Lázár János: Magyarország tartaléka már nem a nagyvárosokban, hanem a kistérségekben van
A mögöttünk hagyott tíz esztendőt megnyertük, az a kérdés, hogy az előttünk lévőt is megnyerjük-e, hangsúlyozta a Makronóm Intézet gazdasági konferenciáján a térség országgyűlési képviselője. A régió szempontjából jó hír, hogy az országos átlagot meghaladja a vállalkozások beruházási kedve.
Az Információs és Technológiai Minisztérium megbízásából 1000 hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás bevonásával végzett átfogó kutatást a Makronóm Intézet annak érdekében, hogy feltárja azokat a közös jellemzőket, amelyek nemzetközileg is sikeressé teszik a magyar ipari termelő cégeket.
Ennek eredményeit ismertették Makón egy konferencia keretében, mint kiderült, mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg, amely regionális, vagy még nagyobb multicégekké fejlődhetnek majd az évtized végére.
Dr. Kerekes György kiemelte, ezekben a vállalatokban az a közös, hogy képesek több lábon állni, kimagasló a beruházási tevékenységük, sikeresen vesznek részt pályázatokon, nagyban építenek az exporttevékenységre, befektetnek az új technológiákba, szoros kapcsolatot ápolnak oktatási intézményekkel, élnek a duális képzés adta lehetőségekkel, és megfizetik a tudást is.
A kutatásban a Dél-Alföldi régióból 125 céget vizsgáltak meg, amelyekről az is kiderült, hogy az országos átlagot meghaladó az itteni vállalkozások beruházási kedve.
A konferencián részt vett a térség országgyűlési képviselője is, hangsúlyozta, Magyarország az elmúlt tíz év nyertese volt, most az a kérdés, hogy a következő tíz évben is azok leszünk-e. A világban tapasztalható infláció, gazdasági visszaesés, és biztonsági kockázatok miatt az egész gazdasági környezet megváltozik, nehezebb helyzetben kell majd versenyképesnek maradnunk, hangsúlyozta Lázár János.
– Magyarországon a tartalék már nem a nagyvárosokban van, hanem a kistérségekben, a határmenti régiókban, mint a Dél-Alföld is – mutatott rá a képviselő.
Ezekben a régiókban ugyanis az átlagnál magasabb a munkanélküliség, ráadásul történelmi magyar területekkel határosak, ahonnan jöhet még további munkaerő. Lázár János azt is hangsúlyozta, hogy emellett Magyarország felzárkózásának egyik nagyon fontos humánpolitikai tartaléka a magyar roma közösség.
Az élelmiszeripar fejlesztése alapvető érdeke az országnak, emelte ki, hiszen a koronavírusjárvány is megmutatta, hogy önellátásra képesebbnek kell lennünk, vagyis versenyképesebb termelőkapacitást kell felépítenünk. Ez azonban egy olyan országban, amely 60 éve tőkeszegénységgel küzd, nagyon nehezen megy, így fontos, hogy kormányzati támogatás is álljon mögötte.
– Minden vállalkozónak csak azt tudom ajánlani, éljen a kormányzat által felkínált lehetőségekkel, tanuljon mások példáiból, lépjen egyet előre – fogalmazott a konferencián részt vevő cégvezetőknek Lázár János.
Dr. György László, az Információs és Technológiai minisztérium államtitkára emlékeztetett, a koronavírusjárvány az egész világgazdaságot visszavetette, Magyarországnak azonban 2020-ban és 2021-ben is sikerült 27-28 százalékos beruházási rátát elérnie, miközben az Európai Unió átlaga 22 százalék, a visegrádi országoké pedig 20 volt ekkor.
A kormány a válságkezelésre már stratégiát választott, segély helyett arra adott pénzt a vállalkozásoknak, hogy tartsák meg a munkavállalókat, és ne halasszák el a beruházásaikat. Az államtitkár elmondta, ebben a választókörzetben például 84 cég összesen 7,3 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a válság alatt.
Emlékeztetett azonban arra is, hogy 2020 elején a baloldali közgazdászok azt javasolták az ellenzéknek, hogy adjon segélyt a kormány. Az ezt az utat követő Németország és Egyesült Államok, azonban most alig tudja visszaterelni az embereket a munkába. Nagyon magas támogatásokat adtak az otthon ülésért, több mint másfél éven keresztül, most az Egyesület Államokban azonban például a munkájukat elveszített emberek 40 százaléka a mai napig nem ment vissza dolgozni, hangsúlyozta az államtitkár.
Dr. György László azt is kiemelte, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a vidék Budapesttel szemben fejlesztésre szorul, többek között ezért is született az a döntés, hogy a forrásokat ide koncentrálják a következő években.
– Lázár János képviselő úr javaslatára alakítottuk át a vidékfejlesztési stratégiánkat, soha nem látott mennyiségű forrást szánunk 2030-ig a vidékre, mintegy 8000 milliárd forintot. Ebből a közeljövőben az agrárium és élelmiszeripari vállalkozásokra 1400 milliárd forintot, aminek eredményeképpen 3000 milliárd forintnyi beruházás fog megvalósulni – fogalmazott a vidék előtt álló lehetőségekről az államtitkár a konferencián.
forrás és fotók makohirado.hu
