Juhász Tünde: az emberi történelem nem hajlandó a hallgatásra
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adták át csütörtökön a pártállami idők közigazgatásának működését bemutató emlékszoba új elemeit a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Rákóczi téri épületében.
„Nincs elhallgatott történelem, bármennyire is felégetik, bármennyire is szétzúzzák, hamisítják. Az emberi történelem nem hajlandó a hallgatásra” – hangsúlyozta Juhász Tünde, Csongrád-Csanád megye kormánymegbízottja a Pártkontroll szoba új elemeinek átadási ünnepségén a megyei kormányhivatalban Szegeden.
„Nekünk magyaroknak a kommunista diktatúráról sokáig nem lehetett beszélni, és ezáltal feldolgozatlan is maradt. Ezen szeretett volna némiképp változtatni a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal 2016-ban, amikor berendezte ezt az emlékszobát, amely az országban egyedülálló. A hely adott volt, hiszen a Csongrád megyei tanács székháza itt volt, ebben az épületben a Rákóczi téren 1962 és 1990 között. Most ez új elemekkel bővült, hogy még teljesebb képet tudjunk adni a szocialista rendszerről” – részletezte a kormánymegbízott.
Megtudtuk, az emlékszoba plakátokkal bővült, az ÁVH-sok által majd később a polgárőrség viselte bőrkabáttal, illetve egy tisztálkodási részleggel, amely egy mosdókagylót, egy tükröt és tisztálkodási kellékeket mutat be.
A plakátokkal kapcsolatban Juhász Tünde ismertette, a Horthy-korszakban tiltották a figurális ábrázolásúakat, de ez 1944-től megszűnt, és a válogatás, amely bekerült a Pártkontroll szobába, a pártot és a kommunista ideológiát éltető és propagáló plakátokból áll. Ezeket egyébként neves grafikusok készítettek, mint Bozó Gyula vagy Konecsni György.
Még megtudtuk, az efféle plakátok egyébként rendkívül érdeklesek a mai napig a gyűjtők számára, gyakran több tízezer vagy akár százezer forintot is adnak darabjáért.
A másik új elem, a bőrkabát pedig a félelem és a rettegés megtestesítője volt akkoriban, az ÁVH-sok hordták, később a rendfenntartásért felelős polgárőrök. Ezt Tóth István, a Móra Ferenc Múzeum muzeológusa azzal egészítette ki, hogy a kiállított bőrkabát 1945 körül készült, 1970 óta leltárban van, és az ÁVH-sok után később a polgárőrség hordta az ilyen kabátokat. Ennek a szervnek a feladata a rendfenntartás volt alapvetően, de segítette 1944-45-ben a hatalom az emberekkel szembeni fellépését is. Ha valakinek például német hangzású neve volt, három évig nem látta a családja, mert elhurcolták.
Juhász Tünde még hozzátette az átadó ünnepségen, hagyomány a kormányhivatalban, hogy a diákoknak rendhagyó történelmi órákat tartanak ebben az emlékszobában, és az elmúlt három napban több mint 200 általános és középiskolás látogatott el ide.
„33 év telt el a rendszerváltás óta, de az utcákon, házakon és gyakran még az emberek gondolkodásmódján is nyomott hagyott ez az időszak. Azt szeretnénk, ha egy teljesebb képet kapnának a fiatalok ezzel az emlékszobával arról az időszakról, amikor nem volt természetes az a féle szabadság, ami ma már az”
– zárta gondolatait a kormánymegbízott.
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, történész, szociológus a Pártkontroll szoba új elemeinek átadási ünnepségén a gyerekekről beszélt.
Mint mondta, amikor a kommunizmus szóba kerül, akkor gyakran a halálos áldozatok, börtönben agyonvertek, gulágok, sortűzben kivégzettek kerülnek „előtérbe”, ők mind felnőttek. És némileg megfeledkezünk arról, hogy az akkor élt csecsemők és gyermekek miket szenvedtek el, milyen szörnyűségek történtek velük, vagy hány kicsi halt meg. Az önkényuralom ember- és istenellenes szemléletmódja és magatartása ugyanis őket sem kímélte. Van feljegyzés arról, hogy egy 3 éves gyermeket fogságba tettek, mert rendőri utasításra sem engedte el azt a rendőrautót, amire felkapaszkodott. De számtalan kérvény is bemutatja, mennyire kiszolgáltatottak voltak a gyerekek is, egy édesanya például levélben azt kérte, adjanak börtönbüntetése megkezdésére neki 3 hónap haladékot, mert van egy 16 hónapos gyermeke, és gondoskodnia kell az elhelyezéséről.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese még arról is beszélt, a hortobágyi kitelepítés során több száz kisgyermek és csecsemő veszítette életét.
Máthé Áron hangsúlyozta, a legvadabb korszakokban kommunista rezsimek hatalombirtokosai teljes mértékben államosítani akarták a gyerekeket.
A szakember egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy véleménye szerint ma ismét olyan időket élünk, amikor a gyerekek kerültek célkeresztbe.
„Ne engedjük, hogy újabb világboldogító eszmék önjelölt messiásai újabb áldozatokat szedjenek”
– zárta gondolatait a történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese.
A Pártkontroll szoba új elemeinek átadását követően konferencia kezdődött a kormányhivatal épületében, „Némi demokráciától népi demokráciáig” címmel.
Fotók Gémes Sándor
Címkék:
történelem 1956 Juhász Tünde Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal kommunizmus áldozatok kommunizmus áldozatai diktatúra propaganda szocializmus kádár korszak Kádár-korszak ávh propaganda plakát máthé áron rákosi korszak emlékszoba rezsim pártállam bőrkabát vörös karszalag Kádár-rendszer horthy korszak
