Soha nem gondolt arra, hogy sci-fit írjon, most mégis egy romantikus sci-fi kötettel jelentkezett Borbás Edina vásárhelyi írónő

Biomechanikus kezek, mesterséges intelligencia, futurisztikus épületek, egy 2034-ben játszódó szerelmi történetbe ágyazva, melynek világa egy olyan hely, ahol tilos az érintés. Borbás Edina vásárhelyi származású író, forgatókönyvíró legújabb regénye mindeközben – nem nyíltan, de – társadalomkritika is.

Egy olyan világ, ahol úgy nevelték az embereket, hogy tilos az érintés. El tudjuk képzelni? Hiszen ez egy alapvető emberi igény, Borbás Edina Zárva című regényében ez mégis tiltott. De a kétszereplős regényben a a férfi és a nő ezt a határt ugorják meg – mint ahogyan életében maga az írónő is, aki saját bevallása szerint mindig feszegeti a saját határait és akinek véleménye az, hogy ezek a határfeszegetések mind az életben, mind a regényben izgalmas lelki próbatételek -hangzott el a Rádió7 Közös nevező című műsorában.

Legújabb, Zárva című regénye eltér a tőle megszokott romantikus kalandregények és történelmi regényektől, és ráadásul egyes szám első személyben íródott – a női karakter szemszögéből – erre a korábbiakban szintén nem volt még példa, és ez valamivel nehezebb is volt az írónak, hiszen – mint ahogyan ő fogalmazott – nehezebb úgy láttatni egy történetet, hogy egy szereplő bőrébe bújva íródik az egész. Ő maga forgatókönyvíró is, tehát úgy szereti írni a regényeit, mintha egy filmet néznénk, képekben gondolkodik, de most ezzel az E/1-gyel megint csak a saját határait ugrotta meg.

Mint ahogyan a műfajjal is: Borbás Edina a Rádió7 műsorában kiemelte, hogy ha valaki azt mondja neki még a regényei előtt hogy ő sci-fit is fog írni, nem hitte volna el, hiszen ő a romantikus vonal és a történelmi regények világában érzi otthon leginkább magát. Most sem ez volt egyébként a terve, de így alakult, és a visszajelzések azt támasztják alá, jól döntött, hogy ebben a műfajban is kipróbálta magát.

Zárva című regény egyébként egy korábbi novellája kibővítése, és bele-bele szövődik a koronavírus helyzet is, de nem ez áll a középpontban – ismertette a műről a szerző.

Afféle társadalomkritika is, nem nyíltan, de az. Borbás Edina ugyanis úgy tapasztalja, hogy különféle platformokon nagyon nyíltan tudunk kommunikálni, mind a véleményünket megosztva másokkal, mind a társas kapcsolatokat illetően, ha azonban ott áll előttünk az illető, testközelben, akkor bezárkózunk…

Az írónő kisebb kutatásokat is végzett egyébként, felmérve, merre felé megy a világ például épületek tekintetében.

A biomechanikus kéz…

Vannak erről kutatások, a biomechanikus kéz úgy viselkedik, mint a sajátunk és feltételezhető a kutatások alapján, hogy ha a kéz gazdát cserél, érezni fogjuk a kezünket ugyanúgy. Ezt tényként kezelte regényében Borbás Edina. Így a két szereplő is ilyen kézzel él.

Szerelmi háromszög

Érdekes konfliktust okoz, hogy a mesterséges intelligencia szerelmes lesz a férfi főszereplőbe…

Élni hagyja a karaktereit

Mint kiemelte, egy íróban sok-sok karakter van és mozog, és bár ő eltervezi minden regénye elejét és végét, a főbb pontokat, menet közben ez módosul(hat), és hagyja élni a karaktereit, szinte a karakterek alakítják a regény folyását… Nem ragaszkodik az előre eltervezett cselekményhez.

Borbás Edina egyébként folyton pörög, ma is Hódmezővásárhelyen él de rengeteget utazik Budapestre vagy vidékre forgatni.

Ugyanis klipeket és ismeretterjesztő filmeket is készít, és a közelmúltban olyan énekesekkel forgatott együtt, mint Ruzsa Magdi, vagy Pápai Joci.

Szerelmes a munkájának minden szegmensébe, és szívügye a mi régiónk értékeinek bemutatása is. Még csak a fejében van meg, de egy filmsorozatot is szeretne egy Mártélyon játszódó történetről.

Az írónő vallja, a művészethez odaadás kell és szeretet, ha nem így csináljuk, akkor csak középszerű lesz a dolog, márpedig a középszerűség távol áll tőle. Minden munkáját úgy kezdi, hogy legyen benne valami plusz, és „maxifokos” legyen.

Borbás Edinával jövő héten csütörtökön, 17 órától találkozhatunk személyesen Vásárhelyen, az Ifjúsági házban, hogy még behatóbban megismerjük Zárva című regényét.