quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 19. szombat
  -  Emma
Térség

Guanakócsikó született a Szegedi Vadasparkban

2022. március 11.

Guanakócsikó (Lama guanicoe) született a Szegedi Vadasparkban, a jövevény szépen fejlődik, a látogatók is megfigyelhetik a tágas kifutóban, melyet a nagy marákkal (Dolichotis patagonum) osztanak meg a dél-amerikai tevefélék - közölte Veprik Róbert igazgató.

Március elsején látta meg a napvilágot a vadaspark első tavaszi szülötte, egy guanakócsikó. A pár éve összeállt guanakócsapat minden évben egy-egy utóddal bővül.

A szegedi állatkertben mind a négy dél-amerikai teveféle megtekinthető. A két vadon élő faj, a veszélyeztetett vikunya (Vicugna vicugna) és a testesebb guanakó mellett azok háziasított formáival, az alpakával (Vicugna pacos), illetve a lámával (Lama glama) is találkozhatnak azok, akik körbesétálnak a vadaspark dél-amerikai részlegén.

A tevefélék őshazája Észak-Amerika – ahol ma már nem élnek -, onnan terjedtek el Dél-Amerikában és Ázsiában, majd végül Észak-Afrikában is. Az összes fajukra jellemző, hogy rendkívül jól alkalmazkodtak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, silány növényi táplálékkal, kevés vízzel is beérik.

A guanakók sem kivételek, Dél-Peru, Chile, Argentína és Nyugat-Paraguay mérsékelt övi füves pusztáin, sivatagjaiban és az Andok vonulatai között élnek, akár az 5 ezer méteres tengerszint fölötti magasságban is. Fűfélékkel és más növényekkel táplálkoznak.

Hosszú vastag gyapjuk – amely kiváló minőségű, csak a vikunya szőrméjét értékelik magasabbra –  hátukon vörösesbarna, hasukon fehér színű. Testtömegük 115-140 kilogramm, s akár 56 kilométeres óránkénti sebességgel is tudnak futni. Húsukért és szőrükért is vadásszák őket, de számuk az élőhelyek elvesztése miatt is drasztikusan csökken.

A guanakók nappal aktívak, általában családi csapatokban élnek. A számos nőstényből és az utódokból álló csoport élén egy-egy csődör áll, amely elkergeti a csapatból a fiatal, 6-12 hónapos hímeket és a csatlakozni akarókat. A vezérhím védi a csoport területét, amit nagy közös székletkupacokkal jelölnek ki. A fiatal hímek önálló csapatokat is alkothatnak, melyben a játékos verekedés során tanulnak meg harcolni. Az idősebb, magányos hímek egyedül is kóborolnak nőstényeket vagy csoportokat keresve.

A Szegeden született hím guanakót a látogatók is megleshetik a pampa kifutóban. Hosszabb távon ugyan másik állatkertbe kerül, de ebben az évben még a Szegedi Vadaspark lesz az otthona.