Az orosz-ukrán háború 12. napja – FRISSÜL

Immár tizenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései frissülő cikkünkben!

Úgy tűnik, apró eredménnyel zárult a béketárgyalások harmadik fordulója

Véget ért az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások legutóbbi fordulója Fehéroroszországban – írja az orosz állami médiajelentésekre hivatkozva a Sky News. Mihajlo Podoljak, az ukrán delegáció főtárgyalója azt állította, hogy a megbeszélések „nem javítottak jelentősen a helyzeten”, ugyanakkor a civilek evakuálásának logisztikáját, illetve a lehetséges humanitárius folyosók megnyitását érintő kérdésben „apró előrelépésről” számolt be a Reutersnek. Konkrétumokkal egyelőre nem szolgáltak az orosz és ukrán hírforrások.

CNN: egy kelet-európai repülőtéren titokban folynak nemzetközi erőfeszítések fegyverszállításra Ukrajnának

Titokban tartott kelet-európai repülőtéren jelenleg is gyors ütemben folyik az az Ukrajnába irányuló, több ország közös erőfeszítésével zajló fegyverszállítási művelet, amelyet Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is meglátogatott a múlt héten az ukrán határ közelében – jelentette a CNN az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva hétfőn.

A baloldali-liberális amerikai hírtelevízió online is közzétett tudósítása szerint Milley tábornok a meg nem nevezett repülőtéren katonákkal és az őket kiszolgáló személyzettel is találkozott, valamint megszemlélte a fegyverszállítási műveletet – mondta el a Pentagon tisztségviselője a hírtelevíziónak még pénteken.
A repülőtér forgalma az elmúlt napokban jelentősen megnőtt: a szokásos napi néhány járat helyett volt, amikor a fel- és leszálló gépek száma elérte a maximális napi 17-et.
A CNN hangsúlyozta, hogy a repülőtér pontos elhelyezkedése továbbra is titkos, az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok, többek között páncéltörő rakéták biztonságának megóvása érdekében.
Az orosz hadsereg egyelőre nem támadta meg ezeket a fegyverszállítmányokat, azt követően sem, hogy beléptek Ukrajna légterébe, tette hozzá a Pentagon tisztségviselője. De, mint mondta, attól tartanak, hogy Moszkva a későbbiekben, ahogyan előrehalad a katonai támadásokkal, célba veheti e szállítmányokat.
Az Egyesült Államok és más NATO-tagországok eddig 17 ezer tankelhárító rakétát és 2 ezer Stinger légvédelmi rakétát küldtek az ukrán hadseregnek – tájékoztatta a CNN-t egy magas rangú amerikai tisztségviselő.
Már az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz háború előtt is amerikai és más országbeli katonai teherszállító repülőgépek, elsősorban az amerikai teherszállító légi flotta gerincét adó C-17-esek repültek Európa felett. Ezek a légijáratok katonai csapatokat szállítottak át a NATO keleti szárnyára, de fegyvereket is vittek azokra a katonai transzferállomásokra, ahonnét később Ukrajnába szállíthatják őket. A CNN szerint a katonai légijáratok száma folyamatosan nő.
Az amerikai hadsereg európai főparancsnoksága (EUCOM) folyamatosan „élőben” koordinálja ezt a kiterjedt katonai fegyverszállítási műveletet a NATO-szövetségesekkel és más partnerországokkal együttműködve, hogy a szállítmányok eljuthassanak Ukrajnába – hangsúlyozta a Pentagon egy másik tisztségviselője. Szavaiból kiderült, hogy az EUCOM az Egyesült Királysággal is egyeztet annak érdekében, hogy „szervezetten biztosítsuk Ukrajna támogatását, maximális hatékonysággal felhasználva erőforrásainkat”.
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta 14 ország küldött „biztonsági segélyszállítmányokat” Ukrajnának, tette hozzá a védelmi tisztségviselő, kifejtve, hogy néhány ország korábban csak nagyon ritkán küldött ilyen mennyiségű katonai felszerelést.
A Pentagon hivatalnoka leszögezte: a 350 millió dolláros amerikai katonai segélyszállítmány „túlnyomó része” már megérkezett Ukrajnába, mindössze egy héttel azután, hogy a Fehér Ház hivatalosan is jóváhagyta azt.
Mintegy 240 millió dollárnyi szállítmány jutott el eddig az ukrán hadsereghez, míg a maradék „legkésőbb napokon vagy heteken belül” eljuthat a címzetthez – tette hozzá az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselője. Tudatta azt is, hogy a szállítmány már célba juttatott része tartalmazza a „legszükségesebb fegyvereket, köztük például a páncéltörő fegyvereket”.

Putyin: az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kijevre

Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek annak érdekében, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást az orosz erők által ostromgyűrűbe vett városokból „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek, mint mondta, erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.
A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására”.
Putyin a Narendra Modi indiai kormányfővel folytatott hétfői telefonbeszélgetése során ígéretet tett arra, hogy az orosz fegyveres erők mindent meg fognak tenni a Szumi ukrán városban rekedt indiai állampolgárok evakuálása érdekében. Modi kifejezte készségét, hogy a konfliktus mielőbbi rendezéséhez bármilyen módon hozzájáruljon.
Indiai tájékoztatás szerint Modi üdvözölte a Moszkva és Kijev között megindult tárgyalásokat, és közvetlen kapcsolatfelvételt szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Az orosz digitalizációügyi minisztérium közleményt adott ki azoknak az állításoknak a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország le akarna csatlakozni az internetről. A tárca szerint az a kormányhivataloknak szétküldött távirat, amelyre a hír terjesztői hivatkozni szoktak, olyan egyszerű „kiberhigiéniai ajánlásokat” tartalmaz, amelyek segítenek a hatékonyabb munkaszervezésben, az erőforrásoknak a rosszindulatú forgalomtól történő megvédésében, a szolgáltatások és domainnevek fenntartásában.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn újabb részleteket tett közzé a korábban Igor Konasenkov katonai szóvivő által hangoztatott állítással kapcsolatban, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak. Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat a nemzetközi jog megsértésével, szintetikus biológiai módszereket alkalmazva, egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.
A tábornok azt állította, hogy a lvivi biolaboratóriumban pestis, lépfene és brucellózis kórokozóival, a harkivi és poltavai laboratóriumokban pedig diftéria, szalmonellózis és vérhas kórokozóival dolgoztak. Az orosz hadsereg birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium február 24-én, az orosz invázió kezdetének napján elrendelte a laboratóriumokban lévő biológiai anyagok haladéktalan megsemmisítését és a biológiai programok sürgős leállítását.
Kirillov a laboratóriumok munkáját összefüggésbe hozta azzal, hogy a kanyaró előfordulása százszorosára nőtt Ukrajnában, és hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, magas a kockázata a gyermekbénulás kitörésének az országban. Szavai szerint Ukrajna több ezer, elsősorban „szláv etnikumú” beteg szérummintáját küldte el az amerikai hadsereg Walter Reed Katonai Kutatóintézetébe a Covid-19 elleni gyógyszerek tesztelése ürügyén.

Németország nem mond le az orosz gázról

A német kancellár szerint az oroszországi gáz- és olajimport létfontosságú az európaiak számára, mivel jelenleg az energiaellátást lehetetlen más forrásból biztosítani, az iparban és a közszolgáltatásokhoz használt orosz energia egyszerűen nem helyettesíthető – írja a Die Welt.

A német lap beszámolója szerint Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy bár a német szövetségi kormány európai partnereivel hónapok óta „teljes gőzzel” az orosz energia alternatíváinak kifejlesztésén fáradozik, mindez nem megy egyik napról a másikra.

Éppen ezért Németország nem lesz partner az energiapiacot érintő oroszellenes szankciók meghozatalában, és az energiaellátás területén folytatja üzleti együttműködését Oroszországgal – idézi a német lap a kancellárt.

J. K. Rowling akár egymillió fontot adományoz az ukrajnai gyerekek megsegítésére

A Harry Potter-regényfolyam szerzője, J. K. Rowling hétfőn bejelentette, hogy kész akár egymillió fontot (476 millió forintot) is felajánlani az ukrajnai gyerekek megsegítésére.

Az 56 éves világhírű brit író az általa alapított Lumos jótékonysági szervezet adománykérő felhívásához csatlakozott. A szervezet egymillió fontot akar gyűjteni és Rowling vállalta, hogy egymillió fontig megduplázza a befolyt összeget.

Ukrán belügyminisztérium: több ezer embert kellene még evakuálni a fővárosból

Az ukrán belügyminisztérium tájékoztatása szerint még legalább négyezer embert kellene evakuálni Kijev külvárosából.

Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy Oroszország „mindent megtesz” az orosz védelmi minisztérium által hétfő reggelre ígért humanitárius folyosók akadályozására – számolt be róla a Sky News.

Boris Johnson: Putyin elszámította magát

Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt tizenkét napban egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a nap folyamán Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt Londonban a további szankcióintézkedésekről.
A tárgyalások után, a Downing Streeten tartott közös sajtóértekezleten a brit miniszterelnök kijelentette: Putyin alábecsülte az ukránok ellenállását, alábecsülte Ukrajna vezetőjét, és ugyanígy alábecsülte a Nyugat egységét is.

A sajtótájékoztatón mindhárom miniszterelnök hangsúlyozta, hogy drámaian csökkenteni kell Európa függését az orosz energia-szállításoktól.
Johnson és Rutte ugyanakkor egyaránt kiemelte, hogy ez nyilvánvalóan nem elérhető egyik napról a másikra.

„Meg kell fontolnunk, hogyan tudnánk a lehető leggyorsabban eltávolodni az orosz szénhidrogénektől, olajtól és gáztól való függőségtől. Mindenki ezt teszi, most mindenki ugyanazon az úton jár. Egyes országok gyorsabban és könnyebben találják meg a megoldást, mint mások, ez minden” – fogalmazott Johnson a BBC tudósítása szerint.

A holland miniszterelnök úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy az orosz energia-szállításokat érintő szankciók ne teremtsenek kezelhetetlen energiaellátási válságot Európában, beleértve Ukrajnát. Hozzáfűzte, hogy az orosz olajtól és gáztól való elszakadást egy „lépésről lépésre” zajló folyamatban, a zöld energia gyors elterjedésének ösztönzésével egyetemben kell értelmezni.

A Frontex erősítést küld Romániába az ukrán és a moldovai határ ellenőrzésére

Erősítést küld Romániába az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az ukrán és a moldovai határ megfigyelésére és ellenőrzésére – közölte hétfőn a román határrendőrség.

A bukaresti hatóságok kérésére a Frontex 150 német, cseh, osztrák, dán és finn határrendésszel, 60 megfigyelő kamerával, 45 járművel, valamint légi megfigyelési eszközökkel fogja segíteni a román határrendőrök munkáját.
A küldetést a Terra 2022 elnevezésű közös művelet keretében szervezik, amelynek az a célja, hogy erősítse a határellenőrzést az EU szárazföldi határain, segítse a tagállamokat az embercsempészet, emberkereskedelem, okmánycsalás és terrorizmus elleni küzdelemben. A 450 határrendész részvételével 12 uniós tagállamban zajló Terra 2022 művelet keretében a Frontex jelenleg a szerb határon segíti a román határrendőrség tevékenységét.
Ukrajnával 650, Moldovával 680 kilométernyi közös határszakasza van Romániának.
A román határrendőrség összegzése szerint az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború kezdete óta vasárnap éjfélig több mint negyedmillió (261 ezer) ukrán állampolgár érkezett Romániába, közölük 182 ezer távozott az országból.
A bukaresti belügyminisztérium közölte: hétfőig 3288 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában.

Az oroszok pedig Mikolajivot és Kijevet ágyúzzák

Béketárgyalások ide vagy oda, az orosz csapatok továbbra is támadják az ukrán városokat. Legalább 13 ember meghalt egy kenyérgyár elleni légicsapásban az ukrán Makariv városában, a kijevi régióban – közölte a helyi katasztrófavédelem. 

Az alábbi felkavaró videó pedig azt a pillanatot örökíti meg, amikor orosz lövedékek becsaptak egy lakónegyedbe a dél-ukrajnai Mikolajiv külvárosában.

русская армия ведет артобстрел жилой застройки

Николаев, Балабановка pic.twitter.com/Z82XAQdwOk

— IgorGirkin (@GirkinGirkin) March 7, 2022

Megkezdődött a béketárgyalások harmadik fordulója

Magyar idő szerint 4 órakor az ukrán és az orosz delegáció megkezdte a tárgyalások harmadik fordulóját Belaruszban – tudósítottak róla a nemzetközi hírforrások. A megbeszéléseket a lengyel–belarusz határon lévő Białowieża-erdő egyik vadászházában tartják.

Friss térképen az orosz invázió!

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn is kiadta szokásos térképét az oroszok ukrajnai inváziójáról.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/AJ4Ic7FDn9

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/SSCOHj7BOw

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 7, 2022

Ezen az látszik, hogy az agresszor katonai csapásokat hajtott végre az ország fővárosában, Kijevben és környékén, valamint Csernyihivban, Harkivban, Donyeckben és Mariupolban.  Az orosz csapatok Herszonból Mikolajiv felé is nyomulnak, ahol az ágyúzás folytatódott, és Ukrajna azt állítja, hogy visszafoglalt egy regionális repülőteret. 

Az alábbi térképen megtekinthető az orosz csapatok elhelyezkedése és támadásaik:

Németország nem támogatja az orosz gáz elzárását

Miközben egyre gyakrabban merül fel az orosz energiaimport esetleges felfüggesztése az EU-ban a szankciók részeként, az unió legerősebb állama a jelek szerint nem támogatja ezt.

Olaf Scholz német kancellár hétfőn kijelentette: az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítmányok „alapvető fontosságúak” az európai gazdaság számára. A német vezető szerint másképp nem biztosítható a fűtés, a közlekedés és az áramellátás. Scholz szerint bár sürgető feladat, hogy az EU alternatívákat találjon az orosz függőségre, „ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni”. „Ezért a mi részünkről tudatos döntés, hogy folytatjuk az üzleti együttműködést az energiaellátás területén Oroszországgal” – szögezte le.

Hírfolyamunkban is beszámoltunk róla, korábban a litván külügyminiszter vetette fel, hogy nem szabadna „az ukránok vérével fizetni” az orosz energiahordozókért.

Von der Leyen: az EU további szankciókon dolgozik Oroszország ellen

Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben”, az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délelőtt Brüsszelben, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Az elnök elmondta: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen”. Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (…) zavarait”.
Von der Leyen bejelentette: a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését.
Mario Draghi sajtónyilatkozatában felszólította az Európai Unió tagországait, hogy lehető leggyorsabban hajtsák végre az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat. Reményét fejezte ki, hogy minden tagállam kormánya olyan gyorsan intézkedik a szankciók végrehajtására vonatkozóan, mint az olasz vezetés. Szombaton például az olasz kormány közölte, hogy a helyi hatóságok 143 millió euró értékben villákat és jachtokat foglaltak le a szankciós listán jegyzett öt orosz magas rangú tisztviselőtől.
„Azt látjuk, hogy némely tagállamok, köztük Franciaország, Németország és Olaszország hatékonyan, gyorsan bonyolítják le a szankciós intézkedéseket, míg más tagországok kevésbé” – emelte ki Draghi. Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós egység elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a válságnak az EU-ra gyakorolt összes következményét, beleértve az ukrán menekülthullámot és az energiabiztonságot. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban elmondta: Olaszországnak nincs fenntartása ez ellen, de a folyamat hosszú, és összefügg a strukturális reformintézkedésekkel.
Draghi úgy vélte: az ukrán-orosz konfliktus megoldását szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések nem jártak eddig eredménnyel, és Oroszország addig fogja folytatni a háborút, míg egész Ukrajna meg nem adja magát, és oroszbarát kormány kerül hatalomra Kijevben.

Az USA NATO-védelmet ígér a balti államoknak

NATO-védelemről és amerikai támogatásról biztosította Litvániát Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Vilniusban, a három NATO-tag balti államban tartott villámlátogatásán. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kijelentette: „nem fizethetünk ukrán vérrel az olajért és a gázért”.

Megerősítjük közös védelmünket, hogy szövetségeseinkkel együtt felkészültek legyünk – mondta Blinken Oroszország Ukrajna ellen zajló háborújára utalva. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO kölcsönös védelmi paktuma mellett „sérthetetlen”.

Megvédjük a NATO minden egyes centiméterét, ha támadás éri… Senkinek sem szabad kételkednie a készenlétünkben, senkinek sem szabad kételkednie az eltökéltségünkben – hangsúlyozta Blinken.

Sajnos, a balti térségben a romló biztonsági helyzet mindannyiunk számára és az egész világ számára nagy aggodalomra ad okot – jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök. Oroszország Ukrajnával szembeni vakmerő agressziója (…) hosszú távon veszélyezteti az európai biztonságot, szövetségünk biztonságát – mondta Nauseda. Úgy vélekedett, az elrettentés politikája már nem elég, és megelőző jellegű védelemre van szükség. Azt vetítette előre, hogy „Putyin nem fog megállni Ukrajnában, ha nem állíták meg”.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólított fel. Felszólított továbbá az Oroszországból érkező energiaimport azonnali leállítására. Nem fizethetünk ukrán vérrel az olajért és a gázért – hangsúlyozta Landsbergis.

Oroszország abbahagyná a háborút, ha…

… az ukránok teljesítenék négy feltételét. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint ezek a következők:

• az ukrán katonai műveletek azonnali leállítása,
• a Krím elismerése Oroszország részeként, a
• donyecki és luhanszki „népköztársaságok” elismerése független, önálló államként,
• valamint annak az alkotmányba foglalása, hogy Ukrajna semleges marad, és soha nem lesz a NATO tagja.

Az Európa Tanács az ukrán nők és lányok melletti kiállásra szólított fel nőnap alkalmából

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a március 8-án tartott nemzetközi nőnap alkalmából hétfőn kiadott nyilatkozatában az ukrán nők és lányok melletti kiállásra és arra szólította fel a strasbourgi székhelyű szervezet tagállamait, hogy tegyenek lépéseket a béke és az emberi méltóság védelme érdekében.

A 47 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa nyilatkozatában hangsúlyozta, Európának meg kell hallania és figyelembe kell vennie az ukrán nők és lányok határozott, a béke helyreállítására vonatkozó kéréseit.
Szavai szerint a nők azonnal érzik a háborúnak a családjukra és a közösségükre nézve is pusztító hatását. Sokan közülük menekülni kényszerülnek, hogy gyermekeiket és barátaik gyermekeit biztonságba helyezzék, mások a válogatás nélküli bombázások ellenére hazájukban folytatják munkájukat orvosként, ápolóként, vagy más módon nyújtanak segítséget közösségeiknek. Az emberi jogvédőként, újságíróként, a civil társadalom aktivistáiként tevékenykedő nők és önkéntesek fáradhatatlanul dolgoznak a béke helyreállításán és az Európa Tanács által képviselt értékek védelmén. „Tisztelgek elszántságuk, erejük és bátorságuk előtt” – fogalmazott.
Mijatovic felszólította az Európa Tanács valamennyi tagállamát, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a béke megteremtése érdekében, és biztosítsák, hogy a humanitárius támogatás maradéktalanul eljusson minden olyan területre, ahol arra szükség van mind Ukrajnán belül, mind a menekülteket befogadó országokban.
„Együttérzésemet és mély szolidaritásomat fejezem ki az ukrán nőkkel és lányokkal, akiknek olyan háborúban kell részt venniük, amelyik figyelmen kívül hagyja az emberi élet méltóságát” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Moszkva jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listáját

Az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült az orosz kormány által hétfőn jóváhagyott, Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listájára.

A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.
Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

ENSZ: 1,7 millió ember menekült el eddig Ukrajnából

Az ENSZ mai becslése szerint február 24. óta összesen 1 735 068 ember menekült el Ukrajnából – írta a Fox News. A legtöbb menekülte (mintegy 1 millió főt) Lengyelország fogadta be, majd Magyarország következik több mint 180 ezerrel, s Szlovákia mintegy 128 ezerrel.

Ha folytatódik Ukrajna orosz bombázása, támadása, az EU becslései szerint ötmillió menekült léphet át a határon.

Találkozik az orosz és auz ukrán külügyminiszter

Sajtóhírek szerint Putyin orosz és Erdogan török elnök megállapodása alapján csütörtökön a törökországi Antalyaban egy diplomáciai fórumon tárgyal majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Előtte azonban ma délután, illetve este folytatódik majd a két ország delegációinak béketárgyalása a belarusz-ukrán határ közelében.

Oroszország nem jelent meg Hágában a Nemzetközi Bíróság meghallgatásán

Az AP hírügynökség jelenti, hogy hiába várták meg meghallgatásra Oroszországot Hágában. A Nemzetközi Bíróság azt igyekszik kivizsgálni, követtek-e el háborús bűnöket az ukrajnai invázió során. Az orosz ügyvédek számára lefoglalt székek azonban üresek maradtak a teremben, mert Oroszország jelezte, nem kíván részt venni a meghallgatáson…

Zelenszkij katonai repülőgépeket kér, és az orosz olajipar bojkottját követeli

Újabb videóüzenettel jelentkezett hétfőn délelőtt az ukrán elnök. Ebben a nyilatkozatban Volodimir ismételten katonai repülőgépeket kért, valamint az orosz olajipar bojkottját követelte a nemzetközi közösségtől Oroszország ukrajnai offenzívája miatt.

Kijelentette: ha folytatódik az Ukrajna elleni orosz invázió, Oroszország nem hagyja abba a hadműveleteit, akkor újabb nemzetközi szankciócsomagra van szükség; Zelenszkij szerint a béke érdekében. Az ukrán elnök kéréseinek és követeléseinek listája:

• repüléstilalmi övezet bevezetése Ukrajna légterében,
• új szankciós csomag Oroszország ellen,
• teljes bojkott az orosz exportra és importra,
• teljes embargó az orosz olajra és olajtermékekre.

Ma délután tartják a harmadik béketárgyalást

Az Interfax orosz hírügynökség szerint moszkvai idő szerint hétfőn délután 3-kor, magyar idő szerint 5-kor kezdődik a béketárgyalások harmadik fordulója hétfőn. A sajtóértesülések arról szólnak, a megbeszéléseket az előző forduló helyszínén, a lengyel-belarusz határon lévő Białowieża-erdő egyik vadászházában fogják tartani.

Orbán Viktor: Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába

A miniszterelnök a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülését követően közölte, hogy megjelent az a rendelet, mely világossá teszi, hogy Magyarország területéről nem lehet Ukrajna területére fegyvert szállítani.

Mikolajiv polgármestere: közel negyven bombát dobtak az éjjel a városra

A dél-ukrajnai Mikolajiv városának polgármestere a Sky Newsnak beszélt a városában kialakult helyzetről a vasárnap éjszakai bombázás után.

Olekszandr Szenkevics elmondta, hogy az orosz csapatok hajnali 5 órakor kezdték el bombázni a területet, és „szinte az összes” találat „polgári épületekre”, köztük lakóházakra esett.

„Közel negyven kazettás bombát dobtak le, de nem mind robbant fel. Nem a katonai csapatokkal való összecsapásról volt szó, hanem inkább a civilekkel való küzdelemről” – mondta.

„Még mindig nincs pontos adatunk a halottak számáról. Felkészültünk erre a bombázásra, és az emberek óvóhelyeken voltak, de körülbelül hatvanan megsérültek” – tette hozzá.

Mariupol bajban: egyelőre nem érkezett humanitárius segélyszállítmány

Az orosz blokád alatt álló dél-ukrajnai Mariupolba egyelőre nem érkezett meg az a humanitárius segélyt szállító konvoj, amely jelenleg a Zaporizzsjai terület egyik városában tartózkodik, és a tűzszünet megerősítése után indul útnak a város felé – közölte a Donyecki területi katonai közigazgatás információs tevékenységért felelős osztályának vezetője, Tetyana Ignatcsenko.

Szavait az Interfax-Ukrajna hírügynökség idézte. Hozzátette: veszélyes az éjszakai vezetés. Több sofőr egyáltalán nem hajlandó továbbhajtani – sürgősen pótolják őket, és amint a fegyvernyugvást megerősítik, a konvoj elindul Mariupolba” – írta Ignatcsenko hétfőn a Facebookon.
Egyúttal kijelentette, hogy Oroszország hamis híreket próbál terjeszteni az ukrajnai háborúról saját lakossága körében.
„Egy ismerősöm levelet kapott a külvárosi testvérétől, hogy az azoviak (az ukrán ultranacionalista zászlóalj emberei) állítólag aláaknázták az iskolákat” – hangsúlyozta Ignatcsenko. Hozzátette, hogy nincs logikus magyarázata annak, hogy az oroszok miért hisznek az ilyen információkban. „De tény az, hogy Oroszország minden eszközzel megpróbál majd béketeremtőnek látszani” – összegezte véleményét Ignatcsenko.
Az orosz erők azt ígérték, hogy hétfőn biztonságos folyosót nyitnak, az Azovi-tenger partján fekvő városnál. Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy Mariupol nyugati részén a Moszkva-barát ukrajnai szakadárok hajtottak végre offenzívát.

Az ukránok azt állítják, már több mint 11 ezer orosz katonával végeztek

Ukrajna közzétette napi hadijelentését. A friss tájékoztatás szerint több mint 11 ezer orosz katonák öltek meg a február 24-e óta tartó háborús cselekmények során. Ezt a számot – mint korábban írtuk – sem független, sem orosz források nem erősítették meg, az orosz fél múlt hét közepén hivatalosan közel 500 katonája eleséséről számolt be.

Az Ukrán Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat (SSSCIP) hozzátette, Oroszország 117 tüzérségi rendszert, 50 rakétavetőt és 68 helikoptert veszített el, valamint összesen 290 orosz harckocsi és 46 repülőgép is megsemmisült. 

State of War Operating information, enemy`s loses 7.03.2022:
aircraft/helicopters 46/68
UAV/units of air defense equipment 7/23
tanks/APC 290/999
artillery systems 117
multiple rocket launcher 50
motor transport 454
cistern 60
vessel/light speed boats 3
military personnel >11000

— SSSCIP Ukraine (@dsszzi) March 7, 2022

Megölték az oroszok Hosztomel polgármesterét

A Kyiv Independent osztotta meg a saját Twitter oldalukon, hogy az orosz haderők megölték Jurij Prilipkót, Hosztomel polgármesterét. A városi tanács megerősítette a hírt.

A hosztomeli önkormányzat közleménye szerint a megszálló orosz csapatok meggyilkolták a polgármestert és két kollégáját, Ruszlan Karpenkót és Ivan Zoriját. A három tisztviselő akkor vesztette életét, amikor kenyeret és gyógyszereket osztogatott a városban a rászorulóknak – áll a bejegyzésben. 

Sziklaszilárd a kínai-orosz kapcsolat a kínai külügyminiszter szerint

Vang Ji kínai külügyminiszter az ukrajnai háborút illetően kijelentette, hogy Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, Kína és Oroszország kapcsolatát pedig „sziklaszilárdnak” nevezte.

Vang Ji kínai külügyminiszter a kínai parlament éves ülésszakához kapcsolódóan hétfőn Pekingben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háborút illetően Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, és a nyugalom és észszerűség megőrzésére intett a válság rendezése érdekében.

Miközben Kína mind ez idáig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, Vang a széles körű humanitárius válság elkerülésére szólított. A kínai külügyi tárca vezetője közölte: a kínai Vöröskereszt humanitárius segélyt fog nyújtani Ukrajnának.

Vang Kína és Oroszország kapcsolatát „sziklaszilárdnak”, Oroszországot pedig Kína legfontosabb stratégiai partnerének nevezte. Elmondta: a két ország kapcsolata az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és az együttműködésük jövője rendkívüli kilátásokkal kecsegtet.

A két ország közötti együttműködés előnyöket és jólétet hoz a két nép számára – mondta a kínai parlament éves ülésének alkalmából tartott éves sajtótájékoztatóján.

Kiijelentette: szükség esetén a kínai fél készen áll arra, hogy részt vegyen az ukrajnai helyzet megoldását célzó, nemzetközi közvetítő tevékenységben. Felidézte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök február 25-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonos egyeztetésekor az ukrajnai helyzet békés megoldását célzó tárgyalásokat sürgetett, amire Putyin elnök „pozitívan reagált”. A két elnök egyeztetését követően az ukrán és orosz fél már két alkalommal tárgyalóasztalhoz ült – mondta Vang.

Vang elutasította az ukrajnai helyzet párhuzamba állítását Tajvan kérdésével, hangsúlyozva, hogy Tajvan „Kína elidegeníthetetlen része”, így a sziget kérdése Kína belügye.

Zelenszkij: a humanitárius folyósokról való orosz javaslat teljesen erkölcstelen

Az ukrán kormány szerint Oroszország javaslata a menekülteket Fehéroroszországba vagy Oroszországba szállító humanitárius folyosókról “teljesen erkölcstelen”. Az ukrán elnök szóvivője szerint lehetővé kell tenni, hogy a menekültek Ukrajna területén maradva hagyhassák el otthonaikat. A szóvivő hozzátette, az orosz javaslat valódi célja nem a segítségnyújtásra irányul, hanem a világ közvéleményének szól. “Ez egy teljesen erkölcstelen történet. Az emberek szenvedését használják fel a televíziónak kialakított kép bemutatására. Ők Ukrajna állampolgárai, joguk van az Ukrajna területére való evakuálásra”.

Minden idők legmagasabb árát érte el a gáz Európában

Kijevi idő szerint 10:00 órakor az ezer köbméterenkénti ár 2902 dolláron állt – írja az UNIAN független ukrán hírügynökség.

Ezt bizonyítják az ICE Futures tőzsde kereskedési adatai. Március 7-én kijevi idő szerint 9 óra 50 perckor a legnagyobb európai csomóponton, a TTF-en a legközelebbi áprilisi határidős ügyletek ára 2300 dollárról 2900 dollár fölé emelkedett ezer köbméterenként. A kereskedés megnyitása óta a gáz ára áttörte a kritikus 2500 és 2700 dolláros ezer köbméterenkénti árat – összegez a Hirado.hu.

Brit védelmi minisztérium: Oroszország Ukrajna kommunikációs infrastruktúráját veszi célba

Oroszország Ukrajna kommunikációs infrastruktúráját veszi célba, hogy csökkentse a megbízható hírforrásokhoz való hozzáférést – számolt be a brit védelmi minisztérium közleményére hivatkozva a The Guardian.

Egy nemrég közzétett hírszerzési jelentésben az áll:

Oroszország valószínűleg Ukrajna kommunikációs infrastruktúráját veszi célba, hogy csökkentse az ukrán állampolgárok hozzáférését a megbízható hírekhez és információkhoz.
Oroszország a jelentések szerint vasárnap csapást mért egy harkivi tévétoronyra, felfüggesztve ezzel a műsorok zavartalan sugárzását. 2022. március elsején hasonló csapást mértek egy kijevi tévétoronyra.
Az ukrán internet-hozzáférés is nagy valószínűséggel megszakad az infrastruktúrára mért orosz csapások miatt. Az elmúlt héten Mariupolból, Szumiból, Kijevből és Harkivból jelentettek internetkimaradásokat.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/D3NG9b9zMX

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/lIjezjELsE

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 7, 2022

Vita a humanitárius folyosókról

Külföldi sajtóértesülések szerint Belarusz és Oroszország felé hagyhatják el Ukrajnát a magyar idő szerint hétfőn délelőtt 10 órakor megnyíló új humanitárius folyosókon a menekülő civilek, mindezt az RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett evakuálási útvonalak is megerősítik. Az Interfax beszámolója szerint a tűzszünetet és a folyosók nyitását Emmanuel Macron francia elnök kérésére engedélyezte az orosz védelmi minisztérium, ám Macron időközben tagadta, hogy orosz irányba nyíló folyosókról tárgyaltak volna).

Kijevből a folyosó Belaruszba vezet majd, Harkivból pedig csak Oroszországba vezető folyosó áll a civilek rendelkezésére. Az AFP szerint Mariupol és Szumi városokból folyosók vezetnek majd más ukrajnai városokba és Oroszországba is. A helyzet tehát továbbra is nehezen áttekinthető és aggasztó.

A lengyelek mégsem adják át Mig-29-eseiket Ukrajnának

A NATO-országok a jelek szerint továbbra is igyekeznek elkerülni, hogy részeseivé váljanak az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak. Bár a hétvégén felmerült, az USA támogatná, hogy a szomszédos országok vadászgépekkel segítsék ki az ukránokat, hétfőn úgy tűnik, ebből nem lesz semmi. Oroszország továbbra is határozottan fenyegeti azokat, akik tevőlegesen bekapcsolódnának a háborúba, de mint megírtuk, a szlovák elnök szerint is fennállna ez esetben a III. világháború kirobbanásának lehetősége.

A Mandiner mindezek kapcsán most az Euronews-ra hivatkozva arról ír: Lengyelország nemet mondott Kijev és Washington kérésére. Lengyelország nem szállítja át leselejtezett orosz Mig-29-es vadászgépeit Ukrajnának – közölték Varsóban. Hozzátették: ezzel nemet mondtak Kijev és Washington kérésére, hogy biztosítsanak több vadászrepülőgépet az Oroszország által megtámadott országnak.

A lap emlékeztet, amerikai tisztviselők tárgyalásokat folytattak a lengyel politikai vezetőkkel arról, hogy Varsó több MiG vadászrepülőgépet biztosítana Ukrajnának. Lengyelország ugyanis hamarosan kivonja a szovjet korszakból származó vadászgépeit a forgalomból, és állítólag mérlegelték, írja a portál, adjanak-e ilyeneket Ukrajnának, ahol a pilóták nincsenek kiképezve nyugati gyártmányú repülőgépek vezetésére. Amerikai lapjelentések szerint cserébe az Egyesült Államok F-16-os vadászrepülőgépeket szállított volna Lengyelországnak. „Együtt dolgozunk a lengyelekkel ebben a kérdésben, és konzultálunk a többi NATO-szövetségesünkkel” – idézte szombaton a The Wall Street Journal és az NBC televízió a Fehér Ház egyik képviselőjét.

Emlékeztettek: Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton ismét azt kérte a Nyugattól, hogy nyújtson nagyobb katonai segítséget országának. Antony Blinken amerikai külügyminiszter még vasárnap is megerősítette, hogy az Egyesült Államok megoldást keres a Mig-ek kérdésére.

Varsó végül cáfolta a híreket: „Lengyelország nem fogja vadászgépeit Ukrajnába küldeni, és nem fogja megengedni, hogy a repülőtereit használják. Sok más területen jelentős segítséget nyújtunk” – jelentette be a varsói kormány Twitteren. A kormány a lengyel vezérkar csütörtökön kiadott közleményére hivatkozott, amely szerint az összes lengyel MiG-29-es vadászgép a hazai bázisokon marad, és a lengyel légierő piros-fehér emblémájával jelölik őket.

Orbán Viktor vezetésével összeült idehaza a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs

A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülésén kezdte a hetet Orbán Viktor; a testület tagjai reggel 8 órától értékelik a hétvége és az elmúlt órák ukrajnai fejleményeit egyrészt biztonsági szempontból, másrészt az egyre növekvő menekült-hullám kezelése tekintetében is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A miniszterelnök ezúttal is a Karmelita kolostorba hívta össze a szakmai döntés-előkészítő kormányzati testület ülését, melynek feladata az ukrán háborús helyzet fokozott figyelemmel kísérése és a rendelkezésre álló információk elemzése.

A NATO hadbelépése a III. világháborút jelentené Szlovákia elnöke szerint

Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök szerint, amennyiben a NATO katonai konfliktusba keveredne az ukrán válság kapcsán, az a harmadik világháború kitörését hozná magával – számolt be a Teraz.sk. Az elnök szerint szimbolikus jelentőséggel bírna Ukrajna felvétele az Európai Unióba, szerinte esélyt kell biztosítani Kijev számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ukrajna esetleges NATO-tagsága kapcsán Zuzana Caputová kifejtette: a kérdés rendkívül összetett, és jelenleg – meglátása szerint – nem bír relevanciával. Szlovákia biztonságát illetően elmondta, mivel hazája NATO-tag, teljes mértékben biztonságban van, közvetlen veszély nem fenyegeti, ám a jelenlegi nemzetközi helyzetben roppant körültekintő politikára van szükség.

Ukránok: Odessza térségét rakétatámadás érte a tenger felől

Odessza régió egyik területét orosz rakétacsapás érte a tenger felől – derül ki az Odessza Regionális Katonai Adminisztráció Operatív Parancsnoksága által közzétett videóból.

A csapás Tuzla-szigetet érte, amely Odesszától mintegy 110 kilométerre délnyugatra fekszik. Áldozatokról nem érkezett jelentés, bár a hatóságok szerint a támadás kritikus infrastrukturális célpontot ért – számolt be róla a Sky News.

Odessza kikötővárosa kulcsfontosságú Oroszország számára, mivel elfoglalása elvágná Ukrajnát tengeri importjának és exportjának jelentős részétől.

Mikolajiv polgármestere megerősítette az újabb orosz bombázást

Mikolajiv polgármestere megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint a moszkvai erők hétfő reggel tüzérségi tűzzel bombázták a várost – számolt be róla a BBC.

Olekszandr Szenkevics a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az orosz csapatok lakóházakat vettek célba a városban. A városvezető egy videót is megosztott, amelyen egy lángokba borult lakóház látható.

„Sok olyan lövedék van a városban, amelyek nem robbantak fel… Ne közelítsék meg, ne emeljék fel, és ne próbálják meg maguk mozgatni őket” – figyelmeztetett Szenkevics.

Az újabb támadásra egy nappal azután került sor, hogy az ukrán erők visszaverték a 476 100 lélekszámú város elleni orosz támadást, és visszafoglalták a helyi repülőteret.

Oroszország megint azt ígéri, humanitárius folyosókat nyit

Az Interfax hírügynökség szerint az orosz hadsereg tűzszünetet tart, és „humanitárius folyosókat nyit meg az ukrán városokban” ma délelőtt helyi idő szerint 10 órától.

A döntést állítólag Emmanual Macron francia elnök kérésére hozták meg – közölte az Interfax az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. A civilek evakuálására szolgáló folyosók Kijevből, Mariupolból, Harkovból és Szumiból nyitnának utat a menekülésre, ugyanakkor Oroszország két korábbi hasonló ígéretét nem tartotta be…

Ismét megtámadták Mikolajivot az oroszok

Újabb orosz támadásokról számoltak be Mikolajivban. A Fekete-tengerhez kijárattal bíró, Déli-Bug parti várost a BBC és helyi sajtóorgánumok alapján helyi idő szerint 5-kor érte a támadás, főként a keleti oldaláról. Michael Schwirtz, a New York Times riportere egy robbanást posztolt a városból.

Russian forces appear to have launched a heavy artillery barrage against Mykolaiv, a day after Ukrainian troops pushed them from the city and recaptured the airport. From my vantage, I could see flashes from the attack lighting up the night sky along a large swath of the city. pic.twitter.com/cm4E0cNtN3

— Michael Schwirtz (@mschwirtz) March 7, 2022

Orosz magánszemélyek havi 5 ezer dollárig utalhatnak külföldre

Az orosz jegybank havi legfeljebb 5 ezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak.

A jegybank közleményében azt írta: „figyelembe véve a devizapiac megnövekedett volatilitását, a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó korábbi döntéseken túlmenően arra utasítja a felhatalmazott bankokat, hogy a belföldi magánszemélyek esetében 5 ezer dollárban korlátozzák a havi átutalásokat más természetes személyeknek, beleértve házastársakat és közeli hozzátartozókat.
A jegybank a közeli hozzátartozók közé sorolja a szülőt, gyereket, nagyszülőt, unokát, testvért és féltestvért, az örökbefogadó szülőt és az örökbe fogadott gyereket.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború miatti szankciók kiváltotta rubelgyengülés hatására 10 ezer dollárnak megfelelő összegben korlátozta a készpénzkivitelt külföldre.

Ukrán hadsereg: elkezdték felhalmozni az erőforrásokat az oroszok Kijev lerohanásához

Az orosz csapatok „megkezdték az erőforrások felhalmozását Kijev lerohanásához” – írta vasárnapról hétfőre virradó éjjel kiadott jelentésében az ukrán fegyveres erők vezérkara a Guardian szerint.

A Kijevtől északnyugatra fekvő Irpinyben – ahol vasárnap az oroszok tüzérségi támadást hajtottak végre a menekülő civilek ellen – harckocsikkal és motorizált gyalogsági egységekkel haladnak az oroszok a főváros felé, emellett próbálják elérni a főváros keleti peremét is Brovari és Boriszpil környékén, állítja az ukrán hadsereg.

A jelentés szerint az orosz erők megpróbálták átvenni az irányítást Csernyihiv és Szumi városai felett, de „jelentős veszteségeket szenvedtek”, és további erőket kellett átcsoportosítaniuk, hogy „feltöltsék az emberállományt és a felszerelést”.

Brit védelmi minisztérium: a hétvégén alig haladtak előre az oroszok

A brit védelmi minisztérium összegző jelentése szerint a hétvégén valószínűleg alig haladtak előre valamit az oroszok, és az is valószínű, hogy eddig nem sikerült a dátumra beosztott céljaikat elérni.

Ugyanakkor az elmúlt 24 órában folytatták a légi és szárazföldi csapásokat, katonai és civil célpontokra is támadtak egyaránt. Mikolajiv, Harkiv, Csernyihiv városait sok találat érte, és leginkább Mariupolt sújthatta legsúlyosabban az ágyúzás.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 06 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/eiocXaCcoT

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/MOPCAhea6i

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 6, 2022

Franciaország jódtablettákat küldött Ukrajnának

Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset okozta vészhelyzet esetére – jelezte vasárnap a francia külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian azt is kijelentette: hisz Ukrajna végső győzelmében az orosz invázióval szemben.

„Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne” – mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának.
Délután Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte: 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére.
A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „a nukleáris védelem szavatolása” érdekében.
A csaknem kétórás megbeszélésen a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint Emmanuel Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően „súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt. Az orosz elnök kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni atomerőműveket, és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit – olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett abba, hogy „a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzótanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.
Jean-Yves Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat.
„Tíz napja a legszembetűnőbb Ukrajna erős ellenálló-képessége, amire a szakértők nem számítottak” – hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian.
„Most következnek az ostromok, amelyek szomorú tapasztalatunk szerint részét képezik az orosz erők tevékenységének” – tette hozzá.
„Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni” – hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva.
„Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian.
Az Elysée-palota szerint Emmanuel Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök „továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím-félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint „elfogadhatatlan az ukránok számára”.
„Úgy vélem, hogy Ukrajna győzni fog” – jelentette ki a francia külügyminiszter Oroszország diplomáciai elszigetelődésére és a nemzetközi szankciók hatásaira alapozva.
„Jelentős szankciókat foganatosítottunk, amelyek hatásai most kezdenek súlyosakká válni, és szerintem egyre súlyosabbak lesznek. Emiatt a háború ára elviselhetetlen lesz, s egy idő után Putyin elnöknek azzal kell szembesülnie, hogy döntenie kell: vagy hatalmas következményekkel jár mindez Oroszország működésére, vagy megnyitja a tárgyalásokat” – mondta a francia külügyminiszter.

Az USA vizsgálja az orosz olajimport betiltásának lehetőségét

Vizsgálja az amerikai képviselőház annak lehetőségét, hogy törvényt fogadjanak el az orosz kőolaj és egyéb energiatermékek importjának betiltásáról az ukrajnai háború miatt – közölte Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke egy törvényhozóknak címzett levelében, amely helyi idő szerint vasárnap este került nyilvánosságra.

A házelnök kiemelte: olyan szigorú törvény kidolgozásán munkálkodnak, amellyel még jobban el tudnák szigetelni Oroszországot a globális gazdaságban.

A tervezett jogszabályban Pelosi szerint hatályon kívül helyeznék az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló bevett kereskedelmi kapcsolatokat, és megindítanák Oroszország kizárásának folyamatát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) is. A terv szerint a képviselőház arra is felhatalmazná Joe Biden elnököt, hogy emelje az orosz importtermékekre kivetett vámokat.

Levelében Pelosi arról is írt, hogy a kongresszus ezen a héten jóváhagyja a Biden-adminisztráció kérését arra vonatkozóan, hogy különítsenek el 10 milliárd dollárt (3575 milliárd forintot) Ukrajna humanitárius, katonai és gazdasági támogatására.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már számos pénzügyi szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, büntetőintézkedéseket foganatosított személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint számos orosz oligarcha és azok családtagjai ellen.

EBESZ: elhagyja Ukrajnát az utolsó nemzetközi megfigyelő is

Csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából, a misszió vezetői is hamarosan elhagyják az országot – derült ki a szervezet vasárnap este közzétett jelentéséből.

Múlt hét elején még több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban. A viszonylag nyugodt kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiójából sem távozott mindenki – áll az EBESZ jelentésében.

Kedden Harkivban a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának.

Az EBESZ arról is hírt adott, hogy a mariupoli irodájának épületét is lövések érték, a misszió két járműve kigyulladt.

Az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. A donyecki szakadárok egyik képviselője múlt héten kedden megerősítette, hogy elhagyta Donyecket az EBESZ különleges megfigyelői missziójának minden járműve.

A nagyjából 500 fős misszió feladata a Kijev és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartásának ellenőrzése volt Kelet-Ukrajnában.

Zelenszkij: Oroszország civil területek bombázását jelentette be

“Oroszország bejelentette, hogy holnap védelmi ipari vállalatainkat fogja bombázni. Ezek többsége a városainkban található civilekkel körülvéve” – mondta Zelenszkij vasárnap este a The Kyiv Independent Twitter-bejegyzése szerint.

Az ukrán elnök hozzátette, ez gyilkosság, és nem látott reakciót ezzel kapcsolatban egyetlen nyugati politikustól sem.

Zelenszkij a “Hős Város” tiszteletbeli címet adott Harkiv, Csernyihiv, Mariupol, Herson, Hosztomel és Volnovaka városainak – számolt be a The Kyiv Independent. A Szovjetunió 12 városa kapta meg ezt a címet a második világháborút követően.

Bennett telefonon egyeztetett Putyinnal, Zelenszkijjel, Scholzzal és Macronnal

Naftali Bennett izraeli miniszterelnökük vasárnap a közvetítő tárgyalások újabb fordulóján telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel – jelentette az izraeli Kan közszolgálati műsorszolgáltató vállalat.

A Kan honlapja úgy értesült, hogy Izrael és a Nyugat országai szerint jelenleg lehetőség nyílhat tűzszünet megkötésére még az ukrajnai helyzet további súlyosbodása előtt, melynek veszélyére Izrael és más országok is figyelmeztettek.
A reggel Németországból visszatért Naftali Bennett azt mondta az izraeli kormány szokásos vasárnapi ülésén a szombati közvetítő tárgyalásokról, hogy a Putyinnal tartott megbeszélését teljes mértékben egyeztette az amerikaiakkal. Azt azonban nem részletezte a kormányfő, hogy mi történt a négyszemközti tárgyaláson a Kremlben, ahol csak Bennett, a tolmács Zeév Elkin építésügyi miniszter, valamint Putyin és az ő tolmácsa volt jelen.
„Továbbra is próbálkozunk, még akkor is, ha nem nagy az esély” – nyilatkozta közvetítői erőfeszítéseiről, melyek részeként az elmúlt 24 órában háromszor beszélt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel, háromszor tárgyalt telefonon, személyesen is Moszkvába és Berlinbe utazott szombaton, noha vallásos zsidóként csakis emberélet védelmében szegheti meg a szombati munkavégzés tilalmát.
„Természetesen az összes érintett áldásával és bátorításával mentem oda”- mondta Bennett moszkvai útjáról. „Még ha nem is nagy az esély, ha csak kis lehetőség is nyílik, ha el tudunk jutni minden oldalhoz, erkölcsi kötelességünknek tartom, hogy minden erőfeszítést megtegyünk”- tette hozzá az izraeli kormányfő, aki politikusi szerepvállalása előtt üzletember volt, s nagy gyakorlatot szerzett sikeres tárgyalások lebonyolításában.
Az izraeli közvetítő munka részeként Jaír Lapid külügyminiszter hétfőn villámlátogatásra Lettországba utazik, hogy ott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozzon.

Fotó forrása: CNN/Russain Ministry of Defense