Az orosz-ukrán háború 20. napja – FRISSÜL

Immár huszadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

Uniós biztos: Ukrajnának további orvosi segítségre van szüksége

Noha az uniós tagországok egészségügyi felszerelést és gyógyszert küldenek Ukrajnába és a szomszédos országokba, az ostromlott országnak sokkal több orvosi segítségre és egészségügyi felajánlásra van szüksége, köztük betegek átszállítására az uniós kórházakba – jelentette ki az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden.

Sztella Kiriakídisz, a tagországok egészségügyi minisztereinek egynapos, rendkívüli tanácskozását követően közölte, a tagállamok eddig több mint 10 ezer kórházi ágyat ajánlottak fel a segítségre szoruló betegek számára saját egészségügyi intézményekben, ideértve a gyermekgyógyászati szolgáltatások biztosítását is.
Közölte, az első kezelésre szoruló gyermekeket már átszállították Lengyelországból Olaszországba, ahol megkapják a szükséges ellátást. Az EU-országok kórházaiban a gyermekek, az újszülöttek és édesanyjuk, a rákos betegek, az égési sérüléseket szenvedettek számára elérhetővé kell tenni a kezeléseket – tette hozzá az uniós biztos.
Az uniós tanács tájékoztatása szerint az egészségügyi miniszterek a tanácskozás során arra figyelmeztettek, hogy az Ukrajnából elmenekültek befogadása, valamint a háborúban megsebesültek és a krónikus betegségekben szenvedők átszállítása Ukrajnából, illetve hosszútávú gondozásuk, jelentős hatással lesz a tagállamok, köztük elsősorban az Ukrajnával határos országok egészségügyi rendszereire. A szakminiszterek összehangolt választ szorgalmaztak arra, hogy a tagállamok miként biztosítsák a rászorulók orvosi ellátását, illetékes hatóságiak pedig hogyan készüljenek fel a példátlan egészségügyi és humanitárius kihívásra.
Egyetértettek, hogy az orvosi ellátásra szorulók evakuálása során elsőbbséget kell biztosítani a beteg gyermekeknek, és lehetővé kell tenni számukra, hogy családjuk közelében maradjanak. A tagállamoknak egyeztetniük kell a menekültek akut ellátására vonatkozó befogadási kapacitásokat az ellátás folyamatosságának biztosítására, valamint mérlegelni ideiglenes kórházak létrehozásának lehetőségeit Lengyelországban.
Leszögezték: a tagállamoknak támogatniuk kell egymást annak biztosítására, hogy az egészségügyi rendszereik képesek legyenek megbirkózni a váratlan kihívással – tették hozzá.

Peszkov: a biztonsági tárgyalásokat a Nyugattal már aligha lehet a korábban javasolt formában megtartani

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette kedden: a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról szóló tárgyalásokat a Nyugattal már aligha lehet a korábban elképzelt formában megtartani, mert a helyzet drámaian megváltozott, ezért újabb tárgyalásokra lenne szükség.

Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy Moszkva lezártnak tekinti-e a biztonsági garanciák témáját, avagy még mindig kész tárgyalni ezekről az Egyesült Államokkal és a NATO-val.
Peszkov közölte: nem kételkedik benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető politikai akaratot mutat a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok normalizálására, ha az Egyesült Államok konstruktív álláspontra helyezkedik. A szóvivő a Kreml csalódottságának adott hangot amiatt, hogy sem az Európai Unió, sem a NATO tagállamai, sem pedig az Egyesült Államok vezetői és politikusai nem reagáltak arra, hogy az ukrán fegyveres erők hétfői, Donyeck elleni rakétatámadása legkevesebb húsz civil életét vesztette és ennél is többen megsebesültek.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az incidenst „háborús bűncselekményként” jellemezte. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azt mondta: a kazettás töltetet hordozó Tocska-U rakéta Donyeck elleni bevetése megmutatta „a kijevi radikálisok igazi arcát”.
Peszkov előtt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a sajtónak azt mondta, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok nem szakadtak meg, és Moszkva nem kezdeményezi ezek szűkítését vagy lezárását, de Washington úgy döntött, hogy számos fontos kérdésben leállítja a párbeszédet. Rjabkov sürgette a tárgyalásokat a stratégiai stabilitásról. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy e kapcsolatok Washington tudatos politikája miatt visszafordíthatatlanul a rombolás felé haladnak. Rjabkov „eredendően destruktívnak” nevezte és elítélte az Ukrajnával kapcsolatos amerikai álláspontot.
Szintén kedden fogadta hivatalában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter iráni hivatali partnerét, Hoszein Amirabdollahiánt, ami után közölték, hogy ukrán kollégájuktól, Dmitro Kulebától az iráni miniszteren keresztül üzenetet kapott Lavrov. Kuleba azt szorgalmazza, hogy a felek összpontosítsanak a konfliktus politikai rendezésére. Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország „megállítja azt a háborút, amelyet a kijevi rezsim legalább nyolc éve folytat a Donyec-medence lakosság ellen”.
Lavrov kitért az ukrajnai biológiai laboratóriumokra is, amelyekben Moszkva szerint amerikai katonai kutatások folytak. Közölte: Moszkva követelni fogja, hogy ezekkel a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (BWC) keretében foglalkozzanak. Az orosz fél ismételten sürgetni fogja egy különleges ellenőrző mechanizmus létrehozását, amely abban az esetben lép működésbe, ha valahol biológiai fegyverek előállítására alkalmas előkészületek történtek. Az orosz külügyminiszter szorgalmazta azt is, hogy Moszkva és Teherán szálljon síkra a 2015-ös iráni atomalku mielőbbi felélesztése mellett. Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország írásos biztosítékokat kapott az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy az ellene bevezetett szankciók nem befolyásolják az Iránnal való együttműködést, és hogy az orosz vállalatok és szakembereink közvetlenül részt vehetnek a buseri atomerőmű megvalósításában.

Az orosz erők „túszul ejtettek” egy kórházat Mariupolban

Az orosz hadsereg „túszul ejtette” az Azovi-tengeri Mariupolban a megyei intenzív terápiás kórház orvosait és betegeit – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Pavlo Kirilenko, a Donyeck megyei katonai adminisztráció vezetője.

„Lehetetlen elhagyni a kórházat. Hevesen lőnek, mi a pincében ülünk. Két napja nem érik el a mentőautók a kórházat. Sokemeletes épületek égnek körös-körül. Az oroszok 400 embert szállítottak át a szomszédos házakból a kórházunkba. Nem tudunk kijutni” – idézte a tisztségviselő a Telegram üzenetküldő portálon az egyik bennrekedt alkalmazottat, aki kijuttatta hozzá az információt.
Kirilenko hozzátette, hogy a napokban az orosz erők gyakorlatilag lerombolták ezt a kórházat. A főépületben csempék hullottak a bombázástól, de a személyzet folytatta a munkát, és az átalakított pincében látják el a betegeket. A megyei vezető nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordult azzal a követeléssel, hogy válaszoljanak „a háborús normák és szokások rosszindulatú megsértésére, a kirívó, emberiesség elleni bűncselekményekre”. Hangsúlyozta, hogy meg kell ezért büntetni Oroszországot és minden egyes ukrajnai bűncselekményben érintett állampolgárát.
Az UNIAN ukrán hírügynökség közben azt jelentette, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv környékén az ukrán erők megfutamították az orosz csapatokat, amelyek menekülnek vissza a Krím félsziget irányába. A Telegram üzenetküldő portálon videófelvételt is közzétettek állítólag elvonulóban lévő orosz harcjárművekről.
Vitalij Kim, a megyei katonai-polgári adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy „új megközelítéseket” terveznek alkalmazni a város védelmében. „A város védelmének erősítésével kapcsolatban van egy ötlet, amely mindenkinek tetszeni fog. Most műszaki szempontból vizsgálom, egyeztetek a katonai és mérnöki hálózatokkal. Valószínűleg segítséget kérek Odessza lakóitól” – mondta az UNIAN szerint a helyi vezető.
Egy fehérorosz újságíró a Telegramon arról írt, hogy újabb orosz, illetve fehérorosz csapatokat és haditechnikát észleltek Fehéroroszországban az ukrán határ felé haladni. Minszk közelében egy vasútállomáson fehérorosz gyalogsági harcjárműveket rögzítettek videofelvételre egy tehervonaton, a Pripjaty folyónál fekvő Kalinkavicsi felé vezető autópályán „V” jelzésű Sz-400-as légvédelmi rakéták szállítását észlelték, egy másik autópályán pedig hét teherautót láttak Iszkander-rakétákkal.
Az UNIAN szerint az Ukrajna elleni nyílt háború kezdetétől Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megengedte Oroszország fegyveres erőinek, hogy országa területét katonai célokra használják, így az Ukrajnával határos fehérorosz területekről is hajtanak végre rakétatámadásokat ukrán települések ellen.

Putyin: az EU nem vett tudomást a Donyeck elleni rakétacsapásról

Nehezményezte a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy az EU vezetése nem vett tudomást a Donyeck ellen intézett ukrán rakétacsapásról – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.

A két vezető a tájékoztatás szerint megvitatta a Moszkva által „a Donyec-medencei köztársaságok védelmét célzó orosz különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborúval kapcsolatban kialakult helyzetet, beleértve a humanitárius szempontokat, így a civilek evakuálását is.
„Az orosz elnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy az EU vezetése a fejlemények nyilvános értékelésekor figyelmen kívül hagyta az ukrán hadsereg tegnapi bűnös és embertelen akcióját – a Donyeck központjában lévő lakónegyedre kazettás robbanótöltettel mért rakétacsapást, amely számos civil áldozatot követelt” – állt a moszkvai közleményben.
Putyin ismertette az orosz-ukrán tárgyalásokra vonatkozó álláspontját, „amelyek célja megállapodások kidolgozása, az ismert orosz követelések figyelembevételével”. Az orosz elnök hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev „nem tanúsít komoly hozzáállást a kölcsönösen elfogadható megoldások kereséséhez”.
Az orosz-ukrán tárgyalások február 28-án kezdődtek. Március 10-én Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is találkozott egy, a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórum alkalmából.
Az orosz-ukrán tárgyalások négy, Fehéroroszországban személyesen megtartott tárgyalási forduló után videókonferencia keretében folytatódnak.

Hivatalos: Európába érkezik jövő héten Joe Biden

A Fehér Ház megerősítette a korábbi értesüléseket, miszerint március 24-én, csütörtökön Európába utazik Joe Biden amerikai elnök, és részt vesz a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján, illetve az Európai Tanács csúcstalálkozóján is – írja a CNN.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője újságíróknak elmondta, Biden részt vesz a NATO-tagországok március 24-i brüsszeli találkozóján, hogy megvitassa az Oroszország általi, kiprovokálatlan és indokolatlanul elkövetett ukrajnai támadásra válaszul tett folyamatos elrettentő és védelmi erőfeszítéseket, valamint hogy megerősítse NATO-szövetségeseink iránti sziklaszilárd elkötelezettségünket.

A szóvivő hozzátette, az amerikai elnök az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő döntéshozó szerv, az Európai Tanács csúcstalálkozóján is részt vesz, ahol szintén Ukrajna lesz a vezető téma.

NATO-főtitkár: nem volt fegyver a Zágrábnál lezuhant katonai drónon

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden elmondta, hogy a Zágrábnál hétfőn lezuhant pilóta nélküli légi jármű (katonai drón) nem szállított felszerelést, és eltért az útirányától – számolt be az Evropejszkaja Pravda.

A szurvezet főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta: a drónt a légtérellenőrző rendszerek észlelték, azt azonban még meg kell vizsgálni, volt-e információcsere Horvátország és más országok között.

Kiemelte: „mindez azt mutatja, hogy tovább kell mélyíteni a szövetségesek közötti információcserét. Több beruházásra van szükség, a radaroktól kezdve a rakétavédelmi rendszerekig mindent korszerűsíteni kell”. Korábban a horvát védelmi miniszter, Mario Banožić azt mondta, hogy a drón fedélzetén robbanóanyag nyomait találták.

Az ukránok visszautasítják, hogy rakétát indítottak volna Fehéroroszország irányába

Az ukrán hadsereg nem indított Tocska-U rakétát Fehéroroszország irányába – közölte Olekszij Danyilovra, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárára hivatkozva kedden az RNBO sajtószolgálata.

„Tiszta ostobaság Lukasenka azon kijelentése, hogy az országát állítólag ukrán területről kilőtt Tocska-U rakétával támadták volna” – idézte a sajtószolgálat Danyilovot.

Kijevbe ért a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő

Az ukrán fővárosba ért Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes – derül ki Morawiecki kedd esti Facebook-bejegyzéséből.

„Minél hamarabb meg kell állítani ezt a Keleten zajló tragédiát. Ezért vagyunk Kijevben Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettessel, Petr Fiala és Janez Jansa kormányfőkkel” – olvasható Morawiecki bejegyzésében.
Az ukrajnai háború „egy kegyetlen zsarnok tetteinek eredménye” – írta Morawiecki, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök védtelen civileket támad meg, bombákat dob ukrajnai városokra és kórházakra. A háború miatt „a világ elveszítette a biztonságérzetét, ártatlan emberek halnak meg és elveszítik egész életük munkájának gyümölcsét” – fogalmazott a lengyel kormányfő.
A lengyel, a cseh és az szlovén politikai vezetők kijevi látogatását reggel a varsói kormányfői hivatal jelentette be. Kijevben Morawiecki, Kaczynski, Fiala és Jansa az ukrán elnökkel és a kormányfővel, Volodimir Zelenszkijjel, illetve Denyisz Smihallal találkoznak.
A varsói kormányfői hivatal közölte: a politikusok az Európai Tanács nevében indulnak Kijevbe, a látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot.

Idegenrendészet: egyre több menekült érkezik az országba

Egyre több az orosz-ukrán konfliktus elől menekülő ember érkezik Magyarországra.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság keddi közleménye szerint a március 15-i ünnepnapon is folyamatosan fogadták a budapesti Harmat utcai ügyfélszolgálatukon az orosz-ukrán konfliktus elől menekülőket. A menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtására személyesen az ügyfélszolgálatokon vagy a kialakított gyűjtőpontok bármelyikén van lehetőség.
A kérelmet benyújtók száma napról napra nő – emelték ki.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta – a kedden 12 órai adatok alapján – 2550 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált – ismertették.

Az EU újabb gazdasági szankciókat fogadott el, és további orosz oligarchákat büntet

Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákra terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott arról, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Közölték: az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását.
A szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal a legkülönbözőbb ágazatokban. Az acéltermékekre uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más, unión kívüli országok között osztják szét – közölték. Az intézkedés tiltja az új beruházásokat az orosz energiaágazatban, korlátozott kivételt csak a polgári célú nukleáris energia és bizonyos más energiatermékek élveznek. Tilalmat vezetnek be a luxuscikkek, köztük az autók és ékszerek exportjára is.
A szankciós csomagban kibővítették a megszorító intézkedések alá vont emberek és szervezetek listáját is. A szankciók a Kremlhez közel álló oligarchákat és az üzleti elitet érintik, valamint olyan, a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra vonatkoznak, amelyek logisztikával és anyagiakkal támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Az EU arról is megállapodott, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagjával együtt megszünteti Oroszország vonatkozásában a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását, ami azt jelenti, hogy megvonja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.
A tanács részleteket közölt a kedden elfogadott szankciós csomagban érintetett orosz oligarchákról és vállalatokról. Elmondták, a kedden elfogadott korlátozó intézkedések 15 emberre és 9 szervezetre vonatkoznak. A szankcionált oligarchák között Roman Abramovics, a londoni Chelsea futballklub tulajdonosa, valamint más kiemelkedő üzletemberek szerepelnek, akik kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban, például a vas- és az acélgyártásban és -kereskedelemben, az energia-, a bank-, és a médiaszektorban, valamint a katonai és a polgári felhasználású termékek és szolgáltatások területén tevékenykednek. A listán lobbisták és propagandisták is szerepelnek, akik a Kreml narratíváját terjesztik az ukrajnai helyzetről, ilyen például Konstantin Ernst orosz filmproducer, a Channel One Russia vezérigazgatója – írták.
A szankcionált szervezetek közé a légi közlekedés, a katonai és polgári felhasználású termékeket gyártó, például a hajó- és a gépgyártás ágazatában működő vállalatok tartoznak.
Az Oroszországot célzó uniós korlátozó intézkedések jelenleg 877 emberre és 62 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközök rendelkezésre bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.
Emlékeztettek: a tanács nemrégiben úgy határozott, hogy további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbítja az Ukrajna területi épségének, önállódásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős embereket sújtó szankciók hatályát.

Szijjártó: mi kizárólag Magyarország érdekeit képviseljük

Mi kizárólag Magyarország érdekeit képviseljük és nem lehet más a célunk, mint hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért nem utazik a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfővel közösen Kijevbe, a politikus kiemelte: Magyarország békéjéhez és biztonságához az kell, hogy se katonát, se fegyvert „ne küldjünk a háborúba és Magyarország területén keresztül ne engedjük” a fegyverek szállítását Ukrajnába.
„Tiszteletben tartjuk, ha más országok másképp döntenek, de nekünk Magyarország biztonsági érdekeit kell szem előtt tartani” – fogalmazott Szijjártó Péter az MTI kérdésére.

Lukasenka: Fehéroroszország nem hagyja belerángatni magát az ukrajnai konfliktusba

Ukrajnából elindított rakétát fogtak el két nappal ezelőtt a fehérorosz haderők – közölte kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki hangsúlyozta: ellenállnak azon kísérleteknek, hogy belerángassák az országot a határon túl dúló konfliktusba.

A kijevi kormány pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Fehéroroszország elleni „színlelt ukrán” légitámadásokkal akar szoros szövetségesének ürügyet fabrikálni a háborúba való belépéshez. Minszk eddig az orosz erőknek a területén történő átengedése révén érintett az ukrajnai konfliktusban.

Lukasenka közölte: az ukrán Tocska-U típusú rakétát az ukrán határ közelében, a Pripjaty folyó térségben lőtték le.

Oroszország kilép az Európa Tanácsból

Oroszország kilép az Európa Tanácsból – jelentette be Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke kedden.

 Közölte, hogy Oroszország saját akaratából, megfontolt döntés eredményeként lép ki az Európa Tanácsból, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről szóló levelét pedig már átadták a szervezet főtitkárának.
Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy Oroszország fel fogja mondani az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Megkezdődött az ukrán–orosz tárgyalások újabb fordulója

„A tárgyalások folytatódnak (…) A napirenden lévő kérdések a tűzszünet, valamint a(z orosz) csapatok kivonása az ország területéről” – jelentette be Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kedd délután a Twitteren.

Перемовини тривають. Відновлено консультації на головній переговорній платформі. Загальні питання врегулювання, припинення вогню, виведення військ із території країни…

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 15, 2022

Stoltenberg szerint a NATO-nak növelnie kell keleti erejét

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai inváziója „új biztonsági valóságot” teremtett Európában – számol be a BBC. Stoltenberg szerint a szövetségnek fel kell készülnie erre az új valóságra.

Hozzátette: a NATO vezetői szerdán megkezdik a biztonság hosszabb távú megerősítését célzó konkrét intézkedések megvitatását.

Kiemelte, hogy a szövetség keleti területén „lényegesen több erő” elhelyezésére lehet szükség, magasabb készültségi fokon. A szárazföldi átcsoportosítás mellett megfontolandó a haditengerészeti és légierő „jelentős növelése”, a rakéta- és légvédelem megerősítése, valamint a kibervédelem növelése is – közölte Stoltenberg.

A NATO főtitkára rámutatott, hogy a szövetség védelmi erőinek megerősítése költségekkel jár majd, ezzel kapcsolatosan üdvözölte Németország, és más NATO-szövetségesek költségemelésről szóló lépéseit.

Zelenszkij szerint nem lesz Ukrajna a NATO tagja

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Ukrajna a NATO „nyitott ajtók” politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt kedden a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta. A London kezdeményezésére 2012-ben elindított, földön, vízen, levegőben végrehajtandó hadműveletre tervezett egyesített haderőnek jelenleg tíz észak-európai ország a tagja: Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia.
„Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk. Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be (a NATO-ba). Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket” – jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak. „Az együttműködés új formáira, új elszántságra van szükségünk. Ha nem tudunk bemenni egy nyitott ajtón, akkor olyan közösségekkel kell együttműködnünk, amelyek segítenek és megvédenek bennünket, mint például az önök szövetsége, valamint megbízható garanciákat kell kapnunk” – hangoztatta az elnök.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden úgy vélekedett, hogy Ukrajnának új védelmi szövetséget kell kötnie, amelyben legalább egy atomfegyverrel rendelkező ország is benne van. Szerinte ez az ország Nagy-Britannia lehet. „A második világháború után létrehoztak számos nemzetközi szervezetet, amelyeknek nincs befolyásuk semmire, csak az aggodalmukat képesek kifejezésre juttatni. Ukrajnának egy új védelmi szövetséget kell kötnie, amelynek részese egy atomfegyverrel rendelkező ország. Egyelőre ez Nagy-Britannia” – fejtette ki a tisztségviselő.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy kedden folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások. Szavai szerint a megbeszélések napirendjén elsősorban a tűzszünet és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásának kérdései szerepelnek.
Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos kedden közzétette, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború február 24-i kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásaiban három újságíró vesztette életét – két ukrán és egy amerikai -, továbbá legalább 35 sérült meg. „A megszállók harcot folytatnak azok ellen is, akik ukrajnai háborús bűneikről objektíven tudósítanak: újságírókat lőnek és ölnek meg” – mondta az ombudsman.

Moszkva szankciókat hirdetett Biden és Blinken ellen

Oroszország szankciókat vezetett be az amerikai vezetés tagjai és a velük kapcsolatban álló személyek, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen – közölte kedden az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett 13 fős „feketelistán” szerepel még Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Daleep Singh helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) igazgatója, Hunter Biden, az amerikai elnök fia, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és volt demokrata párti elnökjelölt, Adewale Adeyemo, a pénzügyminiszter első helyettese és Reta Jo Lewis, az amerikai Export-Import Bank elnöke és igazgatótanácsának elnöke.
Az orosz külügyminisztérium szerint az intézkedést válaszul arra a példátlan, Washington „rendkívül oroszgyűlölő kurzusából” eredő szankciósorozatra hozták meg, amelynek célja az amerikai hegemónia fenntartása és Oroszország elszigetelése. A tárca a lista további kiterjesztését helyezte kilátásba olyan amerikai tisztviselőkre, katonatisztekre, törvényhozókra, üzletemberekre, szakértőkre és médiaszemélyiségekre, akik szerintük ruszofóbok, szították az Oroszország elleni gyűlöletet, vagy korlátozó intézkedéseket vezettek be.
A közlemény szerint ugyanakkor Oroszország nem utasítja vissza a hivatalos kapcsolatok fenntartását, ha azok nemzeti érdekeit szolgálják, és szükség esetén megoldja majd a feketelistán szereplő személyek státusából eredő problémákat magasszintű kapcsolatfelvétel szervezése céljából.
Ugyancsak ellenintézkedésént, Moszkva Kanadával kapcsolatban egy 313 személy, köztük Justin Trudeau miniszterelnök, valamint Melanie Joly külügyminiszter és Anita Anand védelmi miniszter nevét tartalmazó szankciós listát hozott nyilvánosságra.

Stoltenberg: Oroszország akár vegyi fegyvert is bevethet Ukrajnában

Oroszország egy megtévesztő hadművelet részeként akár vegyi fegyvert is bevethet ukrajnai háborújában – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben, kifejezve a szövetség emiatti aggodalmát.

Jens Stoltenberg, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdára tervezett rendkívüli tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta: vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan, és szembe megy a nemzetközi kötelezettségekkel. A NATO a vegyi fegyverek mellőzésére szólítja fel Oroszországot – fűzte hozzá.
A főtitkár kiemelte: „Oroszország hónapok óta hangoztatott hazugságai lelepleződtek”. Moszkva azt állította, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, mégis megtette. Azt állította, hogy kivonja csapatait a térségből, még többet szállított oda. Azt állította, hogy megvédi a civileket, azonban az orosz hadsereg civileket gyilkol. Most abszurd állításokat tesz az ukrajnai biológiai laboratóriumokról és vegyi fegyverekről, „ami szintén csak egy újabb hazugság” – mondta Stoltenberg.
Kérdésre válaszolva kijelentette: Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és határozottan el kell ítélnie Oroszország „brutális ukrajnai invázióját” és mindenfajta katonai támogatást, amely segítené Oroszországot abban, hogy halált, szenvedést és pusztítást okozó háborút vívjon egy független és szuverén nemzet ellen. Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként köteles betartani a nemzetközi jogot – tette hozzá.
A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának alapvető joga van az önvédelemhez, amelyet az ENSZ alapokmánya is rögzít. A NATO tagországai és partnerei pedig továbbra is segíteni fognak Ukrajnának ennek a jognak a fenntartásában – közölte.
Szavai szerint Oroszország inváziója Ukrajnában és katonai jelenléte Fehéroroszországban új biztonsági helyzetet teremt az európai kontinensen. A szövetségnek hozzá kell alakítania védelmi rendszerét „az új valósághoz” – mondta. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a NATO alapvető feladata az összes szövetséges védelme és biztonságának szavatolása. Közölte: a NATO hadereje fokozott készültségben van, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában. Az európai légvédelem megerősítése pedig „félreérthetetlen üzenetet hordoz” – húzta alá. Egy szövetséges elleni támadásra az egész szövetség határozott választ fog adni – emelte ki.
Stoltenberg elmondta, a védelmi miniszterek szerdai találkozójukon megfontolják egyebek mellett a légi és haditengerészeti jelenlét jelentős növelését, az integrált légi- és rakétavédelem és a kibervédelem megerősítését. Hangsúlyozta továbbá: a kollektív védelem jelentős megerősítése a beruházások növelését teszi szükségessé. A főtitkár üdvözölte, hogy Németország és más szövetséges országok védelmi kiadásaik emelését jelentették be. „Arra biztatok minden szövetségest, hogy a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák a védelemre” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül közölte, a szerdán tervezett találkozóhoz videóhíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Varga Mihály: Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz

Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz, az EU-ban nem lesznek olyan szankciók, amelyek az olaj- vagy a gázellátást érintenék – szögezte le Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

A pénzügyminiszter kijelentette: az orosz energiahordozók elzárását követelőknek is be kell látniuk, hogy energiabiztonsági, valamint versenyképességi szempontok miatt sem lehet lecserélni az orosz kőolaj és gáz beszerzését.
Varga Mihály arra is kitért, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek szomszédosok Ukrajnával, rendkívüli terhet viselnek az orosz-ukrán háború miatt, ezek a tagországok fogadják be a legtöbb ukrán menekültet, és ezen államok gazdaságait érintik leginkább a háború következményei és az Oroszország elleni szankciók hatásai.
„Ezeknek a tagállamoknak most jelentős pluszköltségeik vannak, amelyek enyhítéséhez az EU-nak is minél gyorsabban hozzá kell járulnia” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: a keddi tanácskozáson felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország már évek óta kéri Brüsszel támogatását a déli határ védelméhez, ami most is időszerű lenne.
Az uniós tagállamok szakminiszterei kedden a társasági adó globális szintű minimális mértékéről is vitáztak. Varga Mihály ezzel összefüggésben azt nyilatkozta: Magyarország az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalást folytatott az OECD szintjén elért globális megállapodásnak az uniós jogba való átültetésére irányuló javaslatról. Mint mondta, az EU Tanácsának francia elnöksége „komoly munkát végzett, és így pozitív jelzést kapott a magyar kormány arról, hogy a magyarországi adóalkalmazásban továbbra is fent lehet tartani a kedvezményeket”.
„A megállapodás magyar részről rendben van, nem kell adót emelnünk, vállalkozásaink döntő többségére számára továbbra is a kedvezményes 9 százalékos kulcsot tudjuk fenntartani, így meg tudjuk védeni a hazánkban működő cégek érdekeit”- jelentette ki.
A koronavírus-járvány negatív hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alapokról a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: „arra ösztönöznénk az EU adminisztrációját, hogy minél gyorsabban zárjuk le az egyeztetéseket, hogy megkapjuk ezeket a forrásokat”.

Párizsi orosz nagykövet: az európaiak ugyanannyira szenvedni fognak a szankcióktól, mint az oroszok

Az európaiak ugyanannyira szenvedni fognak a Moszkva ellen bevezetett uniós szankcióktól, mint maguk az oroszok – jelentette ki kedden Alekszej Meskov, Oroszország párizsi nagykövete.

„Nemcsak ránk, hanem önökre is nagyon kemény ütést fog mérni minden szankció” – figyelmeztetett párizsi sajtótájékoztatóján a nagykövet, aki szerint a nyugatiak egymásra licitálnak a büntetőintézkedésekben.
„Valóságos versengés folyik nyugati kollégáink között. Az egyik valamit a fejébe vesz, aztán a többiek folytatják. Időnként az Egyesült Államok vesz valamit a fejébe, aztán Nagy-Britannia, majd az Európai Unió” – mondta, miután az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákra terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és elhatározta, hogy megvonja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon.
A negyedik szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal szemben a legkülönbözőbb ágazatokban. A jelenleg érvényes uniós védőintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozóan uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára.
A nagykövet az újabb intézkedéseket „valóságos banditaakcióknak” nevezte.
„Ma elloptak tőlünk 300 milliárdnyit az arany- és a valutatartalékainkból” – mondta, anélkül, hogy megnevezte volna, milyen valutára gondol.
Nem kívánta viszont kommentálni azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök volt vejének a dél-franciaországi Biarritzban található villájába három oroszellenes aktivista törvénytelen módon behatolt, és kitűzte az ukrán zászlót. „Egyelőre senki nem tájékoztatott minket erről” – mondta a nagykövet.
„Jelenleg azt láthatjuk, hogy ebben az oroszellenes kampányban tobzódnak mindenhol Európában. Ez egy valóságos (oroszellenes) vadászat” – tette hozzá.
„Megtámadnak embereket, és csak azért fosztják meg őket a tulajdonuktól, mert oroszok. Még Sztálin is azt mondta, akit nem igazán jellemeztek a demokratikus elvek, hogy a fiú nem felelős az apjáért” – mondta az orosz nagykövet.

Friss térképen az orosz előrenyomulás és hadműveletek

A brit védelmi minisztérium kedden délután is kiadta aktuális térképét az oroszok ukrajnai inváziójáról. Mutatjuk!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/j7n3bpRq3U

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ml6nDlpWvo

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 15, 2022

Életét vesztette három újságíró, több tucatnyi megsérült Ukrajnában

Egy ukrán parlamenti képviselő szerint legalább három újságíró meghalt és több mint 30-an megsebesültek az orosz invázió kezdete óta.

Brent Renaud amerikai újságíró mellett két ukrán riportert halálos orosz lövés ért – írta Ljudmila Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi megbízottja a Telegramon.

Viktor Dudar a dél-ukrajnai Mikolajiv város közelében halt meg, Jevhen Szakun operatőr pedig Kijevben vesztette életét egy rakétatámadás következtében.

Az amerikai Fox News riportere, Benjamin Hall Kijev közelében sebesült meg hétfő éjszaka, és kórházba került. A brit újságíró állapotáról egyelőre nem közöltek további információkat – írja a Hirado.hu.

⚡️Ombudsman: 3 journalists killed during Russia’s full-scale war in Ukraine.

Three journalists were killed in Mykolaiv, Kyiv, and Irpin, according to Lyudmyla Denisova. Many journalists have been deliberately injured by the Russian forces since Feb. 24, she said.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 15, 2022

Új brit törvény: nem maradhatnak névtelenek a külföldi ingatlanbefektetők

Érvénybe lépett kedden az az új brit törvény, amelynek alapján nem maradhatnak névtelenek a külföldi befektetők a brit ingatlanpiacon, és a vállalatalapításhoz is fel kell fedni a tényleges befektetők kilétét.

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz invázió után terjesztette be a törvényjavaslatot a parlament elé, azzal a céllal, hogy névtelen külföldi befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzeket Nagy-Britanniában.
A jogszabály ugyanakkor minden külföldi befektetőre vonatkozik, nemcsak az orosz állampolgárokra.
A törvényt, amely évtizedekre visszamenőleg megköveteli a külföldi ingatlantulajdonosok kilétének felfedését, gyorsított eljárással fogadta el a londoni parlament és II. Erzsébet királynő kedden hirdette ki.
A jogszabály alapján a nagy-britanniai ingatlantulajdonokról új regiszter készül, amely előírja az egyes ingatlanok külföldi tulajdonosainak kilétük felfedését a hatóságok előtt.
Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, az új törvény erőteljesen korlátozza az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig napi 2500 font (több mint 1,1 millió forint) pénzbírsággal vagy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
A külföldi ingatlantulajdonosokról készülő új regiszternek Angliában és Walesben húsz évre, Skóciában 2014 decemberéig lesz visszamenőleges hatálya.
Azoknak a külföldi vállalkozásoknak is már teljeskörűen fel kell fedniük tulajdonosi hátterüket, amelyek február 28. és az új tulajdonosi regiszter elkészülte között adják el nagy-britanniai vagyoneszközeiket.
A brit kormány emellett a cégalapítás szabályait is teljesen újraírja.
Az erről összeállított fehér könyv alapján bárkinek, aki az Egyesült Királyság területén vállalatot alapít, működtet, birtokol vagy ellenőrző vállalati részesedése van, igazolnia kell kilétét a brit cégbíróság előtt.
Az új szabályozás alapján a cégbíróságnak joga lesz kétségbe vonni a kérdéses hitelességűnek tűnő adatszolgáltatást, és gyanú esetén értesítheti a brit biztonsági szolgálatokat.
A fehér könyv alapján külföldi vállalati ügynökök a továbbiakban nem alapíthatnak cégeket az Egyesült Királyságban kilétüket eltitkoló oligarchák nevében.
Mindemellett azonnali hatállyal új „kleptokrácia-ügyosztály” jött létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a külföldiek által korrupt módon szerzett nagy-britanniai vagyoneszközök feltárására.
A brit kormány az utóbbi napokban több száz orosz oligarcha ellen jelentett be nagy-britanniai vagyoneszközeik teljes befagyasztásával és beutazási tilalommal járó szankciókat az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.
Köztük van Roman Abramovics, a Premier League-ben játszó londoni Chelsea futballklub tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója.
Az intézkedés után nem sokkal a Premier League megfosztotta Abramovicsot a Chelsea igazgatói tisztségétől.

Az orosz energiahordozók importját fenntartaná a német pénzügyminiszter

Christian Lindner német pénzügyminiszter kedden kijelentette: Németország nyitott az Oroszország elleni további szankciókra. Elmondta, hogy már létezik egy „kemény” intézkedéscsomag, amelynek „óriási hatása van” – számolt be az n-tv német hírportál.

„Senki sem érinthetetlen, aki Putyint támogatja” – mondta a szabaddemokrata páti (FDP) politikus Brüsszelben az orosz oligarchákra utalva.

Lindner ugyanakkor ismét szkeptikusan nyilatkozott az Oroszországból érkező energiahordozók bojkottjáról. Úgy fogalmazott: „mérlegelni kell, meddig lehet ezzel szemben kitartani” – tudósít a Hirado.hu

Zelenszkij szerint a NATO-t hipnotizálta Oroszország

Volodimir Zelenszkij csalódottságát fejezte ki, amiért a NATO nem hajlandó repüléstilalmi övezetté nyilvánítani Ukrajnát. A Boris Johnson brit miniszterelnökkel és más országok vezetőivel folytatott videóbeszélgetésen azt mondta az ukrán elnök, hogy a NATO a világ legerősebb szövetsége, de a szövetség egyes tagjait hipnotizálta az orosz agresszió – jelenti a BBC.

„Sokat hallunk arról, hogy kitörne a harmadik világháború, ha a NATO lezárná az ukrán légteret az orosz rakéták és repülőgépek előtt, és a humanitárius repüléstilalmi zónát még mindig nem hozták létre. Ez lehetővé teszi az orosz hadseregnek békés városok bombázását, lakóházak, kórházak és iskolák felrobbantását. Négy sokemeletes épületet bombáztak ma reggel Kijevben, emberek tucatjai haltak meg” – mondta Zelenszkij a BBC összefoglalója szerint.

Frissítés: elérte a 3 milliót az ukrajnai menekültek száma

Megerősítette az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete. Magyarországon hétfőn haladta meg a negyedmilliót az Ukrajnából érkezett menekültek száma.

‼️3 million people have been displaced by the invasion in #Ukraine.

Millions more may be affected if the war does not end. pic.twitter.com/hlkB9qhJt2

— IOM – UN Migration ?? (@UNmigration) March 15, 2022

Origo: Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, ezért a magyar miniszterelnök nem megy Kijevbe tárgyalni

Értesülések szerint Csehország, Lengyelország és Szlovénia vállalta, hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, ennek a részleteit beszélik meg kedden Kijevben az ukrán vezetéssel. Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, ezért a magyar miniszterelnök nem vesz részt a tárgyaláson – olvasható az Origo honlapján – írja az MTI.

Zelenszkij aláírta: 15 évvel büntetik az Oroszországgal való együttműködést

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta az Oroszországgal folytatott együttműködés büntetőjogi felelősségéről szóló törvényt – jelentette be Olekszandr Kornyijenko, az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada alelnöke.

A parlament március 3-án fogadta el az ukrán büntető törvénykönyv vonatkozó módosításait.

Az Unian.net híréből kiderül, hogy két törvényről van szó: az egyik alapján akár 15 év börtönbüntetéssel sújtják az Oroszországgal való együttműködést, a második pedig az első törvény alapján elítéltekkel kapcsolatban álló pártok és szervezetek bezárását teszi lehetővé – összegez a Hirado.hu.

Megközelíti a 3 milliót az ukrán menekültek száma

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége frissített tájékoztatást adott az Oroszországgal vívott háború elől február 24-e óta elmenekült ukránok számáról.

Összesen 2,95 millió ukrán hagyta el otthonát, ebből 1,8 millióan léptek be Lengyelországba. Emellett a legtöbben Magyarországra, Romániába és Szlovákiába érkeztek – közli a Sky News.

Zelenszkij: Oroszország más országokat is megtámadhat

A Sky News tudósítása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nyugati országok vezetőihez intézett beszédet kedd délelőtt, amiben támogatást kért tőlük, és azt mondta, Putyin nem fog megállni Ukrajna határainál, további európai országokat is invázió fenyeget.

„Mindannyian az oroszok célpontjai vagyunk. Ha rajtunk segítetek, azzal magatokon is segítetek” – mondta Zelenszkij, aki szerint egyesült erővel, közös fellépéssel még megállítható az orosz háborús gépezet.

Négyre nőtt a kijevi csapás áldozatainak száma

A kedd reggeli, Szvjatosinszkij negyedet ért rakétamadásoknak már legalább négy áldozata van – írja a kora délután a Sky News.

NATO-csúcs jöhet jövő héten Brüsszelben

A NATO 30 tagországát képviselő államfők arról tárgyalnak, hogy a jövő héten személyesen találkozzanak Brüsszelben – írja a CNBC-re hivatkozva a Portfolio.hu.

A találkozó, amelyet a szövetség „rendkívüli” találkozónak minősítene, mivel nem tartozik a rendszeresen tervezett események közé, egybeesne a Fehér Ház előzetes terveivel, miszerint Joe Biden elnök Európába utazik.

Biden elnök utazását és a NATO-találkozót még nem véglegesítették – mondták a nevük elhallgatását kérő tisztviselők, mert a tervek még nem véglegesek.

A találkozó magas szintű erődemonstrációként szolgálna a NATO-országok számára, amelyek szorosabbra fűzték kötelékeiket válaszul Oroszországnak a szomszédos Ukrajna elleni támadására.

„Az Egyesült Államok szövetségeseinkkel együtt fog dolgozni, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét, és ez minden centimétert jelent” – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a „Face the Nation” című műsor vasárnapi interjújában. „És ha katonai támadás érné a NATO területét, az az ötödik cikkely érvényre juttatását vonná maga után, és a NATO-szövetség teljes erejét bevetnénk az erre adott válaszlépéshez”.

Az elmúlt hetekben Sullivan és Kamala Harris alelnök, Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kétoldalú megbeszéléseken járt Európában, hogy az orosz offenzíva fokozódása miatt megerősítsék a kapcsolatokat.

CNN: 350 ezer rekedt az ostromgyűrűbe zárt Mariupolban

Még mindig mintegy 350 ezer ember rekedt Mariupolban, a délkelet-ukrajnai városban, amelyet március 1-je óta orosz csapatok ostromolnak – közölte egy helyi tisztviselő a CNN szerint.

„Figyelembe véve, hogy 540 ezer lakos van, és körülbelül 150 ezer embert evakuáltak az első három napban, amikor még biztonságos volt, becsléseink szerint körülbelül 350 ezer ember rekedt Mariupolban” – mondta Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója hétfőn az ukrán televízióban. Az elmúlt napokban több hivatalos kísérlet is kudarcot vallott a biztonságos folyosók kialakítására és a civilek evakuálására Mariupolból. Egy nagyméretű humanitárius segélykonvoj, amelynek vasárnap kellett volna, megérkeznie, a tisztviselők szerint hétfőig még mindig nem érte el a várost – közölte a CNN.

Peking szerint a G20 nem alkalmas fórum az ukrán helyzet megvitatására

A G20-as országcsoport nem alkalmas fórum az ukrajnai helyzet megvitatására – mondta Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

A szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az októberben esedékes G20-as csúcstalálkozónak otthon adó Indonézia a napokban megerősítette: nem tervezi napirendre venni Ukrajna kérdését.
Csao úgy érvelt: a G20-as országcsoport a nemzetközi gazdasági együttműködés egyik legfontosabb fóruma, ezért nem alkalmas olyan politikai és biztonsági kérdések megvitatására, mint az ukrajnai helyzet. A G20-ak elsődleges feladatai közé tartozik most a koronavírus-világjárvány megfékezését célzó nemzetközi együttműködés, valamint a világgazdaság stabilitásának fenntartása – tette hozzá.
Hozzátette: Kína a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a Bali szigetén megrendezendő G20-as csúcs előkészületeiben, és a találkozó sikerének előmozdításában a járvány utáni gazdasági helyreállás érdekében.
A G20-as országcsoport tagjai közé tartozik Kína, Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is. A tagok együtt a világ bruttó hazai termékének (GDP) több mint 80 százalékát hozzák és a világ népességének több mint 60 százalékát adják.
Csao pártatlannak és építő jellegűnek nevezte Kína álláspontját az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban. Továbbá felszólította az Egyesült Államokat, hogy „gondolkodjon el az ukrán válság kialakulásában betöltött szerepét illetően”, tegyen lépéseket a feszültségek enyhítésére, és hozzon nyilvánosságra minden részletet az Ukrajnában folytatott katonai biológiai tevékenységéről.
A szóvivő az orosz védelmi minisztérium azon állítására utalt ezzel, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak.
Peking és Washington kölcsönösen félretájékoztatással vádolja egymást az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. Kína tagadja amerikai hírszerzési források azon állítását, miszerint Oroszország katonai segítséget kért tőle.
Miközben Kína a háború kitörése után megértéséről biztosította Moszkvát biztonsági aggodalmaival kapcsolatban, a konfliktus diplomáciai úton történő rendezését sürgeti, és nem nevezi inváziónak vagy háborúnak azt, miközben Moszkva katonai hadműveletnek hívja.

Orosz katonai szóvivő: orosz ellenőrzés alá került Herszon megye egész területe

Ellenőrzésük alá vonták az orosz fegyveres erők a dél-ukrajnai Herszon megye egész területét – jelentette be kedden Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A Konasenkov által ismertetett hadijelentés szerint orosz ejtőernyősök elfoglalták a „nacionalisták” és a külföldi zsoldosok erődítményét Huta-Mezsihirszka (Guta-Mezsigorszkaja) település közelében, ahol egyebek között tíz Javelin rakétarendszert zsákmányoltak. Ezeket, mint mondta, a többi külföldi fegyverekkel együtt átadják a szakadár „népköztársaságok” csapatainak, amelyek folytatták előrenyomulásukat.
A beszámoló értelmében az orosz erők Kramatorszk közelében ukrán hangárokat semmisítettek meg, bennük négy Szu-25-ös harci repülővel, valamint egy Mi-24-es és öt Mi-8-as helikopterrel. Közölte, hogy az orosz légierő és légvédelmi erők a nap folyamán két ukrán repülőgépet, egy helikoptert és 13 drónt lőttek le, valamint 136 ukrán katonai létesítményt megtámadtak.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 156 drónt, 1306 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 127 rakéta-sorozatvetőt, 471 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1054 speciális katonai járművet veszítettek.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettes a Rosszija 24 hírcsatornán bejelentette, hogy a szakadár terület Moszkva segítségét kérte a hétfőihez hasonló rakétatámadások elhárításában. Egy Donyeck felett lelőtt, kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U rakéta darabjai hétfőn húsz ember halálát okozták és több mint harmincat megsebesítettek. A támadásért az orosz védelmi tárca az ukrán hadsereget tette felelőssé.
Baszurin szerint a szakadár erők által bekerített Mariupol lakói a súlyos harcok miatt továbbra sem tudnak szabadon távozni a humanitárius folyosón keresztül. Az evakuálás megvalósíthatatlansága miatt az ukrán felet hibáztatta.
A donyecki hatóságok közleménye szerint ukrán belövés miatt kedden 294 bányász rekedt a Szkocsinszij bányában. A helyszínre bányamentőket vezényeltek.
Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos Telegram-bejegyzésben közölte, hogy kész bármilyen formátumban együttműködni az Ukrajnában fogságba esett orosz katonák hazajuttatása érdekében. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ukrán hivatali partnere Ljudmila Deniszova elzárkózott a tárgyalásoktól.
Moszkalkova a fogságba esett orosz katonák rokonaira hivatkozva azt állította, hogy a foglyok ellen a zsarolás és megfélemlítés eszközét alkalmazzák, és arra kényszerítik őket, hogy oroszellenes gyűléseken vegyenek részt. Azt is mondta, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten fogva tartott ukrán katonákkal szembeni bánásmód megfelel az 1949-es genfi egyezménynek.
Korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész nem zárta ki egy fogolycsere lehetőségét.
A TASZSZ hivatalos forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy a Moszkva által függetlennek elismert szakadár területekről „és Ukrajnából” csaknem 260 ezer menekült, köztük 56,5 ezer gyerek érkezett Oroszország területére. A tájékoztatás szerint 33 ezren nem a Donyec-medencei „népköztársaságokból” jöttek.
A menekültek elhelyezésébe 32 oroszországi régiókba vonták be, ahová vonattal szállítják el őket a határövezetből.
Az Interfax hírügynökség szerint vizsgálat indult az orosz Pervij Kanal orosz csatornánál, miután a hétfő esti híradó élő adásában egy nő a műsorvezető háta mögött feltartott egy háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felhívta a nézőket, hogy ne higgyenek a „propagandának” és a „hazugságoknak”. Az adást a megszakították és a stúdiókép helyett felvételeket játszottak be.
Sajtóértesülések szerint a tiltakozó akciót Marina Ovszjannyikova, a Pervij Kanal Vremja című híradóműsorának szerkesztője hajtotta végre. Az adás megszakítása előtt az orosz és ukrán szülőktől származó Ovszjannyikova videoüzenetet rögzített, amelyben az Ukrajna elleni inváziót bűncselekménynek, Oroszországot agresszornak, Vlagyimir Putyin orosz elnököt felelősnek minősítette. Sürgette a testvérgyilkos háború azonnali leállítását és tiltakozó megmozdulásokra hívott fel. Emellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tévécsatornánál dolgozva sokáig terjesztette a Kreml „propagandáját”.
Az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a szerkesztőnőt a rendőrség őrizetbe vette.
Moszkvában egyébként hétfőn a háború kezdete óta első ízben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) valakit hazaárulás címén. A férfit, a TASZSZ jelentése szerint J. N. Abramovot húsz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Az ügy részleteit titkosították.

Az EU megnöveli Koszovóban állomásozó haderejét

Megnövelik az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziójának (EULEX) haderejét, további 92 uniós rendfenntartót küldenek a térségbe, hogy segítse a NATO és a helyi rendőrség munkáját – közölte értesülését a honlapján kedden a Koha Ditore című pristinai napilap.

Az Európai Unió korábban Bosznia-Hercegovinában is növelte csapatainak a létszámát, 500 új katonát küldve a nyugat-balkáni országba az ukrajnai háború kitörése után.
Az EULEX-et a jogállamiság megteremtésének segítésére az ország 2008-as függetlenségének kikiáltása után alakították meg. Jelenleg is több koszovói és külföldi megbízott teljesít benne szolgálatot, egyebek mellett 105 lengyel különleges rendőr. Az új egység az Európai Csendőri Erőtől (Eurogendfor) érkezik, és portugál, francia, illetve olasz tagokból áll. Az EULEX-et a bejelentések szerint elővigyázatosságból erősítik meg, ha szükség lenne a rendőri erőre egy esetlegesen bizonytalan, instabil helyzetben.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A Szerbiához történelmileg, vallásilag, kulturálisan kapcsolódó Oroszország szintén nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és a nemzetközi szervezetekben megvétózza a kis állam felvételi törekvéseit.

Zelenszkij tanácsadója szerint válaszúthoz érkezett a háború

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója kedden azt mondta, hogy az ukrajnai háború válaszúthoz érkezett, amely az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon megállapodáshoz vagy egy újabb orosz offenzívához vezethet.

„Válaszúthoz érkeztünk. Vagy megegyezünk a jelenlegi tárgyalásokon, vagy az oroszok tesznek egy második kísérletet az offenzívára, és akkor újra tárgyalásokra kerül sor” – fejtette ki Olekszij Arestovics tanácsadó a The Guardian szerint.

Megsemmisítették a dnyiprói repülőtér kifutóját

Rakétatámadás érte Dnyipro polgári repülőterét, a kifutópálya megsemmisült – számolt be róla a Sky News. Dnyipro egy ipari város Ukrajna keleti részén. A lakossága körülbelül egymillió fő. A települést először a múlt hét végén értek légicsapások.

35 órás kijárási tilalom Kijevben

Kijárási tilalmat vezetnek be kedd estétől csütörtök reggelig Kijevben – írja a Sky News Vitalij Volodimirovics Klicsko, a város polgármesterének bejelentése alapján.

A külső kerületeket egyre több rakétatámadás éri. Ma reggel plédául két többemeletes lakóházat is bombáztak: eddig két halálos áldozatról lehet tudni.

Az ukránok szerint 13 ezer orosz katonával végeztek eddig

Ukrajna azt állítja, hogy a háború kitörése óta 13 500 orosz katonával végeztek. Ez jóval magsabb szám annál, mint amiről Oroszország beszámolt; szerintük ugyanis 500 alatt van a halott katonáik száma.

Ukrajna továbbá hozzátette, hogy az elmúlt 24 órában négy orosz helikoptert, egy repülőgépet és egy vadászgépet lőttek le. Összesen pedig 95 orosz helikoptert és 81 repülőgépet semmisítettek meg eddig – összegezte a Sky News.

These are the indicative estimates of Russia’s losses as of March 15, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/D2QN0FY1xG

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 15, 2022

Az EU újabb gazdasági szankciókat fogadott el, és további orosz oligarchákat szankcionál

Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákat terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Közölték: az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását.
A szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal a legkülönböző ágazatokban. A jelenleg érvényes uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozó uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más unión kívüli országok között osztják szét – közölték. Az intézkedés tiltja az új beruházásokat az orosz energiaágazatban, korlátozott kivételt csak a polgári célú nukleáris energia és bizonyos más energiatermékek élveznek. Tilalmat vezet be a luxuscikkek, köztük a luxusautók és ékszerek exportjára is.
A szankciós csomag kibővítette a megszorító intézkedések alá vont emberek és szervezetek listáját is. A szankciók Kremlhez közel álló oligarchákat és az üzleti elitet érintik, valamint olyan, a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra vonatkoznak, amelyek logisztikával és anyagiakkal támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Az EU arról is megállapodott, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagjával együtt megszünteti Oroszország úgynevezett legnagyobb kedvezményben részesített nemzet státusát, ami azt jelenti, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.

Szijjártó Péter: itt vannak az újabb szankciók

Az Európai Uniós kedden újabb szankciókat hozott Oroszország ellen, de ezek nem érintik az energiaszektort – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán, hozzátéve: Magyarország energiabiztonsága továbbra sincs veszélyben.

Szijjártó Péter közölte: az elmúlt négy napban nagyon komoly viták folytak Brüsszelben egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról, amely már a hatodik szankciós csomag. Hozzátette: a legnagyobb vita arról volt, hogy ezek az újabb szankciós intézkedések mennyiben érintsék az oroszországi energiaszektort, illetve az Európába irányuló energiaszállításokat.
Magyarország a kezdetektől világossá tette az álláspontját: nem engedi-nem engedte, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát és nem engedi-nem engedte kockáztatni a magyarországi energiaellátás biztonságát – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: abban az esetben, ha el kell zárni a földgázszállításokat Oroszországból Európába – ahogy azt néhány magyar baloldali képviselő is szorgalmazta – nem lesz fűtés Magyarországon, az ipar pedig rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ha a kőolajszállításokat kell leállítani, mint ahogyan arra szintén volt kezdeményezés Brüsszelben, akkor az üzemanyagellátás kerül bajba, ha pedig a szén importját kell feladni, a vas- és acélművek működése válik gyakorlatilag lehetetlenné – folytatta.
A miniszter úgy értékelte: sikerrel vitáztak, mivel a szankciók semmilyen módon nem érintik az Oroszországból Európába irányuló energiaszállításokat, így Magyarország energiaellátásának biztonságát nem érinti, nem kockáztatja, nem hozza nehéz helyzetbe ez az új szankciós csomag.
A hatodik szankciós csomag elemeit ismertetve azt mondta: újabb orosz vállalatvezetőket, üzletembereket szankcionálnak, megtiltják az úgynevezett luxustermékek kereskedelmét az Európai Unió tagországai és Oroszország között, tovább szigorodnak a pénzügyi tranzakciókra és a kettős felhasználású eszközök exportjára vonatkozó szabályozások. Betiltják néhány vas- és acélipari feldolgozott termék importját Oroszországból, valamint az energiaszektor működésénél használt bizonyos technológiák Európából történő exportja válik szintén korlátozottá.
A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt négy napban folytatott vitákban Magyarország szövetségesei voltak azok az uniós országok, amelyek szintén nagy mértékben importálnak energiát, energiahordozókat Oroszországból, és sikerült elérni, hogy a nukleáris ipar, a földgázszállítás, a kőolajszállítás és a szén importja teljes kivételt, vagyis teljes mentességet élvez az újabb szankciós intézkedések alól.Így a paksi atomerőmű fenntartása, üzemanyaggal ellátása, az új erőmű építése semmifajta akadályba nem ütközik – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: semmifajta korlátozás nem áll a földgázszállítások vagy a kőolajszállítás útjában és semmilyen módon nem válik nehezebbé a szén importja sem.
Fontos volt Magyarországnak az is, hogy egyes ásványi anyagok, mint a mangánérc és a vasérc Európába történő importját se tiltsa ez a szankciós csomag, tekintettel arra, hogy ezekre az ásványi anyagokra szükség van bizonyos magyar iparágak működéséhez – mondta a miniszter. Úgy folytatta: sikerült elérniük a mentesítést, illetve kivételt ezen a területen is, mint ahogy azt is sikerült elérniük, hogy a legnagyobb magyar vállalat, a Mol egy nagy török energiavállalattal fenntartott, a vegyes vállalati formában működtetett BaiTex-kőolajmezőn is tovább folytathatja a kitermelést Oroszországban.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: „Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, kellett érte küzdeni, kellett érte vitázni, de az álláspontunk világos volt: fontos számunkra az európai egység fenntartása, de van vörös vonalunk, mégpedig Magyarország energiaellátásának biztonsága. Nem engedhetjük, mint ahogyan nem is engedtük, hogy a háború árát magyar emberekkel fizettessék meg.”

Hivatalos: Kijevbe látogat a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő

Az ukrán fővárosba, Kijevbe látogat kedden Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel – közölte a varsói kormányfői hivatal.

A közlemény szerint a politikusok az Európai Tanács nevében indulnak Kijevbe, az útról előzőleg Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztettek, a nemzetközi szervezetek, ezen belül az ENSZ révén pedig tájékoztatták róla a nemzetközi társadalmat.
A látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió „egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára”, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot – írták.
Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője kedd délelőtti sajtóértekezletén közölte: a négy politikus vonattal utazik az ukrán fővárosba, már át is kelt a lengyel-ukrán határon.
Az útról az Európai Tanács múlt heti párizsi értekezletén született előzetes döntés, a lengyel diplomaták az ENSZ mellett a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőit is tájékoztatták róla – mondta el Dworczyk.
A látogatásról beszámolt később maga Morawiecki is a Facebook-oldalán. A világ számára „ily sorsdöntő pillanatokban kötelességünk ott lenni, ahol formálódik a történelem” – írta. Az ukrajnai háborúban „a gyermekeink jövője a tét, ők megérdemlik, hogy zsarnokságtól mentes világban éljenek” – áll a bejegyzésben.
„Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, később pedig sor kerülhet az én országomra, Lengyelországra is” – idézte a miniszterelnök Lech Kaczynskit, a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt lengyel elnököt, aki Grúzia 2008-es orosz megtámadása idején Tbilisziben tett szolidaritási látogatást a három balti állam és Ukrajna akkori vezetőivel együtt.

Újabb áldozata van a kijevi rakétatámadásoknak

A kedd reggeli, Szvjatosinszkij negyedet ért rakétamadásoknak már legalább két áldozata van – írja a Fox News.

Russian attack on two residential buildings in Kyiv’s Sviatoshynskyi district in the early morning of March 15 killed at least two people, according to the State Emergency Service of Ukraine.

Photo: State Emergency Service of Ukraine/Telegram pic.twitter.com/admtHXBxb7

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 15, 2022

A lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök is Kijevbe látogat

Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnök ma, kedden Kijevbe látogat, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a lengyel kormány. Az Ukrajnába utazó delegáció tagja még Jarosław Kaczyński, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és a Jog és Igazságosság párt elnöke is.

A látogatást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szervezi. A látogatás célja, hogy megerősítse az egész Európai Unió egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt. A látogatás célja továbbá, hogy egy széles körű támogatási csomagot nyújtson Ukrajnának és az ukránoknak – áll a lengyel kormány közleményében. A látogatásról az ENSZ-t is tájékoztatták.

Orosz védelmi minisztérium: teljesen átvettük az ellenőrzést Herszon régióban

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden azt közölte, hogy az orosz erők teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták a dél-ukrajnai Herszon régiót.

Herszon városát március elején foglalták el az oroszok, ami nemcsak azért volt fontos fejlemény, mert a 300 ezres kikötőváros volt az első nagyobb, orosz kézre került település, hanem azért is, mert stratégiai jelentőségű pozícióban, az Ukrajnát kettészelő Dnyeper folyó partján fekszik.

Herszon városi tanácsának helyettes vezetője néhány napja azt mondta a Reutersnek, az oroszok azt tervezik, hogy ál-népszavazást tartanak a városban, és ennek eredményére alapozva létrehoznának egy újabb szakadár államot a dél-ukrajnai városból és környékéből – összegez a Telex.

Az orosz tőzsde egyelőre nem nyit ki, a pénteki kamatdöntés után elmaradt a sajtóértekezlet

Egyelőre nem indítják újra a kereskedés a moszkvai tőzsde részvényszekciójában az orosz pénzügyi rendszer stabilitását biztosító kérdések megoldása érdekében – közölte a felügyeleti szervként működő jegybank, amely jelezte azt is, hogy az orosz jegybank elnöke idén már nem tart sajtóértekezletet a kamatdöntések után.

A jegybank úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben „a befektetőket érzelmi lépések hajtanák” a tőzsde megnyitása esetén, ami „indokolatlan veszteségekhez” vezethet.
„Megértjük, hogy sok piaci szereplő és befektető kereskedni szeretne, de a szünet folytatása lehetőséget ad a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából fontos kérdések megoldására, amelyekről a tőzsde aktívan tárgyal a szabályozóval, a bankokkal és a brókerekkel”.
Azt is megjegyezték, hogy a moszkvai tőzsde technikailag készen áll a kereskedés újindítására.
Február 28. óta, harmadik hete szünetel a részvények kereskedése a moszkvai tőzsdén. A leállásra azután került sor, hogy az orosz tőzsde zuhanni kezdett az Ukrajna elleni orosz invázióra adott külföldi szankciók hatására. Március 12-én a jegybank bejelentette, hogy legalább március 21-ig nem lesz értékpapír-kereskedés a moszkvai tőzsdén.
A jegybank azt is közölte, hogy a legközelebbi, pénteki kamatdöntő ülés után Elvira Nabiullina, a központ bank elnöke csupán bejelentést tesz. Az év végéig tervezett további kamatdöntő ülések után (április 29., június 10., július 22., szeptember 16., október 28., december 16.) is csak tájékoztatást ad az orosz központi bank irányítója, aki korábban sajtóértekezletet tartott ilyenkor.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt meghozott szigorú nyugati szankciók következtében a jegybank február 28-án rendkívüli ülést tartott és egy lépésben 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot. A jegybank elnöke már akkor is csak bejelentésre szorítkozott.
Elemzők szerint a jegybank pénteken nem változtat az alapkamat 20 százalékos szintjén.

BRFK: 3337 menekültet fogadtak hétfőn a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől menekülve hétfőn 3337 ember, köztük 1018 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn a police.hu oldalon.

A rendőrségi honlapon azt írták: a legtöbben információt kértek, és egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 73 ember, köztük 36 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.
Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Áldozata is van a reggeli kijevi bombázásnak

Eloltották a lángokat annál a 15 emeletes kijevi lakóháznál, ahonnan ma reggel robbanásokat lehetett hallani. A Sky News szerint legalább egy áldozata van a Szvjatosinszkij negyedben történt tűznek, az épületben pedig még mindig vannak emberek, akiket nagy erőkkel próbálnak kimenteni a tűzoltók.

Російський снаряд влучив у житловий будинок в Подільському районі Києваhttps://t.co/AHCi79w1xz pic.twitter.com/yyLCukPpxD

— Ukrinform (@UKRINFORM) March 15, 2022

Zelenszkij: Oroszország az ukrán hadsereg egyik fegyverszállítója

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd reggeli videóüzenetben beszélt az orosz katonákhoz, akiknek választási lehetőséget adott, egyúttal megadásra szólította fel őket. Az ukrán elnök azt is közölte, mennyi veszteséget okoztak a megszálló erőknek, valamint arról is beszélt, hogy Oroszország az ukrán hadsereg fegyverszállítójává vált.

„Orosz katonák! Hallgassatok nagyon figyelmesen! Orosz tisztek, már megértettétek: nem vesztek el semmit Ukrajnától. Életeket ontotok ki, sokan vagytok, de a ti életeteket is elveszik. De miért kellene meghalnotok? Milyen okkal? Tudom, hogy élni akartok” – kezdte Zelenszkij, hozzátéve, hogy pontosan tudja, mit gondolnak az orosz katonák a háborúról, erről a gyalázatról, egyúttal esélyt, választási lehetőséget adott a megszálló erőknek.

„Az ukrán nép nevében esélyt adunk nektek. Esélyt a túlélésre. Ha megadjátok magatokat az csapatainknak, úgy bánunk veletek, ahogy az emberekkel kell: tisztességesen” – mondta Zelenszkij, aki közölte, hogy Oroszország eddig nyolcvan harci repülőgépet veszített, és a lezuhant helikopterek száma is közeledik a százhoz.

Egyúttal arról is beszélt, hogy az ukrán hadsereg egyik fegyverszállítója Oroszország lett, mivel annyi fegyvert és felszerelést hagynak hátra a harcokban – összegzi a beszédet az Index.

USA: Putyin nem hátrál

Miközben az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások a mai napon folytatódnak, az Egyesült Államok jelezte, továbbra is szkeptikus a megoldással kapcsolatban. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, bár a Biden-kormányzat támogatja Ukrajna részvételét a tárgyalásokon, de egyelőre nem lát jelet vagy bizonyítékot arra nézvést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bármit tenne az orosz invázió megállítása vagy az eszkaláció enyhítése érdekében. A Sky News amerikai katonai forrásai azt is megjegyezték ugyanakkor, az USA védelmi tisztviselői egyetértenek abban, hogy az orosz előrenyomulás látványosan elakadt Ukrajnában. Az orosz csapatok nagy konvoja körülbelül kilenc mérföldre van Kijev központjától. Az orosz erők már több mint 900 rakétát lőttek ki, de Ukrajna légtere felett továbbra sem tudták megszerezni a teljes ellenőrzést – így a Sky News.

Az orosz biológiai és vegyi fegyverek bevetéséről tartanak

A brit hírszerzés szakemberei. Ez derül ki a védelmi minisztérium legújabb állásfoglalásából.

Azt írják: „Oroszország vegyi vagy biológiai fegyverek bevetését tervezheti egy »hamis zászlós« művelet keretében”. Számítani „lehet egy megrendezett támadásra”, vagy a biológiai fegyverek „megrendezett »felfedezésére«, vagy „hamisított bizonyítékokra, amelyek szerint az ukránok ilyen fegyverek bevetését tervezik”. Biztosak benne, hogy egy ilyen támadást „kiterjedt dezinformáció követne, hogy megnehezítse a felelősségre vonást”.

A brit hírszerzés szerint Oroszország minden valószínűséggel „»hamis zászlós« műveleteket akar végrehajtani, hogy igazolja ukrajnai invázióját”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/wg3FhtrkiY

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/cJikRzwVpQ

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 14, 2022

Az ukrán hatóságok szerint 150 orosz katona halt meg Mariupolnál

Az ukrán védelmi minisztérium állítása szerint 150 orosz katona vesztette életét, miután megpróbálták átvenni az irányítást a déli kikötőváros felett. A hatóságok tegnap közölték, hogy visszaverték az orosz erők támadását.

A legújabb jelentés azt állítja, hogy a harcok során két orosz tank is megsemmisült, és az orosz fegyveres erők egyes tagjai megtagadják a parancsok teljesítését.

Mariupolban az ország legsúlyosabb humanitárius válsága bontakozott ki, a lakosok nehezen jutnak élelmiszerhez, nincs áram és víz, de továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll a város – foglalja össze a Sky News.

Zelenszkij tanácsadója szerint májusig tarthat a háború

Az ukrajnai háború májusra véget érhet, mivel Oroszországnak addigra elfogynak az harc folytatásához szükséges erőforrásai – állította Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója. A Reuters több ukrán sajtóorgánum által közzétett videóra hivatkozva arról számolt be, hogy Aresztovics szerint a pontos időzítés a Kreml általi erőforrások biztosításának mértékétől függ.

„Mostanra útelágazáshoz érkeztünk: vagy nagyon gyorsan, egy-két héten belül, csapatkivonással és mindennel együtt létrejön egy békemegállapodás, vagy megpróbálnak majd összekaparni néhány szíriait egy második fordulóra. Amennyiben őket is bedaráljuk, akkor április közepére vagy április végére megállapodást köthetünk” – jelentette ki Zelenszkij tanácsadója.

Az a forgatókönyv is elképzelhető azonban, hogy Oroszország egyhónapos kiképzés után újabb katonákat küld a frontra – emelte ki. Ennek ellenére úgy látja, még a béke megkötése után is lehet számolni kisebb taktikai összecsapásokkal legalább egy évig, bár Ukrajna ragaszkodik az orosz csapatok teljes kivonásához az ország területéről – írta a The Guardian.

Hatalmas robbanásokról számoltak be Kijevben

Több forrás is hatalmas robbanásokról számolt be kedden Kijevből, helyi idő szerint 5.45-kor. Többek közt a The Guardian, a Kyiv Independent és a Washington Post helyszíni riportere, Sudarsan Raghavan is megerősítette a bombázásról szóló híreket.

Lángok martalékává vált egy lakóház az ukrán fővárosban, miután egy lövedék eltalálta – közölte a Sky News helyi forrásokra hivatkozva.

У Києві – повітряна тривога, пролунали декілька вибухівhttps://t.co/bHi4gyer98 pic.twitter.com/UWnOEdP70E

— Ukrinform (@UKRINFORM) March 15, 2022

Nemcsak Kijevben szólaltak meg a légvédelmi szirénák, de a dél-ukrajnai Odesszában, az ország középső részén fekvő Umanban, és a nyugati Hmelnickij régióban is.

Helyreállt Csernobil áramellátása

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy az ukrán hatóságok arról tájékoztatták: helyreállt a külső áramellátás az üzemen kívüli csernobili atomerőműnél. Az ellátás előző nap szakadt meg, az ukrán hatóságok az orosz erőket vádolták a nagyfeszültségű vezeték megrongálásával. Az erőműnél az áramszünet veszélyezteti a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is. 

Célba veszik az oroszok Ukrajna hadiipari gyárait

Ukrán védelmi ipari vállalatokat vesz célba az orosz védelmi minisztérium, „válaszul Donyeck Tocska-U rakétával való bombázására” – írja a minisztérium Telegramon kiadott közleménye alapján a BBC. Mint írják, „operatív intézkedéseket tesznek a nacionalisták által használt fegyvereket gyártó ukrán védelmi ipari vállalatok használaton kívül helyezésére”. Moszkva arra szólította fel a védelmi ipari vállalatoknál dolgozókat és a közeli házak lakóit, hogy „hagyják el a potenciálisan veszélyes területeket”. 

Johnson: fájdalmas lesz az orosz energiafüggés felszámolása, de meg kell tenni

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint fájdalmas folyamat lesz az orosz energiahordozókkal szembeni nyugati függés felszámolása, de ezt mindegyik országnak meg kell tennie, mert csak így lehet megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját.

Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának írt cikkében úgy fogalmaz: amikor Putyin 2014-ben először hajtott végre inváziót Ukrajna ellen, a Nyugat rettenetes hibát követett el. Az orosz elnök ugyanis ezzel az agresszív cselekedetével hatalmas darabot hasított le egy szuverén országról, a nyugati országok pedig hagyták, hogy „ezt megússza”.
Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok nemcsak újraindultak, de a korábbinál is intenzívebbé váltak, a Nyugat több orosz földgázt vásárolt, mint addig valaha, és így még inkább kiszolgáltatta magát Putyin akaratának – áll a brit kormányfő cikkében.
Boris Johnson szerint amikor az orosz elnök megindította az Ukrajna elleni mostani háborút, pontosan tudta, hogy a világ nagyon nehéznek fogja találni az ő megbüntetését, hiszen tudta azt is, hogy függőséget teremtett.
Márpedig amíg a Nyugat gazdaságilag függ Putyintól, addig az orosz államfő bármit megtehet e függés kiaknázására. Ezért kell most ezt a függést felszámolni, és ez meg is fog történni – írja keddi cikkében Boris Johnson.
A brit miniszterelnök szerint a hatalmas orosz szénhidrogénkészlet Putyin erőssége, de egyben gyengesége is, hiszen Oroszország nemigen gyárt olyasmit, amit a világ többi része meg akarna tőle vásárolni.
Ha a világ véget tud vetni a függőségnek az orosz nyersolaj- és földgázszállításoktól, azzal megfoszthatja Putyint pénzforrásaitól, de ez a stratégia csak akkor lehet igazán működőképes, ha ezt mindenki megteszi – írja Johnson.
A brit miniszterelnök hozzáteszi: el kell fogadni, hogy ez fájdalmas folyamat lesz, de csak az orosz szénhidrogénfélék vásárlásának beszüntetésével lehet Putyint rákényszeríteni az agresszió befejezésére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.
Johnson szerint Nagy-Britannia minden olyan technológiát ki fog aknázni, amely a megújuló energiaforrások használatát segíti, de olyan energiaforrásra is szükség van, amely akkor is rendelkezésre áll, ha nem süt a nap és nem fúj a szél.
Éppen ezért eljött az ideje annak, hogy „új, nagy tétek egész sorát tegyük fel a nukleáris energiára” – fogalmaz kedden megjelent cikkében brit kormányfő, hangsúlyozva: olyan fejlesztési stratégiára van szükség, amelyben a kis reaktorok és a nagy erőművek egyaránt megférnek.

ENSZ-főtitkár: a háború Damoklész kardjaként lebeg a világgazdaság felett

Az ukrajnai háború „Damoklész kardjaként” lebeg a világgazdaság felett – jelentette ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára. António Guterres szerint a szegény fejlődő országokban az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyaárak ugrásszerű emelkedése következett be az ukrán-orosz konfliktus miatt, ugyanis „Oroszország és Ukrajna a világ napraforgóolaj-ellátásának több mint felét, illetve a világ búzakészletének körülbelül 30 százalékát adja”.

Guterres kiemelte, hogy 45 afrikai és más kevésbé fejlett ország importálja búzájának legalább egyharmadát Ukrajnából és Oroszországból, további 18 ország pedig a készleteinek több mint 50 százalékát szerzi be tőlük. „Ez a helyzet a legszegényebb országokat sújtja, emellett a politikai instabilitás és a nyugtalanság magvait veti el világszerte” – számolt be róla a Sky News.

Zelenszkij: kedden folytatódnak a béketárgyalások

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy kedden folytatódnak a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között.

Hangoztatta: az ukrán fél célja továbbra is az, hogy a háború „tisztességes békemegállapodással” véget érjen.

Az ukrán hadsereg szerint visszaverték a Mariupol elfoglalására tett orosz kísérletet

Az ukrán hadsereg közölte, hogy visszaverték az orosz kísérletet, amely Mariupol kikötőváros ellenőrzésének átvételére irányult – írták a SkyNews cikkében.

Az ukrán vezérkar közleményében azt írta, hogy az orosz erők veszteségek elszenvedése után visszavonultak.

Újabb Oroszország-ellenes szankciócsomagot fogadott el az Európai Unió

Immár a negyedik uniós szankciós csomagról döntöttek. A soros uniós elnökséget ellátó franciák közölték Twitter-üzenetben, hogy az uniós nagykövetek tanácsa egyhangúlag támogatta a szankciók kiterjesztését, és a szankciós listára felvették Roman Abramovics orosz oligarchiát. Mellette persze több orosz milliárdos és olyan cég is felkerült a tiltólistára, akik és amelyek összefüggésbe hozhatók az ukrajnai offenzívával.

A teljes listát hamarosan közzéteszik az unió hivatalos oldalán. Abramovics esetében a szankció úgy szól, hogy befektetéseit, pénzeszközeit le lehet foglalni, illetve be lehet fagyasztani, és nem léphet be az Európai Unió területére – írja az Aljazeera.

A BBC szerint bár a részleteket hivatalosan nem közölték, az Európai Unió várhatóan: megtiltja a luxuscikkek exportját Oroszországba, megtiltja a vas- és acélágazat kulcsfontosságú áruinak oroszországi importját, az orosz energiaszektorba irányuló európai befektetések betiltása is várható – de források szerint van néhány kivétel.

Egy uniós diplomata azt mondta a csatornának, hogy egyes tagállamok között egyre nyilvánvalóbb „szakadás” van kialakulóban, mondván, hogy Lengyelország és a balti államok több és erősebb szankciókat akarnak, míg az olyan országok, mint Németország, Olaszország, Magyarország és Bulgária egy „konzervatívabb” megközelítést részesítenek előnyben. A részletek keddre várhatóak.

Itt tartott hétfőn az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!

Fotó: Twitter/War in Ukraine 2022