Február 27.

Kijev polgármestere „körbekerítettnek” minősítette Ukrajna fővárosát

Vitalij Klicsko kijelentette, hogy a civilek evakuálása nem lehetséges, „mert minden út el van zárva”.

„Egy humanitárius katasztrófa határán vagyunk” – mondta vasárnap az AP hírügynökség, miközben Kijevben kijárási tilalom van. A kijárási tilalom a polgármester szerint lehetővé tette a hatóságok számára, hogy „szabotőrökre” vadászhassanak az utcán – közölte a The Guardian.

„Jelenleg van villany, víz és fűtés a házainkban. De az infrastruktúra megsemmisült az élelmiszerek és a gyógyszerek szállításához” – mondta Vitalij Klicsko.

Fehérorosz rakéták csapódtak be Észak-Ukrajnában?

Több angol nyelvű hírportál is Fehéroroszországnak az ukrajnai háborús konfliktusba történő belépéseként minősítette azt az információt, miszerint Ukrajna északi szomszédjának területéről csapódtak be a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir repterére.

A zsitomiri repülőtéren történt robbanásról számos videó került felka közösségi média oldalaira. Szemtanúk a közelben tapasztalható lökéshullámokról számoltak be.

A történtekről a BBC mellett a Daily Mail is beszámolt. A lap hozzáteszi: katonai források fehérorosz különleges erőket láttak repülőgépeket felszerelni, hogy előkészítsenek egy Kijev elleni légitámadást, ami a háború kiszélesedését jelentheti.

ENSZ-szóvivő: egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan

Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan – jelentette ki Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit.

A szóvivő ezzel – mint mondta – António Guterres főtitkárnak az orosz bejelentésre tett reakcióját tolmácsolta. Putyin bejelentése kiváltotta a NATO és az Egyesült Államok elítélő állásfoglalását is. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például “felelőtlen, agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését.

Putyin különleges szolgálati módba léptette az orosz elrettentő erőket

„A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.

 Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai „különleges hadműveletbe”.

A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

Homokzsákokból építenek úttorlaszokat az ukránok

A közösségi médiában közzétett videón az látszik, hogy „dacos ukránok” homokot rakodnak zsákokba, hogy így útakadályokat hozzanak létre – számolt be a BBC.

“Ilyen egységet még sosem láttam. Mindenki tölti a zsákokat, mindenki megtesz minden tőle telhetőt. Rengeteg zsák. Dicsőség Ukrajnának!” – hallható egy férfi hangja a videón.  A lap hozzáteszi, hogy nem tudta ellenőrizni a felvétel hitelességét, amelyet állítólag Krivij Rihben – Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosából közöltek.

Románia és Finnország is kitiltotta légteréből az orosz kereskedelmi repülőgépeket

Timo Harakka finn közlekedési miniszter szombat este egy Twitter-bejegyzésben azt írta, arra készülnek, hogy lezárják a légteret az orosz légi forgalom előtt. Az nem volt világos, hogy az intézkedés mikor lép hatályba.

Egy bukaresti kormányszóvivő szombat esti bejelentésében arról számolt be, hogy felfüggesztik az oroszországi székhelyű cégek repülőgépeinek átrepülési és leszállási jogait. A humanitárius segítségnyújtáshoz vagy vészhelyzetekhez kapcsolódó repülések mentesülnek a tilalom alól.

Több uniós ország, köztük Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Bulgária már lezárta légterét az orosz repülőgépek előtt. Németország is erre készül.

Orosz tárgyalódelegáció érkezett Fehéroroszországba

Orosz küldöttség érkezett Fehéroroszországba, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán féllel – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap Moszkvában.  

        „Az elért megállapodásnak megfelelően a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és más hivatalok, köztük az elnöki adminisztráció képviselőiből álló orosz delegáció érkezett Fehéroroszországba, hogy tárgyalásokat folytasson az ukránokkal” – mondta.

„Készen állunk arra, hogy Gomelben megkezdjük ezeket a tárgyalásokat” – tette hozzá Peszkov.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy önként letette a fegyvert és megadta magát szombaton Harkivban az ukrán fegyveres erők 302. rakétavédelmi ezrede. Konasenkov szerint az őrizetbe vett 471 ukrán katonát a vonatkozó dokumentálás elvégzése után haza fogják engedni. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán katonák máshol is „tömegesen” tagadják meg a harcot.

A tábornok szerint a támadó hadművelet kezdete óta a „helyi hadseregcsoportok” a luhanszki „népköztársaságban” 52, a donyeckiben pedig 12 kilométert nyomultak előre. Azzal vádolta meg az ukrán Azov nacionalista zászlóaljat, hogy csütörtök délután Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtte a Mariupol külterületén lévő Szartana falu lakónegyedeit és a 8. számú mariupoli iskolát. Mint mondta, lakóépületek pusztultak el, és civil áldozatok is voltak.

Konasenkov bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában az orosz fegyveres erők teljesen blokád alá vették Herszon és Bergyjanszk városát, Henyicevszk városát és a Herszon melletti Csornobajivka repülőteret is ellenőrzésük alá vonták.

Az orosz invázió negyedik napjának reggelére a tábornok elmondása szerint az ukrán katonai infrastruktúra 975 létesítményét semmisítették meg, köztük 23 parancsnokságot és kommunikációs csomópont, 3 radarállomást, 31 légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomás.

Lelőttek nyolc harci repülőgépet és hét helikoptert, 11 pilóta nélküli légi járművet és két Tocska-U taktikai rakétát. Megsemmisítettek 223 harckocsit és egyéb páncélozott harcjármű, 28 repülőgépet (a földön), 39 rakéta-sorozatvető rendszert, 86 tüzérségi fegyvert és aknavetőt, valamint 143 darab speciális katonai járművet az orosz hadijelentés szerint.

Folytatódik az orosz invázió

Vasárnap reggel az ukrán főváros, Kijev továbbra is tartja magát, ott elmaradt az éjszakára jósolt orosz áttörés. A helyi polgármester szerint a várost védő csapatok éjjel több alkalommal is összecsaptak beszivárgó orosz erőkkel, de vasárnap reggel Kijev továbbra is teljes ukrán ellenőrzés alatt van.

Az ukrán fővárosban szombat éjszaka ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, és rengetegen töltötték óvóhelyeken az éjszakát. Az ukrán fővárosban az éjjel szerencsére elmaradtak a nagyobb légitámadások, a CNN idézte a polgármester-helyettest, aki szerint a helyzet a városban vasárnap reggel „nyugodt’.

A város környékén voltak robbanások az éjjel, az oroszok felrobbantottak egy reptéri olajtározót a Kijevtől 40 kilométerre délre lévő Vaszilkiv településen.

A kelet-ukrajnai nagyvárosban, az 1.4 milliós Harkivban viszont rosszabb a helyzet. Ukrán jelentések szerint már orosz csapatokat látni az utcákon. Az ukrán védelmi minisztérium heves utcai harcokról számolt be a sűrűn lakott nagyvárosból, arra kérik a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken. Harkivban egy gázvezeték is felrobbant, az ukrán kormányzat itt is azt tanácsolta az embereknek, hogy az ablakaikat nedves textillel vagy gézzel fedjék el.

Az orosz csapatok elfoglalták a 45 ezres Nova Kakhovka Ukrajna déli részén, a Dnyeper folyó partján. A város polgármestere szerint az oroszok eltávolították az ukrán zászlókat a középületekről. Nova Kakhovka elfoglalása stratégiai jelentőségű, és mutatja az orosz offenzíva Ukrajna déli részén a legsikeresebb.

Újabb heves harcok Ukrajnában: olajfinomító és üzemanyagraktár robbant vasárnap hajnalban

A Kyiv Independent című hírportál a fővárostól délnyugatra fekvő Vaszilkiv polgármesterére hivatkozva arról számolt be, hogy a települést és a helyi repülőteret ballisztikus rakétákkal lőtték. „Az ellenség mindent meg akar semmisíteni a környéken” – mondta Natalia Balasinovics polgármester. Az interneten megjelent felvételeken az éjszakai eget megvilágító hatalmas lángnyelveket lehetett látni.

BREAKING #Vasilkiv oil base

This is ecological catastrophe.#russianinvasion #UkraineWar #UkraineUnderAttac #Ukrainenews pic.twitter.com/Ruflc8Mddd

— KyivPost (@KyivPost) February 26, 2022

A dél-ukrajnai Herszon megyében heves harcok árán az orosz csapatoknak sikerült előretörniük. Szintén nehéz összecsapásokról érkeztek jelentések Kijev külterületeiről és Luhanszk megyéből.

Szombat este a délkelet-ukrajnai Luhanszk megye szakadárok uralta térségében felrobbant egy üzemanyagraktár, amelyben 200 tonna dízelolaj lobbant lángra.

A Rovenki nevű településen történt robbanás oka egyelőre ismeretlen. A szeparatisták szerint vannak áldozatok. Az egyik helyi hírcsatorna Telegram-oldalán felvételt tettek közzé az éjszakát megvilágító, lángoló raktárról.

Consequences of the explosion at the oil depot in Rovenki, after a Russian missile hit the facility pic.twitter.com/UnotTn0Hoa

— Russia Ukraine Conflict (@Russiaconflict) February 27, 2022

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb becslése szerint már csaknem 300 ezren menekülhettek el a harcok elől. 160 ezren Ukrajnán belül kerestek menedéket biztonságosabb térségekben. Hozzávetőleg 116 ezren hagyhatták el eddig az országot főleg Románia, Lengyelország, illetve Moldova irányába. A világszervezet attól tart, hogy akár ötmillióra is duzzadhat az ukrajnai menekültek száma.

Orosz hadművelet – Morawiecki attól tart, hogy Oroszország következő célpontja az Európai Unió keleti országai lesznek

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az európai védelmi kiadások megduplázásért emelt szót az Ouest-France francia regionális lap internetes oldalán szombat este megjelent interjúban, miután meglátása szerint az Ukrajna ellen indított orosz támadás következő célpontja a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az Európai Unió más keleti államai lehetnek.

„Látni kell, hogy Vlagyimir Putyin (orosz elnök) tovább akarja fejleszteni agresszív politikáját, az inváziót. Georgiában kezdte, most Ukrajna van soron, a következő célpont a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az (Európai Unió) keleti oldalának más országai lehetnek” – hangsúlyozta a lapnak a lengyel miniszterelnök. „Egyértelműen az orosz birodalmat akarja helyreállítani és ez mindannyiunknak aggodalomra kell, hogy okot adjon, hiszen látjuk, hogy mit tesz egész Európában” – tette hozzá.
Mateusz Morawiecki ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi konfliktus harmadik világháborúhoz vezet.
„A Nyugat anyagi előnye jól látható, azon pénz ellenére is, amelyet Putyin a gáznak és az olajnak köszönhetően begyűjtött. Megerősítette a hadseregét, de a mi válaszunk még erősebb lehet. A NATO a világon valaha létezett legerősebb katonai szövetség, meg kell növelni jelentősen a védelmi kiadásokat, és szolidárisnak kell maradnunk” – fogalmazott.
A lengyel miniszterelnök úgy látja, hogy „a nemzetközi rend és béke időszaka véget ér. Ezt tudatosítanunk kell”. Véleménye szerint az orosz hadművelet „teszt a Nyugat számára”, és „meghatározza majd a jövőnket, nem évekre, hanem évtizedekre”.
Mateusz Morawiecki „példa nélküli és elsöprő szankciókat” szorgalmaz Oroszországgal szemben, valamint tárgyalásokat az orosz gáztól történő függetlenedésről. „Az orosz gáz és olaj felvásárlásával jelenleg mi finanszírozzuk Oroszország agressziós politikáját” – hívta fel a figyelmet.
A lengyel miniszterelnök azt is jelezte, hogy hazája kész bármennyi ukrán menekültet befogadni.
„Mindenkit, akinek szüksége van rá, befogadunk. Látjuk, hogy nő a félelem az ukrán társadalomban. Felkészültünk arra, hogy tízezrek, százezrek, milliók fognak érkezni” – mondta.

A nyugati országok kizárnak egyes orosz bankokat a SWIFT-rendszerből

Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból – jelentette be szombaton az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány.

A londoni miniszterelnöki hivatal szombat éjjeli tájékoztatása szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Bizottság közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás.
A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék.
A kommüniké öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, azzal a kifejezett céllal, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.
A program első pontja rögzíti a kötelezettségvállalást annak elérésére, hogy egyes – egyelőre meg nem nevezett – orosz bankok kikerüljenek a SWIFT-ből.
Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek – fogalmaz a nyugati hatalmak közös közleménye.
A második pont szerint a kommüniké aláírói korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel nemzetközi tartalékait.
A közös közlemény harmadik pontja fellépést helyez kilátásba mindazon személyek és intézmények ellen, akik vagy amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háborút és az orosz kormány káros tevékenységét.
A tervezett intézkedések egyebek mellett korlátoznák az úgynevezett „aranyútlevelek” kiadását – vagyis a kezdeményező országok állampolgárságának megadását – a Kremlhez kötődő vagyonos oroszoknak, akik ezekkel az útlevelekkel hozzáférhetnének a kommünikét kiadó országok pénzügyi rendszereihez.
A negyedik pont olyan transzatlanti munkacsoport életre hívásáról intézkedik, amelynek feladata a pénzügyi szankciók hatékony érvényesítése, a szankciókkal sújtott egyének és vállalatok vagyoneszközeinek azonosítása és befagyasztása.
Az ötödik pont alapján a közlemény aláírói mindemellett erősítik együttműködésüket az álinformációk terjesztése és a hibrid hadviselés egyéb módjai ellen.
Boris Johnson brit miniszterelnök nem sokkal a közös közlemény ismertetése előtt telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street beszámolója szerint a két vezető megállapította, hogy Vlagyimir Putyin az általa korábban számítottnál nagyobb ukrajnai ellenállásba ütközik.
Johnson és Zelenszkij egyetértett abban is, hogy a nemzetközi közösségnek diplomáciailag és pénzügyileg teljesen el kell szigetelnie Oroszországot.
A brit kormányfő és az ukrán elnök kifejezést adott aggodalmának a Fehéroroszország által játszott, Putyin erőszakcselekményeit elősegítő szerep miatt.

Szijjártó: már biztonságban vannak az evakuációs akcióban kimenekített személyek

Már biztonságban van az a 35 személy, akiket a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szervezésében evakuációs akció keretében menekítenek ki Ukrajnából – mondta el Szijjártó Péter miniszter szombaton este Facebook-videójában.

A tárcavezető New Yorkban tárgyalt az ENSZ vezetővel, ezt követően videóban számolt be tárgyalásairól, valamint az evakuációs akció sikeréről.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Kijevben sok magyar diplomata, családtagjaik, valamint civilek tartózkodtak nehéz körülmények között. Pénteken született meg a döntés, hogy a KKM szervezésében nemzetközi evakuációs konvojt indítanak magyar vezetéssel.
A miniszter szombaton már arról tudott beszámolni, hogy 35 személy evakuációját sikeresen végrehajtották, a konvoj biztonságban megérkezett az ungvári főkonzulátusra.
Elmondása szerint a 35 személyből 24-en a nagykövetség dolgozói, diplomaták és családtagjaik, köztük gyerekek, ketten az MTVA újságírói, ketten pedig civil magyar állampolgárok. A konvoj elhozta az EBESZ és az Európa Tanács kijevi irodájának hét alkalmazottját is, mivel a nemzetközi stábok segítséget kértek Magyarországtól az evakuációhoz.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a konvoj Ungvárról ukrán rendőri felvezetéssel jut el a magyar határra, ahol a nagykövetség, az ukrán határőrség és a magyar rendőrség segíti őket, hogy belépjenek Magyarország területére. A határtól a KKM járműveivel jutnak el Budapestre, illetve a szükséges helyszínre.
A miniszter kiemelte: az evakuált személyeket immár biztonságban levőknek tudhatjuk, egyben leszögezte: jó döntés volt az evakuációs konvoj megszervezése.
Hozzáfűzte: Kijevben már egy újabb nagy nemzetközi szervezet is a Magyarországhoz fordult, hogy munkatársai a magyar nagykövetségen kaphassanak segítséget, találhassank biztonságot. Erre lehetőséget biztossítunk, segítséget nyújtunk magyaroknak és nem magyaroknak egyaránt – jelentette ki Szijjártó Péter.
A miniszter beszámolt arról is, hogy New Yorkban az ENSZ vezetőivel tárgyalt, támogatásukat kérve, hogy Magyarország közvetlen közelében újra béke legyen. A találkozókon hangoztatta, hogy Magyarországnak és a magyar emberekenek az az érdeke, hogy a háború érjen véget. Az ENSZ közgyűlési elnöke és a főtitkárhelyettese egyaránt ígéretet tett, hogy közbenjárnak abban, hogy az ukrán és az orosz fél tárgyalóasztalhoz üljön – tájékoztatott Szijjártó Péter.

Február 26.:

Lelassult az orosz előrenyomulás a brit hírszerzés szerint

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint „logisztikai nehézségek és az erős ukrán ellenállás” miatt az orosz előrenyomulás „átmenetileg lelassult” Ukrajnában.

A jelentés rámutat: az orosz erők nem próbálnak benyomulni, inkább körbezárják és elszigetelik a nagyobb lélekszámú központokat. Oroszország fő célja továbbra is Kijev elfoglalása – írják a Twitteren.

Ketten meghaltak a toronyház elleni rakétatámadásban

Reggel óta bejárta a nemzetközi sajtót és a közösségi oldalakat azok a felvételek, amelyeken egy – feltehetően – orosz rakéta lakótömbbe csapódását rögzítették Kijev egyik külvárosában. Az ukrán hatóságok első jelentései szerint a támadásnak nincs halálos áldozata, ám az újabb közleményekben már arról tájékoztatnak, hogy a becsapódásban két ember életét vesztette, hatan pedig súlyosan megsérültek.

Csecsen katonák csatlakoztak az offenzívához

Ramzan Kadirov, az oroszországi Csecsenföld vezetője, Putyin egyik fontos szövetségese bejelentette: harcosait Ukrajnába vezényelte, ahol csatlakozott az orosz csapatokkal vívott háborúhoz. Az interneten közzétett videóban Kadirov azt állította, a csecsen erők eddig sikeresen elfoglaltak egy ukrán katonai létesítményt anélkül, hogy veszteségeket szenvedtek volna.

A dél-orosz köztársaság vezetője az invázióra megelőző csapásként utalt és azzal indokolta, hogy döntésével Putyin megakadályozza, hogy Moszkva ellenségei Ukrajnát egy Oroszország elleni támadásra használják.

A Kadirovhoz hű csecsen harcosok hírhedtek a nemzetközi sajtóban, az emberi jogok sorozatos megsértésével vádolják őket.

Útnak indult az Ökumenikus Segélyszervezet segélyszállítmánya Kárpátaljára

Útnak indult az Ökumenikus Segélyszervezet 28 tonnás segélyszállítmánya Kárpátaljára szombaton élelmiszerekkel, higiéniai cikkekkel megrakva; a jövőben további ilyen akciók következnek – mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója szombaton Budapesten.

Kiemelte: az áruk egy része adomány a Tesco áruházlánc részéről, a másik felét a segélyszervezet gyűjtötte, a Waberer’s International pedig vállalta, hogy ingyen eljuttatja a szállítmányt a rászorulókhoz.
Kedden szemlét tartanak a határvidéken Lévai Anikóval, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövetével, a miniszterelnök feleségével közösen – aki a szombati sajtótájékoztatón is jelen volt -, megtekintik a szervezet által a menekülők számára hamarosan felállítandó információs pontot is – közölte az elnök-igazgató.
Az a megállapodás született szombaton, hogy a segélyszervezetek információs pontokat nyitnak a határ magyar oldalán azoknak a menekülteknek az útba igazítására, akik Magyarországon kívánnak maradni – mondta a segélyszervezet vezetője. Azt is hozzátette, hogy szombat estétől Lónyán üzemeltetnek ilyen irodát.
Lehel László jelezte, hogy több magyarországi intézményüket megnyitják a menekülők számára, ahol szállást és ellátást biztosítanak nekik.
A kárpátaljai kormányzóval való találkozásáról beszámolva elmondta, hogy Kárpátalján 40-45 ezer menekülőt várnak, folyamatosan töltődnek a szálláshelyek, újakat nyitnak. A Kárpátaljára való bejutási pontokon több tíz kilométeres sorok várakoznak, hiszen a menekülők nem minden esetben tudnak Csehország és Lengyelország felé továbbjutni – fűzte hozzá.
A megbeszélésen megállapodtak arról, hogy a segélyszervezet amilyen gyorsan csak tud, segíteni fog, első körben élelmiszerekkel és higiéniai cikkekkel, majd fekhelyek és takarók biztosításával – jelezte.
Lehel László beszélt arról is, hogy a kormányzó, aki a katonai és politikai irányítás parancsnoka jelenleg rendkívüli jogkörökkel felruházva, biztosította a szervezetet a segélyszállítmányok gyors átjutásáról; eddig elmondása alapján „komplikált volt segélyeket eljuttatni Kárpátaljára”.
Az elnök-igazgató úgy fogalmazott, hogy Magyarország méltó választ ad arra a kihívásra, amelyet az ukrajnai menekültek megjelenése támaszt és arra biztatott mindenkit, hogy adományokkal segítsék a szervezet munkáját, a részletekről tájékozódjanak a honlapjukon.

Orbán: az Ukrajnából érkezők baráti helyre jönnek

Az Ukrajnából érkezők baráti helyre jönnek, Magyarországon barátok várják őket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, amikor határszemlét tartott szombaton a magyar-ukrán határon Beregsurányban.

A kormányfő a rögtönzött sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy egyelőre a frontvonalak Magyarországtól távol húzódnak, ám fel kell készülni arra, hogy Kárpátalján is lesznek katonai cselekmények.
„Tehát, ahogy közeledik Magyarországhoz az összecsapások vonala, úgy kell egyre fegyelmezettebbnek lennie a katonáknak, a polgármestereknek”- mondta.
Úgy vélekedett, hogy a következő héten lesz inkább szükség erősebb lélekjelenlétre, mert nem akarunk belekeveredni ebbe a fegyveres konfliktusba – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva rémhírnek és dezinformációnak nevezte, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely ellenzi az orosz bankok pénzügyi elszigetelését.
„Készüljenek fel, hogy háborúban a dezinformáció általános (…). Magyarország a csütörtöki uniós csúcson világossá tette, hogy minden szankciót, amiben egyetértés van az unióban, támogatunk. Mi nem blokkolunk semmit” – fűzte hozzá.
A miniszterelnök a határon kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy a segítőkészség átlendíti a helyi önkormányzatokat és a hatóságokat a nehezén. Ahhoz képest mennyire komoly és háborús a helyzet, minden szervezetten és nyugalomban zajlik.
Közlése szerint Magyarország beenged mindenkit, olyanokat is, akiknek nincs útiokmányuk és megfelelő szűrés után a harmadik országból érkezőket szintén.
„Egyszóval a munka flottul megy, ami azonban nem szabad, hogy könnyelművé, vagy túlzottan optimistává tegyen bennünket, hiszen a neheze még hátra van. Ne felejtsük el, hogy itt a határ másik oldalán egy háború zajlik” – fogalmazott.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a legjobbakat mondhatja a magyarokról. A polgármesterek beszámolója alapján ugyanis a térségben élő emberek befogadóak, segítőkészek.
„Úgy látom van egy magyar-ukrán barátság az itt élők között, aminek most kézzel fogható előnyeit élvezik az ukránok” – fűzte hozzá.
Újságírói kérdésekre válaszolva felidézte, hogy az elmúlt tíz napban több európai vezető, rajta kívül a német kancellár és a francia elnök is tett békekezdeményezéseket Vlagyimir Putyin orosz elnöknél.
„Mindent megtettünk, ami emberileg lehetséges a háború elkerülése érdekében, ám az unió minden erőfeszítése sikertelennek bizonyult” – fogalmazott.
Szerinte most arra kell összpontosítani az erőinket, hogy vissza tudjunk térni a háborúból a békébe. Továbbá, ami az uniós szankciós listán szerepel, azt Magyarország végrehajtja – mondta.
Végül arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Magyarország befogadja-e a katonai szolgálat elől menekülő ukrán férfiakat is, azt hangsúlyozta, hogy aki Magyarország területére lép, a magyar joghatóság alá kerül, ezért mindenkinek segíteni fogunk.
A szabály az, hogy minden menekültet segíteni kell – mondta a beregsurányi határállomásnál tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor.

Ezek az ukránok eddigi veszteségei

Az orosz hadműveletek eddig 198 ember halálát okozták, köztük három gyermekét – közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter szombaton.

    A Facebookon közzétett bejegyzésében a tárcavezető arról is tájékoztatott, hogy a halálos áldozatokon kívül 1115 sebesültje is van a támadásoknak, köztük gyermekek is.
    Ljasko hangsúlyozta, hogy egyetlen kórházat sem zártak be, mindenki dolgozik, az orvosi ellátás biztosított. Az egészségügyi minisztérium jelenleg azon dolgozik, hogy golyóálló mellényekkel lássa el az orvosokat – tette hozzá.
    Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy szombat reggeli adatok szerint a fővárosban 35-en sebesültek meg, köztük két gyermek. A városvezető hangsúlyozta, hogy Kijevben orosz csapatok nincsenek, de működnek csoportok, amelyeket szabotőrcsoportokként említett.  
    „Az óvóhelyeken a legbiztonságosabb tartózkodni, mert az ellenség a levegőből támad” – írta közleményében Klicsko.
    A polgármester figyelmeztetett, hogy a katonaság, a rendfenntartók és a területi védelem alakulatai ellenőrző pontokat létesítettek városszerte, így korlátozott és nehézkes a mozgás Kijevben. Ugyanakkor a közösségi közlekedés felelős vezetői elegendő járatot indítanak ahhoz, hogy a város létfontosságú infrastrukturális létesítményeinek dolgozói eljuthassanak a munkahelyükre.
    Klicsko később a Telegram üzenetküldő portálon tudatta, hogy a metró leállította a  közlekedést, és kizárólag óvóhelyként működik.    
    Kijevben szombat délelőtt 11 óra körül ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák. A város központjában távoli robbanások robajai voltak hallhatók.

Adományt gyűjt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Az Ukrajnában zajló háború elől menekülő, és annak következményeitől szenvedő emberek támogatását kéri felhívásában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, Kozma Imre atya és a köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita, a szervezet jószolgálati nagykövete – közölte a szolgálat az MTI-vel szombaton.

A felhívásban Kozma Imre atya úgy fogalmaz: „A segítségnyújtásból nem maradhatunk ki. Életeket szeretnénk menteni. Aki ebben az életmentő programban segíteni kíván, ne mulassza el!”
A karitatív szervezet alapítója és vezetője elmondta, a szeretetszolgálat támogatja az Ukrajnában maradt, bajban lévő embereket, ugyanakkor felkészült az ideérkezők fogadására is.
A felhíváshoz Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, a szervezet jószolgálati nagykövete is csatlakozott, azt kérte, aki teheti, csatlakozzon az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek megsegítéséhez azzal, hogy támogatja a Máltai Szeretetszolgálat humanitárius programjait.
Ismertetik, a máltai szervezet az Ukrajnában kialakult válsághelyzetre tekintettel meghirdetett humanitárius akcióinak támogatására gyűjtést indított, aki segíteni szeretne, az adomanyozz.hu oldalon online átutalással, vagy a 1350-es adományvonal hívásával megteheti. Közvetlen átutalásokat a 11784009-20200776 számú számlán, külföldről (euróban) érkező befizetést a 11763842-00104881 számlaszámra (IBAN: HU34 1176 3842 00104881 0000 0000 Swift kód: OTPVHUHB) fogadja a Szeretetszolgálat. Aki egyéb felajánlást tenne, vagy kapcsolatba szeretne lépni a Szeretetszolgálat illetékeseivel, a [email protected] e-mail címre írhat.

Zelenszkij: az EU azzal támogassa meg Ukrajnát, hogy perspektívát nyújt neki a tagságra!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati Twitter-bejegyzésében felszólította az Európai Uniót, hogy nyújtson konkrét perspektívát Ukrajnának az EU-tagság elnyerésére, ezzel támogassa az orosz támadás sújtotta országát.

Ezt azután közölte Zelenszkij, hogy telefonon tárgyalt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
„Eljött a döntő pillanat, hogy végleg lezárjuk a hosszú távú megbeszélést, és döntsünk Ukrajna uniós tagságáról. Az Európai Tanács elnökével a további hatékony segítségnyújtásról és az ukránok szabad jövőjükért folytatott hősies küzdelméről tárgyaltam” – fogalmazott az ukrán elnök.
Zelenszkij az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete előtt már tett ilyen felhívást a müncheni biztonsági konferencián.
Február 22-én ezt megismételte Dmitro Kuleba külügyminiszter is. Donald Tusk, az Európai Néppárt jelenlegi és az Európai Tanács korábbi elnöke, úgyszintén hangot adott véleményének, hogy „Ukrajna európai perspektívája megváltoztathatja a Moszkva által diktált játékszabályokat” – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Budapest több intézkedéssel segíti az Ukrajnából érkező menekülteket

Több intézkedéssel segíti az Ukrajnából érkező menekülteket a Fővárosi Önkormányzat; kétezer ember kaphat szállást és étkezést szinte azonnal – közölte a Főpolgármesteri Hivatal szombaton az MTI-vel.

Úgy fogalmaztak, a Fővárosi Önkormányzat készen áll arra, hogy a rendelkezésére álló eszközeivel segítse az Ukrajna orosz lerohanása miatt a fővárosba érkező menekültek ellátását.
Jelezték, hogy a budapesti pályaudvarokon már többen kértek segítséget az oda irányított munkatársaiktól; elhelyezésük és ellátásuk folyamatban van.
„A háború elől menekülő emberek ellátására való felkészülés kedd óta intenzív fokozatba kapcsolt, erről a főpolgármester tájékoztatta a belügyminisztert, felvettük az ügyben a kapcsolatot a kerületi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel is” – írták a közleményben.
A fővárosi operatív törzs a főpolgármester vezetésével azt a feladatot adta az intézményeinek és cégeinek, hogy biztosítsanak szállást akár a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokban vagy üdülőkben. Továbbá gondoskodjanak a napi háromszori étkezés biztosításáról, amellett, hogy fogadják, irányítják a menekülteket.
Hozzátették, az „új kapacitásokat” a kerületi önkormányzatokkal közösen biztosítják.
A Fővárosi Önkormányzat felkészült arra is, hogy koordinálja a humanitárius segítségnyújtás különböző formáit; a budapesti polgárok részéről az elmúlt napokban is sok felajánlás érkezett. A Fővárosi Önkormányzat munkatársai kapcsolatban állnak a magyar-ukrán határszakaszon dolgozó, humanitárius segítségnyújtást végző civil szervezetekkel – áll a közleményben.

Ukrán elnök: „Elérkezett a döntő pillanat, hogy végleg lezárjuk a régóta húzódó vitát”

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök, Twitter oldalán tette közzé: “Elérkezett a döntő pillanat, hogy végleg lezárjuk a régóta húzódó vitát és döntsünk Ukrajna európai uniós tagságáról. Beszélgetést folytattam Charles Michellel, – az Európai Tanács elnökével -, további hatékony segítségnyújtásról, és az ukránok hősies küzdelméről a szabad jövőjükért.”

Sajtóértesülések szerint Kijev több irányból is támadás alatt áll

Heves összetűzések alakultak ki a város északi és nyugati részein. Az ukrán hatóságok is jelezték, hogy az orosz csapatok átlépték a város határát.

Konasenkov: Oroszország több mint 800 ukrán katonai objektumot semlegesített

Oroszország 821 ukrán katonai objektumot semlegesített azóta, hogy csütörtök hajnalban hadműveletet indított Ukrajna ellen – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton Moszkvában.

Konasenkov állítása szerint az orosz hadsereg 14 katonai repülőteret, 19 hadállást, 24 Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomást számolt fel. A szóvivő hozzátette: az ukrán haditengerészet nyolc hajóját érte találat, és számos repülőgépet, helikoptert, drónt, harckocsit és páncélozott járművet semmisítettek meg.

Konasenkov azt is elmondta, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk térségéből érkező szakadárok mintegy 30 kilométeres sávot szereztek meg az ukrán kormányerőktől. A donyecki szakadárok orosz támogatással hat kilométert nyomultak előre – jegyezte meg.

Eközben az ukrán hadsereg arról tájékoztatott, hogy az oroszok 3500 katonát vesztettek a harcokban, és kétszázan estek az ukránok fogságába. Az ukrán erők 14 repülőgépet, 8 helikoptert, 102 harckocsit és 536 páncélozott járművet semmisítettek meg.

Ukrajna több részén továbbra is heves harcok dúlnak – állt a katonaság közleményében

A orosz csapatok elfoglalhatták Melitopol városát

Az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz csapatok elfoglalták az Ukrajna délkeleti részén található Melitopol városát. A mintegy 150 ezer lakosú város lenne az első jelentős lakott terület, amelyet az oroszok elfoglaltak inváziójuk csütörtöki kezdete óta.

Ukrán hadsereg: Légicsapások érték Szumi, Poltava és Mariupol környékét

Az ukrán hadsereg közölte, hogy pénteken légicsapások érték Szumi, Poltava és Mariupol környékét; az oroszok a Fekete-tengerről indítottak Kalibr-rakétákat a térségek ellen.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója elmondta: kemény harcok zajlanak Mariupol környékén, és Herszon, Odessza, valamint Mikolajiv közelében is összecsapások vannak.

„Mariupol semmiképp sem fogja megadni magát, nem fogják elfoglalni” – szögezte le.

Eközben egy szemtanú arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy puskaropogás hallatszott az ukrán főváros, Kijev kormányzati negyedének közelében szombat reggel. A hírügynökség tudósítója szerint a városközpontból tüzérségi támadás zaja hallatszik.

Kijevi tisztségviselők figyelmeztették a lakosokat, hogy keressenek menedéket, kerüljék az ablakokat és az erkélyeket, illetve tegyenek meg minden óvintézkedés a leomló törmelék és a lövedékek ellen.

Ukrán külügyminiszter: Kijev egy újabb éjszakát élt túl rakéták támadásai alatt

„Kijev, a mi csodálatos, békés városunk egy újabb éjszakát élt túl az orosz szárazföldi erők, rakéták támadásai alatt. Egyikük egy kijevi házat talált el.

Követelem a világtól: Oroszország teljes elszigetelést, a nagykövetek kiutasítását, az olajembargót, gazdaságának tönkretételét. Állítsák meg az orosz háborús bűnösöket!” – írta közösségi oldalán Dmitro Kuleba.

Kyiv, our splendid, peaceful city, survived another night under attacks by Russian ground forces, missiles. One of them has hit a residential apartment in Kyiv. I demand the world: fully isolate Russia, expel ambassadors, oil embargo, ruin its economy. Stop Russian war criminals! pic.twitter.com/c3ia46Ctjq

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 26, 2022

Zelenszkij: nem tesszük le a fegyert!

Nem tesszük le a fegyvert, megvédjük az országunkat – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a közösségi médiában közzétett beszédében, válaszul arra, hogy Moszkva korábban fegyverletételre szólította fel az ukrán hadsereget.

Ne higgyetek az álhíreknek, még mindig itt vagyok – hangsúlyozta egy mindössze negyven másodperces felvételen, amelyet a Twitteren hozott nyilvánosságra. Az elnökről (nem először) olyan hírek láttak napvilágot, hogy elhagyta az országot, illetve hogy elrendelte, Ukrajna adja meg magát az oroszoknak. A felvételen Zelenszkij leszögezte: Kijevben marad. Egyúttal felszólította az ukránokat, hogy védjék meg az orosz ostrom alatt álló fővárost.

Mindeközben nem csak Kijev ostroma zajlik. Az ukrán hadsereg közölte, hogy pénteken légicsapások érték Szumi, Poltava és Mariupol környékét; az oroszok a Fekete-tengerről indítottak Kalibr-rakétákat a térségek ellen. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója elmondta: kemény harcok zajlanak Mariupol környékén, és Herszon, Odessza, valamint Mikolajiv közelében is összecsapások vannak.

Mariupol semmiképp sem fogja megadni magát, nem fogják elfoglalni – szögezte le. Eközben egy szemtanú arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy puskaropogás hallatszott az ukrán főváros, Kijev kormányzati negyedének közelében szombat reggel. A hírügynökség tudósítója szerint a városközpontból tüzérségi támadás zaja hallatszik. Kijevi tisztségviselők figyelmeztették a lakosokat, hogy keressenek menedéket, kerüljék az ablakokat és az erkélyeket, illetve tegyenek meg minden óvintézkedés a leomló törmelék és a lövedékek ellen – tudósít a Portfolio.hu.

Légiriadó ukrán városok sorában

Harkovban, Odesszában, Lvivban, Herszonban, Luckban és Umanban is légiriadó hangja szól szombat reggel. Az embereket arra szólítják, hogy keressenek menedéket.

Kijevben az utcán zajlik a harc, az ukrán hadsereg szerint egy sugárúton vertek vissza nagyobb orosz erőket. 50 robbanást, és fegyverropogást jelentettek éjszaka a fővárosból. A hadsereg közlése szerint urai a helyzetnek Kijevben, és minden lehetséges eszközzel ellenállnak – jelentette a BBC.

Az amerikaiak állítólag ki akarták menekíteni az ukrán elnököt, de ő nemet mondott, marad Kijevben

Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy segít kimenekíteni az ukrán elnököt, Vlodomir Zelenszkijt Kijevből, hogy elkerülje az életét fenyegető veszélyeket, de ő eddig elutasította a távozást – írja a Washington Post. Zelenszkij marad, annak ellenére, hogy a napokban ő maga mondta, hogy ő Oroszország első számú ellensége, családja pedig a második számú, és szerinte ki akarják őket végezni.

Odessza légvédelmi egységei sem pihentek az éjszaka

Ukrainian air defense giving invaders hell in Odesa. #StandWithUkriane pic.twitter.com/9q3MkUZChp

— olexander scherba?? (@olex_scherba) February 26, 2022

Légitámadásról számolnak be Harkivban

Magyar idő szerint szombat reggel 4 óra 20 perc körül jelentették be a légitámadást Harkivban, a városban zajló események részletei egyelőre nem ismertek – írja az UNIAN ukrán hírportál.

Orosz támadás indult északkeletről is

Az orosz erők elfoglalták a Kipti-Bacsivszk autópályát Szumi régióban, és nem engedik meg a civil lakosságnak, hogy használja az utat. A térségben megszűnt a személyforgalom, beleértve a vonatközlekedést is – írja az ukrán közszolgálati média.
Az autópálya az Orosz Föderációval közös határon lévő Bacsivszk ellenőrzőpontot köti össze a csernyigovi területen lévő Kipti faluval, Kijev irányában. A jelenlegi információk szerint a helyzet Konotopban instabil.

Orosz hadművelet – Kijev a semlegességről is kész tárgyalni

Ukrajna a semlegességről és megfelelő biztonsági garanciákról is hajlandó lehet tárgyalni Oroszországgal – jelentette a TASZSZ orosz hírügynükség Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadójára, Mihajlo Podoljakra hivatkozva, aki az Unian ukrán hírügynökségnek nyilatkozott.

„Mindenek előtt részletes megbeszélésre van szükség a békéről és a tűzszünetről. Világos biztonsági garanciacsomaggal párosítva a semlegesség kérdése is olyan lehetőség, amely szóba kerülhet” – fogalmazott Podoljak.
A Kreml pénteken azt tudatta, hogy kész küldöttséget küldeni Minszkbe, hogy tárgyalásokat folytassanak az ukrán kormány képviselőivel, ám Moszkva szerint Kijev inkább Varsót javasolta, majd nem reagált többé. Az ukrán elnöki hivatal ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett, hogy tárgyalások kezdődjenek a békéről és a tűzszünetről, és zajlanak az egyeztetések a helyszínről és az időpontról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelt el hadműveletet az ukrajnai Donyec-medencében, miután a héten elismerte az ottani szakadárok által önkényesen kikiáltott két „népköztársaság” függetlenségét, és azok segítséget kértek Moszkvától. Putyin leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadnak célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

Fox News: Kijevet több irányból támadják, heves utcai harcok mindenütt

Kijev több irányból is támadás alatt áll – jelentette szombat hajnalban az amerikai Fox televízió hírcsatornája, a brit Sky News pedig arról adott hírt, hogy Kazahsztán nem hajlandó katonákat küldeni Moszkva segítségére.

A televízió helyszíni tudósítója arról adott hírt, hogy az utcákon heves harcok folynak, és hangos robbanásokat lehet hallani. Különösen hevesek az utcai harcok a város északi és nyugati részein. Az ukrán hatóságok is jelezték, hogy az orosz csapatok átlépték a város határát. A Fox szerint Kijevet több irányból éri támadás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjel arra figyelmeztetett, hogy az országot megtámadó orosz csapatok az éjszaka folyamán megpróbálják lerohanni Kijevet.
„A főváros sorsa most dől el. Az ellenség minden erejével azon lesz, hogy megtörje ellenállásunkat. Ma éjjel arra készülnek, hogy lerohanják Kijevet” – hangoztatta Zelenszkij. Több nyugati médium – például az amerikai NBC televízió – úgy idézte őt, hogy „Ukrajna sorsa most dől el”.
Az ukrán elnök arra kérte az ukránokat, hogy „ahol csak lehet, tartóztassák fel az ellenséget”. A sajtóhírek arról is szólnak, hogy az ukrán férfiak egymás után csatlakoznak a hadsereghez.
Az ukrán hadsereg közben a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz erők támadást indítottak egy katonai támaszpont ellen a fővárosban, de visszaverték őket. Az ukrán haderő bejegyzése szerint az orosz csapatok az éjszaka folyamán a város egyik ütőerének számítő Győzelem sugárúton is támadást indítottak, de állítólag ott is feltartóztatták őket.
Az Interfax ukrán hírügynökség pedig arról ír, hogy orosz egységek megpróbálják elfoglalni az ukrán főváros egyik áramtermelő állomását.
Az ukrán haderő azt is bejelentette, hogy megsemmisítettek egy Szu-25 típusú orosz harci gépet és egy Il-76 típusú katonai szállítógépet, amely szerintük orosz katonákat akart Ukrajnába juttatni. A Kijev térségében lévő Vaszilkiv környékén az ukrán fegyveres erők orosz helikopter lelövéséről is hírt adtak.
„A kijevi régióban fekvő Vaszilkivben súlyos harcok folynak. A megszállók ejtőernyősöket próbálnak bejuttatni. Dicsőség az ukrán hadseregnek! Dicsőség a légierőnek!” – fogalmazott az ukrán haderő a Facebookon.
A Sky News brit hírcsatorna ezzel egy időben az NBC amerikai hírtelevízióra hivatkozva azt jelentette, hogy Kazahsztán, Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, visszautasította, hogy katonákat küldjön és részt vegyen az Ukrajna elleni offenzívában. A kazah vezetés azt is közölte, hogy nem ismeri el független államként a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságokat”. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács üdvözölte a kazah döntést – jelentette a Sky News.

#Ukraine This is Kyiv right now – Ukrainian media report. You can hear the shooting pic.twitter.com/Gk091CqSPv

— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) February 25, 2022

Szijjártó: Budapesten találkozhatnának az orosz és az ukrán tárgyalódelegációk

Az orosz és az ukrán fél számára is felajánlotta a béketárgyalások helyszínéül Budapestet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek este.

Szijjártó Péter közösségi oldalán a brüsszeli repülőtérről élőben bejelentkezve azt mondta: az elmúlt hetekben sokan, köztük a világ legnagyobb országai is szinte mindent megpróbáltak, amit a diplomácia eszköztára felkínált annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a háború Magyarország szomszédságában, Ukrajnában.
A háború a lehető legrosszabb forgatókönyv, emberéleteket követel – emelte ki hozzátéve, hogy Magyarország azt szeretné, ha szomszédságában béke lenne, véget érne a háború.
Minél előbb ér véget a háború, annál kevesebb emberáldozatot követel – hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter.
Megjegyezte: nyilvánvalóan a tárgyalások jelentik azok alapfeltételét annak, hogy létrejöhet a béke. Mivel azok lehetséges helyszínében – Minszkben, Varsóban – vita alakult ki, ezért Szijjártó Péter Budapestet ajánlotta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek és Andrij Jermaknak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalvezetőjének, amelytől a telefonbeszélgetéseken egyik fél sem zárkózott el.
Budapest biztonságos helyszínként tud szolgálni mind az orosz, mind pedig az ukrán tárgyalódelegáció számára – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Hangsúlyozta: Magyarország a békében érdekelt és reményeit fejezte ki, hogy a helyszínajánlással hozzá tud járulni a béke megteremtéséhez.
Minél előbb kezdődnek a megbeszélések, annál előbb lesz béke, és annál kevesebb embernek kell meghalnia a háborúban – fogalmazott Szijjártó Péter jelezve, hogy Brüsszelből New Yorkba utazik, ahol az ENSZ vezetőivel tárgyalnak a konfliktusról.

Február 25.:

Az SZTE segítséget nyújt az Ukrajnából érkezett hallgatóinak és családjaiknak

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pénteken a Neptun elektronikus tanulmányi rendszeren küldött üzenetben ajánlotta fel segítségét minden, Ukrajna területéről érkezett hallgatójának és azok családjainak – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az intézmény az elkövetkezendő időszakban minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ukrán helyzet kapcsán a szükséges segítséget megadja állampolgárságtól függetlenül a Szegeden tanuló, Ukrajna területéről származó hallgatóinak és azok családjának. Az egyetem az érintett dolgozóit is biztosítja támogatásáról.

Az SZTE 150 kollégiumi férőhelyet ajánl fel az Ukrajnából érkezők elszállásolására.

Orbán Viktor a NATO-csúcs után: Magyarország biztonságát garantálni kell

Robbanás rázta meg Kijev elővárosát

Kijev elővárosa, Troieshchyna.

A Troieshchyna külváros a város északi bal partján található, és közigazgatásilag a Desnianskyi kerület része.

??❌️?? Kijev elővárosa, Troieshchyna pic.twitter.com/t5KJgndXDv

— Bede Zsolt (@BedeZsolt2) February 25, 2022

Ukrán elnöki iroda: heves harcok dúlnak Harkiv, Szumi megyékben és az ország déli részén

Meglehetősen heves harcok dúlnak Ukrajna és Oroszország fegyveres erői között az ország keleti részén Harkiv, északkeleten Szumi megyében, valamint az ország déli részén – közölte Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki online sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő kitért arra, hogy az ukrán védelmi minisztériumtól délután kapott tájékoztatás szerint pénteken több mint ezer orosz katona vesztette életét a harcokban.

„Ez nagy szám. És ha a harci cselekmények ilyen ütemben folytatódnak az egész országban, akkor az Oroszországi Föderáció veszteségei csak növekedni fognak” – hangoztatta.

Podoljak hozzátette egyúttal, hogy az ilyen információk „nagyon fontosak a ma az államukért küzdő ukrán katonák pszichológiai állapota szempontjából”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Az ukrán vezetés csütörtök este hadiállapotot vezetett be.

A protokolltól eltérve a pápa az orosz nagykövetségre megy Ukrajna miatt

Ferenc pápa pénteken felkereste a szentszéki orosz nagykövetséget, hogy a diplomáciai protokolltól való példátlan eltéréssel átadja aggodalmát Oroszország ukrajnai inváziója miatt Moszkva nagykövetének – írja a Reuters.

Matteo Bruni vatikáni szóvivő szerint a pápa több mint fél órát töltött a nagykövetségen. A szóvívő semmilyen részletet nem árult el a találkozással kapcsolatban.

Alekszandr Avdejev, orosz nagykövet a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy a találkozó mintegy 40 percig tartott, és hogy a pápa „nagy aggodalmát” fejezte ki az ukrajnai humanitárius helyzet miatt.

A pápa a gyermekek védelmére, a betegek és szenvedők védelmére és az emberek védelmére szólított fel” -idézték a nagykövetet.

Egy pápa látogatása egy nagykövetségen példa nélküli az emberemlékezet óta.

A külföldi követeket általában a vatikáni államtitkár hívja be, vagy az Apostoli Palotában találkoznak a pápával.

Személyautót gyűrt maga alá egy tank Kijevben

Mutatjuk a megdöbbentő felvételt.

Russia is just being Russia, smashing cars with tanks in #Ukraine. pic.twitter.com/JNWMOZqzoT

— Asaad Hanna (@AsaadHannaa) February 25, 2022

Az autóban ülő férfinek valamilyen csodával határos módon sikerült túlélnie az esetet.

The man whose car was rammed and crushed by alleged Russian strela has been rescued,
Kyiv oblast#Ukraine pic.twitter.com/rsutfcUwfc

— Yos ?? (@Yos79606745) February 25, 2022

Orosz szóvivő: orosz ejtőernyősök nyugat felől blokkolták Kijevet

Orosz ejtőernyősök elfoglalták Gosztomel repülőterét Kijev elővárosában, majd a légideszant fő erejével egyesülve nyugat felől blokkolták az ukrán fővárost – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken.

Konasenkov azt mondta, hogy a reptér elfoglalásakor „megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból”. Állítása szerint az orosz erők nem szenvedtek el veszteségeket.

A szóvivő azt ígérte, hogy az orosz erők nem fognak csapást mérni Kijev lakónegyedeire.

Ugyanakkor azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy „terrorista módszereket alkalmaz” és hogy a lakosságot élő pajzsként akarja felhasználni. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Grad rakéta-sorozatvetőt állítottak fel a kijevi Sevcsenko téren. Ezt szerinte a Pentagon és a CIA sugalmazására tették, hogy lakott területre mért válaszcsapást provokáljanak ki.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg alegységei a harci cselekményekben döntően nem vesznek rész, kemény ellenállást csak az ukrán náci zászlóaljak tanúsítanak.

Elmondta, hogy az orosz erők körülvették Csernigovot. Közölte, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság csapatai az orosz erők támogatásával folytatták az előrenyomulást, Luhanszkban 12, Donyeckben pedig 11 kilométert haladva a nacionalista zászlóaljak védelmi vonalába.  

Konasenov szerint a nacionalisták „záróalakulatokként” működnek az ukrán fegyveres erőknél, kiválogatva a megbízhatatlanokat és gátolva a visszavonulást.

„Oroszország különleges katonai művelete rövid időn belül helyreállítja a békét Ukrajnában, és elejét veszi nagyobb katonai konfliktusnak Európában” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
 
Mint mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna „tőr” legyen Washington kezében, és ezt szerinte csakis az ukrán állam demilitarizálása és nácitlanítása, valamint az ország semleges státusa mellett lehet elérni

Konasenkov azt mondta, hogy a reptér elfoglalásakor „megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból”. Állítása szerint az orosz erők nem szenvedtek el veszteségeket.

A szóvivő azt ígérte, hogy az orosz erők nem fognak csapást mérni Kijev lakónegyedeire.

Ugyanakkor azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy „terrorista módszereket alkalmaz” és hogy a lakosságot élő pajzsként akarja felhasználni. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Grad rakéta-sorozatvetőt állítottak fel a kijevi Sevcsenko téren. Ezt szerinte a Pentagon és a CIA sugalmazására tették, hogy lakott területre mért válaszcsapást provokáljanak ki.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg alegységei a harci cselekményekben döntően nem vesznek rész, kemény ellenállást csak az ukrán náci zászlóaljak tanúsítanak.

Elmondta, hogy az orosz erők körülvették Csernigovot. Közölte, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság csapatai az orosz erők támogatásával folytatták az előrenyomulást, Luhanszkban 12, Donyeckben pedig 11 kilométert haladva a nacionalista zászlóaljak védelmi vonalába.  

Konasenov szerint a nacionalisták „záróalakulatokként” működnek az ukrán fegyveres erőknél, kiválogatva a megbízhatatlanokat és gátolva a visszavonulást.

„Oroszország különleges katonai művelete rövid időn belül helyreállítja a békét Ukrajnában, és elejét veszi nagyobb katonai konfliktusnak Európában” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
 
Mint mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna „tőr” legyen Washington kezében, és ezt szerinte csakis az ukrán állam demilitarizálása és nácitlanítása, valamint az ország semleges státusa mellett lehet elérni

Orbán: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfői közül egyetlenként személyesen vett részt Brüsszelben a szövetség pénteki rendkívüli csúcstalálkozóján. A NATO-központban a magyar kormányfő megbeszélést folytatott Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A tagállamok videókonferencián egyeztettek az Ukrajnát ért orosz támadásról. Személyesen – Orbán Viktoron kívül – a NATO-nagykövetek jelentek meg a tanácskozáson.

A NATO-központba érkezve a magyar kormányfő ismét megerősítette: a jelenlegi háborús helyzetben Magyarország biztonsága az első; és arról is beszélt: a NATO-val közösen védelmezzük Magyarország és Európa határait – közölte a sajtófőnök.

Kreml: Putyin kész delegációt küldeni Minszkbe az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra

Kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

„Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi” – mondta Peszkov.

„Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval” – tette hozzá.

Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök  megígérte Putyinnak, hogy biztosítani fogja a tárgyalási folyamathoz szükséges feltételeket, köztük a küldöttségek elhelyezését és biztonságát. A két államfő erről pénteken telefonon beszélt egymással.

Putyin elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva által támogatott szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség büntetőintézkedéseket jelentett be Moszkva ellen.

Így néz ki a kijevi csata testközelből

Döbbenetes videó kering a Kijev melletti Hosztomel repülőtér ellen indított orosz helikopteres támadásról a Twitteren. Egy dombról rögzítették, ahogy a helikopterek lecsapnak az ukrán állásokra. 

Footage from Gostomel Airport in Kyiv shows Russian helicopters coming under attack from what sounds like MANPADS. pic.twitter.com/F0xaVGCeET

— Kyle Glen (@KyleJGlen) February 24, 2022

Egy másik videón pedig a vadászgépeket rögzítették. 

Russian strikes in Ukrainka, Kyiv Oblast.

Coords: 50.1364747, 30.7558098 pic.twitter.com/TYLeEOZ7XV

— Status-6 (@Archer83Able) February 24, 2022

Ukrán hadvezetés: Orosz szabotőrök hatoltak be Kijevbe

Orosz diverzáns- és felderítőcsoport tevékenykedik az ukrán főváros, Kijev Obolony kerületében – figyelmeztetett pénteken az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöksége.

A közleményben arra kérték a Kijev északi részében, a Dnyeper folyó jobb partján lévő kerület lakóit, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha gyanús járműveket látnak, és készítsenek Molotov-koktélokat a betolakodók megsemmisítésére. Azokat pedig, akik a főváros védelmében nem akarnak részt venni, arra kérték, hogy maradjanak otthon.

Hanna Maljar belügyminiszter-helyettes a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy orosz katonák megszerezték az ukrán fegyveres erők két autóját Kijev környékén, átöltöztek ukrán egyenruhába, behajtottak Kijevbe Obolony kerületnél, és nagy sebességgel a főváros központja felé tartottak. A nyomukban pedig egy teherautókból álló konvoj haladt. A behatolókat még délelőtt tíz óra előtt sikerült az ukrán fegyveres erőknek semlegesíteniük.

Az ukrán szárazföldi erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták: Kijev északnyugati határában az ukrán csapatok felrobbantottak három hidat, hogy így akadályozzák meg az ellenséges erők benyomulását a fővárosba.

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közölte pénteken, hogy jelenleg harcok folynak a Kijev északnyugati határában fekvő Hosztomel, Vorzel és Bucsa településeknél.

A parlament sajtószolgálata közben arról tájékoztatott, hogy a mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, miután az orosz csapatok megszállták a csernobili atomerőmű övezetét. A harcok és a megszállás miatt nem lehet kideríteni, miért emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili tiltott zónában – tette hozzá a parlament közleményében.

Péntek reggel Kijevben járt a metró, az óvóhelyként működő megállókba viszont sokan leköltöztek, hogy menedékben legyenek esetleges tüzérségi támadás vagy légicsapás elől. A helyzet a fővárosban feszült, második napja zárva tart az üzletek zöme, több patika is. A kijeviek túlnyomó többsége otthon maradt, az utcákra kevesen merészkednek ki.

Orosz katonai szóvivő: Csernobilt orosz ejtőernyősök védik az ukrán nacionalistáktól

Orosz légideszantosok csütörtökön teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken Moszkvában.

„Az orosz ejtőernyősök és az atomerőmű biztonsági zászlóaljához tartozó ukrán katonák együttműködése az erőmű védelmében garancia arra, hogy a nacionalista alakulatok vagy más terrorista szervezetek ne tudják kihasználni az országban kialakult helyzetet” – nyilatkozott a tábornok.

Tájékoztatása szerint az atomerőmű őrségével megállapodás született az erőműegységek és a szarkofág őrzéséről.

Konasenkov azt mondta, hogy az atomerőmű környezetében a háttérsugárzás normális, az erőmű személyzete továbbra is a szokásos rend szerint látja el a létesítmény fenntartásait, és figyelemmel kíséri a radioaktivitás helyzetét.

A szóvivő az ukrán katonai infrastruktúra 118 földi objektumának megsemmisítéséről, öt ukrán harci gép, egy helikopter és öt csapásmérő drón lelövéséről számolt be. Beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők emellett 18 tankot és egyéb páncélozott harci járművet, hét reaktív rakétavető rendszert, 41 különleges katonai gépjárművet és öt rohamcsónakot veszítettek el.

Az ukrán oldal veszteségei közé sorolt még 11 katonai repteret, 13 harcálláspontot és kommunikációs központot, 14 légvédelmi rakétarendszert és 36 rádiólokátort.

A vezérőrnagy arról tájékoztatott, hogy a Fekete-tengeren a Zmejonij sziget 82 fős ukrán helyőrsége önként megadta magát. Emellett szerinte Nyikolajevszknél 11 katona tette le a fegyvert, a donyecki népköztársaság területén pedig a 36. tengerészgyalogos dandár egy alegysége tárgyal a helyi milíciával, hogy folyosót kapjon a fegyvertelen kivonuláshoz.

Saját veszteségadatokat nem közölt.

Szocsi nemzetközi repülőtere péntektől újból indít és fogad járatokat. Egy nappal korábban 12, Oroszország déli régióiban található reptér működését állították le.

Az orosz közlekedési minisztérium közölte, hogy Szocsiban ideiglenes légiforgalmi központot hoz létre, amelyhez csatlakoztatni fogják a legközelebbi repülőtereket. Rosztov-na-Donu, Krasznodar, Anapa, Gelendzsik, Eliszta, Lipeck, Belgorod, Brjanszk, Kurszk, Voronyezs és Szimferopol reptere március 2-ig zárva marad.

Szijjártó: teljes kapacitással működnek az ukrán-magyar határátkelők és a magyar képviseletek

Teljes kapacitással működnek az ukrán-magyar határátkelők és a magyar képviseletek – közölte az Információs Hivatalból bejelentkezve a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter a videóban azt mondta: a kijevi nagykövetség és a beregszászi, valamint az ungvári főkonzulátus minden munkatársa dolgozik, és segítséget nyújt a magyaroknak és a nem magyaroknak egyaránt.

Folyamatos a kapcsolattartás a magyar képviseletekkel és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) is – emelte ki, hozzátéve: az Információs Hivatalban is minden munkatárs dolgozik, és folyamatosan figyelik az ukrajnai eseményeket.

Beszámolója szerint a pénteken, az ukrán válságból fakadó külügyi kérdések koordinálásáért létrejött külügyi koordinációs operatív törzs ülésének elején Íjgyártó István magyar nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy a kijevi nagykövetségen a biztonságot kereső magyar állampolgároknak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Európa Tanács kijevi irodájának munkatársainak ideiglenes elhelyezést, tartózkodást biztosítanak.

A beszélgetéskor Kijev belső részén még nyugalom volt – ismertette a miniszter, hozzáfűzve: az ukrán fél Kárpátalján és Kijevben is látványosan megerősítette a magyar képviseletek védelmét.

Elmondta, hogy az ungvári képviselet és a KMKSZ folyamatosan tartja a kapcsolatot Viktor Mikitával, Kárpátalja kormányzójával is. Kárpátalján a körülményekhez képest még stabilitás és nyugalom uralkodik – tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, hogy mind az öt határátkelőhelyen folyamatos a határátkelés, és a korlátozott időtartamban működő barabási és lónyai határátkelő a körülményekre tekintettel 6-23 óra között üzemel. Ennek ellenére jelentős a várakozási idő, az ukrán oldalon 3-5 kilométeres autósorok várnak – tette hozzá Szijjártó Péter.

A miniszter beszámolt arról is, hogy sok harmadik ország – India, Irán, Ecuador, Izrael, Zimbabwe, Maldív-szigetek, Mongólia, Jordánia – arra kérte Magyarországot, hogy az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó állampolgáraiknak nyisson humanitárius folyosót. Ennek megfelelően Magyarország vízum nélkül beengedi az országba az Ukrajnában jogszerűen tartózkodókat, akiket a nagykövetségek munkatársai a legközelebbi nemzetközi repülőtérre, Debrecenbe visznek – mondta, hozzáfűzve: a debreceni repülőtér forgalma emiatt megnő.

Tudatta azt is, hogy az ukránok kérésére Magyarország könnyíti, gyorsítja az Ukrajnába Magyarországon keresztül érkező humanitárius szállítmányok határátlépését.

Kiemelte, hogy Ukrajna irányából továbbra is zavartalan az energiaállátás: a gáz és az olaj is fennakadások nélkül érkezik Magyarországra.

Szijjártó Péter közölte: a háború a legrosszabb forgatókönyv, Magyarország elítéli az orosz katonai műveleteket, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.

Orbán Viktor miniszterelnök is ezt az álláspontot képviselte az Európai Tanács ülésén, és ezt fogja a NATO-csúcson is – mondta.

Hozzátette: az európai uniós külügyminiszterek délután 3 órakor tanácskoznak, az ott született esetleges döntésekről is tájékoztatnak majd.

Nincs bajba jutott magyar fuvarozó Ukrajnában

Az eddigi információk szerint nincs bajba jutott magyar fuvarozó Ukrajnában – közölte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary pénteken az MTI-vel.

Magyarországról személyszállító jármű nem indult Ukrajnába, a teherfuvarozók pedig a csütörtök hajnali orosz invázió hírére a legközelebbi határátkelő felé vették az irányt, és a lehető leggyorsabban elhagyták a megtámadott országot. Jelenleg nem tudni pontosan, hány magyar sofőr tartózkodhat a térségben, de legfeljebb pár százan lehetnek – tették hozzá.

Ukrajna a magyar szállítmányozás szempontjából elsősorban tranzitállam, az úticél rendszerint Oroszország és Fehéroroszország. Aki oda utazik, Lengyelország és Törökország felé kerülhet, akinek pedig mindenképp Ukrajnába kell eljutnia, feltétlenül regisztrálja magát a konzuli szolgálatnál – hívta fel a figyelmet a NiT Hungary.

EU-csúcs: a tagállamok vezetői megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról

Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.

Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen.     Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal, és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.

A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz  pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.

A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.

Orbán Viktor: Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba!

Orbán Viktor a Facebook-oldalán számolt be a fél háromkor véget ért EU-csúcsról. A miniszterelnök azt mondta: Nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba!

Egyetértettünk abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre sem jelenthet megoldást.

„Közösen elítéltük Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben, és egységesen szankciók bevezetéséről döntöttünk. Ezek a szankciók nem érintik az energia területét, ezért Magyarország és az Unió többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosítva van. Döntöttünk arról, hogy több pénzt kell fordítani azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is, és több pénzt kell fordítanunk a keleti határvédelemre.

Egyetértettünk abban, hogy felelős magatartásra van szükség, elkapkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet, és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát.

Világossá tettem, hogy mi ki fogunk állni Magyarország nemzeti érdekei mellett, és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba!” – mondta a videóban Orbán Viktor. A Facebook nem engedi beágyazni a videót, itt nézhető meg.

A csúcstalálkozó hajnali fél háromkor ért véget, pénteken NATO-csúcstalálkozó lesz.

Február 24.:

Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben

• Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként – tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy a kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz mint óvóhely a lakosok számára. Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban.

Horrible Scenes from Ukraine#worldwar3 #Kiev #Russia pic.twitter.com/7FZ4TmKmye

— Muhammad Awais (@AwaisKhanTweets) February 24, 2022

A polgármester mindazonáltal közölte, hogy a megyeszékhelyen minden kommunális szolgálatás működik, van vezetékes víz, fűtés és áram is a lakásokban. „A város szélén harcok folynak, de az ukrán erők tartják állásaikat” – mondta Teherov.

Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállótól, miközben „több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak”.

Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

• Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeket.

Sounds of heavy combat northwest of Kyiv.
Apparently, Ukrainian military is suppressing the enemy landing power at the Hostomel Airfield pic.twitter.com/tXGFnEA7B3

— Illia Ponomarenko (@IAPonomarenko) February 24, 2022

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat.

Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az észak-krími csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely „visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és „az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban „abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít.

Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört ki, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt.

Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót.

Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti: OVD-Info tüntetővédelmi szervezet csütörtök esti bejelentése szerint

Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban háborúellenes megmozdulások voltak.

#Ukraine ??: anti-war protesters fill the streets in #Moscow tonight, showing many people in #Russia ?? reject the #Kremlin‘s aggression pic.twitter.com/WKgKFqqogm

— Thomas van Linge (@ThomasVLinge) February 24, 2022

A hatóságok mintegy száz tüntetőt előállítottak. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely

• Hosszabbított nyitvatartással üzemel két magyar-ukrán határátkelőhely – közölte a rendőrség csütörtök este a honlapján.

Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

#worldwar3 This is How it looks in Russia in full power with Ukraine Right now. #worldwar3 pic.twitter.com/HBT9fWRixZ

— ༆sʜᴏᴜᴋᴀᴛ ʙʟᴏᴄʜシ︎ (@ShoukatBloch6) February 24, 2022

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint már csütörtök este is 23 óráig biztosítják a folyamatos határátlépést a Lónya-Harangláb és Barabás-Kaszony települések közötti közúti határátkelőhelyeken.

Előreláthatólag ezek a határátkelők február 28-áig mindennap reggel 7 órától este 23 óráig vehetők igénybe határátlépésre – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a rendőrség weboldalán a határinfó menüpontban megtalálhatók az aktuális, folyamatosan frissülő információk.

A rendőrség honlapja szerint csütörtökön kora este valamennyi ukrán-magyar határátkelőnél legalább egy órás várakozási idő alakult ki a Magyarország felé tartó gépjárműforgalomban.

Az MTI tudósítója a magyar-ukrán határszakaszon Beregsuránynál azt tapasztalta: sokan gyalogosok lépik át a határt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

Harcok folynak a határ mentén, 20 orosz helikopter landolt Kijev közelében

„Február 24-én 17:00 órától az ellenség folytatta támadását a határ teljes vonalán. A Belarusz Köztársaság az államhatár északi része mentén lévő repülőterekről elterelő műveleteket hajtott végre. Az északi régióban az ellenséget az Uzs folyónál (nem összekeverendő az ukránul szintén Uzsnak nevezett Ung-folyóval, ez az Uzs a Pripjaty egyik mellékága) megállították, és harckocsiharc zajlik” – tette közzé az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának sajtószolgálata a Facebookon.

Mint megjegyezték, az Ukrán Fegyveres Erők 1. önálló harckocsizó dandárjának egységei Baturin térségében és Csernyihiv külterületén állították meg az ellenség páncélozott járműveinek oszlopait.

A jelentés szerint az Orosz Föderáció húsz KA-52-es és Mi-8-as helikoptere leszállt a hosztomeli repülőtéren. A harc jelenleg is tart.

Russia holding staff hostage in Chernobyl smh and literally shot at innocent people houses.#StandWithUkraine #Ukraine pic.twitter.com/wKWTZTHkG0

— Chaz (@EUChaz) February 24, 2022

Egy sikertelen partraszállási kísérlet és egy kudarcot vallott rakétacsapás után az ellenség Moszkva nevű cirkálója megkezdte a Kígyó-sziget bombázását.

Emellett egy 300 járműből álló vegyes oszlop közelítette meg Konotop városát. Az ukrán fegyveres erők gépesített egységei felvették a harcot velük.

A sajtószolgálat szerint az ukrán véderő stabilizálta a helyzetet a donyecki műveleti körzet teljes frontvonalán. Mariupol környékén harcok folynak.

Forrás: hvg.hu

Macron: az agresszió méretének megfelelő szankciók lépnek életbe Oroszország ellen

• Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni „agresszió méretének megfelelő szankciókat” léptetnek életbe Oroszország ellen, és ez érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket.

„Kérlelhetetlenek leszünk” a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján is – mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy „az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek életünkre és kontinensünk geopolitikájára”.

„Vlagyimir Putyin (orosz elnök) évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”

– jelentette ki a francia elnök a nemzeti védelmi és biztonsági tanács ülését követően.

„Habozás nélkül támogatjuk Ukrajnát, és teljes mértékben kivesszük részüket európai szövetségeseink szuverenitásának és biztonságának megóvásából”

– fogalmazott Emmanuel Macron.

Az elnöki hivatal jelezte, hogy a katonai segítség, amelyre az államfő utalt, azt jelenti, hogy a NATO égisze alatt Franciaország további haderőt küldhet Romániába. Erről a pénteki NATO-csúcson születhet döntés.
 
Nem engedünk az egységünkből, a szabadság, a szuverenitás és a demokrácia elveit érintő egységünkből” – hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron jelezte, hogy a következő órákban újból tájékoztatni fogja a közvéleményt az ukrajnai helyzet alakulásáról és a francia kormány döntéseiről, pénteken pedig a francia parlamenthez intéz üzenetet.

Az olasz baloldal tüntetésre szólított fel Oroszország római nagykövetségénél

• Biztonsági gyűrűvel vették körbe az orosz diplomáciai képviselet épületét Rómában, miután Enrico Letta, az olasz baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára tüntetésre szólított fel csütörtökön az aznap Ukrajna ellen indított orosz hadművelet miatt. A milánói Scala „állásfoglalást” kért az operaházban kifütyült Valerij Gergijev karmestertől.

Enrico Letta a közösségi oldalán jelentette be, hogy demonstrációra várja a baloldali erőket és szavazóikat Oroszország római nagykövetségénél. A római diplomáciai képviselet a Vatikán szomszédságában található.

Több párt adott pozitív visszajelzést, közöttük az Emma Bonino vezette Europa+, valamint az Azione nevű centrista párt, melyet a PD volt politikusa, Carlo Calenda irányít.

Enrico Letta a közösségi oldalán közölt posztban hangoztatta, hogy a kormánypárt PD nem csak elítéli az Ukrajnában indított orosz katonai műveletet, hanem cselekvésre is készen áll. A PD-főtitkár elemzők szerint Matteo Salvininek, a szintén kormánypárt, de jobboldali Liga vezetőjének üzent: Salvini elítélte a „katonai agressziót”, de Letta szerint a nyilatkozatok önmagukban keveset érnek.

Enrico Letta ukrán nyelven üzenetet intézett az olaszországi ukrajnai közösség tagjaihoz, hangoztatva, hogy a baloldali erő „veletek és családjaitokkal van”.

Tavalyelőtti adatok szerint Olaszországban több mint 230 ezer ukrán él munkavállalási engedéllyel, a legnagyobb, több mint 55 ezres csoportot Lombardia tartományban alkotják.

Az egykori olasz partizánokat tömörítő Anpi szövetség szombatra hirdetett meg békemegmozdulást több olaszországi városban.

A milánói operaházat működtető Scala Alapítvány elnöke, Giuseppe Sala, aki egyben az északolasz város polgármestere is, felszólította Valerij Gergijev karmestert, hogy foglaljon állást az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.

A Scalában éppen vendégszereplésen részt vevő Gergijevet a közönség kifütyülte és bekiabálásokkal minősítette, mivel a művész közismerten Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatója.

Az operaház bejelentette, hogy ha Valerij Gergijev nem határolódik el az orosz műveletektől, akkor a következő előadásokon más karmesterrel helyettesítik őt.

A híres római Colosseumot este Ukrajna nemzeti színeivel, sárga-kékkel világítják meg.

Kreml: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak

• Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot „semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok „népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és „ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztásaság” vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.

Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy rétesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

Orbán Viktor: szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába

A miniszterelnök közösségi oldalára feltöltött videójában számolt be a nemzetbiztonsági operatív törzs üléséről.

Orbán Viktor azt mondta: 

„Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülést tartott. Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését.”

A kormányfő a csütörtök esti EU-csúcsra utalva hozzátette: „Vésztanácskozást fogunk tartani ma Brüsszelben.” 

Megjegyezte: úgy látja, hogy az európai egység fenntartható lesz és közös lépésekre szánhatják el magukat.

„Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia, mert számunkra legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd

 – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta azt is, hogy nem fogadják el a baloldal azon javaslatait sem, amelyek veszélyeztetik Magyarország energia- és gázellátását, ezzel pedig veszélybe sodornák a rezsicsökkentést.

„A katonai és kijelölt rendőri egységeink megkezdték a munkát az ukrán–magyar határ térségében. Sajnos arra kell számítanunk, hogy a mai katonai támadást követően a Magyarországra érkező, föltehetően menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő, az ő ellátásukra fölkészültünk, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással”

 – ismert

ette a helyzetet Orbán Viktor.

Videóját azzal zárta, hogy az esti brüsszeli csúcs során még jelentkezni fog.

Pénteken rendkívüli tanácskozást tartanak a NATO-tagállamok vezetői

• Rendkívüli tanácskozást tartanak videokonferencia keretében pénteken a NATO-tagállamok vezetői az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelye alapján az Ukrajnát ért orosz támadás miatt – jelentette be csütörtök déli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A hivatkozott cikk szerint a NATO-tagországok tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

A főtitkár hangoztatta: „kontinensünk békéje megtört, mert Oroszország meglépte azt, amire már hónapok óta felhívtuk a figyelmet. Ez egy szándékos, hidegvérű és régóta tervezett invázió. Moszkva erőszakkal próbálja újraírni a történelmet.”

Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe.

Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal

• Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.

„Ukrajna megvédi magát, és nem adja fel szabadságát, bármit is gondoljanak Moszkvában” – idézte az Ukrinform hírügynökség az elnök szavait.  
 
Kijelentette, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak.

„Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz. Ők jöttek a mi földünkre”

– hangsúlyozta.

Elmondta, hogy Ukrajnát földön és levegőben is megtámadták, a hadsereg feltartóztatja az ellenséget, de most szüksége van a lakosság támogatására is. Az ukrán államfő felszólította az ukránokat, hogy mindenki, aki kész megvédeni az országot, jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.

„Már adunk ki fegyvereket és fogunk is kiadni földünk védelme érdekében, mindenkinek, aki kész megvédeni szuverenitásunkat. Ukrán népünk jövője Ukrajna minden polgárától függ. Mindenki, akinek van harci tapasztalata és aki csatlakozni tud Ukrajna védelméhez, haladéktalanul jelenjék meg a toborzóközpontokban. A belügyminisztérium veteránokat von be az állam védelmébe” – fejtette ki az elnök.

Felhívta továbbá az ukránokat, hogy adjanak vért a sebesült katonák számára.

Zelenszkij kiemelte az ukrán vállalkozások munkájának, az áruk és a szolgáltatások elérhetőségének fontosságát háború idején. „Az ukrán nemzeti bank és Ukrajna bankrendszere minden szükséges forrással rendelkezik az állam pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez, mindennel, ami az állam és az ukrán állampolgárok érdekeinek védelméhez szükséges” – hangoztatta.

Az ukrán elnök az oroszokhoz is felhívást intézett, arra kérte őket, hogy vonuljanak utcára, és tiltakozzanak a háború ellen.

Közben Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és több tucatnyiak megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.

A legfrissebb ukrán jelentések szerint az ukrán erők már hét orosz katonai repülőgépet lőttek le az ukrán légtérben, valamint egy újabb helikoptert a Kijev melletti Mezsihirja település fölött. Helikopterből eddig ezzel együtt kettőt semmisítettek meg.

Torlódás alakult ki a magyar-ukrán határállomásokon

• Kisebb-nagyobb várakozásra kell számítani mind az öt magyar-ukrán viszonylatú határátkelőhelyen – közölte a rendőrség határinformációs oldala csütörtök délelőtt.

A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába.

A tiszabecs-tiszaújlaki átkelőhelyen két, míg a lónya-haranglábin egy órát kell várakozniuk a személyautóknak a belépésre, a barabás-mezőkaszonyi határállomáson a csütörtök délelőtti órákban félórás volt a torlódás a belépő személyforgalmi sávokon – írták.

Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset

• Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt fél 11-re összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az ülésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor és Varga Mihály miniszterelnök-helyettesek, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kovács József nemzeti információs államtitkár valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vesznek részt – mondta a sajtófőnök.

Meghaladta a húszat a halálos áldozatok száma Ukrajnában

• Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.

Megerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.

A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek.

Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.

A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.

Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette és legalább öten megsebesültek – közölte Olkeszandr Szkicsko, a megye kormányzója.

Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat – tette hozzá a tisztségviselő.

Kárpátalja: Sorok a határátkelőkön és a benzinkutaknál

• Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.

A Kárpátalja.ma portál csütörtök délelőtti beszámolója szerint az országban kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába.

Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a megyei állami közigazgatási hivatal honlapján közölte, hogy megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Minden tanintézmény távoktatásra tért át. A hágókon ellenőrzőpontokat állítottak fel mind a kilépő, mind pedig a belépő forgalmat kontrollálják.

A megyei vezető nyugalomra szólította fel a lakosságot.

Az EU az orosz hadsereg kivonására szólított fel Ukrajnából

• Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki hadseregét Ukrajnából, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában csütörtökön.

Az uniós bizottság és a tanács elnöke hangsúlyozta: a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország „példátlan katonai agresszióját Ukrajna ellen”.

„Oroszország indokolatlan katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Az erőszaknak és kényszer alkalmazásának nincs helye a 21. században”

– fogalmaztak.

A közlemény emlékeztetett: az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezletet tart csütörtökön Brüsszelben. A tagállami vezetők az este nyolc órakor kezdődő tanácskozáson megvitatják az Ukrajnát és Oroszországot érintő legújabb fejleményeket, megbeszélik, hogy az Európai Unió hogyan viszonyuljon Oroszországhoz. A tanácskozáson Von der Leyen elnök további szankciós csomagot mutat be.

Az uniós intézmények vezetői hangsúlyozták: az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy sürgősen humanitárius segítséget nyújtsanak, továbbá felszólították Oroszországot és a támogató fegyveres alakulatokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot.

Az EU szilárdan kiáll Ukrajna és népe mellett a „páratlan válság” idején. Az EU további politikai, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának

– tette hozzá közleményében az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.

Vlagyimir Putyin csütörtök hajnalban rendelt el katonai műveletet a Donyec-medencében. Az orosz elnök leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Halálos áldozatokról és sebesültekről számoltak be ukrán illetékesek

• Az ukrán belügyminisztérium egy tisztségviselője szerint csütörtök reggel nyolcan meghaltak és kilencen megsebesültek az Ukrajnát ért orosz csapásokban.

Az illetékest a Reuters hírügynökség idézte. Az ukrán média szerint több polgári sebesültről is érkezett jelentés.

A Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek.

A Donyeck megyei Mariupolban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg.

Öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a Donyec-medencében

• Az ukrán egyesített erők parancsnoksága szerint csütörtökön öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségére hivatkozva.

„Az egyesített erők méltóképpen mérnek viszontcsapást az Oroszországi Föderáció fegyveres erőire. A katonai egységek az állásaikban vannak. Az ellenség veszteségeket szenved” – áll a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben. A fegyveres erők arra kérte az embereket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és bízzanak az országot védő katonákban.

Az ukrán szárazföldi erők pedig arról számoltak be, hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót semmisítetek meg.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében. Leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Szijjártó: Magyarország kiáll Ukrajna mellett

• Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel közösségi oldalán.

Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak.

A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása – hangsúlyozta a tárcavezető.

EU: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért

• Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított „igazságtalan” támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell – jelentette ki csütörtök reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.

Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.

Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.

Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal – tették hozzá.

Kijevi vezetés: légi fenyegetést rögzítettek az ukrán fővárosban

• Légi fenyegetést rögzítettek Kijevben – közölte csütörtökön az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon.

A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában

• Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben.

A bejelentést az elnök azután tette, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be

– fogalmazott az államfő.

Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.

Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat és ígértet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

Oroszország lezárta légterét az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén

• Oroszország március 2-ig lezárta a légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén – közölték kedden az orosz légügyi hatóságok.

A döntést a polgári repülőgépek repülésbiztonságát fegyverek és katonai felszerelések használata miatt fenyegető nagyfokú veszéllyel indokolták. A légtérzárlat az ukrán és fehérorosz határ mentén minden magasságban érvényes. A tilalom az állami légi járművekre nem vonatkozik.

Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be róla, hogy az Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Korábban az Avianews című szakkiadvány arról számolt be, hogy a Ukrajnában harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig bezárták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. A dollár árfolyama a moszkvai tőzsdén 2016 januárja óta először lépte át a 84 rubelt.

Különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencében

• A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az „ukrán rezsimet” tette felelőssé.

Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás  és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen

– mondta Putyin.

Az orosz katonai fellépést „önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott „fenyegetésekkel” és „a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.

Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

Kiemelt kép: illusztráció/pxhere.com