Az orosz-ukrán háború 17. napja – FRISSÜL

Immár tizenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

A segélyszervezetek folyamatosan segítik a menekülteket

A segélyszervezetek folyamatosan segítik a határon innen és a határon túl is az ukrajnai menekülteket.

Az Ökumenikus Segélyszervezet az MTI-nek szombaton küldött közleményében kiemelte: már helyi családok által befogadott menekülteket is támogatnak a határ közeli településeken.
Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai és önkéntesei, a Katolikus Karitász helyi segítőpontjával szoros együttműködésben, továbbra is azonnali segítséget nyújtanak a Barabásra érkező menekülteknek. Az elmúlt napokban több száz menekült Záhonyra szállítását is segítették – tették hozzá. A szervezet munkatársai az Ukrajnából érkező és Barabáson áthaladók segítése mellett, az összes menekülteket befogadó helyi családdal folyamatosan kapcsolatban állnak. A családokat napi rendszerességgel hidegélelemmel, hetente többször pedig főzéshez szükséges alapanyagokkal látják el – írták.
Az Ökumenikus Segélyszervezet helyben dolgozó önkéntesei és munkatársai folyamatosan felmérik és kielégítik a szomszédos települések igényeit is. Gelénes, Vámosatya, Tiszaszalka és Csaroda falvakban számos olyan befogadó családnál laknak ukrán vagy kárpátaljai magyar menekültek, akiknek szintén élelmiszerre és higiénés eszközökre van szükségük – tudatták. Emlékeztettek: az Ökumenikus Segélyszervezet Kárpátalján is több közösségi szállón és családoknál lakó menekültek élelmezését is segíti. A háború kezdete óta több kamionnyi élelmiszer és higiénés szerekből álló adományt szállított a háború elől menekülő családok ellátásáért a határ menti régióba. Eközben folyamatosan működteti segítő pontjait a határ mindkét oldalán, a beregsurányi határátkelő ukrajnai oldalán, illetve a magyarországi Barabás településeken is. Debreceni, miskolci és budapesti intézményeiben krízis szálláshelyeket alakított ki, a fővárosban pedig további szállásokat támogat. Mint írták, a segélyszervezet 1353-as adományvonalának hívásával 250 forinttal lehet támogatni a bajbajutottakat. A szervezet pénzadományokat is fogad a www.segelyszervezet.hu oldalon, illetve az 11705008-20464565 számlaszámon is.
A Baptista Szeretetszolgálat közleményben tudatta, hogy pénteken 12 tonna segélyszállítmányt juttatott el Kárpátaljára.
Mint írták, a háború első napjától juttatnak el adományokat Kárpátaljára a kialakult élelmiszerhiány enyhítésére. Ennek részeként pénteken a szeretetszolgálat hét teherautója kelt át a határon, és a héten további három tonna rakományt is vittek partnerszervezeteiknek.
Az adományok leginkább tartós élelmiszerből, konzervekből, tésztából, cukorból, édességből, üdítőből, higiéniai termékekből és takarókból álltak – írták.
Emlékeztettek: az ukrajnai menekültek megsegítésére továbbra is várják az adományokat a www.baptistasegely.hu/adományozas linken, a 1355-ös baptista segélyvonal 300 forintot érő hívásával vagy a 10918001-55555555-55555555 bankszámlaszámra utalással.

Kovács Zoltán: egy emberként segít Magyarország a menekülteken

Egy emberként segít Magyarország, a magyar civilek és a megfelelő szervezetek abban, hogy az ukrán-orosz háborúból érkező menekülteket el tudják látni és gondjukat tudják viselni – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a barabási segítségponton.

Kovács Zoltán a helyben tevékenykedő Ökumenikus Segélyszervezet képviselőivel, a kormányhivatal, a honvédség és a rendőrség helyi és országos tisztségviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, „sajnálattal, de ki kell mondani”, hogy a méreteit, az ellátott emberek számát, a jellegét és összetettségét tekintve a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb humanitárius segélynyújtó akció zajlik jelenleg Magyarországon.
Az államtitkár nemzetközi értelemben is mértékadónak nevezte azt, ami itt történik, közlése szerint az elmúlt több mint két hétben közvetlenül a magyar-ukrán határszakaszon közel 180 ezren érkeztek Magyarországra, teljes számuk azonban a Romániából érkezőkkel együtt már a 360 ezret is meghaladja.
„Ez közelíti azt a nagyságrendet, amelyet 2015-ben a déli határszakaszon, a migrációs válság során tapasztaltunk” – tette hozzá államtitkár.
Kovács Zoltán elmondta, továbbra is mindenki készen áll és minden eszköz adott a segítségnyújtáshoz, de mivel a menekültek száma várhatóan tovább fog emelkedni, hosszútávra kell berendezkedni, ezért „az elszántság nemhogy csökken, hanem növekszik itt a terepen”.
Az államtitkár arról beszélt, a 1357-es segélyvonalon segítségével közel 700 millió forint felajánlás gyűlt össze, amiből 450 millió forint már el is ért a segítségpontokra.
A magyar emberek és Magyarország biztonságának garantálása az első, az itt lévő honvédségi rendőrségi és közigazgatási szakemberek mindent megtesznek azért, hogy ez így maradjon – hangoztatta Kovács Zoltán, megerősítve, mindent megtesznek azért, hogy a háború elől Magyarországra menekülők minden segítséget megkaphassanak.

Ukrán tisztségviselő szerint az orosz erők „álnépszavazást” terveznek Herszon elszakadásáért

Az orosz megszálló erők „álnépszavazást” tartanának Herszon kikötővárosában, hogy újabb szakadár régió jöjjön létre Ukrajna területén – állította a városi tanács elnökhelyettese szombaton.

Szerhij Hlan a közösségi médiában azt írta: egy újabb szakadár köztársaság kikiáltásával a térség „egy reménytelen lyukká válna élet és jövő nélkül”. Az orosz csapatok március elején elfoglalták Herszont, de a városban azóta is gyakoriak a megszállók elleni tüntetések.

Szerhij Hlan arra szólította fel a Herszon megyei lakosságot, hogy ne vegyenek részt „a megszállók által szervezett szavazáson”.

Teljesen megsemmisült egy város az ukránok szerint

A stratégiai szempontból fontos, Ukrajna keleti részén, Donyeck megyében lévő Volnovaha városa teljesen megsemmisült a pénteki éjjeli rakétatámadás után – jelentette Pavlo Kirilenko, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetője.

Ilja Ponomarenko, a Kyiv Independent hírportál tudósítója a Twitterén közölt bejegyzésben elbúcsúzott szülővárosától.

„A szülővárosom, Volnovaha mint emberlakta település megszűnt létezni. Oroszország teljesen elpusztította a donyecki régió egyik gyorsan fejlődő, oroszok által lakott városát. 1881-2022. Nyugodj békében, édes régi szülővárosom” – olvasható a posztban.

My hometown Volnovakha has ceased to exist as a human settlement.
Russia has completely destroyed a rapidly developing, 100% Russian-speaking city of Donbas.
1881-2022.
Rest In Peace, my sweet old hometown. pic.twitter.com/8H7jjg2xvQ

— Illia Ponomarenko ?? (@IAPonomarenko) March 12, 2022

Zelenszkij: kész vagyok tárgyalni Putyinnal, akár Izraelben

Sajtótájékoztatót tartott szombaton Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol a sajtó képviselőinek elmondta, hogy csakis egy tűzszüneti megállapodás után lehet szó arról, hogy leülnek békéről tárgyalni az oroszokkal – írja a BBC. Az ukrán elnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy hajlandó volna megbeszéléseket folytatni Vlagyimir Putyinnal, és azt is hozzátette, hogy szó volt róla, hogy egy ilyen találkozó létrejöhetne Jeruzsálemben Naftali Bennett izraeli miniszterelnök közvetítésével.

A sajtótájékoztatón Zelenszkij beszámolt arról is, hogy az orosz invázió eddigi 17 napja alatt mintegy 1300 ukrán katona halt meg, azonban a portál hozzáteszi, hogy ezt a számot a BBC egyelőre nem tudja független forrásokból alátámasztani. Nyugati szakértők egy pénteki becslése alapján az oroszok olyan 6000 embert veszíthettek eddig Ukrajnában.

Csak pénteken 5-600 orosz katona adta meg magát az ukrán fegyveres erőknek – jelentette be Zelenszkij, ugyanakkor a BBC itt is kiemeli, hogy ezt az adatot sem tudják független forrásokból megerősíteni.

Az ukrán elnök azt mondta, 100 százalékig biztos benne, hogy nyerni fognak. Mint mondta: „Az orosz katonák csak akkor tudják bevenni Kijevet, ha szőnyegbombázást hajtanak végre, és mindannyiunkat elpusztítanak”.

Légiriadót hirdettek Kijevben, súlyos bombázásokra készülnek

A Kijevi Városi Államigazgatás hivatalos csatornáján írta a Telegramon, hogy légiriadót hirdetnek Kijevben. Mindenkit arra kérnek, hogy menjenek menedékbe – így az Origo.hu.

Macron azonnali tűzszünetet követelt

Végre kiderült, miről beszélt ma az orosz és a francia elnök, valamint a német kancellár!

Vlagyimir Putyin 75 perces telefonbeszélgetést folyatott Emmanuel Macronnal és Olaf Scholz német kancellárral szombaton – közölte Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. Putyin az egyeztetés során tájékoztatta Macront és Scholzot az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokról, míg a francia elnök azonnali tűzszünetre szólította fel az orosz vezetőt. További részleteket nem árulnak el a szombati megbeszélésekről.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szombaton kora délután kiadta friss térképét, melyen bemutatja az Ukrajnában zajló orosz hadműveleteket, előrenyomulásokat. Íme!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ICBvnseRb4

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/kMu26GBH35

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 12, 2022

A németek és a franciák is tovább hívogatják Putyint

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonbeszélgetést kezdett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború miatt – közölte szombaton a francia elnökség a Reuters beszámolója alapján. A megbeszélések részletei egyelőre nem ismertek.

A Gazprom továbbra is a szerződésnek megfelelően szállítja a gázt

A nyugati szankciók és a szállítás befagyasztásával kapcsolatos orosz fenyegetések ellenére a földgáz továbbra is a szerződéses mennyiségben áramlik a tranzitországon, Ukrajnán keresztül Európába – írja az MTI.

Szombaton ismét a szerződésben rögzített 109,5 millió köbméteres mennyiséget pumpálnak át a vezetéken – közölte Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz állami energetikai vállalat szóvivője a TASZSZ hírügynökséggel. A fennálló szerződések értelmében a Gazprom évente 40 milliárd köbméter gázt szállít a csővezetéken.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban azt mondta, a Nyugat által bevezetett szankciók ellenére nem állítják le az olaj- és gázszállításokat.

Az oroszok katonai célpontnak tartják a nyugati fegyverszállítmányokat

Oroszország legitim katonai célpontnak tekinti azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei küldenek Ukrajnába – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Rjabkov szerint ezt az amerikai fél számára is világossá tették – írta a Fox News.

Rjabkov arról is beszélt, hogy a nyugati szankciók példátlan kísérletnek minősülnek arra, hogy az orosz gazdaság különböző ágazatait teljesen befagyasszák, Oroszország azonban kimérten fog cselekedni, úgy, hogy ne ártson saját magának.

Hozzátette: Oroszországnak nem áll szándékában kiutasítani a nyugati médiát és a vállalkozásokat, és úgy fogalmazott: „nem fogjuk eszkalálni a helyzetet”.

Az orosz csapatok bevették Mariupol külterületét

Az ukrán hadsereg nemrég közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták Mariupol keleti külterületét – írta a Sky News. A stratégiai jelentőségű délnyugati kikötővárost már több mint egy hete ostromolják az orosz erők, a városban pár nappal ezelőtt megszűnt az áram- és a vízellátás is, illetve nincs fűtés sem. Mariupolból eddig többször is megkísérelték a civil lakosság kimenekítését, de az rendre meghiúsult, ami miatt Oroszország és Ukrajna egymást okolja.

Vöröskereszt: romlik a helyzet Mariupolban, vészesen fogynak a készletek

A Nemzetközi Vöröskereszt a Twitterén számolt be az ukrajnai Mariupol városában uralkodó állapotokról. E szerint a szervezet mariupoli épülete jelenleg 65 embernek nyújt menedéket, azonban az ottani helyzet egyre rosszabbodik, ugyanis vészesen fogy az étel, nincs villany, meleg víz és gáz, amiatt a fűtés sem működik. A hideg miatt sokan betegednek meg.

„Jelenleg azt sem tudni, hogy meddig lesz elég az étel. Valamennyit össze tudtunk még szedni a lebombázott házakból, de ezek a készletek valószínűleg már csak pár napig tartanak ki. A gyerekeknek már nincs ennivalójuk, a cukorbetegek és a daganatos betegek pedig nem jutnak gyógyszerhez” – jelentette a Vöröskerszt.

Our colleagues in #Mariupol are taking shelter in our office.

This is how one described the situation ?

— ICRC (@ICRC) March 12, 2022

A Premier League megfosztotta Abramovicsot a Chelsea klubigazgatói posztjától

Megfosztotta szombaton a Premier League Roman Abramovicsot a londoni Chelsea futballklub igazgatói tisztségétől.

Az angol labdarúgó bajnokságok legfelsőbb osztályának rövid közleménye szerint a klubigazgatói tisztség ellátásának jogosultságát megvonó diszkvalifikációs döntés előzménye az, hogy a brit kormány a minap szankciókat léptetett érvénybe a Chelsea orosz tulajdonosa ellen.
A Premier League igazgatótanácsa szombati bejelentésében hangsúlyozza: a Chelsea az Abramovics klubigazgatói tisztségét érintő döntés után is folytathatja edzéseit és lejátszhatja soron következő mérkőzéseit, mivel ezt a brit kormány által külön kiadott, május 31-ig érvényes engedély lehetővé teszi.
A brit kormány a héten több orosz oligarcha ellen jelentett be szankciókat az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.
Köztük volt Roman Abramovics, aki 2003 óta a Chelsea tulajdonosa, és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója.
A büntetőintézkedések alapján London mindegyikük nagy-britanniai vagyoneszközeit befagyasztotta, megtiltotta, hogy beutazzanak az országba, és azt is, hogy brit állampolgárok vagy vállalatok üzleti kapcsolatra lépjenek velük.
A Chelsea számára a kormány külön egyedi engedélyt adott ki, hogy a klub továbbra is játszhasson mérkőzéseket, és „a futballhoz kötődő egyéb tevékenységeket is végezhessen”.
Mivel azonban a londoni futballklub is Abramovics befagyasztott nagy-britanniai vagyoneszközei közé tartozik, egyelőre lekerült a napirendről a Chelsea eladása, amelynek tervét az orosz tulajdonos a múlt héten jelentette be.
Brit sajtóértesülések szerint ugyanakkor az eladási folyamat újraindulhat, ha a brit kormány biztosítékokat kap arra, hogy a tranzakcióból származó bevételhez Abramovics nem jut hozzá.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság értesülése szerint elérheti a húszat azoknak a hiteles befektetőjelöltnek a száma, akik érdeklődnek a Chelsea megvásárlása iránt.
Abramovics az egyik leggazdagabb olyan orosz nagybefektető, akinek jelentős brit üzleti érdekeltségei vannak, jóllehet már évek óta nem tartózkodik életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap, amely 1989 óta minden évben összeállítja listáját – Rich List – a Nagy-Britanniában élő, illetve a brit gazdaságban aktív ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonáról, 2021-re vonatkozó legutóbbi rangsorában 12,1 milliárd fontra (5500 milliárd forintra) taksálta Abramovics vagyonát.
A Chelsea tulajdonosa – aki az 1990-es években olajüzletekből gazdagodott meg – a Rich List 2021 szerkesztői szerint egy év alatt csaknem kétmilliárd fonttal gyarapította vagyonát, és négy hellyel előrelépve a nyolcadik helyen állt az ezres mezőnyben.

Kijevi források már a végjátékon gondolkodnak

Alekszej Aresztovics, a Biztonsági Tanács vezetőjének tanácsadója úgy véli, nem valószínű, hogy Oroszország nukleáris fegyvert fog bevetni Vlagyimir Putyin elnök fenyegetése ellenére. Ugyanakkor a taktikai nukleáris fegyvereket egy „erős légicsapáshoz” hasonlította. Hozzátette: a héten rengeteg ilyen légicsapást hajtottak végre.

„Ha atomfegyvert használnak, akkor olyan szankciókat szabnak ki rájuk, amelyek két napon belül elpusztítják őket. Úgy gondolom, hogy ezután Putyin a saját környezetéből egy tarkógolyóval fogja végezni” – idézi Aresztovicsot az Unian az Index összefoglalója szerint.

Belarusz csapatmozgások Ukrajna határainál

A belarusz védelmi miniszter első helyettese, Viktor Hulevics vezérőrnagy szerint Belarusz déli határán öt zászlóalj és harcászati csoport tartózkodik a határőrséggel együtt. A katonaság állítólag felderítéssel, járőrözéssel, biztonsági feladatokkal és védekezéssel fog foglalkozni a közutakon – írja az Unian.

Az ukrán hírszerzés többször jelentette, Belarusz kész bekapcsolódni az oroszok fegyveres inváziójába, tegnap konkrétan azt várták, hogy pénteken 21 óráig meg is történik ez. Szerencsére nem történt meg, egyelőre…

A belarusz fegyveres erők vezérkari főnöke, Viktor Gulevics viszont azt mondta, az országa továbbra sem tervez csatlakozni Oroszországhoz az Ukrajna ellen indított háborúban. Küldenek ugyan csapatokat a határhoz, de állítása szerint csak a már ott tartózkodó katonák leváltására.

Zelenszkij: évtizedek óta nem látott veszteségeket szenvednek az oroszok

Újabb videós beszédet tett közzé Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ebben azt mondta, az orosz erők az elmúlt évtizedek legnagyobb veszteségét szenvedik el az Ukrajna ellen indított háborúban. Állítása szerint az ukrán erők eddig 31, egyébként jellemzően 6-800 fős orosz taktikai zászlóaljcsoportot (BTG) tettek harcképtelenné. Követelte továbbá az elrabolt melitopoli polgármester azonnali szabadon bocsátását.

Conte nem tartja igazságosnak az orosz sportolók kizárását

Antonio Conte, a londoni Tottenham futballcsapatának vezetőedzője úgy véli, igazságtalan az oroszok kitiltása a nemzetközi sportéletből.

Az olasz szakember a Press Association hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, véleménye szerint a politika nem érintheti a futballt és általában a sportot.
„Nagyon szomorú, hogy ez a súlyos helyzet hatással van a futballra és az egész sportvilágra, és együttérzek az orosz sportolókkal, akiket felfüggesztenek a versenyekről. Szerintem ez igazságtalan” – jelentette ki Conte.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportági szövetségeknek, hogy az Ukrajna ellen viselt háborúja miatt akadályozzák meg Oroszország és az inváziót támogató Fehéroroszország sportolóinak nemzetközi versenyeken való részvételét.

Oroszország állítólag készen áll fegyverzetkorlátozási tárgyalások megkezdésére az Egyesült Államokkal

A CNN azt írja: Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte, Oroszország készen áll a fegyverzetkorlátozási tárgyalások újraindítására az Egyesült Államokkal.

Az amerikai sajtóorgánum az RIA hírügynökségre hivatkozva idézi Rjabkovot, aki kijelentette, hogy Moszkva és Washington továbbra is állandó kapcsolatban áll egymással, de a Kreml nem látja annak jelét, hogy Washington kész lenne folytatni a párbeszédet Ukrajnáról. Hozzátette azonban, mivel a helyzet gyökeresen átalakult, már nem érvényesek hogy azok a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatok, amelyeket Oroszország korábban küldött az Egyesült Államoknak és a NATO-nak.

Ukrán hírszerzés: csak két ember akar háborút Oroszországban

De ők nagyon. És egyelőre úgy tűnik, ez sajnos bőven elég…

Oroszországban csak Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter támogatja a teljes körű háború folytatását Ukrajnával – jelentette az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov.

„Nagy problémák adódtak Oroszország katonai-politikai vezetésén belül. Valójában már csak ketten vannak, akik közvetlenül a háború folytatása mellett állnak. Mindenki más megpróbálja megállítani” – idézi a vezetőt az Unian hírügynökség az Index friss jelentése szerint.

Rakéták értek egy repülőteret Kijevtől délre

Orosz rakéták találtak el egy Kijevtől délre fekvő ukrán katonai repülőteret – jelenti a BBC.

Vaszilkiv polgármestere elmondta, hogy a támadás tönkretette a kifutópályát és egy üzemanyagraktárt, valamint robbanásokat okozott egy lőszerraktárban.

Tüntetnek Melitopolban az elrabolt polgármester miatt

Mint megírtuk, a térfigyelő kamerák által rögzített felvételek szerint az oroszok elrabolták Melitopol polgármesterét. Az esetet maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bejelentette péntek éjjel Ivan Fedorov elrablását.

A város lakói szombaton az utcára vonultak tüntetni, a polgármesterük szabadon engedését követelik.

Hundreds of locals in occupied Melitopol came out this am to protest against the reported kidnapping of their mayor by Russian forces. Photo: Ukrainian president office pic.twitter.com/11CEPwnCF1

— Oliver Carroll (@olliecarroll) March 12, 2022

Csernyihivben se fűtés, se áram, se víz…

Egyre rosszabb a helyzet a folyamatosan bombázott, az orosz erők által teljesen körülzárt észak-ukrajnai városban, Csernyihivben. A BBC beszámolója szerint a háború előtt 300 ezer lakosú város nagy részében már nincs gáz, villany és víz.

Kárpátalján is légiriadó volt szombat reggel

Hírfolyamunkban beszámoltunk róla, hogy több ukrajnai városban légiriadó volt szombat reggel. A karpatalja.ma közlése szerint a háború alatt első alkalommal Kárpátalján is megszólaltak a szirénák, a riadó csaknem két órán át tartott, 4:40-től 6:30-ig. Támadás viszont szerencsére nem történt a térségben.

Közel 1,6 millió ukrán menekült Lengyelországba

Közel 1,6 millió ember menekült Ukrajnából Lengyelországba a háború kezdete óta – írták a BBC brit hírportál cikkében a lengyel határőrség közlésére hivatkozva.

A feltételezések szerint nem mindegyik menekült tartózkodik jelenleg Lengyelországban. Maciek Duszczyk, a Varsói Egyetem rektorhelyettese becslése szerint körülbelül egymillió menekült maradt az országban.

A menekültek közül sokan a nagyvárosokba mentek a jobb munkalehetőségek és szolgáltatások reményében. A varsói és krakkói helyi hatóságok azt mondják, hogy már nagy nehézségeket okoz számukra az újabb érkezők befogadása.

BRFK: mintegy négyezer menekültet fogadtak pénteken a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől pénteken 3936 ember, köztük 1170 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombaton a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 51 ember, köztük 30 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Megindulhattak az orosz szárazföldi erők Kijevnél

Az orosz csapatok eddig 3491 ukrán katonai infrastrukturális létesítményt semmisítettek meg Ukrajnában – írja a The Guardian, Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének szombati bejelentésére hivatkozva. Konasenkov a Reuters jelentése szerint közölte, hogy az orosz erők „széles fronton” folytatják az offenzívát.

Ukrán és nyugati források ezt egyelőre nem erősítették meg, a Sky News a brit védelmi minisztérium jelentésére hivatkozva ugyanakkor azt írja, az oroszok előrenyomultak Kijevnél, a támadó szárazföldi erők már 24-25 kilométerre vannak a város központjától.

A brit hírszerzés szombat reggeli jelentése arról beszámol, hogy a Kijev felé északról nyomuló, több mint 60 kilométeres orosz konvoj feloszlani látszik, feltehetően a város bekerítését célzó művelet céljából, valamint azért, hogy a továbbiakban ne kínáljon könnyű célpontot az ukrán honvédőknek.

A Hirado.hu hozzátette: ukrán források szerint az orosz bombázások miatt két olajtároló is kigyulladt Kijev mellett, az egyik a fővárostól 36 kilométerre fekvő Vaszilkiv légi bázisánál, a másik egy Krijacski nevű falunál. A helyi katasztrófavédelem pedig egy fagyasztott élelmiszereket tároló raktárépületet ért találatról adott jelentést. A Sky News a Maxar műholdképeivel illusztrálva beszámolóját mindeközben arról ír, hogy Kijev közelében lakóházak is égnek, más felvételek az orosz tüzérség intenzíven ágyúzását mutatják.

Találat ért egy nukleáris kutatóintézetet és az állatkertet is Harkivban

Találat ért egy nukleáris kutatóintézetet a kelet-ukrajnai Harkivban. Az épület fala és ablakai is megrongálódtak a támadásban, azonban a nukleáris anyagokat tartalmazó központi rész a kutatók szerint sértetlen maradt. Találat érte a város állatkertjét is, ahol két dolgozó életét vesztette. A helyi hatóságok szerint a várost ért támadásokban már több mint 170 civil vesztette életét – közölte az M1 Híradó.

A NATO csapatokat küld Norvégiába

A NATO bejelentette, hogy március 14-én, hétfőn csapatokat küld Norvégiába – írja a BBC News. A brit hírportál úgy tudja, a várakozások szerint 27 ország mintegy 30 ezer katonája, 200 repülőgépe és 50 hajója vesz részt a NATO-csapatok idei legnagyobb, Cold Response (Rideg válasz) elnevezésű hadgyakorlatán.

A tájékoztatás szerint a harci manőverek lehetővé teszik a nyugati nemzetek számára, hogy hideg égövi körülmények között – Norvégia Északi-sarkvidéki területén –, földön, tengeren és a levegőben egyaránt fejlesszék harci képességeiket.

A várhatóan április 1-jén véget érő hadgyakorlatot az orosz határtól néhány száz kilométerre tartják. A BBC rávilágít, hogy a nagyszabású összehangolt művelet végrehajtásáról már az orosz támadás előtt döntött a NATO, ám az ukrajnai háború miatt már kiemelt jelentőséggel bír a nyugati szövetségesek számára.

Bombáztak Dnyipróban is

Dnyipro egyike volt azoknak a nagyvárosoknak, amelyet érintettek az orosz bombázások szombat hajnalban. A város polgármestere, Borisz Filatov szerint Ukrajna légvédelmi rendszerei sikeresen visszaverték a támadást, nincsenek áldozatok.

Egy hotelt lőttek szét Csernyihivben

Az ostromlott Csernyihivben, a város szívében az oroszok lebombázták a település egyik jellegzetességét, az Ukrajina hotelt.

Szerhij Sumilo, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrajna Történeti Intézetének kutatója közösségi oldalán azt írta: az orosz megszállók szándékosan bombázzák és rombolják le a békés polgári épületeket és a városi infrastruktúrát – kórházakat, iskolákat, óvodákat, könyvtárakat, szállodákat, stadionokat, lakó többszintes épületeket. „A több mint 1300 éves történelmű ősi város céltudatos és tervezett pusztítása zajlik” – fogalmazott.

Sok ukrán városban légiriadó volt szombat reggel

Számos ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák szombaton kora reggel, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől – jelentette a helyi média. A beszámolók szerint légiriadó volt Kijevben, az attól nyugatra lévő Zsitomirban, a nyugati Lvivben (Lemberg), Odesszában, Harkivban és Szumiban is.

Air raid sirens again sounding out in Lviv, western Ukraine pic.twitter.com/AzO4p7AXzP

— Deborah Haynes (@haynesdeborah) March 12, 2022

Műholdfelvételek alapján az amerikai hírszerzés már előző nap arról számolt be, hogy a Kijev környékére vezényelt orosz erőket átcsoportosították, és szétszóródott a térségben veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj, ami egy készülő támadásra utalhat.

Szumi körzeti irányításának egyik vezetője, Dmitro Sivickij a Telegram közösségi oldalon azt jelezte, hogy a városból szombaton civilek kimenekítését tervezik, több humanitárius folyosón. Az evakuálások az előző napokban felemás sikerrel zajlottak, az orosz és az ukrán fél egymást vádolta azzal, hogy egyes folyosókon akadályozzák a szabad mozgást.

Brit hírszerzés: az orosz fegyverek nem kímélik a polgári lakosságot

A brit védelmi minisztérium friss jelentése szerint az orosz légierő elsősorban úgymond „buta” fegyverekre, lövedékekre hagyatkozik, melyek viszonylag pontatlanok és válogatás nélküliek, és használatuk jelentősen növeli a polgári áldozatok valószínűségét.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/Di8gwToXVp

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/6GCXsPCQWa

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 11, 2022

Megkezdődött a csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítása

Ukrajna közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, hogy a szakemberek megkezdték a csernobili atomerőmű külső áramellátásának helyreállítását – adta hírül a BBC hírportál.

Az ukrán tisztviselők szerdán jelezték, hogy a jelenleg orosz csapatok által elfoglalt területet leválasztották az elektromos hálózatról. Később viszont már azt állították, hogy az oroszok „terrortámadást” készítettek elő, amelyet sikeresen meghiúsítottak.

Csernobilban a szakemberek sikeresen előkészítették az erőmű egyik szakaszát csütörtök este, de a hibák továbbra is fennállnak az egyéb helyeken keletkezett károk miatt. Az ügynökség tájékoztatása szerint a munka az 1986-os nukleáris katasztrófa helyszínén, az egykori szovjet intézményen kívül a nehéz helyzet ellenére is folytatódik.

Találat érhetett egy rákos betegeket kezelő kórházat Mikolajivban

Ukrán tisztviselők azzal vádolják Oroszországot, hogy nehéztüzérségi lövedékekkel találtak el egy rákos betegeket kezelő kórházat és több lakóépületet a dél-ukrajnai Mikolajiv városában – adta hírül a Sky News.

A kórház főorvosa, Makszim Beznosenko elmondta, hogy a támadás alatt több száz beteg tartózkodott a kórházban, de egy ember sem vesztette életét. Állítása szerint a lövések megrongálták az épületet és betörték az ablakokat.

Az orosz csapatok fokozták támadásaikat a Kijevtől 470 kilométerre délre fekvő Mikolajiv városa ellen, hogy megkíséreljék bekeríteni a területet.

Uncensored…

This is not Dresden 1945.

This is #Mykolaiv this night.

See what happened in #Ukraine.#UkraineRussianWar #RussiaUkraineConflict #StandWithUkraine #UkraineKrieg #UkraineUnderAttack pic.twitter.com/JTeE7Ez80k

— Ukraine ?? (@PrivateHelpOrg) March 12, 2022

Biden: A NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás a harmadik világháborút jelentené

Joe Biden amerikai elnök Twitter-oldalán szögezte le: A NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás a harmadik világháborút jelentené.

Az elnök megismételte, hogy a NATO minden erejével megvédi a területét, azonban Ukrajnában nem vívhat háborút, mert a közvetlen összecsapás Oroszországgal a harmadik világháborút jelentené, amit mindenképpen el kell kerülni.

Elrabolták az oroszok Melitopol polgármesterét

Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint az oroszok elrabolták a délkelet-ukrajnai Melitopol város polgármesterét, Ivan Fedorovot – írja a BBC.

Fedorov elrablását felvette egy utcai biztonsági kamera. A felvételeken látszik, ahogy egy épületből kilépve több fegyveres, egyenruhás alak elvezet valakit, de az nem látszik jól, hogy kit.

Anton Herascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó korábban azt mondta, hogy Fedorovot a város egyik „válságközpontjából” rabolták el műanyag zacskóval a fején.

Az esetet az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és ukrán tisztségviselők is megerősítették. Az ukrán parlament Twitter-bejegyzése szerint egy tízfős orosz katonai csoport felel az emberrablásért, mivel a polgármester nem volt hajlandó együttműködni az orosz csapatokkal. Az akciót Melitopol városának krízisközpontjában hajtották végre, ahol a Ivan Federov éppen a város ellátási problémáit intézte – fogalmaztak.

Volodimir Zelenszkij késő esti videóüzenetében Fedorovot egy olyan polgármesternek nevezte, „aki bátran védi Ukrajnát és közössége tagjait”.

Modern fegyvereket szállít Oroszország Fehéroroszországba

Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő megállapodtak, hogy Oroszország a közeljövőben a legkorszerűbb katonai felszerelésekkel látja el Fehéroroszországot – írja a fehérorosz állami hírügynökségre, a Beltára hivatkozva az MTI.

A két vezető a Kremlben tárgyalt egymással, és megállapodtak abban is, hogy kölcsönösen segítik egymást azokkal a szankciókkal szemben, amelyeket a nemzetközi közösség szabott ki rájuk. Ez az együttműködés az energiaellátás és a mezőgazdaság területére is kiterjed.

Itt tartott pénteken az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium aktuális hadi térképét mutatjuk!