Az orosz-ukrán háború 16. napja – FRISSÜL

Immár tizenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben!

Heves bombázások Mikolajivban

Péntek estére az oroszok rendkívül kmolyan támadják a dél-ukrajnai Mikolajiv városát – írja a Sky News a régió kormányzójára hivatkozva. A Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros azért lényeges, mert ha elfoglalják, akkor megnyílik az út a 128 kilométerre fekvő, stratégiailag sorsdöntő fontosságú Odessza felé.

Heavy Russian shelling reported tonight in the city of Mykolaiv in southern Ukraine. pic.twitter.com/3l6sa2GJRl

— Kyle Glen (@KyleJGlen) March 11, 2022

More heavy bombardment of Mikolaiv tonight. Sounds like MLRS and cluster munitions. https://t.co/UlKSyRoGiN pic.twitter.com/xC0kM3DBaC

— Rob Lee (@RALee85) March 11, 2022

Az orosz katonák egyre közelebb kerülnek Kijevhez

Bár korábban arról érkeztek hírek, hogy az oroszok nem voltak képesek előrébb jutni Ukrajna területén, egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő nemrég bejelentette, hogy az orosz erők körülbelül három mérfölddel közelebb kerültek Kijevhez az elmúlt 24 órában – számolt be a Sky News.

Bár napokon keresztül nem haladtak az orosz erők, most már 15 kilométerre tartózkodhatnak a városközponttól. Amellett, hogy az északnyugati úton Kijev felé haladnak, a csapatok két párhuzamos vonal mentén közelednek a fővárostól keletre. Az amerikai hírszerzés szerint egyes csapatok visszafordulhattak az északkeleti Szumi városába, de az nem világos, hogy miért – írja az Index.

A polgári lakosság elleni erőszakkal vádolt ukrán „nacionalistákat” az orosz hadsereg

Felrobbantották ukrán „nacionalisták” a Harkivi Fizikai és Technológiai Intézet egyik épületét, hogy eltüntessék az ott végzett nukleáris kutatások bizonyítékait – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője pénteken Moszkvában.

A tábornok szerint az intézetnek akár 50 alkalmazottja is a romok alatt rekedhetett. Állítása szerin a harkivi művészeti iskola pincéjébe polgári lakosok holttestét rejtették el, akiket azért öltek meg, mert nem támogatták az ukrán rendszert.
Mizincev azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat”, hogy elzárták a polgári lakosok elől a Mariupolból kivezető utakat, a város összes hídját felrobbantották, és az utakat aláaknázták. Állítása szerint fegyveresek járják az utcákat, és válogatás nélkül tüzet nyitnak, hogy otthonmaradásra kényszerítsék a civil lakosságot.
Mint mondta, a donyecki fegyveres alakulatok az erős tűzben nem tudják aknamentesíteni az útvonalakat. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese korábban azt mondta, hogy péntek reggelig csak mintegy 70 ember tudta elhagyni a több mint 400 ezres kikötővárost.
Mizincev tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok megtiltották a polgármestereknek a kapcsolatfelvételt az orosz féllel, egyebek között a humanitárius folyosók ügyében, és aki nem engedelmeskedik, azt „egyszerűen agyonlövik”. Neveket nem említett.
Azt mondta, Izjumból és Lozovojból az ukrán fél hibájából hiúsult meg az evakuálás. A tábornok szerint az ukrán fél pénteken az orosz fegyveres erők által javasolt tíz humanitárius folyosó közül csak kettőt hagyott jóvá, és a maga részéről további négyet javasolt, amelyeket az orosz fél elfogadott.
Mizincev szerint a donyecki „népi milícia” által péntekre elfoglalt Volnovahából a lakosság nem kíván távozni, mert a harcok véget értek. Közölte hogy eddig több mint 1500 tonnányi humanitárius segély érkezett Oroszországból Ukrajnába, ahol több mint 200 „humanitárius akciót” hajtottak végre.
Az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatta a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW), hogy amerikai különleges szolgálatok irányítása alatt álló ukrán radikálisok több forgatókönyvet is készítettek a mérgező vegyi anyagokkal való provokációk elkövetésére, amelyekért Oroszországra kívánták hárítani a felelősséget. A dokumentum szövegét pénteken tették közzé a tárca honlapján.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken vizsgálatot rendelt el a luhanszki „népköztársaságnak” a Moszkva által függetlennek elismert szakadárok által visszafoglalt területein talált tömegsírok ügyében.

Macron: az EU kész újabb nagyhatású szankciókat elfogadni Oroszország ellen

Emmanuel Macron francia államfő pénteken megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat” elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.

„Ha a dolgok folytatódnak katonai téren, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) folytatja a bombázásokat, ostrom alá veszi Kijevet, ha folytatja a háborús jeleneteket, újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is” – jelentette ki pénteken a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóját lezáró sajtótájékoztatón Versailles-ban.
„Készen vagyunk a büntetőintézkedésekre, azokon túl is, amelyeket eddig foganatosítottunk. (…) Semmi sem tilos és semmi nem tabu” – tette hozzá.
Emmanuel Macron megerősítette, hogy az EU a végsőkig támogatja Ukrajnát. Hozzátette: „Folytatjuk a nyomásgyakorlást Oroszországra, folytatjuk a párbeszédet (Olaf Scholz) német kancellárral karöltve”. Jelezte azt is, hogy néhány óra múlva beszélnek ismét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon, a tűzszünet elérése érdekében, valamint kérni fogják az orosz csapatok kivonását Ukrajnából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jelezte, hogy a tagállami vezetőktől mandátumot kapott az orosz gazdaságot sújtó újabb szankciós csomag kidolgozására, ami a negyedik ilyen csomag lesz.
„Ahogy a francia elnök mondta, eltökéltek vagyunk a szörnyű agressziónak megfelelően válaszolni, és határozottak leszünk a válaszunkban” – mondta Ursula von der Leyen. Emmanuel Macron elmondta, hogy szándékosan „őrzi meg a stratégiai kétértelműséget” a jövőbeni szankciókat illetően.
Azt is megerősítette, hogy az Európai Unió előkészíti azon javaslatát, amely alapján 2027-ig leválhat az orosz fosszilis energiákról.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője már reggel jelezte, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta.
A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja.
Az uniós tagországok külügyminiszterei február végén már elfogadtak egy 500 millió eurós támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.
A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, egyebek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára.
Ukrajna olyan felszereléseket kért, mint például légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakéták, amelyekkel sikeresen megfékezhető az orosz harckocsik előretörése Ukrajnában, valamint csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.
Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé.
A francia elnök arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború miatt Európa és Afrika „nagyon mélyen destabilizálódhat élelmezési téren” a következő egy-másfél évben.
„Újra kell értékelnünk a termelési stratégiáinkat az európai élelmezési stratégiánk megvédésére, de Afrikát illetően is, mert különben több afrikai ország is érintett lesz a következő 12-18 hónapban, erre is fel kell készülnünk” – fogalmazott, arra utalva, hogy Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője.
„Érzékeljük, hogy az élelmiszer-ellátásunk, a védelmünk mennyire szuverenitási kérdés. Meg akarjuk választani a partnereinket, és nem akarunk tőlük függni” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Azt is jelezte a francia elnök, hogy a védelmi politika terén „meg kell határozni a szükséges beruházások összegét”. Ezen a területen májusig elkészül az európai stratégia – mondta a francia elnök.
„Az ukránok rendkívüli példát mutatnak bátorságból. Mi nem háborúzunk Oroszországgal, de támogatjuk Ukrajnát” – szögezte le Emmanuel Macron. „Nekünk is ki kell vennünk a részünket, és bátraknak kell lennünk a történelmi döntésekben, és vállalnunk kell azt is, hogy a demokráciánk megvédésének ára van” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen és Macron üdvözölte azt is, hogy London könnyíti a jövő héttől a Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonai számára a brit beutazási és tartózkodási engedély kérelmezését, amelynek hosszadalmas eljárását több európai ország is bírálta.
„Ez jó lépés jó irányban” – mondta az Európai Bizottság elnöke, míg Emmanuel Macron megköszönte London „az első lépését”, jóllehet szerinte „még van teendő”.
London az ukrajnai háború kezdete után indította el családegyesítési programját, s a Nagy-Britanniában élők ukrajnai rokonainak, akik a családegyesítési program keretében csatlakozni kívánnak hozzátartozóikhoz, jövő keddtől nem kell előre lefoglalt időpontokban személyesen megjelenniük a kijelölt vízumkérelem-beadási központokban, amelyeknél a jelenlegi szabályozás alapján még a beutazás előtt biometrikus azonosító adatokkal – például ujjlenyomattal – kell igazolniuk kilétüket, hanem az egész vízumkérelmi eljárás az esetek többségében online felületeken lesz intézhető.
Gérald Darmanin francia belügyminiszter számos alkalommal bírálta Nagy-Britannia „teljesen alkalmatlan válaszát és humanizmusának hiányát” az észak-franciaországi Calais-ban összegyűlt ukrán menekültekkel szemben, akik a La Manche csatorna túloldalára, a Nagy-Britanniában élő hozzátartozóikhoz szeretnének átjutni.

Washington és szövetségesei újabb kereskedelmi szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben

Az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseket tesznek, hogy visszavonják Oroszország „legnagyobb kereskedelmi kedvezményes” (Most Favored Nation, MFN) státuszát, és egyben betiltsák az orosz tengeri termékek, alkoholos italok és gyémántok importját – jelentette be pénteken, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

A lépéshez, amelyet a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportjához (G7) tartozó országokkal és az európai uniós nemzetekkel egyeztettek, kongresszusi intézkedésre lesz szükség, de a törvényhozás mindkét házának képviselői jelezték támogatásukat. Oroszország megfosztása a „legnagyobb kereskedelmi kedvezményes” státusztól megnyitja az utat az Egyesült Államok és szövetségesei előtt, hogy vámokat vessenek ki az orosz áruk széles körére, ami tovább növelné a nyomást a már amúgy is mély recesszió felé tartó gazdaságra.
Ez az összehangolt lépés „újabb megsemmisítő csapást mér az orosz gazdaságra” – fogalmazott az elnök. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy „agresszor, akinek meg kell fizetnie tetteiért” – tette hozzá Biden. „Miközben Putyin folytatja könyörtelen rohamát, az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és partnerei továbbra is szorosan együttműködnek, hogy fokozzák a Putyinra nehezedő gazdasági nyomást, és még jobban elszigeteljék Oroszországot a globális színtéren” – mondta az elnök.
A hivatalos adatok szerint 2019-ben Oroszország volt az Egyesült Államok 26. legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti áruforgalom 28 milliárd dollár értékű volt. Amerika egyebek között nemesfémeket, vasat, acélt és műtrágyát is importál Oroszországból. Ezekre az árukra a jövőben magasabb vámok vonatkozhatnak, amennyiben a kongresszus megvonja Moszkva MFN státuszát.
Az elnök azt is bejelentette, hogy kormánya több orosz oligarchát fog szankcionálni, és a G7-országokkal együttműködésben folytatják az eszközeik lefoglalását. Ezenkívül Biden azt mondta: a G7-országok egyetértettek abban, hogy megvonják Oroszországtól a lehetőséget, hogy hitelt vegyen fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Világbanktól.
„Nem kérhet pénzügyi segítséget a nemzetközi közösségtől, miközben egy olyan háborút folytat, amely éppen a nemzetközi béke és stabilitás alapjait fenyegeti” – fogalmazott az elnök.
Biden elmondta, hogy pénteken ismét beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Mint korábban minden alkalommal, most is elmondtam neki, hogy az Egyesült Államok Ukrajna népe mellett áll, amely bátran harcol országa védelméért” – fogalmazott az elnök.
Zelenszkij a Twitteren azt írta: „Érdemi beszélgetést folytatott” az amerikai elnökkel, akivel értékelték a harctéren kialakult helyzetet, és tájékoztatta Bident az oroszok ukrán civilek ellen elkövetett bűncselekményeiről. „Megállapodtunk a további lépésekről Ukrajna védelmének támogatása, valamint a szankciók fokozása ügyében” – tette hozzá az ukrán elnök.

Harris: Washington szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett

Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni esetleges támadást a NATO egésze elleni támadásként értelmezne – erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben.

Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén Harris rámutatott: azért jött Romániába, hogy megköszönje az ukrán menekülteknek nyújtott nagylelkű segítséget, és megerősítse az Egyesült Államok eltökéltségét abban, hogy megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét.
Ennek bizonyítékaként felidézte: az Egyesült Államok nemrég egy Stryker gépkocsizó zászlóaljat vezényelt a térségbe, így már kétezer amerikai katona védi a NATO keleti szárnyát Romániában.
Megállapította: Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború harmadik hetében semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni a háború befejezéséről. „Ez nem maradhat következmények nélkül”, további szankciókat fog maga után vonni – figyelmeztetett az amerikai alelnök. Hozzátette: Washington kész vállalni, hogy a szankciók következményeként drágul a kőolaj. „Ez a demokrácia ára, de Amerika kiáll barátai mellett, és ez nem mindig egyszerű” – jegyezte meg Harris.
Arra az újságírói kérdésre, hogy háborús bűntettnek minősül-e a mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadás, amellyel Ukrajna a térséget ostromló orosz erőket vádolta, Harris azt mondta: civilek ellen irányuló minden szándékos támadás háborús bűntett. Klaus Iohannis államfő hozzátette: nagyon fontos, hogy minden ilyen esetet pontosan dokumentáljanak, hogy később az illetékes hatóságok a bizonyítékok alapján vonhassák felelősségre a bűnösöket.
A román elnök szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán a NATO-nak hosszú távon is át kell értékelnie kelet-európai szerepvállalását. Iohannis a NATO romániai harccsoportjának mielőbbi felállítását, a szövetség elrettentő és védelmi képességeinek mielőbbi javítását sürgette a Fekete-tenger térségében.
Iohannis elmondta: nem rendelkeznek olyan információkkal, amelyek arra utalnának, hogy Románia is támadás célpontjává válhat, de úgy értékelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja megszilárdította a NATO egységét és a tagországok egymás védelmére irányuló eltökéltségét.
Kamala Harris Lengyelországból érkezett néhány órás romániai villámlátogatására. Legutóbb 2014-ben Joe Biden – a jelenlegi elnök – személyében járt amerikai alelnök Romániában, egy hasonló feszült helyzetben. Biden akkor a Krím elcsatolása után látogatott Kelet-Európába, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az orosz agressziótól tartó szövetségeseket.

Ukrán hírszerzés: Belarusz még ma megtámadja Ukrajnát

Ukrán katonai és kormányzati tisztviselők szerint Belarusz március 11-én, pénteken 21 óráig készül lerohanni Ukrajnát – írja a Pravda alapján az Index. Az ukrán hírszerzés szerint Alekszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök több telefonbeszélgetést is folytatott Moszkvában, míg a belarusz vezető ott tartózkodott. Az ukrán hatóságok úgy vélik, hogy Putyin arra utasította a hadseregét, hogy orosz repülőgépekkel támadjanak meg egy Belarusz és Ukrajna határán lévő területet – ezzel provokációt okozva. Lukasenka felhívása pedig a belarusz fegyveres erők offenzívája előkészítésének megkezdésére vonatkozott március 11-én. Mint alább megírtuk, Minszk egyelőre cáfol.

Az ukrán légierő szerint orosz gépek fehérorosz területre mértek csapást, Minszk cáfol

Orosz repülőgépek Ukrajna területe felől visszafordulva egy fehérorosz településre mértek csapást – állította pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán légierő parancsnoksága, a fehérorosz védelmi minisztérium szóvivője viszont cáfolta a hírt.

Az ukrán légierő közleménye szerint pénteken 14 óra 30 perckor az ukrán határőrszolgálattól kaptak tájékoztatást arról, hogy orosz repülőgépek léptek be Ukrajna területére, megfordultak a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő Horodiscse és Tumeny települések fölött, majd csapást mértek a Fehéroroszország területén lévő Kopani településre. A határőrségtől származó információk szerint a fehérorosz települést orosz csapatok szállták meg.
A légierő arra figyelmeztetett, hogy a fehérorosz területre mért csapással Oroszországnak az a szándéka, hogy bevonja Minszket az Ukrajna elleni háborúba. A hírportál szerint nem sokkal korábban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyancsak előrejelezte: az orosz erők Ukrajna területéről készülnek lőni fehérorosz területeket, hogy bevonják Fehéroroszországot a háborúba.
Ezzel szemben Inna Gorbacseva, a minszki védelmi minisztérium hivatalos képviselője a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint határozottan cáfolta és „badarságnak” nevezte, hogy orosz gépek mértek volna csapást egy fehéroroszországi falura.
Közben pénteken három, Ukrajnában foglyul ejtett orosz pilóta tartott sajtótájékoztatót, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség online közvetített. Egyikük, Makszim Kristop alezredes, egy Szu-34 típusú vadászbombázó pilótája elismerte, hogy parancsot kaptak nemcsak infrastrukturális és katonai létesítmények, hanem lakónegyedek bombázására is. Elmondta, hogy mielőtt lelőtték, az egyik támadás során bombát dobott le civilek lakóépületeire.
„A harmadik harci repülésem március 6-án volt. A fedélzeten négy tonna légibomba volt. A harci feladat végrehajtása során rájöttem, hogy nem ellenséges katonai létesítmények, hanem lakóépületek és civilek a célpont, de a jogellenes parancsot végrehajtottam” – mondta az orosz katona. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy ezt követően az ukrán légvédelem lelőtte a gépét, őt pedig az ukrán nemzeti gárda tagjai fogták el. Kristop azt is elmondta, hogy felettesei még januárban közölték vele, hogy részt fog venni egy Ukrajna elleni harci cselekményben, és azt is, hogy erre hadgyakorlat leple alatt készülnek fel.
Alekszej Golovenszkij, egy másik fogságba esett orosz pilóta a tájékoztatón elmondta, hogy éltek rokonai Ukrajnában, Poltava megyében, a felesége hozzátartozói pedig most is a kelet-ukrajnai Harkiv városában laknak. Szavai szerint ő civil célpontok elleni támadásban nem vett részt, de – mint mondta – „katonatársai igen, és ez sokkolja őt, fogalma sincs, mi van a Harkivban élő rokonokkal”.

Stoltenberg: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajnán túlra

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázódott a katonai jelenlét – mondta Jens Stoltenberg főtitkár a lengyel parlamentben pénteken online közvetített beszédében.

A Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából megtartott ülésen Stoltenberg aláhúzta: a szövetségesek egységesek. „Védeni fogjuk Lengyelországot, valamint a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét” – fogalmazott.
A NATO főtitkára hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle”.
Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben a mások szabadságáért is folytatott küzdelem. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.

Duda: az együttműködés erősíti a kelet-közép-európai térség biztonságát

A regionális együttműködés különféle formái Közép-Európa biztonságát erősítik, a térségbeli országok hangja ezen együttműködés miatt egyre jobban hallható a NATO-ban és az Európai Unióban – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a lengyel parlament két házának együttes ülésén.

A Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen Duda az ukrajnai háborúra utalva aláhúzta: az évforduló a második világháború óta legnagyobb biztonsági válság idejére esik. Az egész szabad világ előtt álló kihívásnak nevezte a harcoló ukrán nép támogatását.
Kiemelte a térségbeli együttműködés, ezen belül a Bukaresti Kilencek és a Három Tenger Kezdeményezés fontosságát. Mint mondta, mindegyik regionális formátum „rendkívül fontos (…) Lengyelország és az egész térség számára”. Hangsúlyozta a NATO és az Európai Unió egységének szerepét is. Úgy fogalmazott: Ukrajna orosz megtámadásának napján „új valóságban ébredtünk fel”, amely lerombolta a NATO „idejétmúltságáról” szóló mítoszokat.

Újabb amerikai csapás az orosz gazdaságra

Újabb lépésre készül az Egyesült Államok Oroszország ellen Ukrajna inváziója miatt, Joe Biden bejelentette, hogy megvonják Oroszország állandó normál kereskedelmi státuszát – közölte a CNN.

A változtatás, amit Biden elnök szerint az amerikai szövetségesekkel összhangban hajtanak végre, megteremti a lehetőséget arra, hogy az Egyesült Államok vámokat vessen ki orosz árukra, ezzel tovább növelve a nyomást az orosz gazdaságon.

Kamala Harris: Amerika elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett

Az USA továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni esetleges támadást a NATO egésze elleni támadásként értelmezne – erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben.

Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén Harris rámutatott: azért jött Romániába, hogy megköszönje az ukrán menekülteknek nyújtott nagylelkű segítséget, és megerősítse az Egyesült Államok eltökéltségét abban, hogy megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

Megállapította: Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió harmadik hetében semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni a háború befejezéséről. „Ez nem maradhat következmények nélkül”, további szankciókat fog maga után vonni – figyelmeztetett az amerikai alelnök.

A harmadik magas rangú orosz parancsnok eshetett el Ukrajnában

Egy magas rangú orosz tisztet öltek meg az ukrán erők – közölte az ukrán hadsereg a BBC szerint. A közlemény Andrej Kolesznyikov vezérőrnagy likvidálását jelentette be. Az ukránok korábban két másik parancsnoknak (Vitalij Geraszimov vezérőrnagynak és A. Zaharov ezredesnek) halálát is bejelentették, ám ezeket az információkat nem erősítették meg az oroszok. Nyugati tisztviselők viszont korábban azt mondták, az a tény, hogy az ilyen magas rangú orosz tisztek veszélynek tették ki magukat, a frusztráció jele lehet annak kapcsán, hogy az előrenyomulásuk megtorpant.

Macron: Európa és Afrika nagyon mélyen megrendülhet élelmezési téren

Emmanuel Macron francia államfő szerint az ukrajnai háború miatt Európa és Afrika “nagyon mélyen destabilizálódhat élelmezési téren” a következő egy-másfél évben.

“Újra kell értékelnünk a termelési stratégiáinkat az európai élelmezési stratégiánk megvédésére, de Afrikát illetően is, mert különben több afrikai ország is érintett lesz a következő 12-18 hónapban” – fogalmazott pénteken a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója záró sajtótájékoztatóján Versailles-ban, arra utalva, hogy Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője.

Macron: az EU kész újabb masszív szankciókat elfogadni Oroszország ellen

Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat” elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.

„Ha a dolgok folytatódnak katonai téren, újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is” – jelentette ki pénteken a francia elnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozójának záró sajtótájékoztatóján Versailles-ban.
Emmanuel Macron hozzátette, hogy az EU a végsőkig támogatja Ukrajnát, a cél a tűzszünet elérése és az orosz csapatok kivonása az országból.

Ukrán hírszerzés: Putyin terrortámadásra utasított a csernobili atomerőmű ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítást adott arra, hogy az Ukrajnában harcoló orosz katonák készítsenek elő terrorcselekményt a csernobili atomerőmű ellen, amiért utóbb majd Ukrajnát teszik felelőssé – állította pénteken az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség.

A nukleáris létesítmény egészében – az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint – továbbra sincs áramellátás, annak ellenére sem, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön még azt ígérte, országának szakemberei megoldják ezt a problémát. Lekapcsolták a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megfigyelőrendszeréről is.
„Az orosz csapatok által ellenőrzött csernobili atomerőműben technogén katasztrófát terveznek, amiért a megszállók Ukrajnára próbálják áthárítani a felelősséget. Azaz, miután a szárazföldi hadművelettel és a közvetlen tárgyalásokkal nem sikerült elérni a kívánt eredményt, Putyin kész a világközösség nukleáris zsarolásához folyamodni” – írta az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.
A közlemény szerint az orosz erők nem engednek be az atomerőmű területére ukrán szerelőbrigádokat. Helyettük Fehéroroszországból érkeztek úgynevezett szakemberek, akik nukleáris energiával foglalkoznak, de velük együtt orosz szabotőrcsoportok is beszivárogtak a területre. Az ukrán hírszerzés úgy értesült, hogy az Antonov repülőgépgyár hostomeli légibázisának területén az orosz csapatok hűtőkocsikba gyűjtik az elesett ukrán katonák holttesteit. Állítólag azt tervezik, hogy a csernobili atomerőműbe viszik a holttesteket, ahol majd „meggyilkolt szabotőrökként” állítják be a propagandájukban őket.
Közben Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos arról tájékoztatott pénteken, hogy február 24. óta mostanáig 78 gyermek vesztette életét, és több mint száz sérült meg az ukrajnai háborúban. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra sem tudnak pontos adatokat a Donyeck megyei Mariupol és Volnovaha településeken, valamint a Kijev megyei Irpiny városában elhunytak és megsebesültek számáról.
Az ombudsman a nemzetközi közösséghez és a nemzetközi emberi jogi szervezetekhez fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek megállítani Oroszország Ukrajna elleni katonai támadását.
Volodimir Zelenszkij elnök egyik pénteki videóüzenetében arra emlékeztette az Ukrajnában orosz oldalon harcolni akaró szíreket, hogy Oroszország ugyanúgy bombázta városaikat, mint ahogy most Mariupolt és Harkivot. „Így bánnak az orosz csapatok az oroszajkúakkal, akiknek ‘védelméről’ annyi szó esett Moszkvában: rakéták, bombák, tüzérség. És most itt vannak a szír zsoldosok, akik egyáltalán meg sem tudják különböztetni, hogy ki milyen nyelven beszél itt (Ukrajnában), milyen templomba jár, és melyik pártot támogatja” – fogalmazott üzenetében Zelenszkij.
Ihor Poliscsuk, a nyugat-ukrajnai Luck városának polgármestere egy, az ukrán televíziók által azonos időben közvetített műsorban közölte, hogy a város repülőterét ért pénteki légicsapás következtében az eddig megerősített információk alapján négyen haltak meg, és hatan szenvedtek sérüléseket.
Az ukrán vezérkar péntek déli jelentése szerint az orosz erők változatlanul heves támadásokat hajtanak végre Kijev és Mariupol környékén, valamint előrenyomulnak a keleti országrészben Krivij Rih, Kremencsuk, Nyikopol és Zaporizzsja irányába. Ezenfelül tüzérségi és légi támadásokat indítanak az ország belsejében fekvő városok – úgymint Dnyipro, Luck és Ivano-Frankivszk – ellen.

HM: észlelte és ellenőrzés alatt tartotta a magyar légtérvédelem az Ukrajna felől érkező drónt

Magyarország légterébe lépésétől végig nyomon követte és ellenőrzés alatt tartotta a magyar légtérvédelem a Zágrábban lezuhant drónt – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Magyar Honvédség légtérvédelmi szolgálata csütörtök éjszaka észlelt egy repülő tárgyat a magyar légtérben, amely a radarképernyőn időnként feltűnt.
A repülő eszköz, mint később beigazolódott, egy TU-141 típusú drón volt, amelyet az utóbbi időben az elavultsága miatt elsősorban kiképzési légicélként alkalmaznak. Ilyen eszközzel az ukrán, de korábban az orosz hadsereg is rendelkezett – írták.
A HM kiemelte: a nagy sebességgel közlekedő eszközt már Ukrajna területén is érzékelték. Magyarország légterébe Románia felől, Csengernél lépett be.
A drón a Magyarországra történő belépésétől mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva távozott az ország légteréből – fogalmazott a közlemény.
Megjegyezték, hogy az éjszakaihoz hasonló esemény pénteken, a déli órákban is történt Magyarország légterében, akkor az észak-keleti országrészben. Tekintettel az előzményekre, a készültségi szolgálatban lévő Gripenek ellenőrizték az érintett légteret, azonban semmiféle légi járművet nem találtak ott – közölték.
„Az ukrán háborús konfliktus miatt különösen fontos, hogy megfontoltan és higgadtan kezeljük az ilyen eseményeket” – írta a HM.
„Hazánk célja továbbra is az, hogy kimaradjon ebből a háborúból, elkerülje azt, még abban az esetben is, ha ilyen, vagy ehhez hasonló események akár provokatív jelleggel történnek” – közölték.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka felvette a kapcsolatot horvát partnerével és a szomszédos országok képviselőivel. Az eset körülményeit folyamatosan vizsgálják, az információkat egymással megosztják – tették hozzá.
„A Magyar Honvédség továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a légtérben történő eseményeket, garantálva hazánk szuverenitását és a magyar emberek biztonságát” – szögezte le közleményében a HM.
Az MTI a tárcától úgy értesült, a HM provokációtól tart: nem akarja, hogy valamilyen indokolatlan intézkedés miatt Magyarország belekeveredjen a háborúba. Ezért először ellenőriznek és csak indokolt esetben intézkednek, ha a jármű képes fegyver szállítására – tették hozzá.

Friss térképen az orosz előrenyomulás

A brit védelmi minisztérium pénteken délután is megjelentette friss jelentését és térképét az oroszok ukrajnai incváziójáró!

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/94E5eEDqiw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ZbFWM5NBOK

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 11, 2022

Kamala Harris Romániába érkezik, hogy megnyugtassa szövetségesét

Kamala Harris alelnök folytatta útját a NATO keleti szárnyában pénteken, és megáll Romániában, hogy megnyugtassa szövetségesét. Románia kitüntetett pozícióba került az Egyesült Államok számára, mivel ukrajnai határa mellett dúl a harc – közli a CNN.

Harris péntek délután találkozik Klaus Iohannis román elnökkel, majd sajtótájékoztatót tart, ezt követően pedig visszatér Washingtonba.

Csürötökön az alelnök Lengyelországban tett látogatást. “Nagyon világos akarok lenni. Az Egyesült Államok és Lengyelország egységes abban, amit teszünk, és készek vagyunk segíteni Ukrajnának és Ukrajna népének” – jelentette ki Harris azon a sajtótájékoztatón, melyet Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott.

Az EU 300 millió euró makroszintű pénzügyi gyorssegélyt folyósít Ukrajnának

Az Európai Bizottság pénteken 300 millió euró makroszintű pénzügyi gyorssegélyt (MFA) folyósít Ukrajnának – tájékoztatott a brüsszeli testület sajtóközleményben.

A bizottság január végén jelentette be az összesen 1,2 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek részét képezi a pénteken kifizetendő 300 millió euró. A pénz folyósítását azért gyorsították fel, hogy támogassák Ukrajna makrogazdasági stabilitását a háború közepette.
További 300 millió folyósítására várhatóan a jövő héten kerül sor. A segély fennmaradó részét, az EU és Ukrajna által aláírt egyetértési megállapodással összhangban, az év folyamán utalják – áll a bizottsági sajtóközleményben.
Az uniós testület január végén bejelentette azt is, hogy a bizottság hamarosan kidolgoz egy második, hosszabb távú makroszintű támogatási csomagot, amely Ukrajna modernizálási erőfeszítéseit segíti majd. A bizottság arról is tájékoztatott, hogy 120 millió eurót különít el Ukrajna államépítési erőfeszítéseinek támogatására. Emellett az EU a következő években mintegy 6,5 milliárd euró összegű beruházást tervez a térségben.
Az EU és az európai pénzügyi intézmények 2014 óta több mint 17 milliárd eurót juttattak Ukrajnának támogatások és kölcsönök formájában. Ez az összeg magában foglalja az Ukrajnának öt makroszintű pénzügyi támogatási programon keresztül nyújtott 5,6 milliárd eurót. A makroszintű pénzügyi támogatások célja, hogy segítsék az ukrán reformprogramok végrehajtását olyan területeken, mint például a korrupció elleni küzdelem, a független igazságszolgáltatási rendszer, a jogállamiság és az üzleti környezet javítása.

Putyin: pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon

Bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.
„Természetesen tájékoztatni fogom önt az ukrán viszonylatban kialakult helyzetről, mindenekelőtt arról, hogy hogyan haladnak most a tárgyalások, amelyek most már szinte napi rendszerességgel zajlanak. Történt néhány pozitív fejlemény, amint arról a mi oldalunk tárgyalói tájékoztattak” – mondta.
Az orosz és az ukrán fél között az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én elindított háború kezdete óta eddig három tárgyalási forduló zajlott le Fehéroroszországban, csütörtökön pedig Antalyában találkozott egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, a török diplomácia vezetője, Mevlüt Cavusoglu jelenlétében.
Putyin pénteken egyetértett fehérorosz vendégével abban, hogy Oroszországnak nincs oka mentegetőzni, amiért „különleges hadműveletet” indított „a Donyec-medence védelmében”. Lukasenka azt állította, hogy az ukrán fél amellett, hogy támadást készített elő a Donyec-medence ellen, csapást szándékozott mérni a Fehéroroszország területén tartózkodó orosz és fehérorosz csapatokra is, amelyek – mint mondta – hatalmas veszteségeket szenvedtek volna el, ha nem kezdődött volna meg az orosz támadás. A fehérorosz elnök szerint ezért „nem kell senki előtt sem mentegetőzni”.
Az ukrajnai helyzetet Putyin pénteken megvitatta Sauli Niinistö finn elnökkel is.

Közel egymillió ukrán maradt áram nélkül

A friss adatot az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom közölte pénteken – írta a Sky News. A vállalat korábban arról számolt be, hogy Ukrajna atomerőművei továbbra is működnek, annak ellenére, hogy a legnagyobb közülük, a zaporizzsjai már orosz erők irányítása alatt áll.

„Ukrajna összes atomerőműve stabilan működik, de az orosz csapatok által elfoglalt zaporizzsjai személyzetére pszichológiai nyomás nehezedik” – jelentette korábban az Energoatom.

Eközben Moszkvában…

Vlagyimir Putyin elnök a mai napon egyik fő politikai szövetségesét, a fehérorosz elnök Alekszandr Lukasenkát fogadja az orosz fővárosban. A témáik között az ukrajnai hadműveletek, valamint a nyugati nemzetek által Oroszország ellen bevezetett szankciók szerepelnek.

Újabb csapások Harkivra

Ismét tűz alá vették az orosz erők Harkivot és a város térségét – számolt be a telegraf.com című ukrán híroldal alapján a Hirado.hu, hozzátéve: lakóházak mellett egy neuropszichiátriai rendelőt is találat ért Oszkolban.

A harkivi regionális katonai közigazgatás vezetője, Oleg Szinegubov elmondta: 73 embert evakuáltak a bentlakásos intézmény területéről. Amikor a lövedékek becsapodtak az épületbe, több mint 300 fő tartózkodott benne, közöttük 10 kerekesszékes. „Az áldozatok számának megállapítása folyamatban van” – hangsúlyozta a harkovi régió kormányzója.

Magyarország felett is átrepült a Zágrábban lezuhant katonai drón

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette a Facebook-oldalán.

„Az imént beszéltem telefonon Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter kollégámmal a Zágrábban lezuhant pilóta nélküli robotrepülő ügyében. Hatóságaink vizsgálják a történteket, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A vizsgálatok során szorosan együttműködünk a horvát hatóságokkal és más NATO-szövetségeseinkkel egyaránt” – közölte a tárcavezető.

Kemény fellépést ígért a Kreml a Metának, ha nem blokkolja az oroszok elleni erőszakra felbujtást

Moszkva a lehető leghatározottabb intézkedéseket fogja meghozni, ha a Meta által működtetett Facebook és Instagram nem blokkolja az oroszok, köztük a katonák elleni erőszakra történő felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak pénteken Moszkvában.

„Ez olyan információ, amely nagyon-nagyon alapos megerősítést és tanulmányozást igényel” – mondta Peszkov, azt a hírt kommentálva, hogy a Meta bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást.
„Egyszerűen nehéz elképzelni ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szerveink ki fogják deríteni, hogy ez valóban így van-e. Reméljük, hogy ez nem igaz, mert ha igen, akkor a leghatározottabb intézkedésekre lesz szükség e cég tevékenységének megakadályozására” – mondta Peszkov.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken haladéktalan magyarázatot követelt a Meta Platformstól a Facebook és az Instagram tartalom-moderációs elveinek módosítása ügyében az orosz állampolgárok, köztük katonák esetében.
A Reuters brit hírügynökség csütörtökön jelentette, hogy a Meta Platforms egyes országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást. A hírügynökség, amely céges belső, a moderátoroknak szóló vezetői levelekre hivatkozott, az írta, hogy a Meta azt is engedni fogja ideiglenesen – általános elveivel ellentétben -, hogy Vlagyimir Putyin orosz vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megölésére buzdítson valaki e közösségi médiumokban.
A Meta ideiglenes engedélye a következő országokban lenne érvényes az egyik kiszivárogtatott email szerint: Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Georgia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.
A Reuters által idézett e-mailek szerint a Meta ideiglenesen engedélyezni fogja az Azov ukrán ultranacionalista zászlóalj dicséretét „szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben”, amelyet egyébként tilt.
Oroszország a múlt héten a területén blokkolta a hozzáférést a Facebookhoz, mert az korlátozta bizonyos orosz médiumok megjelenését az oldalon. Moszkva más külföldi platformokat is korlátozott. Másfelől több jelentős közösségi médium új korlátozásokat vezetett be, például Európában betiltották az RT és a Szputnyik orosz állami médiumokat.

Aggódnak a német ipari vezetők a szankciók gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt

A német gazdaságban széleskörű támogatást élveznek a szigorú szankciók, mert a háború nem kedvez az üzletnek, de már az eddigi kivetett korlátozások is kezdik éreztetni negatív hatásukat – mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V.), a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége ügyvezető igazgatója a Rheinische Post pénteki számában.

A hatás „nemcsak az energiaárak további emelkedésére vonatkozik, hanem különösen az ellátási láncokban bekövetkező, a gazdaságra széleskörű hatást gyakorló fennakadásokra” – figyelmeztetett.
Egyre több közepes méretű ipari vállalat már nem engedheti meg magának, hogy ilyen költségek mellett Németországban termeljen tovább. „Ehhez jön még az az aggodalom, hogy az energiahordozó-hiány miatt legalább ideiglenesen le kell állítaniuk saját erőműveiket. Minden európai politikusnak figyelembe kellene vennie ezt a gazdasági következményt” – mondta Wansleben.
A fém- és villamosenergia-ipar vállalatai szintén drámai következményekre figyelmeztetnek. „Ha Németország úgy döntene, hogy nem importál többé gázt vagy olajat Oroszországból, annak drámai hatása lenne az iparunkra, de a magánháztartásokra is” – mondta Stefan Wolf, a Gesamtmetall munkaadói szövetség elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában. „Az infláció kétszámjegyű lenne. Az ellátás biztonsága komolyan veszélybe kerülne.”
Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a CDU/CSU Bundestag-frakciója az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő gázszállítások leállítását követelte. Wolf, a Gesamtmetall elnöke szerint az Északi Áramlat-1 leállítása önmagában mintegy 550 terawattóra energiaellátási veszteséget eredményezne, „évi mintegy 950 terawattóra igény mellett”. Hosszú távon Németországnak mindenképpen csökkentenie kell kitettségét az orosz szállításoknak – hangsúlyozta. „Rövid távon azonban egyszerűen nincsenek alternatíváink, a szövetségi kormány és az Európai Bizottság erőfeszítései ellenére sem.”

Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget

Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”.
„Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt.

A nyugat-balkáni országok büntetik a részvételt külföldi harcokban, de ez nem tartja vissza a harcolni vágyókat

A nyugat-balkáni országok többsége bünteti a részvételt külföldi harcokban, azonban a harcolni vágyókat ez nem tántorítja el attól, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban egyik vagy másik fél oldalán.

A hivatalos adatok szerint a 2014-ben kezdődött ukrajnai konfliktusban 106 szerb, 65 horvát, 15 albán, 14 észak-macedón, 8 boszniai, 4 koszovói és egy montenegrói állampolgár vett részt. Majdnem azonos arányban harcoltak az oroszbarát szakadárok, illetve az ukrán fél oldalán.
A Nezavisne Novine boszniai napilap pénteken azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen büntetések várnak azokra, akik a két hete kirobbant ukrajnai háborúban részt akarnak venni.
Bosznia-Hercegovinában 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik külföldi harcokban vesznek részt vagy harcosokat toboroznak. A törvény megszületésének hátterében az állt, hogy számos bosnyák csatlakozott a Közel-Keleten, Irakban és Szíriában dúló háborúkhoz a 2010-es évek elején.
A harcokhoz történő csatlakozásért legalább háromévi börtön jár, ám ha valaki fegyvereseket képez ki, csapatokat toboroz, fegyverekkel látja el, vagy segíti a harcosok külföldi harctérre jutását, már 8-tól 10 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
A koszovói parlament 2015-ben fogadott el hasonló törvényt, a jogszabály szintén tiltja a Koszovón kívüli fegyveres harcokban történő részvételt. A törvény 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik az ország határain kívüli fegyveres konfliktusokban vesznek részt, vagy katonákat toboroznak, képeznek ki.
A Szabad Európa Rádió (SZER) balkáni irodájának február 24-i beszámolója szerint egy ismert szerb veterán, aki korábban is részt vett az ukrajnai harcokban, ám sosem ítélték el emiatt, ismét hadba szólította társait. A SZER-nek azt mondta: ő már októbertől készült arra, hogy komolyabb harcok lesznek Ukrajnában. Hozzátette: társai, akik 2014-ben és 2015-ben csatlakoztak a donyecki és a luhanszki harcokhoz, még mindig Ukrajnában tartózkodnak, sokan már ott is alapítottak családot. Véleménye szerint most is számos szerb, montenegrói és észak-macedón fog csatlakozni az oroszbarát erőkhöz, ahogy nyolc évvel ezelőtt is.
A hivatalos adatok szerint több mint háromszáz szerbiai vesz részt az orosz fél oldalán az ukrajnai háborúban, nem törődve azzal, hogy Szerbiában 2014 óta törvény tiltja a külföldi harcokban történő részvételt. Tíz évig terjedő börtönnel sújthatók azok, akik elmennek más országok harctereire. 2015 és 2018 között az ukrajnai harcokban történő részvétel miatt 32 ítélet született, ám a büntetések a legenyhébbek voltak, az egyik vádlottat például hathónapos házi őrizetre ítélték – írta a Szabad Európa Rádió balkáni irodája a honlapján.
Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság nagy része az Oroszországgal fenntartott kapcsolatot fontosabbnak tartja az Európai Unióval ápolt viszonynál. Ez az oroszbarát hozzáállás is hozzájárulhat ahhoz, hogy harcképes szerb állampolgárok csatlakozzanak a szakadárokhoz az ukrajnai háborúban – vélik a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó szakértők.
Aleksandar Vucic szerb elnök a múlt héten közölte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. Hozzátette: Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.

Putyin a nyugati határra csoportosítja át a haderőt

Vlagyimir Putyin pénteken felkérte védelmi miniszterét, hogy tegyen javaslatot katonai átcsoportosításokra Oroszország nyugati határán, válaszul a NATO kelet-európai fellépésére – közli a Le Figaro. A lap szerint Putyin a haderők átcsoportosítási terveit tanulmányozza.

Az elnök az orosz Biztonsági tanács ülésén, melyet az állami televízió is közvetített, azt mondta Szergej Sojgu védelmi miniszternek a Biztonsági Tanács televíziós ülésén, hogy „nyugati határainknak a NATO-országok fellépése miatti megerősítését (…) meg kell vizsgálni, arra kérem, hogy készítsen jelentést számomra”.

A NATO-országok Oroszország ukrajnai katonai beavatkozására válaszul több ezer katonát telepítettek Közép- és Kelet-Európába, hogy megerősítsék keleti szárnyukat – írja a Hirado.hu.

Oroszország egy nap csaknem százszor lőtt lakóházakra Harkivban

Harkiv kormányzója szerint az oroszok 89 alkalommal lőttek lakóházakra. A Reuters azt közölte, Oleh Synegubov kijelentette, annak ellenére nincsenek veszélyben a civilek, hogy egy nukleáris laboratóriummal rendelkező intézetet eltaláltak.

Két és fél millió ember menekült el 16 nap alatt Ukrajnából

Elérte a két és fél milliót az Ukrajnából elmenekült emberek száma – jelentette be pénteken Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Közülük nagyjából 116 ezren lehetnek azok, akik nem ukrán állampolgárokként hagyták el az országot.

Grandi azt is közölte, hogy további 2 millió ember kényszerült már arra a háború miatt, Ukrajnán belül, hogy elhagyja az otthonát.

Putyin jóváhagyta, hogy külföldi önkénteseket szállítsanak a háborús övezetbe

Támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnök azt az elképzelést, hogy külföldi önkéntes harcosokat szállítsanak a háborús övezetekbe.

Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Putyin rámutatott, hogy Ukrajna és nyugati támogatói különböző országokból nyíltan toboroznak zsoldosokat, „semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját”.
„Ezért, ha azt látjuk, hogy vannak emberek, akik önkéntes alapon akarnak odautazni és segíteni a Donyec-medencében élő embereknek, különösen ha ezt nem pénzért tennék, nos, akkor elébük kell mennünk és segítenünk kell őket abban, hogy eljussanak a háborús övezetbe” – mondta az elnök.
Szergej Sojgu védelmi miniszter a tanácskozáson azt mondta: több országból rengetegen jelentkeztek, hogy a luhanszki és a donyecki „népköztársaságban” – az Ukrajnától Oroszország segítségével elszakadt két régióban – csatlakozzanak az általuk „felszabadító mozgalomnak” tekintett harchoz.
„A legtöbben a közel-keleti országokból valók: már több mint 16 ezer jelentkező van” – mondta.
Sojgu szerint sokan nem pénzért mennének harcolni, hanem „őszinte szándék” vezéreli őket. Mint mondta, sokan közülük harcoltak az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen az elmúlt tíz évben.
A tanácskozáson Putyin támogatásáról biztosította Sojgunak azt a javaslatát, hogy adják át a formailag még mindig különállóként emlegetett donyecki és luhanszki erőknek az orosz hadsereg által zsákmányolt nyugati gyártmányú fegyvereket, egyebek között a hordozható légvédelmi és páncéltörő eszközöket. A védelmi miniszter azt mondta, hogy az ukrán féltől nagy mennyiségű fegyvert és harci eszközt, egyebek között tankokat, páncélozott harcjárműveket, kézi lőfegyvereket tüzérségi eszközöket, valamint „sok Javelin és Stinger rendszert” zsákmányoltak.
Putyin arra utasította Sojgut, hogy készítsen külön jelentést Oroszország nyugati határainak megerősítéséről, tekintettel a NATO magatartására. A miniszter azt mondta, hogy a vezérkar terve, beleértve az új, modern komplexumok és harci egységek határhoz közeli odaköltöztetését, nagyrészt már elkészült.
Sojgu felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatosan érkeznek NATO-egységek Oroszország nyugati határai közelébe, a jelek szerint hosszú távú berendezkedés céljából, miközben, mint mondta, a szövetséget „abszolút semmi sem fenyegeti”.
Az orosz védelmi tárca pénteken közölte, hogy ezentúl mindennap külön bejelentés nélkül meg fogja nyitni a humanitárius folyosókat Oroszország felé a körülvett ukrán városokból. Hivatalos közlés szerint a háború kezdete óta eddig a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei régióból „és Ukrajnából” mintegy 222 ezer embert, köztük több mint 50 ezer gyereket evakuáltak orosz területre, ahol 23 régióban helyezték el őket ideiglenes szállásokon.

Szakértők szerint robotrepülőgép zuhant le Zágráb területén

Szakértők szerint – a roncsok alapján – egy feltehetően Ukrajnából elindított, TU-141 típusú szovjet hadműveleti-harcászati felderítő robotrepülőgép zuhant le a horvát főváros területén – jelentette pénteken az Index.hr című helyi hírportál meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva.

Az eset csütörtökön valamivel éjfél előtt történt. A város központjában is hallható robbanás után a repülőgép egy nagyobb darabja a Jarun tó mellett zuhant le, a helyszínen három méter átmérőjű kráter keletkezett.
Lakossági bejelentés alapján a rendőrség azonnal kiérkezett a helyszínre. A roncstól nem messze két ejtőernyőt is találtak. A területet lezárták. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy a roncsokról készült fotókat, felvételeket ne osszák meg az interneten.
Az ügyben még nem szólalt meg az illetékes minisztérium.

Szijjártó: tízezer vérvételi zsákot küld Magyarország Ukrajnának

Magyarország tízezer vérvételi zsákot küld Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.

A miniszter azt írta: látva mindazt, ami Ukrajnában történik, nem kérdés, hogy ilyenkor a legfontosabb nem lehet más, mint az emberi élet védelme, ezért az Országos Vérellátó Szolgálattal soron kívül tesznek eleget az ukránok segítségkérésének és tízezer vérvételhez szükséges zsákot küldenek az országba.
„A kormány döntése értelmében segélyszállítmányt küldünk a magyar kapacitásokból, amely adomány órákon belül a határon lesz, hogy az illetékesek tovább vigyék oda, ahol arra a legnagyobb szükség van” – olvasható a bejegyzésben, amely szerint a tízezer vérvételi zsák, akár harmincezer sebesült ellátására is elég lehet.
Szijjártó Péter közölte, a jelentések szerint a háború rendkívüli mértékben megnövelte a véradási hajlandóságot Ukrajnában, de a levett vér tárolásához és hasznosításához speciális vérzsákokra van szükség, amiből jelenleg komoly hiány van.
„Borzalmas és szívszorító mindaz, amin az embereknek keresztül kell menniük Ukrajnában, immáron tizenhat napja. Mi, ahol csak tudunk, segítünk, hiszen több mint 200 ezer menekültet fogadtunk a határainkon, amivel párhuzamosan jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakciója” – fogalmazott a miniszter.
A segélyszállítmányt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára közösen indította útnak péntek reggel.

Orbán Viktor: Magyarország energiaellátását biztosítottuk

A legfontosabb ügyet számunkra kedvező módon rendeztük el: nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők versailles-i csúcstalálkozója után feltöltött Facebook-videójában, péntek hajnalban.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az ukrán-orosz háború helyzete „több mint drámai”.
„Meghallgattuk a Putyinnal tárgyaló francia elnököt és a német kancellárt. Nem zárható ki, hogy az összecsapások el fognak húzódni. Úgy döntöttünk, hogy Európa is bekapcsolódik a tűzszüneti tárgyalásokba” – mondta Orbán Viktor.
„Mind a francia elnöknek, mind a német kancellárnak köszönetet mondtunk, hogy megpróbálnak erőfeszítéseket tenni a béke helyreállítása érdekében” – ismertette a találkozón elhangzottakat a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta, hogy gazdasági kérdésekről is tárgyaltak Versailles-ban.
„A legfontosabb ügyet számunkra kedvező módon rendeztük el: nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz” – emelte ki a miniszterelnök.
Ezt elvégeztük, reggel folytatjuk – zárta szavait Orbán Viktor.

Volnovaha donyecki járásközpont bevételéről számolt be az orosz hadsereg

Volnovaha ukrajnai város bevételéről számolt be pénteki hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a járásközpontot a donyecki „népköztársaság” erői „szabadították fel”. Volnovaha a háború előtt 21 ezer lakosú település volt, a városban korábbi jelentések szerint súlyos károk keletkeztek.
A tábornok szerint a szakadár hadsereg még három települést az ellenőrzése alá vett, és szorosabbra vonta Mariupol ostromgyűrűjét. Azt mondta, az orosz haderő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel üzemképtelenné tette a lucki és az ivano-frankivszki katonai repülőteret. Beszámolt továbbá újabb három ukrán Mi-24-es helikopter és nyolc, pilóta nélküli légijármű – köztük öt Bayraktar -, valamint 107 katonai objektum megsemmisítéséről.
Összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők a katonai infrastruktúra 3213 létesítményét, 98 repülőgépet, 118 pilóta nélküli légijárművet, 1041 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 113 rakéta-sorozatvetőt, 389 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 843 darab speciális katonai járművet vesztettek.
A Volnovaha elfoglalását megelőzően kiadott közleményében az orosz védelmi tárca közölte, hogy a körülvett ukrán városokból péntek reggeltől 14 humanitárius folyosó megnyitását javasolta, amelyek közül Kijev háromba egyezett bele. A minisztérium kifogásolta, hogy az ukrán fél szerinte elutasította az orosz és fehérorosz területekre vezető utat.
A tájékoztatás szerint a civilek és a külföldi állampolgárok evakuálására vonatkozó javaslatok Kijevre, Csernyihivra, Szumira, Harkivra, Enerhodarra, Volnovakára, és Izjumra vonatkoztak.

Zelenszkij készen áll tárgyalni Putyinnal, de nem fog kompromisszumot kötni az orosz állásponttal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész közvetlenül beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de „a tárgyalások során nem fog kompromisszumot kötni az orosz állásponttal” – mondta helyettese a CNN-nek.

Zelenszkij készen áll a beszélgetésre: Zsovkva azt mondta, hogy bár Zelenszkij kész a diplomáciai megoldásra, személyesen sem az orosz elnökről, sem a segítőiről nem hallott. „Az utolsó dolog, amit tőlük hallottam, az az volt, hogy továbbra is két delegáció formátumában kell dolgoznunk…” Az ukrán politikus kifejtette, Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, hogy ez az agresszió ne ismétlődhessen meg a jövőben.

Zsovkva azt mondta, Ukrajna Putyinnal és szomszédaival együtt akar dolgozni egy olyan rendszer létrehozásán, amelyet „Európa megújult biztonsági rendszerének” nevezett.

„Hazám, az ukrán nép megérdemli, hogy az európai család részévé váljon… Ukrajna egész Európa biztonságáért küzd” – hangsúlyozta a Hirado.hu összefoglalója szerint.

Már nyugat-ukrajnai városokat is lőnek az oroszok

Luck és Dnyipro mellett Ivano-Frankivszk városát is orosz bombatámadás érte pénteken reggel. A repülőteret is eltalálták az oroszok.

Explosions in #Ivano-Frankivsk pic.twitter.com/PtLEAB1VXz

— NEXTA (@nexta_tv) March 11, 2022

A település polgármestere megerősítette a hírt, és figyelmeztette a Krihivci, Chukalivka, Opryshivtsi, Gorodok kerület lakóit, hogy ne hagyják el otthonaikat.

A moszkvai védelmi tisztviselők nem sokkal később közölték: „nagy pontosságú, nagy hatótávolságú támadásokat” két katonai repülőtérre mértek a nyugat-ukrajnai városokban, Luckban és Ivano-Frankivszkban. Utóbbi város egyébként légvonalban alig 180 kilométerre fekszik a magyar határtól.

Russian strike also hit Ivano-Frankivsk in western Ukraine, near the border Romania, Slovakia and Hungary pic.twitter.com/mgSvMAZvnU

— Michael A. Horowitz (@michaelh992) March 11, 2022

Még videó:

Video of the strike in Dnipro earlier this morning pic.twitter.com/ypsaiAH5gV

— Michael A. Horowitz (@michaelh992) March 11, 2022

Az új támadások azért aggasztóak, mert sok civil menekült az ország nyugati felére biztonságot keresve.

Közben a hírek szerint az Oroszország által támogatott szakadárok elfoglalták a stratégiailag fontos Volnovakha várost, az ostromlott Mariupol kikötőtől északra – idézi a RIA hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.

Brit védelmi minisztérium: az oroszok a Kijev elleni támadásra összpontosítanak

A brit védelmi minisztérium úgy véli, hogy az orosz hadsereg átcsoportosításokat és koncentrációt hajt végre a Kijev ellen a napokban várható nagy támadás előtt. Legfrissebb közleményében a hírszerzés azt sugallja, hogy Vlagyimir Putyin csapatai továbbra is lassan haladnak előre a kitartó ukrán ellenállással szemben. A britek most nagyon valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország elérte az invázió előtti tervében kitűzött célokat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/9SIvyYxJxe

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/6agVnIHuZn

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 11, 2022

Mariupol még mindig ostrom alatt áll

Az ukrán vezérkar szerint az ország délkeleti részén az orosz hadsereg Szeverodonyeckre és az ostromlott Mariupol városára, az Azovi-tenger stratégiai kikötőjére “koncentrálja erőfeszítéseit” – idézi a Le Monde.

Az orosz légierő csütörtökön „30 percenként” célba vette az ottani lakott területeket. Vadim Bojcsenko polgármester egy videóban arról számolt be, hogy a folyamatos csapásoknak idősek, nők és gyermekek is áldozatul esnek.

Először bombázták Luck és a Dnyipro városát

Pénteken hajnalban, kora reggel Ukrajna két újabb nagyvárosból érkeztek jelentések robbanásokról, melyek az ország két különböző részén fekszenek.

Az ukrán média robbanásokról számolt be az északnyugati Luckból, valamint Dnyiproból, a a Dnyeper folyó mentén fekvő városból, amely Közép-Kelet-Ukrajna egyik legfontosabb városa.

Luckot és Dnyiprót eddig közvetlenül nem támadták az oroszok. A robbanásokat megelőző órákban Ukrajna több városában is megszólaltak a légvédelmi szirénák – tudósít a BBC. Hozzáteszik: a lucki légicsapás elsődleges célpontja egy repülőtér és egy üzem volt, az egyetlen az országban, ahol bizonyos vadászrepülőgépek hajtóműveinek javítása folyik.

After a series of explosions something caught fire in #Lutsk. Presumably the Motor plant.

There is also information about explosions in #Dnipro, #Rivne and #Volyn regions. pic.twitter.com/tWvS5gaNG6

— NEXTA (@nexta_tv) March 11, 2022

A közel 1 millió fős lakosú Dnyipróban három robbanásról is beszámolt az ukrán média, az egyik egy kétszintes cipőgyárat ért. A másik két becsapódás egy óvoda és egy többlakásos épület közelében történt. A hírek egy halálos áldozatról számoltak be.

❗Around 06:10 in Novokodatsky, a district of #Dnipro, there were three #airstrikes on the city, namely a hit near a kindergarten and an apartment building, and a hit on a two-story shoe factory with subsequent combustion.

Preliminarily one person was killed. pic.twitter.com/IBOvw05m0T

— NEXTA (@nexta_tv) March 11, 2022

Újabb szankciókat készíthet elő az EU

A Versailles-i EU-csúcs résztvevői arra szólították fel Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi humanitárius szabályokhoz, azaz biztosítson biztonságos kijutást az országot elhagyni kívánó civileknek, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson az áldozatokhoz és az Ukrajnán belül menedéket keresőkhöz is.

Megerősítették, hogy növelik a nyomást Oroszországra és Fehéroroszországra, így a már elfogadottak mellett készek újabb szankciók kirovására is. Ismét felszólították Oroszországot, hogy hagyja abba a katonai műveleteket Ukrajnában, vonja ki onnan erőit és katonai felszerelését, és tartsa tiszteletben az ország függetlenségét és területi egységét – összegzi a legfontosabb üzeneteket az Origo.

Egyre hevesebb a vita a vegyi fegyverek kapcsán

A Telex úgy összegez: Oroszország péntekre ENSZ-gyűlést hívott össze az állítólagos ukrán biológiai fegyver ügyében. Korábban Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bármiféle bizonyíték bemutatása nélkül azt állította, hogy az USA segít biológiai fegyverek kifejlesztésében Ukrajnának, és az Oroszországon átvonuló madarakat használják fel vírusok terjesztésére. Az ENSZ később helyt adott a kérésnek, pénteken tehát megvitatják Oroszország állításait.

Ezzel egy időben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolja Ukrajnának, hogy semmisítse meg a közegészségügyi laboratóriumokban tárolt veszélyes kórokozókat, nehogy a laborok megsérüljenek az orosz támadásban, és esetleg kiszabaduljon egy lakosságra is veszélyes kórokozó.

A Reuters cikke szerint a WHO képviselői elmondták, hogy évek óta együttműködnek az ukrán közegészségügyi laboratóriumokkal olyan biztonsági gyakorlatok miatt, amik segítenek megelőzni a kórokozók véletlen vagy szándékos kiszabadulását.

Mindez a Telex szerint azért is nagyon kényes, mert az ukránok és az amerikaiak az oroszokat vádolják azzal, hogy Ukrajnában vegyi vagy biológiai fegyvert akarnak bevetni, Washington szerint koholt ürügyként ezzel próbálják igazolni az általuk kirobbantott háború létjogosultságát.

És most Kína is beszállt az oroszok oldalán, egy csütörtöki tájékoztatón Zao Lijian, a pekingi külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az USA-nak el kellene fogadnia a „többoldalú ellenőrzést” az állítólagos amerikai irányítású biofegyver-laboratóriummal kapcsolatban. Zao szerint az orosz katonai műveletet „titkokat tárt fel” az ukrajnai amerikai laboratóriumokról, és úgy véli, ezt nem lehet azzal lesöpörni, hogy ez csak propaganda. Folyt. köv., ahogy mondani szokás…

Átcsoportosították az oroszok a 65 kilométeres konvojban lévő erőket

Korábban az oroszok jelentős erőket vontak össze Kijevtől északra, és létrehoztak egy 65 kilométer hosszú katonai konvojt, ami aztán főként logisztikai gondok miatt elakadt, és hosszú ideig egy helyben vesztegelt. A legújabb műholdfelvételek alapján azonban kisebb egységekre osztották az oroszok a sok támadófegyverből és utánpótlást szállító teherautóból álló járműcsoportot.

Péntekre is tűzszünetet hirdettek az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium péntekre tűzszünetet hirdet, és humanitárius folyosók megnyitását tervezi a civilek evakuálására öt városból. Erről számolt be a RIA Novosztyi és az Interfax orosz hírügynökségek tudósítása alapján a német Bild online kiadása.

A beszámoló szerint Mihail Mizsincev, a Nemzeti Védelmi Ellenőrző Központ vezetője bejelentette, hogy az emberek Oroszországba vagy Ukrajna más városaiba utazhatnak.

„2022. március 11-én moszkvai idő szerint 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) az Orosz Föderáció fegyverszünetet hirdet, és készen áll humanitárius folyosókat biztosítani” – idézte Mizsincevet az Interfax.

A közlemény szerint a menekülési útvonalakat Kijevben, Szumiban, Harkivban, Mariupolban és Csernyihivben nyitják meg. A RIA idézte a tisztviselőket, akik azt mondták, hogy az ukrán félnek be kell nyújtania az utazó személyek listáját, valamint a járművek rendszámát, mielőtt megnyitnák a folyosókat. Korábban a humanitárius folyosók létrehozása többször is kudarcot vallott.

Az ukrajnai erőművek ellenőrzését sürgeti az atomenergia-ügynökség

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója közölte, hogy az ügynökség „fizikai ellenőrzéseket tervez” az ukrán nukleáris létesítményekben. Az ukrán hatóságok korábban közölték a NAÜ-vel, hogy „minden kommunikáció megszakadt” a csernobili atomerőművel.

A jelentések szerint az atomerőműhöz vezető elektromos vezetékeket egy nappal a külső áramellátás megszűnése után sikeresen megjavították, azonban Grossi hozzátette, ezeket a nukleáris megfigyelőszervezet még nem tudta megerősíteni.

Megjegyezte, hogy mindkét hadviselő fél hajlandó együttműködni a NAÜ-vel a nukleáris létesítményeknél történő harcok megelőzésében, és a biztonsági szempontból kritikus berendezések szabad működésének biztosítása érdekében.

„Gyakorlatilag szétzúztuk az orosz gazdaságot” a Fehér Ház szóvivője szerint

Jen Psaki csütörtökön újságírók kérdésére válaszolva nem volt hajlandó konkrét „vörös vonalat” húzni az orosz katonai agresszióra vonatkozóan, és nem kommentálta a Fehér Háznak a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz bevetésére adott előkészített válaszát sem. Az Egyesült Államokban közben továbbra is emelkedik az üzemanyagok ára, valamint komoly inflációval kell számolni, ez részben az Ukrajnában zajló orosz inváziónak köszönhető.

„Az elmúlt tíz napban körülbelül 240 millió dollárt segítséget nyújtottunk, humanitárius segítséget is, és alapvetően szétzúztuk az orosz gazdaságot, ahol még a tőzsde sem nyitott ki. Tehát pontatlan azt állítani, hogy nem adtunk választ – megtettünk minden lépést, és összefogtuk a világot” – jelentette ki Jen Psaki.

A szóvivő az ukrajnai orosz megszállást tette felelőssé az Egyesült Államokban az egekbe szökő benzinárakért – Kaliforniában közel 8 dollárba, átszámítva mintegy 2700 forintba kerül egy gallon (4,5 liter) benzin, ami literenként körülbelül 610 forintot jelent, ez horrorárnak számít arrafelé –, illetve a gazdasági inflációért. De azt mondta, hogy a szakértők szerint a válság csak „átmeneti” lesz.

„A [nemzeti bank szerepét betöltő] Federal Reserve és külső gazdasági elemzők értékelésére támaszkodunk, ezek szerint pedig a krízis az év végére mérséklődni fog. Az sem kérdés, amikor egy külföldi diktátor megszáll egy idegen országot, és ez a külföldi diktátor egy olyan ország vezetője, amely a világ harmadik legnagyobb olajszállítója, az hatással lesz az árakra” – jelentette ki Psaki.

Zelenszkij kevesli az Oroszország elleni szankciókat

Az ukrán elnök a Die Zeit német hetilapnak adott interjújában úgy véli, jelenleg nem nehezedik elegendő nyomás az Orosz Föderációra, mivel az ukrán földek bombázása, és a háború folytatódik – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.

Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: „Ha az alkalmazott szankciók elegendőek lennének, az invázió már megállt volna. Az orosz olaj – és kőolajtermékeket továbbra is vásárolják. A nyugati vállalatok továbbra is az orosz piacon maradnak, különféle kifogások mögé bújva. Igen, vannak társaságok, amelyek távoztak, és ezért hálásak vagyunk nekik. De vannak olyan üzleti óriások, akik még mindig a „véres pénzt” választják. Mindenkinek erkölcsösnek kellene lennie. És meg kell erősíteni az Oroszországgal szembeni szankciókat ezért a provokálatlan és brutális invázióért, amely a második világháború legrosszabb időszakára emlékeztet”.

Hozzátette: „ha szankciókról beszélünk, akkor elsősorban olajról, kőolajtermékekről és gázról van szó. Az ezzel foglalkozó cégeknek abba kell hagyniuk a küldést és fogadást Oroszországból és Oroszországba. Az orosz bankok számára nem lehet kivétel a SWIFT-ről való leválasztás során. Ezek konkrét dolgok, amelyeket meg lehet tenni”.

Az elnök szerint, ha most ezt nem teszik meg, később sokkal többet kell majd tenni azért, hogy „megmentsék Oroszország inváziójától a balti államokat, Lengyelországot, Moldovát, Georgiát és más szomszédos országokat”.

Zelenszkij szerint nagyon fontos továbbá, hogy a nyugati országok döntsenek az Ukrajna feletti humanitárius repülési tilalmi zóna létrehozásáról. Ehhez Ukrajnának harci repülőgépekre és rakétavédelmi eszközökre is szüksége lesz, amelyekkel önállóan biztosíthatnák a légtér védelmét.

Az ukrán elönk úgy összegzett, hogy a Nyugat nem gyakorol megfelelő méretű gazdasági nyomást, valamint úgy vélte, a háborút el lehetett volna kerülni, ha Ukrajna korábban több fegyvert kapott volna a védelméhez, mert ebben az esetben az Orosz Föderáció nem döntött volna a betörésről.

Brit külügyminiszter: még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat

A nemzetközi közösség „hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt”, de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta csütörtökön Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.
A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását, nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.
Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Truss hozzátette: a brit szankciók 300 milliárd font (több mint 135 ezer milliárd forint) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.
A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása.
Liz Truss szerint mindemellett véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.
Európa továbbra is mélységesen rá van utalva az orosz energiahordozókra, és ez alapvető fontosságú bevételekhez juttatja Putyint, tehát ennek véget kell vetni. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már bejelentette, hogy megszünteti az orosz nyersolaj importját, és üdvözlendő, hogy az Európai Unió is még az idén kétharmadával akarja csökkenteni az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét – mondta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.
Liz Truss kijelentette: felső százalékos határt kell megszabni az Oroszországból érkező energiahordozó-import részarányára, és ezt a százalékos plafont az idő haladtával egyre lejjebb kell szállítani.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet kompenzációban részesíteni azokat az országokat, amelyek különösen nagy mértékben függenek az orosz energiahordozó-szállításoktól.
Hozzátette: „az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában”, és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.
Ebben a helyzetben csak a minimumnak tekinthető az a célkitűzés, hogy a NATO-tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, különös tekintettel arra, hogy sok tagország még ezt a célt sem teljesíti – mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány 5 százalék felett volt.
Liz Truss szerint most kell megfizetni annak az időszaknak az elbizakodottságáért, amikor a világ még azt hitte, hogy a béke és a stabilitás magától értetődő és nem igényel befektetést.

NATO Katonai Bizottság elnöke: Magyarország felkészültsége erősebb, mint valaha

Magyarország katonai felkészültsége és ébersége erősebb, mint valaha – jelentette ki a NATO Katonai Bizottságának elnöke magyarországi látogatásán az észak-atlanti szövetség csütörtökön kiadott közleménye szerint.

A NATO a hivatalos honlapján azt írta: Rob Bauer kedden és szerdán tartózkodott Magyarországon. Ezalatt ellátogatott a keleti ukrán-magyar határhoz, és megtekintette a Keleti Pajzs gyakorlatot is.
Szerdán Ruszin-Szendi Romulusszal, a Magyar Honvédség parancsnokával és Szabó Istvánnal, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkárával is megvitatta a jelenlegi biztonsági helyzetet, a NATO válaszlépéseit és a jelenlegi humanitárius válság kérdéseit. Ezt követően az elnök tájékoztatót kapott a Magyarországon folyó fokozott éberségi tevékenységekről.
„A Magyar Honvédség felkészült Magyarország határainak és szuverenitásának védelmére. Jól látható, hogy Magyarország felkészültsége és ébersége erősebb, mint valaha” – fogalmazott a NATO Katonai Bizottságának elnöke. Elismerően szólt arról is, ahogy a magyar katonák segítenek a civil hatóságoknak megbirkózni a növekvő menekültáradattal. Úgy értékelte: a magyar katonák együttérzéssel, elhivatottan és professzionálisan kezelik a helyzetet.
A Keleti Pajzs gyakorlaton a katonákhoz szólva Rob Bauer elismerését fejezte ki a Magyar Honvédség bátorságáért. Azt mondta: büszke rá, hogy a magyar katonák is tagjai annak a 3,2 millió egyenruhás „testvérből” álló közösségnek, amely ezt a szövetséget védi – olvasható a NATO honlapján.

Macron szerint a háború hatására az EU gyorsabban és erősebben változhat

Emmanuel Macron szerint a koronavírus-járvány hatására változásnak indult Európai Unió „még gyorsabban és még erősebben fog változni” az ukrajnai háború hatására.

A francia államfő ezt csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett informális találkozója előtt mondta, amelyet az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendez.
Ez a háború „történelmi döntések” meghozatalára készteti a 27 tagállamot „Európánk felépítésének teljes újrafogalmazása” érdekében – fogalmazott a köztársasági elnök, annak a reményének adva hangot, hogy az energetika és talán a mezőgazdaság terén is döntések születhetnek március vége előtt, míg a védelmi kérdésekben feltehetően egy májusi rendkívüli találkozón hozhatnak döntéseket a tagállamok vezetői.
A találkozó kezdete előtt több ország vezetője is jelezte, hogy Kijev európai uniós csatlakozási folyamatát csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek, s kizárták annak lehetőségét, hogy Ukrajnát hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítsa az Európai Unió.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
„Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök. Hozzátette: „Ukrajna uniós csatlakozása hosszú távú kérdés (…) „Meg fogjuk erősíteni, hogy intenzíven kívánunk együttdolgozni Ukrajnával, ezt tesszük már most is, függetlenül a csatlakozási jelöltség perspektíváitól”.
„Ukrajnát az európai családunk tagjának tekintjük. Szabad és demokratikus Ukrajnát szeretnénk, amellyel közös a sorsunk” – fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt.
A 27 tagállam megosztott Ukrajna esetleges uniós csatlakozását illetően, amely egyhangú döntést igényel.
Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – már jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
„Meg lehet-e nyitni a csatlakozási eljárást egy háborús országgal? Nem hiszem. Be kell zárni előtte az ajtót és azt mondani, hogy soha? Az pedig igazságtalan lenne” – mondta Emmanuel Macron.
Franciaország már korábban is óvatosan nyilatkozott Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáról.
„Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani” – fogalmazott február végén a francia elnöki hivatal, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi fog történni, ha Oroszország elfoglalja Ukrajnát.
„Ukrajna, továbbá Moldova, a balkáni országok és Georgia számára a válasz nem feltétlenül a csatlakozás az Európai Unióhoz, amely nem eléggé felvértezett ahhoz, hogy kockázatmentesen terjeszkedjen. Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira” – vélekedett a francia elnökség.
A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni.
A zárónyilatkozat tervezete mindamellett, hogy a 27 tagállam megerősíti a NATO kulcsszerepét, kifejezi azon szándékát, hogy többet és jobban kíván beruházni a védelmi kapacitásokba, valamint az ipari együttműködéseket és a közös beszerzéséket kívánja erősíteni. A védelmi stratégiáját az EU még ebben a hónapban várhatóan közzéteszi.
Az állam- és kormányfők megvizsgálják az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU már az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be a földgázt, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját. Ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását is. Továbbá előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését.
A gáztározói kapacitások megerősítése, valamint az elektromosáram-piac működésének a Spanyolország és Franciaország által szorgalmazott optimalizálása is naprenden lesz, ahogyan az energiaár-emelkedés európai fogyasztókra gyakorolt hatását csökkenteni hívatott új sürgős intézkedések is.
A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára. Ebben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak érintette vállalatoknak, és közép- és hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának.
Franciaország szeretné az európai partnereit meggyőzni egy újabb gazdaságösztönző csomag elfogadásáról, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló 800 milliárd eurós alap mintájára.

Moszkvai katonai szóvivő: az orosz légierő nem bombázta Mariupol környékét

Az orosz légierő nem hajtott végre csapásokat Mariupol térségében lévő földi célpontokra – jelentette ki csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„Semmilyen feladatot sem hajtott végre földi célpontok ellen az orosz légierő Mariupol közelében” – mondta.
Azt állította, hogy a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai állítólagos „légicsapás” valójában „teljességgel megrendezett provokáció” volt, amelynek célja szerinte az oroszellenes hangulat fenntartása volt Nyugaton. Beszámolója szerint a mariupoli egészségügyi létesítmények, köztük a 3. számú kórház már február végén leálltak, a személyzetet és a betegeket „a nacionalisták” elzavarták.
Konasenkov a városból elköltözött szemtanúkra hivatkozva azt mondta, hogy a kórházat a kedvező taktikai elhelyezkedése miatt az Azov ukrán nacionalista zászlóalj erőddé alakította át. Azt mondta, hogy az épület külső és belső sérülései nem származhattak légibombától, mert az az összes falat ledöntötte volna.
A tábornok háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városban körülzárt „nacionalistákat”, akiknek „provokációi” szerinte az ostromgyűrű szorosabbra húzásával szaporodni fognak. Azzal vádolta az Azov zászlóaljat, hogy tagjai szerinte „nyolc éven át tudatosan és különös kegyetlenséggel pusztították a civileket” a Donyec-medencében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki antalyai sajtótájékoztatón hamisnak nevezte azok az állításokat, amelyek szerint az orosz hadsereg szerdán egy szülészetnek otthont adó létesítményre mért csapást Mariupolban. Lavrov gyakorlatilag a Konasenkóéval egybehangzó változatát mondta el a történtekről, hozzátéve, hogy Oroszország már hétfőn tájékoztatta az ENSZ-t arról, hogy a kórház az Azov kezén van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megosztott a Twitteren egy videót, amelyen a mellékelt szöveg szerint egy mariupoli romos kórház volt látható, amelynek udvarába több lövedék vagy bomba csapódott be.
„Orosz csapatok támadtak egy szülészetre. Emberek, gyermekek vannak a romok alatt” – írta Zelenszkij.
Későbbi ukrán tájékoztatás szerint az incidensben tizenheten – közöttük egy vajúdó nő – sebesültek meg.

Uniós tisztségviselők: az EU a elítéli a mariupoli gyermekkórház elleni támadást

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erőknek a mariupoli gyermekkórház ellen elkövetett támadását – hangsúlyozta csütörtöki közös sajtóközleményében Josep Borrell, kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Janez Lenarcic, válságkezelésért felelős uniós biztos.

„Elborzadva látjuk, hogy az orosz fegyveres erők egyre több atrocitást követnek el, és a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb embereket veszik célba. A megszálló erők magatartása szégyenletes, elítélendő és teljesen elfogadhatatlan. Ezért a szörnyű bűncselekményért felelősségre fogják vonni az elkövetőket” – írta sajtóközleményében a két uniós tisztségviselő.
Szerda este Kijev, egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolta meg a térséget ostromló orosz erőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ukrán kollégájával Dmitro Kulebával folytatott csütörtöki megbeszélése után, azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ezek az állítások hamisak. Lavrov szerint a szóban forgó épületben már nem tartózkodtak egészségügyi dolgozók és szülőanyák, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyveresei táboroztak ott.
Sajtóközleményében Borrell és Lenarcic elítélte Mariupol és más ukrán települések orosz bombázást is. Mint hangoztatták, a nemzetközi humanitárius jog e súlyos megsértésének azonnal véget kell vetni. Emellett ismételten felszólították Oroszországot, hogy tegyen eleget a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek, hagyja abba a katonai műveletet, tartsa tiszteletben a humanitárius folyosókat és tegye lehetővé a polgári lakosság evakuálását Ukrajna más részeiben.
„Oroszország teljes felelősséget visel ezért a katonai agresszióért, valamint az általa okozott pusztításért és emberveszteségért” – húzták alá közleményében a két uniós tisztségviselő.

Holland és luxemburgi miniszterelnök: nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz

Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz – mondta csütörtökön Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója előtt Versailles-ban, Ukrajna „azonnali” EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban.

Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint „nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra”.
A kétnapos találkozót – amelynek témája az ukrajnai háború miatt Európa energetikai függetlenségének stratégiája és az európai védelmi politika – az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendezi.
A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni. Várhatóan megerősítik, hogy Ukrajnát az európai közösséghez tartozó országnak tekintik, de Kijev európai uniós csatlakozási folyamatát csak hosszú távon tartják elképzelhetőnek.
„Ukrajna uniós csatlakozása hosszú távú kérdés (…) „Meg fogjuk erősíteni, hogy intenzíven kívánunk együttdolgozni Ukrajnával, ezt tesszük már most is, függetlenül a csatlakozási jelöltség perspektíváitól” – fogalmazott a holland kormányfő.
„Ukrajnát az európai családunk tagjának tekintjük. Szabad és demokratikus Ukrajnát szeretnénk, amellyel közös a sorsunk” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó kezdete előtt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háborút kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
A 27 tagállam megosztott Ukrajna esetleges uniós csatlakozását illetően, amely egyhangú döntést igényel.
Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – már jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését. Franciaország viszont korábban óvatosan nyilatkozott Ukrajna esetleges uniós csatlakozásáról.
„Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani” – fogalmazott február végén a francia elnöki hivatal, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi történne, ha Oroszország elfoglalná Ukrajnát.
„Ukrajna, továbbá Moldova, a balkáni országok és Georgia számára a válasz nem feltétlenül a csatlakozás az Európai Unióhoz, amely nem eléggé felvértezett ahhoz, hogy kockázatmentesen terjeszkedjen. Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira” – vélekedett a francia elnökség.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: „még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni”. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.

Putyin: külső irányítás alá kell venni a bezárt külföldi cégeket

A bezárt külföldi cégek „külső irányítás” alá vételét sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal csütörtökön tartott videókonferenciáján.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván bezárkózni, kész minden partnerével együttműködni, és hogy az országban maradó külföldi befektetők jogait a kormánynak biztosan meg kell védenie.
A külföldi tulajdonban lévő vállalatok bezárásával kapcsolatban határozott fellépést sürgetett. Azt mondta, hogy ezeknél a cégeknél „külső irányítást” kell bevezetni, és olyan embereknek kell átadni őket, „akik dolgozni akarnak”.
„Ehhez elegendő jogi, piaci alapú eszköz áll rendelkezésre” – mondta az orosz elnök.
Mihail Misusztyin miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, hogy a külföldi cégek többsége tevékenységének átmeneti leállítását jelentette be, a munkahelyek és a bérek fenntartása mellett. Ő tett bejelentést a tanácskozáson arról, hogy törvénytervezet készült azzal a céllal, hogy megakadályozzák a vállalat-bezárásokat.
Misusztyin közölte, hogy a kormány külső irányítás bevezetését javasolja arra az esetre, ha egy külföldi tulajdonos indokolatlanul bezárja a cégét. A vállalat további sorsát a tulajdonos döntésétől teszik függővé. A kormányfő szerint a cél a vállalat tevékenységprofiljának és a munkahelyeknek a megőrzése.
A tanácskozáson Putyin kifejezte meggyőződését, hogy bár egyes áruk iránt a kereslet most emelkedik, a hatóságok minden problémát meg fognak oldani.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország rubelben fogja teljesíteni a külső adósságszolgálatból eredő kötelezettségeit, ha a központi bank és a kormány devizaszámláit nyugati országok továbbra is szankciók alatt tartják. A tárcavezető szerint a külföldi befektetőkkel szembeni kötelezettségeket mindenképpen teljesíteni fogják.
Putyin azt mondta, Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit. Közölte, hogy az ukrán gázszállító rendszer is teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat a „nadrágszíj meghúzására és melegebb ruha viselésére” szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének.

Így állt az orosz invázió csütörtökön

A brit védelmi minisztérium aktuális katonai térképe szerint.

Borítókép forrása: CNN/Russain Ministry of Defense