári helyszíneket céloztak meg kedden és szerdán az oroszok – jelenti a Sky News.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy éjszakai beszédében elmondta, hogy négy többemeletes épületet ért találat, és több tucatnyian meghaltak.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint viszont miközben az orosz erők nagy hatótávolságú rakétákat használnak Kijev eltalálására, a szárazföldi csapatok alig vagy egyáltalán nem értek előrehaladást az országban.

Az orosz csapatok körülbelül 14-15 kilométerre maradtak a főváros központjától – hétfő-keddhez képest alig-alig mozdultak el.

A tisztviselő hozzátette, az Egyesült Államok továbbra is arra utaló jeleket lát, hogy Oroszországnak még több katonára és utánpótlásra van szüksége Ukrajnában, s ennek a biztosításán dolgozik.

Több városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák

Újra megszólaltak szerda hajnalban a légitámadásra figyelmeztető szirénák Ukrajna több városában. Kijevben mellett Lvivben, Ivano-Frankovszkban, Odessszában és Dnyipróban szólították fel az embereket, hogy menjenek óvóhelyekre.

Szerdán újra tárgyalnak

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ül a konfliktus megoldásán dolgozó orosz és az ukrán delegáció. Az ukrán illetékes korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy miközben továbbra is alapvető nézeteltérések jellemzik a két felet, mutatkozik némi tér a kompromisszumra is.

Ez utóbbit erősítette meg szerda hajnali nyilatkozatában Zelenszkij is, aki az Interfax hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy a két fél álláspontja „realisztikusabb” lett.

A brit hírszerzés szerint Oroszország nehezen tartja meg az elfoglalt területeket, de próbálja feltölteni a haderejét

A veszteségek miatt az orosz haderő csak nehezen tud újabb támadásokba kezdeni és nehezen tartja meg az elfoglalt területeket – írja a brit védelmi minisztérium a keddi hírszerzési beszámolóban.

Emiatt Oroszország távoli egységeket is bevon a harcba, méghozzá a keleti csapataiból, a csendes-óceáni flottából és Örményországból, valamint magánhadseregeket és szíriai zsoldosokat is küldene Ukrajnába.

A minisztérium szerint ezekkel a csapatokkal tartanák meg az elfoglalt területeket, hogy az így felszabadult csapatok tovább nyomuljanak nyugat felé.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/sdQNbNojkk

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dt3peYkO7y
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 15, 2022

Újabb orosz tábornok halt meg a harcokban

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka.

Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt. Egy orosz tábornok eleséséről mindazonáltal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.

Élő pajzsként használnak 500 embert egy mariupoli kórházban

Orosz katonák elfoglalták egy kórházat Mariupolban és 500 embert túszul ejtettek – közölte a Donyecki terület kormányzó, Pavlo Kirilenko.

Azt mondta: a katonák mintegy 400, a kórház közelében lakó embert az intézménybe toloncoltak, és őket – valamint az ott lévő 100 orvost és pácienst – élő pajzsként használják.

Lehetetlen elhagyni a kórházat, kemény tűzharcot folytatnak – írta Kirilenko, hozzátéve: a kórház épülete már korábban súlyos károkat szenvedett az ágyúzás következtében, de az orvosok az intézmény pincéjében folytatják a páciensek ellátást.

A kormányzó kijelentését Szergej Orlov mariupoli polgármester-helyettes is megerősítette a BBC-nek, hozzátéve azt is, hogy az orosz erők a város legnagyobb kórházát foglalták el.

Kedden 2571 menekült érkezett Ukrajnából Budapestre

Március 15-én 2571 ukrán menekült érkezett Budapestre, köztük 849 gyermek – írja a Police.hu. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. 46 embert, köztük 26 gyermeket fővárosi és vidéki szálláshelyekre szállítottak.

Oroszország polgáraihoz is beszélt az ukrán elnök

Újabb beszédet intézett Ukrajna népéhez az éjszaka Volodimir Zelenszkij elnök. Méltatta a háborúban tett eddigi erőfeszítéseket, ugyanakkor további harcra szólított fel.

Összegzése szerint már több mint 900 orosz rakéta talált el ukrán célpontokat, a légibombák számát pedig meg sem lehet becsülni.

Az ukrán elnök Oroszország polgáraihoz is szólt. Szerinte Oroszoszág számára szégyennel és szegénységgel ér majd véget a háború. Arra kérte az állami tisztségviselőket és az orosz propagandagépezet tagjait, hogy lépjenek ki állásaikból, mert néhány hónapot munka nélkül könnyebben kibírnak majd, mint a nemzetközi üldöztetést egy életen át

Zelenszkij beszámolt a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfőkkel folytatott tanácskozásáról és Kijevbe hívta Ukrajna valamennyi barátját. Az elnök Ukrajna számára ismét fegyvereket, Oroszország ellen pedig újabb szankciókat kért.

Bejelentette, hogy eltörlik az üzemanyagok jövedéki adóját, az áfát pedig 7 százalékra csökkentik, hogy így segítsék az árak stabilizálását és az ellátás biztosítását a háborúval közvetlenül nem érintett területeken.

Harkivnál visszaszorították a támadókat

Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat. A Telegramon Szinehubov azt írta, hogy az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni.

Az ukrán vezérkar szerdára virradóra arról adott hírt, hogy az Ukrajnába behatolt orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett vagy teljesen megsemmisült. Független forrásból erre vonatkozóan sem érkezett megerősítés.

While so many people here are charmed by a woman with a poster,#Kharkiv is under heavy shelling (with cluster munition which is considered a war crime), one of the best Ukrainian physicists Dr. Vasyl Kladko was brutally shot by Russian invaders while trying to evacuate his family pic.twitter.com/6aKRo7cZkd
— Olya Vorozhbyt (@vorozhbyt) March 14, 2022

Újabb amerikai segélyt jelenthet be Joe Biden

Washingtonban kedden a Fehér Ház egy tisztségviselője arról tájékoztatott újságírókat, hogy Joe Biden elnök jelentős, 800 millió dolláros újabb amerikai támogatás bejelentésére készül Ukrajna számára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán videokapcsolaton keresztül felszólal az amerikai kongresszusban, és Biden a tervek szerint akkor jelenti be hivatalosan a segítséget, amely a biztonság megerősítését szolgálja.

Zelenszkij: Minden Oroszországgal folytatott kereskedelmet le kell állítani

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljes kereskedelmi embargót javasol Oroszországgal szemben. Az államfő a Twitter-oldalán megosztott bejegyzésében úgy fogalmazott:

Minden Oroszországgal folytatott kereskedelmet le kell állítani. Hogy ne haljon meg több gyermekünk. Ukránok az egész világon! Szóljatok a politikusokhoz, beszéljetek újságírókkal, gyakoroljatok nyomást minden vállalatra, hogy azonnal hagyja el az orosz piacot, hogy pénzüket ne a mi vérünkért fizessék!

Az ukránok szerint Oroszország már kadétokat is kész harcba küldeni

Az ukrán hadsereg keddi műveleti jelentése szerint az orosz katonai vezetés még a kiképzés vége előtt jóváhagyta a kadétok harcba állítását is az ukrán fronton abban az esetben, ha a szükség megkívánja – adta hírül a Guardian.

A jelentés alapján Oroszország mostanra nagyon nehezen látja el lőszerrel a csapatait, és az ukrajnai megszállásban résztvevő egységek több mint 40 százalékát elvesztette, talán ez indokolja, hogy készek még a felnőtté válás előtt, azaz 18 éves kor alatt, a hadsereg részévé tenni a fiatalokat.

Az oroszországi kadétképzést népszerűsítő kisfilm szerint az orosz kadétiskolák hat és fél évesen fogadják a diákokat, akik az országos rendszernek megfelelően tizenegy év után jutnak el az érettségiig.

Oroszországban egyébként a „reneszánszukat” élik a katonai középiskolák: jelenleg húsznál is több ilyen intézmény működik, nagyjából 16 ezer diákkal, nyolc iskolát pedig az elmúlt tíz éven belül hoztak létre.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint Oroszország nem maradhat a szervezet tagja

Oroszország az Európa Tanács alapokmánya szerint súlyos jogsértéseket követett el, nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak, ezért a továbbiakban nem maradhat a szervezet tagállama – állapította meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a kétnapos rendkívüli ülését követően elfogadott állásfoglalásában kedden.

A strasbourgi székhelyű szervezet parlamenti közgyűlése hangsúlyozta: az elkövetett jogsértések összeegyeztethetetlenek egy tagállam jogállásával, ezért az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fel kell kérnie Oroszországot, hogy „haladéktalanul lépjen ki az Európa Tanácsból”.
Arra az esetre, ha Moszkva nem tesz eleget a kérésnek, a közgyűlés azt javasolta, hogy a miniszteri bizottság tűzzön ki egy dátumot, melyet követően Oroszország tanácsi tagsága megszűnik.
Az orosz külügyminisztérium kedden már közölte, hogy Moszkva kilép az Európa Tanácsból, és az erről szóló hivatalos értesítést átadták a strasbourgi szervezet főtitkárának.
Az ukrajnai háború miatt tartott rendkívüli plenáris ülés végén egyhangúlag elfogadott állásfoglalásban a PACE rögzítette: ha Oroszország tagsága megszűnik, az Európa Tanácsnak továbbra is támogatnia kell és együtt kell működnie az oroszországi emberijog-védőkkel, a szabad médiával, a demokratikus, független és civil társadalom képviselőivel.
Hozzátették: tekintettel Fehéroroszország részvételére az Ukrajna elleni agresszióban, a közgyűlés elnökségének fel kell függesztenie a közös tevékenységeket Fehéroroszország hatóságaival is.
A közgyűlés képviselői az állásfoglalásban elismerték az Ukrajnával szomszédos országok „nagylelkűségét és szolidaritását”, amiért több százezer menekültet fogadnak be.
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Luigi Di Maio, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, valamint Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke közös nyilatkozatban támogatták a parlamenti közgyűlés most bejelentett döntését. Közölték, hogy a miniszteri bizottság szerda reggel rendkívüli ülést tart az Oroszország elleni eljárás megindításának megvitatására, különösen annak fényében, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is hivatalosan értesítette a szövetséget országa azon szándékáról, hogy kilép az Európa Tanácsból.

A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint nemzetközi békemisszióra van szükség Ukrajnában

Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes egy katonai műveletekre képes nemzetközi békemisszió Ukrajnába telepítését javasolta az ukrán, lengyel, cseh, és szlovák miniszterelnökkel megtartott közös kijevi sajtótájékoztatón. Kaczynski szerint egy olyan, magát megvédeni képes békemisszióra, a NATO-ra, esetleg egy annál is szélesebb nemzetközi struktúrára van szükség, mely Ukrajna területén tudna működni. A három ország vezetője vonattal utazott Kijevbe, hogy Ukrajna támogatásukat személyes jelenlétükkel is kifejezzék.

Ismét riadó van Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák

Robbanások hallatszottak az éjszaka Kijev külvárosaiban, ismét beindították a légvédelmi szirénákat – jelentette a CNN helyszíni stábja. A detonációkat sötétedés után észlelték először, miután Vitalij Kliscsko polgármester meghosszabbított kijárási tilalmat rendelt el.

Tűz alá vették Odesszát az orosz hadihajók

Az odesszai hatóságok jelentése szerint orosz hadihajók ágyúzták kedden az ukrán partokat Odessza megyében, a támadássorozat során két ember megsérült – írja a Kyiv Independent.

⚡️Russian warships shelled Ukrainian coast in Odesa Oblast on March 15, leaving 2 people injured, according to Odesa authorities.

Satellite images showed 14 ships of the Russian fleet sailing towards the city of Odesa, among them a 120-meter landing ship Pyotr Morgunov.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 15, 2022

A hírek szerint a műholdfelvételeken az orosz flotta 14 hajója volt látható – közte a 120 méteres Pjotr Morgunov partraszálló hajó – amely Odessza városa felé közeledett. A Pjotr Morgunov egyébként 36 páncélozott járművet és háromszáz tengerészgyalogost képes szállítani.

Az orosz erők eddig sem titkolták, hogy mindenképpen Odessza térségében terveznek partra szállni, ugyanis Ukrajna harmadik legnagyobb városa és legnagyobb kikötője az orosz csapatok egyik kulcsfontosságú célpontja, mivel elfoglalása elvágná Ukrajnát tengeri importjának és exportjának jelentős részétől.

Amerikai hadijelentés: feszült figyelem övezi a vegyi- és biológiai fegyverek feltűnését

A Pentagon kedden is kiadta aktuális háborús helyzetjelentését, amelyet a Washington Post katonai szakújságírója, Dan Lamothe ismertetett:

A frontokon nem volt nagy mozgás, az orosz csapatok egyetlen megtámadott városban sem ahaldtak előre, az ukránok viszont nem tudták enyhíteni a szorítást
A Fekete-tengeren jelentősen megnövekedett a partraszálló járművek aktivitása, főleg Odessza partjainál, amelyet tűz alá vettek az orosz hadihajók
Mind az orosz, mind az ukrán fegyveres erők a közvetlenül rendelkezésükre álló csapatok 90 százalékát bevetették már
A két hete Kijev ostromára indult, több tíz kilométeres orosz katonai konvoj továbbra sem mozdult
A Pentagon eddig semmilyen orosz biológiai- vagy vegyifegyverrel kapcsolatos aktivitást nem észlelt.

With @SecDef and his team in transit to Europe today, there is no background briefing at the Pentagon today about the war in Ukraine. The Pentagon has just released this, though:
— Dan Lamothe (@DanLamothe) March 15, 2022

Itt tartott kedden az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Twitter/War in Ukraine 2022

Címkék:

Amerikai gigatámogatás Ukrajnának

A Kreml megbocsáthatatlannak nevezte Biden megjegyzéseit

Kiszabadult az oroszok által korábban elrabolt melitopoli polgármester

Orbán Viktor határszemlét tartott

Bakondi: 900 ezer ukrajnai menekültre számít a kormány

Ukrán vezérkar: Mariupolból menekülők konvoját vették tűz alá az orosz erők, sérültek

Putyin: Az oroszok meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól

Megerősítve: bombatalálat egy mariupoli színházat, amely állítólag több mint ezer civilnek nyújtott menedéket

Ukrán média: Csernyihivben kenyérért sorban állók haltak meg egy támadásban

Találat érhetett egy civileknek menedéket nyújtó mariupoli színházat

Döntött a NATO: nem lesz repüléstilalmi zóna Ukrajna felett

Putyin: a strukturális változások átmeneti áremeléshez és munkanélküliséghez vezetnek

Orbán: a következő három napban megszervezzük a jövő hét védekezését

Volt orosz kormányzati tanácsadó szerint az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza

Zelenszkij légvédelmi rendszereket kér az Egyesült Államoktól

Ukrán média: Csernyihivben kenyérért sorban állók haltak meg egy támadásban

Friss térképen az ukrajnai orosz invázió

Financial Times: tizenöt pontos előzetes béketervről tárgyal egymással az ukrán és az orosz fél

Eközben Mariupolban…

Podoljak: Ukrajna a helyzetére szabott semlegességet követel

Putyin: valódi fenyegetés volt, hogy Kijev atomfegyverhez akar jutni

Újabb polgármestert raboltak el az oroszok az ukrán külügyminiszter szerint

Az Európa Tanács kizárta tagjai közül Oroszországot

Cseh kormányfő: Ukrajnának most leginkább fegyverekre van szüksége

Köszönetet mondott az ukrán-magyar határon szolgálatot teljesítőknek a kormányszóvivő

Ukrán elnöki tanácsadó: Az orosz csapatok erőforráshiány miatt nem tudnak teret nyerni

Zelenszkij Oroszország civiljeinek üzent

Az Európai Tanács elnökével beszélt a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő Kijevből visszatérve

Török külügyminiszter: Ankara tartja magát a tengerszorosokról szóló megállapodásokhoz

Kilőtték Walit, az ukránokat segítő kanadai mesterlövészt?

Lavrov: van remény a kompromisszumra

Az orosz békedelegáció vezetője közölte, mit ajánlottak az ukránok

Lassan 2 millió menekült érkezik Lengyelországba

Újabb videón a kijevi megrongálódott lakóépületek

Géppuskaropogás hangját hallani Kijev környékéről

Biztonságban visszatértek Lengyelországba a miniszterelnökök

Súlyos videók a Mariupol körül zajló városi harcokról

Stoltenberg: az orosz beavatkozás hosszantartó hatással lesz a biztonsági környezetre

Felmérés: minden második cseh NATO-katonákat akar országa területén

A brit hírszerzés szerint ezért halad rosszul az orosz invázió

Ellentámadást indítanak az ukránok az oroszok ellen

Lavrov: van remény a kompromisszumra

Egyre extrémebb orosz támadásoktól tart a brit külügyminiszter

Boris Johnson: Ukrajna semmiképpen sem fog a közeljövőben csatlakozni a NATO-hoz

Ukrán védelmi minisztérium: 13 800 orosz katona halt meg

Harkiv városát tüzérségi támadás érte az éjjel

Zelenszkij újra felszólal az amerikai kongresszusban

Robbanásokról számoltak be Zaporizzsjában

Két épületet is találat ért Kijevben

Orosz helikopterek semmisültek meg a herszoni repülőtéren

Így állnak a városostromok Ukrajnában

Egyre közelebb Kijev központjához az orosz bombák

Több városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák

Szerdán újra tárgyalnak

A brit hírszerzés szerint Oroszország nehezen tartja meg az elfoglalt területeket, de próbálja feltölteni a haderejét

Újabb orosz tábornok halt meg a harcokban

Élő pajzsként használnak 500 embert egy mariupoli kórházban

Kedden 2571 menekült érkezett Ukrajnából Budapestre

Oroszország polgáraihoz is beszélt az ukrán elnök

Harkivnál visszaszorították a támadókat

Újabb amerikai segélyt jelenthet be Joe Biden

Zelenszkij: Minden Oroszországgal folytatott kereskedelmet le kell állítani

Az ukránok szerint Oroszország már kadétokat is kész harcba küldeni

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint Oroszország nem maradhat a szervezet tagja

A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint nemzetközi békemisszióra van szükség Ukrajnában

Ismét riadó van Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák

Tűz alá vették Odesszát az orosz hadihajók

Amerikai hadijelentés: feszült figyelem övezi a vegyi- és biológiai fegyverek feltűnését

Itt tartott kedden az orosz invázió

Legfrissebb hírek

Riksán utazott és érméket válogatott Márki-Zay Péter

Megújul a Rádió 7 és a Promenad24!

Lázár János: a hódmezővásárhelyieké a szabadkígyósi kastély

Orbán Viktor: halleluja, erre vártunk!

Elvitték a Balaton Busz sofőrjét a rendőrök – reagált a rendőrség és a társaság is!

Népszerű cikkeink

Ajánlott cikkeink

Márki-Zay: a reformátusok továbbra is használhatják a Szék utcai épületet

A lángos szerelmesei a Hóvirágon biztos, hogy megtalálják életük egyik legjobb lángosát!

A sikeres tavalyi év után is nagy tervei vannak Kiszombornak