Az orosz-ukrán háború 9. napja – FRISSÜL
Immár kilencedik napja tart a fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései frissülő cikkünkben!
A BBC felfüggeszti a tevékenységét Oroszországban
Biztonsági okokból felfüggeszti oroszországi tevékenységét a BBC – közölte pénteken a brit közszolgálati műsorszolgáltató.
A döntést a BBC az Oroszországban pénteken elfogadott törvénnyel indokolta, amely alapján szabadságvesztéssel sújtható az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése, valamint azzal, hogy az Ukrajna ellen folytatott háborúval összefüggésben blokkolták az orosz nyelvű hírportálját.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet(Roszkomnadzor) pénteken korlátozta az oroszországi hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához.
Ukrán-orosz tágyalások: hétvégén jön a harmadik forduló
Oroszország közölte Németországgal, hogy a hétvégén lesz a harmadik tárgyalási forduló Ukrajnával – mindezt a CNN jelentette péntek délután.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Olaf Scholz német kancellárnak, hogy a hétvégére kitűzték az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások harmadik fordulóját – olvasható a német kancellári hivatal közleményében a két államfő pénteki telefonbeszélgetését követően.
A csütörtökön tartott második tárgyalási forduló nem hozott olyan eredményeket, amelyekre Ukrajnának szüksége lett volna – jelentette ki az egyik ukrán tárgyalófél a megbeszélések befejezése után. A civileknek szánt humanitárius folyosókról azonban megállapodtak ezen a tárgyalási fordulóban.
„Sajnos, az Ukrajna számára szükséges eredmények még nem születtek meg. Megoldás csak a humanitárius folyosók megszervezésére van” – írta az egyik tweetjében Mihajlo Podoljak magas rangú ukrán tisztviselő.
Újabb orosz csapatok indultak Kijev felé, teljesen bekeríthetik a várost
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) March 4, 2022
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 04 March 2022
Find out more about the UK government’s response: https://t.co/94E5eEDqiw
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/plOXiWOWvA
A Sky News katonai szakírója, Michael Clarke részletes elemzést közölt arról, hogy miként áll most a háború Ukrajnában – szemlézi az Index.
Úgy látja, hogy az orosz hadművelet középpontjában most Mariupol városa áll, amelyet – a régi, jól bevált módszer szerint – körbezártak és folyamatosan bombáznak, mielőtt lerohannák. Hozzátette: valószínűleg ezt a taktikát fogják alkalmazni a többi ukrán város esetében is.
Clarke szerint a következő város, amelyet körbezárhatnak az oroszok, Odessza lehet, amely Ukrajna legnagyobb tengeri kikötője, és ahol a vízi kereskedelmi forgalom hetven százalékát bonyolítják. Az ukrán hadvezetés már korábban attól tartott, hogy orosz csapatok szállhatnak ott partra, a várostól nem messze pedig tegnap az oroszok el is elsüllyesztettek egy civil hajót.
A Sky News szakírója szerint minden jel arra mutat, hogy az orosz kétéltű csapatok felkészültek, és a várost hamarosan vízi és szárazföldi úton is megtámadják. Ahhoz viszont, hogy ezt teljes erőbedobással megtehessék, el kell még foglalniuk a félmillió lakossal rendelkező Mikolajivet is, amelyet pénteken már meg is támadtak.
Michael Clarke azt is írta, hogy bár Kijev előtt megállították az északnyugati irányból érkező nagy orosz konvojt, nagyon úgy fest, elkerülhetetlen, hogy az oroszok előbb-utóbb teljesen körbevegyék a várost.
Véleménye szerint ez abból is látható, hogy Északkelet-Ukrajnából is egyre több orosz harci egység közelíti meg Kijevet, végső soron ez vezethet majd a város bekerítéséhez. Az ukránok Csernyihivnél, Szuminál és Konotopnál jelentős orosz csapatokat kötnek le ugyan, de ha e városok közül akár csak az egyik is elesik, azután szinte borítékolható Kijev bekerítése.
Orbán Viktor az Európai Bizottság alelnökével tárgyalt
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Margarítisz Szkínászt, az Európai Bizottság alelnökét péntek délután – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A megbeszélés témája az ukrajnai háború és az annak nyomán kialakult humanitárius válsághelyzet volt. Elsőrendű célként nevezték meg a béke mielőbbi megteremtését Ukrajnában, valamint azt, hogy az ezt célzó erőfeszítések során az Európai Unió mindvégig egységesen lépjen fel.
Az uniós biztos elismerően szólt a magyar hatóságok, a civil szervezetek és a magyar állampolgárok segítőkészségéről, amit az ukrajnai menekültek irányába tanúsítanak, és amit a határon tett látogatásán személyesen is megtapasztalt. Ígéretet tett arra, hogy az Európai Unió támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket.
Újabb baptista segélyszállítmány Kárpátaljára
Újabb, kéttonnás segélyszállítmányt juttatott el Kárpátaljára pénteken a Baptista Szeretetszolgálat.
A segélyszervezet az MTI-vel azt közölte, ezúttal tartós élelmiszert, higiéniai eszközöket, gyermektápszert, takarókat, ágyneműt küldtek a beregszászi járásba.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta a Baptista Szeretetszolgálat kárpátaljai és ukrán baptista partnereinek összesen 22 millió forint készpénzt biztosított humanitárius feladatok ellátására – írták.
Kiemelték, a segélyszervezet folytatja a háború elől menekülők ellátását a határ mindkét oldalán. A tiszabecsi határátkelő közelében működő segélyponton egészségügyi ellátással, információval, étellel, szállással és a továbbjutás megszervezésével támogatják azokat, akik elhagyni kényszerültek otthonukat az elmúlt napok eseményei miatt.
A Baptista Szeretetszolgálat munkáját támogatni lehet online a www.baptistasegely.hu/adományozas linken, a 1355-ös segélyvonal 300 forintot érő hívásával vagy a 10918001-55555555-55555555 bankszámlaszámra utalással (közlemény: Ukrajnai Krízis).
Mindeközben Ukrajnában…
Hatalmas robbanások ráztak meg egy lakóépületet Irpinyben:
Shocking video from Irpin pic.twitter.com/h4wQgfYgg0
— War in Ukraine (@WarinUkraineV) March 4, 2022
A második legnagyobb ukrán város, Harkiv teljesen szétlőve:
Kharkiv on Friday pic.twitter.com/6DTiih0kwv
— War in Ukraine (@WarinUkraineV) March 4, 2022
A kijevi megyei Csajka faluban az oroszok ágyúzása után jelenleg ez a helyzet. A sűrű fekete füstön át nem látszik az ég:
У селі Чайки Київської області після обстрілу російських окупантів наразі так. Неба навіть не видно крізь щільний чорний дим. pic.twitter.com/vWWAqlz7s9
— War in Ukraine (@WarinUkraineV) March 4, 2022
Stoltenberg megismételte: a NATO nem akar háborút Oroszországgal
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg a The Guardian összefoglalója szerint péntek délutáni sajtótájékoztatóján figyelmeztetett, hogy valószínűleg „még rosszabb napok” jönnek, az orosz erők várhatóan még több fegyverrel készülnek még több támadásra Ukrajnában. Stoltenberg azután beszélt, hogy a NATO külügyminiszterei rendkívüli ülést tartottak Brüsszelben. A főtitkát Oroszország invázióját Ukrajna ellen az elmúlt évtizedek legrosszabb katonai agressziójának nevezte.
Azt is mondta, a NATO egy védekezésre berendezkedett szövetség. „Fő célunk, hogy 30 nemzetünket biztonságban tudjuk. Ennek a konfliktusnak nem vagyunk részesei, és felelősségünk biztosítani, hogy a helyzet nem eszkalálódik és nem terjed Ukrajnán kívülre”.
A NATO külügyminiszterei megvitatták az Ukrajna feletti repüléstilalmi zónát, de abban egyetértettek, hogy ez nem aktuális jelenleg, egyetlen NATO-gépnek sem kellene ukrán légtérben repülnie, mert az a háború eszkalálódásához vezetne, amit mindenképpen el akarnak kerülni.
Putyin: az oroszoknak nincsenek rossz szándékaik a szomszédos országokkal szemben
A BBC összefoglalója szerint kormányülésen beszélt az ukrajnai háborúról Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyet az állami ellenőrzés alatt álló Rosszija 24 hírcsatorna közvetített. Putyin figyelmeztette azokat, akik ellenzik Oroszország ukrajnai fellépését, hogy „ne súlyosbítsák a helyzetet” azzal, hogy további korlátozásokat vezetnek be országa ellen.
Nincsenek rossz szándékaink a szomszédainkkal szemben – állítja Putyin, majd hozzáteszi, hogy az összes félnek el kell gondolkodnia azon, hogyan normalizálják a kapcsolatukat.
Putyin megismételte korábbi állítását is, miszerint az orosz hadsereg eddigi összes ukrajnai művelete „kizárólag válasz az Orosz Föderációval szembeni ellenséges akciókra”.
A nyugati országok külügyminiszterei a mai napon találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák, hogyan lehetne továbbra is nyomást gyakorolni Oroszországra – jelenti a BBC.
Az orosz haderők bevonultak Mikolajevbe
Az orosz megszállók bevonultak Mikolajevbe – jelentette be videóüzenetben Vitalij Kim, Mikolajevi Megyei Állami Közigazgatásának elnöke.
Az elöljáró felhívta a város lakosságának figyelmét, hogy ne essenek pánikba, tartózkodjanak a fegyverhasználattól, és ne lőjenek a harci járművekre. Kiemelte, hogy a várost az ukrán hadsereg védi – közölte a hvylya.net ukrán hírportálra hivatkozva az Index.
47-re emelkedett a halálos áldozatok száma Csernyihivben
Az észak-ukrajnai Csernyihiv egyik lakónegyedét ért orosz légicsapásokban tegnap összesen 47 ember vesztette életét – közölték helyi tisztségviselők. Korábban 33 halálos áldozatról lehetett tudni. A várost csütörtökön heves bombázások érték, ami arra kényszerítette a mentőszolgálatokat, hogy a csapásokat követően szüneteltessék a mentési munkálatokat. A konfliktus kezdete óta összesen 148 ember, főként civilek haltak meg a térségben – írja a Sky News.
Térképen az orosz-ukrán háború helyzete
Több helyen is orosz előretörésről lehet beszámolni, az oroszok Kijev bekerítését készíthetik elő. Tekintsék meg a BBC térképeit!
Klicsko: dicsőség lenne meghalni a hazáért
Dicsőség lenne meghalni a hazáért – mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester az ARD német országos közszolgálati televíziónak egy pénteken sugárzott interjúban, amelyben kiemelte, hogy az orosz invázióval dacoló ukrán fővárosban „horror” lett az élet.
A profi nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok elmondta, hogy sok-sok katona mellett már nagyjából száz civil is meghalt a több mint egy hete tartó orosz támadásban. Kifejtette, hogy a legnagyobb kihívás a fűtés, az áram és a vízellátás biztosítása, és nagyban nehezíti az önkormányzat dolgát, hogy a szállítási, logisztikai rendszer összeomlott.
Mindeközben a városban orosz rakéták csapódnak be, és védőire orosz mesterlövészek vadásznak. Az egész egy „horror” – mondta a kijevi polgármester.
Elmondta: soha nem gondolta volna, hogy sikeres sportolói és politikusi karriert építve egyszer csak egy háborúban találja magát, de így van ezzel a többi kijevi is. Így például a napokban találkozott egy hegedűművésszel, egy sebésszel és egy színházi szakemberrel, akik szakmájukat feladva beálltak harcolni. Hangszer, szike vagy szövegkönyv helyett „gépkarabély van a kezükben”, de „nincs más választásunk, meg kell védenünk az otthonunkat, a családunkat” – emelte ki Vitalij Klicsko, hozzátéve, hogy Kijev védői a szabadságért, a demokráciáért és az európai értékekért is harcolnak.
A bokszlegenda kiemelte: ha elesik a harcban, akkor a hazájáért adja az életét, a hazáért meghalni pedig dicsőség.
Az 50 éves polgármester öccse, Volodimir Klicsko – kétszeres nehézsúlyú profi ökölvívó-világbajnok – hozzátette, hogy a legrosszabbak az éjszakák, mert akkor a legintenzívebb az orosz ágyúzás. Rámutatott, hogy mindez nem valami távoli térségben, a német nézőktől idegen világban történik, hanem Németországtól alig néhány óra alatt megtehető távolságra.
A 45 éves volt sportoló felidézte, hogy 2018-ban éppen Kijevben tartották a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét, 2012-ben pedig Ukrajna Lengyelországgal közösen rendezte meg a labdarúgó Európa-bajnokságot, és ezekre az eseményekre is „sok barátunk jött el szerte a világból”.
Az ukránok barátainak most is ki kell állniuk az ország mellett, és meg kell szakítaniuk az együttműködést Oroszországgal, különben nagyon nehéz sorsra jut Ukrajna – mondta Volodimir Klicsko.
Az ukrán hadsereg szerint az oroszok Kijev bekerítésére összpontosítanak
Az ukrán hadsereg péntek reggeli közlése szerint az országot támadó orosz erők Kijev bekerítésére összpontosítanak.
Az ukrán fővárosban az éjszaka folyamán többször is megszólaltak a légvédelmi szirénák, és felszólították az embereket, hogy siessenek az óvóhelyekre.
Az ukrán hatóságok állítása szerint az országot egy hete támadó orosz csapatok elhagyták a Kijevtől északnyugatra levő hosztomeli repülőteret, amelyet az offenzíva első napjaiban elfoglaltak. A stratégiai fontosságú Mariupol déli kikötővárost időközben a hírek szerint teljesen körülzárták, és az orosz erők „jelentős technikai fölénnyel rendelkeznek”. Támadás érte továbbá az ukrán légvédelmi rendszert a Fekete-tenger partján. Ezeket az ukrán közléseket független forrásból nem tudták megerősíteni – számolt be az MTI.
Zelenszkij: túléltük az éjszakát, ami megállította volna a történelem menetét
Ha a zaporizzsjai atomerőmű felrobbant volna az éjjel, akkor az a csernobili katasztrófának hatszorosa lett volna, mondta Volodomir Zelenszkij a legfrissebb tévébeszédében, amit úgy kezdett: „Túléltük az éjszakát, ami megállította volna a történelem menetét – Ukrajna történelméét, Európa történelmét.”
Zelenszkij szerint az oroszok tudták, mit tesznek, a támadást terrorcselekménynek minősítette. Nem értette, hogyan lehetséges ez azok után, hogy oroszok és ukránok együtt szenvedtek az 1986-os csernobili katasztrófa következményeitől? Az orosz néphez szólva azt mondta, menjenek ki az utcákra, és mondják el a kormányuknak, hogy élni akarnak.
A NATO országoktól azt kérte, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet a térségben, és további szankciókat követelt a „nukleáris terrorista állam” ellen.
Washington elkerülné a katonai összecsapást az oroszokkal, de készen áll rá
A NATO megvédi minden szövetségesét és területét egy orosz támadással szemben – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken, a transzatlanti katonai szövetség külügyminisztereinek brüsszeli találkozója előtt.
“Védekező szövetség a mienk. Nem akarunk konfliktust. De ha a konfliktus jön el hozzánk, készen állunk rá, és megvédjük a NATO területének minden centiméterét” – hangsúlyozta újságíróknak Blinken.
A külügyminiszter szerint az atomerőmű elleni támadásról szóló jelentések a jelenleg zajló háború átgondolatlanságát bizonyítják, és rávilágítanak az orosz csapatok kivonásának és a diplomáciai megoldások keresésének a fontosságára.
Lukasenka: Fehéroroszország nem vesz részt az Ukrajnában zajló „különleges hadműveletben”
Fehéroroszország nem vett, nem vesz, és nem is fog részt venni az orosz „különleges műveletben Ukrajnában” – mondta Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint. “Mi magunk védjük a Breszttől Mazirig tartó államhatárt. A fehérorosz hadsereg nem vett részt a különleges hadműveletben, és nem is tervezi azt” – mondta Lukasenka pénteken Minszkben.
A radioaktív szennyezés nem haladja meg a megengedett szintet a dnyipropetrovszki régióban
A Dnyipropetrovszki Regionális Hidrometeorológiai Központ folyamatosan, valós időben figyeli a helyzetet a zaporizzsjai atomerőmű területén. Méréseik szerint a dnyipropetrovszki régióban a radioaktív anyagok bevitele nem haladja meg a megengedett értékeket – írja az ukrán közszolgálati portál.
Március negyedikén 8:00 órakor a sugárzási háttérértékek a következők: 13 mR/év (113 nSv/év). Az ukrán sugárbiztonsági normák (NRBU-97) szerint a sugárzás megengedett háttérszintje 30 mikroröntgen/év, 300 nSv/év. Az ukrán DSNSU dnyipropetrovszki régióbeli központja naponta ad tájékoztatást a radioaktív helyzetről.
Iszonyatos a pusztítás a városokban, több ezer polgári áldozat is lehet
Egész Ukrajna elfoglalása lekerült a napirendről, de a Fekete-tengertől elvághatják az orosz erők Ukrajnát, és a Dnyeper vonaláig az északi területeket is elfoglalhatják – mondta el az InfoRádiónak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A szakértő már most is többezresre becsüli a támadások polgári áldozatainak számát. Az, hogy rakéta-sorozatvetőkkel lőnek nagyvárosokat, hogy úgynevezett szóródó vagy fürtös vagy kazettás bombákat dobnak le nagyvárosokra, lakótelepeket lőnek szét, ez mind-mind iszonyatos áldozatokkal jár – mondta Kaiser Ferenc. Hozzátette: ezek elsősorban területpusztításra kitalált fegyverek, például rakéta-sorozatvetővel nem lehet pontosan lőni, mert azzal eredetileg nagy területen az ellenség élőerejét és haditechnikai eszközét pusztítják. Amikor ezekkel városokat lőnek, akkor lényegében százával ölik és nyomorítják a civileket – mutatott rá a szakértő.
Stoltenberg: a NATO nem részese az ukrán-orosz konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal
A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek pénteki rendkívüli tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában.
Stoltenberg hangsúlyozta: „Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből.
A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: „Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze”, és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe.
Blinken hozzátette: „ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk egy védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét.”
Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. „A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti” – hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell a NATO-ülésre érkezve kijelentette: „mindent meg kell fontolunk, továbbra is napirenden van minden”.
Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét.
A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Legalább háromszor próbálták megölni Zelenszkijt
Legalább három merényletkísérletet élt túl Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban – jelentette a Sky News a Timesra hivatkozva.
A lap szerint Zelenszkij „kiiktatására” az orosz paramilitáris Wagner Csoport és a csecsen speciális erők tagjait küldték, ám a készülő támadások egy részéről vélhetően fülest kaptak az ukránok. Az információ állítólag az orosz kémelhárításon, az FSZB-n belülről származott. Erről korábban az Anonymous hackercsoport is írt.
A Times szerint a Wagner Csoport is veszteségeket szenvedett a kísérletek során.
A cikkben az olvasható, hogy az egyik akciót szombaton állították meg Kijev külterületén. Az ukránok szerint akkor készültek csecsen bérgyilkosok megölni Zelenszkijt – írja a HVG Online.
Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett
Az orosz hadsereg átvette az ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű felett – közölte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteken az ukrán nukleáris szabályozási felügyeletre hivatkozva.
Az ukrajnai Zaporizzsja megye katonai kormányzata a felügyeletre hivatkozva – a hírügynökség szerint – közölte azt is, hogy a régióban a háttérsugárzás normális.
A RIA Novosztyi idézte Dmitro Orlovot, Enerhodar polgármesterét – a létesítmény ennek a városnak a területén található – arról, hogy a településen és az erőműben nem folynak harcok.
Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az objektum területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata arról adott ki tájékoztatást, hogy a tűzeset az erőmű határain kívül történt, és az egyik reaktorblokkot leállították.
Utóbb a szolgálat azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy péntekre virradóra a „kijevi rezsim” próbálta meg „borzalmas provokációval” előidézni, hogy tűz alá vegyék az orosz fegyveres erők által február 28. óta megszállva tartott erőművet. A tábornok szerint helyi idő szerint hajnali 2 óra környékén ukrán diverzánsok a kiképzőközpontból tűz alá vették az orosz nemzeti gárda járőrét, majd felgyújtották és elhagyták az épületet.
Konasenkov szerint Volodimir Zelenszkij elnöknek az erőmű veszélyeztetettségére vonatkozó kijelentései, valamint az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával folytatott tárgyalásai „semmi kétséget” sem hagynak afelől, hogy a provokáció célja Oroszország megvádolása volt azzal, hogy sugárfertőzés-gócpontot hozott létre. A szóvivő azzal is vádolta a kijevi vezetést, hogy elvesztette az ellenőrzést a külföldi zsoldosokkal megerősített diverziós csoportok felett.
Zaporizzsja a legnagyobb Ukrajna négy atomerőműve közül. Ezek együttesen az ország energiaellátásának mintegy felét biztosítják.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint most először indult háború egy olyan ország ellen, amelynek ilyen kiterjedt és jól működő atomenergia-programja van. Zaporizzsja hat blokkjának nettó kapacitása egyenként 950 megawatt elektromos teljesítményű. Az első közülük 1984-ben, az utolsó pedig 1995-ben csatlakozott a hálózatra.
Az erőmű kapacitásának jelenleg csak egy része működik. A létesítmény mintegy 200 kilométerre van az Oroszország által 2014-ben annektált Krímtől.
Oroszországban blokkolták a Meduzához és a Szabadság Rádióhoz való hozzáférést
Korlátozta a hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához Oroszországban pénteken az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor).
A hozzáférést a főügyészség 2022. február 24-én kelt, az információról, az információs technológiáról és az információ védelméről rendelkező törvény megsértésére hivatkozó határozata alapján korlátozták.
Péntekre virradóra az orosz felhasználók beszámolója szerint a Meduza és a Szabadság Rádió mellett gondot jelentett a BBC orosz szolgálata és a Deutsche Welle német műsorszolgáltató honlapjaihoz való hozzáférés is. Utóbbi médium adását Oroszországban korábban megszüntették, munkatársait pedig megfosztották az akkreditációtól. A felhasználók a Facebook működésében is komoly fennakadásokról számoltak be.
A Roszkomnadzor kedden, szintén a főügyészség kérésére blokkolta a hozzáférést az Eho Moszkvi rádióállomás és a Dozsgy online televízió adását. Csütörtökön az Eho Moszkvi igazgatótanácsa úgy döntött, hogy felszámolja az 1990 augusztusa óta sugárzó adót.
A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletéről”.
A hatóság azt állította, hogy e „hamis információk” a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak. A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban.
Munkahelyet kínál az ukrajnai menekülteknek a Dunaferr
Közel 100 főt azonnal fel tudnak venni.
Létrehozta a „Dunaferr segélyalap programot” a cég, hogy segítséget nyújthasson elsősorban a magyarul beszélő, az ukrajnai válsághelyzetből hazánkba menekülő emberek számára, közölte a vállalat pénteken.
A cég közel 100 főnek azonnal tud munkát biztosítani üzemeiben, különböző munkakörökben. A kezdeményezésben munkát vállalni szándékozó emberek számára bért, lakhatási támogatást, egyszeri rendkívüli munkakezdési segélyt és más juttatásokat is biztosítanak.
A vállalat emellett azt is közölte, hogy termelése az elmúlt napok némi csökkenésével együtt jelenleg is biztosított, az alapanyag-ellátásban eddig komolyabb fennakadások nem voltak. Az acélpiacon az árak jelenleg magasak, és emelkedik a kereslet is az acél termékekre. Mindez kedvező a Dunaferr számára, azonban az energiaárak továbbra is rendkívül magasak, például az egy évvel ezelőtti árszint mintegy ötszöröséért tudja beszerezni a vállalat a földgázt, áll közleményükben – írja a HVG Online.
Rendkívüli ülés? Boris Johnson összehívná az ENSZ BT-t
Boris Johnson rendkívüli ülés összehívását kért az ENSZ Biztonsági Tanácsától – közölte a Le Monde azután, hogy az orosz erők támadását követően az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben tűz keletkezett.
A brit miniszterelnök szerint Putyin „meggondolatlan tettei közvetlenül veszélyeztethetik egész Európa biztonságát”.
Elhárították a veszélyt a kigyulladt zaporizzsjai atomerőműnél
Tűz ütött ki péntek hajnalban az Ukrajna délkeleti részén fekvő Zaporizzsjai területen található atomerőműnél az orosz csapatok támadását követően – közölte a létesítménynek otthont adó Enerhodar polgármestere. Az ukrán illetékesek nem mértek a szokásosnál magasabb sugárzást a környéken.
Az ukrán vészhelyzeti hatóságok közleménye szerint a lángok egy oktató épületben csaptak fel, az erőműkomplexumon kívül.
Andrij Tuz, a létesítmény szóvivője nem sokkal korábban a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban azt mondta, hogy az orosz haderő ágyúzza az erőművet, és arra kérte őket, hogy állítsák le a nehézfegyvereket, mert valós a veszélye a nukleáris katasztrófának.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az éjszaka folyamán telefonon beszélt Joe Biden amerikai elnökkel a Enerhodarban kialakult helyzetről – tudatta a washingtoni Fehér Ház. Biden is felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a katonai tevékenységgel az erőműnél.
Zelenszkij az ukrán elnöki hivatal által közzétett videón kijelentette, hogy Oroszország a háborúban “nukleáris terrorizmushoz” folyamodik, és meg akarja ismételni a csernobili katasztrófát.
“Figyelmeztetünk mindenkit, hogy még soha egyetlen ország sem lövetett nukleáris erőművet. Ez az első eset az emberiség történetében. Ez a terrorista állam nukleáris terrorizmust alkalmaz” – húzta alá az ukrán elnök.
A hír megjelenése után elsőként Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált, aki a Twitteren azt írta, hogy az oroszok minden irányból tűz alá vették az atomerőművet, amelyben tűz ütött ki. A miniszter szerint, ha robbanás következik be, az tízszer nagyobb katasztrófát okozhat, mint a csernobili baleset, a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége.
“Az oroszoknak azonnal abba kell hagyniuk a tüzelést, oda kell engedniük a tűzoltókat, és biztonságos övezetet kell létrehozni” – írta a miniszter a közösségi oldalon.
A Zaporizzsjai terület katonai igazgatóságának vezetője, Olekszandr Sztaruh a Facebookon azt írta, hogy a tűzoltóknak sikerült bejutniuk a létesítménybe, és nincs sugárveszély.
“Az erőmű igazgatója jelezte, hogy a nukleáris biztonság garantált. Az illetékesek szerint egy oktató épületet és egy laboratóriumot érintett a tűz” – tudatta Sztaruh.
A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség péntek hajnalban arról adott hírt, hogy az ukrán hatóságoktól azt a tájékoztatást kapta, hogy nem mértek változást a radioaktív sugárzásban az atomerőműnél.
A város polgármestere nem sokkal ezt megelőzően úgy nyilatkozott, hogy az orosz és az ukrán erők a település határában harcolnak.
A zaporizzsjai atomerőmű a legnagyobb ilyen létesítmény Európában; 6, egyenként 950 megawatt teljesítményű reaktora van. Az ukrán nukleáris energiatermelés csaknem felét, a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét adja.
Sikerült biztosítani zaporizzsjai atomerőművet, így a „nukleáris biztonság mostantól garantált”
Az Agence France-Presse jelentése szerint a zaporizzsja-i atomerőmű hatóságai bejelentették, hogy a létesítményt biztosították és a „nukleáris biztonság mostantól garantált” – olvasható a The Guardianban.
Az ukrán vészhelyzeti hatóságok közleménye szerint a lángok egy oktató épületben csaptak fel, az erőműkomplexumon kívül.
Ukrán válság: tűz ütött ki Európa legnagyobb atomerőművénél
Tűz ütött ki péntek hajnalban az Ukrajna délkeleti részén fekvő Zaporizzsjai területen található atomerőműnél az orosz csapatok támadását követően – közölte a létesítménynek otthont adó Enerhodar polgármestere.
Tűz ütött ki Európa legnagyobb, Zaporizzsjában található atomerőművében – jelentették be az erőmű dolgozói és a közeli Enerhodar város polgármestere.
❗️❗️Judging by the video from the scene, an administrative building is on fire at the #Zaporizhzhia NPP as a result of shelling. However, the reactors are very close to the shelling site. The shelling continues. pic.twitter.com/CCZiKgclIw
— NEXTA (@nexta_tv) March 4, 2022
„Európa legnagyobb atomerőművének épületeit és egységeit érő folyamatos ellenséges ágyúzás következtében kigyulladt a zaporizzsjai atomerőmű” – közölte Dmitro Orlov enerhodari polgármester Telegram-csatornáján, a világ biztonságát fenyegető veszélyre hivatkozva. Részleteket nem árult el, írja a Reuters.
A Guardian hozzáfűzi: Orlov rövid videoüzenetet rögzített, amelyet most több helyi ukrán portál is megosztott. A felvételen arra szólítja fel az orosz csapatokat, hogy azonnal hagyják abba az erőmű lövését.
A tisztviselő korábban azt mondta, hogy az ukrán erők a város külterületén orosz csapatokkal harcolnak, és arról számolt be, hogy egy orosz katonai oszlop tart az atomerőmű felé. Hangos lövések és rakétatűz hallatszott csütörtök késő este.
Az erőmű egyik alkalmazottja által közzétett Telegram-üzenet szerint orosz csapatok lőtték az atomlétesítményt.
⚡️⚡️⚡️As a result of the shelling at the #Zaporozhye nuclear power plant, a fire started. The exact location of the fire is being specified. CCTV cameras at the plant show flames and smoke. pic.twitter.com/XoN2TzAVJu
— NEXTA (@nexta_tv) March 3, 2022
„Figyelem! Az Orosz Föderáció felszerelései tüzelnek a zaporizzsjai atomerőműre. Reális nukleáris veszély fenyeget Európa legnagyobb atomerőművénél. Tűzszünetet követelünk a zaporizzsjai atomerőműnél lévő nehézgépek miatt!” – fogalmazott.
Helyi idő szerint hajnali fél háromkor az alkalmazott hozzátette, hogy a tűzoltók nem tudtak eljutni a tűz helyszínére.Az UNIAN és a Hromadske ukrán hírügynökségek is arról számoltak be, hogy tűz ütött ki az atomerőműben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Twitter-bejegyzésében közölte, hogy „tudomása van a zaporizzsjai atomerőműnél történt lövöldözésről szóló jelentésekről”, és kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal.
Szakértő: felrobbanhat az atomerőmű magja is
A zaporizzsjai atomerőműben keletkezett tűzről a The Guardian munkatársa Mariana Budjerynnel, a Harvard Egyetem Belfer Központjának ukrán szakértőjével beszélt, aki az egyetem egyik atomenergiai projekt-szakértője.
„Ha azt mondjuk, hogy egy reaktorépületet ért találat, az nem mond sokat” – így a szakértő, hozzátéve: a rendszer legsebezhetőbb része az áram- és vízellátás.
Ha az áramellátás megszűnik, a tartalék generátorok beindulnak, de ha azok nem indulnak be, vagy például a dízelüzemanyaguk kigyullad, akkor a szivattyúk nem tudnak hideg vizet pumpálni a reaktorba és a kiégett fűtőelemeket tartalmazó medencékbe. Ez pedig szükséges ahhoz, hogy a nukleáris reakciót mérsékelten tartsák. Ellenkező esetben a víz kiforr, a mag kritikus állapotba kerül és felrobban – jelentette ki Budjeryn.
Hozzátette: ha a mag felrobban, remélhetőleg a magzáró kamra felfogja a sugárzást a környezetbe jutástól. Az elszigetelő kamrákat úgy tervezték, hogy ellenálljanak bizonyos szintű behatásoknak, még a bombázásnak is. De persze nem tudjuk, hogyan bírják majd a bombázás ilyen intenzitását, tette hozzá.
A kiégett fűtőelemeket tároló medencék szintén kritikus állapotba kerülhetnek, ha a hűtőrendszer meghibásodik. A kiégett fűtőelemeket pedig nem fedik szilárd betonból készült zárókamrák – fogalmazott a szakértő, emlékezetve: a fukusima baleset során megtudtuk, hogy a kiégett fűtőelemeket tároló medencék mennyire sérülékenyek.
„Tíz Csenobillal érhet fel” – Kijev tűzszünetre szólít Zaporizzsjánál
„Az orosz hadsereg minden oldalról tüzel a zaporizzsjai atomerőműre, Európa legnagyobb atomerőművére” – idézte a Le Monde Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-üzenetét.
„A tűz már kitört. Ha felrobban, tízszer nagyobb lesz, mint Csernobil! Az oroszoknak azonnal le kell állítaniuk a támadást, odaengedélyezni a tűzoltókat, és biztonságos zónát kell létrehozniuk!” – tette hozzá a politikus.
Európát ébreszti Zelenszkij
Ébredésre buzdította Európát az ukrán elnök azt követően, hogy támadás érte a zaporozsjei atomerőművet – írja a telegraf.com.ua.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívta a világ figyelmét arra, hogy az oroszok továbbra is ágyúzzák az atomerőművet, s erről videóüzenetet küldött csatornáján.
„Európának most kellene felébrednie. Európa legnagyobb nukleáris erőműve ég” – mutatott rá.
Elmondása szerint a tüzelõ orosz tankok hőkamerával vannak felszerelve, ezért a betolakodók tudják, hová lőnek, és szerinte készültek erre.
Zelenszkij arra buzdította a világot, hogy emlékezzen a csernobili atomerőműben történtekre, és sürgette, hogy akadályozzák meg a katasztrófa megismétlődését.
„Oroszországon kívül egyetlen állam sem lőtt nukleáris egységekre. Történelmünkben, az emberiség történetében ez az első alkalom” – mondta Zelenszkij, aki nukleáris terrorról beszélt.
Arra figyelmeztetett: ez Európa evakuálása.
Az elnök kijelentette, hogy nem tudja, hogy bekövetkezik-e a robbanás vagy sem. Sürgette, hogy a politikusok akadályozzák meg az újabb globális katasztrófát.
Amint arról korábban beszámoltunk, a helyszínre érkező tűzoltók a zajló harcok miatt nem tudtak a tüzet megközelíteni – teszi hozzá a Telegraf.
Jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott szankciókat a brit kormány
Jelentős brit érdekeltségekkel bíró orosz oligarchák ellen hozott teljes vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal járó szankciókat csütörtökön a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések Aliser Uszmanov üzbég születésű nagyvállalkozót és Igor Suvalov ingatlanpiaci befektetőt, egykori orosz első miniszterelnök-helyettest érintik.
A tárca felidézi, hogy Uszmanovnak jelentős érdekeltségei vannak két élvonalbeli angol futballklubban, az Arsenalban és az Evertonban. Emellett ő a tulajdonosa az egyik legértékesebb nagy-britanniai lakóingatlannak, az északnyugat-londoni Highgate városrészben lévő Beechwood House-nak, amelynek becsült piaci értéke jelenleg 48 millió font (22 milliárd forint), és övé a Sutton Place nevű 16. századi kastély is a London határában fekvő Surrey megyében.
Igor Suvalov a brit külügyminisztérium szerint két, összesen 11 millió font (több mint ötmilliárd forint) értékű luxuslakosztályt birtokol London belvárosában.
Suvalov korábban az orosz kormány kabinetfőnöke is volt, és 2018 óta a Vnyesekonombank (VEB) igazgatótanácsának elnöke.
A brit külügyminisztérium felidézi, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen érvényesített brit szankciók ezt az orosz pénzintézetet is nagy-britanniai eszközállományának teljes befagyasztásával sújtják.
A tárca adatai szerint Uszmanov és Suvalov együttes vagyona 19 milliárd dollár.
A minisztérium bejelentése szerint a brit kormány a két oligarchára utazási tilalmat rótt ki és nagy-britanniai vagyoneszközeiket befagyasztja. Uszmanovval és Suvalovval mindemellett brit magánszemélyek és üzleti vállalkozások nem létesíthetnek üzleti kapcsolatot.
A külügyminisztériumi tájékoztatás nem tér ki arra, hogy Aliser Uszmanov és Igor Suvalov jelenleg hol tartózkodik.
A tárca közölte ugyanakkor, hogy az Uszmanov és Suvalov ellen hozott intézkedésekkel tizenháromra nőtt azoknak a legbefolyásosabb orosz oligarcháknak a száma, akikre a brit szankciók kiterjednek.
A tájékoztatás szerint Liz Truss külügyminiszter oligarcha-munkacsoportot is létrehoz a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, az üzleti ügyek minisztériuma, a lakásügyi minisztérium, valamint a brit Országos Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) magas beosztású tisztviselőinek részvételével.
E szakértői munkacsoport feladata lesz az oligarchák elleni szankciós intézkedések kidolgozásának kormányzati szintű összehangolása – áll a brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatásában.
A brit kormány a héten törvényjavaslatot is beterjesztett a londoni parlament elé azzal a céllal, hogy névtelen befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzeket a brit ingatlanpiacon.
Az új törvénynek Angliában és Walesben húsz évre, Skóciában 2014 decemberéig lesz visszamenőleges hatálya.
azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, az új törvény korlátozza az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
A francia kormány lefoglalta Igor Szecsin Rosznyefty-elnök luxusjachtját
A francia kormány lefoglalt csütörtökön egy luxusjachtot a Marseille-hez közeli La Ciotat kikötőjében, a hajó a Rosznyefty orosz olajcég tulajdonosának egyik érdekeltségéhez köthető. Ez az egyik első konkrét intézkedés az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a Vlagyimir Putyin orosz elnök és körének európai vagyonát érintő európai uniós szankciók közül.
Az Amore Vero elnevezésű, 86 méter hosszú fehér luxusjachtot a vámhatóság foglalta le egy hajójavító üzemben – jelentette be a francia gazdasági tárca.
A minisztérium közleménye megerősítette, hogy a jacht tulajdonosa egy olyan cég, amelynek legfőbb részvényese Igor Szecsin Rosznyefty-elnök. A lefoglalás az Európai Unió által a tulajdonos vagyona ellen foganatosított befagyasztó intézkedések keretében történt – jelezte a tárca.
A hajót csütörtökre virradóra foglalták le, amikor is az üzemből hirtelen megpróbált kihajózni, jóllehet a munkálatok még nem fejeződtek be.
A jacht főhídján egy olyan uszoda is található, amely helikopterleszállóvá alakítható. A belső terei Alberto Pinto belső építész tervei alapján készültek, értéke 120 millió dollár az AFP hírügynökség által megkérdezett forrás szerint.
Az uniós szankciók mintegy ötszáz személyt és céget érintenek az orosz elnök környezetében, akiknek vagyonát és bevételi forrásait fokozatosan kívánják az európai országok lokalizálni és befagyasztani.
La Ciotat-ban az ellenőrzési folyamat hosszú volt, a vámhatóságnak ugyanis időbe telt azonosítani, hogy a hajó tulajdonosaként megjelölt cég pontosan kihez köthető.
Monacóban folyamatban volt csütörtökön a Quantum Blue nevű luxusjacht ellenőrzése, amelynek tulajdonosa feltehetően Szergej Galickij orosz milliárdos – tudta meg az AFP.
A francia hatóságok jelenleg minden luxushajót ellenőriznek a Földközi-tengeri kikötőkben és hajójavító üzemekben.
A szankciók elől menekülő oroszok jachtjainak egy része az AFP szerint a Maldív-szigetek és Dubaj felé hajózott az elmúlt napokban.
Franciaország eddig négy teherhajót és egy jachtot foglalt le a büntetőintézkedések keretében.
Az Európa Tanács nyitott humanitárius folyosók kialakítására szólította fel Oroszországot
Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogból eredő kötelezettségeit, és biztosítson nyitott humanitárius folyosót minden rászoruló számára Ukrajnában.
Tony Kox csütörtökön kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, Oroszországnak biztosítania kell, hogy a humanitárius, és az orvosi segítségnyújtás és ellátás, valamint az élelmiszer-szállítmányok akadálytalanul eljussanak mindenkihez Ukrajnában.
„A békét célzó konstruktív párbeszédnek nincs alternatívája, de vannak jogilag kötelező érvényű szabályok és elvek, amelyeket teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden fegyveres konfliktusban” – fogalmazott.
Kijelentette: humanitárius folyosókat kell nyitni, hogy elkerüljék az olyan alapvető szolgáltatások zavarát, mint a víz-, az élelmiszer-, az áramellátás és az egészségügyi létesítmények működése. „Arra kérem Oroszországot, hogy ezt azonnal tegye meg” – fogalmazott.
Hangsúlyozta továbbá, Oroszországnak tiszteletben kell tartania az 1949-es genfi egyezményt és azok kiegészítő jegyzőkönyveit, amelyek előírják, hogy a polgári lakosság és azok, akik már nem vesznek részt a harcokban, például foglyok, sebesültek és betegek teljes védelmet élvezzenek. Ez olyan jogi kötelezettség, mely nem ismer kivételeket – szögezte le.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke végezetül reményét fejezte ki, hogy a humanitárius szervezetek akadálytalanul folytathatják munkájukat és képesek lesznek elérni a rászorulókat Ukrajnában.
Kreml: Putyin a neonácik ukrajnai szerepéről beszélt Macronnak
„Érvekkel alátámasztott magyarázatot” adott francia kollégájának, Emmanuel Macronnak Vlagyimir Putyin orosz elnök a neonácik jelentős szerepéről az ukrán állami politikában – közölte a Kreml sajtószolgálata csütörtökön este.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete óta a két vezető harmadszor beszélt telefonon egymással.
Putyin elmondta, hogy sok mindennel nem értett egyet abból, amit Macron a franciákhoz intézett szerdai üzenetében elmondott. Egyebek között azzal sem, hogy hazugságnak nevezte azt, hogy Oroszország a nácizmus ellen harcol Ukrajnában. A Kreml szerint az orosz elnök „érvekkel alátámasztott magyarázatot” adott a neonáciknak az ukrán állami politikában játszott szerepével kapcsolatban.
Egyebek között elmondta, hogy Oroszország „a Donyec-medence védelmét szolgáló különleges művelet” során „folytatni kívánja a megalkuvást nem ismerő harcot a nacionalista fegyveres alakulatok ellen, akik háborús bűncselekményeket követnek el, többek között harci eszközöket helyeznek el lakott területeken és civileket használnak fel emberi pajzsként”.
Putyin kifogásolta, hogy a Macron-beszédben egyetlen szót sem szólt arról, hogy az ukrán vezetés hét évig szabotálta a minszki megállapodásokat, és hogy a nyugati országok, köztük Franciaország semmit sem tett azért, hogy Kijevet rávegye azok végrehajtására. Az orosz elnök szerint elhallgatják a Donyec-medencei civilek elleni, évek óta tartó „népirtást”, amely számos emberáldozatot követelt, és több százezer embert kényszerített Oroszországba menekülni.
Az orosz-ukrán tárgyalásokkal kapcsolatban megismételte, hogy Moszkva célja elsősorban Ukrajna demilitarizálása és semleges státusza, hogy ennek az országnak a területéről sose érje fenyegetés Oroszországot. Leszögezte, hogy az offenzíva célkitűzéseit mindenképpen teljesíteni fogják, és a tárgyalások késleltetése csak további orosz követelésekhez vezet Kijevvel szemben.
Putyin felszólította Macront, hogy vállaljon szerepet az Ukrajnában rekedt külföldiek biztonságos evakuálásában. Külön megemlítette a Harkivban tartózkodó indiai diákok nagy csoportját, amelyet szerinte az ukrán biztonsági erők „túszként tartanak fogva”. A Kreml szerint a francia elnök megígérte, hogy az ügyben felveszi a kapcsolatot a kijevi vezetéssel.
Az orosz államfő szerint az orosz hadművelet során, amely, mint mondta, a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők mindent megtesznek a civilek életének megóvásáért. Azt állította, hogy a nagypontosságú fegyvereket kizárólag katonai infrastruktúra megsemmisítésére használják.
„A Kijev és más ukrán városok állítólagos rakétatámadásairól és bombázásáról szóló állítások nem felelnek meg a valóságnak, és egy oroszellenes dezinformációs kampány elemei” – közölte az orosz elnöki sajtószolgálat.
Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács csütörtök esti ülésén is azt hangoztatta, hogy az ukrajnai hadművelet azt bizonyítja, hogy Oroszország neonáci alakulatok ellen harcol, amelyekben vannak zsoldosok is, mint mondta, egyebek között a Közel-Keletről. Megismételte, hogy a civil lakosságot élő pajzsként, a külföldieket pedig túszként használják fel.
Azt mondta, Harkiv pályaudvarán több mint egy napon át háromezernél több indiai állampolgárt, főleg diákokat tartóztattak fel. Többen közülük még mindig ott vannak, több mint félezren pedig Szumiban. Állítása szerint neonácik tüzet nyitottak Harkivból távozni akaró kínai diákokra, akik közül ketten megsebesültek.
Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg humanitárius folyosókat nyit a távozni kívánó civilek számára, de a nacionalisták nem engedik ki őket. Méltatta az Ukrajnát támadó orosz fegyveres erők teljesítményét és bátorságát. Azt hangoztatta, büszke rá, hogy „Oroszország hatalmas, erős és soknemzetiségű népéhez” tartozik, ugyanakkor, mint mondta, sosem tagadja meg meggyőződését, hogy „az orosz és az ukrán egy nép”.
Ukrán hadsereg: fehérorosz erőket vezényeltek Ukrajnába
Fehérorosz csapatoknak adtak parancsot arra csütörtökön, hogy lépjék át az ukrán határt, hogy harcba bocsátkozzanak – közli a BBC ukrán forrásokra hivatkozva.
A brit közmédium szerint az ukrán fegyveres erők vezérkara Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy „a katonai egység parancsnoksága utasítást kapott arra, hogy lépje át az ukrán határt”.
Ukrajna szerint Oroszország fehérorosz területről lőtt ki rakétákat ukrán városokra.
Fotó forrása: CNN/Russain Ministry of Defense
