Márki-Zay háborúja – egy telefonhívás margójára

Vajon ki venné komolyan azt az embert a nemzetközi politikában, aki már a saját szövetségesei előtt is lejáratta magát? Vajon ki venné komolyan az a politikust, aki a parlamentből a nyilvánosság előtt akarná telefonon felhívni mondjuk a francia elnököt vagy a német kancellárt?

Márki-Zay Péter ismét előadta az ingyencirkuszt. Miután megkapta a kritikát, hogy képtelen érdemi fejlesztést hozni Vásárhelyre, s képtelen az ehhez szükséges kooperációra a térség országgyűlési képviselőjével, a közgyűlés nyílt ülésén – élő adásban – játszotta el nagyjelenetét. Kihangosítva a telefont felhívta Lázár Jánost, majd durcás kisfiút alakítva megállapította, hogy az országgyűlési képviselő nem vette fel neki. (Nahát! Minő meglepetés, a parlamentben épp ekkor zajlott a köztársaságielnök-választás…) De vajon mire jó ez a bohóckodás, és ki az akadálya az együttműködésnek?

Lapunk szerint minden vásárhelyinek érdemes elgondolkodnia azon, vajon mennyit használ a városnak egy olyan polgármester, aki kínjában már azt bizonygatja a közgyűlésen, hogy sem a minisztériumokban, sem a forrásokat kezelő hatóságoknál nem beszél vele senki, de még az országgyűlési képviselő sem veszi fel neki a telefont. Ugyanez a polgármester négy éve arra építi fel a teljes működését, hogy a kormányt és a képviselőt szidja, szapulja. Egy átlagos fórumán közel hatvanszor emlegeti Lázár nevét, minden létező hazugsággal támadja, miközben a haveri alpolgármesterét kizavarja a Facebookra, siránkozzon már egy sort azon, hogy Lázár nem ül ott mellette a közgyűlésen. Ez egy bátor ember? Vagy inkább egy tehetetlen, a saját csapdájában vergődő városvezető, aki egyetlen politikai terméke, azaz a Fidesz gyalázása miatt már teljesen ellehetetlenítette magát polgármesterként. És elhiteltelenítette magát politikusként…

Félreértés ne essék, lehet kritizálni az ellenfelet! A politika, a demokrácia az ellentétes nézetek ütköztetéséről szól. De az, amikor ez teljesen személyeskedővé, alantassá és öncélúvá válik, már nem politika, csupán egy demagóg kampány. Ebben vergődik Hódmezővásárhely immár négy éve.

Elhisszük, hogy Márki-Zay szívből gyűlöli a Fideszt. Látjuk azt is, hogy Lázár Jánossal sem éppen jó a viszonya, perben is álltak, a városvezetőt jogerősen bűnösnek ítélték rágalmazás miatt. De van Márki-Zayn kívül még egy ember, aki profitál ebből ebben a városban? Aligha. Mert mostanra már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az ostoba és meddő lázározásból Vásárhelyen semmi sem épült és épül.

Éppen ezért egyszerre volt szomorú, szánni való, másrészt tanulságos, ahogyan a fejlesztések hiánya miatt magyarázkodó Márki-Zay kétségbeesetten, élő adásban hívogatja Lázár Jánost; miközben ő Vásárhely polgármestere! Büszkék lehetünk rá.

Amúgy gondoljunk csak bele, képzeljük el, mit tenne miniszterelnökként; ki venné ezt az embert komolyan a nemzetközi politikában, mikor már idehaza a saját köreiben, a saját politikai szövetségesei előtt is leírta magát? Szinte látjuk magunk előtt a szürreális jelenetet, ahogyan magyarázkodik, hogy bár ő a kormányfő, de valójában nem ő miatta sodródott akár háborúba az ország, erről Emmanuel Macron, Martin Scholz vagy Vlagyimir Putyin tehet. Még az is lehet, hogy valamelyiket megpróbálná felhívni a parlament nyílt üléséről, az élő közvetítés közepette. A telefonja persze válasz nélkül, Magyarország viszont bajban maradna…